BARTHA BOLDIZSÁR: RÕVID CHRONICA avagy oly BESZELGETES. Mely az kõzelb el mult száz esztendõk alat Debreczenben esett emlekezetessebb dolgokrul, tûz miat valo romlásokrul, sok rendbéli károkrul változásokrul: Kiváltképpen pedig, és bõvebben ez nyolcz esztendõk alat valo háboruságokban ezen helynek keserves álapattyárul, sok fele nyomoruságirul, ennek lakossinak felsõ kõzép also rendeinek viselt dolgairul irattatot, és szedegettetet õszve.



BARTHA BOLDISAR által 0048
1659 Esztendõben.

V Alasztatik a' fõ Biroságra T. Vigkedvû Mihály U.

Parancsolat jûn azomban a' Budai vezértûl, hogy a' szokot ajándékkal Tömös Várra mentül hamaráb el mennyen, el is készûlgetnek. De mivel maga Biro U. betegsége miat nem mehete T. Dobozi István U. mégyen õ keg-helyet a' szokot ajándékkal, meg is eligiti.

Ellenkezést támasztot vala pedig már a' Porta Erdély országa és Rákoczi Fejedelem kõzõt.

Erdély ország rendelésébûl jûn Hallér Gábor Váradi fõ Kapitánságra ki erõssen parancsol, hogy a' Rákoczi katonáit Debreczenis ûldõzni fogja, ország végezte volna, de Praesidiomot nem igir.

[p 0049] Elis tiltatik hogy Rákoczihoz semmi hûségét sem engedelmét, élete joszága vesztése alat senki ne mutatná, levelét ne venné se ne hordozna &c;

Kénszerittetik ellenben hogy Barczai Ákos Fejedelem hûségére eskennék, de ebben a' váras magára vigyázo okoskodással halasztást tészen,

Egy felõl noha van elõtte Erdély országa, s6 a' Tõrõk nemzetnek haragja, de más felõl legy inkáb tart a' kõzelbûnnen reá kõvetkezhetõ veszedelemtûl ugy mint Rákoczi hadai prédálásátul.

Ennyi sok féle fegyver kõzzûl egygyiketis maga ellen nem kõszõrûlne ha volna mit tenni.

Rákoczi Fejed. penig (minthogy hadaival Szrencsen, és a' Tisza kõrûl volt) sok parancsolatit kellet tellyesitenî a várasnak. Az kételenséget e' szegény áras [!] engedelmességgel gyõzte meg. [p 0050] Fel gyûlekeznek azomban azon hadak és 12. Iunii, meg ûtik Tõrõk Sz. miklost jo hajnalban feliségetik. Kit nem sok idõ mulva a' Tõrõkõk ugjan a' Magyarokkal, azok kõzt Debreczennelis ujjobban és jobbán meg épitetnek.

Bé megyen azomban Barcsai Ákos a' Tõrõkõk kõzzé Szejdi Passához Tõmõs Várra.

Hivattatik Biro Uramis a' Passa levele által ugyan Tõmõs Várrá, hová el mégyen egy nehányad magával nagj félelemmel.

Holot a' Passa elsõbenis Rákoczit, s6 hadait tudakozza, haragszik fenyegetõdik Rákoczi hadai tartásáért parancsollya erössen hogy 40 Ezer Tatároknak valo élést készitene a' váras kiket minden bizonnyal teleltetni ide fogna szallitani Császár akarattyais az volna, ha Rákoczi hadait tarthatta az Váras, az Tatárokatis tartani kellene.

Sok fortélyozási után elõle elszidogattya.

[p 0051] Akkor penig már Szejdivel lévén Barcsai: Nagy biztában meg keresi Biro U. hogy e' Tyrannus elõt lenne gyamolsággal, de ittis nem kedvett, hanem kedvetlenséget találnak, mihelt eleiben mennek illyen pirongato ijesztõ beszedet hallyak Barcsái Akosnak.

Én akaratombol hivatot (ugymond) titeket a' Passa Sõt én hivattalak a' Passa levelével, mert magam levelére el nem jõttetek volna, ti engemet Fejedelmeteknek nem ismértek, soha hazzam nem hogy embereteket, de egy ebeteket sem kûldõttétek. Innenis a' nagy haragot ismérvén ellõle ki kelletik menniek.

Ujiobban viszont másod nap meg talállyák, hogy mind maga venné el haragját, mind ezt az idegen hatalmast engesztelné a' várashoz, holot távoly létébenis oltalmát kellene nyujtani, annál inkáb most jelen létében szûkséges.

Sok untatás után azért meg vallya, hogy a' Passa haragját mint hogy maga gerjesztette felle nem csendesitheti kûlõmben hanem fizetés által.

[p 0052] Igiri kegyelmessegétis hogy valamit fizetnének ezen casusban kész lenne mind azokrul Erdélyben Soval a' Várast contentalni

Ez igéret meg volt, de még gyûmõlcse nem láczot.

Meg engesztelik azért kõz akaratbol a' Passát két ezer talleroknak meg igérésével, mellyet mingyárt ugyan akkor a' kõrnyékbéli vîdékségnek, Makai és más helybéli Magyar keresztyéneknek, segitségek által tellyesitenekis, és Isten engedelmebûl haza jûnek. Rakoczi penig hadaival Erdélyben megyen a' várasis a' guartélyozo katonaktul pihenést vészen.

[p 0053] 1660 Esztendõben.

V Alasztatik a' fõ Biroságra T. Dobozi István Uram.

Mingyárt az uj Birot a' Budai vezér Szejdi Memhet Passa az uj esztendõben hivattya a Tõmõs varra (mivel akkor ot commorált) a' szokot ajándékkal hova el is kelletik menni.

Mingyárt a' Passa a' fortélyozáshoz kezd, hogy kémjét a' Biro mind untalan járatna õ hozzá, ki minden ott látot hallot dolgokat Rakoczinak Erdélyben meg vinne.

Ott, Biro U. mellet lévõ edgyik Tanáczbéli embert ugy mint Pataki Albert Ur. Erõssen meg vereti, végre parancsolatot ád, hogj a' Szarvasi hid csinálásra gyalog embereket, ácsokat [p 0054] kovácsokat kûldene, B. U. kit tellyesiteniis kelle.

Viszont Egrûlis a' Passa kér ujobban táborra valo szekereket, szam szerént 140. kinek le szállitására vagy meg kõnyebitésére kûldenek 3 Tanáczbéli embereket de semmi uton modon le nem szeghetik, hanem némely részet pénzel kel tellyesiteni a' szekerekbenis ugy mint 46, el kelle kûldeni, kikkel Egerben a' Tõrõkõk fel osztozván mennek Szejdi Passa mellé.

A' Szarvasi hid penig már készûldõgelvén el kûld a' váras 4. õreg embereket kik kõzzûl elsõ volt Biczo István U. Szejdi Passához illyen izenettel.

Az váras a' Tábor jõvetelinek hirét halván, vagyon nagy félelemben, tõbbire suto félben, semmi uton modon a' Birak meg nem tartoztathattyák, ha õ Maga oly oltalmazásávál nem biztattya kiben meg nyughassék,a' sok hadakozásokban valo kár-vallás mar az szegénségetis tellyességgel minden javaiban meg emésztette, el fogyatta nincs már töb hadat mire várni, &c.

[p 0055] Ezéket igy Szejdi Passa meg értvén mond: A' Bironak meg mondgyatok a' kapukat szorgalmatossán öriztesse a' váras népét meg futamodni ne engedgye én hit levelet adok néktek, hogy e' hadakrul semmi károtok csák két tyukmony éröis nem lészen ha penig néktek két pénz érö kárt tenne. Uri Torõk hitemre fogadom tizet adatok vagy magam adok érette. De ha a' váras meg futamodik, a' Birákat a' kapukban karokban verettem, &c.

Az hit levelet azert meg iratván meg pecsétli, és kezekbe adván a' váras kõvetinek békességgel haza bocsáttya.

Gyûlekezik az itt kõrnyûl lévõ hajduság mezei hadakkal, szabad katonákkal (a' Tõrõk jõvetelit halván) Szoboszlohoz kiknek elõljáro Kapitánjok volt Batkoczi István. It volt Gyalai Feréncz Váradi K. Váradiak Kállaiak, és egyéb hely béliekkel felessen.

Minden nap Debreczenbõl kivánván a' Táborokra élést.

Kõz akaratboll azomban bé kûldik Débreczenben. Kálloban lako Buda [p 0056] házi Gábort levéllel, és nyelvel valo ily izenettel.

Az ellenség jõvetele bizonyos, mind feles volta, az ellenség ellen valo segitségre azért jöjjön ki mellénk az váras ha meg maradását kivánnya.

Kire Tanács gyûlése lészen, hivattyák Praedikátor Uramatis tõb õreg emberekkel, e' kivánságoknak lehetetlenségét által látván választanak kõveteket a' magyar táborra. Kiket azon levél hozokkal el is kûldenek, hogy a' várast e' kivánság alol fel szabadicsák, mellyet megis cselekedének.

Le tévén azért ebbéli kévánságokat a' vitézlõ rendek, annak utánna Biro U. uczánként gyûlést tétet, és mindenik gyûlésben Szejdi Passa levelet el olvassák, igîretitis meg beszéllik, a' meg maradás felõl biztatván a' kõsséget.

Kõzõnséges akaratbol meg eggyeznek ugyan akkor azon, hogy eggyis [p 0057] meg ne futamodgyék hanem Istennek kõnyõrõgven, egyût éllyen hallyon.

Ujjobban el kûldenek Szejdi Passához egy embert ugy mint Pataki Albert U. ki már Fegyvernekhez érkezet vala, ekkoris ujjob hit levelet ád.

Ithon penig készûlnek kenyér, széna és abrak szerzé1ssel, kiket kûlõn kûlõn helyekre bizonyos emberek házaihoz hordanak.

Altal jûnek azomban az Hortobágyon a' Tõrõkõk táborostul ked napon, kikkel a' magyarok meg ellenkeznek, de a' Tõrõkõknek feles voltokat, s6 erejeket meg ismérvén, elõllõk hátra állanak.

Estvére kelvén azért, azon napon die 27. Apr. a' kõrnyékségbéli haiduk házok népével és joszágokkal a' táborral egyût mind elfutnak, ugy hogy helyben reggelt senki nem vart.

[p 0058] A' Tõrõk tábor annak okáért a' Hortobágy mellõl meg indulván szál Szoboszlohoz a' kõsely mellé szeredán az az 28 Apr. Onnan szélyel el oszol, a' kurtányság elegyesleg a' Tõrõkkel, a' pusztán hagyot falukat Várasokat dullyák gyujtogattyák, a' fõld népétûl el maradot joszaggal osztoznak.

Látván azért a' kõrnyék helyeknek az eget erõ fûstit és tûzet, felkészûl a' váras Birája õreg emberekkel három szekéren, hogy az hatalmas Fejedelemnek eleiben mennyenek aiándékokkal és fõ hajto engedelmességgel, hogy igy a' várasnak oltalmot és meg maradást nyerhessenek. Kik midõn már utban volnának, a' sok szem kõzben reájok jõvõ idegenek kõzõt ismérmérnek [!] meg az Egri Tõrõkõkben, kiknek esedeznek azon hogy a' tõb hadat meg elõzvén jõnének él elõl a' váras [p 0059] oltalmára hogy valamiképpen a' sok gyûlevész népek kõzzûl mások eléb érvén, fel ne gyujtogatnák avagy dulnák a' várast, kiket sok kéréssel meg gyõznek, egy várasbéli embert ugy mint Herpály Gyõrgy U. vélek viszszá bocsátván a' váras felé inditnak.

Ezek a' tõb várasra menõ hadat meg elõzvén a' várasnak nagy oltalmára lettek, sok égétõ kurtányoknak, kik egynéhány felõl nagy dûhõsséggel a' várasra rohanni akartak eleikben ki menyén szándékokban csendesitették és a' várasrul el forditották.

