BARTHA BOLDIZSÁR: RÕVID CHRONICA avagy oly
BESZELGETES. Mely az kõzelb el mult száz esztendõk alat
Debreczenben esett emlekezetessebb dolgokrul, tûz miat
valo romlásokrul, sok rendbéli károkrul változásokrul:
Kiváltképpen pedig, és bõvebben ez nyolcz esztendõk alat
valo háboruságokban ezen helynek keserves álapattyárul,
sok fele nyomoruságirul, ennek lakossinak felsõ
kõzép also rendeinek viselt dolgairul irattatot, és
szedegettetet õszve.
BARTHA BOLDISAR által 0048
1659 Esztendõben.
V Alasztatik a' fõ
Biroságra T. Vigkedvû Mihály U.
Parancsolat jûn azomban
a' Budai vezértûl, hogy a' szokot ajándékkal Tömös
Várra mentül hamaráb el mennyen, el is készûlgetnek.
De mivel maga Biro U. betegsége miat nem mehete T. Dobozi
István U. mégyen õ keg-helyet a' szokot ajándékkal,
meg is eligiti.
Ellenkezést támasztot vala pedig már
a' Porta Erdély országa és Rákoczi Fejedelem kõzõt.
Erdély ország rendelésébûl jûn Hallér Gábor
Váradi fõ Kapitánságra ki erõssen parancsol, hogy a'
Rákoczi katonáit Debreczenis ûldõzni fogja, ország
végezte volna, de Praesidiomot nem igir.
[p 0049] Elis
tiltatik hogy Rákoczihoz semmi hûségét sem
engedelmét, élete joszága vesztése alat senki
ne mutatná, levelét ne venné se ne hordozna &c;
Kénszerittetik ellenben hogy Barczai Ákos Fejedelem
hûségére eskennék, de ebben a' váras magára vigyázo
okoskodással halasztást tészen,
Egy felõl
noha van elõtte Erdély országa, s6 a' Tõrõk nemzetnek
haragja, de más felõl legy inkáb tart a' kõzelbûnnen reá
kõvetkezhetõ veszedelemtûl ugy mint Rákoczi hadai
prédálásátul.
Ennyi sok féle fegyver kõzzûl
egygyiketis maga ellen nem kõszõrûlne ha volna mit tenni.
Rákoczi Fejed. penig (minthogy hadaival Szrencsen, és a'
Tisza kõrûl volt) sok parancsolatit kellet
tellyesitenî a várasnak. Az kételenséget e'
szegény áras [!] engedelmességgel gyõzte meg.
[p 0050] Fel gyûlekeznek azomban azon hadak és 12. Iunii,
meg ûtik Tõrõk Sz. miklost jo hajnalban feliségetik.
Kit nem sok idõ mulva a' Tõrõkõk ugjan a' Magyarokkal,
azok kõzt Debreczennelis ujjobban és jobbán meg épitetnek.
Bé megyen azomban Barcsai Ákos a' Tõrõkõk kõzzé
Szejdi Passához Tõmõs Várra.
Hivattatik Biro Uramis a'
Passa levele által ugyan Tõmõs Várrá, hová el
mégyen egy nehányad magával nagj félelemmel.
Holot a'
Passa elsõbenis Rákoczit, s6 hadait tudakozza,
haragszik fenyegetõdik Rákoczi hadai tartásáért
parancsollya erössen hogy 40 Ezer Tatároknak valo élést
készitene a' váras kiket minden bizonnyal teleltetni ide
fogna szallitani Császár akarattyais az volna, ha
Rákoczi hadait tarthatta az Váras, az Tatárokatis tartani
kellene.
Sok fortélyozási után elõle
elszidogattya.
[p 0051] Akkor penig már Szejdivel
lévén Barcsai: Nagy biztában meg keresi Biro U. hogy e'
Tyrannus elõt lenne gyamolsággal, de ittis nem kedvett, hanem
kedvetlenséget találnak, mihelt eleiben mennek illyen pirongato
ijesztõ beszedet hallyak Barcsái Akosnak.
Én
akaratombol hivatot (ugymond) titeket a' Passa Sõt én
hivattalak a' Passa levelével, mert magam levelére el nem
jõttetek volna, ti engemet Fejedelmeteknek nem ismértek,
soha hazzam nem hogy embereteket, de egy ebeteket sem
kûldõttétek. Innenis a' nagy haragot ismérvén
ellõle ki kelletik menniek.
Ujiobban viszont másod nap
meg talállyák, hogy mind maga venné el haragját, mind ezt
az idegen hatalmast engesztelné a' várashoz, holot
távoly létébenis oltalmát kellene nyujtani, annál inkáb
most jelen létében szûkséges.
Sok untatás után
azért meg vallya, hogy a' Passa haragját mint hogy maga
gerjesztette felle nem csendesitheti kûlõmben hanem
fizetés által.
[p 0052] Igiri kegyelmessegétis hogy
valamit fizetnének ezen casusban kész lenne mind azokrul
Erdélyben Soval a' Várast contentalni
Ez igéret meg
volt, de még gyûmõlcse nem láczot.
Meg engesztelik
azért kõz akaratbol a' Passát két ezer talleroknak meg
igérésével, mellyet mingyárt ugyan akkor a'
kõrnyékbéli vîdékségnek, Makai és más helybéli
Magyar keresztyéneknek, segitségek által
tellyesitenekis, és Isten engedelmebûl haza jûnek.
Rakoczi penig hadaival Erdélyben megyen a' várasis a'
guartélyozo katonaktul pihenést vészen.
[p 0053]
1660 Esztendõben.
V Alasztatik a' fõ Biroságra
T. Dobozi István Uram.
Mingyárt az uj Birot a' Budai
vezér Szejdi Memhet Passa az uj esztendõben hivattya
a Tõmõs varra (mivel akkor ot commorált) a' szokot
ajándékkal hova el is kelletik menni.
Mingyárt a' Passa
a' fortélyozáshoz kezd, hogy kémjét a' Biro mind untalan
járatna õ hozzá, ki minden ott látot hallot dolgokat
Rakoczinak Erdélyben meg vinne.
Ott, Biro U. mellet lévõ
edgyik Tanáczbéli embert ugy mint Pataki Albert Ur.
Erõssen meg vereti, végre parancsolatot ád, hogj a'
Szarvasi hid csinálásra gyalog embereket, ácsokat
[p 0054] kovácsokat kûldene, B. U. kit tellyesiteniis
kelle.
Viszont Egrûlis a' Passa kér ujobban
táborra valo szekereket, szam szerént 140. kinek
le szállitására vagy meg kõnyebitésére kûldenek
3 Tanáczbéli embereket de semmi uton modon le nem
szeghetik, hanem némely részet pénzel kel
tellyesiteni a' szekerekbenis ugy mint 46, el kelle
kûldeni, kikkel Egerben a' Tõrõkõk fel osztozván
mennek Szejdi Passa mellé.
A' Szarvasi hid penig már
készûldõgelvén el kûld a' váras 4. õreg embereket
kik kõzzûl elsõ volt Biczo István U. Szejdi Passához
illyen izenettel.
Az váras a' Tábor jõvetelinek hirét
halván, vagyon nagy félelemben, tõbbire suto félben,
semmi uton modon a' Birak meg nem tartoztathattyák, ha õ
Maga oly oltalmazásávál nem biztattya kiben meg
nyughassék,a' sok hadakozásokban valo kár-vallás mar
az szegénségetis tellyességgel minden javaiban meg
emésztette, el fogyatta nincs már töb hadat mire várni,
&c.
[p 0055] Ezéket igy Szejdi Passa meg értvén
mond: A' Bironak meg mondgyatok a' kapukat
szorgalmatossán öriztesse a' váras népét meg
futamodni ne engedgye én hit levelet adok néktek, hogy e'
hadakrul semmi károtok csák két tyukmony éröis nem
lészen ha penig néktek két pénz érö kárt tenne. Uri
Torõk hitemre fogadom tizet adatok vagy magam adok érette. De
ha a' váras meg futamodik, a' Birákat a' kapukban karokban
verettem, &c.
Az hit levelet azert meg iratván meg
pecsétli, és kezekbe adván a' váras kõvetinek
békességgel haza bocsáttya.
Gyûlekezik az itt
kõrnyûl lévõ hajduság mezei hadakkal, szabad
katonákkal (a' Tõrõk jõvetelit halván) Szoboszlohoz
kiknek elõljáro Kapitánjok volt Batkoczi István. It volt
Gyalai Feréncz Váradi K. Váradiak Kállaiak, és egyéb hely
béliekkel felessen.
Minden nap Debreczenbõl kivánván
a' Táborokra élést.
Kõz akaratboll azomban bé
kûldik Débreczenben. Kálloban lako Buda [p 0056] házi
Gábort levéllel, és nyelvel valo ily izenettel.
Az
ellenség jõvetele bizonyos, mind feles volta, az ellenség
ellen valo segitségre azért jöjjön ki mellénk az váras
ha meg maradását kivánnya.
Kire Tanács gyûlése
lészen, hivattyák Praedikátor Uramatis tõb õreg
emberekkel, e' kivánságoknak lehetetlenségét által
látván választanak kõveteket a' magyar táborra. Kiket
azon levél hozokkal el is kûldenek, hogy a' várast e'
kivánság alol fel szabadicsák, mellyet megis cselekedének.
Le tévén azért ebbéli kévánságokat a' vitézlõ
rendek, annak utánna Biro U. uczánként gyûlést tétet,
és mindenik gyûlésben Szejdi Passa levelet el
olvassák, igîretitis meg beszéllik, a' meg maradás
felõl biztatván a' kõsséget.
Kõzõnséges
akaratbol meg eggyeznek ugyan akkor azon, hogy eggyis [p 0057]
meg ne futamodgyék hanem Istennek kõnyõrõgven, egyût
éllyen hallyon.
Ujjobban el kûldenek Szejdi Passához
egy embert ugy mint Pataki Albert U. ki már Fegyvernekhez
érkezet vala, ekkoris ujjob hit levelet ád.
Ithon penig
készûlnek kenyér, széna és abrak
szerzé1ssel, kiket kûlõn kûlõn helyekre bizonyos
emberek házaihoz hordanak.
Altal jûnek azomban az
Hortobágyon a' Tõrõkõk táborostul ked napon, kikkel a'
magyarok meg ellenkeznek, de a' Tõrõkõknek feles voltokat,
s6 erejeket meg ismérvén, elõllõk hátra állanak.
Estvére kelvén azért, azon napon die 27. Apr. a'
kõrnyékségbéli haiduk házok népével és
joszágokkal a' táborral egyût mind elfutnak, ugy hogy
helyben reggelt senki nem vart.
[p 0058] A' Tõrõk tábor
annak okáért a' Hortobágy mellõl meg indulván szál
Szoboszlohoz a' kõsely mellé szeredán az az 28 Apr.
Onnan szélyel el oszol, a' kurtányság elegyesleg a'
Tõrõkkel, a' pusztán hagyot falukat Várasokat dullyák
gyujtogattyák, a' fõld népétûl el maradot joszaggal
osztoznak.
Látván azért a' kõrnyék helyeknek az eget
erõ fûstit és tûzet, felkészûl a' váras Birája
õreg emberekkel három szekéren, hogy az hatalmas
Fejedelemnek eleiben mennyenek aiándékokkal és fõ hajto
engedelmességgel, hogy igy a' várasnak oltalmot és meg
maradást nyerhessenek. Kik midõn már utban volnának,
a' sok szem kõzben reájok jõvõ idegenek kõzõt
ismérmérnek [!] meg az Egri Tõrõkõkben, kiknek
esedeznek azon hogy a' tõb hadat meg elõzvén jõnének
él elõl a' váras [p 0059] oltalmára hogy valamiképpen
a' sok gyûlevész népek kõzzûl mások eléb
érvén, fel ne gyujtogatnák avagy dulnák a' várast, kiket
sok kéréssel meg gyõznek, egy várasbéli embert ugy
mint Herpály Gyõrgy U. vélek viszszá bocsátván
a' váras felé inditnak.
Ezek a' tõb várasra menõ
hadat meg elõzvén a' várasnak nagy oltalmára lettek,
sok égétõ kurtányoknak, kik egynéhány felõl nagy
dûhõsséggel a' várasra rohanni akartak eleikben ki
menyén szándékokban csendesitették és a'
várasrul el forditották.
