BESSENYEI GYÖRGY: A HOLMI. 0331

: RESZ ) FONT, SZÁM, MÉRTÉK, ( AH 77): MÉRTÉR ) EMBERI TUDOMÁNY

Vizsgáld meg az ember mint kezsd valamit meg érteni, vagy meg fogni, találod majd, ( AH I. B: ugy találod, ) hogy minden tudománnya, értelme, mértékböl ál. ( AH I. B: áll: ) A teremtésnek egész kerületibe két dolog van, mellyet tanitunk, ( AH I. B: tanitúnk, t. i: ) nagyság, ( AH 77): Nagysák ) és kitsinség. Ezeket testbe ( AH I. B: a testbe ) gondolván, mi módon tészed öket magokba értetökké? ( AH I. B: értetökké magokban? ) Elöl vészel elmédbe egy kis darabot valamit, vagy egy pontot, a hoz a kis darabhoz, ( AH 77): darobhoz ) vagy Ponthoz gondolsz más darabot, sok pontot, osztán sok száz ezer milliomszor való, sok száz ezer milliom pont tésznek elötted egy igen nagy darabot. ( AH I. B: Elö veszel elmédbe eggy kis darabot valamit, ahoz gondolsz más darabot, 's osztán többet, s' azután tesznek elõtted igen nagy darabot. ) Kevésség, ( AH I. B: [Új bekezdés] ) sókaság, messzeség, közelség, mellyek magokba ( AH I. B): mellyek osztán magokba ) vagy kitsinségek, vagy nagyságok hasonlóúl számból, mértékböl ( AH 77): mértekböl AH I.B: vagy mértékböl ) tudathatnak ( AH I. B: tudatnak ) meg. Vagy öllel, vagy réffel, ( AH I. B: Rõffel ) vagy marokkal mérsz mindent, minek számát számba vészed, és úgy mértékkel számmal hozol ( AH I. B: és igy mértékkel hozol, és számmal ) minden dolgot ( AH I. B: mindent ) ismerettségbe. A nehézséget, ( AH 77): nehez. [Elválasztás] AH I. B: [Új bekezdés]) könnyüséget ( AH 77): könnyüseget ) hasonlóúl mérned kel, ( AH I. B: hasonlóan mértékkel ) fertállyal, fóntal, másával. Sok számú ( AH 77): sok szamu ) mása nagy [p 0331] nehézség. ( AH I. B: Nagy Nehézség. ) Ezekröl a' mértékekröl, és számakról ( AH I. B: számokról és mértékekröl ) kél fel minden emberi ismérettség, és tudomány. ( AH I. B: minden Emberi Tudomány, és esmerettség. ) Azért abbúl, ki egyik kezével tiz fontot valamit, ( AH 77): valámit ) más kezével ötöt emelgethet és ehez százig egytöl el olvashat, ha erõs lelke van, lehet nagy Filosofus. ( AH I. B: [hiányzik a mondat] ) Az ( AH I. B: [Új bekezdés] ) erköltsi, vagy lelki dolgokba, úgy mint jó erköltsbe, rosz erköltsbe, ( AH 77): erkölsbe ) tudományba, tudatlanságba, fájdalomba, gyönyörüségbe tsak érzésünkel, és gondolatunkal mérhetünk, mivel ezen dolgokat nem lehet fontba tenni, de még ugyan azon törvénybe maradnak. Igen sok szép gondolat együt okosságot tsinál. Sok jóságos ( AH I. B: jó ) tselekedet jó erkölltsü embert szül. Sok seb ( AH I. B: embert szül, sok seb ) sok kár vallás, ( AH 77): vállás ) nagy fájdalom; sok haszon együtt nagy öröm. It még ( AH I. B: Igy ) meg marad a szám, de bizontalan a mérték a jóval és rosszat, mert tsak érzésbe van. ( AH I. B: érzésbe van )

XXXII Rész TANITÁS, IRÁS - MÓDJA.

Némelly tudósnak tudod szokása homályosan irni, és beszélni, azon okbúl, hogy meg nem értethetvén, annál ( AH 77): ánnál ) inkáb tsudáltassék. Ha eleitöl fogva a böltsek magokat, a dolgokba mindnyájan tisztán magyarázták ( AH 77): magyaráztak ) vólna, sokkal töb ésszel birnánk már, de ugy vélekedtek, hogy ha nagyon ki mondják értelmeket majd mindentül meg értetnek, s' nem fognak annyira tsudáltatni.

Sokan mentik magokat a dolognak mélységével, hogy t. i. nem lehet a miat tisztán magyarázni: - ne hid. Soha ollyat nem gondolhat az elme, mellyet a penna ki ne irhasson. Érzése ( AH 77): Erzése ) van az embernek ollyan, mellynek nagysága már továb semmi féle szóllásnak formáját, erejét meg nem szenvedi, s' tsak némaságba tart; de gondolat nem lehet; mert mikor dolgot gondolsz, akkor szót is eszközt is, gondolsz. Valakinek e [p 0333] világon erös gondolkodása módja van, annak vagy ékesen szóllsába, vagy pennába erösnek kel lenni hasonlóul. Meg lehet, hóhy egy mélly gondolkodásu ember, szóval elmélkedését ki nem adhattya; de pennával igen is. Mások szóval bövek, és pennával gyengék. Innen következik, hogy az, ki sem irással, sem beszéddel mélly lelket, böltsességet, tudománt nem mútat, tehát azokal minden bizonnyal nem is bir.

Sokkal könnyeb pedig a gondolatot könnyen, természet szerint való módon ki adni, mint nehezen; de ugy vélekedenek némellyek, hogy ha az irás nem szomorú, nem méltóságot ( AH 77): méltósagot ) viselö, nem áhitatos, tehát nem fog böltsességnek tartatni. Míért nem? El veszi é a mosolygás, vagy könnyü magyarázat, a dolognak igasságát? azomba hiszed é? hogy ha te igen természet ( AH 77): térmészet ) szerint, mindentül tsak nem meg érthetö módon irsz majd kiki hasonló lész hozzád e könnyü mesterségbe, s' el tapodtatol? söt inkább az eröltetésbe lésznek töb barátaid. Soha nehezb dolog, sem mesterség nintsen e Világon, mint a természetnek jeles követése. Tud meg, hogy valami tsak szép, ékes, mély, vagy nagy dolog, annak mind Természet szerint valónak kel lenni. Ha irásodnak ezen nemes, és nyájjas tulajdonságai nintsenek irhatz örökké; de soha nem fognak közönségesen olvasni, úgy hogy kevés ( AH 77): keves ) idö múlva magad is el felejted, hogy valamit irtál. Az emberi Természet gyönyörüség nélkül való dolog után nem igen nagy indúlattal szokot futni.

Légyenek hát szép, nyájjas, helyes, természet szerint való mondásaid a dolognak tiszta magyarázattyába: ( AH 77): mayarázattyába: ) ha pedig öszve szeded magadat, az az ollyan állapotról irsz, melly tsendes tekintetet kiván, irj játék nélkül; de úgy hogy szavaidnak s' gondolatidnak igaz méltoságok légyen.