El inditot uttyat, azért a' váras B. Birája mellette lévõ fõ rendekkel egygyût akarván az el szánt helyre a' Pástához igazgatni, találkoznak reájok valami hitetlen Kurtányok, kik ki vont mezitelen fegyverekkel el és hozzájok el [p 0060] készitet nyilakkal életeket el fogyatni igyekezõ szándékkal forgodnak kõrûlõk, ruhájoktul s6 egyeb joszágokrul meg fosztogattyák, de a' jo Isten meg tartoztattya vérek ki ontásátul kezeket, és igy életeket el nem fogyathattyák.

A' más ruhájábanis Birák U. Szeidihez el mennek, a' váras oltalmára Csauzokat, õrzõ Tõrõkõket kérnek, kiket azon napon ugymint 28 Apr. Szeredán a' várasban magokkal egyût el hoznak.

Két napot Szeidi azon helyben Szoboszlo alat hevervén, az hada minden kõrnyékséget fel praedált és hamuvá tett.

Harmad napon ismét ugy mint Pénteken meg indul azon helyrûl minden hadaival jûn Debreczen ala die 30 April.

[p 0061] Innen belõl Birák U. egynehányad magokkal a' tábor helyre a' Passa halomig eleiben mennek ott a' fõldre elõttõk arczra borulván tisztességet tésznek néki. Annak utánna a' táboron lévõ Urakat, Passakat, kûlõn kûlõn meg keresvén aiándékozták.

Itben penig a' várason el készitve tartanak minden élést, ugy mint szekér kenyereket egynéhány szekér abrakot, szénát, fát, jeget tyukot, ludat, tarhot és egyéb minden konyhájára kellõ eledeleket (õreg marhán kivûl kikkel már bõvõlkõdtek) kiket mind estig hortanak nékik.

A' váras minden érteke szerént valo gazdálkodással mind magânak a' Passanak, mind mellette lévõ Bndai [!], Egri, Szolnaki tiszteknek és fõ rendeknek kedveskedik hogy haragjokban ne essék

[p 0062] A' sok féle kivánságoknak tellyesitésében a' T. Tanácsi rend. Kapitányokkal tizedesekkel és váras népével mind éjiel nappal van nyughatatlansagban.

Kûlõn kûlõn el van rendelve minden féle táborra ki szolgáltatándo élésnek, s6 egyebeknek gondviselõje.

Rendelnek a' kapukrais nem csak a' T. Tanácsi rend kõzzûl, hanem a' kõsség kõzzûli0064s Tõrõkõk kõzt forgot látot hallot õreg embereket, kik a' kapukon a' Csauzokkal eggyût az hadnak pénzekért kenyeret osztogattak.

A' kic penig a' Passanac magánac szûkségére viseltek gondot, kûlõn volt a' kenyér mellé rendeltetet ember, kûlõn az abrak mellé, kûlõn kûlõn a ju, széna, fa jeg, és egyéb eledelek mellé, hogj annál inkáb kévánságokat fogyatkozás nélkûl tellyesithetnék, és a' gondviseletlenség [p 0063] miatt okot haragjokra ne adnánac.

Azon le telepedésben mindenic kapukra egy egy zászlo allya Tõrõkõket rendel a' Passa. Kic a' váras keritésére is, hogy rest rajta ne csinálnának gondot viseltec.

Ezeknek penig meg eligítések azon Uczakbol az hol vigyáztac, allot. A' meg telepedet táborrul penig menten mennek seregenként a' dulasra prédálásra a' Tõrõkõc egész a' Tiszaig égetvén és feles marháját a' szegénységnek bé hajtván a' táborra.

Táborban meg szállásoc után ismét másod nap, mikor azon rendelt gazdálkodást szorgalmatosson ki szolgáltattac volna: Szejdi P hivattya nagy hirtelenséggel Szombaton reggel die 1. Maij. a' Birot egynehány magával, kic nagy engedelmességgel készec a' kimenetelre, [p 0064] el rejtet titkos mérges fulakjat és gonosz szándékát a' Passanac senki eszében sem vehette. Azomban a' Passa hohér szolgai a' várasban karokat faragtac készitettek, kiket magoc a' hohéroc ki vivén készen várják a' meglet ok nélkûl valo sententiánac ki mondását.

Meg állatá azért a' Passa a' Sátora elõt a' Birákat, mint mészárszéken a' Bárányokat fog reájok méltatlan fortélyokat, hogy hamissak voltak volna holdolasokban hüségekben minden dolgokban, kiért méltok volnának hogy mágok (tudni illik a' Birák) fel karoztatnának, a' váras népe el raboltatnék, joszága fel prédáltatnék, a' váras tüzzel meg égettetnék.

E' Sententia ki mondás után azért készec a' Iancsároc és hohéroc az executiora.

Némely része fut nagy sebességgel a' váras fele, kik a' váras keritésén kivûl lévõ egy Istállot mindgyárt felgyujtanak [p 0065] a' tõbbi a' váras keritését kivûl kõrõs kõrnyûl állya, hogy sem kicsiny sem nagy a' varasbéliek kõzzûl el ne szaladhasson nagy vigyázással õrizik-

A' kik penig a' Passa mellet meg marattak a' Birákat kõtõzik készitik a' fel karozásra, némellyeket már vetkeztetnek is, kinek kinek vállán lévén a' maga veszedelmére készittetet karo.

E' szoros igyben nagy reménkedésre nyujt valami orvosságot a' Biráknak mondván. Im nem tekintem a' ti hamisságtokat, meg kegyelmezek mind néktek mind a várasnak, adgyatok 30. ezer Tallért kire mondának a' Tolmácz által Nem adhatunk nékûnk nincsen.

Mond a' Passa másodikban 60. Ezert adgyatok. Kire mondának a' Birák valahová tészen valamit cselekeszik [p 0066] ¢ velûnk szabad az H. Passa, de mi nem adhatunk. Mond harmadikban: semmi képpen külömben meg nem maradtok hanem adgyatok három szaz Ezer Tallert de ha nem a' meg mondot veszédelem esik rajtátok. Igirnek az értek szerént valamit, de a' kivánsaghoz képest csak semmit.

Elõle a' Iancsarok mingyárt elragadták, és õrizet alat a' várasra bé hozták.

E' szomoru dologban még a' váras semmit nem tuda. Biro U. mingyárt tanácsot hivata, hová T. Debreczeni Praedikátorokat Komáromi Gyõrgy és Bathori Mihály Uraimat fél hivattyák, kikkel jelen voltak Tornai István (a' Tiszán innét lévõ Ecclesiaknak akkori Pûspõkje) és Nogradi Mátyás Uraim.

Felgyûjtenek a' kõsség kõzzûlis, értelmes és értekes, õreg és ifiu rendeket kik elõt Szejdi P. beszédit, cselekedetit, [p 0067] és tellyesithetetlen kivánságát kezdetitûl fogván végeig elõ bészelgetvén, meg mondgyák aztis hogy igiretet kellet tenni a' Passának, de nem azért hogy magokat válcsák, hanem a' várast a' veszedelemtû, kit a' mint szájával mondotta, a' Passa haragja meg emésztet volna ha rajta állot volna.

Belõl a' Tanács házban van nagy tanácskozás, volt a' mellet sok kõnyhullatás és sirás, annak a' nagy kivánságnak ha csak részétis mi modon szeghetnek le, a' kit penig nem szállithatnának mi modon tellyesithessék azon buslakodnak.

Kivûl penig a' Iancsarok és hohérok. Kiknek õrizetek alá atta volt Szeidi még a' táboron a' Birákat. kõrnyûl vették az házat, ottan ottan szorgalmatoztatván, hogy a' Passa kévanságára adnának választ.

[p 0068] E' szoros igyben azért az oda bé gyûjtetet immár meg emlitet várasbéli emberek, kik értékbõlis a' várasnak szinei valának, meg kisirtik egy mást, hogy ha a' várast magok minden értékekkel meg szabadithattyáke a' veszedelembõl? mindenik jo lelki isméreti alat meg mondgya értekét, igirnek elsõbenis a' Praedikátorok, Tornai István U. Ezer tallért, igir Nogradi Mátyas U. Komáromi Gyõrgy U. Báthori Mihály U. értékek szerent ki száz, ki kétszáz Tallérokat. Igirnek a' váras Biráiis a' Tanácsi rendel, és benlévõ kõsségbéliekkel egyût, némely ezer tallért, vagy tõbbetis, a' kinek tsak tiz forintya vagy kevesseb vagyon- is oda igiri.

De ezeket õszve vetegetvén meg láttyák, hogy a' kevánság tellyesitesére elégtelen és csak semmi.

[p 0069] Más modot kelle szûkség képpen keresni, mely ez volt: hogy a' várasban lévõ minden ember házi Gazda, lako és jõvevény meg eskedgyék, hiti szerént adgya elõ minden pénzét aranyat ezûstit valamivel bir, s6 keze alat vagyon, mert mind abbolis kétséges hogy fele sem telhetik ki ez nagy sancznak.

Meg csinálák azért kõzõnséges értelembõl a' hitnek formáját, meg eskûvék elõszõris a' fõ Biro, és az után kõvetkezés képpen minden tanácsi rend azon Szomban napon ugy mint die 1. Mai.

De a' Praedikátorok meg nem eskûvének hanem a' mit jo akarattyok szerint igirtek azzal elegedtek meg.

A' táborrul ismét azon napon bé kûldi a' Passa a' fõ Kapucsi Passajat hogy a' kéncset fel számlálván kezéhez [p 0070] venné. Ki izenten izen a' Birákra, hogy ádgyák mentûl hamarab kezéhez, mert ha a' Passa meg haragszik ujjobban, az után nem kel pénz.

De mivel arra valo kit adhatnának még egy pénz sem volt, az nap semmit nem adhattak.

El végezék ugyan akkor hogy a' váras népeis mind meg eskedgyék hasonlo képpen, rendelenék uczáuként [!] embereket helyetis hol, s6 kik által mennyen az esketés, mind a' pénznek beszedése véghez.

Más nap azért ugy mint Vasárnap die 2. Mai. Az el rendelt helyeken, minden házi gazdák õzvegy aszszonyokis meg eskesznek azon hitnek formaja szerint.

Hogy penig egy orában minden joszágábol éhel halásra az értékes emberis ne jutna, rendeltetek hogy valamit [p 0071] ki ki bé adná tizedét viszszá adnák kivel táplálná magát, és háza népét, valami kevés pénzt immár õszve szerezvén vivék a' kapucsi Passához kit Szejdi annak számlalására, fel vételére rendelt és bé kûldõt vala.

E' pénz mellett azért fel kelének amaz hazájok szeretõ vérszernt valo két attyafiak DOBOZI ISVVAN és BICZO ISTVAN Uraim, e' várasnak akkori kûlsõ õr alloi és elõl jároi. Kik gyakran siralmas reménkedéssel térden álva kérnek a' várasnak engedelmet, kiket sokszor annyira megis hajtottak hogy magok a' ben lévõk fel kõltek a' Passahoz ki menvén magok esedeztek, de ezis nem használván.

Ellenben ismét egynéhány uttal a' váras ártatlanságát, a, magok hit levelek szegeseket, nagy bátorsággal teli torokkal a' veszedelem kõzepinis szemekben [p 0072] mondgyák kevesset irtozván kegyetlenségektûl.

Látván penig a' kételenséget, a' rendelt helyeken a' mi pénz ezûst marha gyûlhetet a' váras házához hordottak, onnan õt õt száz talléronként akar ezûst marhat annyi nyomot, akar poturát annyi számut kûlõn kûlõn sákokban csiuálván [!] hordottak a' Kapucsi Passához ugy mint 18 Ezer Tallera valot.

De látván a' Tõrõkõk a' pénznek szaporátlan gyûlését, azon napon 9 õreg embereket, hajtanak a' Bulyok Passák. (Kik hohéroknak mondatnak) a' Biro U. házához (mivel azok ott voltak szálláson) ott azon embereket ugy mint Tatár Demeter, Kormán Gjõrgy, Fodor Tamás, Szappanos Dávid, Péter Gáspár Kiráj Iános, Solyom István, Hentes István, és Balyik [p 0073] Mihály Uraimat egj hoszszu lánczra torkoknál fogva õszve fûzik, és magok õrizetek alá fogják.