El inditot uttyat, azért a'
váras B. Birája mellette lévõ fõ rendekkel egygyût
akarván az el szánt helyre a' Pástához igazgatni,
találkoznak reájok valami hitetlen Kurtányok, kik ki vont
mezitelen fegyverekkel el és hozzájok el [p 0060]
készitet nyilakkal életeket el fogyatni igyekezõ
szándékkal forgodnak kõrûlõk, ruhájoktul s6 egyeb
joszágokrul meg fosztogattyák, de a' jo Isten meg
tartoztattya vérek ki ontásátul kezeket, és igy életeket
el nem fogyathattyák.
A' más ruhájábanis Birák U.
Szeidihez el mennek, a' váras oltalmára Csauzokat, õrzõ
Tõrõkõket kérnek, kiket azon napon ugymint 28 Apr.
Szeredán a' várasban magokkal egyût el hoznak.
Két napot
Szeidi azon helyben Szoboszlo alat hevervén, az hada minden
kõrnyékséget fel praedált és hamuvá tett.
Harmad
napon ismét ugy mint Pénteken meg indul azon helyrûl
minden hadaival jûn Debreczen ala die 30 April.
[p 0061]
Innen belõl Birák U. egynehányad magokkal a' tábor helyre
a' Passa halomig eleiben mennek ott a' fõldre elõttõk
arczra borulván tisztességet tésznek néki. Annak
utánna a' táboron lévõ Urakat, Passakat, kûlõn
kûlõn meg keresvén aiándékozták.
Itben penig a'
várason el készitve tartanak minden élést, ugy mint
szekér kenyereket egynéhány szekér abrakot,
szénát, fát, jeget tyukot, ludat, tarhot és egyéb
minden konyhájára kellõ eledeleket (õreg marhán kivûl
kikkel már bõvõlkõdtek) kiket mind estig hortanak
nékik.
A' váras minden érteke szerént valo
gazdálkodással mind magânak a' Passanak, mind
mellette lévõ Bndai [!], Egri, Szolnaki tiszteknek és
fõ rendeknek kedveskedik hogy haragjokban ne essék
[p 0062] A' sok féle kivánságoknak tellyesitésében
a' T. Tanácsi rend. Kapitányokkal tizedesekkel és váras
népével mind éjiel nappal van nyughatatlansagban.
Kûlõn kûlõn el van rendelve minden féle táborra ki
szolgáltatándo élésnek, s6 egyebeknek
gondviselõje.
Rendelnek a' kapukrais nem csak a' T.
Tanácsi rend kõzzûl, hanem a' kõsség
kõzzûli0064s Tõrõkõk kõzt forgot látot hallot õreg
embereket, kik a' kapukon a' Csauzokkal eggyût az hadnak
pénzekért kenyeret osztogattak.
A' kic penig a'
Passanac magánac szûkségére viseltek gondot,
kûlõn volt a' kenyér mellé rendeltetet ember, kûlõn az
abrak mellé, kûlõn kûlõn a ju, széna, fa jeg,
és egyéb eledelek mellé, hogj annál inkáb
kévánságokat fogyatkozás nélkûl tellyesithetnék, és
a' gondviseletlenség [p 0063] miatt okot haragjokra ne
adnánac.
Azon le telepedésben mindenic kapukra egy egy
zászlo allya Tõrõkõket rendel a' Passa. Kic a'
váras keritésére is, hogy rest rajta ne csinálnának
gondot viseltec.
Ezeknek penig meg eligítések azon
Uczakbol az hol vigyáztac, allot. A' meg telepedet táborrul
penig menten mennek seregenként a' dulasra prédálásra
a' Tõrõkõc egész a' Tiszaig égetvén és
feles marháját a' szegénységnek bé hajtván a'
táborra.
Táborban meg szállásoc után ismét
másod nap, mikor azon rendelt gazdálkodást
szorgalmatosson ki szolgáltattac volna: Szejdi P
hivattya nagy hirtelenséggel Szombaton reggel die 1. Maij. a'
Birot egynehány magával, kic nagy engedelmességgel
készec a' kimenetelre, [p 0064] el rejtet titkos mérges
fulakjat és gonosz szándékát a' Passanac senki
eszében sem vehette. Azomban a' Passa hohér
szolgai a' várasban karokat faragtac készitettek,
kiket magoc a' hohéroc ki vivén készen várják a'
meglet ok nélkûl valo sententiánac ki mondását.
Meg
állatá azért a' Passa a' Sátora elõt a' Birákat, mint
mészárszéken a' Bárányokat fog reájok méltatlan
fortélyokat, hogy hamissak voltak volna holdolasokban
hüségekben minden dolgokban, kiért méltok volnának hogy
mágok (tudni illik a' Birák) fel karoztatnának, a'
váras népe el raboltatnék, joszága fel prédáltatnék,
a' váras tüzzel meg égettetnék.
E' Sententia ki mondás
után azért készec a' Iancsároc és hohéroc az
executiora.
Némely része fut nagy sebességgel
a' váras fele, kik a' váras keritésén kivûl lévõ egy
Istállot mindgyárt felgyujtanak [p 0065] a' tõbbi a'
váras keritését kivûl kõrõs kõrnyûl állya, hogy
sem kicsiny sem nagy a' varasbéliek kõzzûl el ne
szaladhasson nagy vigyázással õrizik-
A' kik
penig a' Passa mellet meg marattak a' Birákat kõtõzik
készitik a' fel karozásra, némellyeket már
vetkeztetnek is, kinek kinek vállán lévén a' maga
veszedelmére készittetet karo.
E' szoros igyben
nagy reménkedésre nyujt valami orvosságot a' Biráknak
mondván. Im nem tekintem a' ti hamisságtokat, meg
kegyelmezek mind néktek mind a várasnak, adgyatok 30. ezer
Tallért kire mondának a' Tolmácz által Nem adhatunk
nékûnk nincsen.
Mond a' Passa másodikban 60. Ezert
adgyatok. Kire mondának a' Birák valahová tészen valamit
cselekeszik [p 0066] ¢ velûnk szabad az H. Passa,
de mi nem adhatunk. Mond harmadikban: semmi képpen
külömben meg nem maradtok hanem adgyatok három szaz Ezer
Tallert de ha nem a' meg mondot veszédelem esik rajtátok.
Igirnek az értek szerént valamit, de a' kivánsaghoz
képest csak semmit.
Elõle a' Iancsarok mingyárt
elragadták, és õrizet alat a' várasra bé hozták.
E'
szomoru dologban még a' váras semmit nem tuda. Biro U.
mingyárt tanácsot hivata, hová T. Debreczeni Praedikátorokat
Komáromi Gyõrgy és Bathori Mihály Uraimat fél hivattyák,
kikkel jelen voltak Tornai István (a' Tiszán innét
lévõ Ecclesiaknak akkori Pûspõkje) és Nogradi
Mátyás Uraim.
Felgyûjtenek a' kõsség kõzzûlis,
értelmes és értekes, õreg és ifiu rendeket kik elõt
Szejdi P. beszédit, cselekedetit, [p 0067] és
tellyesithetetlen kivánságát kezdetitûl fogván végeig
elõ bészelgetvén, meg mondgyák aztis hogy igiretet
kellet tenni a' Passának, de nem azért hogy magokat
válcsák, hanem a' várast a' veszedelemtû, kit a' mint
szájával mondotta, a' Passa haragja meg emésztet
volna ha rajta állot volna.
Belõl a' Tanács házban van
nagy tanácskozás, volt a' mellet sok kõnyhullatás és
sirás, annak a' nagy kivánságnak ha csak részétis mi
modon szeghetnek le, a' kit penig nem szállithatnának
mi modon tellyesithessék azon buslakodnak.
Kivûl
penig a' Iancsarok és hohérok. Kiknek õrizetek alá atta
volt Szeidi még a' táboron a' Birákat. kõrnyûl vették
az házat, ottan ottan szorgalmatoztatván, hogy a' Passa
kévanságára adnának választ.
[p 0068] E' szoros
igyben azért az oda bé gyûjtetet immár meg emlitet
várasbéli emberek, kik értékbõlis a' várasnak
szinei valának, meg kisirtik egy mást, hogy ha a'
várast magok minden értékekkel meg szabadithattyáke a'
veszedelembõl? mindenik jo lelki isméreti alat meg
mondgya értekét, igirnek elsõbenis a' Praedikátorok,
Tornai István U. Ezer tallért, igir Nogradi Mátyas U.
Komáromi Gyõrgy U. Báthori Mihály U. értékek szerent
ki száz, ki kétszáz Tallérokat. Igirnek a' váras
Biráiis a' Tanácsi rendel, és benlévõ
kõsségbéliekkel egyût, némely ezer tallért, vagy
tõbbetis, a' kinek tsak tiz forintya vagy kevesseb vagyon-
is oda igiri.
De ezeket õszve vetegetvén meg láttyák,
hogy a' kevánság tellyesitesére elégtelen és csak
semmi.
[p 0069] Más modot kelle szûkség képpen
keresni, mely ez volt: hogy a' várasban lévõ minden ember
házi Gazda, lako és jõvevény meg eskedgyék, hiti
szerént adgya elõ minden pénzét aranyat ezûstit
valamivel bir, s6 keze alat vagyon, mert mind abbolis kétséges
hogy fele sem telhetik ki ez nagy sancznak.
Meg csinálák
azért kõzõnséges értelembõl a' hitnek formáját, meg
eskûvék elõszõris a' fõ Biro, és az után
kõvetkezés képpen minden tanácsi rend azon Szomban napon
ugy mint die 1. Mai.
De a' Praedikátorok meg nem eskûvének
hanem a' mit jo akarattyok szerint igirtek azzal elegedtek meg.
A' táborrul ismét azon napon bé kûldi a' Passa a'
fõ Kapucsi Passajat hogy a' kéncset fel számlálván
kezéhez [p 0070] venné. Ki izenten izen a' Birákra, hogy
ádgyák mentûl hamarab kezéhez, mert ha a' Passa meg
haragszik ujjobban, az után nem kel pénz.
De mivel arra
valo kit adhatnának még egy pénz sem volt, az nap semmit
nem adhattak.
El végezék ugyan akkor hogy a' váras
népeis mind meg eskedgyék hasonlo képpen, rendelenék
uczáuként [!] embereket helyetis hol, s6 kik által mennyen
az esketés, mind a' pénznek beszedése véghez.
Más
nap azért ugy mint Vasárnap die 2. Mai. Az el rendelt
helyeken, minden házi gazdák õzvegy aszszonyokis meg
eskesznek azon hitnek formaja szerint.
Hogy penig egy
orában minden joszágábol éhel halásra az értékes
emberis ne jutna, rendeltetek hogy valamit [p 0071] ki ki bé
adná tizedét viszszá adnák kivel táplálná magát,
és háza népét, valami kevés pénzt immár õszve
szerezvén vivék a' kapucsi Passához kit Szejdi annak
számlalására, fel vételére rendelt és bé kûldõt
vala.
E' pénz mellett azért fel kelének amaz hazájok
szeretõ vérszernt valo két attyafiak DOBOZI ISVVAN
és BICZO ISTVAN Uraim, e' várasnak akkori kûlsõ õr alloi
és elõl jároi. Kik gyakran siralmas reménkedéssel
térden álva kérnek a' várasnak engedelmet, kiket
sokszor annyira megis hajtottak hogy magok a' ben lévõk
fel kõltek a' Passahoz ki menvén magok esedeztek, de ezis
nem használván.
Ellenben ismét egynéhány uttal a'
váras ártatlanságát, a, magok hit levelek szegeseket,
nagy bátorsággal teli torokkal a' veszedelem kõzepinis
szemekben [p 0072] mondgyák kevesset irtozván
kegyetlenségektûl.
Látván penig a' kételenséget,
a' rendelt helyeken a' mi pénz ezûst marha gyûlhetet a'
váras házához hordottak, onnan õt õt száz
talléronként akar ezûst marhat annyi nyomot, akar poturát
annyi számut kûlõn kûlõn sákokban csiuálván [!]
hordottak a' Kapucsi Passához ugy mint 18 Ezer Tallera valot.
De látván a' Tõrõkõk a' pénznek szaporátlan
gyûlését, azon napon 9 õreg embereket, hajtanak a' Bulyok
Passák. (Kik hohéroknak mondatnak) a' Biro U. házához
(mivel azok ott voltak szálláson) ott azon embereket ugy
mint Tatár Demeter, Kormán Gjõrgy, Fodor Tamás, Szappanos
Dávid, Péter Gáspár Kiráj Iános, Solyom István, Hentes
István, és Balyik [p 0073] Mihály Uraimat egj
hoszszu lánczra torkoknál fogva õszve fûzik, és
magok õrizetek alá fogják.
