GYÕNGYÕSI ISTVÁN: PORÁBUL MEG-ÉLEDETT PHOENIX.
Az Tekéntetes, és NAGYSAGOS Also Torjai Apor
István Urnak, Nemes Czik, Gyõrgyõ, és Kaszon Székek
Fõ Királyi Birájának, és az Erdéli Harmintz-Adfóknak Fõ
Administratoranak, &c. Bizodalmas nagy jó Uramnak ajánlom
kõteles szolgálatómat.
JO hirét nevét õsmérem,
de személyével ésméretlen vagyok Nagyságodnak, tartanám
nagy szerentsémnek, ha annak-is õsméretségében
juthatnék, de tsak reménséget sem vehetek arrúl, nem hogy
meg lételéhez bizhatnám; Mert (2 ... ] El-repûltek már
azok a' jó ûdõk, az mellyek szárnyain kellene ahoz
jutnom, és a' tantorgó õregség állott helyekben. Az miolta
pedig szép emlekeztetõ jó hirével nevével õsmérkezni
[p [A3]] kezdettem, nagy Kévánságom vólt szûntelen
arra, miképpen adhatnam valamelly jelét szolgálattyára
való készségemnek: És midõn érteném: tõbb
betsûletes dolgokbéli foglalatosággi kõzõtt az
õnyveknek, s'-nevezet szerént az Verses irásoknak-is
olvasása, gyõnyõrkõttetõ-munkája vólna
Nagysagodnak, jutott onnét eszemben, hogy volnának nékem
az fellyeb már régen el-mult esztendõkben KEMÉNY JÁNOS
dolgairúl irott valamelly verseim, az mellyek jollehet el-
idegenitetvén tõlem olly helyre kerûltek vólt, az honnét
nehezen lehetett megént kezemhez szerzenem; mind-azon-által,
mint hogy sokan kévanták nagy Emberek-is azoat, addig
szorgalmatoskottam viszsza vételében, hogy azt végre
végben-is vittem, noha igen el-rongyollottann, és némelly
részének valahol el-maradásával-is tértek meg oda, az
honnét el-vitettek vólt. Arra ugyan nem érkezhettem, hogy
mindenestûl elébbi épségére hozhattam vólna, más-féle
tõredékibûl mindazonáltal a' mint lehetett, rendben vettem,
és nem lévén mással mivel contestalnom
szolgálattyára való fellyeb emlitett készségemet,
leg-aláb azokat akartam annak bizonyságára Nagysagodnak bé-
mutatnom. Meg-vallom nem ezekkel, hanem egyenesen magát, s'-
ditsiretes Familiáját illetõ dolgokrúl irott Verseimmel
kellene Nagysagod eleibe mennem, az mint hogy vólna-is ahoz
mezõm, az hol ha PEGASUS szárnyán járhatná-is
elmém, meg-probálhatná tehetségét: Mert akar régi
Nemzetének dûtsõséges voltárúl, akar maga Tekéntetes
allapatyárúl gondolkodgyam, Seregekel gyõnek elõmben azok
az érdemes dolgok, a' kiknek le-irása nem tsak [p [&Ag] rave;] az
én egyûgyõ és már faradékony Pennámnak, de akar melly
tanúlt Historia iró gyors kezének-is faradságos múnkát
adhatnának. Megmutattyá azt sok hiteles régi Levelek: a'
Névnek származattya pedig ugyan magával hozza, hogy
Arpadtúl az nagy Attila vérségébûl való Almus Hertzeg
Fiatúl az Scithiabúl másod izben ki gyõt Magyarság Fõ-
Kapitányátúl gyõn le egyenes Linéan az Apor Nemzet, ugy
mint az Nagyságod régi Tõs gyõkeres Familiája: És az
Erdéli Vajdáknak Lajstroma-is bizonyságot tészen
arrúl, hogy Apor Laszló azoknak egyike, nem tsak Erdélnek,
hanem az egész Magyar Hazának ditsiretes Õr allója
vólt, tudni-illik amaz nagy emlekeztetõ László Vajda, az
ki az Bavariai Ottho Hertzegnek mint arra nem érdemesnek az
Magyar Országi Szent Koronát le-vonván fejérõl, atta azt
annak-utanna az elsõ Károly Királynak koronázattyára:
Voltak pedig masok-is dûtsõséges Antecessori
kõzûl, a' kik in Toga & Sago, Arte Marte, mind
békeségben mind haboruságban, mind tõrrel mind fõvel nagy
dolgokat vitték végben, és Méltoságos Tiszteket viseltek
hazájok szolgálattyán, a' mellyekrûl-is, a' ki abban
foglalná magát, egész Historiakat irhatná érdemesen.
Adna pedig azokhoz alkalmatoságot ez-is: hogy a' mint Attya
Nemérõl Arpad után (ha tsak itt akadok-is meg tovab terjedõ
Nemzete Méltoságán) Hertzegi Nembûl veszen származatot,
ugy az Anyai Agon Királyi vérségre mégyen eredeti: Mert édes
Annya Õreg Annyárúl Báthori Borbálárúl, Báthori Miklos
Leányárúl, az nagy hirõ névõ Bathori István Lengyel
Országi Királynak ágazik [p [A5]] Nemzetségébûl.