Hetfûn azomban ugy mint 3. die Maji. Meg keményitik magokat a' Birák hogy tõb pénzt már nem adhatnak, hanem a' Passához kõnyõrgeni ki mennek, kire képeést a' hohérok valakiket meg kaphatnak Biro U. házához hajtának it kezeket hátra kõtõzvén õszve fûzik õket, faragnak 12 karokatis, kiket kivûl a' Biro U. háza alá támogatnak rémitik a' várast hogy sorjával támogatnák a' foglyokat az ház elõt karoban.

Idõ mulva ismét a' Birák a' raboknak szabadulásokat kévánnyák hogy a' pénz szerzésben had munkálkodhatnának, akkor ismet a' kõtõzteket el bocsáttyák, de a' lánczon valokat meg hadgyák zalagul.

[p 0074] Ismét pénzt szereznek és viszik az hagyot helyre.

Kedden éstve viszont már bé setétûléskor hozzá készûlnek az hohérok hogy Birák Uraimat a' Lánczon lévõ zalagokkal eggyût rendel vereséggel meg kénozzak.

El is kezdik a' fõ Biron. Négy õreg embereket kemény vereséggel meg-is roncsolnak, de egy eskût szándékokat az ajto elõt kémélvén hîrt teszen a' Kapucsi Passanak ki a' tõbbit a' vereségtûl meg menti.

Szeredán ismét hozzá fognak ujiobban a' sancznak fizetéséhez és szekerekre posztokat, pénzel egyût ezûst marhákat készitnek, hogy a' Vezérhez vagy életre vagj halálra járnak ki ménjenek, esedezzenek azon hogy elegednék meg azzal már a' kit adhattak volna, kinek száma már felment vala 30ezer tallérokra de a' [p 0075] Kapuczi Passa (intercessor lévén) magokat a' tabor szélinél tovab nem bocsátá és igy csak viszsza kelle jõniek.

Csõtõrtõkõn ismét tanácsot hivatnak azon B. Birak, a' ki kevessen fel gyûlekezhettek a' sok buslakodás kõzt mond Biczo István U. Tellyesithetetlen a' kivánság, eleîben sem bocsát esedezésre a' Passa. Nincsen honnan fizetnûnk, de ha szintén volnais noha eléggé kinoznak vernek ijesztenek, de Istennec hálá még eggyet- is kõzzûlûnc meg nem õltenec: Hogy ha penîg a' szegénységnek minden kéncsét, fenyegetõzésre, s6 ijesztegetésekre nékik igirjûc s6 ki adgyuc, Istenis meg bûntet érette bennûnket, emberec kõztis holtig valo gyalázatunkra lészen. Iob nékûnc szenvednûnc ha harmat négyet meg õletis bennûnc. De ennyi szegénységet ennyi joszágtul meg [p 0076] ne foszszunc, éhel halokká ne tegyûnc.

E' beszédekkel sziveket sokaknac meg erõsiti.

E' beszéd után mind ismét más: a' Passa hamisságunkat okollya hogy azért tõrõl el bennûnket, meg kel mondanunc ezt néki: Mi ennyi s6 ennyi ideje hogy holdolunc ha mi hamisságot talált a' mi kezûnkben, már kezében a' mi fejûnc, mi voltunc e' szegénységnec Birái ezec ártatlanok, hadgyon béket azért a' várasnac.

Mellyet javalván és helyben hagyván, magára fel viszi a' kõveséget Biczo István U. hogy mindeneket nékiec meg mondana.

Keszitenec azért ismet ugy mint három erszény pénzt (õt õt száz Tállér szokot lenni egyben.) Kit visznec a' Kapuczi Passához, fel mennec e' mellet [p 0077] négyen õreg emberec. Ki elõt mindnyájan terdre esvén

Biczo István U. mond keserves sirással az engedelemé1rt valo reménkedése után.

Miért bocsátot engemet haza az H. Vezér az hit levellel, ennékem job volt volna ugyan ot meg halnom hogy nem mint e' nagy veszedelemre a' várast meg marasztanom. Mert õ Nag. énnékem ugy atta a' hit levelet hogy mi bátorságosson meg maradhatunc, semmi kárunc nem lészen szovalis én általam biztatta a' várast, hogy semmit ne féllyen, meg ne futamodgyéc, csak két pénz érõ kárt sem vall. En ezeket bátrán meg mondottam a' várasnac. Immár az én vén fejemet illyen nagy átokban hoza erõs hit levelével fogadásával õ Nag. bár akkor fogyatta volna el életemet.

[p 0078] Kire mond Kapuczi kely fel mit sirsz mert magatoc vadtoc veszedelmetec okai mivel hammissac voltatoc.

Mond ismét Biczo István U. Mi ennyi s6 ennyi ideje hogy holdolunc ha mi bennûnc mi hamissagot talált ihon a' mi fejûnc mi voltunc e' várasnac Birái. De az ártatlan kõsséget miért bántya.

Kire Kapuczi titkos tanácsokat ki fakasztván mond.

Ebben teczet ki a' ti hamisságtoc mikor az H. Passa az Hortobágyon által jõt akkor még helyben voltac a' Hajdu várasoc, magoc, feleségec gyermekec joszágoc, De most semmit, sem emberét, sem barmát hogy nem talalta tudgya hogy azoc meszsze nem mehettec hanem mind ti fogattatoc azokat ide bé a' varasban s6 ti bujtattátoc el. Kiket mind kiis kel adnotoc.

[p 0079] Kirûl nagy szabadkozásokkal magokat noha mentegettéc, de kevés hitelec volt.

Elõle azért akkor le jûvén hajtyác mingyrt [!] a' Bulyoc P. szállására az hol a' tõb lánczon lévõ emberec voltanac, ott mingyárt ujiob hohéroc ujiob kénzo mesterséget gondolnac. Vékony szerõ gyeplõket hoznac, kikkel kezeket bokában hátra kõtõzik ketten ketten szorongatvan kezeket. Kik leg kegyetlenbûl voltac megkõtõzve õten voltac. 1. maga Biro U. ugymint Dobozi István U. 2. Biczo István U. 3 Csoka Péter U. 4. Széles István U. 5. Szabo Gyõrgy U.

E' kõtõzésben õt avagy hat oráig lévén [!] ugy meg dagadoztac s6 annyîra el sanyarodtac [!], hogy inkáb kévánnának kezec által akarminémû halállal meg halni, s6 ez el szenyvedhetetlen sanyaruságnac [p 0080] véget vetni, de sem a' kévánt halál nem adatik, sem a' sanyaruság nem kõnnyebbitetic sõt orarul orara nevekedic, annyira hogy a' meg aleltac a' magoc orditásoc miat, edgyic a' másic szavátis alig értic az házban.

E' Kénnyában Biczo István U. ki õnti elméjén valo nehezséget s6 mond a Kapuczi Passác, és hohéroc elõt nagy teli torokkal. Hamissak vadtok hamis a' hitetek, hamis a' Passatokis minket hamis hitetekkel csaltatok meg. &c.

Az hohéroc e' nagy kénnyokat nézvén csufollyák nevetic, szakaloknal fogva fejeket rázzác gyalázatos szitkokkal szidalmazzác. Ez kénzásnac sokságat sanyaruságoknac nagyságát a' ki szenvedteis elõ számlálni nem tudná. Mert némellyec e' világra valo szûletésekért addig valo életekért Istentis meg bántottác Szent Iobbal.

Az házban belõl valoc vannac nagy gyõtrelemben minden joszágokat oda [p 0081] igiric. A' kivûl valoc vadnac félelemben s6 nagy munkában, járjác az Urakat hogy a' kintûl menthetnéc meg az embereket s6 minden joszágokat valamivel birnac nékiec ki agyác, de ezzel igy nem elegednec hanem az giretnec [!] számát kévánnyác, Igirnec azért 40 Ezer tallért és gradatim 50 Ezert, végre 60. Ezert, de semmi uton modon nem szabadithattyák kûlõmben, hanem valamit a' Passa kéván annak meg igirésé1vel.

Nincs mit tenniek, hogy sohonnan kezekbûl valo kiszabaditásokat nem láthattyák, sem várhattyák, látván házok népénekis nagy keserûségeket, érettek valo siralmas esedezéseket, kételensegbõl meg igirik mind azt a' nagj summát melynek számárul ha akarsz ne talám érthecz azon emberektûl kik azt bé fizettec.

[p 0082] De ez derék summán kivûl elõ számlálhatatlan a' sok féle kõzben járok munkájokért valo adomány, gazdálkodás, és egyéb toldaléc.

El késõre azért a' kõtõzõt embereket el szabadithattyác kõteleket el metelgetvén, a' lancsoltakatis el bocsáttyák minden kivánságoc meg igirése után.

De a' nap mivel estve feleis vala a' a' Passához ki nem viszic, hanem kéretic a' Passát mégis azon, hogy a' summa hátra maradot reszenec kit most nem tellyesithetnénec hadna valami kevés idõt, kérnek esztendõt, végre felet, de tõb negyven napnal nem engedtetik.

Pénteken idest die 7. Maij. Az Birákat Szejdi P. eleiben bocsátván igir kegyelmet, és szép szot ádván nékiek imigy amugy megis ajándékozza, de két táborra valo élest, abrakot, lisztet és [p 0083] egyebet, kér 16. gyalog embereket kik fõ lovait gyalog hordoztác mind Erdélyig, viszszá jõvettis.

Kér a' Tihaja egyéb Urakis ki ki maga szûkségyére valot, tellyesitettékis a' mennyire lehetet.

Az idõ alat ismét mig a' Passa kegyetlenkedése tartot a' Szolnaki Iszpaiak regtûl fogva az elõt az alfõldrul bé jõt jobbágyokat kõlõn kûlõn meg sánczoltattyác.

Meg indula annac utánna Debreczen alol Szombaton die 8. Maji. az Debreczen alat valo meg szállásoc után Szejdi Táborostul tizen eggyed nappal Pocsai felé, kit elis ronta.

Ez idõ alat menyi gazdálkodást mind a' kõzõnséges helyre gyûjtõtbõl mind penig kinec kinec házábol kellet tenni elme azt fel nem számlálhattya. Melyben meg valhattyuc Ieremiással: [p 0084] Az Urnak kegyelmessége hogy tellyességgel meg nem emésztettûnc, mert nem fogyatkoztac el az õ irgalmassági Siral. 3. v. 21.

Pihenést vén azért a' váras tûlõc, e' ki mondhatatlan kár utánis Istent áldgyqa a' meg szabaditásért.

Ezec után Szejdi e' szegény haza s6 nemzet nagy kárával bémegyen Erdelyben ot a' Magyarokkal meg ûtkõzik die 22. Maii diadalmaskodikis viszont ki felé indulván igyekezic azon nyomon viszszá Debreczenre, de a' Németec táborban gyûlvén Tokaihoz, ott a' Tiszat hamarsággal által hidallyác, kõvetetis kûldenec Szejdi eleiben ki Kálloig alá jûvén kõzben járot kér Debreczen várassatul ki ûtet (tudni illik a' Német kõvetet) Szejdihez minden kár veszedelem nélkûl vezérelhetné. Embert bocsáttanac azért ugymint [p 0085] Domokos Andrást a' szem kõzben jõvõ táborban Maitinhoz, ki a' Passátul petsétes levelet szerez és hoz a' Német kõvetnec. Az után magával edgyût békességessen azon kõvetet Szeidihez igazgattya.

Más rendbéli embereketis ugyan oda a' várasbol kûldenec ugy mint Szabo Daniel Pataki Albert és Cselõdi Lukács Uramékat. Kik kõzzûl kettõ keménnyen meg veretic. Szabo Daniel U. békével marad.

Ugyan ot meg értic a' Tõrõkõc a' Németeknec nagy táborát és an Tiszá által hidalását, Debreczenre jõvõ szándékokat õk is más felé fordittyác és Székely hid felé le menvén Várad alá szállanac.

Hová a' Summánac maradékát kire a' várasnac Szejdi negyven napi várakozást engedet vala meg viszic, [p 0086] és az ados levelet kiváltyác várad alat die 27 Iunii.

