KÜRTI ISTVÁN: AZ ÉLÕ ISTENHEZ. 0350


[ a lap széli jegyzeteket nem rögzítettem ] Az Vetkeknek ostromlása ellen.

EN kegyelmes Iesus Christusom, imè én szegén szûkõlkõdõ, és el vetet bûnõs, az te irgalmasságodnak labayahoz foliámtam. Imè sebeim, czapásim, fekélyim, és az én lõlkõmnek fogyatkozási mellyeket (iai megg1ek) vétkem miát hoztam magamra és vgyán azont mostan, az te irgalmassagodanak tekéntetiuél gyogyeitásra ki terieztek. Kegyes Iesusom, kõnyõrõly erõtelenségemen, fogságomon és szerenczétlenségemen, mellyeckel az én szegén lõlkõm az fõldekre niomattatik és sok féle kiuánsagokra voniattatik. Szerelmes Iesusom, amaz te buzgo nagy szerelmedért, mely tégedet az bûnõsõknek kezekbe meg kõtõzésre és meg feszeytésre adott, és az mely tégedet harom oráigh inkáb tartot [p 0351] az kereztfán, hogy nem mint az te kezeidben és labaidon léuõ szõgek: Kérlek olgyad megh az én fogsagombnak terhét, és minden bûnõktõl gonoz kiuánságoktól, és gonoszra valo haylandoságoktól szabadeycz meg engemet: Minden ellenségimnek leselkedésitõl penig és minedn féle niomorusag szenuedésimtõl oltalmazz engemet.

OLcz meg és õly meg bennem gyõkeresiõl minden magán való szeretetet, mind rend kiuõl valo indulatokat, buzgosagoat, és haylandosagokat, minden féle keuelységre haylo ok adast: haragot irégséget, heába valo dúczekedést, kegyetlenséget, boszszu állast &c. Mert mind ezekrõl egyedõl czak magad szabaeythacz meg enegemet.

Edes Iesusom tõlcz be engem az te aiandekiddal és tõkélletes szerelmeddel: tarcz meg minden ioban: hogy minden bûn tételre valo ok [p 0352] vételemet el táuoztassam: à késérteteet álhatatossan meg gyõzzem, à testet à lélek ala hodoltassam, az vétkeket õldõzzem, és gyomlaliam, az te paranczolatodnak és kiuánsagodnak engedgyek. Az õrdõg leselkedésétõl és álnokságátol meg menekedygyem, semmi féle bûnben né léledzem, semmit abban, valami te nálad vtálatos, ne kõuessek: hanmem az te tiztességedet, diczéretedet, és dûczõsségedst, nag1 buzgosaggal szomiuhozzam, hiuségessen gyamoleyczam, és magamat egészlen az te ió akarataodhoz alkolmaztassam, AMEN.

Az gonoz gondolatok ellen.

EZ WRam s-en Istenem, ne táuozzál el én tõlem: En Istenem tekéncz az én segétségemre: mert sok féle gondolatok tamattanak en ellenem, és nagy félelmek szallottak [p 0353] ream, kik niomoreytiák az én lõlkõmet. Miképpen megyek által raitok bántas nékûl: Miképpen ronczam el õket: En, (vgy mond) te elõtted iárok, és è fõldnek keuelyit meg alázom. Czeleked azt azert WRam az mit szollaz, és fussanak el az te szinyed elõt mindenek, valakik alnoksagot gondolnak sziuekben. Ez az én eggyetlen egy reménségem, hogy te hozzad foliamhatom, minden niomorusagimban benned bizhatom: tégedet tellyes sziubõl segétségõl hiuhatlak, és az te vigaztalasodat bekesegessen várhatom, à te sz. fiadnak az WR Iesus Christusnak általa, AMEN.

Sok kûlõmb kûlõmb féle bûnõk ellen.

MI WRunk és meg válto Iesus Christusunknak sz Attia nag1 neueztetõ WR. boldogságos elme, [p 0354] ki õntetet iosagh, mindeneknek Wra, és Istene, ki mind õrõcké áldot Isten vagy; it az Seraphin Angyalok dûczõitnek: kinek elõtte ezerszer valo ezer angyalok és tiz ezerszer valo, tiz ezerni ezer szent Angyalok és Archangyalok vdvarlanak: a te Christusodnak érdeméuel és sz. lõlédnek el iõuetelivel, szentõld meg kérûnk az mi lõlkûnket, testûnket és életûnket. Illesd az mi elménketis; hánd vesd meg az mi lõlki õsméretûnket, és minden gonosz gondolatot végy ki mi belõlûnk: touábba, metély ki elménkbõl, minden tisztátalan okoskodást, minden éktelen elmélkedést, minden iregységet, keuelységet, és képmutatást; minden hazugságot, czalardságot, ez életbeli idestoua vagyolkodást, fõsuénséget, minden heaba valo dûczekedést, minden vétkedet, haragot, patwarkodást, [p 0355] boszszuságról valo emlekezetet, káromlást, az testnek és léleknek minden afféle indulatit, valamellyek ellenkeznének az te szent akaratoddal, AMEN.

Az fõsuénségh ellen.

AZ én testemnek mindennapi szûksége elmémet magahoz vonsza, és el taszittya. Boczásd el minékûnk édes attiánk azt, az kinek tudgiuk felõlûnk gondgyat lenni, és amaz mindennapi kenieret mellyet az te eggyetlen egy fiad az Iesus Christus paranczolt tetõled kérnûnk, adda meg minékûnk. Aggyad hogy szûkséginkre tartozockal elégedhessûnk meg; az mi azon fõlliûl lenne, vtalhassuk meg; hogy minket se az el tattoztathatalan szûkségh meg ne niomion, se az beuelkedés el ne mereyczen. Azokat penig az szûkséges dolgokat botsasd vgy el, hogy te ellened [p 0356] valo dolgockal mi azokat ne szerezzûk. Igy minden egyeb szorgalmatossagoktol vresek leuén, czak arra viselhessûnk gondot; miképpen az te ió akaratodat az mi erõnk szerint nálunk marazthassuk; és arra tennem magad visely WRam szorgalmatos gondot; Mert ha te segetségtõl nem lészez, semmiképpen nalunk meg nem marazthattiuk. Változtasd el az én sziuemet az báluánioknak szolgalattioktol, az te szolgalatodra, kinek szolgalni vralkodas gyanánt vagyon. Boczásd kõzinkba e' kûlsõ gazdagsagnak sinár kiuánsaga helyet, mel' az idõtõlis, az emberektõlis, és minden egyéb féle ártalm,aktol gyakorta meg bantatik, az te gazdagsagodnak szerelmét, mellyet ha valaki egyszer el vészen, õrõcké valo nála, és minden bántás nélkûl lehet birtokos benne,

AMEN.

[p 0357] Az keuelységh ellen.

O Bõlczeséges szerelmes Attyam, ki mindenkor azon elmélkedõl, miképpen hasznalhass minékûnk, holot az mi gondolatunk mindenkor azon forogh, mikléppen banczunk meg tégedt: az keuely emberi nemzetnek és párt ûtõ erkõlcztelennek, attad az te fiadnak szelédségre és alazatossagra indeyto mennyei peldáiát. Tereycz hozzad az mi elménket, miképpen az az te peldát vagyon, hogy mi ollyan alazatossagban viselhessûk magunkat; gonoszok és erõtelenek léuen, az minemõ ió és hatalmas õ sz fõlsége, AMEN.

Az részegse3g ellen.

MIndenhato irgalmas Isten, vg1 méltoztass mi reánk nezned, hogy az részegségnek meg siratásra és szégyenlésre ily vtálatos melto [p 0358] vétke, oly iszoniuságban iusson elõttûnk, hogy abban soha né léledzûnk; hanem sõt az mi el veztegetendõ volt az részegsegh miát, azzal az szegény szûkõlkõdõk segetségére akariunk használni; az mi WRunk Iesus Christusnak általa, AMEN.

Az boszszu tételnek emlekezeté ellen.

O En édes WRam, az te ió akaratod szerint, tõlcz bé az mi sziuûnket békességeddel,; és tizteycz meg minket minden tiztatalan gondolatoktól és ektelenségektõl; és minden féle boszszusagnak gondolatitól, minden irigységtõl, gonoszszákról valo elmélkedéstõl, mellyek halált hoznának mireánk. O WRam Istenem, tégy méltocká minnianiunkat, hogy kõszõnthessûk egymást, szentséges és tiztasagos attiafiuy kõszõnettel; és vehessûk, [p 0359] el itélet s-õrõk halal nékûl amaz te mennyei aiandékodat, az az, az te kegyelmessegedet sz. lõlkõddel eggyetemben, AMEN.

Az haragoskodás ellen.

EZ az mi magunkna valo kényes hizelkedés, mely igen nagy téuõlygést szerez az mi elménkben, midõn méltatlanól aleyciûk raitunk lenni, az mi, igen meltan leszen: midõn masoknak abban meg nem akarunk boczátni, az miben mi, maid tõbbire, minden szempillantásban vétkezûnk, és boczanat nékûl szûkõlõdûnk: midõn az boszszu állást, mi gyermekek, esztelenek, meg szelesedtek, és hamissak léuén, magunknak veszszûk; és attól, az ki egyedõl bõlcz, és igaz, el vonszuk, kit, sem bõlczeségeiért semmi okoskodas meg nem czalhat, sem igassagaiért, az igaztol el nem szakaszthat.

[p 0360] O kegyes Christusom, mértekletességnek tûõre, és szelédségnek kut feie, valamenyre hincz megh minket az te szelédségednek sengéieuel, hogy ha szintén szidalmaztatnackis, ha boszszusággal és gyalazattal illettetnenkis, mind az által az te peldádat kõuetuén, az gonoszért ioual fizessûnk, AMEN.

Az iregység ellen.

Te vagy WRam, talaloia és alkotoia mindeneknek, te vagy az te ayandekidnak oztogatoia, ki az te meg mondhatatlan nagy beuséges adakozásodból szabadgyaban osztogacz: senkinek fõllyeb nem aduan czak à menyre elégséges fogh rea lenni, senkinek annit sem adtz, hogy az masé nékûl ne szûkõlkõdnék hol egybe hol masba. Honnam vagyon tehat bennûnk az erégységnek vétke, holot mindennek à faiát magadét adod, és [p 0361] érdeme kiuõl adod s-mindennek az õ értékéhez illendõt elégségessen adod. Ad à tõbbihez eztis én Mennyi szent atiám, hog1 én nyughassam meg à te ió téteményednek tetzésén, és el eintézésén, hogy az miket tõled vettûnk érettek tenéked tiszta sziubõl hálákátis adgyunk. Azokért penig mellyeket egyebeckel kõzlõttél, titkon magunkban à te sz. akaratodat ne árhoztassuk, se ki ielenthetetlen tanáczodat ne visgalliuk; de sõt ináb egyebeknek ioó szerenczéiekben az te aldasodat hatuán, szeretettel diczériûk à te kegyelmességedet: miuel hogy illyen igen ió vagy mindenekhet, semmi nékûl nem szûkõlkõdõl, senkitõl sem nem veszez sem nem várz semmit: ki élz és vralkodol mind õrõckõn õrõcké, AMEN.

[p 0362] Imadkozás kõzbe az elmének idestoua valo vagyokodasa és gondolkodasa ellen.

MIndenhato õrõcké valo Isten, sziueknek erõie, és veséknek látoia, kinél nyluán vagyõ, mely igen alhatatlanok legyenek az eletben az embereknek elmei, és mely kõnnyen engedgyek magokat idestoua el vontattatni, az ioban valo elmélkedés, és az te sz. Neuednek segétségot hiuása mellõl, kûlõmb kûlõmb féle vagyalkodások és alkolmatlan szorgalmatoskodasoknak miatta. Iol tudod WRam ezekben az én elégtelenségemet, sõt nagy tuniaságomat, mellyet te elõtted tellyes sziuembõl vtaluan karhoztatok. De kiczoda viselheti az én sziuemnek birtokat iobban náladnál ô én sziuemnek Istene?

