MIKES KELEMEN: TÖRÖKORSZÁGI LEVELEK ÉS MISSZILIS
LEVELEK. 0164
[91.]
Rodosto 5 ( [Keltezés>þ 5 <3> 8bris. ) 8bris.
1730
hol jársz édes néném, miért mentél paphlagoniában.
ollyan nagy dolgok történnek. Constancinápolyban, ( Constanp.
ban, ) s' kéd ót nincsen. hogy lehet a? hogy mérték le
tennei a scászárt. és mást tenni hellyében. kéd hire
nélkül. ezek pedig mind meg történtenek, hihetö hogy
másképpen lett volna adolog, ha kéd jelen let volna. a pedig
csak rövideden. igy ment végben,
aztot hallotta kéd. hogy
már egy darab idötõl fogvást, a vezér által szállot volt
scutariban táborban., ollyan szándékal, hogy a persák ellen
mennyen, a scászárnak ót sok szép mulato házai lévén.
gyakran ment maga is által scutáriban, aztot tudgya kéd. hogy
a scászár kastéllya. és scutari közöt, a tenger egy jó
stuczlövésni szélyességü, ugy történék hogy két köz
jancsár, ki mindenik a hajokon szolgáltanak. rebelliot
indittának, az egyikének a neve muszli basa, a másikának
pátrona, a császár nem lévén akastéllyában. se a vezér
a városban. 28 7bris eza két jancsár a töb társait esze
gyütvén egy piaczra. mint egy ötvenre ha talének., patrona.
négy felé osztván ezeket., mindenik resznek egy ( egy
zászlot ) zászlot ada., és mindeik kezdé a város uttzáit
járni. és kiáltani. hogy az ki igaz török az állyon
melléjek. mert õk csak avezér le tételit kivánnyák. a
tömlöczököt fel nyitták. a várost fel járák, a boltokot
bé záraták. és estig felesen meg szaporodának. de a
csudálatos volt. hogy senki avárosban ( leg aláb avárosban
negyven ezer ) ellenek nem álla. holo vagyon leg
aláb avárosban negyven ezer jancsár. lovas had is vagyon. de
senki acsászár mellet fel nem kele, 29 ma már csak nem az
egész jancsárság melléjek álla. és annyira el
szaporodának. hogy lehetetlen lett volna ellenek állani. noha
még tegnap. száz ( [Íráshiba:] szász ) emberrel. el
lehetet volna széllyeszteni öket, ma uj jancsár agát is
tevének. és sok fö tsiztek állának közikben. 30dik. pedig,
acsászár amaga kastéllyában lévén, a vezérel, a kapitán
pasával, ( kapitán pasával, [pasával: basával-ból jav.]
) a vezér tihájával, az ( az
ulémákal., (a fö papi rendekel:) mind ezeket magához
hivatván, kérdé töllök. hogy mi okát gondolnák ennek a
rébellionak. akik is, ki egynek, ki másnak tulajdonitván,
hivatá a Cancelláriust és két személyt is választván apapi
rendek [p 0165] közül. követtségben küldé öket.
arébellisekhez, kérdeztetvén töllök szándékokot,, (
[Tévesen vagy hiányosan:] szándékoknak,, ) ök azt felelék.
hogy a scászáral meg elégesznek. de nem a vezerel. tihajával,
és amuftival. mert ezek a birodalmat huzásokal el rontották.