Ez az Szejdi ezen 1660. Esztendõbéli Debreczenen tet kegyetlenkedésénec, s kár tételenec némely része. Mellyért az Istennec szemûnc láttára valo itiletit s6 bûntetését õ sem kerûlhette el, mert a' mely idõ tajban Szejdi dûhõskõdnéc leg inkáb Magyar országban, jõvendõ esztendõben szintén akkor tájban vesz el ugymint 1661 die 17. Iunii.

Az melyben õ sok anyákat meg keseritvén vetkezet azonban bûntetõdõt, mert Tõmõs váron Alyi Passa fejét vétetvén a' fejétis meg nyuzattya mint õ csekedet másokkal.

E' negyven napi pihenésecske kõzt azért gondolkodic a' váras ez Szeiditõl sanczban el vitetet temérdeki kéncset, és nagy kárt mikeppen egyenesithesse, es tehesse kõzõnségessé hogy [p 0087] minden ember ki ki érteke szerint szenvedné. Mivel némely embernec pénze joszágban léven elõ nem adhatta, ellenben némely a' veszedelmes hir halva minden joszágát, pénzé tevén hiti után elõ adta. Végeztetic azért hogy kinec kinec értéket meg viosgálván rendeltetnec, és egyenesitetnec mentûl leg egyenessebben tudnác tiszta jo lelki ismérettel.

Ez summánac egy más kõzõt valo fel vetésében a' tõbbi kõzõt harom ki válképpen valo modot visgál a' T. Tanácz. 1. Ez volt: Ha szokot adaja után vesséc kinec kinec és annyi adot szaporicsanac a' menyibõl ki telic, de az helyesnec nem teczic, mivel már érteke némellyeknec, hiti után be adot belsõ joszágábul nagyob világosságra jõt a' mint gondolktatot az elõt.

2. E' volt: Ujjobban eskessenec meg [p 0088] minden embert, ingo bingo minden joszágát õrõkséget meg számlálván, ehez képest vessék, de ez is minden embernec nem teczék illyen okokért. 1. E' sok idõt foglalna be, a' kiknek pénzeken penig a' varas meg változot annak éhen nehéz várni a' sok idõ mulást. 2. Kûlsõ õrõkségek szõleiek némellyeknec tõbbet érõ a' belsõknél, azt hogy számlállyák fel, mert az azt fogja mondani, az õ õrõksége joszága vidékség határiban, mezején, hegyen maradot, az azon summán nem váltatot meg. 3. várasunknak job része mester emberekbõl állo, ha csak eskûvése után elõ mondot joszágára vettyûk, némellyekre jo mester emberekreis, igen kevés esik, a' mesterséget penig hogy hogy becsûlhetni meg. 4. Hogy hogyis eskessûk magát magára, az hiteltetésben ne talám némely gyengék [p 0089] meg esnénec. Ezeketis el hagyác.

3. Mennec az harmadikra mely ez volt: Nem kel tõbszõr meg esketni hanem minden uczákbol rendellyenek Kapitánság, tizedesség tisztîben forgot embereket, kik minden érteket uczája-béli szomszédgyinak jol tugyák minden tizedbõl bizonyos számu embereket, ezek mellé a' T. Tanácsi rend kõzzûlis tizen-kettõt, kik elõszõr uczánként minden embereknek értekeket joszágokat, a' mint Isten s6 a' kõz igaz kivánnya tellyes tehetségec szerént intezzéc visgállyác, és rendellyéc. E' végben menvén job meg latásnak okáért a' T. Tanácz eleiben ismétlen vigyék, hogy ottis a' mînt leg jobban lehet egyengetesséc.

Ez harmadic és utolso censurán a' T. Tanácz meg nyugvéc. Mingyárást is azon dologban meg indulanac, és [p 0090] mindenic uczákbol az el végezet szám szerént embereket rendeltenec, mely rendelt avagy fogot kõsség kõzzûl valo emberek conflualván magokban õszve gyûlvén pártot ûtének a' Tanácz ellen kik kõzzûl elsõk voltac Foris Szûcz András, Nyûvedi István.

Ellenkezvén illy dolgokban. 1. Ha reposituma mi vagyon e' várasnac arrul adgyon számot a' Tanácz agyák elõ, mert semmiképpen addig a' sancz fel vetéséhez nem fogának. 2. Semmiképpeu [!] annakîs nem annuálnak, hogy a' sancznac fel vetése csak mint egy vakjában vélekedésbûl légyen hanem minden ember csak meg eskûgyéc, hiti szerént mi joszága vagyon elõ mondgya ugy vesséc. Tõb postulatomiis voltanac a' kõsségnec, kiket levelben mind bé attanac még penig alá irtác: Hogy ha a' béli kivánságokra [p 0091] a' Tanácz nem hajlana tovab nem tollerálnac, és hogy detineáltatnok is. Volt a' T. Tanácznak miattok nagy buva mivel a' confluxusnac kit jo végre rendelt vala, más kimenetelit láttya. De azomban fû Biro B Dobozi István U. ép [!] szavával, igaz maga mentségével, ûket le csendesiti, hogy ûdvõzûlt antecessorinac repositumát csak egy aranyát sem tallérát nem látta, sem találta, a' maga idejebéli jõvedelem pedig puszta fõldec zalogositására, a' várasnak sok féle szûkségére el kõlt kész számot adni.

E' rut zenebonáját az várás népének elégségeskeppen le csendesitvén a' T. Tanácz végezése szerént, fognac a' sancz fel rendeléséhez, az meg mondot regula szerint végbenis viszik.

Minden gazda emberre érteke szerint el rendelik mives legény, vagy paraszt [p 0092] renden lévõ szolgákra szolgálokrais fizetéseknek mennyisége szerint flor. 2. lnásokra flor. 1. ki kõtvén ira kiknek eleiekrûl állo joszági lehetnenek, attu szakasztva juxta quantitatem adnának, sõt meg vidékiek joszágais ha mi it az várasban találtathatnék illendõnek itéllek hogy negyed részét váltságára forditanák az három részének: mert már bizonyos vala hogy a' vidékiekben lévõ joszága volna a' Passa fortélyának s6 a' nagy romlásnak oka.

Az felvetet sancz ki szedesére azért uczánként kûlõn kûlõn Tanácz és kõsség kõzzûl valo embéreket rendelnec.

Perceptornak ismét kik az uczákban rendelt exactoroktul számon bé vegyék s6 az hová illik viszszá ki fizessék, rendelnek két B. emkereket [!] ugy mint Balyik András, és Kapolnási Iános Uramékat, kik elsõbenis a' videkieket [p 0093] (kiknek joszágokbol az ellenségnek rajtunk létekor hirtelenségbûl negyed résznél tõbbet võttek) elégitették. Annak utána a' várasbéliek kõzt is mig a' szedet pénzel értek a' kárt egyengették. De végre mivel sokak a' reájok eset sanczot meg nem fizettek ez illyeneknek házát, kiknek pénzhez kõzeleb valo joszágát mas embereknec viszsza menõ pénzekre forditották.

EZ IDÕ KÕZBEN hire hallatic Császár fõ embere Ali Passa, nagy haddal Várad ala valo igyekezetinec, kinec eleiben választtyác Sugo Peter U. egy szolgával. Kik Tõmõs várig mentenec eleiban, ott bizonyossabban végere mennec igyekezetinec. Kõzeleb érkezvén azért váras fõ Birája T. Dobozi István U. egynehányad magával Tanáczbéli emberekkel hat szekeren puskásokkal edgyût meg indul [p 0094] 9. Iulii Debreczenbûl és Fekete Bátothoz érven ot szemben leszen a' Császár emberevel Ali Passával, ker kegjelmet s6 oltalmot a' várasnac, ki noha igiri imigy amugy de igen ketseggel hihetnéc, mert láttyác a' kõrnyûlõtte levõ sok fele nemzetnec sokságát, kegyetlenseget: Láttyác nemely szegeny hodolt helybeliek rabol porázon hordoztatásokat. Valoban tudakoznac váras megmaradásánac mondgya s6 ezkõze felõl, de a' kõrûlõttõc forgoknakis csak ijeszteseket ertic, senkitûl semi bizonjos bátoritást nem vihetnec a' meg maradás felõl. Megis ugyan váras oltalmára valo pecsetes levelét kevánnyác a' Passánac, kit megis nyernec. Noha az Passa az mely ajándekot a' Váras neki adni akar, ugymint lovat, kocsit, semmikeppen tûlõc el nem vészi.

Emberbéli zálogot kiván ottis kel [p 0095] hadniok egy Domokos nevû hites õreg embert zalagul.

Mint egy bujdosni igyekezve azért haza keszûlnec hogy hová hamareb az Tábor elõt haza érkezhessenec, es a' mikor meg indulvan a' tábortul három mely fõldre ertec volna, látnac ugymint: nyolcz Tatárokat kic lo halálában utánnoc nyargalnac, ezen igen meg ijednec, szaladnánac elõttõc ha lehetne, de semmikeppen nem lehet mert ottan hamar elérkeznec.

Mint a' barány meg alván csak nyakokat tarcsake? Nem tudgyác fegyvert fogjanaké? De e' sem bátorságos õszve állattyác azért az hat szekereket, érkezvén a' Tatárok is kûlõn elenbe állanac, nyilokat idegekben hánván, de az Ali Passatul adot levelecsket, kezekben kûldven Biro U. Az Tatároc meg csendesedénec, kik tûllõc az után [p 0096] kenyeret kérvén mellõlõk békevel el menénec.

Ugyan akkor mindgyárt csak nem meszsze elõl utol oldalrol feles Tatárok érik, kiknec nemellyic veszedelmekre igyekezõ szándékal agyarkodik rejáioc de Isten dûhõsségeket meg tartoztattya, magoc az Tatároc kõzzûl alat ezec melle, kik által tûllõk meg oltalmazza, mig nem nagy Marjához érven szemkõzben jõvõ Tatároc talállyác, de kõztõc emberbeli kárt mivel Isten nem akarta ûk sem tehettek.

Ugyan azon napon ugy mint 13. Iul. innen hazol hid csinálásra a' Passa kivánságára 150 embereket furuval fejszével, es 30 szekerket negy negy õkrevel inditották el a' várasbol, kiket azon Tatároc azon napon más uton találván nemelljeket le vágtak, nemellyeket [p 0097] rabságra hajtották, E' szegény munkára menõkkel, volt két Tanáczbéli ember kiknek egyikét ugy mint Oláh István U. rabságra vitték, másikat pediglen ugy mint Szappanos Tõkõs Tamás U. ot meg õltéc.

Ugyan ezen napon azért Biro U. mellette lévõkkel békével haza érkezvén, hivattya az Tanácsot, kûlõn az egész várast, hogy az meg maradás, vagy az ellenség elõl valo el szaladás kõzõt tegyenek választást, légyen egjenlõ akaratbol valamellyik félét választanak.

Hogy jõvendõben (ha Istentûl végsõ pusztulásának ideje el érkezet,) ne kárhoztatná a' kõsség a' Tiszteket, se senki egyic a' masikat mint az elõt valo veszedelmekben is meg tõrtént.

Elsõbenis azért a' T. Tanácz, hol Praedikátor Uraimis jelen vannac hányák [p 0098] vetic miképpen a' dolgot legjob kimenetelre igazgathatnác, tetczic némellyeknec, hogy az fejér népet apro cselédet ikrassác erõsseb hellyekre ne szerencséltessûc (uy mongyác) szegényeket, neîs essûnc minden cselédestûl egyût ellenség kezében világ csudájára.

Magunc a' mig lehet adományunkal s6 egyéb tehetségûnkel õrizzûc a' várast, ha pedig semmikeppen nem õrizhetjûc kõnyeb a' férfinac magára gondot viselni, de ez nem javaltaték illyen okokért, 1. Ha a' váras meg bontakozic válogatás nélkûl csak el mégyen ki hová tud. 2. Az ellenség kõzel vagyon a' váras népe igen marhátlan s6 nem szaladhat, félõ ha ki szaladnais az ellenség utol érvén el praedállya s6 rabollya, a' sok féle vélekedésec voxolásoc kõzt [p 0099] mond egy nemzete szeretõ: készeb vagyok ez gyamoltalan szegénységgel fegyverre, akar rabságra hazam népéstûl menni, ha Istennec egy tetczic: hogy nem magam el szaladgyac, s6 ezeket a' veszedelemben hadgyam.