Kely fõl azert és paranczoly az [p 0363] én elmémett sok felé el szakazto szeleknek, hogy czendeszedgyenek lé, és az én sziuemet engedgyek buzgo ayétatossaggal fõl emelõdni, és te veles (az mennyire ez életben lehet) valoba eggyeseôlni. Czeleked azt WRam bennem à mit igértél, à te hozzád ayétozo léleknek, és vigy engemet czak az magadon fundált puztanak haylékaban hog1 szoly te én velem, és én édesdeden halgassam à te szauadot: itt üllyek egyedõl czak te reád nézdegeluén és emelkegyem fõl magamra, hog1 tégedt telliességgel meg ragadgyalak és mind addigis valamig meg nem aldaz engemet tõlemel ne ereszszelek.

O mely igen ió vagy WRam azoknak, à kik tizta sziuel vannak hozzád, à kik tellyes sziuekkel keresnek tégedet, és te elõtted ki boczattiak az õ lõlkõket, és tizta kezeket sziueckel eggyetemben fõl [p 0364] emelyk te elõtted: es mindenkeppen azon serenkednek, hogy imátságokban ne legyenek ollyatenok mint à kik Istent kisértik, kik ayakokkal noha lattanak tiztõlni õtet, de sziuek tauol vagyon õ tõlé.

Aggyad ennekem én édes Istenem, a mit a te népednek, Ieremias által igértél, és à te lõlkõdet vyeicz meg az én belsõ reszeimben. Ved el tõlem az kõ sziuet, és agy heleben ennékem huss sziuet, hogy bizuán à te hozzám valo szerelmedben az te paranczolatidban iarhassak, az te tõruenyedet és igazeytásodat vg1 õrizzem, hogy à te néped kõzibe valonak találtassam, és te legy én velem marado Istenem; ki az mint igazan arra taneytaz, hogy te tõled keriek igy az te sz. fiadnak à mi Vrunk Iesus Christusnak általa az mit tôled kèrek, enged meg ez may napon nékem és mindén hiueidnek. AMEN.

[p 0365] Az téuõlgesek, és az igaz tudomantol valo el szakadások ellen.

O Igaz békeség, és az te Anya sz. egy házad aklának hiuseges páztora WRam IESVS Christus, kinek elõtte minniaiunknak egy kenyerré kõl lennûnk, vgy mint kik egy kenyerbõl részeltettûnk az az, mi magunk kõzõt, te veled mint tagoknak feiéuel, az igaz hitnek, kõteléuel mindenkor eggyût kõl lennûnk, halgasd meg az mi kõnyõrgésûnket, és kõnyõrõly az te nepednek nyomorusagan és puztaságán, és tuduan hog1 az mi bûneink erdemlették ezt, kogy [!] enny féle téuelgeseket, veszedelmes eretneksegeket, mint egy valami kegyetlen vadakat engettél kõztûnk kegyetlenkedni: Kõnyõrgûnk tenéked, az te keserués kinszenuedésedért [p 0366] és halálodért, hogy az te nepedet, tõredelmes és meg alazat sziuel, (mellyet megh nem vtálz) ayándékozd meg. Kõtõzd bé és gyogyeicz meg kérlek minden sebeinket. Vesd vegét az viszszalkodásoknak, és az te igédnek meg veztegetesenek; téritén viszsza az kiuánatos igasság: és amaz bekeségh, mely minden elmet megh hallad, õrizze meg az mi sziueinket és értelminket, az mi tõruén szerint valo igaz lõlki paztorinknak alat, benned, minniaiunknak feiedelmében, kirõl minden világosságnak, és kegyelemnek folyása az te beléd oltatot tagokra, szent bekeséggel eggyetemben számozzék; Az mi WRun Iesus Christusnak általa, AMEN.

[p 0367] HETEDIK RESZ.

Mely oly imatsagokat foglal magaban, mellyeckel az WR Istenhez imádkjozunk hog1 bennûnket kûlõmb koûlõmb felé testti és kûlsõ niavaliainkbol megszabadeiczon.

Akar mi felé nyomoruságában léuen.

Kõnyõrõly én raytam WRam kõnyõrõly raytam, mert igen vetkeztem álnokságot czelekettem, és tégedetr haragra ingerléttelek: Ezokáért meltán bûntettetem te tõled, és meg erdemlem hog1 ez bûnteteseket szenyuedgyem. Ha az én bûneymet az te ostoriddal õszue vétem, sockal nagyobban az melyeket [p 0368] érdemletem azoknal az miket szenyuedek: Irgalmassagh ez, nem harágh edesgetõ gedéles ez nem bûntetes, czokockal valo apolgatas ez nem ostorozás, az mellyeckel engem látogacz. Mert ha põrbe iõuendéz én velem te szolgáddal, az kenkõues tûzes pokolnak gyõtrõ kimiay kissebbek, hogy sem mint érdeme szerint meg bûntethetnek az én álnoksagomat. Valamint bánz velem s- valahoua téz Wram, vgyan igaz vagy, és igazak az te itéletid: en penig hamis vagyok, és mind ezeknel rettenetesb bûntetesekre melto. De te Vran ki vigaztálása vagy az nyomorultaknak, õrõme az szomorkodoknak, és az haborusagnak ideien mi segetsegûnk czak egiedõl te vagy, ne teriezd ki hatalmassagodat ez rezketõ nyár leuel ellen, mely az szeltõl el fuiattatik, se az szaraz pozdoriat ne kergesd én Istenem, Ne [p 0369] iry én ellenem keserõséget, és az én iffiuságomnak vétkeyvel ne eméz meg engemet. Ne tegy az én bûneim szerint én velemm, mellyeckel az te haragodat érdemlettem; hanem czelekedgyél sõt az te irgalmassagod szerint mely, nem czak az én bûneymet, de még ez egez vilagétis sockál fõllyûl mullia.

Te tudod WRam az én testemnek erõtlenséget, mely rettegõ és félelmes vagyok: az nyomorusagban es felelmes ottan ottan érdésõ esetekben, magam ereiébõl megh nem álhatok: Minekokaiert à veszedelmes nyomoruságoknak mel'ségébõl, te hozzad kiáltok ô irgalmassaganak Istene; Tarcz meg és erõsseycz meg, à kerezt és nyomorusagh alát az igaz hitben, à remenségben és à szeretetben; és tegy álhatatossa aq4 szenyvedesben, hogy az haborusagokat, és egyéb féle [p 0370] szerenczétlenségeket czendez és alhatatos sziuel leleckel szenyuedhessek el: hogy à keserõsegnek miátta el epeduen, à te paranczolatod ellen valamit ollyat ne miuellyek mellyel à te haragodat ennélis nagyob busulásra ingerelnem; hanem sõt engedd, hogy ez tetõled nioytot nyomoruságnak pohárát, czendeszen és engedelmessen ihassam meg.

Wram à te haragodban ne fegy meg engemet; se az te busulásod ne ostorozz engemet. Kõnyõrõly én raytam WRam mert beteg vagyok; Segely meg engemet az te ió akaratod szerint. Mert el veheted ha akarod én rolam ez nyomoruságnak pohárát. Az lelek kéz vgyan, de à test erõtlen hozzá; mind az által ha tettzik, add eztis nyomorusagomhoz; Legyen az te akaratod nem az enym;de aggyad aztis à bekeséges tûrés mellé, hogy az én testembéli szenyuédés, [p 0371] legyen enékem, bûneim boczanattia felõl az Christus Iesusban valo hitemnek kûlsõ erõssége

Hogy ha az te Attiay kegyelmességed è kûlsõ ostorozással meg elegszik, ez mostani haboru szél vész vtán érkeztess, o édes Attyam fenyes napot; hogy tenéked mind kettõrõl halakat adhassak; mind arrol, hogy engemet haszontalan szolgadat, kegyelmessen meg iobbeytottál, mind penig hogy az Nyomorusagoknak keserues miuoltat vigaztalasodnak edességeuel el vetted: Amott tekentuen az szûkségre, itt emlekezuén erõtelen giarlosagomra. Dicziret legyen neked mind õrõckõn õrõcké, AMEN.

Az meg szorulás és vegsõ veszedelembe letelkor.

[p 0372] EN WRam Istenem, ki amaz tiztességes Aszszony allatot susannât mely, alnokul meg kõrniekõztetet vala, az hamis tõruentõl meg szabadeytád: Ki az te sz. Prophétádat Daniélt az orozlániok vermében: és az három Iffiat az egõ kemeczében fertelem nékûl meg tártad; ki, Petert, mellyet már az tenger vize el akara mereyteni, az te iob kezedet néki nioytuán meg segeyted és meg mented; Kerlek tégedet ô kegyelmes Istenem, hogy engemetis meltátlan szegény bûnõs fiadat, és velem eggyetemben minden nyomoruságh szenuedõ felebaratimat, ez meg szoreyto nyomorusagbol, mellyeé kõrniûl vétettettûnk emely és szabadeycz ki. Legy engedelmes kérlek az te nepednek mellyet dragalatos sz. vereddel valtottal meg: Ez nemzetséget és è nepet, mely illyen nag1 draga áruban vagyon te nálad tarrcz [p 0373] meg békeségben és egymás kõzõt valo eggyességben, az te neuednek õrõcké valo diczéretire, Amen.

Az kereztyenek kõzt valo hadakozáskor.

VRAM irgalmassagnak Attya, békeségnek és szeretetnek Istene, medzig haragszol kérlek az te kereztyen népedre, el nem véuén kõzõlûnk az átkozot hadakot, és azok miat valo sok szertélenségeket: Tekents az népnek és az nemzetségnek rettenetes nagy nyomoruságára és iszonio veszedelemben forgására; hald meg fohazkodásokat à szégény nyomorultaknak, indeyczon kõnyõrõletességre tégedet az te szegény kereztienidnek ki ontatot vérek.

Ah én édes WRam, mind ezek mélto bûntetési az mi fõrtelmességûnknek: Vétkeztûnk, álnoksagot czelekettûnk, tégedet kûtfeiet, és mi [p 0374] boldogsagunkat hatra hattunk meg vtaltunk, meg czufoltunk: te ellened é1s az te paranczolatid ellen, vak merõ szeintelen orczáual vétkeinkel harczoltunk. Semmi paranczolatidat megh nem tartottuk, noha tuttuk hogy azokrol imigyen szoltál: Ha meg tartiátok vgy mond õket meg tartnak titeket: Ha penig nem akariátok meg tartani, fegyuer emezt meg benneteket. De te WRam, midõn méltán megh haragzl, emlekezzél meg irgalmasságodrol; és hogy abban vethessûk bizodalmunkat, adgy oly értelmet az te népednek, hogy õsmerhesse megh te ellened valo bûneyt, és tehessen vallai rolla, hogy álnokol élt te elléned. Boczass kegyelemnek és kõnyõrgésnék lõlkét õ belé, hogy mindenût tõredelmes sziuel (kit megh nem vtálsz) kiálczanak te hozzád ezt monduán; kõnyõrõly WRam kõnyõrõly [p 0375] az te nepeden, mellyet dragalatos vereddel megh valtottál. Vétkeztûnk WRam, és álnokságot czelekedtûnk. Igazak mi raytunk az te itéletid, alazatos kõnyõrgesûnkel elõdben borulunk, kegyelmességedet és irgalmasságodat kiuánuán, hogy szûnnyek meg az te boszszu allo kezed az bûntetestõl. Fordeycz WRam az te véres és meg emeztõ fegyueredet az õ hiuélyebe; paranczoly az fene vadaknak, az az, mind azoknak, valakik hadakra okot adnak, hogy teriének az õ haylokokba, és az régtõl fogua sziuszakadassal kiuánt sz. bekeséget hadgyak szabadon vralkodni, az te sz. Neuednek diczéretire és dûczõsségére, ki meg versz és meg gyogyeytaz, meg elõz, és meg eleueneytez, AMEN.