és ( és no- és noha ) noha ök elégségesek acsászáral.,
de ugy mind azon által, hogy azon három személyt. kezekben
adgya elevenen., mind ezeket. és egyebeket. irásban tévén.
acsászárnak küldék,. a Császár ujjontában kénszeritte
mindent arra. hogy mondaná meg, okát a rébellionak. egy
uléma. a vezért, és a tiháját adá okul. avezér pedíg már
észre vette vala veszedelmét, atiháját. és a kapitán
pasát. meg fogatá. és ezt az utolsot meg is fojtatá. a
CSászár meg látván a rebellisek irásban tett kivánságait,
igen igyekezék azon hogy meg szabadithassa avezért. de nem
lehete. mivel már. a kenyér. és a viz is szük volt a
kastéllyában. a rébellisek miat. az ulémák is kénszeriteni
kezdék mondván. ha életedet szereted, engedgy kivánságoknak.
ugy is kételen léven a vezért. és a tiháját kezekben adni,
de a muftit kezekben nem adgyuk. mert az egész világ elö
gyalázatos volna. kezekben adni a fö papi fejedelmet, ennek
elötte 27 esztendövel. egynek haláláért. ma is büntet Isten
bennünket. hanem inkáb küldessék holtig valo exiliumban.
végtire addig kénszeritték az ( az CSászárt. az
ulémák. ) CSászárt. az ulémák. és az gyermekei., hogy a
vezért. és a tiháját., kételeniteték meg fogatni, az után
meg izenék a rébelliseknek. hogy ezek már fogságban vannak,
és kezekben küldik., de a muftit se kezekben nem adgyák. se
meg nem ölik, ha a kettövel meg elégesznek, azokot nékik
küldik. hogy ha pedig meg megnem elégesznek, válaszanak.
magoknak egy gyaur muftit., (: atörök a keresztént,
csufságbol, gyaurnak hija., az az hitetlennek:) mert ök
kezekben nem adgyák a muftit. ezel a rebellisekhez bocsáták
a követeket, de az még oda járnának, az alat. meg fojtják
a szegény vezért, az a veszet. undok. fajtalan. tihája pedig.
látván hogy meg akarják fojtani. ijedtiben meg holt. ezeket
meg ölek azért, hogy elevenen ne kénszeritessenek ki adni
öket., akövetek viszá érkezvén. a vezér, kapitán pasa. és
a tihája testeket. egy szekérre. tévék. és a rébelliseknek
( rébellisekk ) küldék. a kapitány pasán. szánakodának,
és a testét. az annyának küldék. hogy temetetné el, a
tihája testét pedig. akutyáknak veték. a vezér testét pedig
viszá küldék oly szin alat, hogy ök avezért elevenen
kivánnyák., anép mind ezeket látván, egészen hozájok
hajola. a CSaszár látván [p 0166] hogy a vezér testét
viszá küldötték volna., magában szálla. és hivatván az
ulémákot. mondá. ezen rebellisek engemet is császároknak.
uroknak üsmérni nem akarnak. azért azt akarom, hogy senkinek
is miattam veszedelme ne légyen, magam szabad akarattyábol
tehát. a batyám fiának. szultán mahmudnak engedem a
CSászári széket, hivassátok ide elömbe, jó szivel
minnyájotok elöt. magamot ö alája vetem. csak had szünnyék
meg ezen rebellio. és ne legyek oka senki veszedelmének. ez meg
lévén, oda vivék szultán mahmutot., szultán achmet
székiböl le szálván. eleibe mene. megölelé, és maga
helyében fel emelvén. csaszári szekiben ülteté, es leg
elsöben is maga meg csokolá a kezét az uj császárnak, és
az ulémákal is meg csokoltatá. azután ( azután [és-bõl
jav.] ) mondá nékik, mind nekem. mind néktek, uratok és
császárotok ez a személy az Istenre, és a ti lelketek
isméretire bizom., legyetek azon hogy igasság ellen semmit ne
cselekedgyék. hapedig a rosz dologban meg nem intitek. Isten
elöt számot adtok az itélet napján. melyröl ( melyröl né-
kem is [Törlés az új sor elején.] ) nékem is tartoztok
felelni, mind ezen, mind a más világon., azután szultán
mahmudhoz fordulván. sok szép tanácsokot adanéki. és olly
hathatos beszédekkel szolla hozája., hogy az egész halgatok
sirának, végtire mondá., tavoztasd el, hogy a vezérid
kezekben ne engedgyed egészszen szakálladot. a gyermekeimet.
