KLOBUSICZKI ANTAL: HASZNOS MÚLATSÁG. 0014


HETEDIK LETZKE.

Az Embernek érzékenységeiröl.

K. : Hány-féle az emberben az érzékenység?

F. : Két féle, úgy-mint: belsö, és külsö érzékenység.

K. : Nevezd-meg a' belsö érzékenységeket?

F. : Egy a' képzelés, mellyet a' Filosofusok Ideanak neveznek. Másik az Itélet. Harmadik az okoskodás, tudni-illik az értelemnek három külömbözö tehetségei, vagy a' mint a' Filosofusok szólanak: Potentiea Intellectus, operationes mentis.

K. : Mit értesz a' képzelésen?

F. : Olly hatalmat, avagy tehetségét az értelmes elmének, melly által a' magán kivül téttetett akarminémü állapotoknak képét le-rajszolja.

K. : Mit értesz az Itéleten?

F. : Ez olly hatalma, avagy tehetsége az értelmes elmének, melly által a' képzelésben meg-látott, és meg- esmértt állapotoknak minémüségéröl Itéletet hoz, azaz vagy bizonyitja, vagy tagadja úgy lenni a' dolgot, a' mint a' képzelés eleiben adta, példának okáért: minekutánna, az elme egy lónak a' képét le-rajszolta, itéletet hozhat, az ollyas [p 0015] ló meg-érne-é száz aranyat, avagy nem, Török országinak-é, vagy Andalusia-bélinek lehetne tartani.

K. : Mit értesz az okoskodáson?

F. : Ez olly tehetsége az értelmes elmének, melly által egyik itéletröl, a' másikára száll, vagy-is nem egyéb hanem által-út egyik bizonyos dologrúl a' másikára, példának okáért, minekutánna e' két igazságot meg-értette, és meg- fogta az értelmes elme, úgy mint: Hogy minden embernek meg-kell halni; másodszor: hogy a' Királyok-is emberek, azonnal által léphet a' harmadik ybizony valóságra, tehát a' Kiralyoknak-is meg-kell halniok.

K. : Mit értesz a' külsö érzékenységeken?

F. : Ezeket helyheztetem a' szemben, orrban, szájban, és az egész testben ezek pedig szinte meg annyi kapuk, mellyek által a' testes állapotoknak képei a' Lélekhez be-jutnak.

K. : Mi hasznunkra vagyon a' látás?

F. : Az által tapasztaljuk a' nap világát, és meg-ésmérünk mindeneket, a' mik meg vagynak világosítva.

K. : Mi gátolja-meg a' látast?

F. : A' setétség, a' szemnek nyavalyáji, vagy a' szemnek be- húnyása.

K. : Mit mondasz setétségnek?

F. : A' világosságnak távol-létét, mellyet éjtszakának nevezünk.