Tõrõckel valo hadakozaskor.

[p 0376] Mennyei sz. Attiánk, vgy vagyon megh érdemlettûk az bûntetést te tõled az mi szantalan sok bûneinkért: te tennen magad saniargass WRam bennûnket irgalmassagod, nem busulásod szerint. Iob és szenyuédhetõb minekûnk az te kezeidtõl bûntettetnûnk, hogy nem embereknek és ellenségnek kezeiben esnûnk: miképen Davidis kõnyõrge tenéked: Mert nagy az te irgalmasságod. Czak te ellened vétkeztûnk egyedõl: és az te paranczolatidat haghtuk által.

De mindenhato Attya WR Isten nyluan vagyon te nálad, hogy mi az õrdõg ellen, ez világh ellen, és az poganságh ellen semmit sem vétettûnk: és nékik sincz semmi mélto okok, sem hatalmok az bennûnket nyomoreytásra. De maga te az õ munkaiockal mint keseruessen suhodo veszszõuel mi ellenûnk [p 0377] szabadon elhecz. De kegyes Istenûnk és illenniey sz. Attiánk, semmit mi õ nékik nem vettettûnk, az mi miát méltan láttatnának õk minket nyomorgatni. Sõt azt akarnák õk hogy myes velek eg1gyût te ellened iszonioképpen vétkeznénk.

Mert nincz nékik arra gongyok hogy mi tenéked engedgyûnk: de hogy minden féle baluániozasoknak neméuel (mint õ magokis czelekednek) meg fõrtõzzûnk, hamis tudomant, hamis hitet, és az Alkorannak czuff hazugságit vegyûk bé: hogy meg fortõzõdgyûnk paraznasággal, buiasággal, gylkossaggal, latorsaggal, varáslással, és hogy minden fele vndok vetkekben leledzûnk te ellened. Hanem czak ez az mi õ ellene valo vetkûnk, hogy tégedet igazán valo Ariát, és egy igaz Istent, és az te sz. fiadat az WR Iesus Christust, és sz. lelek Istent, egy Istennek, taneytunk, [p 0378] hiszszûnk és vallûnk leni, ez mondom, az mi vetkûnk õ ellenek.

De ha meg tagádnánk tegedet; legottan, az õrdõgh, è világh és tõrõk békeséget hadnának minekûnk: miképpen az te szerelmes fiad õnnõn maga mondgya: Ha ez világbol volnátok ez világh az my õué szeretné. Itt immar mint kegélmes Attia tekéncz reánk, oly kegyelmes szemmel: Ellenseginkre penig tekencz mint rettenetés biro, mert õk tenéked szinten ollyan ellenségid mint igaz minékûnk. ASnnak okaért mikor üldõznek és haborgatnak minket; üldõznek és haborgatnak tégedetis. Mert ez az ige mellyet prédikallunk, hiszûnk és vallunk, nem miénk WRam hanem te igéd: Es valami mi bennûnk vagyon mind az te szent lõlkõdnek munkaia az. Azt az õrdõgh el nem szenyuedheti; hanem [p 0379] te heledbe akar Istenne lenni. Ez világ az te igéd helet, à õ hazugságat akaria reánk kõtni. Az tõrõk penig az te szent fiad helet az Christus Iesus helet akaria az õ Mahumetet helheztetni, mert karomlya õ az Christust tagaduan igaz Istennek lenni; és azt erõsseiti hogy sockal follyebben valo annál az õ Mahumete.

Ha ez bûn lészen hogy tégedet õrõcké valo Attiát, és az te szerelmes fiadat, és az sz. lélek Istent, mint valosagos igaz, és eggyetlen egy Istent tiztõlûnk, vallunk és imádunk; te lészez az az bûnõs, ki mi bennûnk azt czelekeszed paranczolod, és kiunod. Annak okaért azok, tégedst gyûlõlnek, tégedet tõrnek és foggatnak: ha ez okon minket gyûlõlnek, saniargatnak és nyomoreitnak. Minek okaért kõly fõl mi WRunk Istenûnk és szentõld meg az te neuedet mellyet õk [p 0380] iszonioképpen karomlnak. Erõsseycz meg és epeicz fõl az te országodat, mellyet õk mi bennûnk háborgátnak, és vid véghez ez te akaratodat, mellyet õk mi bennûnk meg akarnak késlelni és bántani: és ne engedgyet magadat az mi bûneinkért õ tõlõk el annyra le nyomattatni, kik nem bûneinket bûntetik bennûnk, hanem ostromollyák sõt az te szent neuedet. Azon vannak õk, hogy az te neuedet és álkotmaniodat mi bennûnk le tapodgyak és el tõrõllyék, hogy te Isten gyanant ne tiztõltessel, se neis legyenek oly hiueid, kik tégedet hirdetnenek, benned hinnenek, és rolad vallast tennének.

Ez kõnyõrgesûnket kegyelmessen és irgalmassan (az mint hiszszûkis, hogy mind ezekbõl az nianályákbol bennûnket kegyelmessen meg szabadeytaz) méltoztassad keg eimes [!] Atiank meg halgatni, az [p 0381] te szerelmes fiadért az WR IESVS Christusért, kinel élz és vralkodol, az szent leleckel eggyetemben mind õrõckõn õrõcké, AMEN.

Dõgh halalnak ideiekor.

EN WRam Istenem igassagnak attya; szemenik elõyt forognak okai, miert legyen illyen partolkodások, maid tõbbire, minden féle teremtet allatoknak az egy emberi nemzet ellen. Maga õ néki (ha mindenek az elsõ teremtés szerint marattanak volna) engedelmességgel és magok alá vetessel tartoznának: hol fõld indulás, hol menydõrges, hol aár viz mosas, hol az éégy alkotmanioknak ártalmas egybe kerûlések, hol az egeknek dõgletes voltok; és igy mindennap kûlõmb kûlõmb fele niaualiay hallatnak. De è bûntetesek mint azért vannak, hogy mi az te kegyelmesseged szerint adatot ayandekockal [p 0382] gonoszol élûnk az te paranczolatidat által hagyuk, fenegetesidtol meg nem iyedûnk, igéretidtol nem edeseitetûnk, sem hozzad nem haytunk. Ertiûk WRam, hogy efféle ostorozasockal ez fõldyektõl el akarnál vonni, és az mennyeyieknek kiuanságara hozni, és abban az te teremtet allatik engednekis tenéked. Emlekezzel meg az te nagy haragodban irgalmasságodrol, és ez merigyes keleueny beli dõgletres nyaualyát, mely az te haragodbol õntetet ki reank, ved el kegyelmessen jkõzõlûnk: Mert semmi félé nyaualiat az dõgletes éégh reánk nem érkeztet, ha minden fele bûneinknek ellen allunk. Mind az által mindenek tetõled vannak kegyelmes Attyánk; mind az, hogy testûnkben è dõgletessegtõl batorságban, s-mind hogy lõlkûnkben bûñek nyaualyaiátol üressek vagyunk, vagy lehétûnk. Noha penig [p 0383] nemellyek ez világi eletekhez valo szerelmek miát, efféle halandosagos nyaualyaiokban segetsegért imidse amoda futkosnak: senkitõl mind az által valosagosban és bátorságosban ségétséget senki nem kérhet, mint te tõled egyedõl; kinek hatalma elõt senki el nem mehet ki minket kegyelmedben fogacz, holott, mindent, à ki bizik à te ió voltodban, magadhoz fogaduan szeretettel hozzád veszez. MInek okaért hozzad kiáltunk Vram hald meg az mi kerésûnket és buzgo imádsaginkat, és szabadeycz meg minket ez dõgletes és halálos czapástol. Paranczoly az te bennûnket czapdoso Angyalodnak hog1 tereycze, hiuelyeben az õ feg1uérét, és ne verien minket megh eméztesûnkig: Ne erezd tozáb gõriedni à te haragodat, legy engedelmes az mi eletõnknek, és ne rekez dõgh halal alá bennûnket. [p 0386] Téry meg WRam téry meg, és lég1 engedelmes te szolgaidhoz ved el kõzõlûnk ez dõgletes eghnek ártalmas voltàt, és è helnek egésségtelenségét, hogy az eltetõ gyenge eéggh azt az ártalmat, mellyel meg veztegettetet, à mi veszedelmûnkre ki ne oncza. O én édes WRam terõlliõn kérlek à te kezed, eleg lészen immár, czendeszedgyek az te károd, hogy tudgya megh az egez fõld, hogy te vagy az mi WRunk és Istenûnk, és hogy az te neued hiuattatot, hiuattatikis segetségõl mi raitunk, ki elz és vralkodol, Amen.

Ehségnek és dragasagnak ideiekor.

VRAM fõlõtte igen igaz Isten ki az te Népednek egyedõl te magad adod az te áldásodat, te magad vészed elis tõle, ha bûney meg bántnak tégedet: tekéncz meg az my szûkségûnket; kik veszszûk [p 0385] eszûnkbe ez ielen valo drágaságot és szûkséget, és è miat kõuetkõzõt ehséget, melyben tiztan meg epedûnk; Mel' az ollyatén mint kezedben léuõ veszszõ, mellyel suitolod és bûnteted az te iauaiddal socképen valo gonoszol elest mi bennûnk; mellyet lacz kõztûnk gyakorta valo tobzodas, reszégségh, egyeb testi kiuánságok, és az te ayandekidnak buialkodassal eltekozlása miát; mellyeket nem azért attál volt, hogy meg hizuán, és kûllyeb terieduen te ellened rugodoznank, hanem sot hogy ez ayandék adonak sziuûnk szerint szolgalnank. Mit ne kõllyõn panaszolkodnunk az te neuednek káromlásarol, hamis eskuuesek által, és à te igednek halgatására rendõlt sz. inepeknek haladatlanol vetése által.

De mi nyomorult emberek és az [p 0386] mi alnokságinkban tõled méltan ostoroztattak, megyûnk egyebet, hanem hogy à te szinyed, és megh harugodot orczád elõt le boruluán, vadollyuk, és szanniuk banniuk az mi bûneinket; és azokban kegyelmességet és irgalmazást kériánk; hogy tekencz reánk menybõl, és mennél elsõb alkolmatossaggal az fõld adgya megh az õ gyûmõlczet, az te aldásodbol; hog1 minek vtanna szûkséges eleseggel meg elegszûnk, tégedet, az te tôled el vett áldásért diczériûnk, és az te szolgálatodra magunkat annyuál inkáb kõtelezzûk. Az te sz. fiadnak az mi WRunk Iesus Christusnak általa, AMEN.

Egy haborûk és czattagások ellen.

ÕRõcké valo birodalomnak kirallya mindenhato Isten, ki éledelt adtz minden testnek, ki bé [p 0387] fõdõd az eget fõlyhõckel, és esõtt adtz e fõldnek szyniére: ki az dély szele, el bontod, és hatalmas erõddel heleben szalleytod az északi szélet: ki meg õntõzõd az hegyeket az õ teteieken, és az te munkadnak gyûmõlczeuel megh rakodik az fõld: Ki paranczoltal Angyalodnak, hogy ne ártana à fõldnek, tengernek és à faknak: Legy engedelmes az félelméseknek, légy kegyelmes az hozzád kõnyõrgõknek.

