MIKES KELEMEN: TÖRÖKORSZÁGI LEVELEK ÉS MISSZILIS LEVELEK. 0164


[91.]

Rodosto 5 ( [Keltezés> 5 <3> 8bris. ) 8bris. 1730

hol jársz édes néném, miért mentél paphlagoniában. ollyan nagy dolgok történnek. Constancinápolyban, ( Constanp. ban, ) s' kéd ót nincsen. hogy lehet a? hogy mérték le tennei a scászárt. és mást tenni hellyében. kéd hire nélkül. ezek pedig mind meg történtenek, hihetö hogy másképpen lett volna adolog, ha kéd jelen let volna. a pedig csak rövideden. igy ment végben,

aztot hallotta kéd. hogy már egy darab idötõl fogvást, a vezér által szállot volt scutariban táborban., ollyan szándékal, hogy a persák ellen mennyen, a scászárnak ót sok szép mulato házai lévén. gyakran ment maga is által scutáriban, aztot tudgya kéd. hogy a scászár kastéllya. és scutari közöt, a tenger egy jó stuczlövésni szélyességü, ugy történék hogy két köz jancsár, ki mindenik a hajokon szolgáltanak. rebelliot indittának, az egyikének a neve muszli basa, a másikának pátrona, a császár nem lévén akastéllyában. se a vezér a városban. 28 7bris eza két jancsár a töb társait esze gyütvén egy piaczra. mint egy ötvenre ha talének., patrona. négy felé osztván ezeket., mindenik resznek egy ( egy zászlot ) zászlot ada., és mindeik kezdé a város uttzáit járni. és kiáltani. hogy az ki igaz török az állyon melléjek. mert õk csak avezér le tételit kivánnyák. a tömlöczököt fel nyitták. a várost fel járák, a boltokot bé záraták. és estig felesen meg szaporodának. de a csudálatos volt. hogy senki avárosban ( leg aláb avárosban negyven ezer ) ellenek nem álla. holo vagyon leg aláb avárosban negyven ezer jancsár. lovas had is vagyon. de senki acsászár mellet fel nem kele, 29 ma már csak nem az egész jancsárság melléjek álla. és annyira el szaporodának. hogy lehetetlen lett volna ellenek állani. noha még tegnap. száz ( [Íráshiba:] szász ) emberrel. el lehetet volna széllyeszteni öket, ma uj jancsár agát is tevének. és sok fö tsiztek állának közikben. 30dik. pedig, acsászár amaga kastéllyában lévén, a vezérel, a kapitán pasával, ( kapitán pasával, [pasával: basával-ból jav.] ) a vezér tihájával, az ( az alémákal., ) ulémákal., (a fö papi rendekel:) mind ezeket magához hivatván, kérdé töllök. hogy mi okát gondolnák ennek a rébellionak. akik is, ki egynek, ki másnak tulajdonitván, hivatá a Cancelláriust és két személyt is választván apapi rendek [p 0165] közül. követtségben küldé öket. arébellisekhez, kérdeztetvén töllök szándékokot,, ( [Tévesen vagy hiányosan:] szándékoknak,, ) ök azt felelék. hogy a scászáral meg elégesznek. de nem a vezerel. tihajával, és amuftival. mert ezek a birodalmat huzásokal el rontották. és ( és no- és noha ) noha ök elégségesek acsászáral., de ugy mind azon által, hogy azon három személyt. kezekben adgya elevenen., mind ezeket. és egyebeket. irásban tévén. acsászárnak küldék,. a Császár ujjontában kénszeritte mindent arra. hogy mondaná meg, okát a rébellionak. egy uléma. a vezért, és a tiháját adá okul. avezér pedíg már észre vette vala veszedelmét, atiháját. és a kapitán pasát. meg fogatá. és ezt az utolsot meg is fojtatá. a CSászár meg látván a rebellisek irásban tett kivánságait, igen igyekezék azon hogy meg szabadithassa avezért. de nem lehete. mivel már. a kenyér. és a viz is szük volt a kastéllyában. a rébellisek miat. az ulémák is kénszeriteni kezdék mondván. ha életedet szereted, engedgy kivánságoknak. ugy is kételen léven a vezért. és a tiháját kezekben adni, de a muftit kezekben nem adgyuk. mert az egész világ elö gyalázatos volna. kezekben adni a fö papi fejedelmet, ennek elötte 27 esztendövel. egynek haláláért. ma is büntet Isten bennünket. hanem inkáb küldessék holtig valo exiliumban. végtire addig kénszeritték az ( az CSászárt. az ulémák. ) CSászárt. az ulémák. és az gyermekei., hogy a vezért. és a tiháját., kételeniteték meg fogatni, az után meg izenék a rébelliseknek. hogy ezek már fogságban vannak, és kezekben küldik., de a muftit se kezekben nem adgyák. se meg nem ölik, ha a kettövel meg elégesznek, azokot nékik küldik. hogy ha pedig meg megnem elégesznek, válaszanak. magoknak egy gyaur muftit., (: atörök a keresztént, csufságbol, gyaurnak hija., az az hitetlennek:) mert ök kezekben nem adgyák a muftit. ezel a rebellisekhez bocsáták a követeket, de az még oda járnának, az alat. meg fojtják a szegény vezért, az a veszet. undok. fajtalan. tihája pedig. látván hogy meg akarják fojtani. ijedtiben meg holt. ezeket meg ölek azért, hogy elevenen ne kénszeritessenek ki adni öket., akövetek viszá érkezvén. a vezér, kapitán pasa. és a tihája testeket. egy szekérre. tévék. és a rébelliseknek ( rébellisekk ) küldék. a kapitány pasán. szánakodának, és a testét. az annyának küldék. hogy temetetné el, a tihája testét pedig. akutyáknak veték. a vezér testét pedig viszá küldék oly szin alat, hogy ök avezért elevenen kivánnyák., anép mind ezeket látván, egészen hozájok hajola. a CSaszár látván [p 0166] hogy a vezér testét viszá küldötték volna., magában szálla. és hivatván az ulémákot. mondá. ezen rebellisek engemet is császároknak. uroknak üsmérni nem akarnak. azért azt akarom, hogy senkinek is miattam veszedelme ne légyen, magam szabad akarattyábol tehát. a batyám fiának. szultán mahmudnak engedem a CSászári széket, hivassátok ide elömbe, jó szivel minnyájotok elöt. magamot ö alája vetem. csak had szünnyék meg ezen rebellio. és ne legyek oka senki veszedelmének. ez meg lévén, oda vivék szultán mahmutot., szultán achmet székiböl le szálván. eleibe mene. megölelé, és maga helyében fel emelvén. csaszári szekiben ülteté, es leg elsöben is maga meg csokolá a kezét az uj császárnak, és az ulémákal is meg csokoltatá. azután ( azután [és-bõl jav.] ) mondá nékik, mind nekem. mind néktek, uratok és császárotok ez a személy az Istenre, és a ti lelketek isméretire bizom., legyetek azon hogy igasság ellen semmit ne cselekedgyék. hapedig a rosz dologban meg nem intitek. Isten elöt számot adtok az itélet napján. melyröl ( melyröl né- kem is [Törlés az új sor elején.] ) nékem is tartoztok felelni, mind ezen, mind a más világon., azután szultán mahmudhoz fordulván. sok szép tanácsokot adanéki. és olly hathatos beszédekkel szolla hozája., hogy az egész halgatok sirának, végtire mondá., tavoztasd el, hogy a vezérid kezekben ne engedgyed egészszen szakálladot. a gyermekeimet. Istenre. és reád bizom, nevellyed, táplállyad mint atyád fiait., viselvén gondot reájok Istenesen. el ne feletkezzél pedig arrol., hogy ezaz uráság. senkinek. nem állandó.

