BATSÁNYI JÁNOS: A' MAGYAR TUDÓSOKHOZ. 0057
[ a szövegvégi jegyzeteket nem rögzítettem
]
Faludi Ferentz' Magyar Énekei,
Pásztori Dalai, 's elegyes Versei, mellyek ezen jeles Írónak
egyéb költeményes maradvánnyaival, 's a' Kiadónak
toldalékival egygyütt, ezelõtt 34 esztendõvel, elsõben
Gyõrött, azutánn pedig, az említett oldalékok nélkûl,
másodszor és megjobbíttatva Pozsonyban botsátattak közre,
most nem sokára Pestenn, Trattner János Úrnál, eggy
különös kis kötetben újra ki fognak adattatni, - tiszta,
fejér papirosra, szép betûkkel, illendõ tsínossággal, és,
ha tsak lehetsége lesz, minden hiba nélkûl nyomtattatva.
Ezen kis kötet, elsõ lészen azon Poétai Gyûjteményben,
mellyet a' most nevezett Könyvnyomtató, kinek hazafiúi
buzgósága 's köz-hasznú fáradhatatlan igyekezete már az
Ország' határain kivûl-is elég isméretes, rövid idõ múlva
olly szándékkal og kezdeni, 's kötetenként egygyenlõ
ormában a' maga költségénn kibotsáttani, hogy abban tsak
ollyan rendbéli egynéhány nevezetesebb Férjfiak' válogatott
munkájinak adgyon helyet, a' kik nem tsak Versszerzõk,
(anyival-is inkább, nem tsupa Verselõk), hanem egyszersmind
valóságos Poéták, született igaz Magyar Költõk, és
ezen névre, a' köz itélet szerént, mindenképpen méltók;
's ugyan azért semmiéle különös oskola' vagy felekezet'
ajánlásira, magasztaló ditséretire, nem szorúlnak. Olly jó
reménységgel bíztattya magát, hogy az illy jelesebb Magyar
Poéták' eredeti remek-munkájinak régen óhajtott szebb és
tsínosabb kiadásával bizonyosan kedvet talál mind Azok
elõttt, a' kik a' Szépet és Jót voltaképpen érezni, 's
betsûlni tudgyák, és a' nemzeti litteratúrának állandó
hasznára 's igaz díszére tárgyazó tiszta szándékot nem
tsak szóval ditsérni szokták, hanem a' magok' részérõl-is
tehetségek szerént elõsegítteni mindenklor hajlandók, 's
valóban készek. Õ legalább sem költségét, sem áradságát
nem sajnállya, hogy, feltett ebbéli [p 0058] tzéljához 's
elõre jól megfontolt ígéretéhez képest, mind a'
betûszedés' hibátlanságára 's egész mesterségbéli
minémûségére, mind a' nyomtatás egygyenlõségére,
tisztaságára, 's kellemetességére nézve, az értelmes és
jobbízlésû Hazaiak' várakozásának tökélletzesen
megfelelhessen, és ebbéli kívánságokat tellyesíthesse. A'
mi pedig az eladandó nyomtatványok' árrát illeti: azt-is úgy
ogja, a' maga saját költségéhez mérsékelve, annak idejében
meghatározni, hogy e' tekíntetben se légyen senkinek méltó
panaszsza; sõt abból-is kiki nyilván láthassa, hogy valóban
nem egyedûl kereskedésbeli haszon, nem tsupa nyerekedés a'
szánséka.
Ezen Poétai Gyûjtemény' elsõ kötetének, azaz
Faludi Ferent' Magyar Verseinek mostani Kiadója, a' maga
részérõl ugyan mind eddig-is semmit el nem múlasztott, a' mit
illõnek és a' végett szükségesnek lenni vélhetett, hogy ezt
az új kiadást minden tekíntetben olly jóvá 's olly
tökéletessé tehesse, a' mint azt a' tudós Olvasó mind õ-
tõlle, mind akárkitõl mástól-is, a' ki egygy illy jeles
Írónak valamelly munkáját közre botsáttya, méltán
megvárhatta, vagy talán a' dicsõûltt nagy más mindent
megtett, a'mi tõlle függött, 's mostani környûlállásaihoz
képest tehetségében állott; és noha már a' kérdésben
lévõ kis kötetet (a' két elsõ kiadásnak hibájitól
lehetõképpen megtisztogatva) nyomtatásra el-is készítette:
minekelõtte mindazonáltal kezeibõl kieresztené, 's a'
betûszedõnek végképpen általadná, több okora nézve
szükségesnek itéli még-is, hogy ebbéli szándékáról mind
azokat az érdemes Hazafiakat elõre tudósíttsa, a' kik,
nemzeti nyelvünknek ûgyét, hasznát, ditsõségét szívekenn
viselvén, ezen nagy Magyarnak poétai széphíre neve iránt nem
érzéketlenek, 's Kiadójának e' jelentését kedvesen veszik,
örömest hallyák, és, szándéka' tellyesíttésében
segíthetvén - kérését meg nem veti!