Mert tégedet WRam alázatossan arra kerûnk, hogy meszsze tauozzék el az forgoszeleknek hertelen támadása, az szélueszeknek nyomoreytása, az kõ esõknek iszonio kaárt teuõ sugása: Meny kõueknek ütése, és az ellenségnek minden féle leselkedesy czendészeytessenek le. Az artalmas eegh zergések, ártalmas esõk, szeleknek suuási, legyenek mértékletesse3gben tartátua: és minden [p 0388] eegy haboru beli széél veszek, és éégy háboruk az te hatalmassagodnak iob keze által czendeszedgyenekle. WRam ki nagy czattagással ielented magadot mennyekbõl és ide ala boczatod az te szozatodnak hirmondoiát ki el boczatod az te nylaydat, és az te villámásidat meg sokaseytod: kérûnk tereycz el, ez kegyetlen haborut, hogy minekûnk ártalmat ne szerezzen; Tilcz meg az te villámasidat és nylaidat hogy bennûnket megh ne sérczének, õriz meg minket és az mi feszkinket, hogy az villámlásoknak ereie és meny kõueknek ütese miát el ne veszszûnk. Oltálmazd hazainkat, hogy menyûtõkõnek ütése miát meg gyuladuán el ne egyenek és meg ne eméztessenek. Irgalmassaggal rakua léuõ én WRam Istenem kérlek ne erez kõ esõtt az fõldnek sziniére, se az mi mezey ioszáginkat megh ne bánczad, [p 0389] az mi tartomaniunkban valo fûuet és termõfakot, el ne tõrdeld: vetésûnket el ne tiprasd, és ne áád az mi marhainkat az kõ esõnek meg emeztesre; de az te haragodat az busuláskor irgalmassagoddal tartozásd; hogy az kik bûneink miat méltán bûntettettûnk az te irgalmassagod elõl véuén bennûnket, az te kegyelmességedet és engedelmes voltodat erezhessûk, meg. Az te sz. fiadnak az mi Vrunk Iesus Christusnak általa, AMEN.

Fõlõttéb valo sok eseõs idõkor.

HAtalmas bõlcz WR Isten, ki egy Prophétádnak Illésnek száuára, az eget bé rekeztéd és fõl nytád, el annyra hogy három egez eztendeigh, sem harmat sem esõ nem szalla az fõldnek szinyere; ismegh hogy az fõlyhõ zápor esõt ada ez, az te áldásod lõn az népen, [p 0390] amaz penig bûntetésed; hiszûnk és vallunk tégedet annak lenni, ki valamit akarz azt czelekeszed, menyben, fõldõn, tengeren, és minden mélységekben: elõ hozuán és fõl emeluén az fõlyhõket az fõldnek also reszeibõl, ki az egeket fõlyhõckel bé vonszod, és az fõldnek esõt adtz, az hegyeken valo széna és fû termésre, mellyeckel szolgaltácz az embereknek.

Mi vgy vagyon te ellened iártunk, és nen halgattuk az te szoodat, hogy az te paranczolatidban iártunk volna: az te igédet ez alõtt czõmerlesképpen és iszonio megh vnással meg ytáltuk, az szent Innepeken buiálkottunk és henieltûnbk, az te tiztõletedet hatra vettûk, és az mi testûnknek keduére éltûnk. Ez okaért szallott reánk az atok és meg vtálás, mellyel fenegettél az te tõruényedben, hogy reánk eiezicz, hogy atkozottak lennénk várasunkban [p 0391] mezõnkben: atkozott lenne az mi czûrûnk, és atkozott az mi fõldi gyûmõlczûnk, átkozot az mi õregh és apro marhánk.

Meg mutattad vala WRam az eztendõnek õruendetes kezdetinek szerenczés és ió remenséggel rakua voltat: az gabona mezeinken nag1 beuséges aratást igér vala: az barom iáro fõldeken az szep gyakor fû, kedues abrakot mutat vala az mi marhainknak.

De te WRam hogy megh látogatnád az my álnoksaginkat my raytunk, meg szaggatád az nagy melységnek kut feiet, meg nytogattad az egekenek ablakit, és fõlõtteb valo sok esõ szakad le az fõldnek sziniére. Meg arrodtanak az vizek: és WRam ha te kegyelmessen raytunk nem kõnyõrõlendez, el kezdik vezetni tõlûnk az mi kezeniknek farratsággal valo munkayanak haznat, és az mi reménségûnk [p 0392] ollyan lészen mint az gyenge homály, mely az szeltõl el fuiattatik, vagy mint az vekony taytek, mellyet az vész el oszlatt.

Annak okaért alázatossan te fõlsegednek terdeihez esuén kõnyõrgûnk tenéked, ne tartassék vegy nékûl az te haragod: Mondgyad azt az egeknek: Elegh immár: Es az eég1 fõlyhõknek paranczoly, hogy kimelué adgyák az esõt. õriz meg minket, fõlõttéb valo zaporoktol, mellyek ártalmasok gabonainknak, és szemekben megh czalatkoztattyak õket; auagy nagy viz folyások miát, minden vetesinket ki mossák tõuõkbõl és el veztik tõlûnk. Véss határt az folyo vizeknékis, ne boreycziak el az fõldet: Es mondgyad ezt az tengernek eddigh iõy, és touább ne mehess és itt allásd meg az te habiaydatt.

Agy mértékletes esõket az fõldnek [p 0393] siroseytására, és az te aldásodat õncz ki mi reánk, hogy eledelûnkre valo szûksegink meg leuén, tenéked hálákat adhassunk: Es vgyan azonokbol az te szegénydnek, az mi felebarátinknak ió Sáfari léuén, tégedet dûczerhessûnk, az te sz. fiadnak az mi Wrunk Christus Iesusnak általa kinek legyen diczéret, tiztesse3g és dûczõsség mind õrõckõn õrõcké, AMEN.

NYOLCZADIK RESZ.

Mely lõlki ioknak megh nieréseiért valo imátságokat foglal magába.

Az Isten kegyelmenek meg nyereseiért.

EN WRam s-en Istenem ki engemet az te képedre és hasonlátossagodra teremtettél, agg1ad [p 0395] ennekem az te kegyelmedet, mellyet oly nagynak és szûkségesnek mutattal nekem az én iduõsségemre, hogy gyõzhessem megh az én meg vetemet természétemet mely czak azon bûnre és veszedelemre vonszon engemet. Mert õsmérem az én testemben az bûnnek tõruenyet, hogy ellene iáár az én elmém tõruényének, és parázon hotdoz engemet, hogy nagy sok dolgokban az õ teczesének keszereytetem engednem. Nemis álhatok ellene az õ indulatinak, ha velem nem leend az te malaztod, és sziuemben buzgosággal nem õntetendik. Szûkség nékem az te kegyelmed, hogy ez által, meg birattassék az én iffiuságomtol fogua bûnre haylando természetem. Mert el esuen az elsõ ember által, és meg fõrtõztettetuén az bûnnel, annak minden rutsága bûntetéseuel eggyetembe mindenekre el származat; [p 0395] hogy az az termeszet, mely az teremtesbe ió és tõkélletes valla, mostan immár bûnnek és az romlot termeszetnek erõtelenségenek tartassék; ezokon, miuel hogy az õ indulatia maganak hagiattatuan, czak merõ gonozra és alaualo dolgokra vonszon. Innen vagyon, én Istenem, hogy, gyõnyõrkõdõm az te tõruemedeben az belsõ ember szerint: tuduán mely ió, mely igaz és mely sz. légyen az te tõruenyed: minden gonossagot s-az bûntis mely igen fedgye: Testemuel penig szolgalok az bûnnek tõruényednek holot inkáb engedek az õ teczésének, hogy nem az okossagnak. Innen vagyon, hogy, akaruánia iót: de annak el végezesére nem látom elégségemet. Ez okbol sokzor iót indeytok, de miuel hog1 keduessegem ninczen az én erõtlenségemnek megh gyámoleitására, czak akarmai akadek miattis [p 0396] megh cziggedek és el fogyatkozom.

O mely igen szûkséges ennékem WRam az te kegyelmed az ionak el kezdésére, abban végigh megh maradásra, és annak el végezésére; mert az nékûl semmit sem czelekedhetem: és valami iot czelekedem, az czak mindenestõl fogua az te kegyelmesseged gyamoleytásábol vagyon.

O boldogságos kegyelem, mely az lõlki szegént ioságos czelekedetekben gazdaggá, és az sok iockal beuõlkõdõket alázatos sziuõecké tészed. Iõuel, szály le hozzám, s-tõlcz bé engem ió reggel az te vigaztálásoddal, hogy az én lõlkõm fárratságnak és szarazsagnak miatta el ne foggyon. Kerlek Wran talállyak keduet te elõtted. Elegh ennékem az te kegyelmed ha szinten azokat mind, az miket természetem kiuan meg nem nyernémis: [p 0397] ha vgyan sok nyomorusagockal probáltatomis meg, nem félek semmitõl, migh velem leend az te kegyelmed. Fõ az én erõsségem, õ aad annékem tanáczot és segétséget. Minden ellenségimnél hatalmasb, minden bõlczeknél bõlczeb. Az igassagnak õ Mestere; az tõruennek taneytoia, az sziunek vilaga, az nyaualiaknak vigaztalo oruosa, az szomoruságnak el vezõie, az retteges és felelemnek el veuõie, az ayeitatosságnak táplálo Daykáia, az siralomnak ki szármoztatoia. Az te kegyelmed azért WRam, mindenkor én elõttem és vtánnom iárion, és minden ioban gyarapeyczon Az te szerelmes szent fiadnak az mi WRunk Iesus Christusnak általa, kiben meg nyugottal, AMEN.

[p 0398] Meg igazulásért valo kõnyõrgés.

MInd õrõcké vrálkodo és eg1edõl Mindenhato Mennek fõldnek Teremptõ és gonduiselõ Istene, kinek intesére minden teremptet allatok rettegnek, és az egeknek fundamentomyes vgyan meg rezketnek. O Menybéli Wr tõkelletés bõlcz formalo, Mesterséges fazékiárto; En szegény bûnõs sáárbol valo léuén auagy sõt vg1an vndok sáár léuén, felelemmel és rettegessel iárolok az te szekednek eleyben. õsmerem és vallom az én erõtlenségemet, tudom hogy én semmi, sõt tiztan azon vtalatosságh és iszonyoságh vagyok az te szihyed elõt, ha az te kegyelmetességed és irgalmassagodtol meg foztatom. Nálad nékûl semmi iot nem gondolok, nálad nékûl semmi iót nem miuelek, nalad nékûl én, czak [p 0399] neminemõ czuszo mászo feregh vagyok: Nem lehet iduõsségem nálad nékûl, minden en iduõsségem czak az te kezedben vagyon.

Hálákat adok tenéked én Istenem, auagy czak ezértis hogy ez ertelemre iutattál engemet, hogy eszemben vehettem semmi voltomat, és nalad nékûl valo erõtlenségemet. Te Gerinczér vagy, és én faár vagyok; az minemõnek akarz engem lenni, szinten ollyanná formálhacz. Ha meg boldogeytaz, irgalmassagodat és kegyelmességedet mutatod meg, ha veszedelemben taszitaz, igassagodat mutatod, és itéletedet szolgáltatod ki. Nincz is modom benne hogy ellened szollyak hogy miert vagy mi okbol czelekeszed imezt vagy amazt velem. Mert az kinek te iauat akarod, raita kõnyõrõlz. Ezekrõl gondolkoduán WRam magamban, rettegtem az te itéletidtõl.