Hetfûn azomban ugy mint 3. die
Maji. Meg keményitik magokat a' Birák hogy tõb pénzt már
nem adhatnak, hanem a' Passához kõnyõrgeni ki mennek,
kire képeést a' hohérok valakiket meg kaphatnak Biro U.
házához hajtának it kezeket hátra kõtõzvén õszve
fûzik õket, faragnak 12 karokatis, kiket kivûl a' Biro U.
háza alá támogatnak rémitik a' várast hogy sorjával
támogatnák a' foglyokat az ház elõt karoban.
Idõ mulva
ismét a' Birák a' raboknak szabadulásokat kévánnyák
hogy a' pénz szerzésben had munkálkodhatnának, akkor
ismet a' kõtõzteket el bocsáttyák, de a' lánczon valokat
meg hadgyák zalagul.
[p 0074] Ismét pénzt szereznek
és viszik az hagyot helyre.
Kedden éstve viszont
már bé setétûléskor hozzá készûlnek az
hohérok hogy Birák Uraimat a' Lánczon lévõ zalagokkal
eggyût rendel vereséggel meg kénozzak.
El is kezdik a'
fõ Biron. Négy õreg embereket kemény vereséggel meg-is
roncsolnak, de egy eskût szándékokat az ajto elõt
kémélvén hîrt teszen a' Kapucsi Passanak ki a'
tõbbit a' vereségtûl meg menti.
Szeredán ismét
hozzá fognak ujiobban a' sancznak fizetéséhez és
szekerekre posztokat, pénzel egyût ezûst marhákat
készitnek, hogy a' Vezérhez vagy életre vagj halálra
járnak ki ménjenek, esedezzenek azon hogy elegednék meg
azzal már a' kit adhattak volna, kinek száma már felment
vala 30ezer tallérokra de a' [p 0075] Kapuczi Passa
(intercessor lévén) magokat a' tabor szélinél
tovab nem bocsátá és igy csak viszsza kelle jõniek.
Csõtõrtõkõn ismét tanácsot hivatnak azon B. Birak,
a' ki kevessen fel gyûlekezhettek a' sok buslakodás
kõzt mond Biczo István U. Tellyesithetetlen a' kivánság,
eleîben sem bocsát esedezésre a' Passa. Nincsen
honnan fizetnûnk, de ha szintén volnais noha eléggé
kinoznak vernek ijesztenek, de Istennec hálá még eggyet-
is kõzzûlûnc meg nem õltenec: Hogy ha penîg a'
szegénységnek minden kéncsét, fenyegetõzésre,
s6 ijesztegetésekre nékik igirjûc s6 ki adgyuc,
Istenis meg bûntet érette bennûnket, emberec kõztis
holtig valo gyalázatunkra lészen. Iob nékûnc
szenvednûnc ha harmat négyet meg õletis bennûnc. De
ennyi szegénységet ennyi joszágtul meg [p 0076] ne
foszszunc, éhel halokká ne tegyûnc.
E'
beszédekkel sziveket sokaknac meg erõsiti.
E'
beszéd után mind ismét más: a' Passa
hamisságunkat okollya hogy azért tõrõl el bennûnket,
meg kel mondanunc ezt néki: Mi ennyi s6 ennyi ideje hogy
holdolunc ha mi hamisságot talált a' mi kezûnkben, már
kezében a' mi fejûnc, mi voltunc e' szegénységnec
Birái ezec ártatlanok, hadgyon béket azért a' várasnac.
Mellyet javalván és helyben hagyván, magára fel viszi
a' kõveséget Biczo István U. hogy mindeneket nékiec
meg mondana.
Keszitenec azért ismet ugy mint három
erszény pénzt (õt õt száz Tállér szokot lenni
egyben.) Kit visznec a' Kapuczi Passához, fel mennec e'
mellet [p 0077] négyen õreg emberec. Ki elõt mindnyájan
terdre esvén
Biczo István U. mond keserves
sirással az engedelemé1rt valo reménkedése után.
Miért bocsátot engemet haza az H. Vezér az hit levellel,
ennékem job volt volna ugyan ot meg halnom hogy nem mint e'
nagy veszedelemre a' várast meg marasztanom. Mert õ Nag.
énnékem ugy atta a' hit levelet hogy mi bátorságosson
meg maradhatunc, semmi kárunc nem lészen szovalis én
általam biztatta a' várast, hogy semmit ne féllyen, meg
ne futamodgyéc, csak két pénz érõ kárt sem vall. En
ezeket bátrán meg mondottam a' várasnac. Immár az én
vén fejemet illyen nagy átokban hoza erõs hit levelével
fogadásával õ Nag. bár akkor fogyatta volna el életemet.
[p 0078] Kire mond Kapuczi kely fel mit sirsz mert
magatoc vadtoc veszedelmetec okai mivel hammissac voltatoc.
Mond ismét Biczo István U. Mi ennyi s6 ennyi ideje hogy
holdolunc ha mi bennûnc mi hamissagot talált ihon a' mi
fejûnc mi voltunc e' várasnac Birái. De az ártatlan
kõsséget miért bántya.
Kire Kapuczi titkos
tanácsokat ki fakasztván mond.
Ebben teczet ki a' ti
hamisságtoc mikor az H. Passa az Hortobágyon által jõt
akkor még helyben voltac a' Hajdu várasoc, magoc, feleségec
gyermekec joszágoc, De most semmit, sem emberét, sem
barmát hogy nem talalta tudgya hogy azoc meszsze nem
mehettec hanem mind ti fogattatoc azokat ide bé a' varasban s6
ti bujtattátoc el. Kiket mind kiis kel adnotoc.
[p 0079]
Kirûl nagy szabadkozásokkal magokat noha mentegettéc,
de kevés hitelec volt.
Elõle azért akkor le jûvén
hajtyác mingyrt [!] a' Bulyoc P. szállására az hol a'
tõb lánczon lévõ emberec voltanac, ott mingyárt ujiob
hohéroc ujiob kénzo mesterséget gondolnac. Vékony
szerõ gyeplõket hoznac, kikkel kezeket bokában hátra
kõtõzik ketten ketten szorongatvan kezeket. Kik leg
kegyetlenbûl voltac megkõtõzve õten voltac. 1. maga Biro
U. ugymint Dobozi István U. 2. Biczo István U. 3 Csoka
Péter U. 4. Széles István U. 5. Szabo Gyõrgy U.
E'
kõtõzésben õt avagy hat oráig lévén [!] ugy meg
dagadoztac s6 annyîra el sanyarodtac [!], hogy inkáb
kévánnának kezec által akarminémû halállal meg halni,
s6 ez el szenyvedhetetlen sanyaruságnac [p 0080] véget
vetni, de sem a' kévánt halál nem adatik, sem a'
sanyaruság nem kõnnyebbitetic sõt orarul orara nevekedic,
annyira hogy a' meg aleltac a' magoc orditásoc miat, edgyic
a' másic szavátis alig értic az házban.
E'
Kénnyában Biczo István U. ki õnti elméjén valo
nehezséget s6 mond a Kapuczi Passác, és hohéroc
elõt nagy teli torokkal. Hamissak vadtok hamis a'
hitetek, hamis a' Passatokis minket hamis hitetekkel
csaltatok meg. &c.
Az hohéroc e' nagy kénnyokat
nézvén csufollyák nevetic, szakaloknal fogva fejeket
rázzác gyalázatos szitkokkal szidalmazzác. Ez
kénzásnac sokságat sanyaruságoknac nagyságát a' ki
szenvedteis elõ számlálni nem tudná. Mert némellyec
e' világra valo szûletésekért addig valo életekért
Istentis meg bántottác Szent Iobbal.
Az házban belõl
valoc vannac nagy gyõtrelemben minden joszágokat oda
[p 0081] igiric. A' kivûl valoc vadnac félelemben s6 nagy
munkában, járjác az Urakat hogy a' kintûl menthetnéc meg
az embereket s6 minden joszágokat valamivel birnac nékiec
ki agyác, de ezzel igy nem elegednec hanem az giretnec [!]
számát kévánnyác, Igirnec azért 40 Ezer tallért és
gradatim 50 Ezert, végre 60. Ezert, de semmi uton modon nem
szabadithattyák kûlõmben, hanem valamit a' Passa
kéván annak meg igirésé1vel.
Nincs mit tenniek, hogy
sohonnan kezekbûl valo kiszabaditásokat nem
láthattyák, sem várhattyák, látván házok népénekis
nagy keserûségeket, érettek valo siralmas
esedezéseket, kételensegbõl meg igirik mind azt a'
nagj summát melynek számárul ha akarsz ne talám
érthecz azon emberektûl kik azt bé fizettec.
[p 0082]
De ez derék summán kivûl elõ számlálhatatlan a'
sok féle kõzben járok munkájokért valo adomány,
gazdálkodás, és egyéb toldaléc.
El késõre azért a'
kõtõzõt embereket el szabadithattyác kõteleket el
metelgetvén, a' lancsoltakatis el bocsáttyák minden
kivánságoc meg igirése után.
De a' nap mivel estve
feleis vala a' a' Passához ki nem viszic, hanem
kéretic a' Passát mégis azon, hogy a' summa hátra
maradot reszenec kit most nem tellyesithetnénec hadna
valami kevés idõt, kérnek esztendõt, végre felet,
de tõb negyven napnal nem engedtetik.
Pénteken idest die
7. Maij. Az Birákat Szejdi P. eleiben bocsátván igir
kegyelmet, és szép szot ádván nékiek imigy amugy
megis ajándékozza, de két táborra valo élest, abrakot,
lisztet és [p 0083] egyebet, kér 16. gyalog embereket kik
fõ lovait gyalog hordoztác mind Erdélyig, viszszá
jõvettis.
Kér a' Tihaja egyéb Urakis ki ki maga
szûkségyére valot, tellyesitettékis a' mennyire
lehetet.
Az idõ alat ismét mig a' Passa
kegyetlenkedése tartot a' Szolnaki Iszpaiak regtûl fogva
az elõt az alfõldrul bé jõt jobbágyokat kõlõn
kûlõn meg sánczoltattyác.
Meg indula annac utánna
Debreczen alol Szombaton die 8. Maji. az Debreczen alat valo meg
szállásoc után Szejdi Táborostul tizen eggyed nappal
Pocsai felé, kit elis ronta.
Ez idõ alat menyi
gazdálkodást mind a' kõzõnséges helyre gyûjtõtbõl
mind penig kinec kinec házábol kellet tenni elme azt fel nem
számlálhattya. Melyben meg valhattyuc Ieremiással:
[p 0084] Az Urnak kegyelmessége hogy tellyességgel meg
nem emésztettûnc, mert nem fogyatkoztac el az õ
irgalmassági Siral. 3. v. 21.
Pihenést vén azért a'
váras tûlõc, e' ki mondhatatlan kár utánis Istent
áldgyqa a' meg szabaditásért.
Ezec után Szejdi e'
szegény haza s6 nemzet nagy kárával bémegyen Erdelyben
ot a' Magyarokkal meg ûtkõzik die 22. Maii diadalmaskodikis
viszont ki felé indulván igyekezic azon nyomon
viszszá Debreczenre, de a' Németec táborban
gyûlvén Tokaihoz, ott a' Tiszat hamarsággal által
hidallyác, kõvetetis kûldenec Szejdi eleiben ki Kálloig
alá jûvén kõzben járot kér Debreczen várassatul
ki ûtet (tudni illik a' Német kõvetet) Szejdihez minden
kár veszedelem nélkûl vezérelhetné. Embert
bocsáttanac azért ugymint [p 0085] Domokos Andrást a'
szem kõzben jõvõ táborban Maitinhoz, ki a'
Passátul petsétes levelet szerez és hoz a' Német
kõvetnec. Az után magával edgyût békességessen
azon kõvetet Szeidihez igazgattya.
Más rendbéli
embereketis ugyan oda a' várasbol kûldenec ugy mint Szabo
Daniel Pataki Albert és Cselõdi Lukács Uramékat. Kik
kõzzûl kettõ keménnyen meg veretic. Szabo Daniel U.
békével marad.
Ugyan ot meg értic a' Tõrõkõc a'
Németeknec nagy táborát és an Tiszá által
hidalását, Debreczenre jõvõ szándékokat õk is más
felé fordittyác és Székely hid felé le menvén Várad
alá szállanac.
Hová a' Summánac maradékát kire a'
várasnac Szejdi negyven napi várakozást engedet vala meg
viszic, [p 0086] és az ados levelet kiváltyác várad alat
die 27 Iunii.