Tudva vagyon, hogy
ezen poétai munkák, és különösebben az énekek, már a'
Szerzõnek életében többnyire mind isméretesdek voltak, s'
még minekelõtte (halála utánn nyoltz esztendõvel)
nyomtatásban Viklág' eleibe jöttek volna, kézrõl kézre
adattatva egygyenként számtalanszor leírattak, és, ámbár
a' muzsika' 's éneklés' mesterségének regulájihoz szorossan
alkalmaztatva, vagy valamelly bizonyos lábmértékre 's metrumra
vétetve nintsenek-is, Ország-szerte énekeltettek; - a'
mennyire, [p 0059] tudni-illik, ebbéli ogyatkozások mellett-
is, énekelhetõk voltak, 's ma-is énekeltethetnek. Tudva van,
továbbá, hogy Faludinak ugyan ezen mukájit az elsõ
Kiadó-is, név szerént Révai Miklós, tsak részenként,
és, többszöri szorgalmatos tudakozódása 's keresgélése
utánn, majd itt majd amott, (különösen Bétsben-is), tsak
lassanként gyûjthette-öszve; és, ' mint maga mondgya, még
akkor-is méltán gyanította, hogy "talán több-is lehet
még valahol elrejtve." - Jelenti ugyan késõbben,
úgymint a' második kiadás' Olvasójihoz intézett
elõbeszédében, hogy reménységében megtsalatkozott, és
"a' helyett, hogy többet lehetett volna, még kevesebbet
lelt; 's azok-is nagyon külömböztek." De megvallya
egyszersmind, és ugyan azon beszédének ide tartozó részében
elég nyilván mondgya legalább azt, "hogy Faludi a'
többit vagy kezéhez viszsza nem vehette, minthogy
sokszor, azon újonnan, és még szinte fél készûlttében-is,
ragadták-el énekeit; vagy talán magáénak sem akarta
esmérni, a' mint szokott többnire esni, kivált a' fiatalabb
kori elme-szüleményekkel."
Ezen dilemmának kirekesztõ,
's minden egyéb esetet lehetetlennek állító szoros
értelmét, mink itt bõvebben fejtegetni nem akarván,
elegendõnek lenni gondollyuk, azt említtenünk: hogy, a' mí
vélekedésünk szerént, ez nem tsak mind a' kettõ egyszersmind
igaz lehet, és könnyen megtörténhetett, hanem még az-is igen
hihetõnek, sõt, tsak az imént elõhozott környûlállásokra
tekíntve-is, szinte majd bizonyosnak lenni látszik hogy a' mit
Révai lehetetlennek vélt, valóban megtörtént, 's
bétellyesedett. Ugyan-is: mind a' Kiadó' azon szavainak
értelmébõl, mind a' Poéta' életének isméretes
környûlállásaiból, történeteibõl, 's több helyekenn és
tartományokonn viseltt szerzetbéli hívatalaival egybe-
köttetett számos és külömbéle foglalatosságaiból, az
látszanék inkább következni: hogy Faludi a' kérdésben
lévõ, 's a' maga saját keze' írásaiban fel nem
találtatható költeményeket, rész-szerént a' többihez
méltóknak nem itélte, vagy, ha talán poétai belsõ
érdemekre nézve jók és szépek voltanak-is, más valamelly
különös okból 's tekíntetbõl, (a' melly azonban az akkori
környûlállásokkal egygyütt már régen megváltozhatott, 's
megszünhetett), nem nyomtatásra valóknak tartotta, 's ugyan
azért amazok közé felvenni nem akarta: rész-szerént
pedig, minekutánna eltévelyedtek, sehol senkinél többé el
nem találhatta, soha semmiképpen "kezéhez viszsza
[p 0060] nem vehette." - Ez az utolsó bal eset, vagy
szeretsétlenség, az emberi életnek szüntelen változási 's
számtalan sok viszontagságai között akármelly isõben és
akármelly más rendbéli Írónak munkájival-is könnyen
megtörténhetik, és, a' mint több nevezetes példák
bizonyíttyák, igen gyakran meg-is történt. Annál kevesebbé
lehet pedig ezt tsudálni, vagy lehetetlennek tartani, eggy
ollyan Poéta' munkájira nézve, a' ki, mint Faludi
Ferentz, nem tsak honnya' határainn belõl és annak külsõ
vidékeinn több várasokban lakott, 's gyakran egygyikbõl a'
másikba költözködött, majd itt majd amott tanúlt vagy
tanított, 's külömbféle hívatalokat viselt, hanem több más
távúlabb fekvõ országokban-is megfordúlt, járt-kelt,
útazott, 's idegen meszsze földönn élt, számos esztendõket
töltött; és a' kinek énekeit, vagy akármelly egyéb-nemû
versét, sokszor már az írótolla' hegyirõl lekapták, 's
örömmel elvitték, vagy, a' mint Révai mondgya, "még
szinte fél készûltében-is elragadták." Faludi
maga jelenti mentségûl, egygyik munkája elõtt, hogy
annak "jobb részét távúl - bújdosva írdogálta, és
tsak pihenõ órákkor."