[p 0400] Holot azért minden én megh maradásom és iduõsségem tetõled fûgyõn, és te kezedben s-hatalmadban legyen: holot szeles ez vilaghoz fõlõtte nagy Isteni kegyelmességed és irgalmassagod tettzet meg ebben, hogy az te szerelmes fiadat az Iesus Christust, ártatlan léuen, mi erettûnk fõrtelmes bûnõsõkért halálra attad, és hogy õ az mi bûneiknbõl minket az kereztfan ki ontatott sz. vereuél megh tizteitana akartad: és holot arra taneitottal minket, hogy minden mi haboruságinkban czak tégedet hiiunk egyedõl segétségõl az te kegyelmességedet és irgalmasságodat kivánnyuk, igéruén hogy mindenéket meg adtz minékûnk valamiket az te fiad neuében tõled mi kérûnk: Te hozzád folyámom azért, én faár, agyagh ô Mennyei bõlczén formálo fazekasom, alazatossan kõnyõrõguén hogy légy irgalmas [p 0401] és kegyelmes én hozzam: és én belõlem (noha méltatlan ezkõz vagyok) formály az õrõk eletre illendõ kedues edént.

Méltoztásd akaratomatis az te ingyen valo kegyelmességedbõl az igaz hitre, remenségre és tizta attiafiui szeretetre fõl gõrrieztetni; hogy ez ayándekokben béuelkeduén, az én eletemnek kõzepette talaltassam szentõl és iámbotol az te kiuánsagod szerint elni, hogy eletemnek vtolso oraiabanis az te itéletedben alhassak meg te lõtted. O kegyelmes Attyam boczasd megh ennékem minden bûneymet az te szerelmes fiadnak az Christus Iesusnak kin szenuedése és halála által. Engedgyed és ted azt velem, hogy én egyedõl czak tenéked kedueskedgyem,tenéked kedues fiad és õrõkõsõd légyek: õregbeycz én bennem kegyelmessen az te megh igazeytásodat, hogy az szerint elhessek.

[p 0402] Neuellye bennem az te tõled ayandekoztatot hitet, erõsseycz az remenséget, gõriezd fõl és ted tûndõklõué bennem az te hozzad valo szeretetetis: hogy az te segetséged és maloztod mellettem léuen, az te szent akaratodnak munkáiábol, amaz õrõk elétet, mellyet czak egyedõl magad érdemlettél, és minekûnk ingyen igértél, nyerhessem meg, hogy tégedet diczérielek tenéked az te sz orszagodban halaadassal õruendõzzek mind õrõckõn õrõcké, AMEN.

Erõs és tõkélletes hitért.

AZ emberi nemzet meg vakeitatot az bûntõl; de az te Atiadnak kõnyõrõletességébõl ô Christusom, az vakoknak vezerõl, az tudatlanoknak taneytouol adattal; Mind az által, ez az iszonyo nagy fogyatkozás bennûnk, hogy ezen vakságban és tudatlanságban ottan [p 0403] ottan el merõlûnk, el remõlûnk és czak tõbbûnk lábbunk: hol Mesterûnknek ieles fõ paranczolatit nem értiûk, hol tetouazunk, és mellyk légyen az valoságos igasságh nem tudguyk. O te szegeny nyualyas vák, s-miképpen kérûlhed el, az elõtted valo veszedelmet ha te magadot, meg nem vonszod; ha magad sem tudod az vtát, s-annak sem akarz hinni, az ki megh mutatná;

Te tizta és õrõcké valo igasság, én Christusom, méltóztass vgy az mi sziueinben szállani, hogy tégedet, és minden te dolgaidat, z mint mentél igazbaknak, igy bizonyosbáknak hihessek lenni, inkáb, hogy nem vagy szemûnkel látnok, vagy kûlsõ meg czalhato testi érzekenséggel meg tapaztalnok, mellyekhez, az kába és tudatlan test ollyan igen bizik.

Czendeszeycz lé, és véd rendbe 04 ez testi indulatokat, mellyek vntálan oly féle változásokba taszitnak, az mellyeknek, legh erõsben és álhatatosban kõllene az mi élmenkben maradni. Az hit WRam az te világossagodnak ayandéka, mellyet kegyelmes Christusom vgy olcz az mi sziueinkbe, hogy az mi meg vetemedet szemeink, vagy akarnák vagy nem, czak arra keszereytessenek figyelmezni.

Hiszen WRam, de te légy ségétsegõl az én hitetlenségemnek; legy gyamola kiczin és erõtlen hitemnek, mely mint az Mustar magh oly kiczion én bennem; hogy õ naprol napra nõdõgõlvén, verhessen gyõkeret te benned; az mindenkor erõs és megh mozdulhatatlan légyen, hogy è világnak téuõlgési és habozasi kõzt valami képpen meg ne fog1gyon se el ne essek.

Aggyad kéygyes Iesusom eztis, hogy az én hitem ne legyen mezeitelen, [p 0405] haszontalan, vagy meg holt hût, szeretet és gyûmõlczõk békûl, hanem czelekedõ, szeretetnek áltála: hogy hitemnek végét, tudni illik az én lõlkõm iduõsségét el vehessem; hogy tégedet, kit most hitemmel õsmerek mint egy neminemõ tûkõrbe, ez élet vtan lathassalak szinrõl szinre, ahol elz és vralkodol az Attiaual és szent Istennel, mind õrõckõn õrõcké, AMEN.

Erõs reménségért és bizodalomért.

Miert vagy szomoru én lõlkõm és miert haborgacz engemet? Bizzal czak az WR Istenben, mert én õ benn bizom, mint Istenemben és iduõzeitõmben. Tudom hogy meg látom az WRnak ianait az elõknek fõldén. Váriad azért ô én lõlkõm az Vrat, erõssen tarcz magadot, és marádgy megh az vrral, mert ió mindeneknek valakik [p 0040] 6 õ benne biznak. Miért ketõlkõdõl benne, mint ha meg nem adná az te aiuaidat, ki mágát a méltoztatta venni az te gonoszidat?

Légy ielen azért velem ô én édes Iesusom, ô én reménségemnek és vigaztalásomnak neuelõie. Te kezed munkaia vagyok; az te kezeid alkottanak WRam engemet; mondom azok az kezek, az mellyek meh voltanak szegeztetue én erettem. WRam ne gyûlõld az te kezeidnek alkotmányat. Kerlek tekencz az te kezeidnek sebeire. Imè WRam kezeidre irtál engemet, oluasd meg azt az irást, és szabadeycz meg engemet.

Adgyad ennékem az te malaztodat õ õrõcké valo Atyám hogy minden szûkségimben, veszedelmimben, és haboruimban, mellyek ez eletben reám érkeznek, egyedõl czak te benned bizhassam Mert veghetetlen irgalmo Isten, az [p 0407] mint hogy szántalánok az te igéretid igy ecképpen igazakis; és az te eggyetlen egy fiadnak érdeme meg bõczõlhetetlen és megh szamlalhatatlan, mely vgyan vtannon kialt és czak te reád igazeit.

Te vagy azért WRam az én remenségem, valamit kõl vagy czelekednem, vagy él tauoztatnom, vagy szenuednem vagy kiuánnom; mind azokban czak te vagy WRam az én remenségem Ez egy ennékem minden igéretidnek fõ oka, ez minden varásomnak éllya. Te benned biztanak WRam az mi Atiánik és meg szabedeytottad õket; te benned remenlettenek, és megh nem gyalaztattanak. Legy sehetségh azért ennékem, ki nyomoruságimban gyakorta ketelkedõ félbe iutok az te igérõtid felõl: legy erõs kõ várom, hogy akar hadak tamadgyanak ellenem, akar dyhõskõdgyek è világ, akar [p 0408] czikorgassa fogat amaz dihõs ellenségh; akar kiuannyon à test à lelek ellen, czak te hozzád folyamom; nem félek semmit, hanem czak benned bizom én WRam s-en Istenem. Es ha az megh szabadeytass az te akaratod szerint azonba el halladnais, ne ketelkõdgyem az te segetséged és oltalmad felõl; de ió reménségben legyek hogy iõtõn l iõz és nem késõl, mert hiuséges vagy és megh nem fogyatkozatatod az mi imátsaginkat. Aldot légy WR Isten, mi WRunk Iesus Christusnak Attya, ki az te nagy irgalmasságod sz4rint vionnan szûltél minket eleuén reménségre: és aldot az te eggyetlen egy fiad, ki szeretet minket, és vigaztalást s-ió reménséget adot minékûnk, az kegyelem által, mely ki õntetet az mi sziueinkben, az szent leleknek általa: Kiuel élz és vralkodol mostan és mind õrõcké. Amen.

[p 0409] Felé barátinkhoz valo szeretetért.

VRAM Iesus Christus, ki az te mi hozzánk valo szeretetedbõl, az te Attyádnak kebelébõl, è siralomnak võlgyere le szallottál erettûnk az istálloban szûlettettel, harmincz harom eztendeigh sok féle nyomorusagockal haboreytattal, és vegre az kereztfán keserues kin szenuedesed vtan megh holtál, még penig ackor mikor mi tenéked ellenségid volnánk: Nem czak az te iauaidat, de tennen magadottis minékûnk ayanluán, hogy myés à te nyomdokiddat kõuetnõk és felebaratinkat szeretnõk; vgy mint à mely szeretetrõl mondottad, hogy te Taneytuánidnak õsmertetnénk è vilagnak fiay kõzt lenni. Kerlek tégedet az te nagy buzgoságos szerelmedért, gõriezd fõl az mi meg hûlt sziueinket az igaz szeretetnek [p 0410] buzgoságáual, hogy az te beszededet tarczuk meg, tudni illik amaz vy paranczolatot, mellyet magán ayánlottal minékûnk mõdván: Vy paranczolatot adok én tinektek, hogy egymast szeressetek, à mint én szerettelek titeket.

O embereknek buzgosagos szeretõie, tamaz mi bennûnk attiafiui szeretetnek buzgo indulattiat, hogy mindennek gondgya légyen az õ felebaráttiára; és õtet az õ érteke szerint segetséggel taplallial, mellyek egy testben szerkõztetuén, eggyk à masiknak segetséggel és taplálássál vagyon. Legyen ne szinnyel valo, henm tõkelletes az mi szeretetûnk, nem valami tettetesbõl se keduetlenségbõl, vagy keuélségbõl kérketségre haylando; hanem legyûnk felebaratinkhoz engedelmesek és ió téuõk: az õ fogyatkozasit és gyarloságit el szenuedõk, az õ terheket [p 0411] viselõk; õket tanaczunkal és segetségûnkel tamogatok: vétkekrõl megg feddõk; teuõlgesekbõl, az igaz vtra tereytõk, kegyes intesûnkel és ió peldankkal az iduõsségnek vtára vondogálok; hogy ne czak beszeddel se nyeluel szeressûk egymást, hanem valoságossan tétemennyel és igassaggal, 1. Ioh. 3.

O õrõcké valo szeretet, ô teremtetlen szeretet, ô Istennek baranya ki el vészed ez világnak bûneit, vég1 ki mi belõlûnk minden dagalyoskodást, haragot, fenekedõ kiáltást, átkozodast, egymasra valo boszszonkodast, egymas ellen valo villongast, boszszu allást, és egyeb effele vetkeket. Gõriezd fõl penigh à mi sziueinket, hogy az te peldadbol taneitatuan, mégh ellenséginketis igazán szerethessûk: azoknakis iot kiuánhassunk az ki minket atkoznak; iol tehessûnk azoknakis à kik minket meg bántnak és haborgatnak, [p 0412] egyedõl czak minden boszszu állást te reád hagyuán, mellyet kyés szolgaltatz ô nékik, minket az õrõk életnek õrõmében bé viuén. Ahol te élz és vralkodol mind õrõckõn õrõcké, AMEN.

Hogy Isten tizta sziuel és iora valo szándéckal ayándékozzon meg.

