KÁRMÁN JÓZSEF: ANEKDOTÁK. 0251


Az indulatos Barátság, és Szeretet, nem lakik a' nagy Városokban, mivelhogy minden, Foglalatosságai, és a' sokféle Gyönyörüségek által lévén el-foglalva, tsak gyengén érzi azon Dolgoknak Bé-nyomásait, mellyek körülötte vagynak. Mindazonáltal lehet itt is, itt amott, találni olly nagy Lelkeket, a' mellyek áldoznak az érzékeny Barátságnak:

S[p Uacu] te;rnak meg-hala Barátja, Adósságot, és két kis Gyermeket hagyván maga után, minden Jószág nélkül. Az Életben maradott Barát azonnal eladta Szekerét, és LOvait, és a' külsö Városban fogadott ótsó Szállást magának, a' honnan minden Nap béjött a' Városba Tisztségének Folytatására, egyedül eggy Inas által kísértettvén. Eggyszeriben fel-óldotta éles Nyelvét a' Rágalmazás: minden fösvénynek, és rossz erköltsünek kiáltotta. Két Esztendö múlva, meg-jelent ismét a' Nagy- világba: az alatt pedig gyüjtött húsz ezer Livrából álló Töke-pénzt, [p 0252] a' mellyet az Árvák' Számára Interesre adott.

A' Korinthiai Eudámidás Halálán lévén, és látván, hogy semmi sem hagyhatván maga után, Annya, és Leánya a' leg-nagyobb Szükségnek lésznek ki- téve, éppen meg-nem indúltt rajta. Aréthus, és Kharikszénes hüséges Barátjai' Szívékröl, a' magáé szerínt ítélvén ezt a' Testamentomot tette: "Aretheusnak az Anyámot hagyom, hogy táplálja Öregségében: Kharikszénesnek pedig Leányomat, hogy ki-házasítsa olly gazdagon, a' mint ki-tellik töle, azon Esetre pedig, ha valamellyik meg-halna azt tészem Helyében, a' ki Életben marad." Meg is mutatták azon két Barátok, hogy érdemesek vóltak az Eudamiás' Barátságára. Arétheus eggy Napon adta Férjhez az Eudámiás Leányát a' magáéval, és eggyenlöen osztotta-el Jószágát közöttek.