BESSENYEI GYÖRGY: A HOLMI 0340

: égyeztetni ) és férni, a leg nagyob gyengeségekkel. Ez a nagy Iró fel vészi a mélly dolgokat, és hat, hét sorral magyarázza öket, hol igen tanúlt embernek kel értelmein okoskodni. p. o. II. Könyv. XI. Rész irja.

Mit tselekedjen a Törvény a rabi szolgák iránt?

De akarmitsodás természetü is a rabság, a vissza élést, és veszedelmet el tiltsa tölle a Törvény. Ennyiböl ál az egész rész, vagy Caput, mint mondani szokták.

[p 0341] Továb egy egész könyvének belsö folyamattyáról ir egy részt, hol a summa ez:

Summájáról vagy értelméröl e Könyvnek.

It a dolog nagyon ki terjed, az elmémbe ötleni szokot sok gondolatok közt, inkáb fogok a dolgoknak rendire figyelmezni, mint a dolgokra magokra ( AH 77): magokra- ) Jobra, balra kel háritanom, által látnóm, s' világosságra jutnom. ( AH 77): jutnom- ) Meg értettedé már ezekböl, hogy mi van irva a jelentet Könyvbe? ha illyen részek tsak ketten vagy hárman lennének az egész munkába, türhetöbb vólna; de igen sok számmal találtatnak. Más részbe ezt veszi summának, vagy tzélnak.

Mitsoda munkálkodása, vagy közösülése lehet a külsö házi gond tartásnak, vezérlésnek, a nagy orzságos dolgokkal, vagy Politikával? ( AH 77): Poli.tikával )

"Az Asszonyok erköltsiknek változása, nagy közt fog venni a Muszkovai Uralkodásba. Minden nagyon öszve van kötve: az Uralkodó despotasága. ( AH 77): despotsága ) az Asszonyok szolgálattyával: és az Asszonyok szabadsága a Monarchia természetivel." Vége van it az egész ( AH 77): egesz ) résznek.

Vólter kár mond, hogy ez a nagy ember inkáb nem igyekezet olvasóit oktatni, mint tsudálkozásba hozni - mellyre Monteskiö ) a Voltér elméjének felel, töb játékos furtsasága van, mint enmgem meg érthetne. De akármit feleljen Monteskiö, tsak nem fogja egy felöl soha azon gyengeségét Világúnk elöt el fedezni, hogy a nagy, és sokszor semmi féle elmének nem elégséges értelmü rövid mondásokkal tsudáltatni kivánt. Értelmébe ( AH 77): Ertelmébe ) hibázik ot, hol állittya, hogy a királlyi uralkodásokat bettsüllet, a köz birodalmakat pedig jó erkölts tartya fen. Van annak valami helye, hogy a királyok fényességgel uralkodnak, hódoltatnak, a Respublikások pedig egyéb dolgokkal; de a tsak álom. Valahol emberek laknak e világon, betsüllet, és jó erköltsök nélkül nem lehetnek. A betsüllet ugy is tsak az igaz emberi érdemeknek jutalma, gyümöltse szokot lenni. Mi módon lehessen az igaz betsülletességet, az igaz erköltsöktül külömböztetni? ha tsak itt a betsülleten nem [p 0342] betsülletet, ( AH 77): bétsülletet ) s' a jó erköltsön vagy Virtuson nem Virtust ért. Mindenkor el ( AH 77): Mindenkorel ) szomorodol valamikor látnod, tapasztalnod kel, hogy soha nagy ember, nagy botlások nélkül nem lehet. Ugy látszik, mint ha a végre haszontalan tanúlnánk, hogy a hibáktól ( AH 77): hibaktól ) meg menekedjünk. Tökélletessé ( AH 77): Tökeletessé ) senki nem lehet böltsesség ( AH 77): böstsesség ) által itt e földön, de mások felet való nagy erköltsöket szerezhet magának. Közöttünk a szokot nagy embernek ismértetni, ( AH 77): itmértetni ) kinek egy felöl nagy érdemei, nemes tulajdonságai vannak, más felöl pedig hibái nem károsok, és keveseb számmal mint érdemei, tsak mint emberi erötlenségek láttatnak. Van szebnél szeb, jobnál job, rútnál rútab, rosznál rosszab.

Egy emberi egész test fogadom nintsen e földnek kerekségén, melly minden izibe, szinébe, formájába, termetibe, egésségébe, minden hiba, makula nélkül való tökélletességgel birna; de még is millyen külömbségek vannak köztök. Sok Ifiú van ollyan termettel, tekintettel, hogy tsak nem tökélletes emberi épségnek, szépségnek tettzik: allig találod hibáját egész testének, söt mentül többet szemléled, annál tökéleteseb formává változik elötted. Gondolod é hogy testébe éppen semmi hiba le lenn? minden bizonnyal van: de a sok széptöl nem láttzik. Erköltsi képpen igy okoskodj a bölts, nagy tudományú emberekrül, kikbe sok dolgokra nézve van tudatlanság; de tsak tökélletesebb annál még is, ki egészlen ostobaság: övé hát az elsöség, mivel tudatlanságát a sok tudománnyal el temetni láttatik. Tudod é hát mit tartúnk mi mind a külsö mind belsö dolgokba szépnek, nagynak, tökélletesnek? azt, a mibe leg keveseb hibát találúnk - igyekez hát hibáidat magadbl irtani; töb töb tudománt szerezni, s' haladni fogsz az emberi tökélletesség felé.