De akármint légyen a' dlog,
és akármint véllyenek 's tartsanak ez iránt mások: mí
legalább el nem hitethettyük magunkkal, hogy a' Gyõri és
Pozsonyi kis gyüjteményben Faludinak minden nyomtatásra
méltó magyar verseit feltaláltatnának; következésképpen,
hogy már ezenntúl minden értekezõdés szükségtelen, minden
további keresés haszontalan volna. Valamint számtalan sok
egyéb esetekben, úgy ebben-is még most legjobb lehet:
non desperare!
A' mi pedig a' most említett
gyûjteményt és annak két elsõ kiadását közelebbrõl
illeti: bizonyos és tagadhatatlan dolog, hogy még a'
"második megjobbíttatott" Pozsonyi nyomtatás sem ollyan,
a' millyent Faludinak Tisztelõjii méltán
kívánhatnának, 's a' mellyel minden értelmes tudós Olvasó
mindenképpen megelégedhetnék.
Ez a' kiadás jobb ugyan, még
pedig sokkal jobb, az elsõnél; a' mint errõl annak idejében
majd bõvebben emlékezni fogunk. De, számba sem vévén azt, -
ámbár eggy illyen Poétának legbetsesebb remek-munkájiban
tsak az sem tsekélység; - számba sem vévén azt, hogy az
egygyik legszebb Eklogából (akár a' leírónak, akár a'
betûszedõnek és correctornak vígyázatlansága miatt)
eggy egész vers kimaradt, és a' társát páratlanúl hagyta:
vagynak ezen kiadásban több olly tetemes hibák, mellyek a'
[p 0061] Költõnek tellyességgel nem tulajdoníttathatnak, 's
a' mellyeket tehát valóban meg kellett volna "jobbítani";
annyival-is inkább, ha a' tudós Kiadónak szándékában
volt, "hogy", a' mint maga jelenti,.. "a'
Zúgolódóknak-is eleget tegyen." Ezekenn a hibákonn, 's
kétségbe sem hozattatható több rendbéli nagyobb vagy kissebb
fogyatkozásokonn kivûl, találtatnak ott még ollyanféle
egyéb szók és versek-is, a' mellyek, majd a' versszerzésnek
bévett regulájihoz, majd a' magyar nyelvnek természeti saját
tulajdonságához, igaz nemzetiségéhez, (a' mellyre Faludi
különös nagy gonddal szokott vígyázni), majd pedig a'
Szerzõnek egész poétai karakteréhez és írása' módgyához
képest, méltán gyanúsok; következésképpen, újabb és
figyelmetesebb megvizsgáltatást kívánnak, érdemelnek.
Mind
ezen okora nézve, nékünk úgy látszik, hogy igen tanátsos,
sõt szükséges volna, Faludinak mind saját keze'
írásait, vagy ezeknek valamelly hív és igaz mássát,
szorgalmatosan egybe vetni, 's még egyszer megvizsgálni, mind
pedig azokat a' költeményeket-is, a' mellyek néki
tulajdoníttatnak, se sem kézírásai között, sem a' több
helyekrõl öszveszerezni, és a' józan Kritika' törvénnyei
szerént egész figyelemmel, 's minden elõitélet és
részrehajlás nélkûl, keményen megitélni. Tsak illyen
készûletek mellett, tsak így lehet az egész dolgot olly
bátran elintézni, 's olly helyesen végbe vinni, a' mint azt
mind ez a' jeles Poéta mindenképpen megérdemli, mind a' Magyar
Múzyák' igaz jó baráttya méltán óhajthattya.
Egyébképpen, aza, illyen segedelmek és készûletek nélkûl,
eggy olly jó 's tökélletes új kiadást senki nem ígérhet,
a' melly (általlyában tekíntve) tellyes hibátlansága által
minden további kétségnek elejét vegye; minden további
keresést és új vizsgálást valósággal szükségtelenné
tegyen; és jövendõben-is minden Könyvnyomtatónak, a' ki
Faludi Ferentz' Magyar Múzyáját újra, 's talán még
szebb, még díszesebb köntösbe öltöztetni kívánnya, mint-
sem a' millyent néki most mink adhatunk, bizonyos példáúl
szolgálhasson.







