BENYÁK BERNARD JÓZSEF: ERKÖLTSI KÜLÖNÖSSÉGEK VAGY OKOS ELMÉNEK JÓSÁGOS MULATOZÁSAI. 0001


I

Tárgya az Erköltsi Tudománynak az, hogy világositsa-meg az embert, 's tegye tökéletessebbé. A' melly hasznokat az ö kitanúlásábol veszünk, a' jó erköltsöknek gyönyörüségek, a' józan társaságnak megkedvelése, a' magaviselésnek szép módja, kivánságinknak mértékelése, a' dolgok' igaz, és tsupános érdemeknek megesmérése.

II

Az Erköltsi Tudomány nints az ember' akaratos tetszése alá vetve; nem változtatja az [p 0002] embert üdö, vagy helyhez-képest, egy, 's oszólhatatlan; az ö fö-állitásai tsupánosok, és világosok. Haszontalan esküttenek öszve minden században az hazugság, és fesletség, hogy mesterséges babonáikat egybe szövjék, 's az Erköltsi Tudomány' fö-Tzikkelyeit megmásóltathassák, gyözedelmeskedett ö minden eröszakos ostromlásaikon, és soha semmi megejtésektöl nem irtózótt: szüntelen fénylettenek súgárai még azon setétség közepette-is, mellyben ötet meriteni sokan szorgalmatoskodtak; szinte olly motsok nélkül valók, mint a' forrás, mellyböl erednek; vezérink e' földön mindnyájunknak. Boldogtalanok azok, kik azt vélik, hogy kihághatnak azon útbol, mellyben az Erköltsi Tudomány igazit bennünket, hogy a' jó szerentsét bizonyos véggel nyomozzuk.

III

Leg jelessebb kivánság, mellyre felmozdúlhat az ember' szive, a' valóság' megesmérésének kivánsága. Hogy nekie helyt adjon valaki hasznoson, leg alkalmatosb üdö arra az iffiúság' zsengéje.

IV A' leg hasznossabb Tudományok-is könnyen feledékenységbe mennének, ha gondja senkinek [p 0003] sem volna, hogy azokrol üdöként meg emlékeztesse az embereket: szinte ugy mindenfelé elhatva találja ma magát a' tudatlanság' settésége, valamint gyújtogatta hajdant fáklyáit a' valóság.

V

Ha a' józan tanúltságnak izlelete jobban volna elterjedve az emberek között, nagyobb látatja volna a' maga-jo-viselés módjának. Minden gonoszságokat ugyan a' tunyaság szül, de a' tudatlanság hitelesiti, 's örökösiti azokat.

VI

Kimerithetetlen az emberi tudományoknak kintsek, mellyeket bölts Eleinknek éles elmésségek fel nem ére, és mellyek nem titkok már nálunk! mennyi szemléletek vagynak, mellyeket ök által nem láttak, és mellyeket mi már fellyül haladtunk! mennyi valóbéliségek meg nem esmértettek velek magokat, 's mellyek kellemetessekké levének elöttünk! mire nézve mind egygyikk század új gyümöltsöket tesz az elme' eleiben megszedésre.