Ez az Szejdi ezen 1660. Esztendõbéli
Debreczenen tet kegyetlenkedésénec, s kár tételenec
némely része. Mellyért az Istennec szemûnc
láttára valo itiletit s6 bûntetését õ sem
kerûlhette el, mert a' mely idõ tajban Szejdi
dûhõskõdnéc leg inkáb Magyar országban, jõvendõ
esztendõben szintén akkor tájban vesz el ugymint
1661 die 17. Iunii.
Az melyben õ sok anyákat meg
keseritvén vetkezet azonban bûntetõdõt, mert Tõmõs
váron Alyi Passa fejét vétetvén a' fejétis meg
nyuzattya mint õ csekedet másokkal.
E' negyven napi
pihenésecske kõzt azért gondolkodic a' váras ez
Szeiditõl sanczban el vitetet temérdeki kéncset, és nagy
kárt mikeppen egyenesithesse, es tehesse
kõzõnségessé hogy [p 0087] minden ember ki ki
érteke szerint szenvedné. Mivel némely embernec
pénze joszágban léven elõ nem adhatta, ellenben
némely a' veszedelmes hir halva minden joszágát, pénzé
tevén hiti után elõ adta. Végeztetic azért hogy kinec
kinec értéket meg viosgálván rendeltetnec, és
egyenesitetnec mentûl leg egyenessebben tudnác
tiszta jo lelki ismérettel.
Ez summánac egy más
kõzõt valo fel vetésében a' tõbbi kõzõt harom ki
válképpen valo modot visgál a' T. Tanácz. 1. Ez volt: Ha
szokot adaja után vesséc kinec kinec és annyi adot
szaporicsanac a' menyibõl ki telic, de az helyesnec nem
teczic, mivel már érteke némellyeknec, hiti után be adot
belsõ joszágábul nagyob világosságra jõt a' mint
gondolktatot az elõt.
2. E' volt: Ujjobban eskessenec meg
[p 0088] minden embert, ingo bingo minden joszágát
õrõkséget meg számlálván, ehez képest
vessék, de ez is minden embernec nem teczék illyen
okokért. 1. E' sok idõt foglalna be, a' kiknek pénzeken
penig a' varas meg változot annak éhen nehéz várni a' sok
idõ mulást. 2. Kûlsõ õrõkségek szõleiek
némellyeknec tõbbet érõ a' belsõknél, azt hogy
számlállyák fel, mert az azt fogja mondani, az õ
õrõksége joszága vidékség határiban, mezején,
hegyen maradot, az azon summán nem váltatot meg. 3.
várasunknak job része mester emberekbõl állo, ha csak
eskûvése után elõ mondot joszágára vettyûk,
némellyekre jo mester emberekreis, igen kevés esik, a'
mesterséget penig hogy hogy becsûlhetni meg. 4. Hogy hogyis
eskessûk magát magára, az hiteltetésben ne talám
némely gyengék [p 0089] meg esnénec. Ezeketis el hagyác.
3. Mennec az harmadikra mely ez volt: Nem kel tõbszõr meg
esketni hanem minden uczákbol rendellyenek Kapitánság,
tizedesség tisztîben forgot embereket, kik minden
érteket uczája-béli szomszédgyinak jol tugyák
minden tizedbõl bizonyos számu embereket, ezek mellé a'
T. Tanácsi rend kõzzûlis tizen-kettõt, kik elõszõr
uczánként minden embereknek értekeket joszágokat, a' mint
Isten s6 a' kõz igaz kivánnya tellyes tehetségec
szerént intezzéc visgállyác, és rendellyéc. E'
végben menvén job meg latásnak okáért a' T. Tanácz
eleiben ismétlen vigyék, hogy ottis a' mînt leg jobban
lehet egyengetesséc.
Ez harmadic és utolso
censurán a' T. Tanácz meg nyugvéc. Mingyárást is azon
dologban meg indulanac, és [p 0090] mindenic uczákbol az el
végezet szám szerént embereket rendeltenec, mely
rendelt avagy fogot kõsség kõzzûl valo emberek
conflualván magokban õszve gyûlvén pártot ûtének
a' Tanácz ellen kik kõzzûl elsõk voltac Foris Szûcz
András, Nyûvedi István.
Ellenkezvén illy dolgokban. 1.
Ha reposituma mi vagyon e' várasnac arrul adgyon számot
a' Tanácz agyák elõ, mert semmiképpen addig a' sancz fel
vetéséhez nem fogának. 2. Semmiképpeu [!] annakîs nem
annuálnak, hogy a' sancznac fel vetése csak mint egy
vakjában vélekedésbûl légyen hanem minden ember csak meg
eskûgyéc, hiti szerént mi joszága vagyon elõ
mondgya ugy vesséc. Tõb postulatomiis voltanac a'
kõsségnec, kiket levelben mind bé attanac még penig alá
irtác: Hogy ha a' béli kivánságokra [p 0091] a' Tanácz nem
hajlana tovab nem tollerálnac, és hogy detineáltatnok is.
Volt a' T. Tanácznak miattok nagy buva mivel a' confluxusnac kit
jo végre rendelt vala, más kimenetelit láttya. De azomban
fû Biro B Dobozi István U. ép [!] szavával, igaz maga
mentségével, ûket le csendesiti, hogy ûdvõzûlt
antecessorinac repositumát csak egy aranyát sem
tallérát nem látta, sem találta, a' maga idejebéli
jõvedelem pedig puszta fõldec zalogositására, a'
várasnak sok féle szûkségére el kõlt kész
számot adni.
E' rut zenebonáját az várás népének
elégségeskeppen le csendesitvén a' T. Tanácz
végezése szerént, fognac a' sancz fel
rendeléséhez, az meg mondot regula szerint végbenis
viszik.
Minden gazda emberre érteke szerint el rendelik
mives legény, vagy paraszt [p 0092] renden lévõ
szolgákra szolgálokrais fizetéseknek mennyisége
szerint flor. 2. lnásokra flor. 1. ki kõtvén ira
kiknek eleiekrûl állo joszági lehetnenek, attu
szakasztva juxta quantitatem adnának, sõt meg
vidékiek joszágais ha mi it az várasban találtathatnék
illendõnek itéllek hogy negyed részét váltságára
forditanák az három részének: mert már bizonyos vala
hogy a' vidékiekben lévõ joszága volna a' Passa
fortélyának s6 a' nagy romlásnak oka.
Az felvetet sancz
ki szedesére azért uczánként kûlõn kûlõn
Tanácz és kõsség kõzzûl valo embéreket rendelnec.
Perceptornak ismét kik az uczákban rendelt exactoroktul
számon bé vegyék s6 az hová illik viszszá ki
fizessék, rendelnek két B. emkereket [!] ugy mint Balyik
András, és Kapolnási Iános Uramékat, kik elsõbenis a'
videkieket [p 0093] (kiknek joszágokbol az ellenségnek
rajtunk létekor hirtelenségbûl negyed résznél tõbbet
võttek) elégitették. Annak utána a' várasbéliek kõzt
is mig a' szedet pénzel értek a' kárt egyengették. De
végre mivel sokak a' reájok eset sanczot meg nem
fizettek ez illyeneknek házát, kiknek pénzhez kõzeleb valo
joszágát mas embereknec viszsza menõ pénzekre
forditották.
EZ IDÕ KÕZBEN hire hallatic Császár
fõ embere Ali Passa, nagy haddal Várad ala valo
igyekezetinec, kinec eleiben választtyác Sugo Peter U. egy
szolgával. Kik Tõmõs várig mentenec eleiban, ott
bizonyossabban végere mennec igyekezetinec. Kõzeleb
érkezvén azért váras fõ Birája T. Dobozi István U.
egynehányad magával Tanáczbéli emberekkel hat szekeren
puskásokkal edgyût meg indul [p 0094] 9. Iulii
Debreczenbûl és Fekete Bátothoz érven ot szemben
leszen a' Császár emberevel Ali Passával, ker
kegjelmet s6 oltalmot a' várasnac, ki noha igiri imigy amugy
de igen ketseggel hihetnéc, mert láttyác a' kõrnyûlõtte
levõ sok fele nemzetnec sokságát, kegyetlenseget:
Láttyác nemely szegeny hodolt helybeliek rabol porázon
hordoztatásokat. Valoban tudakoznac váras megmaradásánac
mondgya s6 ezkõze felõl, de a' kõrûlõttõc forgoknakis
csak ijeszteseket ertic, senkitûl semi bizonjos
bátoritást nem vihetnec a' meg maradás felõl. Megis ugyan
váras oltalmára valo pecsetes levelét kevánnyác a'
Passánac, kit megis nyernec. Noha az Passa az mely
ajándekot a' Váras neki adni akar, ugymint lovat, kocsit,
semmikeppen tûlõc el nem vészi.
Emberbéli
zálogot kiván ottis kel [p 0095] hadniok egy Domokos nevû
hites õreg embert zalagul.
Mint egy bujdosni igyekezve
azért haza keszûlnec hogy hová hamareb az Tábor elõt
haza érkezhessenec, es a' mikor meg indulvan a' tábortul
három mely fõldre ertec volna, látnac ugymint: nyolcz
Tatárokat kic lo halálában utánnoc nyargalnac, ezen igen meg
ijednec, szaladnánac elõttõc ha lehetne, de
semmikeppen nem lehet mert ottan hamar elérkeznec.
Mint a'
barány meg alván csak nyakokat tarcsake? Nem tudgyác fegyvert
fogjanaké? De e' sem bátorságos õszve állattyác
azért az hat szekereket, érkezvén a' Tatárok is
kûlõn elenbe állanac, nyilokat idegekben hánván, de az Ali
Passatul adot levelecsket, kezekben kûldven Biro U. Az
Tatároc meg csendesedénec, kik tûllõc az után [p 0096]
kenyeret kérvén mellõlõk békevel el menénec.
Ugyan
akkor mindgyárt csak nem meszsze elõl utol oldalrol
feles Tatárok érik, kiknec nemellyic veszedelmekre
igyekezõ szándékal agyarkodik rejáioc de Isten
dûhõsségeket meg tartoztattya, magoc az Tatároc
kõzzûl alat ezec melle, kik által tûllõk meg oltalmazza,
mig nem nagy Marjához érven szemkõzben jõvõ Tatároc
talállyác, de kõztõc emberbeli kárt mivel Isten nem
akarta ûk sem tehettek.
Ugyan azon napon ugy mint 13. Iul.
innen hazol hid csinálásra a' Passa kivánságára 150
embereket furuval fejszével, es 30 szekerket negy negy
õkrevel inditották el a' várasbol, kiket azon Tatároc azon
napon más uton találván nemelljeket le vágtak, nemellyeket
[p 0097] rabságra hajtották, E' szegény munkára
menõkkel, volt két Tanáczbéli ember kiknek egyikét ugy
mint Oláh István U. rabságra vitték, másikat pediglen
ugy mint Szappanos Tõkõs Tamás U. ot meg õltéc.
Ugyan
ezen napon azért Biro U. mellette lévõkkel békével haza
érkezvén, hivattya az Tanácsot, kûlõn az egész
várast, hogy az meg maradás, vagy az ellenség elõl valo
el szaladás kõzõt tegyenek választást, légyen
egjenlõ akaratbol valamellyik félét választanak.
Hogy
jõvendõben (ha Istentûl végsõ pusztulásának
ideje el érkezet,) ne kárhoztatná a' kõsség a'
Tiszteket, se senki egyic a' masikat mint az elõt
valo veszedelmekben is meg tõrtént.
Elsõbenis azért
a' T. Tanácz, hol Praedikátor Uraimis jelen vannac hányák
[p 0098] vetic miképpen a' dolgot legjob kimenetelre
igazgathatnác, tetczic némellyeknec, hogy az fejér népet
apro cselédet ikrassác erõsseb hellyekre ne
szerencséltessûc (uy mongyác) szegényeket, neîs
essûnc minden cselédestûl egyût ellenség
kezében világ csudájára.
Magunc a' mig lehet adományunkal
s6 egyéb tehetségûnkel õrizzûc a' várast, ha pedig
semmikeppen nem õrizhetjûc kõnyeb a' férfinac magára
gondot viselni, de ez nem javaltaték illyen okokért, 1. Ha
a' váras meg bontakozic válogatás nélkûl csak el mégyen
ki hová tud. 2. Az ellenség kõzel vagyon a' váras népe
igen marhátlan s6 nem szaladhat, félõ ha ki szaladnais
az ellenség utol érvén el praedállya s6 rabollya, a'
sok féle vélekedésec voxolásoc kõzt [p 0099] mond
egy nemzete szeretõ: készeb vagyok ez gyamoltalan
szegénységgel fegyverre, akar rabságra hazam
népéstûl menni, ha Istennec egy tetczic: hogy nem magam
el szaladgyac, s6 ezeket a' veszedelemben hadgyam.
