ILLEI JÁNOS: TORNYOS PÉTER. 0005
ELSÖ VÉGZÉS.
ELSÖ KI-MENETEL.
Tornyos Péter.
De eb a' híre! én sem lészek ám ez után bolond,
hogy a' pénzemet élire verjem, és tsak a' ládába hagyjam
heverni, mint a' kotlós tyúkot. Hiszem nem is tudnák,
mitsoda ember Tornyos Péter, ha vagy egyszer egy ykis
múlatságot nem penderíttene a' Fársángon. -- Azért ma, ma
leszsz a' napja, hogy tsak én is ki teszek magamért. Se
feleségem, se gyermekem: minden roszsz emberre pedig nem
örömest hagynám a' két száz aranykát. - Hopp - hopp -
ugyan megropjuk ma a' tántzot! Hopp - hopp - Lörintz! te
Lörintz! ide, ide szaporán.
[p 0006] MÁSODIK
KI3MENETEL.
Lörintz. Tornyos Péter.
Lör. ): Itt
vagyok Uram! Tor. Pét. ): Hol a' Piskóta? Lemonáda?
Lör. ): A' szapulóba. Tor. Pét. ( Hozzá üt. ) ):
'S hát a' szapulóba tartják a' Piskótát? Goromba! talán
ugyan e' félét nem eleget ettél Tornyos Péter' Udvarában,
úgy é? Lör. ): Vólt részem benne Uram, vólt napjában
háromszorr is; de ha a Vendégeket is illyen pityókával
kínálod, nem lesz köszönet benne. Tor. Pét. ): De,
's hát mért felelsz így he? Lör. ): Azért, mert magad
parantsoltad, mikor Ebhendi Uram elött asztal-keszkenöt
kértél, és azt mondám, hogy nints. Tor. Pét. ): No!
másszor se mond, hogy nints; hanem azt mond, hogy a'
tsemegés Bóltba van a' Lemonáda és Piskóta.
Lör. ): Értem. Tor. Pét. ): Most pedig teríts asztalt
száz ötven Személyre - Az étkeket három fogásra
oszszátok. Lör. ): rtem Uram: Az elsö fogás legyen
borsó-leves, úgy é bizony? a' második borsó? a' harmadik
törött borsó? Hát a' fekete levest mikor adjuk-fel? Tor.
Pét. ): Maradjon utoljára. - Az után add elö a' külömb-
külömb féle szép Maskarákat; rendeld-el a' Török fejü,
égö lámpásokkal [p 0007] ragyogó szánakat. Minden
szán elött, és mellett hat fáklyás, és megannyi kótzag-
tollas Legény, és Trombitás legyen. Lör. ): De hisz e'
bizony könnyü: tsak éppen az az ördögség, hogy egyetlen-
egy szánat se találunk az egész Háznál, ha tsak a'
Patikából nem hozatunk. Tor. Pét. ): Meg kell lenni, ha
mindjárt a' fejedre állasz is. Hadd emlegessék-meg ezen a'
mai napon ezek a' drágalátos Úri Vendégek Tornyos Pétert,
hogy nem egy kotzipór, vagy tsak magának való ember. Lör.
): Hát lovakat kérjünk? Tor. Pét. ): A' lovak mind szép
almás-szürkék legyenek, és bokrétássok. Lör. ): Úgy
Uram, de ha ló nints? Tor. Pét. ): Ennye ( Ismét reá üt.
) beste karaszszon' fia! Hát nem mondottam immár, hogy
soha sem említsd elöttem azt a' kóldús szót, hogy
nints? Lör. ): Uram az imént mondád, hogy a' fekete leves
utoljára maradjon: de ha mind így leszsz a' vendégség,
inkább mindjárt katonáváá leszek. Mert talán én sem
vagyok éppen ollyan sültt bolond, hogy a' lovakról azt
mondjam, hogy vagy a' szapulóba, vagy a' tsemegés Bóltba
vagynak. Tor. Pét. ): Nem is azt akarom, te ostoba! nem.
Lör. ): Hát mit? Tor. Pét. ): Azt, hogy mind arany tsatos
Liberiába öltöztesd, és Postilióra fogasd, ama
Frantziásson. [p 0008] Lör. ): rtem. Tor. Pét. ): No!
ha érted, vidd végbe; és a' Musikásokat is állítsd rendbe:
a' Trombitásokat az ablak alá; a' Sípos' és Dobosokat az
Udvar' közepére; a' Hegedüsöket a' Pitvarba; a'
Tzimbalmosokat a' kályha megé. Lör. ): Hát a' Dudás
hová álljon? Tor. Pét. ): Ö lássa: hanem a' Nóták
mind Valtzer és Lengyel Nóták legyenek; nem
padig tsak ollyan Nagy-Idai Menuetek. Én Petymemeges Mihály
Komámhoz fordúlok azonban, még a' Vendégek egybe-gyülnek.
