BARÓTI SZABÓ DÁVID: PARASZTI MAJORSÁG. 0173


Selyem-bogarak.

A' gondos Lyányoknak szóll a' második intés;
A' mikoronn az Eper-fa selyem-bogaraknak dandó
Új levelet már hajtani kezd, 's enyhit'ni levelbenn
Gyenge tojást; ebböl férgetskét költeni, 's néki
Minden szükséges szert rendeltetni, tanátsol.

Újittyák a' póltzot azért, a' vad szelek ellen
Ablakokat zárván; 's kész lévén asztalok, hajtnak
Eggyenlö távólra-rakott venyikéket-is ormos
Káya-gyanántt, mellyekre tovább a' selymet-eresztö
Férgetskék fonalok' fel-gombolygatva ki-kössék.
Vígyáznak szorgalmatosonn illyenkor egérre;
Hogy valamelly móddal selymes fészkekre ne rontson.

Sürgetik a' dolgot, míglen rövid életet élvén,
'S elsö mozdúlást adván a' vékony-ebédü
Kisded féreg idöt vészen pihenésre magának,
Mert mikoron minden padlást már széltibe- lepvén,
Meg-nött, 's a' fáknak levelit sietéssel emészti; A' nyjnak 's munkának elég-szük lészen egész ház.

A' Szedreknek haját tépvén, rakogassanak ételt
Színek alá, mikoronn kormos fellegre tsomézik
A' sürü levegö, 's terhes záporra hanyattlik.
A' ki selyem-bogarakkal bánsz, 's dolgokra tekéntvén,
A' zöld ág' levelét dús asztalaikra fel-osztod:
[p 0174] Azt le ne foszd, ha-talán nedves fog lenni, vagy ötet
Meg- tsípvén a' reggeli dér, épsége ki-sárgúl,
Míg valahol szikkadtt, és zöld levelekre találhatsz;
Mess apróra, 's pirítts tüznél eggy falka szalonnát:
Könnyebbíttsed az éhséget zsír-füsttel azonbann,
Párolván házok', 's orvosló szerrel itatván.

A' meg- döglöttet vesd-el; 's a' többire vígyázz,
Álmaikat változtatván, valahányszor az ágat,
Melly tsupaszon maradott, ganajokkal földre hánnyák;
El ne felejts zöld ágakat hinteni: mert ha
Lappang a' féreg rongyoltt leveleknek alattok;
Nem gyözvén koplalni, magát fel-dugja, 's az újabb
Szedren kapdosván, fel-mász a' gallynak hegyére,
Már mikoronn a' szük szállás, kebelébe fogadni
A' ferget nem gyözi; különb rekeszekre szedödgyék
A' torlott sokaság: a' mellyek elöször otsódtak
Álmokból, másbann, a' mellyeket újra fog álom,
Más ágyban legyenek; mellyek leg-utólszor alusznak,
Mind azokat végsö lakozásra, 's dologra ki híván,
Helyheztesd venyikek közt, hogy fel-másszanak, immár
Jól-lakván, 's nyújtott fonalok' gomboly'ba tekerjék.

Éjjeleken más állatokat mély álom el-érvén;
A' Selymes bogarak' számából eggy sem ereszti
Szenderedésre magát: ebben rövid élete négyszer
Részesedik: fenn-tartya fejét aluvásakor; és meg-
Nem mozdúl, míg érkezvén harmad nap az álom
Testéböl ki-nem áll, 's éhségre nem hozza: ki- koplalt
[p 0175] Gyomra megint telvén, minden padlásokat el-fog
Eggy lassú zuhogás; melly hallik, mint mikor égböl
Essö-húll, háznak fedelére süket zaj omolván.

A' Féreg meg-elégelvén már él'te' folyását;
Szorgalmas temetése felöl; 's el-rende i [!] kisded
Séllyéjét, mellyet készíttend selymet-okádó
Szája: tekertt szövetet vetvén testének, azonnal
Munkájára magass venyikénn alkalmas helyet fog:
Kezdi tovább vastag fonalát ágakra tekerni,
Mint-eggy talp-követ allítván remekének elöre.

Tsendes, 's tiszta napért kell itt esedezni, Leányzó;
Mert ha komor felhöbe borúl Ég' képe; ha rengö
Meny-görgés ordítt, mellyröl azt véled, hogy a' föld
Sarkából ki-feszül; a' rémültt Féreg alá-száll;
'S gallyak alá búván, fonalát nem nyújtya továbbra.
Ezt ne tsuidáld a' kis Bogarakban: sokszor hasonló
Ordíttás még Férjfinak-is reszketteti testét.