Meg
nyugovék azért a' T. Tanácz hogy ha a' kõsségnec az meg
maradásra akarattya lejénd, mind javát, gonoszát [!]
edgyût békével szenvedgyék. Az Váras nepeis azért
ki már meg bodulván a' kõzõnséges váras házához fel
gyûlekezet vala egyenlõ akaratbol, a' T. Tanácz
tetczésere hajla, magokat minden engedelmesség alá
ajánlván. Már a' szaladásra akkor ûdõ sem vala:
mert a' Tatároc a' váras alat nyargaltac honnét embereketis
ragadoztak, vittec, és vágtac.
Meg szállá azomban azon
napon mellyen Biro Uram haza érkezec, Tõrõkõkkel,
[p 0100] Tatárral Váradot Ali Passa hová Tõrõk és
Tatár Csauzokért kelle a' várasnac kûldeni, hozának is.
Az idõ alat az Isteni szolgálát meg szûnéc
a' Témplomban mint ezelõtis egynehányszor a' Csauzok
elõt valo lappangásért: Hanem mind a' Debreczeni s6 mind a'
vidékségrûl bé futot Praedikátor U. kûlõn bizonyos
helyeken szolgáltatták ki az Isteni tiszteletet,
kõnyõrgést és praedikaciot.
Voltac pedig a' Csauzoc
Egriec, Szolnakiac, es egyéb helybéliec kiket kûlõn
kûlõn szállásra rendelvén, mindenic mellé
gazdáknac, eskût emberec kõzzûl rendeltenec.
Mind ennyi
kár kõzzõttis ezeket mennyi fizetéssel kellet tartani
azokat elõl nem számlálhatni: Az várad alat lévõ
Táborra Ali Passánac 4000 Tallért Tihájanákis
alkalmastattak a' Tatár [p 0101] elõl járojánac õt õt
száz tallért minden hétrûl hetre kellet vinni, várad
meg vétele utánis valameddig várad alol hazajában nem indult,
mely Tatárnac fizetése let 19 Ezer 2. száz 36 forint 60
pénz minden ajandékin felûl
A' Vár meg szállása
után csak hamar ugy mint 31. Iulii felesen ki ûtvén a'
Tatároc Cserkeszek Tõrõkõc, jûnec Debreczen alá.
Ezec noha jõvetelekben mezeinkben feles takaro embereket
találtanac de el nem rablottac sem meg nem kârositottác,
hanem a' várast, meg sanczoltattác 200. Aranjban és igy
Debreczen alol el menven a' Nyirséget dultác, rablottac
soc praedával ismét Várad alá tértec, meg félemlic
azért a' kõrnyékbéli szegénység és sokan
gabonájokat csak fõldében fel takaratlan hadgyác: mivel
Várad alol ki csapkodvan a' Tatárok [p 0102] az takarás
felõl az embereket kapdostak. Ez szoros ûgybenis
Istennec csudálatos gondviseléset tapasztalhattya
akar ki is: mert fõldõkben az gabonák szépen laban
annyira meg állottac, hogy egész hideg õszig az
Tõrõkõc, Tataroc várad alol valo el oszlások utánis
ha ki vetése melle az bujdosásbol haza jõhetet
gabonáját éppen találta és arathatta, sõt láthatot ember
két Karácson kõzõt valo takarodást is.
Az hid
csinálásra menõ rabságban eset embereket az kit hol
találhattak a' Taboron a'z varas maga pénzen
szabadétgattya.
Egesz hideg õszõn ismét
váradot az meg vétel után az vivásban eset romladozásbol
fel épitteti a' Tõrõkség annac utánna minden felé
eloszol ki ki lako hellyere.
[p 0103] Az Budai Vezér
szál Szolnakhoz.
Mivel pedig meg akkor mind az három
hellyekre, ugy mint: Budára, Egre, [!] Szolnakban birtác
Debreczent hivattya Szolnac ala Ismael Budai Vezér Passa
a' Birot, hová két embereket, ugj mint Széles István,
Herpallyi Gyõrgy Uramékat, el kûldéc. Ot a' Vezér nagy
haraggal dul ful a' váras ellen hogy várad alat léteben ûtet
az Birac meg nem találtac, néki semmi gazdálkodassal
nem lõttec volna, mellyért fenyegeti fû vétellel, de a'
mellette lévõ Urac esedezensere meg tartatic életec.
Hanem kivan summa fizetést ugy mint: valamit a' Taboron el
kõltõt volna, de mivel hagyottac nem voltac a' varastul
semmit nem igérhetnec.
Ezec után be rekesztõdic ez
1660. esztendõ, de nem szintén nyugodalmosson:
[p 0104] mert vagyon a' sok kár és sancz egyengetésben
valo nagy szorgalmatosság.
1661. Esztendõben.
M Indgyárt Uj Birot T. Vigkedvû Mihály Uramat hivattya
a' Váradi Szénan Passa, és oly ki gondolt kivánságokkal
fortelyokkal terheli, melly mellõl semmiképpen szar1az
labbal (a' mint szoktac szollani) el nem mehet, hanem mint
egy sanczoltatás által 12 szaz tallerokat csigaz.
Ez
esztendõnec elei Tavaszig valamennyire csendes lõn de
mivel az Fejedelemségen Barcsai Akos, és Kemény Iános
kõzõt versengés lõn ujjob [p 0105] hadat inditanac,
kiválképpen Kemény Iános, a'6 Felséges Romai Csaszár
és Király Német hadaival a' Nyrségre [!] jûn, hova feles
éles, és italbéli gazdálkodást, kellet a' várasnac
tenni. A' Németec fõ Generállya Montecuculi feles
praesidiummal meg erõsiti Székely Hid Várat, meg eggyez
raitunc a' két nemzet ugy mint Montecuculi, Németec fõ
Generállya, és Kemény Iános Fejedelem kic azt kévánnyác,
hogy ugyan azon Székelyhid várában lévõ praesidiumnac
gazdálkodnéc élessel Debreczen, mivel a' Tábor után
nem volna bátorsagos a' járas, ugyan ekkor az Erdélyhez
szokot contributiojátis a' várasnac Kemény Ianos
Fejedelem, conferálya azon praesidium fizetésere, kiknek
esztendõnként 1800. forintot, 1500 kõbõl lisztet,
vagj a' mint meg alkhattac hol tõbet hol kevessebet kelet
adni.
[p 0106] Ezen esztendõben az uy tornyot a'
menykõ kétszer meg ûti.
Elsõben 24. Apr. Husvét
után valo vasárnapon dél után: ugy mint, három és
négy ora kõzõt, másodszor egy nehány hét mulva ugy
mint 25. Mai. a' dellyestzi egy es két ora kõzõt, két
helyenis egyszer s6 mind, mely miat nem gyuladot ugyan a'
torony meg, de kõtési és deszkázati meg
szakadoztac.
Melyben Isten mutogatta hatalmát és
haragját, mellyet rész szerint végbenis vin csak
hamar, e' váras bõcsûletes õr állojanac szomoru
változasaban kirûl ide aláb szolhatunk.
Ezen
esztendõben 27. Iulii a' Tataroc Piskoltra ûtnec, és
a' bene lévõe [1] gyûnnenis [!] másunnanis oda takarás
kedvejert gyûlt szegénységet, álnoksággal meg
csalván el rabollyác és levagiac, az falut meg égetic, mely
szomoru hir [p 0107] más nap hozzánk is el érekezik
mellyen a' váras igen meg háborodic, sietséggel Cauzokert
kûldenec, más napra ugy mint 29 Iuliî a' Csauzokkal elis
erkeznec.
Mikor azért a' Tatároc jõvetelitûl valo
félelemben lovas strásac vigyáznának a' váras
kõrûl, a' váras strasaira a' magyar Tatárok rea
ûtnec, lovoktul és egyéb joszágoktul meg
fosztogattyác, kiknec keresésére más nap ugymint die
8. Aug. felese ki menvén nyolczat a' váras beliec kûzzûl
meg õlnec.
Annac utánna az ellenségtûl valo félelem
tagitván a' Csauzokat békével haza viszic die 21. Aug.
Templomunc ajtaiais meg nyilic.
Õszre kelve viszont
gyûlekezic az Nemet Tábor az Harangodra hova a' varasnakis
hûseggel és érteke szerint valo gazdálkodással
kelle kedveskedni.
[p 0108] Az Váradi Szénan Passa
kivánsagára hir mondot kelle a' Bironac ugy mint Vigkedvû
Mihály: U. az Harangodra szállot Nemet tábor felõl
kûldeni, mely hir mondo nem az ûréá bizattatot, s6 eleiben
adatot Regula szerént járt el az hir mondásban: hanem maga
saiat tetczése szerint nyelvet határan kivûl
eresztette az Tõrõc elõt, és igy a' várasra
veszedelmet szerzõ haragot hoza. Mellyért azon
bõcsûletes és Tanácsos igaz haza fiat, e' várasnac
eggyic erõs és hasznos Oszlopát negyedszeri fõ
Biroságaban 1. Sept. gyalazatos halállal meg õleti, azon
Szénan Passa, kit halva haza hozván 2. Sept. nagy
keserûséggel temet a' váras népe die 3. Sept.
Isten bûntetetlen e' méltatlan cselekedetet nem szenvede
sokáig , mert nyolczad napra azon Szénan Passát az
élõc száma kõzzûl ki ûze.
[p 0010] 9 Csak kevés
ûdõvel választatic a' fõ Birosagra T. Biczo István
U.
Ottan hamar meg rákodic a' váras Kemény Ianos Fejedelem
feles mezei quartélyozo hadaival. A' szabad quartélyra,
kesz gazdálkodásra immár télre kelveis minden nap minden
felõl holmi nyuzo, foszto, gyilkos, paikos, ki egy kardot
vagy egy puskát szerezhetet jûtõn jõt, annyira hogy már
a' várasban le sem telepedhettec kûlõmben hanem
kétszeresen.
Sok szegény haz gazdaknac minden
télre készittetet eledelecskéjet annyira meg élte, hogy
kénszerittetet cselédestûl a' semmivelis el menni,
hazát a' katonánac hadni. Ezec mennyi praedálást,
dulást, mennyi Isten s6 ember ellen valo utálatosságot
cselekedtenec nem lehet nemis illic le irni. Csak hamar
egynehány Scholabéli ifiakatis véronto [p 0110] kezekkel,
ártatlan voltokra meg õlnec.
Egynehány uttal
kénszerittetic a' váras e' sulyos inségben
ajándékokkal meg keresni Kemény Iános Fejedemet, [!] de
semmiképben meg kõnnyebbitesére a' várasnac nem
hajol, sõt minden felõl szaporodnac a' zászloc kik fel
tõltec 48. számra.
Sok szorgalmaztatás ntán, [!] vagy
ne talam kételensegis é1rkezven summa ugymint 4.000. for.
fizetes conditioja alat kellet meg szabadulást venni.
Ugyan ezen idõ kõzben Piri Passa a' H. Tõrõc
Császár iro deakja (ki által várad vételében el foglalt
tartományokat helyeket, és minden helybélieknec neveket
szamokat irásban akar tétetni) Debreczentis egynehány utali
parancsolo leveleibe kénszergeti hogy azon H. Császár
kévánsagára minden [p 0111] lakossa fel
irattasséc, nevec, és házoc száma szerént.
Támada e' felõl nagy busulással valo vélekedés,
hogy ennec mi lehetne vége, kiválképpen im ez
nehességec forganac fen. 1. Ha magunkat fel irattyuc ez
kõvetkezic. Most hozzánc oltalomnac okáért ideig bé
jõt szegénységgel meg szaporodot a' varas ezekért
nagy lészen a' reánc vetendõ ado, ha penig azok (kikre
tekintve most adonc fel nevekedic) szokot lako helyekre
oszlanac, raitnnk [!] marad adajok 2. Ismét ha vagy
mostan irt lakosit, vagy jõvõndõ lakoit (meg
circálván a' várast) Registromában nem talállya a'
Tõrõk vagy rabságra haitya vagy ujiob és kûlõn valo
ado fizetés alá választya. és igy a' váras
szabadságát, mely a' lakosoknac szabados ki menetelekben,
és béjõvetelekben állot [p 0112] elfogja. Sok uttal sok
féle vélekedés volt ez dolgon. Végre meg nyugszik azon
a' Tanácz. Csak egyéb terhektûl kõnnyebbitéssec job
lészen szakasztva summát adni.
