GYÕNGYÕSI ISTVÁN: PORÁBUL MEG-ÉLEDETT PHOENIX.


Az Tekéntetes, és NAGYSAGOS Also Torjai Apor István Urnak, Nemes Czik, Gyõrgyõ, és Kaszon Székek Fõ Királyi Birájának, és az Erdéli Harmintz-Adfóknak Fõ Administratoranak, &c. Bizodalmas nagy jó Uramnak ajánlom kõteles szolgálatómat.

JO
hirét nevét õsmérem, de személyével ésméretlen vagyok Nagyságodnak, tartanám nagy szerentsémnek, ha annak-is õsméretségében juthatnék, de tsak reménséget sem vehetek arrúl, nem hogy meg lételéhez bizhatnám; Mert (2 ... ] El-repûltek már azok a' jó ûdõk, az mellyek szárnyain kellene ahoz jutnom, és a' tantorgó õregség állott helyekben. Az miolta pedig szép emlekeztetõ jó hirével nevével õsmérkezni [p [A3]] kezdettem, nagy Kévánságom vólt szûntelen arra, miképpen adhatnam valamelly jelét szolgálattyára való készségemnek: És midõn érteném: tõbb betsûletes dolgokbéli foglalatosággi kõzõtt az õnyveknek, s'-nevezet szerént az Verses irásoknak-is olvasása, gyõnyõrkõttetõ-munkája vólna Nagysagodnak, jutott onnét eszemben, hogy volnának nékem az fellyeb már régen el-mult esztendõkben KEMÉNY JÁNOS dolgairúl irott valamelly verseim, az mellyek jollehet el- idegenitetvén tõlem olly helyre kerûltek vólt, az honnét nehezen lehetett megént kezemhez szerzenem; mind-azon-által, mint hogy sokan kévanták nagy Emberek-is azoat, addig szorgalmatoskottam viszsza vételében, hogy azt végre végben-is vittem, noha igen el-rongyollottann, és némelly részének valahol el-maradásával-is tértek meg oda, az honnét el-vitettek vólt. Arra ugyan nem érkezhettem, hogy mindenestûl elébbi épségére hozhattam vólna, más-féle tõredékibûl mindazonáltal a' mint lehetett, rendben vettem, és nem lévén mással mivel contestalnom szolgálattyára való fellyeb emlitett készségemet, leg-aláb azokat akartam annak bizonyságára Nagysagodnak bé- mutatnom. Meg-vallom nem ezekkel, hanem egyenesen magát, s'- ditsiretes Familiáját illetõ dolgokrúl irott Verseimmel kellene Nagysagod eleibe mennem, az mint hogy vólna-is ahoz mezõm, az hol ha PEGASUS szárnyán járhatná-is elmém, meg-probálhatná tehetségét: Mert akar régi Nemzetének dûtsõséges voltárúl, akar maga Tekéntetes allapatyárúl gondolkodgyam, Seregekel gyõnek elõmben azok az érdemes dolgok, a' kiknek le-irása nem tsak [p [&Ag] rave;] az én egyûgyõ és már faradékony Pennámnak, de akar melly tanúlt Historia iró gyors kezének-is faradságos múnkát adhatnának. Megmutattyá azt sok hiteles régi Levelek: a' Névnek származattya pedig ugyan magával hozza, hogy Arpadtúl az nagy Attila vérségébûl való Almus Hertzeg Fiatúl az Scithiabúl másod izben ki gyõt Magyarság Fõ- Kapitányátúl gyõn le egyenes Linéan az Apor Nemzet, ugy mint az Nagyságod régi Tõs gyõkeres Familiája: És az Erdéli Vajdáknak Lajstroma-is bizonyságot tészen arrúl, hogy Apor Laszló azoknak egyike, nem tsak Erdélnek, hanem az egész Magyar Hazának ditsiretes Õr allója vólt, tudni-illik amaz nagy emlekeztetõ László Vajda, az ki az Bavariai Ottho Hertzegnek mint arra nem érdemesnek az Magyar Országi Szent Koronát le-vonván fejérõl, atta azt annak-utanna az elsõ Károly Királynak koronázattyára: Voltak pedig masok-is dûtsõséges Antecessori kõzûl, a' kik in Toga & Sago, Arte  Marte, mind békeségben mind haboruságban, mind tõrrel mind fõvel nagy dolgokat vitték végben, és Méltoságos Tiszteket viseltek hazájok szolgálattyán, a' mellyekrûl-is, a' ki abban foglalná magát, egész Historiakat irhatná érdemesen. Adna pedig azokhoz alkalmatoságot ez-is: hogy a' mint Attya Nemérõl Arpad után (ha tsak itt akadok-is meg tovab terjedõ Nemzete Méltoságán) Hertzegi Nembûl veszen származatot, ugy az Anyai Agon Királyi vérségre mégyen eredeti: Mert édes Annya Õreg Annyárúl Báthori Borbálárúl, Báthori Miklos Leányárúl, az nagy hirõ névõ Bathori István Lengyel Országi Királynak ágazik [p [A5]] Nemzetségébûl. Kérdésben veszik némellyek az é ditsõségessebb, ha i nagy Agybúl szûletik, avagy alatsonyan szûletve, maga viszi nagyra állapottyát? és vannak ollyak, a' kik nagy Nemzetbéli szûletésekre nézve igen a' fõ helyre vágynak; de az maga tselekedetivel dûtsõûlt ember sem utób való azoknál; sõtt eléb mosdást érdemel ez, ha amazoknak magok virtusitúl, és azok által szerzet dûtsõségektûl ûres õssi hires Nemzetek. (2 ... ] Mit használ a' régi Nemes Vér,és Eleink nagy állapottya, ha magunk cseleedete távul esik azok dicsõségétûl, és el-vész abban Nemzetének minden fényesége, a' i tsak eredetitõl veszen ditsiretet; És a' mint azon Poëta továb- is ir arrúl: (2 ... ] Akarminémõ Méltosagokban lõttenek Õseink és akar mit cselekettenek azok, de nincs azokhoz magunk érdeme ivûl semmi kõzûnk. A' kiket pedig mind régi Nemzeteknek dûcsõsége, mind magok dûcsõséges cselekedetinek érdemi ékesitenek, azoké itten az elsõ Palma. Ha hizelkedésre nem magyarázná valamelly irigység, merném bizvást mondanom, hogy Nagysagod ennek mind a' kettõnek tûndõklik fényével: mert mi lehet nagyob Nem az Hertzegi és irályi Vérségnél, az honnét Nagysagod eredetet veszen? mi hija lehet pedig maga érdeme által ragyagó dûtsõségének-is? holott valami Joságok kévantatnak edgy Uri személyben, mind meg-vannak azo [p [A']] tetézet mértékkel Nagysagodban, ugy-mint, (2 ... ] Az mellyek magyarázásához igen jól illenek egy magyar Versificatornak illyen Versei:
Gyûlt ide egy testben minden féle jóság,
Nemes Erkõlts, nagy Szû, nagy Elme, okosság,
Szép érték, jó hir, Név, Nemzetbéli nagyság.