Meg nyugovék azért a' T. Tanácz hogy ha a' kõsségnec az meg maradásra akarattya lejénd, mind javát, gonoszát [!] edgyût békével szenvedgyék. Az Váras nepeis azért ki már meg bodulván a' kõzõnséges váras házához fel gyûlekezet vala egyenlõ akaratbol, a' T. Tanácz tetczésere hajla, magokat minden engedelmesség alá ajánlván. Már a' szaladásra akkor ûdõ sem vala: mert a' Tatároc a' váras alat nyargaltac honnét embereketis ragadoztak, vittec, és vágtac.

Meg szállá azomban azon napon mellyen Biro Uram haza érkezec, Tõrõkõkkel, [p 0100] Tatárral Váradot Ali Passa hová Tõrõk és Tatár Csauzokért kelle a' várasnac kûldeni, hozának is.

Az idõ alat az Isteni szolgálát meg szûnéc a' Témplomban mint ezelõtis egynehányszor a' Csauzok elõt valo lappangásért: Hanem mind a' Debreczeni s6 mind a' vidékségrûl bé futot Praedikátor U. kûlõn bizonyos helyeken szolgáltatták ki az Isteni tiszteletet, kõnyõrgést és praedikaciot.

Voltac pedig a' Csauzoc Egriec, Szolnakiac, es egyéb helybéliec kiket kûlõn kûlõn szállásra rendelvén, mindenic mellé gazdáknac, eskût emberec kõzzûl rendeltenec.

Mind ennyi kár kõzzõttis ezeket mennyi fizetéssel kellet tartani azokat elõl nem számlálhatni: Az várad alat lévõ Táborra Ali Passánac 4000 Tallért Tihájanákis alkalmastattak a' Tatár [p 0101] elõl járojánac õt õt száz tallért minden hétrûl hetre kellet vinni, várad meg vétele utánis valameddig várad alol hazajában nem indult, mely Tatárnac fizetése let 19 Ezer 2. száz 36 forint 60 pénz minden ajandékin felûl

A' Vár meg szállása után csak hamar ugy mint 31. Iulii felesen ki ûtvén a' Tatároc Cserkeszek Tõrõkõc, jûnec Debreczen alá.

Ezec noha jõvetelekben mezeinkben feles takaro embereket találtanac de el nem rablottac sem meg nem kârositottác, hanem a' várast, meg sanczoltattác 200. Aranjban és igy Debreczen alol el menven a' Nyirséget dultác, rablottac soc praedával ismét Várad alá tértec, meg félemlic azért a' kõrnyékbéli szegénység és sokan gabonájokat csak fõldében fel takaratlan hadgyác: mivel Várad alol ki csapkodvan a' Tatárok [p 0102] az takarás felõl az embereket kapdostak. Ez szoros ûgybenis Istennec csudálatos gondviseléset tapasztalhattya akar ki is: mert fõldõkben az gabonák szépen laban annyira meg állottac, hogy egész hideg õszig az Tõrõkõc, Tataroc várad alol valo el oszlások utánis ha ki vetése melle az bujdosásbol haza jõhetet gabonáját éppen találta és arathatta, sõt láthatot ember két Karácson kõzõt valo takarodást is.

Az hid csinálásra menõ rabságban eset embereket az kit hol találhattak a' Taboron a'z varas maga pénzen szabadétgattya.

Egesz hideg õszõn ismét váradot az meg vétel után az vivásban eset romladozásbol fel épitteti a' Tõrõkség annac utánna minden felé eloszol ki ki lako hellyere.

[p 0103] Az Budai Vezér szál Szolnakhoz.

Mivel pedig meg akkor mind az három hellyekre, ugy mint: Budára, Egre, [!] Szolnakban birtác Debreczent hivattya Szolnac ala Ismael Budai Vezér Passa a' Birot, hová két embereket, ugj mint Széles István, Herpallyi Gyõrgy Uramékat, el kûldéc. Ot a' Vezér nagy haraggal dul ful a' váras ellen hogy várad alat léteben ûtet az Birac meg nem találtac, néki semmi gazdálkodassal nem lõttec volna, mellyért fenyegeti fû vétellel, de a' mellette lévõ Urac esedezensere meg tartatic életec. Hanem kivan summa fizetést ugy mint: valamit a' Taboron el kõltõt volna, de mivel hagyottac nem voltac a' varastul semmit nem igérhetnec.

Ezec után be rekesztõdic ez 1660. esztendõ, de nem szintén nyugodalmosson: [p 0104] mert vagyon a' sok kár és sancz egyengetésben valo nagy szorgalmatosság.

1661. Esztendõben.

M Indgyárt Uj Birot T. Vigkedvû Mihály Uramat hivattya a' Váradi Szénan Passa, és oly ki gondolt kivánságokkal fortelyokkal terheli, melly mellõl semmiképpen szar1az labbal (a' mint szoktac szollani) el nem mehet, hanem mint egy sanczoltatás által 12 szaz tallerokat csigaz.

Ez esztendõnec elei Tavaszig valamennyire csendes lõn de mivel az Fejedelemségen Barcsai Akos, és Kemény Iános kõzõt versengés lõn ujjob [p 0105] hadat inditanac, kiválképpen Kemény Iános, a'6 Felséges Romai Csaszár és Király Német hadaival a' Nyrségre [!] jûn, hova feles éles, és italbéli gazdálkodást, kellet a' várasnac tenni. A' Németec fõ Generállya Montecuculi feles praesidiummal meg erõsiti Székely Hid Várat, meg eggyez raitunc a' két nemzet ugy mint Montecuculi, Németec fõ Generállya, és Kemény Iános Fejedelem kic azt kévánnyác, hogy ugyan azon Székelyhid várában lévõ praesidiumnac gazdálkodnéc élessel Debreczen, mivel a' Tábor után nem volna bátorsagos a' járas, ugyan ekkor az Erdélyhez szokot contributiojátis a' várasnac Kemény Ianos Fejedelem, conferálya azon praesidium fizetésere, kiknek esztendõnként 1800. forintot, 1500 kõbõl lisztet, vagj a' mint meg alkhattac hol tõbet hol kevessebet kelet adni.

[p 0106] Ezen esztendõben az uy tornyot a' menykõ kétszer meg ûti.

Elsõben 24. Apr. Husvét után valo vasárnapon dél után: ugy mint, három és négy ora kõzõt, másodszor egy nehány hét mulva ugy mint 25. Mai. a' dellyestzi egy es két ora kõzõt, két helyenis egyszer s6 mind, mely miat nem gyuladot ugyan a' torony meg, de kõtési és deszkázati meg szakadoztac.

Melyben Isten mutogatta hatalmát és haragját, mellyet rész szerint végbenis vin csak hamar, e' váras bõcsûletes õr állojanac szomoru változasaban kirûl ide aláb szolhatunk.

Ezen esztendõben 27. Iulii a' Tataroc Piskoltra ûtnec, és a' bene lévõe [1] gyûnnenis [!] másunnanis oda takarás kedvejert gyûlt szegénységet, álnoksággal meg csalván el rabollyác és levagiac, az falut meg égetic, mely szomoru hir [p 0107] más nap hozzánk is el érekezik mellyen a' váras igen meg háborodic, sietséggel Cauzokert kûldenec, más napra ugy mint 29 Iuliî a' Csauzokkal elis erkeznec.

Mikor azért a' Tatároc jõvetelitûl valo félelemben lovas strásac vigyáznának a' váras kõrûl, a' váras strasaira a' magyar Tatárok rea ûtnec, lovoktul és egyéb joszágoktul meg fosztogattyác, kiknec keresésére más nap ugymint die 8. Aug. felese ki menvén nyolczat a' váras beliec kûzzûl meg õlnec.

Annac utánna az ellenségtûl valo félelem tagitván a' Csauzokat békével haza viszic die 21. Aug. Templomunc ajtaiais meg nyilic.

Õszre kelve viszont gyûlekezic az Nemet Tábor az Harangodra hova a' varasnakis hûseggel és érteke szerint valo gazdálkodással kelle kedveskedni.

[p 0108] Az Váradi Szénan Passa kivánsagára hir mondot kelle a' Bironac ugy mint Vigkedvû Mihály: U. az Harangodra szállot Nemet tábor felõl kûldeni, mely hir mondo nem az ûréá bizattatot, s6 eleiben adatot Regula szerént járt el az hir mondásban: hanem maga saiat tetczése szerint nyelvet határan kivûl eresztette az Tõrõc elõt, és igy a' várasra veszedelmet szerzõ haragot hoza. Mellyért azon bõcsûletes és Tanácsos igaz haza fiat, e' várasnac eggyic erõs és hasznos Oszlopát negyedszeri fõ Biroságaban 1. Sept. gyalazatos halállal meg õleti, azon Szénan Passa, kit halva haza hozván 2. Sept. nagy keserûséggel temet a' váras népe die 3. Sept.

Isten bûntetetlen e' méltatlan cselekedetet nem szenvede sokáig , mert nyolczad napra azon Szénan Passát az élõc száma kõzzûl ki ûze.

[p 0010] 9 Csak kevés ûdõvel választatic a' fõ Birosagra T. Biczo István U.

Ottan hamar meg rákodic a' váras Kemény Ianos Fejedelem feles mezei quartélyozo hadaival. A' szabad quartélyra, kesz gazdálkodásra immár télre kelveis minden nap minden felõl holmi nyuzo, foszto, gyilkos, paikos, ki egy kardot vagy egy puskát szerezhetet jûtõn jõt, annyira hogy már a' várasban le sem telepedhettec kûlõmben hanem kétszeresen.

Sok szegény haz gazdaknac minden télre készittetet eledelecskéjet annyira meg élte, hogy kénszerittetet cselédestûl a' semmivelis el menni, hazát a' katonánac hadni. Ezec mennyi praedálást, dulást, mennyi Isten s6 ember ellen valo utálatosságot cselekedtenec nem lehet nemis illic le irni. Csak hamar egynehány Scholabéli ifiakatis véronto [p 0110] kezekkel, ártatlan voltokra meg õlnec.

Egynehány uttal kénszerittetic a' váras e' sulyos inségben ajándékokkal meg keresni Kemény Iános Fejedemet, [!] de semmiképben meg kõnnyebbitesére a' várasnac nem hajol, sõt minden felõl szaporodnac a' zászloc kik fel tõltec 48. számra.

Sok szorgalmaztatás ntán, [!] vagy ne talam kételensegis é1rkezven summa ugymint 4.000. for. fizetes conditioja alat kellet meg szabadulást venni.

Ugyan ezen idõ kõzben Piri Passa a' H. Tõrõc Császár iro deakja (ki által várad vételében el foglalt tartományokat helyeket, és minden helybélieknec neveket szamokat irásban akar tétetni) Debreczentis egynehány utali parancsolo leveleibe kénszergeti hogy azon H. Császár kévánsagára minden [p 0111] lakossa fel irattasséc, nevec, és házoc száma szerént.

Támada e' felõl nagy busulással valo vélekedés, hogy ennec mi lehetne vége, kiválképpen im ez nehességec forganac fen. 1. Ha magunkat fel irattyuc ez kõvetkezic. Most hozzánc oltalomnac okáért ideig bé jõt szegénységgel meg szaporodot a' varas ezekért nagy lészen a' reánc vetendõ ado, ha penig azok (kikre tekintve most adonc fel nevekedic) szokot lako helyekre oszlanac, raitnnk [!] marad adajok 2. Ismét ha vagy mostan irt lakosit, vagy jõvõndõ lakoit (meg circálván a' várast) Registromában nem talállya a' Tõrõk vagy rabságra haitya vagy ujiob és kûlõn valo ado fizetés alá választya. és igy a' váras szabadságát, mely a' lakosoknac szabados ki menetelekben, és béjõvetelekben állot [p 0112] elfogja. Sok uttal sok féle vélekedés volt ez dolgon. Végre meg nyugszik azon a' Tanácz. Csak egyéb terhektûl kõnnyebbitéssec job lészen szakasztva summát adni.