ÕRõcké valo és irgalmas Isten, te hozzád folyamom és szegeny bûnõs meg sebhetet beteges és tiztátalan sziuõ, mely czak világ hitságokat kiuánt és szeretet, mellyet te igen vtalsz WRam. Nem gondolkodik iduõssége felõl; mind halaligh czak az veszendõket aseytia, és azokat, mellyek minden veszedelmek ala vettettenek, és ecképpen sok kûlõmb kûlõmb részekre oztatnak gondolati. Meggyek ô én édes WRam? Te hozzad kiáltok õ [p 0413] kegyes iduõzeytõm, terempts en bennem tiszta, czendesz, békeséges, kegyes, alázátos, és ayeitatos buzgo sziuet. Agy oly elmét ennékem, mely kárt, és boszszuságot ne tég1en, gonoszért gonozt ne adgyon, hanen az gonozt szokia ioual meg gyõzni. Agy oly sziuet, az mely szerethesse az mit kõl szeretni; gyûlõlhesse penig az mit kõl gyûlõlni, és felhesse az mit kõl félni; kiuanhassa az mit igazán kõl kiuanni.

Agy oly sziuet belém, mely tégedet mindenek fõlõt szeressen, mindenkor te rolad gondolkodgyek, szûntelen te felõled szollyon és te néked hálákot adgyon: mely è fõldeykrõl magát el vonnya, és az menyeiekrõl elmelkedgyék: és magat amaz õrõcké valo ioknak elmélkedésében gyõnyõrkõttesse.

Czelekd eztis bennem az te kegyelmességedbõl, mellyet az én romlot termeszetem nem czelekedhetik: [p 0414] Mert te WRam oly sziuet oly elmet adhácz, az melyben minden ioságok lehetnek, és mely minden gonosságot meg fogh vtálni. Tizteicz megh engemet ö én Istenem minden fõldi és világy kiuánságoktol: emeld fõl magadhoz az én sziuemet ki mennyegben lakozol: vilagoseycz megh az én sziuemet igaz és eleuen hittel és az te tõruenyedet ird magad vyaual az én sziuemben. Ag1gyad hogy minden dolgaiban az én szandekom szemeit, egyedõl czak te read fordeicza, czak te hozzaad halgasson, egyedûl czak tenéked kedueskedgyek, és semmit ne czelekegyék, se emberi tekéntetre; se semmi kételeneytésre, vagy haszonért valo remenségre auagy emberektõl valo féltébe vagy valami egyeb ok vetésre; hanem viseltessék czupàn az te szerelmednek bõczõletire. õrizd meg ô én édes WRam az én [p 0415] sziuemet akaratomat, elmemet és értelmemet minden teuõlgéstõl és gonzságtol, hogy minden békeséges szenyuedesbe az te sz. igédnek beuséges gyûmõlczi szármozzanak én belõlem; és igy mind vegigh az iobán maradgyak meg az õrõk eletre. Ahol elz és vralkodol mind õrõcken, AMEN.



Io dologban valo foglalatosságért.

IESVS Christusom élõ Istennek sz. fia õrõcké valo megh váltom és kõzben iárom, te teremtet allatod léuén én, te hozzád fohazkodom. Teremptõ vagy te, Vyeicz meg engemet elet vagy eleueneycz meg engemet Alkotôm vagy, tég1 alkolmatossa engemet. Betegh vagyok, oruoshoz kiáltok. Vakl vagyok, világossaghoz sietek: Megholtam, elethez kiuánkozom. Te vagy az orvos. Te vagy az vilagosságh, [p 0416] te vagy az elet: Nazaretbeli Iesus, kõnyõrõly raytam, Davidnak fia, Irgalmassagnak kut feie, legy kegyelmes én hozzam. Mind belsõ kûlsõ reszeimnek érzékenségy, meg vndokeytattanak sohol semmi io ninczen bennem. Ertelmem vak, akaratom erõtlen: minden erzekenségim bûnre haylandok, és sziuemnek minden gondolati mindenkor czak gonoszra vagyodnak: az alnokságot mint az vizet vgy iszom. Ez eletbéli terehuel mint egy álommal megh nyomattattam, gondolatim mellyeckel te rolad elmelkedem, ollytenok mint egy álombol fõl serkentnek gondolati, azokis megh gyõzettetuén az álomnak melységétõl ismeg el olvádnak. Te annak elõtte hiuz vala engemet, és én nem hallom vala, Te vonsz vala, és én nem kõuetlek vala és még mostan sem kõuetlek: Mindenkor ellened [p 0417] rugodoztam; Im ma s-imhol naphad mégh egy keuessé. De õ kegyelmes Iesusom mikor lészen annak az Im maid maidnak vége: Es amaz, had mégh egy keuésének, mig lészen hatara? Mig lészen az a holnap? Miért nem vallyon mindgyarast: Miért nincz vége ezen orában az én fõrtelmességemnek? Gyakorta imigyen szollok magamban: Ezt, és imezt czelekeszem. Kész az akarat, de nincz az erõ. Kesz ismegh neha az erõ, s-nincz az akarat. Sokat rendõlõk s-semmit sem végezek. Az mi egy orában tetzik, masba ismeg viszsza tetzik; à mit most iauallok, vgyan azont egy keues vártatua ismegh oczárlok; és è modon mindenkor tántorgoba vagyok és soha azon nyomban megh nem maradok, mert magam ereieben vetém bizodalmamat. Most penig vallást tenéked WRam, hogy nem à sáiát maga [p 0417] ereiében vastageytatik meg az ember hogy diczékedhetnék te elõtted; bolondság czak à testnek minden maga hanyakodása. Mert nincz az embernek akarattiaba az mit miuelhet, auagy tehetségébe az mit akarna, hanem czak te igazgatod az õ labayanak lépésit. Kerlek azért kegyelmetes Iesusom az te irgalmasságodnak buzgoságáért, agy ennékem egyûgyû és igazán való elmembéli el intézést, hogy én semmit se fõllyeb se alab ollyat ne eyczek végezésemben, à mi ellenkeznék à te akaratoddal; semmit egez eletemben se ne keriek, se ne keressek, se ne kivánnyak egyebet, hanem à mi az én lõlkõmnek hasznos és iduõsséges, és az mi az te Isteni dûczõsségednek igen kõllemetes.

Aggyad ez vegezesemnek fõl bomolhatatlan alhatatosságat, hog1 se gazdagságért, se hir neuért, se [p 0419] gyõnyõrûségért, auagy akarmi egyeb féle vilagy dologért tégedet az vtan meg ne banczalak. Aggyad hogy minden vilagy nyomoruságimat szenyuedhessem inkáb el, sõt eletemetis inkáb akariam el veztenem, hogy nem valami oly halálos bûnben leleczenem. Mert tudom hogy semmit inkáb nem bánz, sem semmi vtalatosb az bûnnél elõtted ninczen: vgy mint a' mely egyedõl à te vallaid kõzit ostorockal szaggatta, feiedet tõuissel saggattatta, testedet fõl feszelytetté, és szentséges lõlkõdet keserués halallal testetõl el valaztotta.

Valahanszor az õrdõgh ostromol, mind annyszor ezekrõl gondolkodgyek az elme. Valahanszor e vilagh kisért, ezek iussanak eszûnkben, valahanszor à test bûnre kiztet, à sziunek ezek legyenek elõtte. E harczra buzgo léleckel futok, latuán ebben hitõmnek neuelõiet [p 0420] veghezis viuõiét az én Iesusomat: hogy el rendõluén magamban õrõmel szenyuedhessek kereztet, és arrol gondolkodhassam, hogy te WRam Iesus illyen szántalan ellen mondásokat vettél fõl à bûnõsõktõl; neis farraszsza ennel egyébbe elmém magat, hanem õis mind halaligh ellen allyon az ellenkezõ bûnnek, hogy az tõruén szerint valo haroznak vtanna, te tõled mennyekben meg koronaztassék; ahol élz és vralkodol mind õrõckõn õrõcké, AMEN.

Alazatossagért, és magunk el vetet voltanak meg õsméretyért.

EN édes WRam ki vagy te és én ki vagyok: Te nagy Isten vagfy, mennek fõldnek Istene te vagy, Isteneknek Istene kiralyoknak kirallya vagy. En penig seregh [p 0421] vagyok és nem ember, embereknek sõpreie, és è vilagnak szidalomsága Te vagy amaz igen ió, igen edesség és szépség: Te vagy az szenteknek dûczõssége, beuséges kincz, igaz vilagosságh, tûndõklõ fenyességh, eletnek kut feie, mi lõlkûnknek elete mennyországnak világossága, és è vilagnak tûndõklõ fénye. En setetséges melység vagyok, nyomoruságos fõld vagyok, harangnak fia, szidalomságnak edenye, bûnben fogontattam, é nyaualyakban szûlettettem: En tisztatalan ganey vagyok, rakua léuen bûdõsséggel és rothadandosággal, erõtelen, vak, santa, siket, és néma, minden ioktol üres, nyomorusagockal penig rakuán rakua. Az én eredetem bún volt, az én vtolso végem hálál lészen: mely az én bûneimnek soldgya.

O én édes Iesusom mi vagyok én egyéb hanen czak halál árnyéka [p 0422] és tellyességgel czak azon heaba valoságh; vtálatos kut gyûmõlcztelen fõld, és atkozott edeny, kinek gyûmõlczi, tõuis, boitorian és pironsagh. Annakokaért ô WRam irgalmasságnak Istene, legy kegyelmes e szegény lelkeknek, mely czak semmi, és bûneyre nézue, az semmi nélis semmib: heaba valo kiuánsagoknak tengere, à bûnõknek kut feie: mellyekért, ha az te igassagod szerint meltán kõllene bûntettetnem, bizonyára anny bûntetesimnek és anny kinniaimnak kõllene lenni, valameny à te fõlséges voltodnak nagysága: mert anny à vetek, à meny à meg bantatot fõlségnek méltosága. O WRam ki vagyok én hogy ingyen czak merekis szolni te elõtted, és te veled, holot te legy amaz hatalmas nagy Isten, à ki igaz, mindenhato, megh mérhetetlen, õrõcké valo, megh foghatatlan, és mégh az Angyaloknalis [p 0423] almelkoduan czodalatos? Hald meg ô én Istenem az én kiáltásimat, tekents meg sirásimat, érez meg fohazkodásimat, és nyoycz hozzám segetségedet. Az mely kegyesseged arra indeytot tégedet hogy engemet meg valcz, vgyan azon indeyczon arrais; hogy kegyelmessen meg halgass. Ne veszesse el az én gonossagom azt, az mit az te hatalmas erõd teremptet Imè midõn én nem valek, te tereptél engemet! midõn el terelõdtem az igaz vtrol, te lõl az ki viszsza hozál: midõn esztelen és tudatlan leõk, te taneytal meg engemet; midõn allok vala, te leõl gyamoleyto tamaszom; midõn el esném, te emelél fõl el esésembõl: Mikor nyomorkodnam, te vigaztalz vala; mikor czak nem kétségben esém, te lõl batoreito biztatom és gyogyeitom. Midõn hozzád iõnék, te fogadal hozzád engemet. [p 0424] Mind ezek te ió tetemenyd Wram, mind ezeket ingyen erdemem nékûl czelekedted én velem. Miczodam vagyon azért ennékem magámtol? Mert az ki az te iouaidbol keres maganak diczéretet s-nemm tenéked, ez méltan lopo és toluai lészen; hasonlatos az õrdõghõz, ki az te dûczõssegedet el akarta lopni. Miért keuelkednem azért én hamu és por léuen: Miért fuualkodnam fõl rothatságh és fergeknek érke? de valamikor, ha elmém heába valo dûczõsségtõl szorgalmaztat nékis, kérlek tégedet ô õrõcké valo Isten világosságnak attya, aggyad ennékem amaz minden ioságnak annyát az alazatossagot, mely által, az te szinyed elõt én fõldõn czuszo mászo fergeczke és el vetet por hamu szegyenlyem el magamat, õsmeriem meg semmire kõllõ voltomat. és lassak meg szemeim elegtelenségémet, s-kõszõnnyenek mindeneket [p 0425] valamiben vannak czupan czak tenéked. Czeleked azt WRam, hogy én mindeneknek kõnnyen és õrõmest engedelmes legyek, és ne itellyek fõllyeb magam félõl de legyek semmire valo és el vetet az én szemeim elõt, és mindenektõl ollyañak kiuánnyakis tartatnom.