Istenre. és reád bizom, nevellyed, táplállyad mint atyád
fiait., viselvén gondot reájok Istenesen. el ne feletkezzél
pedig arrol., hogy ezaz uráság. senkinek. nem állandó.
ezek
mxind igy lévén. ezen holnapnak második napjára viradolag,
szultán mahmud CSászárá lön, és az achmet uralkodása meg
szünék. mely nagy változás.
édes néném, mikor az Isten
akar valamit, micsoda alá valo eszközel munkálkodik. azért
hogy az alá valo eszközböl. ki tessék azö mindenhatosága.
egy illyen nagy birodalomban. kik tevék le acsászárt. csak
két közönséges jancsár. az egyikét patronának hitták,
arnot volt, és nem török, ez ennek elötte egy nehány napal,
dinnyét szokot volt árulni. amásikát hitták muszlinak, ez
á feredö házban. tellák volt. az az, feredös legény.
hát
még a szegény vezéröl ne szollyunk, akik is itt ollyanok mint
a királyok., mind kéncsekre. mind hatalmokra valo nézve,
kivált ez 12 esztendeig birá azt a nagy tisztséget. de még
azon kiv7ul, acsászár [p 0167] veje volt, a kutyák ették meg
atestét., holot. ö ( ö egy nehány ) egy nehány
ezer tallér erö temetöt csináltatot volt magának.
azt meg
vallom kédnek. hogy mi itt tartottunk. és gondolhattuk. hogy
itt is lehet zenebona. és predálás. vigyáztunk is
éttzakákon, de itt minden oly csendeségben volt. mint ha csak
álom lett volna a rebellio, nem hinné azt el aki nem tudná.,
hogy a rébellioban is micsoda rendet tartanak, és hogy
ahozképest. micsoda kevés károk vannak. mert ugyan ki is
gondolhatná. hogy ollyankor nagy predálás ne legyen., a sok
boltokot fel verhetnék, a császár kincs tartojára rea
mehetnének. de nem, mert a tárház. a hol szoktak mindeneknek
fizeni, nekünk is. ugy nyitva állot mint az elöt. 5 minek
elötte el végezem ezt a levelet, jó kédnek azt is meg tudni
hogy, a birodalomban a szokás, hogy acsászárok
változásakor., mindenik jancsárnak. hó pénzit napjában egy
pénzel meg szaporittyák, ás azon kivül, mindenik jancsárnak
15 taller, (baxis) az az áldomás adatik, mostanában hogy ki
adták. ment 5000 erszény pénzre, tudgya kéd. egy erszény,
ött száz tallér, nekünk. fele elég volna. jó éttzakát
édes néném. a császáral almodgyék kéd.
[92.]
Rodosto
27 9bris. 1730.
Edes néném, a komediának még vége nincsen,
meg is kel fizetni a komediásokot. ma hozák hirit. hogy
Constancinápolyban ( Constanp. ban ) 25 napján ennek a
holnapnak, a CSászár a rébelliseket meg ölette, a mely illyen
formában ment végben, halgassa kéd. rébellisné félelemel.
mert semmit elnem veszek belölle. se hozá nem teszek. 5 Az
utolso levelemnek, ( levelem nek, ) utolso résziben valo
utolso végin. meg láthatta a füleivel., hogy micsoda formán
lön vége. a rébellionak. és hogy mint akará az uj császár
el oltani atüzet. a melyet pátrona gerjesztet vala fel. és a
melyet ha külsö képen mint egy el oltotta volnais., de belsö
képen, mind ez mái napig, pátrona szüntelen gerjeszté. mivel
az ö kivánsági., ( kivánsági., [A szóvégi -i korábbi a-
ból javítva.] ) minden nap. sok féle képen szaporodának.