A' Váras azért
kõveteket kûldvén. Választ tészen Piri Passanac
a' Császár iro-Deákjánac, hogy a' váras nem most hodolt
volna ujíonnan. Magát is hogy fel irassa nem mehet arra.
Szután Szunlimán a' meg holdoláskor minemû tõrvényben
hagyot abban voltûnc mostis abban maradunc. &c. Kire a' Piri
Passa tett illyen választ, a' ti régi holdolástok el
mult. Váradot a' Császár fegyverrel vette meg, titeket akkor
ujionnan: azért minden váradhoz tartozo Tartomántul ujiob
holdolást kéván. Nem volt mit tenni a' kõveteknec. Noha
javallottak [p 0113] volna mások is a' Tanácz teczesét
de erõvel nem vehettec semmit.
Fel kelle azért iratni
minden házi gazdat ucza rendi és és háza száma
szerént igen szorgalmatossan ugy hogy ha vagy Biro U.
mellette lévõkkel hittel kel mondani, vagy penig
tõrõkõket kûldenek utánnok számlálni circálni,
fogyatkozás nélkûl legyen, és találanac õszve
számlálva Parochialisokkal, malmos hazakkal, váras
csapszék házaival tizen-nyolcz száz és egynehány ház
számot. Kiknec mindazonáltal bizonyos ideig szamat Piri
Passanak meg nem jelentettec.
Mikor azért semmi modon
Piri Passat akarattyárul magoktul el nem hajthatnac. Ali
Passa Tihaját ada Isten melléjec gyámolul, ki magát
kõzben vetvén a' váras igyét, dolgát annac [p 0114]
utánnais valahol kévántatot, hasznossan segitette.
Ez esztendõnec vége felé a' T. Tanácz ki 66.
Emberekbõl állot, látván a' várasnac hogy naprul napra
igája sokasul, itilvén azt hogy a' váras szolgalattya,
s6 gondviselése kõrûl felesseb kéz, szem
fûl, és elme hasznossab volna Végezi hogy az hatvan
hat számbul nyolcvanra terjedgyen és szaporodgyéc.
Hasonlo képpen végeznec a' birság felõlis hogy valaki
vak-merõségbõl vagy akarmi tekintetbõl meg vetné
váras szolgálattyára valo hivatallyát nem õtven forínton
mint az elõt, hanem hetven õt forinton változhasséc
meg.
El végezõdéc ez képpen e' Nyomuruságos
esztendõ-is.
[p 0115] 1662 Esztendõben.
A Z
uj Esztendõnec elsõ napján Isten a' fõ Biroságra
elõ allattya T. Bobozi Istvan Uramat, kit mingyárt az
estendõnec elein hivatnac, Huszain Passa, és Piri
Passa Var1dra, harmincz magával, és kivánnac
szekereketis Nr. 30. el is kelle menniec. Mar az tavalyi
esztendõben a' varasra vetet tizen két szaz
Tallérokatis még vivén, mely csak a' Passa szamara
valo volt
Váradrol azért le kelle azon Piri Passával
a' Császár iro Deákjával menni Biro U. a' melette
lévõkkel, szintén Tõmõs várig, hová a' váras
Registromátis el vivéc, kirûl oda fellyeb szollánc.
Mellyet mikor elõ kértec volna [p 0116] Biro Uramtul
kevessellic számát az házaknac a' várasnac elõtteni
nagy hiréhez képest, sokáig el sem hittéc, de mivel
Birác Uraim az igasságban erõssec s6 álhatatossac
voltac azon Piri Passat szabadossan hadgyác, hogy akar
meg eskûsse ûket, akar meg olvastassa az házakat.
Hogy penig véle el hitetéc, el késõre le hágy az
elébbi kivánsagán ugy mint az ház szám és gazdák fel
számlalásan hanem kér nagy summát.
Leg elsõbenis
penig õszve számlállya Debreczennec az elõtteni
esztendõrûl esztendõre valo fizetését, az mit
adtanac Budára, ugymint az Vezérnec hét száz Tallért,
harom lovat, egy kocsit, a' mellé panyvat, pokroczot,
nyûgõt, hámot féket, egynehány vég posztot, mézet,
vajat, szappant, és valamit adtac minden aprolékot
registrom [p 0117] szerint. Ismét a' mit adtanac
Tihajánac, Udvara népénec, Tolmáczánac s6 egyebeknec mind
õszve számlállya.
Hasonloképpen az Egri
Passanac, és Szolnaki Beeknek valo ajándékokat
fizetésekkel edgyût. Az Erdélyhez valo contributiotis,
kinec mennyiségérûl már az elõt valoban meg
examináltac volt Biro U. computállya mind ezeket és egy
summában a' várastul kér husz ezer Tallérokat.
De
az Passa a' végbéliec dolga sok igazgatása miat a'
varaséhoz ritkán érkezet, ez akkor csak abban maradot.
Az idõ mulásban tanáczkoztac az Várasiac, mind azokkal a'
Tõrõkõkkel, kikkel valo beszédeket bátorságosnac
és hasznosnak is reménlettec, és magoc kõzt valo
tanáczkozásokkal, [p 0118] szorgalmatoskodássalis
voltanac azon hogy jõvendõbéli a' váras hasznára s6
kõnnyebségere valot végezhessenec, s6 kõthessenec
velec.
Igiric a' Pássác a' Biráknac, hogy m9indenûnnen
valo szolgálattul el fogjác a' várast csak egyedûl a'
miben most bé summalnanac annac fizetésér3e lenne
gongyoc, ezen kivûl senkinec sem Passaknac sem
Bekeknec sem akar kiknec egy pénzt sem kellene fizetni
sem sohová szolgálatot tenni. Váradon kivûl valo heti
szeresek adásanal.
Ez igireteket azért állandonac
itilvén, meg nyugosznac vala menyire beszédeken, engednec
mivel kételenek is kivánsagoknac, igirnec nyolcz ezer
tallerokat, de semmi uton modon alab nem szálithattyác
tiz ezer Talléroknal, ezt is hozzá adva, hogy az Tiszán
lévõ Szolnaki hidat a' Tiszánac edgyic partyátul
[p 0119] másikig épiteniec kellyen, ha penig derekas
bomlása lenne akkor az Országgal csinállyác.
Vége
szakad azért sok idõc el mulva a' mászodszori ujiob
hodlasnac Tõmõs Váron ugyan azon Becsûletes emberec
által kiket a' váras az uj esztendõnec mingyárt az elein
bocsátot vala annak végben vitelére. Kik nevec szerint im
ez Becsûletes emberec váras igaz és hûseges tagjai
voltanac, 1. Maga Dobozi István U. akkorban Debreczen
várassanac fû Birája egy eskût Birájâval, Szõcz
Márton Urammal edgyût ki gazdálkodásban s6 egyéb
dolgokbanis gondviselõ volt. A' Tiszteletes Tanáczi rendec
kõzzûl penig Erdõdi Iános U. Csoka Péter U. Szappanos
David U. Széles István U. Herpály Gyõrgy U, Varga Mihály
U. Sugo Peter U, Pataki Pál U. Villás Pál [p 0120] U. Tar
István U. Bõjti Benedec U. Sagi Gyõrgy U. D. Lakatos Peter
U. Kolosvári Mihály U. Iona Istvá U. Rigo Lõrincz U.
Tizenhét hetet azért Tõmõs Váron el tõltvén a' mar meg
nevezet becsûletes váras elõl jaroi, s6 tagjai, az Ali
Passa Császár neve alat adot levelével (kinek akkor
tellyes authoritássa is vala Császár pecséti nyakában
lévén) haza jûnec a' várasban békeséggel.
De a'
tizen hét hetec alat a' varas birájat mint pasztor a'
nyáját nem érezvén, es hogy a' várasnak is dolga kettõ
kõzben volna, a' Váradi Huszain Passa, sok ki
gondolt fortélyval Rotta kárositotta a' Várast egynehany
izromba.
Ugyan ez idõ alat ezen Passa hozza fogatot a'
Váradi Olaszi nevû hostát keritéséhez még
télben, kit nagy tapaszos palankal az keres vizétûl fen
az [p 0121] Vár bástyájatul el kezdve, ugyan az Keres
vizére el alá bé keritetet, kînek minden szál palánc
faja az marhának szûk volta, a' takarmánynakis el
fogyatkozása miat, egy egy forintban szálitatot Váraddá.
Tõrténec ismét már Birak Uraim ithon létekbén csak
hamar haza jõvetelec után, az felfõldi vitézek
titkossan gyûlekezvén ugy mint kilencz százan jûnnec
Palyi nevû faluhoz, ott egy sarkalat erdõben bé alván,
a' váradi Tõrõkõket, Bihari marhác el kapasaval
utánnoc ki hijac, és szintén a' meg nevezet lessekre
vonszák, ott a' Tõrõkõkkel meg ûtkõzven noha az
magyaroc a' csata elein jol emberkedtec, de a' végen a'
diadalom a' Tõrõkõke lett.
Ez meg leven hivattya a negyed
nappal ez utan a' Passa a' kõrnyékbbéli Birakat azok
kõzt a' Debreczenitis. De mivel [p 0122] maga Biro U. még
a' Tõmõsvári hoszszas ut miat szállot
betegeskedése miat nem mehetet. Biczo István U. az felsõ
esztendõben valo fõ Birája, Debreczennec, nyolczad
magával bé megyen, kiket az Passa erõs
fortélyozásokkal sarkal, ily beszédékkel
támogatván fortéllyát, hogy azokat a' katonákat kik õtet
kilestéc, a' váras lopogtatta ott léteket jol tutta, s6 azok
mindnyájan a' várasrol elõdtek, annyi nép titkoson a'
váras hire nélkûl oda az helyre nem gyûlekezhetett, el
menetelec ha szintén a' várasra bé nem láczotis a'
Mezei Pásztorok lattac, jol tudtac mert azoc az égen nem
mentec sem az fõld álat, hanem az fõld szinén s6 a'
mi határinkon mentec. &c.
Kiktûl noha elég
szabadkozást tettec, de az Passa nagy
dûhõsségeben el szánt igyekezetit végben viszi,
õt õreg [p 0123] embereket kegyetlen vereséggel meg
roncsoltat kik kõzzûl elsõ szenvedõ volt Biczo
István U. 2. Péter Gaspár U. 3. Kabai István V. 4.
Varga Mihály V. 5. Nagy Gyõrgy V. kiket mingyárt a' meg
veretetés után, azon nyomoruságban tõmlõczre haitat,
honan õtõd napi fogságoc és sanyaruságoc utánis,
kûlõmben ki nem szabadulhattac hanem tizen-hét száz
Tallér fizetés által.
Viszont ismé1t nem sok idõ
mulva a' vásárkor, ugymint ked napra verradva, mint hogy akkor
szokot a' vásár meg gyûlni, reá ût az várasra ezen
Huszain Passa a' váradi Tõrõkõkkel jo hajnalban,
minden kapukat elfoglal Tõrõkõket állatvan õrizetre,
magok kivûl állanac seregben, Hivattya Biro U. az egész
Tanáczal ezen kivûl e' varasnac mînden eskûttit ugy mint
[p 0124] ucza Kapitánjit és tizedessit, és kezdi ki
kérni a' várasbol a' vasárra béjõt holdolatlan
helybélieket. Kikrûl mikor szabadkozánac hogy edgyet
sem tudnának, hitet vét elejekben, ezek reá igiric magokat
hogy készec, amaz ismét kivánnya, hogy
feleségestûl gyermekestûl ki mennyenec, s6 azokkal
edgyût eskûdgyenec meg, minden mesterségével azon
vagyon, hogy fortéllyát legmérgessebben vihesse
véghez Az varasbéli hites emberek is feleségeket fel
veszic, de a' varasrul ki nem viszic tettetik kész
voltokat.
Az Passa mellet lévõ fõ Tõrõkõk
azomban Tánáczollyác a' váras népet, mondván: Ha
mindnyájan meg eskûnnétek is de vala mig kedvet nem
tõltitec azt el nem tudhattyátoc, mert ismét mas fortélt
gondol.
