KISS P. ISTVÁN: JERUZSÁLEMI UTAZÁS. 0065


VELENTZÉNEK LEÍRÁSA.

Velentze városát Atila, az Isten ostora csináltatta: mert hatalmas nagy magyar erõvel feldulván Scythyától kezdve minden elõtte fennálló orszgokat és gazdag tartományokat, Olaszországban is rettentõ nagy erõvel bérohana az Adriai tengernek felsõ éhszaki széleire, melly most velentzei tengernek neveztetik; sürö és döbbentõ nagy táborával Aquilea városa alatt letelepedve, sátorokt emele tábora mind addig, míg az roppant nagy erõs várost fel nem dullá, kõfalait földre nem borítá, lakó népi rab-szijjal nem szorongatá.

Ennek a pogány hunnus fejedelemnek, Atilának félelmétõl az Aquilea város-béliek közül sok ezeren valának. Ezek, mont bátorságos tenger vizei között, a szigetetskében gulibákat építének és ott cselédestõl, minden hozzájok tartozandó familiástól, letelepedtek; semmit nem félvén itt Atila fegyverétõl, erejétõl, mert lehetetlennek gondolták hozzájuk-való menetelét. Ezt megtudván az aquileai fõ, gazdag urak, ide siettek minden kintseikkel és béhordván Atila elõtt minden vagyonokat, kezdének számossan lakó, állandó helyet állítani. És Aquilea megvétele után is, akik a kard éleitõl megmaradtak, mind ide tódultak és, ne-talántán többé az magyarok fegyvere által pusztulást lássonak, Velentzét pompás épületekkel a tenger vizei között felállíták és nevezetes várossá csinálták és ami több, igen kevés üdõ alatt.

Már-most tsuálatos egy várossá lõtta sok tengeri dagadások által, mert 24 óra alatt kétzer föxldön, kétzer vizen látod a várost. Ám minden hat óra alatt felárad és kiönti magát a tenger; elboríttya a városnak minden utzáit egy ölnyi magasságra és ekkor vízben áll. Ismét hat óráig viszszatekeredik a viz [p 0066] és akkr szárazon marad. Igy megyen ez szüntelen éjjel és nappal.

Nagysága a városnak egy folytában nem terjed tovább egy jó magyar mértföldnél. Sok a város lakossa: ám a kétszázezeret a számja felül haladgya, a zsidókon kivül, kik hamrmintzezeren laknak Velentzében, de különös kerítésben, melly zsidó városnak neveztetik. Itt ha sokasodnak, ki nem terjeszthetik a tenger vize miatt az õ épületeiket, de bezzeg bévetik az fundamentumat, úgyhogy az egek felé magassan emelik: mert láttam és számláltam 9-10, sõtt tizenegy contignátiós, vagy rétû házakat. Ugyan pezseg bennek a zsidóság, mint a méhkasban a méhek sokasága, vagy az hangya zsombikokban a hangyák száma.

Az várasbéli hidak négyezerre számláltatnak. Az nagy hidon három rend appró házatskákat olvastam. Minnyájan kufársággal keresik napi élelmeket. A fel s alá járó gundulák, vagy ladikok tizenötezerig vétettek számban. 32 plébániája, 35 apátza klastroma, a dütsõsségessen felemelt templomi többek száznál. Az erõssen keritett vára fölött vastag bástyákkal gyõzhetetlennek láttatik lenni. Úgyis vagyon, minthogy még ez üdeig semmi ellenség bé nem ütötte magát Velentze várossában.

A Fegyvertartó háza sés az Arszenária, vagyis hadakozásra való eszközöket tartó keritett helly, igen mesterségesen vagyon elkészülve. Nem könnyen botsátonak bé minden jövevényeket, sõtt más alsorsú embereket sem, hanem tsak valami tiszteletre való személyeet. Nékem ugyan meg nem tagadták a bémenetelt és minden helyeit rendibe megmutogatták. Benn vagyon a Putzentaur nevezetû legdiszesebb gállya, mellyen a duce a tengert el szokta jegyezni Áldozó Tsötörtökön. Bele került ötven ezer dukátba; a közönséges tanátsoktól vagyon kormányozása.

Ditséretes benne az, hogy mind ez üdeig meg nem engedte s bé nem vette az eretnek tudományokat, hanemy mind jó katolikusok. Földön, vizen vagyon birtokos hatalmok. A papi és minden egyházi renden lévõeke, mind szerzeteseket, mind világi papokat, betsületbe szokta tartani. Hasonló képpen az Úr Isten templomira serényen vigyáznak. Az komédiákat éppen nem utállyák. Szeretettel vannak mindenekhez. Jó rendet [p 0067] tartonak magok között az öltözet viseletben is: mert másképpen a nemes, másképpen a polgár, másképpen az hajósok, másképen járnak az napi számosoyk, úgyhogy az ruhájok nyilván kimutattya sorsokat. Az aszszonyi rendek béfödözött ortzával jelennek meg az Isten hyázaiban. Uralkodnak mind vizen, szárazon, országos szigeteken és gazdag termékenyes tartományokon. Istriát, Dalmátziát az Respulika bírja, nevezetes népes szigeteket: ugymint Korczyrát, Szán Maurát, Czefaloniát, Zantét, Piánurát és több apróbb szigeteket. A velentzei tengeren leghatalmassabbak, úgyhogy harmadnap alatt minden készülettel huszezer embereket fegyverben mutathat[nak]. A vizen tellyes bátorsággal vannak minden szélvészek között. A száraz földön sok a városok. A kissebb szigeteskék tele váraskákkal, azért neveztetnek velentzéseknek és ha egyben lehetne foglalni õket, legnevezetessebb váras lenne Európában.

Az épületek olly mesterségesek és kivált faragott kövekbõl, hogy álmélkodásra indíttya az látókat. Az sok kereskedõ gálylyákkal tellyesek az kikötõ helyek. Vannak hadakozó több gállyái is. Egy eleven 7 esztendõs oroszlánt láttam, kinek, hogy mulatsága légyen, apró ebetskéket eresztenek hozzá és azokkal jádzadozik.

A könyveknek fõ-tárháza igen gazdagon rakva vagyon drága hajdani és új könyvekkel. Sok benne a jeles mesterség. Noha vizen laknak, de mindenekkel bõvelkednek, mert gazdag vidékjeik vannak; ezeknek pedig bõvséggel a pénze a szorgalmatos sok kereskedések által. A közönséges házak is négy-öt contignatióra vannak felállítva az egész városban mindenütt. Megszünök már ezen tengeri városnak leírásától, mert nem is vagyok olly tehetõs, hogy azt méltóképen elõadhassam, melyet érdemel. De nints is üdõm, mert ezentúl megindul a fregát gállya és nekem itt nem iráshoz, hanem sok rendbéli nyomorúságokhoz kelletik készülnöm és szoknom.