[p 0168] ugy annyira, hogy mind acsászár. mind a fö vezér.
mint egy kételenek valának, kivánságainak eleget tenni.
tartván attol. hogy ujjab rébelliot ne kezdgyen., mivel sokan
tartottanak hozája, a város fö birája, (stámbol effendi:)
deli ibrahim. minden uton modon azon igyekezék hogy meg
gazdagodhassék, mindenekre igyekezék venni pátronát., ugy
annyira hogy az kik valamely tiszttségekre vágytanak., ezeknek
sok pénzt kelletet adniok elsöben. hogy ( hogy el
nyerhessék, [el: fölé írva.] ) el nyerhessék,
pátrona a minap a szerdengestiek. agájával. (ez ollyan sereg.
amely a hartzon elöl szokot menni, mind az ostromokon; ezek
olyan vitézek. akiknek nem is kel a halálrol gondolkodni:) (
gondolkodni:) [A kéziratban három pont ferdén egymás
fölött.] ) a vezérhez kisérteté magát. a vezértöl
mindeneket meg nyervén. azzal annyira el bizá magát. hogy egy
mészárost akara moldovai vajdának tenni., a deli ibrahim
kérésére, aki is sok pénzt vett vala fel a mészárostol, de
a vezér azt felelé néki. hogy nem volna szabadságában
fejdelemséget adni valakinek., a CSászár hire nélkül, ezel
meg menté magát, de hogy tellyeségel ez iránt valo
szándékát meg változtathatnák patronának. azt tanálák
fel. hogy azö társát muszli agát vennék arra eszközül. a
ki is tihája vala ajancsár agának, ez értelmes lévén,
eleiben adák. hogy micsoda illetlen dolog volna egy mészárost
tenni vajdának., hanem válallya magára hogy végben ne mennyen
ezadolog. muszli tehát ekképen cselekedék. pátronához
menvén. ugy téteté magát, mint ha néki is nagy kedve volna
arra. hogy a nem okos mészáros vajdává lenne, azért mondá
pátronának. hogy ebben adologban nagy vigyázással kel
járni., és hogy jó volna elmenni a Caszáp basihoz, (az az,
a mészárosok fejéhez.) aki is itt nagy tekintetben vagyon. és
kel néki minden mészárosrol felelni., oda érkezvén, muszli
kérdé tölle. mivel a moldovai vajdaságért ezer erszény
pénzt ( pénzt igérnek, ) igérnek, azt akarjuk
tudni, tölled, ha akarszé kezes lenni azért. amészárosért.
hogy nekik azt a pénzt le teszi, ha avajdaságot meg nyerik
néki, afö mészáros felelé., hogy ö nem lenne kezes. azért
a mészárosért. csak ötven polturáért is. pátrona erre igen
el szegyenedék. és a ( és a nem okos ) nem okos nagyra
vágyo mészárost, nem molduvában, hanem a tömlöczben
küldé. deli ibrahim pedig. semmivel meg nem elégedvén. minden
nap nagyob, nagyob állapotokra vévé pátronát, ugy annyira,
hogy ezaz utolso nap ujjab állapotokot [p 0169] kére
aministerektöl. a mely nagy tisztségeket akarának pedig néki
magának adni, edgyikét sem vevé el, a CSászár, nem
türhetvén továb. kevélységit. Constancinápolyban hivatá
csánum kosát, hogy kaptán pasának tennék. (a kaptan pasa.
( kaptan pasa. [pasa: basaból javítva.] ) a tengeren lévö
erönek fö gyenerálisa,:) és a nissai pasát., hogy ez
kisérné a mekkában menö szarándokokot, mindenik csak nem
egyszersmind Constancinápolyban ( Constanp. ban ) érkezének.
