VÁRKONYI BÁRÓ AMADE LÁSZLÓ: H. D. M. 0076
1. Légy már egyszer kegyes szemmel hozzám hív
szolgádhoz,
Mutasd kedved, szép szerelmed László
foglyotskádhoz.
Látod hogy emészt illy nagy bú,
Mint
szép zöld Cédrus fát az szú,
Végy szívedben,
kegyelmedben ne vigy halálomhoz,
[p 0077] 2. Alkalmatos
szempillantást mindenkor kerestem
Hogy szolgállyak, készen
állyak ugyan módot lestem,
De tekinted csak mint méreg
Érzõ szívem gyötrõ féreg
Naprúl napra mert jaj érzem,
kedvedtül el estem.
3. Szabad vagy zgyan hogy vélem illy
kegyetlenül bánsz,
Kész szolgáddal s; hív raboddal, hogy
szegényt megh nem szánsz
De csak próbálsz hívségemben,
S- talán úgy vész szerelmedben
rdememért és hitemért
tudom hoggy megh kívánsz.
4. Zokogtam volt s- keseregtem,
mind az galambotska
Hogy szolgáltam s- meg nem áltam, mind
szomju vadacska.
De nincs benned talán hüségh
Nem
enyhítz, szomju szívem ég
Lankad testem, vérrel festem,
áldozatom oka.
5. Lángozó szíved rósái látom hogy
nevetnek
Midõn szeretz s- mind azt, mind ezt; s- mindenek
csalt vetnek
De illy fortéllyba ne bízzály
És vagy
egyhez, vagy máshoz álly
Mert igy nem fût, s- inkább meg
hüt dolga szerelmednek.
6. Óránként küldöm és hozzád
szívem követséghben
Ki Vadakat s- kõ szálakat hozott be
hûvséghben
De tudom szelid tejt szoptá
Bírt szívet soha
nem loptál
Mellyért szívem és mindenem legyen kegyelmedben.
7. Músák képe, szívek lépe, gyönyörü virágszál,
Szép Solymoskám, hü Madárkám, maid ablakodra szál
Vívén
szívem követhséghét,
Benned gyuitván még hüséghét,
hiv kötelességhét.
8. Állhatatos búzgóságát halgasd
meg szívemnek,
Szörnyü hevét, annak nevét meg mongya
tüzemnek.
Vélvén hogy adsz engedelmet
Beszédére kap
kegyelmet
semmi késedelmet.
9. Tolla lészen, mellyen
részben zöld, jele reménynek,
Két szemej, tüz helyei
tiszták, mint Nap fénynek,
Kegyes zúgása szárnyának,
Mint szép szellõ fúvásának
lészen Madárkámnak
10.
Tudván hogy ha hajlékodhoz immár közel lészen,
Személlyedtül, szép kedvedtül várt újúlást vészen,
Engedd, hogy szívedhez szállyon
S hüségesen ott meg állyon
kedvedben talállyon.
11. Igaz dolog, nehéz holtig ezt
szivedbe tenni.
Kit nem ismérsz, hozzá nem érsz, szerelmedbe
venni.
Egyért ezertt ell veszteni,
Egyért mind ell
feleiteni
s- ahhoz csak hív lenni.
[p 0078] 12. Ugj van,
de ha megh ismered igaz s- hív szolgádat
O melly könnyen -
bizony szörnyen - megh áldod voltodat
Megh köszönöd
Madárkámnak
Ékös s- kegyes Solymotskámnak
ebbéli
szolgámnak.
13. Szép szerelmem, légy kegyelmem, ad jó
válaszodat
Mert lángozok s- maid meg halok - küld
orvosságodat
Követemhez hív s- kegyes légy
Hív szivedben
helyheztess s- tégy
szerelmedben bé végy. ( Az elsõ lap
szélén fenn: 1726. )







