1BARCSAY ÁBRAHÁM: LAKADALOM' MÓDJA AZ OLÁHOKNÁL.
0117
Dobzódó Farsangnak ál artzás Leányi!
Vígadó
Bacchusnak részeg Tanítványi,
Kiket fed 's ápolgat
Püspök Szentiványi,
Mit zörögtek anynyit hívság'
maradványi?
Meg untam én imár Tótoknak dudáját,
Kik
szekérre vetvén Janónak Mátkáját,
Plébánushozz
viszik szerelmes Antsáját,
És ott meg áldatják
Cupídó' munkáját.
Nem így van Erdélybenn,. hol havas'
tetején,
Egy szép nap virágos tavasznak elején,
Mint
régen Albának vendéglö mezején,
Híres vásár esik
Zarándnak megyéjén.
[p 0118] O! te, ki enm régen ifjú
Florindával,
Szárnyas lóra szöktél vén banya
Múzyával,
Ha meszszünnen vóltál Bacace'
árnyékával,
Szerezz segedelmet ennek hatalmával.
Hagyd,
én le festhessem e' szent sokadalmat,
Hol az egész
vásár keres lakadalmat,
Hol Fáta Fitsórnak ígér
olyly jutalmat,
Melyly két fáradt szívnek nem okot
unalmat.
Fényes nap' tüzének elsö súgárain,
Alig jut
kis világ Ojtóz' határain,
Még Juhász nem sípolt Zsili'
havasain,
Hogy már zsib kezdödik Bihar' kopaszain.
Fel
ül e' nagy bértznek kies tetejére,
Már ezer Szüz nyugodt
virágok' helyére,
Hol koszorút fonyván Társának
fejére,
Kiki Hébé maga, vagy tekínt Hébére.
Gyengéd lengedezö Zephyr' suttogása,
Kivel hasad
arany hajnal' mosolygása,
Itt van, nints Szüzeknek töle
nyugovása,
Siet, még is ott van leg több mulatása.
Nap
keleti völgyek' kellös közepéböl,
Valamit lophatott
Flórának kertjéböl,
Vagy futva nyerhetett Pómóna'
kezéböl,
Véle van, 's itt osztja kedves kebeléböl.
[p 0119] Mondják, hogy el hozván ama' forrás' vizét,
Melylybenn az Est tsillag mosván fényes fejét,
Virradatra
úgy fonyja ragyogó üstökét,
Véle fetskendezi Szüzeknek
seregét.
Melylyre majd ha Phébé' kegyes tekíntete
Fénylik, kitöl vidúl világ' kerülete,
Keleti
gyöngyekké válik új élete,
Kinek halandóknál harmat
nevezete.
Mikor világosság éltetö tüzével,
Fának
fünek színt ád titkos erejével,
Ez áldott víz múlik
ragyogó színével,
Bihar pedig ébred zengö seregével.
Valamit esztendö kedves szakaszával,
'S újúló
természet hozhat tavaszával,
Itt meg találhatod
Szüzek' vásárával,
Melylyet ki ki hozott el adni magával.
Egyik jó illatú epret tart kezébenn,
A' más galamb fiat
zárt kis rekeszébenn,
Ez kosár tseresnéyt tett ki
elejébenn,
Amaz pedig gombát mutat tenyerébenn.
Alól
sürü gyalog fenyök' szomszédjábann,
Számtalan
ifiak állanak sorjábann,
Olylyanok, mint Hercul vólt
sedült korábann,
Mikor még nemlankadt Omphales'
lántzábann.
[p 0120] E' két szép sereg közt Öregek
nyugosznak,
Nagy Atyák és Anyák sokan találkoznak,
Kik
e' szent vásárra száz unokát hoznak,
Hol
boldogságokért égbe sohajtoznak.
Azt vélnéd Filémon
van itt Botzisával,
Vagy az öreg Nínon aggott
Dámonjával,
Vagy (2 ... ]
Már ezt beszéllje meg
Kónyi Múzyájával!
Vgre e' szakálos tsoport'
közepéböl,
Mikép szakadt Glaucus tenger'
mélységéböl,
Egy ezüst szín hajú fel kelvén
helyéböl,
Ezt lehet hallani törött beszédéböl.
O! tí, kik e' napon Egek' védelmével,
Ez helyre jöttetek
Ámornak hírével,
Íme fel oldozlak Tisztem'
erejével,
Legyetek boldogok Hymennek mivével.
Erre
egy Tyrusi tsigának vérébenn
Mártott szép
keszkenyöt vévén a' kezébenn,
Ki veti, mint labdát,
vásár' közepébenn,
'S rövid fohászkodást test
Vénus' nevébenn.
Az utánn két fehér galambnak
véréböl,
Kiknek még inai rángódnak testéböl,
Áldozatot tévén buzgó szerelméböl,
Az Ifjakra hinti
szentelt medentzéböl.
Ezzel ezer szózat' édes
zendüllete,
Mint a' melylyel hangzik Paphosnak
szigete,
Midön már közelget Anyánk' tisztelete,
Égig hat, 's meg indúl Bihar' kerülete.
A' sebesen folyó
vizek' forrásai,
Kiktöl nedvesednek hegynek oldalai,
Ki
szökvén, mint Márli' ) ugró patakjai,
Vékony
fellegekké változnak habjai.
A Nap ez éltetö állat'
árnyékábann
Rejtezvén kegyesen mosolyog magábann,
De
hogy részesüljön Vénus' ) munkájábann,
Súgárait
küldi Íris' ) abrontsábann.
Múzyák! kik rég
Homért Trója Juhászáról,
És most leg közelebb
Pestnek Farsangáról,
Ortzit sugarlátok Bacchus
Templomáról,
Mondjátok a' többit Bihar Vásáráról.
Én, kit a' ditsöség hartzok' mezejére,
Régtöl fogva
szóllít Márs' tiszteletére,
Myrthus ágat
hintek végsö tömjényére,
'S vékony fátyolt húzok
hívság' seregére.
