VÁRKONYI BÁRÓ AMADE ANTAL: ELÉBB KISZÁRADNAK... 0042


1. Eléb ky száradnak a' Tisza vizei
Szántó földé lesznek azoknak velei
Tér helyekké válnak Carpatus hegyei
Dér helyett a' tûznek megfogynak Langhjai.

2. Hogy sem el feleicsem cselekedetidet
Ravaszul el kezdet vélem szerelmedet,
Helyettem mint másnak el attad szívedet
Változtatad tûlem jó Természetedet.

3. Gondolám: a' Galamb csak íl alázatos,
Tizta: gyors: vigyázó, hív es szorgalmatos
Nem tséltsapos, hanem igaz: álhatatos
és hogy ahoz lészel te is alkalmatos.

4. Kész voltam te érted minden jókat tennem,
És nehéz is lészen nálad nélkül lennem,
De mivel kívánod, köl bútsút is vennem
Úgy szûkséges innend már továbbis mennem.

[p 0043] 5. Aszszonyom ki egykor fogattál magadhoz,
Ne ves meg, szálottam, s-borúltam Lábadhoz,
Kíszen tarcs melletted, szállék asszonyomhoz
Hogy köteles légyek itt szolgálatomhoz

6. Madam: mit parancsolsz: azok Eõrzísiben
Marad az szolgádnak Emlíkezetíben,
Ugy vigyáz azokra tellyes életiben,
Hogy föl fogva dolga: ne leghyen keziben.

7. Madam: szömöldöke senki nyaka: haja
Nem köl te kivüled: homloka: ortzája
Kincse: se jószága: Nemzete: Hazája
Esküszöm: nem köthet engemet hozzája.

8. Mást keresett mégis Cypria helettem
Oh már szerelmében tehát ereszkettem,
Tapogatásokkal, csókokkal illettem
Istentelen m4ennyit éretted szenvettem.

9. Ha fontos rúlad vagy hamist érthettem,
Mint magam ebeit, maid a' kép érzettem,
Híredet, nevedet mindenütt õrzöttem,
De mégis ezekért semmi Jót sem vettem.

10. Kemíny kû szikla van: Szív helyett mellyedben
Kegyetlen oroszlány vagy termíszetedben
Irgalmatlan Tygris kegyetlenségedben
Engem meg nem szántál illy veszett ügyemben.

11. Irgalmatlan Párkák: oh hol? ott késtetek
Életem fonalát el nem metéltétek
Illy bajos üdõkre minek eresztétek
És nekem ezekre jutnom engedtétek.

[p 0044] 12. De ha az Istennek illy szõrnyûsígikett
Látnak: s-nem mutattyák mégis erejeket
És meg nem büntetik ily fenesígeket
Bizony megmutatom: megbánod ezeket.

13. Ha Emberek közé magamot vehetem
Mit míveltél velem: azoknak hirdetem
Nyilvánsághra titkom el higgyed eresztem
Mégh a' köveknekis s-Fáknak emlegetem.

14. Bosszúllyák azokis szörnyû életemet
Onnand az Egekre fordítom szememet
Ha ott Isten lakik, szán az is engemet
Boszút áll érettem, s-föl veszi ügyemet.

15. Mert valaki láttya szerencsétlensígem
Föl buzdul vér benne: illyen szörnyûsígen
Eörömestis aggya kívánt segítsigem
El hidd meg bosszúlyák Istentelenségem.

16. Fére teszeek minden szemirmetessíget
Ky kiáltom a' nagy Istentelensiget
Raitam el követett s-tett keserûséget
Myhelyest találok azhoz elígsíget.

17. Mihelt velem m ravasz szerelmet kezdettél,
Jol lehet mutattad, megis elígettél,
Vettem észre ugyan kevessé szerettél
Oh átkozott inkább akkor meg nem öltél.

[p 0045] 19. Vala nagy eörömöm, maradhatok veled,
De azt bús szívemrûl most már immár le szeled,
El nem kellísemrûl van ki adós jeled,
Ezt átkozott Asszony velem myrt míveled!

20. Nem vagy te Mária, hanem vagy Harpia
™szve háborodott haragos Fúria
Átkot, ki nem áldást en magára várja
Mert húlik érette gyötrõdés marhája (,)

21. Sok ezer Cupido irígy természete
Kezdet értelminket továb nem nézhete
Hanem véletlenül megkülömböztette
Ezt el vette tûlem; másnak eresztette.

22. Kínnya nem szerezhet több kínt Tyrtirusnak
Hegyrûl visza futó köve Syziphusnak,
Hajó elõl futó vize Tantalusnak,
Mint nekem Cupido kis fia Venusnak.

23. Te voltál kedvem: örömem: s-szerencsém
Kedves rósám: solymom: Galambom s-gerliczém

Szép Helenam, Thysbém, Didom, Euridicém,
Minden képen jókkal rakodott fûröcském.

24. Parisnak Helenát nem irígyelhettem
Didoval Aeneást bátran szemlélhettem,
Mert édes Marissal meg elégedhettem
Ha álandó volna: üdõmet tölthettem.

25. Gyógyulhatott volna minden sebem mérge
Nem maradt volna (meg) rajta eves kérge
Szavamnak sem volna máshoz vágyó frigye
A sok kínozásnak ám szakadgyon víge.