A' nap azért mikoron Egeket bé-színel arannyal;
A' padolat' tetején függvén, a' Féreg-is üzi
Dolgait; és keskeny börtönbe tekeszedik, a' sok
Kíntset belseiböl ontván, 's tojományhoz hasonló
Gombolyagot tévén; 's ámbár szövevénnye le-zárja
Környösleg; valamint, a' tiszta folyókat hasítván
Víz' közepéñ-is elég jól látzatik a' fogas Hartsa,
Úgy, mikor elsöbben vesszös bólttyának az odván
Kormányoz-szájjal fonalat, sok-ezernyi tekervényt
Vetvén úttyaiban: láthat'd, eyggymásra miképpen
[p 0176] Füz-fel gombolyagot: míglen felhöbe borúlván,
Sürübbé teszi munkáját, a' mellyet idövel
Bé- fejezend, száján végtelen selymet eresztvén.
Munkájára ha már nintsen mód nézni; Leányok
Önn' füleket közelebb nyújtván, ört állyannak; és ha
Vége van a' mivnek, 's nints benn mozdúlat; azoñal
A' tömlöket az ágakról szedgyék le, meg-öntvén
Vagy melegebb vízzel, vagy napnak hevére ki-tévén,
Míg a' kis Férgetske nem ún az homályos üregre

Mert meg-fúr tojományt, 's ki- repül, már látni világot
Kévánván, 's feje' két nevedékeny szarvait, és két
Válatskája hegyett ki- tsirázott szárnyait: ám de
Még ezek annyi reményt nem tudnak nyújtani, hogy nem-
Késértett levegöbe magát fel-vesse magassan.

Eszméllvén, ki, mi vólt az elött, nem tudgya fel-érni
A' kis pillangó: lebeg álmélkodva, 's az étel
Nem jut eszébe. Ha lát gyász- színü kárpitot, abba
Kap, várván az halált; vagy vég' örömére nemével
Párosodik; 's ne-atalán el-foggyon vélle reménnye
A' selymes népnek; társát nehezítti; meg-ellik
A' nöstény azután, 's végzödvén élete, népet
Állítand maga helly'tt, számos tojományokat hagyván,
Mellyekböl más esztendönn új férgek erednek.

Gypjú-nyírés. Keverés Kaszállás.

Melyet gyors- menetü kereken vezetett vala kormos
Üsttyéböl; mikoronn ládába rekeszti Majorné
[p 0177] Sárgálló fonalát, 's kínttsét örvendve tsudállya:
Új gyapjat szerez a' Major-is, majd lanyha melegkor
Meg-nyírvén esztendönként birkájinak hátát.

El-végez Keverést boronálásokkal azonban,
Míg a' zöld vétekre kaszák ki-fenettnek, inogván
Lengedezö széltöl a' fü, 's érett magot ejtvén.

Bátor, öreg kórók közepett, most kezdgyen eredni
Némelly szál; bár tarka virág mosolyogva nevellyen
Öszve-kevertt piros, és hó-színt: a' durva Kaszásnak
Mindeneket fel-dúl keze; 's eggy vágásra le- húllnak
Mind aggott otromba füvek, mind gyenge virágok.
Így omol a' Fiatal, rántzos Vénekkel, halomba:
Így van az a' gyászos kasza fenve Királyra, 's parasztra,
Mellyel gyors él'tünk' az halál mindenhol arattya.
Íme kazalt rak az hegyke Kaszás a' földre terített
Füböl, drága virágokkal gyomot öszve-kevervén.
Így mel halmokat a' vak Halál a' gögös Urakból:
Végtire Tsászárok', Fejedelmek', pórok', ekések'
Tsonttyai köz'tt a' köz temetön nints semmi külömbség.

Széna-tartó hely.

Több napok el-telvén, mellyet meg-forgata gyakran
Két- ágú villád; ki-szelelvén nedve (de naptól
Nem lévén pörkölve) takard-fel rendeid', és vidd
Színek alá; mert meg-nem eszik, sem birka, sem ökrök,
Hogyha ki- szívta felesb zsírját a' r'ája-sütö nap.
A' mi pedig nintsen jól meg-száríttva, ha tsürbe
[p 0178] Fog vitetödni, tüzet támaszt, 's pajtákat el-éget.
Illy veszedelmektöl meg kell örizni takarmányt,
Jó Majoros; szénádat azért szabad égre vitesd-ki,
És hegyezett kazalyokba rakasd, ne-hogy a' feles essö
Mélyebben bé- hasson; hanem gördüllyön az óldal'
Hajlásánn a' földre, szelek' szárnyárra kerülvén.

Olly helyröl, az hol árkából ki-lövellkedik a' víz,
Eüs iszapot von füre, ne tartsd eledellel az Ökröt,
Hogyha miként veszedelmet hozott r'á záporos Auszter
A' szénát új essövel ki nem húzza motsokból.