A' Váras azért kõveteket kûldvén. Választ tészen Piri Passanac a' Császár iro-Deákjánac, hogy a' váras nem most hodolt volna ujíonnan. Magát is hogy fel irassa nem mehet arra. Szután Szunlimán a' meg holdoláskor minemû tõrvényben hagyot abban voltûnc mostis abban maradunc. &c. Kire a' Piri Passa tett illyen választ, a' ti régi holdolástok el mult. Váradot a' Császár fegyverrel vette meg, titeket akkor ujionnan: azért minden váradhoz tartozo Tartomántul ujiob holdolást kéván. Nem volt mit tenni a' kõveteknec. Noha javallottak [p 0113] volna mások is a' Tanácz teczesét de erõvel nem vehettec semmit.

Fel kelle azért iratni minden házi gazdat ucza rendi és és háza száma szerént igen szorgalmatossan ugy hogy ha vagy Biro U. mellette lévõkkel hittel kel mondani, vagy penig tõrõkõket kûldenek utánnok számlálni circálni, fogyatkozás nélkûl legyen, és találanac õszve számlálva Parochialisokkal, malmos hazakkal, váras csapszék házaival tizen-nyolcz száz és egynehány ház számot. Kiknec mindazonáltal bizonyos ideig szamat Piri Passanak meg nem jelentettec.

Mikor azért semmi modon Piri Passat akarattyárul magoktul el nem hajthatnac. Ali Passa Tihaját ada Isten melléjec gyámolul, ki magát kõzben vetvén a' váras igyét, dolgát annac [p 0114] utánnais valahol kévántatot, hasznossan segitette.

Ez esztendõnec vége felé a' T. Tanácz ki 66. Emberekbõl állot, látván a' várasnac hogy naprul napra igája sokasul, itilvén azt hogy a' váras szolgalattya, s6 gondviselése kõrûl felesseb kéz, szem fûl, és elme hasznossab volna Végezi hogy az hatvan hat számbul nyolcvanra terjedgyen és szaporodgyéc. Hasonlo képpen végeznec a' birság felõlis hogy valaki vak-merõségbõl vagy akarmi tekintetbõl meg vetné váras szolgálattyára valo hivatallyát nem õtven forínton mint az elõt, hanem hetven õt forinton változhasséc meg.

El végezõdéc ez képpen e' Nyomuruságos esztendõ-is.

[p 0115] 1662 Esztendõben.

A Z uj Esztendõnec elsõ napján Isten a' fõ Biroságra elõ allattya T. Bobozi Istvan Uramat, kit mingyárt az estendõnec elein hivatnac, Huszain Passa, és Piri Passa Var1dra, harmincz magával, és kivánnac szekereketis Nr. 30. el is kelle menniec. Mar az tavalyi esztendõben a' varasra vetet tizen két szaz Tallérokatis még vivén, mely csak a' Passa szamara valo volt

Váradrol azért le kelle azon Piri Passával a' Császár iro Deákjával menni Biro U. a' melette lévõkkel, szintén Tõmõs várig, hová a' váras Registromátis el vivéc, kirûl oda fellyeb szollánc. Mellyet mikor elõ kértec volna [p 0116] Biro Uramtul kevessellic számát az házaknac a' várasnac elõtteni nagy hiréhez képest, sokáig el sem hittéc, de mivel Birác Uraim az igasságban erõssec s6 álhatatossac voltac azon Piri Passat szabadossan hadgyác, hogy akar meg eskûsse ûket, akar meg olvastassa az házakat.

Hogy penig véle el hitetéc, el késõre le hágy az elébbi kivánsagán ugy mint az ház szám és gazdák fel számlalásan hanem kér nagy summát.

Leg elsõbenis penig õszve számlállya Debreczennec az elõtteni esztendõrûl esztendõre valo fizetését, az mit adtanac Budára, ugymint az Vezérnec hét száz Tallért, harom lovat, egy kocsit, a' mellé panyvat, pokroczot, nyûgõt, hámot féket, egynehány vég posztot, mézet, vajat, szappant, és valamit adtac minden aprolékot registrom [p 0117] szerint. Ismét a' mit adtanac Tihajánac, Udvara népénec, Tolmáczánac s6 egyebeknec mind õszve számlállya.

Hasonloképpen az Egri Passanac, és Szolnaki Beeknek valo ajándékokat fizetésekkel edgyût. Az Erdélyhez valo contributiotis, kinec mennyiségérûl már az elõt valoban meg examináltac volt Biro U. computállya mind ezeket és egy summában a' várastul kér husz ezer Tallérokat.

De az Passa a' végbéliec dolga sok igazgatása miat a' varaséhoz ritkán érkezet, ez akkor csak abban maradot.

Az idõ mulásban tanáczkoztac az Várasiac, mind azokkal a' Tõrõkõkkel, kikkel valo beszédeket bátorságosnac és hasznosnak is reménlettec, és magoc kõzt valo tanáczkozásokkal, [p 0118] szorgalmatoskodássalis voltanac azon hogy jõvendõbéli a' váras hasznára s6 kõnnyebségere valot végezhessenec, s6 kõthessenec velec.

Igiric a' Pássác a' Biráknac, hogy m9indenûnnen valo szolgálattul el fogjác a' várast csak egyedûl a' miben most bé summalnanac annac fizetésér3e lenne gongyoc, ezen kivûl senkinec sem Passaknac sem Bekeknec sem akar kiknec egy pénzt sem kellene fizetni sem sohová szolgálatot tenni. Váradon kivûl valo heti szeresek adásanal.

Ez igireteket azért állandonac itilvén, meg nyugosznac vala menyire beszédeken, engednec mivel kételenek is kivánsagoknac, igirnec nyolcz ezer tallerokat, de semmi uton modon alab nem szálithattyác tiz ezer Talléroknal, ezt is hozzá adva, hogy az Tiszán lévõ Szolnaki hidat a' Tiszánac edgyic partyátul [p 0119] másikig épiteniec kellyen, ha penig derekas bomlása lenne akkor az Országgal csinállyác.

Vége szakad azért sok idõc el mulva a' mászodszori ujiob hodlasnac Tõmõs Váron ugyan azon Becsûletes emberec által kiket a' váras az uj esztendõnec mingyárt az elein bocsátot vala annak végben vitelére. Kik nevec szerint im ez Becsûletes emberec váras igaz és hûseges tagjai voltanac, 1. Maga Dobozi István U. akkorban Debreczen várassanac fû Birája egy eskût Birájâval, Szõcz Márton Urammal edgyût ki gazdálkodásban s6 egyéb dolgokbanis gondviselõ volt. A' Tiszteletes Tanáczi rendec kõzzûl penig Erdõdi Iános U. Csoka Péter U. Szappanos David U. Széles István U. Herpály Gyõrgy U, Varga Mihály U. Sugo Peter U, Pataki Pál U. Villás Pál [p 0120] U. Tar István U. Bõjti Benedec U. Sagi Gyõrgy U. D. Lakatos Peter U. Kolosvári Mihály U. Iona Istvá U. Rigo Lõrincz U.

Tizenhét hetet azért Tõmõs Váron el tõltvén a' mar meg nevezet becsûletes váras elõl jaroi, s6 tagjai, az Ali Passa Császár neve alat adot levelével (kinek akkor tellyes authoritássa is vala Császár pecséti nyakában lévén) haza jûnec a' várasban békeséggel.

De a' tizen hét hetec alat a' varas birájat mint pasztor a' nyáját nem érezvén, es hogy a' várasnak is dolga kettõ kõzben volna, a' Váradi Huszain Passa, sok ki gondolt fortélyval Rotta kárositotta a' Várast egynehany izromba.

Ugyan ez idõ alat ezen Passa hozza fogatot a' Váradi Olaszi nevû hostát keritéséhez még télben, kit nagy tapaszos palankal az keres vizétûl fen az [p 0121] Vár bástyájatul el kezdve, ugyan az Keres vizére el alá bé keritetet, kînek minden szál palánc faja az marhának szûk volta, a' takarmánynakis el fogyatkozása miat, egy egy forintban szálitatot Váraddá.

Tõrténec ismét már Birak Uraim ithon létekbén csak hamar haza jõvetelec után, az felfõldi vitézek titkossan gyûlekezvén ugy mint kilencz százan jûnnec Palyi nevû faluhoz, ott egy sarkalat erdõben bé alván, a' váradi Tõrõkõket, Bihari marhác el kapasaval utánnoc ki hijac, és szintén a' meg nevezet lessekre vonszák, ott a' Tõrõkõkkel meg ûtkõzven noha az magyaroc a' csata elein jol emberkedtec, de a' végen a' diadalom a' Tõrõkõke lett.

Ez meg leven hivattya a negyed nappal ez utan a' Passa a' kõrnyékbbéli Birakat azok kõzt a' Debreczenitis. De mivel [p 0122] maga Biro U. még a' Tõmõsvári hoszszas ut miat szállot betegeskedése miat nem mehetet. Biczo István U. az felsõ esztendõben valo fõ Birája, Debreczennec, nyolczad magával bé megyen, kiket az Passa erõs fortélyozásokkal sarkal, ily beszédékkel támogatván fortéllyát, hogy azokat a' katonákat kik õtet kilestéc, a' váras lopogtatta ott léteket jol tutta, s6 azok mindnyájan a' várasrol elõdtek, annyi nép titkoson a' váras hire nélkûl oda az helyre nem gyûlekezhetett, el menetelec ha szintén a' várasra bé nem láczotis a' Mezei Pásztorok lattac, jol tudtac mert azoc az égen nem mentec sem az fõld álat, hanem az fõld szinén s6 a' mi határinkon mentec. &c.

Kiktûl noha elég szabadkozást tettec, de az Passa nagy dûhõsségeben el szánt igyekezetit végben viszi, õt õreg [p 0123] embereket kegyetlen vereséggel meg roncsoltat kik kõzzûl elsõ szenvedõ volt Biczo István U. 2. Péter Gaspár U. 3. Kabai István V. 4. Varga Mihály V. 5. Nagy Gyõrgy V. kiket mingyárt a' meg veretetés után, azon nyomoruságban tõmlõczre haitat, honan õtõd napi fogságoc és sanyaruságoc utánis, kûlõmben ki nem szabadulhattac hanem tizen-hét száz Tallér fizetés által.

Viszont ismé1t nem sok idõ mulva a' vásárkor, ugymint ked napra verradva, mint hogy akkor szokot a' vásár meg gyûlni, reá ût az várasra ezen Huszain Passa a' váradi Tõrõkõkkel jo hajnalban, minden kapukat elfoglal Tõrõkõket állatvan õrizetre, magok kivûl állanac seregben, Hivattya Biro U. az egész Tanáczal ezen kivûl e' varasnac mînden eskûttit ugy mint [p 0124] ucza Kapitánjit és tizedessit, és kezdi ki kérni a' várasbol a' vasárra béjõt holdolatlan helybélieket. Kikrûl mikor szabadkozánac hogy edgyet sem tudnának, hitet vét elejekben, ezek reá igiric magokat hogy készec, amaz ismét kivánnya, hogy feleségestûl gyermekestûl ki mennyenec, s6 azokkal edgyût eskûdgyenec meg, minden mesterségével azon vagyon, hogy fortéllyát legmérgessebben vihesse véghez Az varasbéli hites emberek is feleségeket fel veszic, de a' varasrul ki nem viszic tettetik kész voltokat.

Az Passa mellet lévõ fõ Tõrõkõk azomban Tánáczollyác a' váras népet, mondván: Ha mindnyájan meg eskûnnétek is de vala mig kedvet nem tõltitec azt el nem tudhattyátoc, mert ismét mas fortélt gondol.