HARMADIK KI-MENETEL.
Lörintz.
Jól-van! el-
várhatod, még én néked asztalt teríttek. Sok a' mi sok:
az Ördög se gyözné. Másoknak készítt vendégséget,
és engemet abrakol minden nap kétszer, háromszor a' nagy
mendergös kantsukával. - Még bobitás, bokrétás lovakat
fogassak-be! és pedig ama Frantiásson - holott egy Kantzánál
nints több az egész Ménesbe, és az sem az övé. -
Parádéroz, hányja veti magát az Urak elött, hogy így, 's
úgy leszsz a' vendégség. Pegig tudom, hogy utoljára is
tsak az én hátomon kél, és sül-meg a' dorongos fánk. De
engem utstse, nem várom én, hogy reám süljön a'
pattantyú. - Más [p 0009] Urat keresek magamnak. Mert ezt a'
Komontziót akár kinél is meg-találom, és akár mikor,
ha reá szorúlok. Isten hozzád jó Tornyos Pter. NEGYEDIK
KI3MENETEL.
Ventifax és Lörintz.
Vent. ):
Hová, hová illy szíved dobogva Lörintz? tehát tsak meg-
úntad Tornyos Pétert? Lör. ): Uram! te a' mint látom,
Deákos ember vagy, hogy könyv nélkül is tudod a' nevemet.
Vent. ): Óh szegény! ez még semmi. Én a' Hóld'
udvarában tizen-két Iskolát végzettem; mindent tudok.
Lör. ): Ohó! a' Hóld' udvarában? en hidje: 's hiszem oda
még a' Hólló se repülhet. - Hanemha Ördög vólnál.
Mert azt mondják, hogy a' kik tizen-két Iskolát végzettek,
azok mind, 's merö Ördögök. Vent. ): Lörintz! tsak a'
szipák, és guzsalyosok' beszédje ez. Nem Ördögök;
hanem hogy tudnak kitsinyt-kitsinyt, tagadhatatlan. Lör. ):
De URam! én tsak azt tartom, hogy mind egy ördög, akár
Ördög, akár Boszorkány: hát te mit mondasz rá?
Vent. ): (Ez ugyan elég simplex Frater forma; de még sem
ütötték éppen tökkel a' fejét.) Lör. ): Uram! én
ugyan még tovább akarok menni a' lötstsel; de annyi mint az;
hadd tudjam leg-alább, [p 0010] kinek hínak? Vent. ):
Monsuer, Monsuer, Hóld-Udvari, Szeretsen-Országi,
Sárkány-házi. -- Lör. ): Ho, hó! de e' bizony soha el
nem fér a' fejembe; mert hoszszabb, mint talán az egész
Dominiumod. Mond-ki kerék szóval rövideden. Vent.
): Egy szóval: Ventifax Garabontziás Deáknak hívnak.
Lör. ): Ventifás, Garabontziás Deáknak? - Mitsodát? tehát
néked talán bizony Sárkányod is van? Vent. ): Van igen is:
de most az Almási Hegynek óldalában vagyon a' Vendég-
fogadónak iránnyában ( Rév-Komárom' szomszéd Faluja,
a' mellynek homokos foldje alatt egy igen boros pintze vagyon.
) Lör. ): (Tsak e' mellé állok; mert igen okos ember a'
mint látszik) No Ventusás Uram! szó a' mi szó: de
vallyon nem kellene é egy Szolga? hozzád állok. Vent. ):
Parula! Lör. ): Parula! ( Kezet fognak. ) de mivel
szegödött bér, osztott kontz, de tsak úgy, ha meg-
tanítasz arra a' tizen-kettödik Iskolára: mert ha az
elsön kezdjük, tartok töle, hogy igen késöre válik
Garabontziás Deák belölem. Vent. ): Nem bánom; fogd
nosza ezt a' könyvet ( Egy nagy potrohós Könyvet ád
kezébe. ) Lör. ): De hát egy Sárkány-kölket adsz é
nékem is? Vent. ): Az is meg-leszsz, és pedig Tornyos
Péterböl fog válni.







