KISS P. ISTVÁN: JERUZSÁLEMI UTAZÁS. 0065
VELENTZÉNEK LEÍRÁSA.
Velentze városát Atila,
az Isten ostora csináltatta: mert hatalmas nagy magyar erõvel
feldulván Scythyától kezdve minden elõtte fennálló
orszgokat és gazdag tartományokat, Olaszországban is rettentõ
nagy erõvel bérohana az Adriai tengernek felsõ éhszaki
széleire, melly most velentzei tengernek neveztetik; sürö és
döbbentõ nagy táborával Aquilea városa alatt letelepedve,
sátorokt emele tábora mind addig, míg az roppant nagy erõs
várost fel nem dullá, kõfalait földre nem borítá, lakó
népi rab-szijjal nem szorongatá.
Ennek a pogány hunnus
fejedelemnek, Atilának félelmétõl az Aquilea város-béliek
közül sok ezeren valának. Ezek, mont bátorságos tenger vizei
között, a szigetetskében gulibákat építének és ott
cselédestõl, minden hozzájok tartozandó familiástól,
letelepedtek; semmit nem félvén itt Atila fegyverétõl,
erejétõl, mert lehetetlennek gondolták hozzájuk-való
menetelét. Ezt megtudván az aquileai fõ, gazdag urak, ide
siettek minden kintseikkel és béhordván Atila elõtt minden
vagyonokat, kezdének számossan lakó, állandó helyet
állítani. És Aquilea megvétele után is, akik a kard
éleitõl megmaradtak, mind ide tódultak és, ne-talántán
többé az magyarok fegyvere által pusztulást lássonak,
Velentzét pompás épületekkel a tenger vizei között
felállíták és nevezetes várossá csinálták és ami több,
igen kevés üdõ alatt.
Már-most tsuálatos egy várossá
lõtta sok tengeri dagadások által, mert 24 óra alatt kétzer
föxldön, kétzer vizen látod a várost. Ám minden hat óra
alatt felárad és kiönti magát a tenger; elboríttya a
városnak minden utzáit egy ölnyi magasságra és ekkor vízben
áll. Ismét hat óráig viszszatekeredik a viz [p 0066] és
akkr szárazon marad. Igy megyen ez szüntelen éjjel és nappal.
Nagysága a városnak egy folytában nem terjed tovább egy jó
magyar mértföldnél. Sok a város lakossa: ám a
kétszázezeret a számja felül haladgya, a zsidókon kivül,
kik hamrmintzezeren laknak Velentzében, de különös
kerítésben, melly zsidó városnak neveztetik. Itt ha
sokasodnak, ki nem terjeszthetik a tenger vize miatt az õ
épületeiket, de bezzeg bévetik az fundamentumat, úgyhogy az
egek felé magassan emelik: mert láttam és számláltam 9-10,
sõtt tizenegy contignátiós, vagy rétû házakat. Ugyan pezseg
bennek a zsidóság, mint a méhkasban a méhek sokasága, vagy
az hangya zsombikokban a hangyák száma.
Az várasbéli hidak
négyezerre számláltatnak. Az nagy hidon három rend appró
házatskákat olvastam. Minnyájan kufársággal keresik napi
élelmeket. A fel s alá járó gundulák, vagy ladikok
tizenötezerig vétettek számban. 32 plébániája, 35 apátza
klastroma, a dütsõsségessen felemelt templomi többek
száznál. Az erõssen keritett vára fölött vastag
bástyákkal gyõzhetetlennek láttatik lenni. Úgyis vagyon,
minthogy még ez üdeig semmi ellenség bé nem ütötte magát
Velentze várossában.
A Fegyvertartó háza sés az
Arszenária, vagyis hadakozásra való eszközöket tartó
keritett helly, igen mesterségesen vagyon elkészülve. Nem
könnyen botsátonak bé minden jövevényeket, sõtt más
alsorsú embereket sem, hanem tsak valami tiszteletre való
személyeet. Nékem ugyan meg nem tagadták a bémenetelt és
minden helyeit rendibe megmutogatták. Benn vagyon a Putzentaur
nevezetû legdiszesebb gállya, mellyen a duce a tengert el
szokta jegyezni Áldozó Tsötörtökön. Bele került ötven
ezer dukátba; a közönséges tanátsoktól vagyon
kormányozása.
Ditséretes benne az, hogy mind ez üdeig meg
nem engedte s bé nem vette az eretnek tudományokat, hanemy mind
jó katolikusok. Földön, vizen vagyon birtokos hatalmok. A papi
és minden egyházi renden lévõeke, mind szerzeteseket, mind
világi papokat, betsületbe szokta tartani. Hasonló képpen az
Úr Isten templomira serényen vigyáznak. Az komédiákat éppen
nem utállyák. Szeretettel vannak mindenekhez. Jó rendet
[p 0067] tartonak magok között az öltözet viseletben is:
mert másképpen a nemes, másképpen a polgár, másképpen az
hajósok, másképen járnak az napi számosoyk, úgyhogy az
ruhájok nyilván kimutattya sorsokat. Az aszszonyi rendek
béfödözött ortzával jelennek meg az Isten hyázaiban.
Uralkodnak mind vizen, szárazon, országos szigeteken és gazdag
termékenyes tartományokon. Istriát, Dalmátziát az Respulika
bírja, nevezetes népes szigeteket: ugymint Korczyrát, Szán
Maurát, Czefaloniát, Zantét, Piánurát és több apróbb
szigeteket. A velentzei tengeren leghatalmassabbak, úgyhogy
harmadnap alatt minden készülettel huszezer embereket
fegyverben mutathat[nak]. A vizen tellyes bátorsággal vannak
minden szélvészek között. A száraz földön sok a városok.
A kissebb szigeteskék tele váraskákkal, azért neveztetnek
velentzéseknek és ha egyben lehetne foglalni õket,
legnevezetessebb váras lenne Európában.
Az épületek olly
mesterségesek és kivált faragott kövekbõl, hogy
álmélkodásra indíttya az látókat. Az sok kereskedõ
gálylyákkal tellyesek az kikötõ helyek. Vannak hadakozó
több gállyái is. Egy eleven 7 esztendõs oroszlánt láttam,
kinek, hogy mulatsága légyen, apró ebetskéket eresztenek
hozzá és azokkal jádzadozik.
A könyveknek fõ-tárháza
igen gazdagon rakva vagyon drága hajdani és új könyvekkel.
Sok benne a jeles mesterség. Noha vizen laknak, de mindenekkel
bõvelkednek, mert gazdag vidékjeik vannak; ezeknek pedig
bõvséggel a pénze a szorgalmatos sok kereskedések által. A
közönséges házak is négy-öt contignatióra vannak
felállítva az egész városban mindenütt. Megszünök már
ezen tengeri városnak leírásától, mert nem is vagyok olly
tehetõs, hogy azt méltóképen elõadhassam, melyet érdemel.
De nints is üdõm, mert ezentúl megindul a fregát gállya és
nekem itt nem iráshoz, hanem sok rendbéli nyomorúságokhoz
kelletik készülnöm és szoknom.