O mezzel folyo edessegõ én Vram Istenem, aggyad hogy õsmeriem meg magamat, õsmerielek meg tégedetis. Mert à ki igazán õsmér tégedet, vgyan azon szeretis: és valaki tégedet szeret, az õ magat vtállia, és inkáb tégedet, hogy nem magat, szereti. Iõy hozzam azért ô édessé1gnek kut feie, lõlkõmnek eledele, és én értelmemnek világa, s-vilagoseycz megh ezt è vakot: gyogyeicz meg1 è beteget, taplald etellel ez ehezõt,latogasd meg ezt è foglyot, fõdõzdbé ez mezeitelent: Es ez szolgádát, ki anny kegyetleneknek [p 0426] szolgál, valameny nyauályaktol haboreytatik, és valameny bûnt czelekedet, az te vérednek hullása érdeméuel válcz meg: hogy minden lõlki nyomoruságoktol és bûnõktõl: kiuáltképen az keuelységnek és az heába valo diczékedésnek vétkétõl megh szabadulván tenéked minden alázatossággal és sziuének meg haytásáual szolgallyon, mostan itt, és ennek vtanna az más életbe mind õrõckõn õrõcké, AMEN.

Az Isteni félelemért.

Fõlseges megh bõczõlhetetlen rettenetes Isten, minden ió és gonoz czelekedeteknek igaz meg fizetõie, ki az te eggyetlen egy fiad által arra intattél minket, hogy ne fellyûnk attol, az ik czak az testet õlik meg, az lõlkõt penigh megh nem õlhetik: hanem injab tégedet fellyûnk, ki mind az testet [p 0427] s-mind az lõlkõt el veztheted, és az Gehenna tûzére vetheted. Tedd azt WRam hogy az én lõlkõm féllyen tégedet, mert nem keuesbe vagy méltó arra hogy tégedet féllyûnk, az mint hogy szeressûnk; holot az mint végh nékûl irgalmas vagy; igaz igien vegh nékûl igazis vagy; és miképpen az te irgalmasságodnak czelekedeti veghetetlenek: igy igasságodnak czelekedetinekis sem számok, sem mértékek ninczen: és az mitõl inkáb kõl félnûnk: tõbbek az haragnak hog1 nem az irgalmassagnak edeny: holot az el karhozandoknak számok meg szamlalhatatlan, az iduõzõlendõké penig ahoz képest czak igen kiczin. Munkalkodgyal azért Wram én bennem, hogy fellyelek tégedet az te igasságodnak nagy voltaért, és az te itéletednek mélységeiért: az te fõlséges voltodnak méltoságaiért, és az te nagy voltodnak [p 0428] megh merhetetlenségeiert; az én bûneimnek soksagaiért: és mind ezeknek fõlõtte az én pártolkodásomért, mellyel ennek elõtte az te szent paranczolatidnak és tetczésednek ellen iártam. Mert egy altallyba mélto félnem annak szinie elõt, kinek elõtte az egeknek erõs oszlopi, és az egesz fõldnek minden hatari, rezketnek és vgyan meg reneghnek.

Holot azért minden teremptet állatok, mind az egben s-mind az fõldõn tetõled illyen szõrnyen félnek, és tenéked tiztességet teuén engednek; meggyek én szegeny nyomorodot bûnõs? meggyek (mondok) én hamus és por léuén? Ha az Angyalok rezketnek midõn tégedet imádnak, és tenéked diczéretet enekelnek: miert nem félne az én sziuem vgyan azon fele tiztõletbeis? Ah én szegeny nyauáliás hogy hogy keményedet meg [p 0429] illyen igen az én sziuem, hogy szûntelen valo kõnyueket nem hullat, valahanszor szolga léuén szollok Wrammal, teremtet allat léuén, teremptõmmel, ember Istennel? Az, à ki fõldbõl teremptetet azzal, az ki mindeneket semmibõl teremtet?

Aggyad Wram hogy az te meg tudakozhatatlan itéletid oltassanak bé az én sziuembe; ez okon iárd által felelemmel az én testemet, hogy fellyek ezektõl mindenkor. Nagy és rettenetes itéletes volt tenéked az egez emberi nemzetnek esetekor egy embernek bûneiért. Nagy volt à te itéleted midõn az egez világot vizõzõnel el niesetéd.

Nagy volt az te itéleted Iácobnak el valoztásaba, és Esaunak megh vetesébe. Iudasnak ketségbe esetibe, és Péternek meg térésébe; à Sidoknak meg vetésebe, és az poganyoknak fõl vételebe. Mind ezeknek fõlõtte penig felelmes az te [p 0430] iteleted: Enny sok szantalan tõmeny ezer embernek è fõld szinyen lakozni, kik az halalnak arniékába, és az hitetlenségnek barlangyában ülnek; az belsõ setétségbõl az kûlsõre syetuen: és az idõ szerint valo nyomoruságokbol, az õrõcké valo kinokra léptetuén. Ezért az te itéletednek melységeiért félek tégedet WRam, én Istenem: Miuel hogy meg számlálhatatlanok az én alnokságim, ninczen szama az én bûneimnek: és tudom hogy ha itt hozzád meg nem térek, mind ezek velem eggyût elõ rohannak az itéletre, és az te itélõ szeked elõt velem eggyetemben alnak, engemet porázon tartuán. Mert, holott az te szinied elõt tûz iár, és te kõrûlõttes nagy szél veszek tamadnak: midõn megh szoleitod az eget amonnan fõllyûl és az fõldet ide ala, hog1 el valaszszak az te nepeidet: ackor, mind az egez vilagon léuõ nemzetsegek [p 0431] elõt ki nylatkoztatnak minden alnoksagim. Minden Angyali Seregeknel szem látomást lésznek az én fõrtelmes bûneim, nem czak penig azok az miket czelekettem, de még gondolatim es szollásimis. Mind anny Birák eleibe állok, valahanyon elõlvettenek engemet az hitben és annak gyûmõlcziben; Anny pirongatoktol szégyengettetem, valamenyen ennékem kereztieni életre ió mpéldát áttának: Anny tanoktol gyõzettetem meg, az mennyen kegyes intéseckel intettenek engemet és magokat kõuetnem hattak az iámbor kereztieni eletre. Ah én édes WRam; nem lészen ackor mit mondanom, Nem iut ott eszembe mit kõllyõn felelnem, hanem czak imezt nagy meg szonkolyodua: Ne iõy WRam põrbé te szolgáddal: mert czak egy elõ ember sem lehet igaz te- elõtted: Mert kit talalz igazat, [p 0432] ha félre téuén kegyességedet itélethez kezdez? Annakokaért az te kõnyõrûletessédnek labaihoz boruluán, alazataos és tõredelmes sziuel ezt mondom az prophétáual: WRam az te haragodban ne fegy meg engemet, se az te busulasodban ne bûntes engemet, &c. Gyogyeicz meg engemet WRam és megh gyógyulok: szabadeycz meg és megh szabádulok mert te vagy az én reménségen, ki elz s-vralkodol imadando Isten, mind õrõckõn õrõcké, AMEN.

Igaz engedelmességért.

VRAM én Istenem, tellyes sziuembõl kõnyõrgõttem az te szinied elõt: Kõnyõrõly én raitam az te beszedet szerint. Bimelkedtem az én vtamtól: és labaimat az te testamentomidra fordeytam. Készszen lõk, és meg nem háborodám: és az te paranczolatidat õrzõm [p 0433] Mind õrõcké sem feledem el à te igassagodat; mert azok által eleueneytél meg engemet. Tyed vagyok én szabadeycz meg engemet, mert az te meg igazeitásidat kiuántám.

Mert mind magamat, idõmet, érzékenségimet, gondolatimat tenéked ayanlom, és egézlen énnen magámat áldozátol tenéked szentõlõm. Soha ne az én akaratom, de az te akaratod légyen én bennem és én rolam. Bizonyara ha te akarod én bennem oly engedelmet indeithacz, mely szerent engedhetek az te paranczolatid kiuánságának. Es nem czak az én elõttem Iároknak neminemõ vak, hertelen, egyûgyû akarattiok és iteletek engedelme szerint, hanem vgyan az te peldadnak kõuetésére: ki engedelmes voltál iszonyo kinnyaidban, midõn az ektelen sib szolgaktol bársony ruhaban fõl õltõztettetnel, [p 0434] és le vetkõztettetnél, allani, ülni, feiedet és testedet az czapdosasokra, és ostorozásokra, vagy kezeidett az szegezeskor ki terieztésre, kerezt, hordozásra, az halalra valo sententiázást fõl vételre minden fele szidalmaknak és gyalazatoknak nemet meg haluán, el viselni tõlõk czendeszen megh engetted. Mondomtégedet illyen nagy engedelmességnek peldaiát tekentuén, az én nyomoruságimnak el szenyuedésében, vgy mint betegségekben: karokban, szidalmazás és gyalazatban, akar kitõl, vagy meltán vagy meltatlanol: sõt, azz halalbannis, ha vgy tczik tenéked, akar minemõ gyalazatos legyen kész vagyok engednem, semmit sem feluén senkinek sem itéletitõl sem beszédétõl: hanem ezt mondom az Prophátaual. En mint amaz marha ollyâ lettem te elõtted én penig mindenkoron veled vagyok.

[p 0435] Ez az én akaratom, ez kiuánságom, mely mélto te hozzad és mellyet az te valo engedelemnek ereie gõriezt fõl én bennem. Tarcz meg én Istenem az mit czelekedtél én bennem Kõnyõrgõk tenéked WRam Iesus, Daviddál, kit, ezen ioságért, kedued szerint valo szolgádnak neueztél, kõnyõrgõk mondom néked és igy szollok: Vay ha igaza amannak az én vtaim az te igazeitásidnak õrizetire. Ackoron meg nem szegyenõlõk, midõn tekentek minden paranczolatidba. Vallast teszek tenéked az én sziuemnek egyenlõségébõl: abban hogy meg õsmertetem, az te igassagodnak itéletit. Az te megh igazeitásidat meg õrzõm, ne hagy el engemet szintenséggel.

Az elmének és az testnek tiztán tártásaiért.

[p 0436] VRAM Iesus Christus tiztasagnak kutfeie, és szeplõ nekûl valoi eletnek szeretõje, ki az liliomok kõzõt gyõnyõrkõdõl: ki szep feier és piros vagy, minden tizta lõlkõknek võ legenye, hozzá foghatatlan draga kincz, mely az én gyarlo testembéli edenyben adattal és nalam hordoztatol; tudom hogy az te kiuálképpen valo aiandékod nékûl, serelen kiuõl meg nem tarthatlak: tudom az-is, hogy az én testem à sz. Leleknek templomaua lett, mellyet meg fõrtõztetnem. Szentség tõres; de meggyek, ha meg nem tartoztathatom magamat à te segedségednek ayandéka nékûl; holot à test à lélek ellen kiuán, és az õ peniszes faytalansagiual mind azon vagyon hogy meg vndokeyzon. Holott azé1rt, ô embereknek tiztasagos szeretõie, az tiztasag te ayandekod légyen; meg alazat sziuel te hozzád folyamom, [p 0437] keruén tégedet, hogy olcz megh bennem, minden buiaságnak gõriedezéset; szoreycz megh az én ag1ekimat tiztaságnak õuedzetiuel, és az sz. leleknek tûzeuel égesd meg az én sziuemet WRam, hogy tenéked tizta sziuel kedueskedgyem, és testemnek szeplõnékûl viseléséuel szolgallyak.

