KISS P. ISTVÁN: JERUZSÁLEMI UTAZÁS. 0180
Ha fellép az jövevény egynehány grádicson, ott láttya
meg Szent Joáchim, Szent Annaaszszony jeles koporsóit. Noha az
õ szent tetemi felemeltettek Urunk születése után 326.-dik
esztendõben, a Kristus Jésus keresztének feltalálásakor, és
több szenteknek tetemivel együtt, a Sz. Anna aszszony sz.
testét is Sz. Ilona aszony tisztelettel általhozata és
Konstantzinápolyban vitte. Az mahumetánusoknak vérontó
háborulásakor Konstantzinápolyból Maguntziába és több
római birodalombéli városokban általhozattattak, és innét
más helyekre az jó katholikus keresztényeknek tiszteletire
tetemenként osztogattattak.
Az Jósafát völgyébõl fel-
felé menvén a Czedron pataka mellett láttatik a Jósafát
király felemelt koporsójának tornyotsája, melyre nézve
neveztetik most Jósafát völgyének. Ehhez pedig nem igen
távol vagyon az Absolon koporsója. Ez néha jeleskedett
fényességével. Igaz, hogy nem ide temettetett, mert néki,
mint attya üldözõjének gyalázatos temetése volt. Hanem
azért neveztetik Absolon koporsójának, mivel hogy még
életében csináltatta maga-magának. Homo proponit, sed
Deus disponit.
Sokat feltész ember szíves
szándékával
És el ne hitesse sinki õ magával,
Hogy
valamit tégyen intézett dolgával,
Mert Isten mást rendel
bölts tudományával.
Fordullyunk meg az Josafát
koporsójátul a Sz. Váras felé, mert épen ellenében vagyon
az Jósafát és Absolon koporsóinak az Mahumeth széke az vár
oldalában egy márvány oszlopbul csinálva, mellyrõl azt
tartyák és hiszik az mahumetánusok, hogy, midõn a Kristus
Jésus a világot fogja a Josafát völgyében ítélni, Mahumet
ebben a székben fog ülni és reá vigyáz, ha jól is igazán
lészen-é az Itélet. Ha jól és igazán itél mindeneket, az
õ testvér hugát a Kristusnak adgya feleséxgül. Óh [p 0181]
balgatag esztelenek és utállatos testi érzékenység után
rohanók! Megmutattyátok ezzel, hogy bokros eszû mahumetánusok
vattok. Szinte illyen keresztényeket üsmérek magyar édes
hazámban, pedig számosakat. Eretnekek ugyan, de szégyen csak
hallgatni is a tisztátalan testi, fajtalan, trágár
beszédeiket a szemérmetes tiszta keresztény füleknek. Éppen
illyenek a semmi hitû, simaéletû keresztények, kik olly
fortélyossan bécsusztattyák a mosdatlan szemetes szókat,
szócseréléssel, álortzázással, alakos pettyentéssel, hogy
a tisztátalan bujaságra czéloz szivek és darabos nyelvek.
Fuj! Szemtelenség! Ezeket pedig felkenetettektõl is hallottam.
Az Jósafát völgyében vagyon közel az Absolon
koporsójához egy szûk kõbarlang, mellyben Sz. Jakab apostol
a Kristus megfogattatása után a Getzemáni kertben ide
rejtezett és feltette magában, hogy mindaddig ki nem mégyen
e barlangból és se nem eszik, se nem iszik, mig a Kristus
Jézus, az õ szerelmes Mestere, halottaiból fel nem támad.
Bezzeg nagy volt elõször az félelem, de most nagyobb az hit
és reménység Sz. Jakab apostolba. Feltámadván harmadnapon
az Úr, elõször is Sz. Annyának jelent meg. Azután idejõve
ennek megvigasztalására. Így vigasztallya Isten a
szomorúakat, kik benne bizakodnak. Mert megmondotta elõre
Üdvözétõnk: Boldogojk a szomorúak, mert õk
megvigasztaltatnak. Itt megmutattatik Zakhariásnak, az Jójada
fiának, koporsója, akiJóás királynak parantsolattyára az
templom és az oltár között egölettetett.
Ez mellett vagyon
a Siloé völgye és faluja, de tsak tzudar házak vannak benne,
nem is érdemessebb az arabs nemzet külömbre. Nem méltó sem
a pogonyításra, sem az felhéjasztatásra. Hanem mellette
közel az Nehemiás kúttya, mellyben a tûz elrejtetett. Olvasd
errõl Ésdrás könyvét, ott bõven feltalálod. Én felmegyek
az Olajfák hegyére és te is jöjj utánnam e könyvetskét
olvasó buzgó ájtatossággal. De még feljutunk az sz.
hegytetõre, rendibe járjuk el az helyeket, mellyek az hegy
oldalában vannak.
Elõszõr: lépdegéllyünk által az
Gyehenna völgyén, ahol Moloch bálvány hamis istennek
áldozták gyermekeiket a füstös eszû pogányok, a' dob és
trombita-harsogások között, hogy sírásokat [p 0182] ne
hallanák. Ihol mit cselekszenek a buta pogányok? Az ördögnek
áldozzák fiaikat.
Hoc ficiun stulti, quos gloria vexat
inanis.
