BARÓTHI SZABÓ DÁVID: ZEUKDESTÖL ÍRATOTT AGG
NÖ. ASKLEPIADES RENDI SZERÉNT. 0266
Egy agg nöt, ha mit írt, mesteri kézzel írt
Bölts Zeukses. Ugyan is rólla bizonnyal azt
Mondhatták:
eleven, 's mérges halált lehel
Rá nézökre; szokott mint
a' Medusai,
'S kégyókkal rakodott fö kikit ölni meg.
Mankó van keziben, mellyre vajutt korát
Bízhatná: feje tsak
tök, haja mind le folyt:
Nintsen vér ereiben, nints foga,
mind ki húllt:
Elvensége ki hült; már tsupa fonnyadék,
'S száraz törsök: ezer rántzok az homlokát
Fel
túrták: töpörödt böre pofájinak:
Bé horpadt szomorú
két szeme; két odú
Méllységébe merült, 's fogta
homály körül:
Tompúlt orra, levez szertelen, és tsepeg,
A' mellytöl kebelén köntöse nyirkosúl:
Horgadt álla,
hegyess, dölled elöre ki;
Bé van rántva pedig szája
viszont fülig:
Hátán újj iszonyú hát hever, a'
mitöl
B djadván, [!] 's teherét birni, viselni nem
[p 0267] Gyözvén, horgad elé, 's törped az agg dada.
Ezt
Zeukses mikor így írva tekéntené,
Tetszék néki nagyon
e' tsuda vén szatyor;
Kinn indít nevetést, 's olly
hahotára kel,
Hogy lelkét katzagás közbe katzagta ki.
