BARÓTHI SZABÓ DÁVID: SOKADALOM. 0168
Nép rakodik; vásárnak ered: mint zápor a'
völgyet;
A' piatzot sokaság meg lepi, gyül a' szekér.
Búza, ro'z, árpa, köles, borsó, zab, lentse, tatárka,
Erszényed tsak akard nyittatni, lészen elég.
Itt vertek
Görögök sátort, a' Vas árosok ottan:
Itt a'
Tsizmadiák vagynak, amott a' Szabók.
A' zsipkés, olajos
Tótok sem késtek el: hoztak
Párnahajat, sáfránt,
fajnova fenyves italt.
Hajtnak amott göbölyt. Vígyázz;
szarvára ne végyen:
Fut, bög, hágy földet, türköl
ezernyi tulok.
Itt paripákot nézz: gyöznének futni
szelekkel:
Meg vennék leg alább egyet, ha vólna mivel.
Hogyha szalonnán kapsz: a' város végire mennj ki,
Arra
felé sertés nyájait hajtja kanász.
[p 0169] Mondhatom,
hogy Bakonyon sem híztak szebbek ezeknél:
Sem Havas al
földröl verne ki szebbet Oláh.
Rész túr: rész
sárnak döl: meg verekednek a' süldök:
Szájok tajtékoz;
tsattog az horgas agyar.
Nézd, a' verö malatzok mint által,
's által ugordják
Anyjokat, és szopván függenek azoknak
hasán.
Most jók, míg tejesek: lódulj, végy izibe:
most még
Nem drágák: keletek nagy vagyon: hordja kiki.