pátrona meg sejditvén, hogy az utolsot más végre hivatták
volna. (az mint is ugy volt:) tanácsot tarta hiveivel. hogy
miképen lehetne meg elözni. és meg gátolni a császár
szándékát, erre valo nézve, az egész fö tiszttségeket
magok közöt el oszták., muszlit arra kénszeriték, hogy
venné fel, a kultihája tiszttségit, ajancsár agát vezéré
akarák tenni., patronát kaptán pasának, a muftit. le akarak
tenni hasonlo képen az europai kadi leszkert. (fö birót:) egy
szoval pátrona ( [A sor végén:] pátro- [új sor elején nem
folytatja.] ) mind az egész tiszteket, amaga hiveiböl akará
tenni, ha pedig ezt véghez vihette volna. fel forditotta volna
au egész birodalmat. a CSászár ezeket meg tudván., ugy
téteté. mint ha posta érkezet volna ababiloniai pasátol., az
ki azt irta volna, hogy a persa, és a szerecsenek nagy károkot
tesznek. azért aki igaz musulmannak tarttya magát. mennyen
segittségire., erre valo nézve avezér nagy divánt hirdete.
hogy tartana tanácsot az egész ulémákal, és hadi tisztekel,
a nem okos. pátrona is a divánban mene, muszlival. és a
szerdengesti agákkal, az után a divánban bé hivaták
apostát. a levélel, a mely csinált levél vala., és sok féle
veszedelmes hireket mondatának véle. ezigy lévén, a vezér,
mindgyárt három boncsokos pasaságot igére patronának., és
más fö tiszttségeket a szerdengesti agáknak., csak mennyenek
babilonia segittségire., de egyik sem esék atörben, mivel
egyik sem akara elmenni., a vezér látván hogy semmit nem
végezhetne az nap. mondá hogy más nap acsászár elött
kellene más divánnak lenni, azért, arra int mindeneket. hogy
ki ki jelen légyen jó regel., ez mind arra valo volt, hogy a
lesre vihessék a rébelliseket, másnap tehát 25 napján a
holnapnak. mindnyájan, a császár kastéllyában gyülének.,
a kastélynak, három udvara lévén, mindenik udvarban. egy
diván házat készitének., hogy a gyülés, három féle helyt
tartatnék. a leg belsöb udvarban lévö házban a fö vezér
tarta divánt, atatár hámal, a muftival. jancsár agával,
pátronával, és más egyéb fö tiszteivel a rébelliseknek.
( rébellisekk. ) [p 0170] a második udvarban. csanum kocsa.
tarta. divánt a szerdengesztiek agáival, és mind azok kik
pátronához tartottanak., a harmadikában vala a Nissai pasa.
más sok féle renden lévö tisztekel., a császár szolgai
penig. aboztansiakal, mindenik udvarban fegyveresen el rejtett
( el rejtett helyekben ) helyekben valának, tanálkozék
pedig valamely CSorbasi, ( CSorbasi, ki ) ki pátronara
haragudot, mivel az ortáját. (azaz, arégyimentét) el vette
vala tölle, ez ajánlá magát a császárnak., hogy ö vegben
vinné szándékát, és sok ollyan jancsárokkal, kik
pátronára haragudtanak, a császár kastéllyában titkon bé
mene, midön pedig már az egész gyülekezet. a tanács
házakban ki ki helyére ült volna a császár hivatá atatár
hámot, és a muftit magához, az alat egy puskát ki löttenek.
hogy a kapukot bé zárják., azonnal a csorbasi bé mene a
diván házban, a melyben vala a vezér. a köntösit le tevé.
és csak a pánczél ingben maradván, pátronát kezdé
vagdalni, és a kik véle valának. azok a pátrona hiveit, a kik
is magával együt, ezse kontzolák, hasonlo képen amás két
udvarban is ai pátrona hveit mind meg ölék, és mindenik
udvarban. nagy vérontás vala., a testeket szekerekre rakták,
és a tengerben veték, ez napon délig az egész rébelliseket
ki irták és csak ugyan ettöl anaptol fogvást mondhattya
mamud, valoságos császárnak magát. én is valoságos
attyafia, szolgája maradok kegyelmednek. ( kegydk. ) édes
néném.