Tenéked ayanlom ez mai nap és minden idõben az én testemet és lõlkõmet, hogy az te õrizeted alat batorságos lehessen minden tiztatalan czelekedetektõl; és semmi féle ektelen beszéddel, se gondolattal meg ne vndokeytassék. Fõl fuualkotsagot ne èresz WRam az én szemeimre, hogy valamikent à halál afféle ablakon hozzám ne sudámlyék és à szemermetlen szem, az elmenek tiztatalanságra vtt nyto ne légyen. He hadgy engemet semmi tiztatalan gondolatba, és minden gonoz vágyakodást táuoztas el [p 0438] tõlem. Tereycz el tõlem az én sziuemnek gonoz kiuanságát, és az gonoz faytalanságnak buiálkodási ne fag1ggynak eayrtam; bõczõletlen és szemtelen leleknek ne adgy engemt; de iegyez el magadnak igasságban és itéletben, kegyessegben és kõnyõrõletességben: Szerkõztess õszue engemet à te testedben oltuán; hogy hozzad szerkõztetuen, merelthessek te belõled eletnek és mennyei bõlczeségnek harmattiát, mely nem lakozik, à bûnben heuérõ testben. Ninczen õ WRam semmi álhatalanb à mi testûnknél: egy tiztatalan gondolatra, egy ektelen beszedre egy faytalan tékentetre, legh ottan mindgiárást az gonoz kiuánságnak õsztõniuel fõl bomol, gõriedez, tusakodik à lelek ellen, és éktelen dolgokat kiuán: Vegy el kerlek minden effele ok ado, vagy veuõ alkolmatosságokat, és oltalmazz meg engemet, hogy [p 0439] az én tiztan tartot szemermetessegem se meg ne gialáztassek soha, se à testek kiuánságitol meg ne gyõzettessék. Az te sz. fiadak általa, &c.

Iduõsséges ki mulásért

O WRAM Iesus Christusom elõ Istennek sz. fia; amaz te keserues meg epedésed által, mely az te lõlkõdet által iárra, midõn kõnyõrgenel az olai faknak hegypén, és amaz te rettegesid által, mellyek az te sz. testedet szorongattak, midõn keseruedbe ezt mondod vala. Szomoru az é lõlkõm mind halaliglan; Kérlek tégedet meg alazot sziuel és leleckel, testemetis fõldeigh meg alazassal; hog1 az én által menetelemnek vtolso oriáján, mikor végsõ meg szorulasban, sziuemet és értelmemet az félelem és rettegés el kezdenek fogni, légy segétségh enékem; és abban az szomoru tusakodásban az halalnak [p 0440] és eletnek harczában, agy ennékem à te irgalmasságodba válo erõtt és bizodalmat.

O szerelmes WRam és én édes Mesterem, abban az oraban és veszedelmes alkotmatosságban ne hag1 el engemet; de miképpe az te sz. attiád Angyált kûldõtt te melléd meybõl, ki emberséged szerint tégedet biztata: Igy WRam teis boczâsd el hozzám à te sz. Agyalodat, ki allyõ mellém abban az orában: ki engemet batoreyczon, és te beed erõsseycze, az én ellenségimek minden ostromlási ellen: és mindeben segétséggel légyen. Ne eged WRam hogy à dihõs ellenségnek kiséreti és álok oldalkodási erõtt vegyenek mi raituk, se hogy alnok hitegetesiuel megh czalhassanak minket. Fegyuerkeztesd fõl és erõsseycz meg à mi sziuûnket, à te békéséges szenuedesednek ereiuel; hogy se nyomorusagh [p 0441] se semminemõ akarmi féle nagy keserõségis bekétleségre minket ne ingerlyen; de mideekbe, és midenek által, à mi lõlkûnk legyen engedelmes, és egyenlõ értelmõ à te sz. akaratoddal, mind à halálban s-mind peig az életbe; miképpen teis WRam az te termeszet szerit valo akaratodat aláia vetetted à te atiad akarattiáak, ezt monduán: Nem az én akaratom, hanem az te akaratod légyen. Nem kiuánom Wram hogy ennékem gyõnyõrõséges halalt adgy, sem hog1 keues faydalmakot eresz ream, kõnyõ betegséget sem kérek: Mind ezeket én czak az te kegyességedre hagyom, rendõld el ezeket, nem az én tetczesem szerint; da à mint legh hasznosb az én iduõsségemre. Az minemõ malaztot tõled kerûnk, az imez, hogy tudni illik minden nyomorusagunkban, [p 0442] miekûnk oly erõtis adgy, mely miat semmi igyûnkben megh ne fog1gyunk, hanem gyõzhetetlenségben maradgyunk mind à mi eletùnknek vegsõ oraiaig: hogy ez eletben válo tartasábol melyben veled vagyunk, minek vtanná, ki kõltõzûnk, mehessûnk be anaz tarsasagban, à melyben vagy à szent Angyalockal és minden meg boldogultackal à dûczõsségben; à te sz. fiadnak általa, AMEN.

KILENCZEDIK RESZ,

Mely idõ szerint valo iokat kiváno imatsagokat foglal magaban.

Bekeség meg nyeresért.

MIndenhato õrõcké valo Isten, irgalmassagnak Attya, békeségnek adoia szeretetnek szeretõie, ki oly ige aialottad miékûk az [p 0443] békeséget à te szet fiadnak az mi WRunk Iesus Christusak általa, hogy czak az békéseket méltoztattad fiaidak euezni: aggyad ezt mindeneknek kik akar mi dologh felõl viszszálkodnak, s-miékûnkis fiaidnak, hogy az te akaratod szerint, igaza valo eggyességben legyûnk és oly bekeségben mellyet e világh nem adhat; Mert te vagy egyedõl ki vralkodol érettûnk: hogy hatra vetuén itt ellenséginktõl valo félelmûnket, à te gond uiselésed alat tenéked szolgalliunk, és à iõuendõ vilagba, veled amaz õrõcké valo békeségbe eggyût ellyûnk.

Tégy iol WRam az egez fõldek hatariual, az városockal és minde heleckel, valamellyekbe à te igéd lakozik és tiztán taneytattik. Erõsseicz megh az mi kapuinknak záuorit, és áld meg azokba az te fiaidat; téd vegõl, és határol a bekeséget minalunk, és à gabonanak [p 0444] siriaual elegeycz meg minket, õrõcké valo Iste, ki minket békeségre hiutál, aggyad hogy a' meyire lehet, minden embereckel bekeségûnk légyen. Lágyeycz meg à mi sziueinket hogy feletkezhessûnk el boszszuságinkrol, és eg1gykûnk masikunknak sokakban meg boczáthasson, hogy egymason, boszszut ne allyunk, és így az eletnek czedességét ki ne gyomlallyuk. Roncz meg WRam à Sátánt à sz. bekeségnek és kereztieni eggyességnek haboreytoiát, ki azon iár, hogy kerenguén, szerte szerint minden tartomanyoknak és heleknek határin haborusagra okott talallyon, õriz meg minket hadaktol és vérontastol, oszlasd el az nepeket kik hadakat kiuanak. Roncz el, és vezd eszét minden gonosz karunkra nezõ tanacznak; és azoknak akarattiokat mindenfelõl fogua ted semmiué, kik, semmitõl nem gondolkodnak, [p 0445] sem egyebet nem kiuánnak, hanem hogy vért onthassaak.

Halgas meg minket bekeségnek Istene, és aggyad hogy az te bekeséged, mely minden emberi elmét meg hallad õrizze az mi sziueinket és értelmûnket, az mi WRunk Iesus Christusban; ki te veled el és vralkodik, &c.

(! Hogy életûnkre valo szûkségûnket Iste adgya meg.

BIzonios az, én WRam Istenem, én édes Attiam, hogy te attal ennékem testet lõlket és minden fele érteket: Ennékem valamim vagyon, és valamit láttatom birnom, te sz. fõlségedtõl vettem. Te tettél igeretet az testi dolgok felõlis az te Ania szent egyhazadnak, és mind azokra, valami szûkséges az mi testi taplalasunkra. Mencz meg WRam [p 0446] koldulastol engemet, hogy az nagy szûkségnek miatta ne keszereytessem lopásra, és az te Isteni neuedre hamissan eskûdni: se az te akaratod ellen zugodni, vagy vekony allapatom mia, vagy az gazdagbaknak iob szerenczeieket ktuan ireg1ségbõl tégedet meg bántani, és az te paranczolatidat által hagni.

Gazdagsagot se adgy ennékem hogy è világi ioszágnak kiuánsagátol el ragattatnam, és ektelen niereségre aseitozuan el feledkeznem az te országodrol, és mentenem magamat hogy nem mehetek amaz nagy és mennyei vaczorara, melyre az Evangelium által minniaián hiuattatunk: Se vegezetre hogy meg rakoduán, keszereytetnem téged meg tagadnom, és azt mondanom: kiczoda az én Istenem?

Adgy czak elegségémre valo táplálást. Agy etelt és ruházatot. Agy ezeckel meg elegedet elmét. [p 0447] Mert te benned vagyon bizodalmam, te benned vagyon reménségem.

Megh nyugszom tellyességgel benned, tudom hogy el nem hatz engemet Mindenemet, feleségemet, gyermekimet, hazom nepét egezlen tenéked ayánlom; te hozzad feliamom. ALd meg WRam az mi kezeinknek munkait, áld meg mezeinket és házainkat. Erezd el aldasidat az mi czûreinkre és pinczeinkre, paranczoly az te hatalmas erõdnek, és áld meg az mi táár hazainkat és ioszáginkat. Aggyad fõlséges Isten, hogy az te neuedben vessõk meg az mi hálonkat, és az mi hiuatalunkat gyakorliuk szorgalmatossan, az te segetségedet kiuánuán, és az te engedelmedbõl légyûnk ió szerenczések ezen vilagonis: az masikán penig az te szent fiad által vehessûk el az õrõk eletet, AMEN. [p 0448] Testi egességûnkért.

IGaz és tõkelletes egességh, ha az mi bennûnk eppen lehet az mi legh fõb reszûnk, és az mely Wram, legh hasonlatosb te hozzad; Az, az, ha ollian lehet veghez menetellel tiztõlettel, és szeretettel, vgy lészûnk hozzad szerkõztetue mert czak te vagy egyedûl az mi egessegûnk.

De az mi elmenk az menyiben az testhez ragazkodot, czak annak érzi indulatit és azokon indeytatik meg. Az oruossagok ha az te teczesed szerint lésznek, mind hasznosok, de heába valok hogy ha te azockal ielen nem leendesz, ki mind azoknak s-mind penig az termeszetnek alkotoia vagy. Az mi bûnûnnk szerint te akaratodbol tartatik raitunk mind az gyakorta valo betegsegh s-mind az halal. Az élet és io egességh az te akaratodbol [p 0449] Amazzal, hogy sanyargassad és szeledeyczed ezt az testet, mely akar minemõ éktelen buiasagrais kész volna, nem kûlõmben mint egy vád és fene oktalan allat; czelekeszed penig azért, hogy ereieuel és keduére valo lakásáual, iduõsségerõl feledeken ne legyen. Iemezzel penig, hogy az te hatalmas czelekedetiddel és iouaiddal gyõnyõrkõttetuen czodáltasd, mint fiaiddal az te Isteni szent neuednek dûczõsséget.

Aggyad édes Attyank, hogy testûnkben legyen egességûnk, hogy lõlkûnkis egesseges testben eppen legyen és fogyatkozás nékûl valo. Auagy ha testi egességûnk ionkra nem kezdene lenni: adgy czak bator sziuet, adgy erõt, és vastagságot, hogy az mi reank boczatot betegséget szenuedhessûk el, hogy testi faydalmink elménkre bé ne hassanak. Az te sz. fiadnak az mi [p 0450] Wrunk Iesus Christusnak általa, AMEN.