ezek mxind igy lévén. ezen holnapnak második napjára viradolag, szultán mahmud CSászárá lön, és az achmet uralkodása meg szünék. mely nagy változás.

édes néném, mikor az Isten akar valamit, micsoda alá valo eszközel munkálkodik. azért hogy az alá valo eszközböl. ki tessék azö mindenhatosága. egy illyen nagy birodalomban. kik tevék le acsászárt. csak két közönséges jancsár. az egyikét patronának hitták, arnot volt, és nem török, ez ennek elötte egy nehány napal, dinnyét szokot volt árulni. amásikát hitták muszlinak, ez á feredö házban. tellák volt. az az, feredös legény.

hát még a szegény vezéröl ne szollyunk, akik is itt ollyanok mint a királyok., mind kéncsekre. mind hatalmokra valo nézve, kivált ez 12 esztendeig birá azt a nagy tisztséget. de még azon kiv7ul, acsászár [p 0167] veje volt, a kutyák ették meg atestét., holot. ö ( ö egy nehány ) egy nehány ezer tallér erö temetöt csináltatot volt magának.

azt meg vallom kédnek. hogy mi itt tartottunk. és gondolhattuk. hogy itt is lehet zenebona. és predálás. vigyáztunk is éttzakákon, de itt minden oly csendeségben volt. mint ha csak álom lett volna a rebellio, nem hinné azt el aki nem tudná., hogy a rébellioban is micsoda rendet tartanak, és hogy ahozképest. micsoda kevés károk vannak. mert ugyan ki is gondolhatná. hogy ollyankor nagy predálás ne legyen., a sok boltokot fel verhetnék, a császár kincs tartojára rea mehetnének. de nem, mert a tárház. a hol szoktak mindeneknek fizeni, nekünk is. ugy nyitva állot mint az elöt. 5 minek elötte el végezem ezt a levelet, jó kédnek azt is meg tudni hogy, a birodalomban a szokás, hogy acsászárok változásakor., mindenik jancsárnak. hó pénzit napjában egy pénzel meg szaporittyák, ás azon kivül, mindenik jancsárnak 15 taller, (baxis) az az áldomás adatik, mostanában hogy ki adták. ment 5000 erszény pénzre, tudgya kéd. egy erszény, ött száz tallér, nekünk. fele elég volna. jó éttzakát édes néném. a császáral almodgyék kéd.

[92.]

Rodosto 27 9bris. 1730.

