BARCSAY ÁBRAHÁM: SZERELMES VITÉZ EGY TUDÓS MAGYAR
FÖ ASZSZONYSÁGNAK. 0130
Engedd, hogy már egyszer, Gyönyörü Évátskám!
Bár mit rajzolhasson vers szerzö pennátskám:
Küldhessek kis adót nevednek napjára,
'S írhassak valamit
Farsang' homlokára.
A' Farsang, jól tudod, tarka
öltözetbenn,
Sok száz ál artzával ezer tsengetyübenn,
Hat szép bonta lóval aranyos szánkábann
Tsattogtatva
siet Pápáhozz Rómábann.
Ez már Szent Székéböl idök
hoszszaságát,
Telet, nyárt, öszt, tavaszt,
emberek' vígságát,
Egy kis hazug könyvbenn íratván
elöre,
Áldást ád Farsangra, tántz lesz nyakra före.
[p 0131] Azonnal a' Szüzek lankadt orsójokat,
El vetvén
fonyásbann kopott guzyalyokat,
Tükörhözz szaladnak, 's
annak tanátsából
Kenötsöket lopnak Pándóra'
tokjából.
Egyik kíván lenni Szultánnak ágyasa,
Más Spanyor, vagy Anglus Hajósoknak társa:
Ez
Bosztoni rabné, erdök' lakosnéja,
Amaz Duna
mellöl Szent Endre' Rátznéja:
Egyik hív Indusné,
msá szelíd Iuhászné,
Ez Lengyel, Tót Aszszony,
Oláhné, vagy Szászné.
Ilyly tzifra udvarral Paphos'
szigetébenn
Siet a' víg Farsang Vénus'
elejébenn,
Pápának levelét vévén Vulcán' Társa
Jelt ád, nints Fiának többé maradása.
Vegyes nyilaival
dugott puzdérkáját
Kis vállára vetvén nyomja
hátatskáját.
Szárnyát készítgeti, kis iján
játszodik,
Nyakán tsügg Anyjának, 's hé tsókkal
bútsúzik,
El indúl, 's azonnal tündér seregével,
Velentzébe repül Anyja' levelével.
Ott Szent Márk' piatza'
kellös közepébenn,
Vénusnak petsétjét mutatja
nevébenn.
Szép petsét! hathatós! kinek erejéröl,
Nem
szükség beszélnem örökös mivéröl.
Ádám, Noé,
Dávid, Salamon, 's több Szentek
Bizonyságot tetek, erröl
énekeltek.
E' hirdetés utánn, mint a' sebes szelek,
Egész Európán hamar el terjednek.
[p 0132]
Szeretik, jól tudom, Garamnak' partját is,
Lakták
velem hajdan Radvány' Kastélyát is.
Jut eszembe,
midön Urbár' hirdetésén
Nálad tántz közt sírtunk
Hazánknak esésésn:
Mint mikor a' Juhász vén tserfa'
tövénél
Kárát felejtgeti sípja' énekénél,
A' jól
lakott farkast ballagva szemléli,
Nints mivel el ejtse,
bánatját kíméli.
De mit szomorítlak ilyly bús
beszédekkel?
Hajó törés utánn mit szóllok
szelekkel?
Ha van ürmös borod, jóó borsos kolbászod,
Elég hetsepetséd, liszted, szép kalátsod,
Légy víg,
és ha fázol, Társad' kebelébenn
Olylykor melegedjél
Istennek nevébenn,
Hagyjad gyermekidenk tennen erköltsidet,
Hogy majd vigasztalják agg esztendeidet.
Szeressed
férjedet, mint tennen magadat,
'S el ne feletsd, kérlek,
régi Barátodat.