Ezt cselekszik az roszsz istentelenek,
Hogy
emberek elõtt muló dütsõsségnek
Ditséretét nyerjék,
fiok ölésének.
Ezt a Móloch istent állittatta fel az õ
pogány ágyasinak kedvekért Salamon király. Ez volt a nagy
botránkozás, melly hegyet mind ez mai napig Potránkozás
hegyének neveznek, mert az istenfélõk megbotránkoztak
Salmonban, hogy az bálványimádó aszszonyok tekéntetiért
Moloch bálványt felemeltette.
Hallyad, jólelkû Kegyes
Olvasó, minémû nagyságos isten volt Moloch? Illyen formájú
vala: úgymint az feje, mint az bornyúnak, egyéb teste, mint
embernek. Rézbõl öntetett, de belõl merõ üres vala, mint
egy üres réz fazék, hogy abban az megöletett és
felkontzoltatott gyermekek béhányattassanak. Az régiek
mondották, hogy Salamon is az ágyassaitól született fiait itt
áldozta fel. Mivel nints a Sz. Irásban, hogy Salamonnak az õ
háromszáz ágyassai közül egyébb fia lett volna Roboamnál
és két leányánál, az többieket mind Moloch
bálványistennek feláldozta. Óh fájdalom! Így bódulnak meg
a legböltsebb emberek is az aszszonyok buja szerelméjért.
Sokszor bescületeket, pénzeket, sõt lelkeket is elvesztik
azokért. Ezer, meg ezer erre az példa.
Ezen túl elõadgya
magát az Botránkozás hegye oldalában, az hegynek azaz nap-
keletrõl délre fordult oldala, ahol áruló Judás magát
felakasztotta, kétségben esvén, hogy elárulta az igaz Vért.
Óh irgalmas Isten! ne engedgyed, hogy halálunk óráján
kátségben essünk! A Judás felakasztása helyétõl nem igen
távul vagyon a zsidók temetõ helye, mellyrõl azt hiszik õk,
hogy ha ide temettetik magok hlottesteiket, az férgek azokat
soha meg nem emészthetik. Ihol a zsidók esztelen vélekedése.
Holott a Teremtõ Isten maga mondotta: Pulvis est, et in
pulverem reverteris (Gen. 3. v. 19.). Por vagy, és porrá
térsz. De héjában vagyon a kezetekben a Sz. Irás, oh
homályos eszû zsidók, hogy ezt se tanultátok meg!
Fellyebb
ha lépdegélünk megláttyuk azt a barlangot az Gyehenna völgye
fölött, mellyben az apostolok, a tanítványok, [p 0183] a
Mesternek szenvedése alatt lappongottak vala. MIkor ebben az
barlangban valék, én igen megtöltem apostoli félelemmel.
Elmémben ötlöttek az félelmes apostoloknak erõtlenségi azt
gondolván: ha ezek megtántorodtak elhagyván a Mestert, hát
én erõtlen mit cselekedhetek Isten kegyelme nélkül?
Nem
igen meszsze vagyon ide Haceldama, a Fazekas mezeje: Vér
mezejének is neveztetik. Mert judás elárulván az igaz vért
harmintz ezüst pénzen, de megbánván cselekedetit,
viszszavette az papi fejedelmeknek és õk azty mondták: Nem
szabad azokat a templom pénze közé vetni, mert vér ára. Azon
megvették a Fazekas mezejét az jövevények temetésére (Math.
27. v. 6-7). Azért hivattatik az a mezõ, vagy szántóföld
Hacedalmának, az az Vér mezejének e mai napig. A hoszsza a
földnek 32, a széle 24 lépésni. Megmértem. Mert itt valék
egynehányszor a fõtisztelendõ pater gvárdiánnyal és több
szerzetes atyákkal a friss levegõ égnek bevételére. Ez nem
egyéb, hanem egy fazekas mester-embernek szántó földetskéje
vala. Ezt nagy áron megvették a török tsiztektõl az
örmények és most is az õ birtokokban vagyon. Az együgyû
örmény nép abban a vélekedésben vagyon, minthogy õk
schismatikusok és mintegy eretnekek is, hogyha valakik ide
temettetnek, semmi bûnökrül a más világon számot nem adnak.
Ihol az tudatlanság! Mintha az temetõ hely szabadítaná meg
az lelket az örök kárhozattól és nem Isten õ Szent
Felsége.
A Sion hegyének jobb részén láttatik a Siloé
kúttya, melly Siloé tavának is neveztetik. Ide küldötte
Üdvözítõnk a születésétül fogva való vakot, midõn
meggyógyításakor elõször sárral bekente szemeit azután
mondá néki: Eredgy, mosdgyál meg a Siloé tavában (Joan. 9.)
Ehhez épen közel vagyon az a hely, ahol Manasses király
Isaiás prófétát elevente két részre fürészeltette, csak
azért hogy igasságot szóllott elõtte, hogy a királyt és a
királyi udvart megfedette mondván: Hallyátok az Isten Igéjét
Sodoma fejedelmi! Vegyétek füleitekbe a mi Istenünk
törvénnyét Gomorra népe! Ezért a sz. intésért és
predikállásért elevente két résznek osztatta a próféta
testét a kegyetlen király. Im így tselekszenek az Isten
embereivel.