Ugyan akkor egynehany Borbély [p 0125]
Mestereknec nyakokban kõteleket hányatot, kiket fel
aggatással ijesztet, némellyet a' sarampo fajára,
felis vonatot kõtelen, annyira hogy csak nem el
végezõdõtt élete, azt okolván hogj a' sebben eset
katonákat kõtõztéc gyogyitottac volna. Kûlõmben meg
nem válhatnac akkoris tûle, hanem nagy summa fizetés által
kellet a' váras alol el bocsátani, és a' varasban vásarra
jõt imit amot bujdoklo hodolatlan keresztyénséget meg
váltani, s6 menteni.
Ez Huszain Passanac soc
kévánsagit noha szabad akaratbolis tellyesitette a'
váras. De ezen kivûl erõszakkal és fortélyozással
tet kár tétele minden ajándékozasin felyûl fel ment 6395
Tallérokra.
Ugyan akkor némellyektûl kiktûl inkáb
oltalmunkat vártuc volna, igen nagy méltatlansagokkal
sanyargattattunc, [p 0126] kiknec le irásat akaratom
szerint el halgatom, hogy igaz mondásom fejemet ne
fakaszsza.
Est qui quarat et judicet
Ez
esztendõ kezdetitûl fogva nagy kárral sok
fizetéssel forgot, nagy mukávalis ment véghez. Mert az
mely nagy tapaszos palánc csinálása, még hideg télben
el kezdetéc hideg õszõn végezõdéc, az honnan az
egesz esztendõ forgásaban, két száz, s néha tõb
Debreczeni emberek feles szekerekkel szakadatlanoc voltak.
[p 0127] 1663. Esztendõben.
V Alasztatic
ismét a' fõ Biroságra a' Tiszteletes és
varassaért már sok nyomorusagot szenvedet Biczo
István V. kit a' Passa mingyárt hivat a' már
szokásban kõlt ajándékkal, és tizenkét száz
Tallérokkal, mely utát tisztességessen véghez
viszi, annak utánnais egy nehány holnapot tisztiben
dicsiretes gonviseléssel el tõlt végre, sok
fáratságit, s6 e' varasért minden zugolodás nélkûl
valo sok nyomoruságit. Meg jutalmaztattya Isten csendes
boldog ki mulással, mely let husvét harmad napján 28.
Martii és tisztességes el takaritással mely let
29. Martii.
Viszont ismét választatic hellyete azon
fõ Biroságra T. Erdõdi Iános V. [p 0128] Ez idõ tájban
hire hallatic a' Portai fõ Vezér jõvetelinec kinec eleiben
kûldenec, kõszõntésnec és engedelmeskedõ fõ
hajtásnac jeléûl Szekszárdig négy Tanáczbéli
embereket ugy mint Isa Péter, Patakî Albert, Csatári
Balint, és Iona István Vraimat. Hová a' váras levelét
mellyet Ali Passa adot vala meg erõsitésnec okáért
el viszic. Kit kivánságoc szerent meg is nyernec és
Isten engedelmébûl jo válaszszal meg térvén
békével haza jûnec.
Hire hallatic viszont. Szintén
derék aratáskor feles tatároc jõvetelinec ugyan a' Váradi
Kéénan Passatul. Hogy már Erdélyben érkeztec volna.
Erre igyekeznénec, kevés napoc alat él is érkeznénec.
A' ki mint egy ugyan akarattya ellen a' várasnac Csauzokat
õrizet okáért kûld a' várasra die 2. Aug. A' varas a'
Csauzok belétekor [p 0129] lovas strásakat allat a' varas
kõrûl vigyázásnac és szorgalmatos hir tudakozásnac
okáért, elõre is kûld hir tudni, de hogy másunnan
semmi bizonyossab, s6 ujiob hir nem hallatott a' Tatároc
jõvetelec felõl õt napi várakozás után kételkedés
támad hogy csak Stratagema, ál orczás mestersége volna
a' Tõrõc nemzetnec, a' Tatárok jõvetele hire
kõltése. Az Csauz tartásért a' keresztyénység
kõztis sokan ország rémitéssel kárhoztattyác a'
várast. Mint lészen a' dolog? A' Csauzokat a' varas
viszsza igyekezi kûldeni, lészen nem kevés
sibongás mind a' Tanaczban, s6 miud [!] a' kõsség
kõzt, e' kõzt méltatlan szo beszedekis a' Tanácz
ellen csak hogy haza kûldéseket nem meri hertelen a'
Passa hire nélkûl. Kûld azert a' váras a' Passahoz
kerengõ izenettel, meg engedi a' Passais, hogy ha [p 0130]
ugyan meg untác a' Csauzoc tartásat kûldenec haza
békességgel.
A' Posta hir hozása után hozza-is
készûlnec hogy haza vinnéc de ismét sok tusakodás
után, megyen arra a' T. Tanácz: Hogy mivel rajtunc van már
mind kár kárhoztatás varakozzunc mégis harmad napot ha penig
semmi hir nem ujiul, az után minden halogatás nélkûl
vigyûc haza, ezen dolog vasarnap estve vala.
Azomban
kedden ugymint 7. Aug jõ ily hir hogy Dioszegnél a' Tatár
nyargalt. 10. Aug. Penig egy aga zaslostul egynehány
Tõrõkkel bé jûn a' varasra. Mike Péres felõl, kiket
midõn jõnénec a' lovas strásác eszekeben vevén
a' váras kõrûl legelõ marhákat elõlõk bé hajtyác,
ezek után mingyárt el érkezic a' Tatárságnac elei, kiket
kevés kárral meg szállitanac kivûl a' [p 0131]
várason a' Toczonál. Két napiot várakozásoc alat a' fõ
Vezer Embereis ki eleiben kûldetet volt a' Tatársagnak ide
érkezic.
Ujiob hire érkezik azomban a' tõb Tataroknakis
ugymint a' derék Tábornac, ki már Vámos-pércshez érkezet
vala, mert sokan a' látva a hivõ magyaroc kõzzûl
vérben fagyva, s6 agya tõrve szaladozván bé a'
várasban, láthato jelekkel bizonyittyác a' Tatárok
jõvetelinec valosagát.
Az itt lévõ Tataroc penig mind
ezektûl hirt értvén, mind penig a' Vamos Percsi fûstõt
meg látvan innen mind el takarodnac. Kik egy mással ugyan
Vámos pércsnél meg eggyezvén mint a' surû saskak
jûnec a' váras ala vasárnap reggel die 12. Aug.
Mely
Tatároc Kozakokkal, és két Ola országbéliekkel a' mint
hozza vethettûnc [p 0132] száz ezernél tõbnek
gondoltuc hogy voltac.
Mar jõveteleket a' Tataroknac
szemmel látvan. Biro U. negyed magaval ugymint Széles
István, Kabai István, Szõcz Marton Vraimmal, és a'
Tõrõk Csauzokkal eleiben megyen, és a' Cserén innen az
homok hegyek kõzt, az Szùtannal, (kit Tatar Cham fianak
mondottac) szemben lészen. Honnan mingyárt Tábor hely
mutatásra Biro U. két embereket el kûld a' Chám
kivánsága szerént. Kiket a' váras szánto fõldein
a' tarlokon buza kereszt boglyák kõzõt kellet meg
szállitani. E' sok számu népnec azon kivûl nemis
lelvén elegendõ helyet meg telepedésekre.
E' Szután
mellet lévõ fõ Jel Aga penig Biro Uramat á várasra bé
nem bocsáttya, hanem másodmagával ugy [p 0133] mint
Széles István U. a' varason kivûl sanczoltatás
okáért egy kerben viszik rémitven azzal hogy e' várast
ha fel dulattyais a' Szután azért Császár haragjátul
sem másétul nem félne, csak leg kissebbic
szolgájátis a' Császár azért meg nem õletne. &c. Ki
a' Chám neve alat a' várastul kér huszezer Tallerokat.
Hogy penig fogyatkozot alapattyát forgattya a Biro U. a'
várasnac, a' Jel Aga ismét azt fordittya. Hogy ha maga
(tudni-illik a' váras) nem adhat, ám maradgyon békevel, csak
az ide futottakat kõzzûlõtõc adgyatoc ki, kire mond Biro
U. Lehetetlen hogy mi kõzzûlûnc kî ûzzûc: holot
azokis már a' H. Császárnac ollyán fõ hajto jobágivá
lettec mint mi. A' Váradi Kenan Passa leveléreis
jõttenec a' Várasban. &c.
[p 0134] El végre azért a'
Csauzok sok tõrekedésekre Biro U. hir tenni a' várasra
bé bocsáttac. Itben mingyárt a' pénz meg szerzeshez fogtac,
s6 a' kinél gondoltac csak mi kevés penzt-is lenni,
szép szoval kit ki nem kérhettec, foghazban valo
sanyargatassal esketésselis ki vettec.
A, várasban
penig két fõ Murza levén Tatárokkal, kik magokat meg
haragitván éczaka fel fegyverkeznec, és a' piacz kõzepire
gyûlnec, ott nagy eskûvésekkel azt mongyác hogy õk
a Taborra menten ki mennec. Verradva az egész Tábort a'
varasnac hozzác kikkel a' várast fel dulattyác, a' fõld
népét el raboltattyác. Mellyet a' Tõrõc Csauzok is nem
vésznec tréfara kezeket lábokat ruhájokat a' Murzáknac
csokollyák.
Maga Biro Uramis kõztõc forogván, [p 0135]
nagy nehezen meg engesztelik és hat száz Talleroc
fizetése altal meg csendesitic.
Más nap a' varas Biro
U. által, a' Chám fianac posztoval boritot kocsit három
lovával szerszámával, három vég Longis Posztot három
aranyas fegyverrel, és három ezer Tellerral kûld
ajándékban vagy inkáb válcságában.
E' sokaságnac
a' váras alat harmad napok alat valo létekben, menyi kenyér
vágo marha, s6 minden ételbéli gazdálkodással kellet
lenni sok volna le irni. Noha a várasra (mivel minden
kapukat Tatár Murzak õrzõttéc) nem ûtõtték, sem
derekas hatalmaskodást nem tettec mivel okot reá a' váras-
béliek sem adtac, a' menyire lehetet adománnyal és
szép szoval engesztelvén õket.
De a' várason
kivûl valamit talált [p 0136] (az embereken kivûl kiket
mezitelen bocsátot) mind marhát, és minden õ
szûkségere kellõt el praedált, minden mezei vetést
tõbbire á tarlaján talalván el cséplet és uti
szûkségére fel rakot.
Harmad napon immár dél után
Szolnac felé akarván indulni kér Kalauzokat,
kételenségbõl engedni kelle kévánságoknac, s6 adgyác
Kalauzul Debreczeni Lakatos Péter U. egy szolgával Domokos
Andrással, kik a' menõ utban menyi sanyaruságot
vereséget szenvedtec tûlõk, magok tudnák bizonyitani.
A' Moldvai és Havas-alfõldi Vajdák eleibenis
kõszõntés és tisztesség tétel okáért. Biro U.
valami vékony ajándékkal ki mégyen, ugy mint egy egy
ezûstõs csákannyal, ezer ezer kenyereketis vivén a'
táborokra. Mellyet kiválképpen az havas alfõldi Dabisa
Vajda nagy becsûlettel vet. Mingyárt [p 0137] a' szõlõs
kertéc oltalmára hadai kõzzûl õrzõket is bocsátot.
E' nagy kár félelem és nyughatatlanság alolis noha ûres
kassal és erszénnyel, de Isten gondviselése
által minden emberbéli veszedelem nélkûl meg
szabadul a' váras.
Az után harmad nap mulva ugymint 15.
Aug. a' Tõrõc Csauzokat soc penzbéli fizetéssel, s6
egyéb ajandékozassal á varasrul el bocsáttyác. Sõt
õnnõn magat a' Passat mind ezeknél is tõbbel kellet
tõlteni: Kik egyedûl csac-a' magok forgolodásánac
szorgalmatosságanac, és vigyázásanac tartottác a'
váras meg maradásat.
Fizetésec számarul láthacz
T. Erdõdi Iános Biro U. registromában.
Minden mezõbéli
élése már pénzevel edgyût oda lévén a' várasnac,
a' Székely-hidi commendáns Iohannes [p 0138] Baptista megis
semmit nem szûnic hanem a' szokot contributiot tizen két
száz kõbõl lisztel nagy szorgalmatosson kevannya,
kiknec az elégtelenség miat nem tellyesitheteséjert,
embereinket fogja tõmlõczõzi, mind addig mig nem ellene az
alatta lévõ ugyan Székely-hidi Németec pártot ûtvén:
magát minden javaitul meg fosztyák és a' Várbol ki
kûldic, a' Várat penig Erdélyi Fejedelemnec adgyak.