Jozan Esz, ért Tanáts igaz itilettel,
Nem tsak hon, de kin-is szerzet becsûlettel,
Hitbéli buzgoság, Istenes élettel,
Mindenhez kegyesség, tiszta szeretettel.

Látás, hallás, derék dolgokban forgással,
Mind két szerentsének izét óstolással,
Azokban nagy szûve meg nem változással,
Sõt mint erõs kõ-szál helyb4n maradással.

Igaz házai vér, s'-abban buzgó készség,
Viselt dolgaiért méltó érdemesség,
Mind õssi, mind maga kereste dûtsõsség,
Es más minden- féle jókbúl álló bõség.

Az illyetén dolgokon azért, ugy mint dicsóséges Elei, és maga Virtusinak szép érdemin nem mások tselekedetin épûlt versekkel kellene, a' mint fellyeb irám az Nagysagod szolgálattyára magamat bé-mutatnom, az kihez vólna-is nagy kedvem, de mint hogy tõrõdõt õregségemben erõtlen kezem-is keveset gyõz immár, és elmém-is fáradékony, sõt elégtelen az ollyan nagy dolgok fáradságos munkájához: Más pedig az, hogy ha szintén tehetségemben vólna-is ez egyéb képpen, de az mostani ujab ijab terheket tenyészõ ûdõben gondos Tisztemre nézve reám óránkint tsuportosan tódúló dolgaim szorgos vólta nem engedne ahoz tsendes és víg elmét: Az versek mive pedig ollyat kéván, amaz Ovidius Verse szerint:
Carmina proveniunt anima deducta sereno.
Abban añakokáért néem sem telhetik kedvem és Nagyságodhoz való kõteleségem [p [A7]] hivatallyanak sem tehetek eleget. Az fellyeb emlitet Versekbéli dolgok-is mindazonáltal, ha egyenesen nem illetik-is Nagyságodat, de mint hogy nagyobb részében Erdélre nézõk, és annak akkori állapottyát adgyák elé Kemény János dolgaival, anyiban, a' menyiben Nagyságod azon haza Fia, lehet azokhoz kõzi Nagyságodnak-is: És én-is mind erre, mind az Versek Olvasását õrõmest gyakorló ditsiretes szokására nézve, reménlem meg- tekinti õrõmest, és ugy-is mint az én Nagyságod szolgálattyára való kõteleségemnek, és észségemnek jelét, nem vészi unalmason azon Versekett, eddig õsméretlen, most azok által õsmérkedni kéváno, magát Uri jó akarattyában ajánló, és szolgálattyara a kõtelezõ szolgájátúl.

GYÕNGYÕSI ISTVANTUL.

õlt Krasznahorka Varállyán

Szent Iván Havának 20. napján

1693. Esztendõben.