Ugyan akkor egynehany Borbély [p 0125] Mestereknec nyakokban kõteleket hányatot, kiket fel aggatással ijesztet, némellyet a' sarampo fajára, felis vonatot kõtelen, annyira hogy csak nem el végezõdõtt élete, azt okolván hogj a' sebben eset katonákat kõtõztéc gyogyitottac volna. Kûlõmben meg nem válhatnac akkoris tûle, hanem nagy summa fizetés által kellet a' váras alol el bocsátani, és a' varasban vásarra jõt imit amot bujdoklo hodolatlan keresztyénséget meg váltani, s6 menteni.

Ez Huszain Passanac soc kévánsagit noha szabad akaratbolis tellyesitette a' váras. De ezen kivûl erõszakkal és fortélyozással tet kár tétele minden ajándékozasin felyûl fel ment 6395 Tallérokra.

Ugyan akkor némellyektûl kiktûl inkáb oltalmunkat vártuc volna, igen nagy méltatlansagokkal sanyargattattunc, [p 0126] kiknec le irásat akaratom szerint el halgatom, hogy igaz mondásom fejemet ne fakaszsza.

Est qui quarat et judicet

Ez esztendõ kezdetitûl fogva nagy kárral sok fizetéssel forgot, nagy mukávalis ment véghez. Mert az mely nagy tapaszos palánc csinálása, még hideg télben el kezdetéc hideg õszõn végezõdéc, az honnan az egesz esztendõ forgásaban, két száz, s néha tõb Debreczeni emberek feles szekerekkel szakadatlanoc voltak.

[p 0127] 1663. Esztendõben.

V Alasztatic ismét a' fõ Biroságra a' Tiszteletes és varassaért már sok nyomorusagot szenvedet Biczo István V. kit a' Passa mingyárt hivat a' már szokásban kõlt ajándékkal, és tizenkét száz Tallérokkal, mely utát tisztességessen véghez viszi, annak utánnais egy nehány holnapot tisztiben dicsiretes gonviseléssel el tõlt végre, sok fáratságit, s6 e' varasért minden zugolodás nélkûl valo sok nyomoruságit. Meg jutalmaztattya Isten csendes boldog ki mulással, mely let husvét harmad napján 28. Martii és tisztességes el takaritással mely let 29. Martii.

Viszont ismét választatic hellyete azon fõ Biroságra T. Erdõdi Iános V. [p 0128] Ez idõ tájban hire hallatic a' Portai fõ Vezér jõvetelinec kinec eleiben kûldenec, kõszõntésnec és engedelmeskedõ fõ hajtásnac jeléûl Szekszárdig négy Tanáczbéli embereket ugy mint Isa Péter, Patakî Albert, Csatári Balint, és Iona István Vraimat. Hová a' váras levelét mellyet Ali Passa adot vala meg erõsitésnec okáért el viszic. Kit kivánságoc szerent meg is nyernec és Isten engedelmébûl jo válaszszal meg térvén békével haza jûnec.

Hire hallatic viszont. Szintén derék aratáskor feles tatároc jõvetelinec ugyan a' Váradi Kéénan Passatul. Hogy már Erdélyben érkeztec volna. Erre igyekeznénec, kevés napoc alat él is érkeznénec. A' ki mint egy ugyan akarattya ellen a' várasnac Csauzokat õrizet okáért kûld a' várasra die 2. Aug. A' varas a' Csauzok belétekor [p 0129] lovas strásakat allat a' varas kõrûl vigyázásnac és szorgalmatos hir tudakozásnac okáért, elõre is kûld hir tudni, de hogy másunnan semmi bizonyossab, s6 ujiob hir nem hallatott a' Tatároc jõvetelec felõl õt napi várakozás után kételkedés támad hogy csak Stratagema, ál orczás mestersége volna a' Tõrõc nemzetnec, a' Tatárok jõvetele hire kõltése. Az Csauz tartásért a' keresztyénység kõztis sokan ország rémitéssel kárhoztattyác a' várast. Mint lészen a' dolog? A' Csauzokat a' varas viszsza igyekezi kûldeni, lészen nem kevés sibongás mind a' Tanaczban, s6 miud [!] a' kõsség kõzt, e' kõzt méltatlan szo beszedekis a' Tanácz ellen csak hogy haza kûldéseket nem meri hertelen a' Passa hire nélkûl. Kûld azert a' váras a' Passahoz kerengõ izenettel, meg engedi a' Passais, hogy ha [p 0130] ugyan meg untác a' Csauzoc tartásat kûldenec haza békességgel.

A' Posta hir hozása után hozza-is készûlnec hogy haza vinnéc de ismét sok tusakodás után, megyen arra a' T. Tanácz: Hogy mivel rajtunc van már mind kár kárhoztatás varakozzunc mégis harmad napot ha penig semmi hir nem ujiul, az után minden halogatás nélkûl vigyûc haza, ezen dolog vasarnap estve vala.

Azomban kedden ugymint 7. Aug jõ ily hir hogy Dioszegnél a' Tatár nyargalt. 10. Aug. Penig egy aga zaslostul egynehány Tõrõkkel bé jûn a' varasra. Mike Péres felõl, kiket midõn jõnénec a' lovas strásác eszekeben vevén a' váras kõrûl legelõ marhákat elõlõk bé hajtyác, ezek után mingyárt el érkezic a' Tatárságnac elei, kiket kevés kárral meg szállitanac kivûl a' [p 0131] várason a' Toczonál. Két napiot várakozásoc alat a' fõ Vezer Embereis ki eleiben kûldetet volt a' Tatársagnak ide érkezic.

Ujiob hire érkezik azomban a' tõb Tataroknakis ugymint a' derék Tábornac, ki már Vámos-pércshez érkezet vala, mert sokan a' látva a hivõ magyaroc kõzzûl vérben fagyva, s6 agya tõrve szaladozván bé a' várasban, láthato jelekkel bizonyittyác a' Tatárok jõvetelinec valosagát.

Az itt lévõ Tataroc penig mind ezektûl hirt értvén, mind penig a' Vamos Percsi fûstõt meg látvan innen mind el takarodnac. Kik egy mással ugyan Vámos pércsnél meg eggyezvén mint a' surû saskak jûnec a' váras ala vasárnap reggel die 12. Aug.

Mely Tatároc Kozakokkal, és két Ola országbéliekkel a' mint hozza vethettûnc [p 0132] száz ezernél tõbnek gondoltuc hogy voltac.

Mar jõveteleket a' Tataroknac szemmel látvan. Biro U. negyed magaval ugymint Széles István, Kabai István, Szõcz Marton Vraimmal, és a' Tõrõk Csauzokkal eleiben megyen, és a' Cserén innen az homok hegyek kõzt, az Szùtannal, (kit Tatar Cham fianak mondottac) szemben lészen. Honnan mingyárt Tábor hely mutatásra Biro U. két embereket el kûld a' Chám kivánsága szerént. Kiket a' váras szánto fõldein a' tarlokon buza kereszt boglyák kõzõt kellet meg szállitani. E' sok számu népnec azon kivûl nemis lelvén elegendõ helyet meg telepedésekre.

E' Szután mellet lévõ fõ Jel Aga penig Biro Uramat á várasra bé nem bocsáttya, hanem másodmagával ugy [p 0133] mint Széles István U. a' varason kivûl sanczoltatás okáért egy kerben viszik rémitven azzal hogy e' várast ha fel dulattyais a' Szután azért Császár haragjátul sem másétul nem félne, csak leg kissebbic szolgájátis a' Császár azért meg nem õletne. &c. Ki a' Chám neve alat a' várastul kér huszezer Tallerokat.

Hogy penig fogyatkozot alapattyát forgattya a Biro U. a' várasnac, a' Jel Aga ismét azt fordittya. Hogy ha maga (tudni-illik a' váras) nem adhat, ám maradgyon békevel, csak az ide futottakat kõzzûlõtõc adgyatoc ki, kire mond Biro U. Lehetetlen hogy mi kõzzûlûnc kî ûzzûc: holot azokis már a' H. Császárnac ollyán fõ hajto jobágivá lettec mint mi. A' Váradi Kenan Passa leveléreis jõttenec a' Várasban. &c.

[p 0134] El végre azért a' Csauzok sok tõrekedésekre Biro U. hir tenni a' várasra bé bocsáttac. Itben mingyárt a' pénz meg szerzeshez fogtac, s6 a' kinél gondoltac csak mi kevés penzt-is lenni, szép szoval kit ki nem kérhettec, foghazban valo sanyargatassal esketésselis ki vettec.

A, várasban penig két fõ Murza levén Tatárokkal, kik magokat meg haragitván éczaka fel fegyverkeznec, és a' piacz kõzepire gyûlnec, ott nagy eskûvésekkel azt mongyác hogy õk a Taborra menten ki mennec. Verradva az egész Tábort a' varasnac hozzác kikkel a' várast fel dulattyác, a' fõld népét el raboltattyác. Mellyet a' Tõrõc Csauzok is nem vésznec tréfara kezeket lábokat ruhájokat a' Murzáknac csokollyák.

Maga Biro Uramis kõztõc forogván, [p 0135] nagy nehezen meg engesztelik és hat száz Talleroc fizetése altal meg csendesitic.

Más nap a' varas Biro U. által, a' Chám fianac posztoval boritot kocsit három lovával szerszámával, három vég Longis Posztot három aranyas fegyverrel, és három ezer Tellerral kûld ajándékban vagy inkáb válcságában.

E' sokaságnac a' váras alat harmad napok alat valo létekben, menyi kenyér vágo marha, s6 minden ételbéli gazdálkodással kellet lenni sok volna le irni. Noha a várasra (mivel minden kapukat Tatár Murzak õrzõttéc) nem ûtõtték, sem derekas hatalmaskodást nem tettec mivel okot reá a' váras- béliek sem adtac, a' menyire lehetet adománnyal és szép szoval engesztelvén õket.

De a' várason kivûl valamit talált [p 0136] (az embereken kivûl kiket mezitelen bocsátot) mind marhát, és minden õ szûkségere kellõt el praedált, minden mezei vetést tõbbire á tarlaján talalván el cséplet és uti szûkségére fel rakot.

Harmad napon immár dél után Szolnac felé akarván indulni kér Kalauzokat, kételenségbõl engedni kelle kévánságoknac, s6 adgyác Kalauzul Debreczeni Lakatos Péter U. egy szolgával Domokos Andrással, kik a' menõ utban menyi sanyaruságot vereséget szenvedtec tûlõk, magok tudnák bizonyitani.

A' Moldvai és Havas-alfõldi Vajdák eleibenis kõszõntés és tisztesség tétel okáért. Biro U. valami vékony ajándékkal ki mégyen, ugy mint egy egy ezûstõs csákannyal, ezer ezer kenyereketis vivén a' táborokra. Mellyet kiválképpen az havas alfõldi Dabisa Vajda nagy becsûlettel vet. Mingyárt [p 0137] a' szõlõs kertéc oltalmára hadai kõzzûl õrzõket is bocsátot.

E' nagy kár félelem és nyughatatlanság alolis noha ûres kassal és erszénnyel, de Isten gondviselése által minden emberbéli veszedelem nélkûl meg szabadul a' váras.

Az után harmad nap mulva ugymint 15. Aug. a' Tõrõc Csauzokat soc penzbéli fizetéssel, s6 egyéb ajandékozassal á varasrul el bocsáttyác. Sõt õnnõn magat a' Passat mind ezeknél is tõbbel kellet tõlteni: Kik egyedûl csac-a' magok forgolodásánac szorgalmatosságanac, és vigyázásanac tartottác a' váras meg maradásat.

Fizetésec számarul láthacz T. Erdõdi Iános Biro U. registromában.

Minden mezõbéli élése már pénzevel edgyût oda lévén a' várasnac, a' Székely-hidi commendáns Iohannes [p 0138] Baptista megis semmit nem szûnic hanem a' szokot contributiot tizen két száz kõbõl lisztel nagy szorgalmatosson kevannya, kiknec az elégtelenség miat nem tellyesitheteséjert, embereinket fogja tõmlõczõzi, mind addig mig nem ellene az alatta lévõ ugyan Székely-hidi Németec pártot ûtvén: magát minden javaitul meg fosztyák és a' Várbol ki kûldic, a' Várat penig Erdélyi Fejedelemnec adgyak.