Váradnac viszont a' másik belsõ keritésétis mely a'
keres partyán tul vagyon, el kezdi Kenán Passa ezen
esztendõben ujiobban Debreczennel csináltatni. Kit ezen
egész esztendõben el sem végezhettec. De mind ennyi
sok szolgálatoc, károc kõzt is a' Tõrõc magyar és
Német adaja semmit nem kõnnyebbedet, hanem mindeniket
tellyesitenii kellet.
[p 0139] Ersek Uj vár Tõrõc
kézben valo jutása után mingyárt parancsolattya érkezic
a' fõ Vezérnec a' Váradi Passához hogy e'
Tartományokkalis bizonyos szamu árpat buzát szállitatna
Ersec Ujvár szûkségére.
A' Váradi Passais
minden felé meg parancsollya ennec el készitéset, és
hogy Debreczenbenis szállitanac, valamellyik helyre mit vetet
volna.
Ez élést pénzekre kevántac, az árrat meg is
atták, de csak az mint akartác.
Mikor azért
késedelmeskednenek, a' vjdékiekkel egyût mind a' két
résztûl a' gabonánac õszve szerzéseben, annal
inkáb elinditásaban fel kelnec minden hadaikkal Kénan
Passa Kucsuk Passaval mely Kucsuk P. már Erdélybõl
Váradra jõt vala, és ugy mint ezer, vagy tõb magokkal
jûnec Debreczenre 7. Nov.
[p 0140] Kik mind addig itt
tartattác magokat mig nem szemec láttokra mind az élést
szekerekre rakatván meg inditottác Szolnac fele.
Ugyan a'
Tõrõkõc minden szekeresnec fizetnec 18 forintot, hogy
már csak Budaig vitetic vélec. De kénszerités alat
szinten Ersek-uj várig kellet vinniec.
Azon Tõrõkõc
el mennec 11. Nov.
Oda az helyre már el érkezvén a' terevel
[!] azon szekeres emberec, mikor az sarat vono marhákat
legeltetnéc Ersek-Uj-vár kõrûl a' mezõn, reajoc ûtnec
éczaka a' Komáromi egynehány nemzetbõl allo vitézec és
353 õkrõket eczaka el hajtyác, kik mid oda vesztenec, a'
szekeresec kõzzûl sokaknac csak ostorokkal kellet
haza jõniec.
Ez sok szegénységnec, látván a' T.
Tanácz váras szolgálattya mellet már [p 0141] éhel
halásra jutot allapattyát. Kõnyõrûletességre
indittyá hozzájoc a' várast, az oda veszet õkrõknec
az arrat tized számra fel rendelic, és a' mint lehet azon
káros embereket várasul eligitic.
Viszont
õszszel ugy mint 13 Nov. hir hallatîc a' Tatároc
viszsza jõvetelec felõl Szolnakbul, és hogy a' mely
uton el mentec azon is jõnenec viszsza. A' dolgot a'
váras siketségre nem veszi, el kûld varadra
Csauzokért hozatis die 15. Nov.
Szorgalmatoskodic azomban
Biro U. hogy a' kapukra elegedendõ kenyereket készitsenec,
hogy annál inkáb az éhség miat el szakaszkodot Tatar
Kozak és Olah nemzetec miat a' várast fel dulastul
oltalmazhassac.
Nem sok idõ mulva meg hallic ismét
hogy más utat választot volna magánac [p 0142] a
Tatárság, s6 a' Barattjon tul menne Várad felé onnét
eléb.
Az idõ alat ezen Csauzok kõzzûl (kiket váras
oltalmára hoztac vala) némellyec, ugy mint Huszain Aga (ki
az hodlatlanokra valo ki csatazásban igen hires vala) tõb
pribékekkel circálni kezdic a' várast, esketéssel
és némellyeket ijesztesekkel is holdolatlan emberekért,
s6 azoknac joszágokért, talaltak is ugyan felest, kiket
fel is kõtõztec rablottac, ezek mellet feles joszagot
õszveis hordottac, de ez méltatlanságokat a' varas
eszeben vévén, hirré tészi a' Varadi Kenan
Passánac ki mint hogy nem rablani hanem váras oltalmazni
kûldõtte volt azon Csauzokat minden rabokat tûlõc el
szabadit, s egyéb joszágokatis meg adat.
Bé
rekesztõdik ezek után esztendõ is de nem szintén
csendes nyugodalommal, [p 0143] hanem az esztendõ alat
eset soc károknac a' lakosoc kõzt valo
egyengetésével, és igazgatásával, noha mindennec kára
fizetése nem eshetet kedve szerént.
1664 Eszt.
E L kézdetic ez esztendõis sok rémitõ hirekkel.
Ismét választatic hetetszer a' fõ biroság
viselésre, T. Dobozi István U. ki ezen
háboruságokban Debreczenen eset dolgokat, sok
nyomorusagokat, már látta kostolta.
Mingyárt az
esztendõnec elein hivattatic a' szokot ajándékkal Kucsuk
Passatul csak hamar elis megyen, holott [p 0144] mindgyárt
a' már ususban kõlt 1200 Tallért egyéb accidentiákkal
kevánnya a' Passa.
De Biro U. mellette lévõkkel
támaszkodic a' fõ Vezértûl adatot levelekhez kinec
summaja az, hogy a' derék summa ugymint a' 10000. Taller
fizetésen kivûl, sem Passanac, sem senkinec ne
tartoznéc adni senki neis mérészlene venni.
Enged
azért sok tõrekedéseknec és lehágy 200 Tellért,
de az ezert ugyan meg veszi, addig semmi keppen õ
kegyelmeket el nem bocsáttya.
A' buza restantiaját penig
ki tavalyrul el maradot volt Ersek Ujvárban szállitani
erõssen parancsollya. Kit tellyesiteni is kelle.
Kucsuk
Passa Debreczentûl, mind penig a' vidékségtûl kér
szekereket, és feles Tõrõkkel Tatárral jûn Debreczenre
[p 0145] 4. Feb. Kõvetkezendõ étzakán 10 ora után
mingyárt el megyen a' Tisza felé, az után a' miut [!]
értettûc a' végre: hogy az Egriekkel magokat az hagyot
napokon õszve csatolván a' fel fõldet el roncsák. De
Isten az havas esõ, vagy fergetek által viszszá verette
es minden igyekezetekben meg gátolta.
Viszszá jõ
ismét 8. Febr. az nap itt mulatván, más nap haza takarodic.
Az már meg mondott alkalmatossággal Székely hid Erdély
kezénél lévén kûldetik fõ Kapitányságra Boldvai
Márton U. Ki mingyárt Biro U. hivattya, kûldetik két
Tanácsbéli ember, és az Erdélyi Collegiomhoz
szolgáltatot contributiot adot szorgalmatossan kezéhez
kévánnya, kit már az elõt Ali Passa Várad meg
vételében Erdélytûl el foglalt a' Váradra fizetõ
[p 0146] summa kõzzé számlált a' várason meg is vet.
Ezen dolgot bõséges világositással Boldvai
Uramnak noha a' váras meg izente meg irta de elõtte semmi
foganattya nem volt, iterato ugyan csak kivánta. Hozza
kûldõt tanácsbéli B. embereket érette rabságra vetette,
sanyargatta, s6 azon nyomorgatás kõzben sok ki gondolt
rémitõ okokkal, dolgoknac varatlan szomoru ki menetelivel
mind rab attyáuc [!] fiait mind a' várast ijesztgette
Ezen ado le szállitásáért avagy csak meg
kõnnyebbitéséjért is a' kiket illet noha a' váras
untalan busitotta, de kevés hasznát vette.
Hogy azért
sohonnan meg menekedést nem lathatott meg kellet igirni mind
azt a' summát, de az igiret után is a' fogyatkozot allapat
miat valo tehetetlenségben, [p 0147] hogy mingyárt be nem
fizethette ot rabságban kellet sanyargani hol két, hol négy
tanáczbéli embereknec zalagul, valamig toldozva foldozva mind
az egész summát a' kapu szám után valo adoval eggyût
ki nem tatarozhatta. E' szegénységre jutot várasnac
már nem lévén sem barattya sem hitele.
Kucsuk
Passa két táborra valo szekereket 1. Maj. adánac is
46.
A' szokot sz. Gyõrgy napi adoval bé kelletic menni
Biro U. kit egészlen a kéncs tarto házához vivén le
tesznec. De Kucsuk P. szines mesterséggel onnan
magához viteti, és fel olvastatván mind az 4000. Tallerokat
maga számára el veszi.
Meg indul annak utánna Kucsuk
Passa az fõ Vezér parancsolattyabol [p 0148] minden
hadaival Ersek uj várhoz táborban, elsõbenis jûn
Debreczenre 5. Maji, it egy napot mulatván más nap dolgára
megyen.
Szakmári õ Felsége Német Praesidiomi
Generállyais, ugymint Volphangus Fridericus Cob, reá izen a'
várasra, hogy ha oda arra a' részreis kedvet nem tenne,
nagy kárávalis fogna engedelmeskedni.
Ez el fogjatkozot, s6
már tsak nem végsõ pusztulásra jutot
allapattjabanis nints mit tenni a' várasnac, meg gonuolya [!]
a Császar õ Felsége hûségere valo
kõtelességetis Tanácsbéli embereket kûld ugj mint
Isa Péter, és Nadudvari Benedek U. Kik azon Generállal meg
alkusznak 1500, kõbõl buzában, de mint hogy a' buza
szállitásban a' várasnac semmi modgya nem lehetet,
fizettec minden kõbõl buzáért egy egj aranyat ugjmint
[p 0149] 1500. Aranyat Mely summa meg fizetése a' kivánt
terminusra hogy nem lehetet. Tanácsbéli embereknek
rabságban kelet zalagul njomorgani mind addig mig nem egyic
részét azon Szakmari dicsiretes Keresztyén
respublica segitségével, a' tõb ré1szet maga ereje
felet valo meg szorongatásaval tellyesitette a' váras.
A' Tavaszi idõ forgásaban ismét fel készûlnec
a' Magyar vitézlõ rendec, és Németekkel edgyût mennek
titkoson várad alá, de elsõbenis minden utakat meg
állanac, hogy sohonnan hir mondo váradra bé ne mehetne. Meg
ûtik azért Varad varasat die 27. Mai. jo hajnalban,
diadalmaskodnakis, mert feles házakat Olaszi, és Pentec
hely nevû nczákban [!] fel gyuitogatván, sok joszággal
más nap Debreczen alá jõnek s6 itt meg telepednec. Némely
része a' rabokkal, [p 0150] hamaréb el megyen Kállo
felé magok az Urak a' várasra bé jõven. Kucsuk P.
birván penig a' váradi fõ Passaságot, ezen dolog othon
nem léteben eset, mint hogj az fõ Vezér parancsolattyábol
Ersek Uj-várhoz kellet volt menni táborban.
Meg ijed
azért váradnac e' nagy veszedelmén a' város, tudván már
az elõteni példákbolis, a' Tõrõk fortélyát, hasonlo
dologban erezvénis kéze savát [!] Postakat szerez,
hogy Kucsuc P. a' dolgot utánna izennye, hogy igy magarol a'
váras a' veszedelmet el fordithassa. Azon Posta azért
a' Passat Szolnakontul elõl talállya, ki már
viszszáhaza felé jõvõ után vala, a' dolgot néki
meg jelenti, a' Passa a' postát békével csak el
bocsáttya.
Nem sok idõ mulva azért haza érkezvén
Váradra, azon Kucsuk Passa a' kárt, s6 tûz miat valo
pusztitast maga [p 0151] szemeivelis hogj meg lattja,
hivattya a Biro U. levelével 5. Iunii, kinec summaja ez vala,
hogy se napot, se orát ne várna menten menne, adna
számot Várad romlásarol, miért égettette volna fel.
&c
Az T. Tanácz Biro U bé bocsátása, s6 nem
bocsátása felõl vagyon nagj elme farasztásban,
kiválképpen im ezeket forgatván: kîseb casusban már ket
Biráinc végezõdtec el kezec miat, hogy hogy agyuc
harmadikatis magunc két kezével a' veszedelemre ártatlan
voltara lelkûnc isméreti ellen. Viszont ha bé nem
bocsáttyuc, magunc teszszûc mind magunkat, mind õ
kegyelmét bûnõsé. A' T. Tanácz értelme, meg egyez
azért azon, hogy mégis job bé bocsátani.