BESSENYEI GYÖRGY: NYÁR. 0098


Ha múlik a' Tavasz, rá nyár övetkezik,
Melly gyümöltseivel gazdagon érkezik.
Nem nagy gyönyörüség látszik formájába;
De a' Világ éled készített javába.
Nintsen gyermeki kedv koros személyjébe,
Éltes férfijúhoz hasonlít színébe.
Dologra kiáltja az emberi Nemet,
Mellynek gyümöltsével újra ad élelmet.
Süti a' nap heve mezei munkásit,
Hallhatni sok sarlók' sebes harsogásit.
Emberek lepik el a' térjeket széllyel,
Kík közt a' Szekerek járnak nappal, éjjel.

Hordja takarmányját minden, erejével,
Kiki áztatván azt sok verejtékével.
Tüzessen süt a' nap lankadnak erdeink.
Sárgúlván pusztúlnak ki roblott mezeink.
Bádjadnak a' füvek, fejeket le hajtják,
A' nyárnak nagy hevét el nem hordozhatják.
Éget a' meleg Ég embert, barmot, füvet,
Izzadtan keresi minden a' fris vizet.
A' meg száradt térség végtére el pusztúl, - Mellyre a' sok barom-nyáj égybe ki tóldúl.
Kihi [!] el hordotta-rólla takarmányát,
Kapuk alá zárván keresett vagyonát.
[p 0099] Mint egy tsínos madár fészek, melly ez elött,
Rendes üregjébe szép fijakkal meg tött.
Egy ide-ig gazdag; de végre magábúl
Eresztvén kintseit, üressen el pusztúl:
E'kent gyümöltsivel a' nyári mezöség
Pompáz, 's utóljára lessz el púsztúlt térség.
Kóróji közt tsak a' sok kolompok dongnak
Mellyek a' legelö barmokrúl hirt adnak.
Gyújtogatnak széllyel az henye pásztorok,
Pípáznak, danolnak, nintsen nehéz dolgok.
E'ként a' mezöség el vesztvén javait,
Emberi Nemünknek szünteti dolgait.

Azomban a' tsürök koros gyermekekkel,
Körül veszik magok' sok soros rendekkel.
Hevernek mellettek izmos asztagjai,
El dültek körültök meg nyúlt kazaljai.
Pufog a' Tót széllyel tsikorgó tsépjével,
Izzad, és küszködik a' búza fejével.
Igy a' nyár meg adván Világának javát,
Öszül 's halálához készitgeti magát.
Zöldellik ugyan még néhol az erdökrül,
'S Vídamnak is tetszik, a' kies berkekrül;
De öregségéhez még is közel érvén,
Bádjad, a' Világnak adóját fizetven.
Mint egy Aszszony,ki ha sok gyermekeket szül,
Meg fárad, 's véribe véktére lassan hül.
Igy a' nyár is magát ha ki gyümöltsözte,
Idejét az ösznek által eresztette.