KLOBUSICZKI ANTAL: HASZNOS MÚLATSÁG. 0092
HARMINTZ-ÖTÖDIK LETZKE.
A' Mester-Emberekröl, és
a' szabad Mesterségekröl.
K. : Ki mondatik
Mester-Embernek?
F. : Egy olly Ember, a' ki valamelly
mesterséget üz, ahoz tartozó szerekkel, és
eszközökkel.
K. : Mit értünk a' Mesterségen?
[p 0093] F. : Egy olyan Tudományt, mellyben nem tsak
eszünkel, de kezünkel-is munkálkodunk.
K. : Hány-
féle tehát a' Mesterség?
F. : Két-féle: egyik Kézi
Mesterségnek, a' másik szép Tudománynak, vagy szabad
Mesterségnek mondatik.
K. : Mellyek azon a' szép
Tudományok?
F. : A' mellyek több észt, és
gondolkodást kivánnak, mint kézi fáradságot, úgy mint:
a' Képírás, kö, vagy fa metszes, építö mesterség,
hajókázás, ékesen szólásrúl való Tudomány, lovaglás,
könyv-nyomtatás, könyv-árúlás, pénz-verés, avagy
bányász mesterség
K. : Számláld-elö ezen
Tudományoknak hasznait, és leg-elsöben mi kötelessége
vagyon egy Kép-írónak?
F. : A' kép-író mesterség
abban áll, hogy a' festékekkel akarminémü állapotnak
mássát lerajszoljon.
K. : Miben áll a'
kötelessége egy Kép-faragónak?
F. : A' Kép-faragó
metszi a' képeket vagy ábrázatokat, fába, köbe, aranyba,
ezüstbe, értzbe, majd egyenes, majd görbe állásba.
K. : Mi tiszti vagyon egy építö Mesternek,
Ingysennérnek?
F. : Az Ingysennérnek tiszti, hogy az
epítendö Házat, Kastélyt, Várat, Hidat, Bástyát
[p 0094] vagy más illyes épületeket elébb papiroson lé-
rajszolja, azután a' rajszolás szerént építtesse,
vigyázván arra fö-képen, hogy az épületek alkalmatosak,
tartósok, 's módosok legyenek.
K. : Mit értünk a'
bástyákon?
F. : Azokat a' kö-falakat mellyekel egy
Várat, vagy Várost körül-kerítünk, és megerösítünk,
hogy azt ennek erössége által az Ellenség ellen
védelmezhessük.
K. : Hogy nevezzük azt, a' ki a'
Tengeren, vagy más vizeken a' hajót kórmányozza?
F. :
Hajó Urának, vagy Kapitányjának, kinek az a' tiszti, hogy
a' tsillagokra, szelekre, és a' Bousol-ra, azaz, az
Ejszakot mutató szelentzére vigyázzon, és a' hajót azok
szerént igazgassa.
K. : Mi végre gyakoroltatik az
ékesen szólásrúl való Tudomány, mellyet Retorikának-is
nevezünk?
F. : Hogy annak segedelmével az Igazságos
dolgokat másnak rendes móddal adhassuk eleiben, és azt
másokkal el-hitethessük.
K. : Kik a' Poëtak?
F.
: A' kik verseket koholnak, és annak koholására másokat-is
taníthatnak.
K. : Mitsoda a' Vers?
F. : Ez olly
szólás, melly a' betük öszvefoglalásának bizonyos
száma által meg-határoztatván, [p 0095] sokkal
ékesebb, és kedvesebb, a' szabados, és folyó beszédnél,
a' mint-hogy Isteni szólásnak-is mondatik.
K. : Mi
okbúl mondjuk a' Versbéli szólást Isteni szólásnak?
F. : Mert a' kik a' hamis Isteneket fel-talalták,
úgymint: Homerus, és mások, azoktúl a' feleleteket
versekben vették.
K. : Mire tanít bennünket a'
Grammatika?
F. : Hiba nélkül írni, és szólani,
elönkben adván tudni-illik: a' szóknak eredetit, és a'
nyelvnek kezdetét, vagy a' miben e' meg-határoztatik.
K.
: Lehet-é valamelly nyelvet Grammatika nélkül meg-tanúlni?
F. : Lehet, a' beszédnek, és társalkodásnak
ollyanokkal való gyakorlása által, kik a' nyelvet, mellyet
tanúlni akarunk, jóll tudják.
K. : Mellyik nyelvet
tartjuk született nyelvünknek?
F. : Azt, a' mellyiken
a' Haza, holott születtünk, közönségessen szóll.
K. : Mitsõda nyelven szólana, egy ollyan gyermek, kit
a' szólásra senki soha nem szoktatott vólna?
F.
: Nem tudna szólani semmi nyelven, mint a' néma, és tsak
jelek áltál nyilatkoztatná-ki akaratját.