Edes néném, a komediának még vége nincsen, meg is kel fizetni a komediásokot. ma hozák hirit. hogy Constancinápolyban ( Constanp. ban ) 25 napján ennek a holnapnak, a CSászár a rébelliseket meg ölette, a mely illyen formában ment végben, halgassa kéd. rébellisné félelemel. mert semmit elnem veszek belölle. se hozá nem teszek. 5 Az utolso levelemnek, ( levelem nek, ) utolso résziben valo utolso végin. meg láthatta a füleivel., hogy micsoda formán lön vége. a rébellionak. és hogy mint akará az uj császár el oltani atüzet. a melyet pátrona gerjesztet vala fel. és a melyet ha külsö képen mint egy el oltotta volnais., de belsö képen, mind ez mái napig, pátrona szüntelen gerjeszté. mivel az ö kivánsági., ( kivánsági., [A szóvégi -i korábbi a- ból javítva.] ) minden nap. sok féle képen szaporodának. [p 0168] ugy annyira, hogy mind acsászár. mind a fö vezér. mint egy kételenek valának, kivánságainak eleget tenni. tartván attol. hogy ujjab rébelliot ne kezdgyen., mivel sokan tartottanak hozája, a város fö birája, (stámbol effendi:) deli ibrahim. minden uton modon azon igyekezék hogy meg gazdagodhassék, mindenekre igyekezék venni pátronát., ugy annyira hogy az kik valamely tiszttségekre vágytanak., ezeknek sok pénzt kelletet adniok elsöben. hogy ( hogy el nyerhessék, [el: fölé írva.] ) el nyerhessék, pátrona a minap a szerdengestiek. agájával. (ez ollyan sereg. amely a hartzon elöl szokot menni, mind az ostromokon; ezek olyan vitézek. akiknek nem is kel a halálrol gondolkodni:) ( gondolkodni:) [A kéziratban három pont ferdén egymás fölött.] ) a vezérhez kisérteté magát. a vezértöl mindeneket meg nyervén. azzal annyira el bizá magát. hogy egy mészárost akara moldovai vajdának tenni., a deli ibrahim kérésére, aki is sok pénzt vett vala fel a mészárostol, de a vezér azt felelé néki. hogy nem volna szabadságában fejdelemséget adni valakinek., a CSászár hire nélkül, ezel meg menté magát, de hogy tellyeségel ez iránt valo szándékát meg változtathatnák patronának. azt tanálák fel. hogy azö társát muszli agát vennék arra eszközül. a ki is tihája vala ajancsár agának, ez értelmes lévén, eleiben adák. hogy micsoda illetlen dolog volna egy mészárost tenni vajdának., hanem válallya magára hogy végben ne mennyen ezadolog. muszli tehát ekképen cselekedék. pátronához menvén. ugy téteté magát, mint ha néki is nagy kedve volna arra. hogy a nem okos mészáros vajdává lenne, azért mondá pátronának. hogy ebben adologban nagy vigyázással kel járni., és hogy jó volna elmenni a Caszáp basihoz, (az az, a mészárosok fejéhez.) aki is itt nagy tekintetben vagyon. és kel néki minden mészárosrol felelni., oda érkezvén, muszli kérdé tölle. mivel a moldovai vajdaságért ezer erszény pénzt ( pénzt igérnek, ) igérnek, azt akarjuk tudni, tölled, ha akarszé kezes lenni azért. amészárosért. hogy nekik azt a pénzt le teszi, ha avajdaságot meg nyerik néki, afö mészáros felelé., hogy ö nem lenne kezes. azért a mészárosért. csak ötven polturáért is. pátrona erre igen el szegyenedék. és a ( és a nem okos ) nem okos nagyra vágyo mészárost, nem molduvában, hanem a tömlöczben küldé. deli ibrahim pedig. semmivel meg nem elégedvén. minden nap nagyob, nagyob állapotokra vévé pátronát, ugy annyira, hogy ezaz utolso nap ujjab állapotokot [p 0169] kére aministerektöl. a mely nagy tisztségeket akarának pedig néki magának adni, edgyikét sem vevé el, a CSászár, nem türhetvén továb. kevélységit. Constancinápolyban hivatá csánum kosát, hogy kaptán pasának tennék. (a kaptan pasa. ( kaptan pasa. [pasa: basaból javítva.] ) a tengeren lévö erönek fö gyenerálisa,:) és a nissai pasát., hogy