Váradnac viszont a' másik belsõ keritésétis mely a' keres partyán tul vagyon, el kezdi Kenán Passa ezen esztendõben ujiobban Debreczennel csináltatni. Kit ezen egész esztendõben el sem végezhettec. De mind ennyi sok szolgálatoc, károc kõzt is a' Tõrõc magyar és Német adaja semmit nem kõnnyebbedet, hanem mindeniket tellyesitenii kellet.

[p 0139] Ersek Uj vár Tõrõc kézben valo jutása után mingyárt parancsolattya érkezic a' fõ Vezérnec a' Váradi Passához hogy e' Tartományokkalis bizonyos szamu árpat buzát szállitatna Ersec Ujvár szûkségére.

A' Váradi Passais minden felé meg parancsollya ennec el készitéset, és hogy Debreczenbenis szállitanac, valamellyik helyre mit vetet volna.

Ez élést pénzekre kevántac, az árrat meg is atták, de csak az mint akartác.

Mikor azért késedelmeskednenek, a' vjdékiekkel egyût mind a' két résztûl a' gabonánac õszve szerzéseben, annal inkáb elinditásaban fel kelnec minden hadaikkal Kénan Passa Kucsuk Passaval mely Kucsuk P. már Erdélybõl Váradra jõt vala, és ugy mint ezer, vagy tõb magokkal jûnec Debreczenre 7. Nov.

[p 0140] Kik mind addig itt tartattác magokat mig nem szemec láttokra mind az élést szekerekre rakatván meg inditottác Szolnac fele.

Ugyan a' Tõrõkõc minden szekeresnec fizetnec 18 forintot, hogy már csak Budaig vitetic vélec. De kénszerités alat szinten Ersek-uj várig kellet vinniec.

Azon Tõrõkõc el mennec 11. Nov.

Oda az helyre már el érkezvén a' terevel [!] azon szekeres emberec, mikor az sarat vono marhákat legeltetnéc Ersek-Uj-vár kõrûl a' mezõn, reajoc ûtnec éczaka a' Komáromi egynehány nemzetbõl allo vitézec és 353 õkrõket eczaka el hajtyác, kik mid oda vesztenec, a' szekeresec kõzzûl sokaknac csak ostorokkal kellet haza jõniec.

Ez sok szegénységnec, látván a' T. Tanácz váras szolgálattya mellet már [p 0141] éhel halásra jutot allapattyát. Kõnyõrûletességre indittyá hozzájoc a' várast, az oda veszet õkrõknec az arrat tized számra fel rendelic, és a' mint lehet azon káros embereket várasul eligitic.

Viszont õszszel ugy mint 13 Nov. hir hallatîc a' Tatároc viszsza jõvetelec felõl Szolnakbul, és hogy a' mely uton el mentec azon is jõnenec viszsza. A' dolgot a' váras siketségre nem veszi, el kûld varadra Csauzokért hozatis die 15. Nov.

Szorgalmatoskodic azomban Biro U. hogy a' kapukra elegedendõ kenyereket készitsenec, hogy annál inkáb az éhség miat el szakaszkodot Tatar Kozak és Olah nemzetec miat a' várast fel dulastul oltalmazhassac.

Nem sok idõ mulva meg hallic ismét hogy más utat választot volna magánac [p 0142] a Tatárság, s6 a' Barattjon tul menne Várad felé onnét eléb.

Az idõ alat ezen Csauzok kõzzûl (kiket váras oltalmára hoztac vala) némellyec, ugy mint Huszain Aga (ki az hodlatlanokra valo ki csatazásban igen hires vala) tõb pribékekkel circálni kezdic a' várast, esketéssel és némellyeket ijesztesekkel is holdolatlan emberekért, s6 azoknac joszágokért, talaltak is ugyan felest, kiket fel is kõtõztec rablottac, ezek mellet feles joszagot õszveis hordottac, de ez méltatlanságokat a' varas eszeben vévén, hirré tészi a' Varadi Kenan Passánac ki mint hogy nem rablani hanem váras oltalmazni kûldõtte volt azon Csauzokat minden rabokat tûlõc el szabadit, s egyéb joszágokatis meg adat.

Bé rekesztõdik ezek után esztendõ is de nem szintén csendes nyugodalommal, [p 0143] hanem az esztendõ alat eset soc károknac a' lakosoc kõzt valo egyengetésével, és igazgatásával, noha mindennec kára fizetése nem eshetet kedve szerént.

1664 Eszt.

E L kézdetic ez esztendõis sok rémitõ hirekkel.

Ismét választatic hetetszer a' fõ biroság viselésre, T. Dobozi István U. ki ezen háboruságokban Debreczenen eset dolgokat, sok nyomorusagokat, már látta kostolta.

Mingyárt az esztendõnec elein hivattatic a' szokot ajándékkal Kucsuk Passatul csak hamar elis megyen, holott [p 0144] mindgyárt a' már ususban kõlt 1200 Tallért egyéb accidentiákkal kevánnya a' Passa.

De Biro U. mellette lévõkkel támaszkodic a' fõ Vezértûl adatot levelekhez kinec summaja az, hogy a' derék summa ugymint a' 10000. Taller fizetésen kivûl, sem Passanac, sem senkinec ne tartoznéc adni senki neis mérészlene venni.

Enged azért sok tõrekedéseknec és lehágy 200 Tellért, de az ezert ugyan meg veszi, addig semmi keppen õ kegyelmeket el nem bocsáttya.

A' buza restantiaját penig ki tavalyrul el maradot volt Ersek Ujvárban szállitani erõssen parancsollya. Kit tellyesiteni is kelle.

Kucsuk Passa Debreczentûl, mind penig a' vidékségtûl kér szekereket, és feles Tõrõkkel Tatárral jûn Debreczenre [p 0145] 4. Feb. Kõvetkezendõ étzakán 10 ora után mingyárt el megyen a' Tisza felé, az után a' miut [!] értettûc a' végre: hogy az Egriekkel magokat az hagyot napokon õszve csatolván a' fel fõldet el roncsák. De Isten az havas esõ, vagy fergetek által viszszá verette es minden igyekezetekben meg gátolta.

Viszszá jõ ismét 8. Febr. az nap itt mulatván, más nap haza takarodic.

Az már meg mondott alkalmatossággal Székely hid Erdély kezénél lévén kûldetik fõ Kapitányságra Boldvai Márton U. Ki mingyárt Biro U. hivattya, kûldetik két Tanácsbéli ember, és az Erdélyi Collegiomhoz szolgáltatot contributiot adot szorgalmatossan kezéhez kévánnya, kit már az elõt Ali Passa Várad meg vételében Erdélytûl el foglalt a' Váradra fizetõ [p 0146] summa kõzzé számlált a' várason meg is vet.

Ezen dolgot bõséges világositással Boldvai Uramnak noha a' váras meg izente meg irta de elõtte semmi foganattya nem volt, iterato ugyan csak kivánta. Hozza kûldõt tanácsbéli B. embereket érette rabságra vetette, sanyargatta, s6 azon nyomorgatás kõzben sok ki gondolt rémitõ okokkal, dolgoknac varatlan szomoru ki menetelivel mind rab attyáuc [!] fiait mind a' várast ijesztgette

Ezen ado le szállitásáért avagy csak meg kõnnyebbitéséjért is a' kiket illet noha a' váras untalan busitotta, de kevés hasznát vette.

Hogy azért sohonnan meg menekedést nem lathatott meg kellet igirni mind azt a' summát, de az igiret után is a' fogyatkozot allapat miat valo tehetetlenségben, [p 0147] hogy mingyárt be nem fizethette ot rabságban kellet sanyargani hol két, hol négy tanáczbéli embereknec zalagul, valamig toldozva foldozva mind az egész summát a' kapu szám után valo adoval eggyût ki nem tatarozhatta. E' szegénységre jutot várasnac már nem lévén sem barattya sem hitele.

Kucsuk Passa két táborra valo szekereket 1. Maj. adánac is 46.

A' szokot sz. Gyõrgy napi adoval bé kelletic menni Biro U. kit egészlen a kéncs tarto házához vivén le tesznec. De Kucsuk P. szines mesterséggel onnan magához viteti, és fel olvastatván mind az 4000. Tallerokat maga számára el veszi.

Meg indul annak utánna Kucsuk Passa az fõ Vezér parancsolattyabol [p 0148] minden hadaival Ersek uj várhoz táborban, elsõbenis jûn Debreczenre 5. Maji, it egy napot mulatván más nap dolgára megyen.

Szakmári õ Felsége Német Praesidiomi Generállyais, ugymint Volphangus Fridericus Cob, reá izen a' várasra, hogy ha oda arra a' részreis kedvet nem tenne, nagy kárávalis fogna engedelmeskedni.

Ez el fogjatkozot, s6 már tsak nem végsõ pusztulásra jutot allapattjabanis nints mit tenni a' várasnac, meg gonuolya [!] a Császar õ Felsége hûségere valo kõtelességetis Tanácsbéli embereket kûld ugj mint Isa Péter, és Nadudvari Benedek U. Kik azon Generállal meg alkusznak 1500, kõbõl buzában, de mint hogy a' buza szállitásban a' várasnac semmi modgya nem lehetet, fizettec minden kõbõl buzáért egy egj aranyat ugjmint [p 0149] 1500. Aranyat Mely summa meg fizetése a' kivánt terminusra hogy nem lehetet. Tanácsbéli embereknek rabságban kelet zalagul njomorgani mind addig mig nem egyic részét azon Szakmari dicsiretes Keresztyén respublica segitségével, a' tõb ré1szet maga ereje felet valo meg szorongatásaval tellyesitette a' váras.

A' Tavaszi idõ forgásaban ismét fel készûlnec a' Magyar vitézlõ rendec, és Németekkel edgyût mennek titkoson várad alá, de elsõbenis minden utakat meg állanac, hogy sohonnan hir mondo váradra bé ne mehetne. Meg ûtik azért Varad varasat die 27. Mai. jo hajnalban, diadalmaskodnakis, mert feles házakat Olaszi, és Pentec hely nevû nczákban [!] fel gyuitogatván, sok joszággal más nap Debreczen alá jõnek s6 itt meg telepednec. Némely része a' rabokkal, [p 0150] hamaréb el megyen Kállo felé magok az Urak a' várasra bé jõven. Kucsuk P. birván penig a' váradi fõ Passaságot, ezen dolog othon nem léteben eset, mint hogj az fõ Vezér parancsolattyábol Ersek Uj-várhoz kellet volt menni táborban.

Meg ijed azért váradnac e' nagy veszedelmén a' város, tudván már az elõteni példákbolis, a' Tõrõk fortélyát, hasonlo dologban erezvénis kéze savát [!] Postakat szerez, hogy Kucsuc P. a' dolgot utánna izennye, hogy igy magarol a' váras a' veszedelmet el fordithassa. Azon Posta azért a' Passat Szolnakontul elõl talállya, ki már viszszáhaza felé jõvõ után vala, a' dolgot néki meg jelenti, a' Passa a' postát békével csak el bocsáttya.

Nem sok idõ mulva azért haza érkezvén Váradra, azon Kucsuk Passa a' kárt, s6 tûz miat valo pusztitast maga [p 0151] szemeivelis hogj meg lattja, hivattya a Biro U. levelével 5. Iunii, kinec summaja ez vala, hogy se napot, se orát ne várna menten menne, adna számot Várad romlásarol, miért égettette volna fel. &c

Az T. Tanácz Biro U bé bocsátása, s6 nem bocsátása felõl vagyon nagj elme farasztásban, kiválképpen im ezeket forgatván: kîseb casusban már ket Biráinc végezõdtec el kezec miat, hogy hogy agyuc harmadikatis magunc két kezével a' veszedelemre ártatlan voltara lelkûnc isméreti ellen. Viszont ha bé nem bocsáttyuc, magunc teszszûc mind magunkat, mind õ kegyelmét bûnõsé. A' T. Tanácz értelme, meg egyez azért azon, hogy mégis job bé bocsátani.