FÖLDI JÁNOS: A' PESTRÕL 'S BUDÁRÓL 4-DIK AUGUSTI ÚTNAK INDÚLT M. GRÓF GYULAY 'S ESZTERHÁZY NEMES MAGYAR REGEMENTJEIT ILLY VERSEKKEL KISÉRÉ-KI F. J. 0128


Ha tsak ugyan mentek, Magyarok, Ti Vitéz Regementek!
Illyen idõbe pedég, fõld, fa midõn reped, ég.
Most juta kedvére nyárunk tüzesebb idejére,
Most mindent aszaló mérge nem útba való.
[p 0129] Most az Oroszlán-jegy, mivel a' nap színte azon megy,
Annak lángjairúl lángba borúlva pirúl.
Most a' kék égnek dühösebb tsillagzati égnek,
Mind két égi Ebek, a' Kasza húgy, 's egyebek.
Most sût széltében hév Kánikulánk erejében,
Szorja tüzét, melegét, fûlyti hevével egét.
Mind ez hévséget szûl, mind valamennyi tsak éget,
Mind az földre verõ pestises égi-erõ.
Most vív táborral szemed ellen az ég tele porral,
Szikkadt fõld fedelünk szórja az égbe szelünk.
Most hév szomjúság, nyavalyák, 'sd meg-ezer nyomorúság
Lankasztják sereged, most tsupa pestis eged.
Nézd-el az erdõknek már-is, 's a' puszta mezõknek
Állati mind betegek, hogy nagyok a' melegek.
Nézd-el az erdõknek már-is, 's a' tzifra mezõknek
Festett színe nagyon hervadozásba vagyon.
Nézd-el Rózsáját, a' kertészek Violáját
Szép koszorúja szorúl, lankadoz, öszve-borúl.
Most a' munkások, takarók, 's barmok nyavalyások
Lesnek híveseket, lengedezõ szeleket.
Most pihegm és fárad, ki-verejtékezõ vize árad,
A' ki Diána hadát ûzi, nyomozza vadát.
Nyájjai Montánnak le-sütik fejeket, vele Pánnak
Õszi gulyája sovány pásztora rút halovány.
Illyen idõt érve leve útad marssa ki-mérve
Páros hív Regement, kiknek ez ordele ment!
Menj hív nép még-is, ha nyarad 's ha sanyargat az ég-is
belgium útja felé, szálj 's telepedj le belé!
Menj akaratjára JOSEF Fejedelmi szavára,
Hívnek vélt, 's szeretett õ hogy ez útra vetett.
Menj, 's bûntesd õket, a' hitetlen pártot- ütõket
A' tsendes hatalom a' kik elõtt unalom.
Rontsd Brüszszel táját, Skáldis vize habja dagályát,
Álj boszszút szaporán pártosi' fõldje porán.
A' ki Királyára, igaz és törvényes Urára
Merte emelni fejét, 's gyûlyteni rá erejét.
[p 0130] Menj, ha idõd rút-is, ha az ég, ha sanyargat az út-is,
És mind ez szomorít, gondba veszélybe barít.
Mind jó jelt nézek-ki ezekbõl, Mársi Vitézek!
Bíztatnak, felelek, mind ezen Égi-jelek.
Bíztat erõs jellel az Oroszlán, e' menetellel,
Mellybe kereng ma napunk, hogy nyereségre kapunk.
Bíztat szintén úgy a' szélvészes Égi-Kaszás húgy. ( Orion edgy fegyverrel fel-övedzett nagy Embert rajzoló Tsillagzat az Ég- visgálóknál. A' Magyarok köz-névvel hívják Kaszásnak; a' Szent-írás fordítói pedig Kaszahúgynak. Lásd Jób 9, 9. Jób 38, 31. Amos 5, 8. Úgy hitték róla a' Régiek, hogy feljövetele szélveszet indít, a' honnan Szélveszesnek és a' Hajósok ellenséges tsillagának íratik. )
Belga vidéket ez ont, szélvesze, zápora ront.
Bíztat tsillagja, amaz Eb szemefénye, haragja
Sirius, ( Sirius, a' nagyobb Eb- tsillagzatban edgy elsõ nagyságú, és a' mi látásunkra az egész Égen leg-szebb 's leg-nagyobb tsillag. A' Magyarok ezt Kaszás-után-járónak, Kaszás pallérnak nevezik. Siriusnak mondatik Görög jelentés szerént, a' szárazságtól, mivel a' mi Tartományinkban a' leg-nagyobb meleg akkor vagyon, mikor ez a' nappal öszvefoglaltatva látszik, a' honnan a' Versírók illyen ki-fejezésekre élnek vele: Virgil-Aeneid. X. v. 273. (2 ... ] ) e' betegít véle ha nap melegít.
Ebbõl szomjúság buzog, égi-veszély, sanyarúság,
Mellytõl a' gyülevész Belga, rakásra le-vész.
Még Erigónak tüze-is bíztat kis- Ebének, ( A' ki Eb-tsillagzat, vagy Canicula, melly Icarus' ebének-is mondatik. Ez-a' tájon vagyon, a' honnan, a' középnyárban nállunk tapasztalható hívségeket közönségesen ennek tulajdonítják. Errõl mondja Lotich. Libr. III. Eleg. VI. v. 3. (2 ... ] )
Melly bûzhít vizeket, veszt levegõ-egeket.
Menj hát jó jellel, 's jöjj majd haza, várt jövetellel,
Pártos nép erejét törve, tapodva fejét.
[p 0131] Jöjj szép hírekkel, koszorúzva Babér levelekkel, ( Laurus nobilis Linnei, Magyarúl Babér. )
Híred oszoljon elõl nyert diadalmi felõl.
A' Magyarok kárját, a' JOSEF erõs keze kardját
Minden szívbe hitesd, tsillagos égbe vitesd.
Már ha ragyog régen Magyarok Koronája az égen, ( Az Uranie Sextánsának hat elsóbb tsillagait, mellyeket Doppelmeyer az õ Ég-tábláiban g h i c b h betûkkel jegyez, Felséges Elsö JOSEF Tsászár Magyar Koronájává fordította Godofredus Kirchius. Lásd Frider. Hauptius in Instit. Astron. Erre tzéloz tehát a' Vers-író, hogy a' mellé fegyveres Magyar örzõ Katona is kell, Felséges II-dik JOSEF hasonlíthatatlan Királyunk örök emlékezetére. )
Ott kardunk, a' Katonánk légyen, a' hol koronánk.