ez kisérné a mekkában menö szarándokokot, mindenik csak nem egyszersmind Constancinápolyban ( Constanp. ban ) érkezének. pátrona meg sejditvén, hogy az utolsot más végre hivatták volna. (az mint is ugy volt:) tanácsot tarta hiveivel. hogy miképen lehetne meg elözni. és meg gátolni a császár szándékát, erre valo nézve, az egész fö tiszttségeket magok közöt el oszták., muszlit arra kénszeriték, hogy venné fel, a kultihája tiszttségit, ajancsár agát vezéré akarák tenni., patronát kaptán pasának, a muftit. le akarak tenni hasonlo képen az europai kadi leszkert. (fö birót:) egy szoval pátrona ( [A sor végén:] pátro- [új sor elején nem folytatja.] ) mind az egész tiszteket, amaga hiveiböl akará tenni, ha pedig ezt véghez vihette volna. fel forditotta volna au egész birodalmat. a CSászár ezeket meg tudván., ugy téteté. mint ha posta érkezet volna ababiloniai pasátol., az ki azt irta volna, hogy a persa, és a szerecsenek nagy károkot tesznek. azért aki igaz musulmannak tarttya magát. mennyen segittségire., erre valo nézve avezér nagy divánt hirdete. hogy tartana tanácsot az egész ulémákal, és hadi tisztekel, a nem okos. pátrona is a divánban mene, muszlival. és a szerdengesti agákkal, az után a divánban bé hivaták apostát. a levélel, a mely csinált levél vala., és sok féle veszedelmes hireket mondatának véle. ezigy lévén, a vezér, mindgyárt három boncsokos pasaságot igére patronának., és más fö tiszttségeket a szerdengesti agáknak., csak mennyenek babilonia segittségire., de egyik sem esék atörben, mivel egyik sem akara elmenni., a vezér látván hogy semmit nem végezhetne az nap. mondá hogy más nap acsászár elött kellene más divánnak lenni, azért, arra int mindeneket. hogy ki ki jelen légyen jó regel., ez mind arra valo volt, hogy a lesre vihessék a rébelliseket, másnap tehát 25 napján a holnapnak. mindnyájan, a császár kastéllyában gyülének., a kastélynak, három udvara lévén, mindenik udvarban. egy diván házat készitének., hogy a gyülés, három féle helyt tartatnék. a leg belsöb udvarban lévö házban a fö vezér tarta divánt, atatár hámal, a muftival. jancsár agával, pátronával, és más egyéb fö tiszteivel a rébelliseknek. ( rébellisekk. ) [p 0170] a második udvarban. csanum kocsa. tarta. divánt a szerdengesztiek agáival, és mind azok kik pátronához tartottanak., a harmadikában vala a Nissai pasa. más sok féle renden lévö tisztekel., a császár szolgai penig. aboztansiakal, mindenik udvarban fegyveresen el rejtett ( el rejtett helyekben ) helyekben valának, tanálkozék pedig valamely CSorbasi, ( CSorbasi, ki ) ki pátronara haragudot, mivel az ortáját. (azaz, arégyimentét) el vette vala tölle, ez ajánlá magát a császárnak., hogy ö vegben vinné szándékát, és sok ollyan jancsárokkal, kik pátronára haragudtanak, a császár kastéllyában titkon bé mene, midön pedig már az egész gyülekezet. a tanács házakban ki ki helyére ült volna a császár hivatá atatár hámot, és a muftit magához, az alat egy puskát ki löttenek. hogy a kapukot bé zárják., azonnal a csorbasi bé mene a diván házban, a melyben vala a vezér. a köntösit le tevé. és csak a pánczél ingben maradván, pátronát kezdé vagdalni, és a kik véle valának. azok a pátrona hiveit, a kik is magával együt, ezse kontzolák, hasonlo képen amás két udvarban is ai pátrona hveit mind meg ölék, és mindenik udvarban. nagy vérontás vala., a testeket szekerekre rakták, és a tengerben veték, ez napon délig az egész rébelliseket ki irták és csak ugyan ettöl anaptol fogvást mondhattya mamud, valoságos császárnak magát. én is valoságos attyafia, szolgája maradok kegyelmednek. ( kegydk. ) édes néném.