Kérdésben veszik némellyek az é ditsõségessebb,
ha i nagy Agybúl szûletik, avagy alatsonyan szûletve,
maga viszi nagyra állapottyát? és vannak ollyak, a' kik nagy
Nemzetbéli szûletésekre nézve igen a' fõ helyre
vágynak; de az maga tselekedetivel dûtsõûlt ember sem
utób való azoknál; sõtt eléb mosdást érdemel ez, ha
amazoknak magok virtusitúl, és azok által szerzet
dûtsõségektûl ûres õssi hires Nemzetek. (2 ... ]
Mit használ a' régi Nemes Vér,és Eleink nagy állapottya,
ha magunk cseleedete távul esik azok dicsõségétûl,
és el-vész abban Nemzetének minden fényesége, a' i tsak
eredetitõl veszen ditsiretet; És a' mint azon Poëta továb-
is ir arrúl: (2 ... ] Akarminémõ Méltosagokban lõttenek
Õseink és akar mit cselekettenek azok, de nincs azokhoz
magunk érdeme ivûl semmi kõzûnk. A' kiket pedig mind
régi Nemzeteknek dûcsõsége, mind magok
dûcsõséges cselekedetinek érdemi ékesitenek, azoké
itten az elsõ Palma. Ha hizelkedésre nem magyarázná
valamelly irigység, merném bizvást mondanom, hogy
Nagysagod ennek mind a' kettõnek tûndõklik fényével:
mert mi lehet nagyob Nem az Hertzegi és irályi Vérségnél,
az honnét Nagysagod eredetet veszen? mi hija lehet pedig
maga érdeme által ragyagó dûtsõségének-is? holott valami
Joságok kévantatnak edgy Uri személyben, mind meg-vannak
azo [p [A']] tetézet mértékkel Nagysagodban, ugy-mint, (2
... ] Az mellyek magyarázásához igen jól illenek egy magyar
Versificatornak illyen Versei:
Gyûlt ide egy
testben minden féle jóság,
Nemes Erkõlts, nagy Szû,
nagy Elme, okosság,
Szép érték, jó hir, Név,
Nemzetbéli nagyság.
Jozan Esz, ért Tanáts igaz
itilettel,
Nem tsak hon, de kin-is szerzet becsûlettel,
Hitbéli buzgoság, Istenes élettel,
Mindenhez kegyesség,
tiszta szeretettel.
Látás, hallás, derék dolgokban
forgással,
Mind két szerentsének izét
óstolással,
Azokban nagy szûve meg nem
változással,
Sõt mint erõs kõ-szál helyb4n
maradással.
Igaz házai vér, s'-abban buzgó
készség,
Viselt dolgaiért méltó érdemesség,
Mind
õssi, mind maga kereste dûtsõsség,
Es más minden-
féle jókbúl álló bõség.
Az illyetén dolgokon
azért, ugy mint dicsóséges Elei, és maga Virtusinak szép
érdemin nem mások tselekedetin épûlt versekkel
kellene, a' mint fellyeb irám az Nagysagod szolgálattyára
magamat bé-mutatnom, az kihez vólna-is nagy kedvem, de mint
hogy tõrõdõt õregségemben erõtlen kezem-is
keveset gyõz immár, és elmém-is fáradékony, sõt
elégtelen az ollyan nagy dolgok fáradságos munkájához: Más
pedig az, hogy ha szintén tehetségemben vólna-is ez
egyéb képpen, de az mostani ujab ijab terheket tenyészõ
ûdõben gondos Tisztemre nézve reám óránkint
tsuportosan tódúló dolgaim szorgos vólta nem engedne ahoz
tsendes és víg elmét: Az versek mive pedig ollyat kéván,
amaz Ovidius Verse szerint:
Carmina proveniunt anima
deducta sereno.
Abban añakokáért néem sem
telhetik kedvem és Nagyságodhoz való kõteleségem
[p [A7]] hivatallyanak sem tehetek eleget. Az fellyeb emlitet
Versekbéli dolgok-is mindazonáltal, ha egyenesen nem
illetik-is Nagyságodat, de mint hogy nagyobb részében
Erdélre nézõk, és annak akkori állapottyát adgyák elé
Kemény János dolgaival, anyiban, a' menyiben Nagyságod azon
haza Fia, lehet azokhoz kõzi Nagyságodnak-is: És én-is
mind erre, mind az Versek Olvasását õrõmest
gyakorló ditsiretes szokására nézve, reménlem meg-
tekinti õrõmest, és ugy-is mint az én Nagyságod
szolgálattyára való kõteleségemnek, és
észségemnek jelét, nem vészi unalmason azon
Versekett, eddig õsméretlen, most azok által
õsmérkedni kéváno, magát Uri jó akarattyában ajánló,
és szolgálattyara a kõtelezõ szolgájátúl.
GYÕNGYÕSI ISTVANTUL.
õlt Krasznahorka Varállyán
Szent Iván Havának 20. napján
1693. Esztendõben.