VÁSÁRHEHYI GERGELY: CATHECHIZMUS [0077]


< alcim > AZ MISÉRÕL.

Miczoda à mise? < alcim v >

AZ Mise annyit tészen, mint Aldozat, tudnia illik, az mi Vrunc Iesus Christusnac szent Testénec és vérénec áldozattya: az Kenyérnec és Bornac szine alat az igazán fel szenteltetet Pap által, Christus paranczolattya szerént.

Mindenféle Isten tisztességére rendeltetet czelekedetec kõzzûl, tisztességesb és bõczûletesb vólt az Aldozat, mind az O tõruénben, s-mind peniglen az Vy tõruényben: Mert valamennyiszer az Sz. Attyác Istenhez szereteteknec nagy voltát akartác ielenteni. auagy Istennec vélec valo kegyelmességérõl hála adóc akartac lenni: Auagy fel indúlt haragyát ûgyekeztec meg enyhiteni, mindenkor àldozattal éltenec.

Mint Noe Patriarcha, mikor Barkayából ki szalása után Aldozatot tõt volna Istennec, oly kedues és kellemetes lõn isten elõt, hogy fogadást tõn Noenac, hogy soha tõbbé az Emberi nemzetec vizõzõnnel el nem veszti: kinec bizonysagára szouaruánt ada az Eghen.

Mikor az Egheket kõrnyûl vészem Felhõckel (igy szól az Isten,) meg ielenic ez az en szauaruányom az Eghen, és meg emlekezem az en fogadasimról.

Iob Patriarcha is bûnnec meg boczanattyáért áldozic vala Istennec. Eomaga is az Isten szent Iob barátit Iobhoz igazittya, hogy õ áldozzic érettec.

Oly keduesec vóltanac kediglen Isten elõt ezek az Aldozatok, kiket [p [007] 8] tiszta szûbõl czelekedtenek, az Szent attyác, hogy az Vr Istent, minden irgalmasságra és kegyelmességre inditottác, kirõl ez elõtis szolltunc.

De mind ezek ielentettéc az mi meg fizettetet Barányunknak áldozattyát, ki õnõn magát áldozatra viué, engedelmesen mind az kerezt fánac halaláig.

Melyben bizonyos képpen mind szent Attyahoz valo szeretetit ez Világ lattára meg mutata: mind kediglen ugyan ezen szeretetinec tekintetiért mint keduelte ez világot, kinec életeért szabad akarattal meg alazuán magát, meg bizonyita Alnakságinkot vállára veuén, és az Kereszt fára fûggeztetuén.

Ebbe azért az Misében, az Christusnac õrõk Testamentom tételérõl, emlekezic az Egyházi Ember, hogy aszt az mindenhato Isten Szent Fiánac io ackarattyát vegye eleiben, kit az vég vaczorán paranczolt, hogy az õ halalánac emlekezetire czelekedgyenec.

Es miképpen az Kereszt fán ennec dragalátos érdemét az mi Iduezitõnc fel fûggeszté, vallára rakuán bûneinket: Ebben az Szent Misebenis emlekezzéc meg ugyan azon fogadásról, az mely Kenyeret adoc én ez világnac életeértm, az en Testem az. Tiéd Vram az Ige, te paranczoltad hogy czelekedgyûc. Te vagy Vram az õrõcké valo Pap, Melchisedek Papnac rendi szerént, egyszer mi érettûnc Szent véreddel, és szent haláloddal az Kereszt fan áldozál, mostan kedig halálodnac emlekezetire minden nap az Keresztyéni Egyházi embertõl az Kenyérnec, és bornac áldási által te szaiadbol származot szent igéc által akarsz áldoztatni.

Vgyan azon ígaz Vér [p [007] 9] azon igaz Test az Oltaron áldoztatic, ki az Kereszt fán áldoztatic; Iollehet nem egy módon, mert ot Sz. Véreddel áldozál, mellyet haláloddalis meg peczétlél: az Oltáron kediglen annac az Aldozatnac czelekedeti ielentetic, és õrõcké valo Testamentom tételednec igassága mutattatic:

Melyben ielented fõ Papságodat Melchisedek Papnac rendi szerént, ki Kenyérrel és Borral áldozéc az magasságbeli Istennec. Ennec penig az aldozatnac, õrõcké valo áldozattyára meg eskûttel, kinec áldozattyát ez vilagon Helytartoidra biztad.

Igy szerzette az Christus, Igy az Keresztyéni Anya szent Egyhaz az Apostoloktól võtte, és világ végezeteiglen élõknec és hóltaknac bûnõknec boczanattyára áldoztatic: hálaadássért, lelki, testi ióknac meg nyeréseért.

Az Papi õltõzetec iegyzic az mi iduezitõnknek halála elõt czúff ruhába valo õltezetit, és Kerezt fayánac válán viselesét.

Az Oltár õmagát iegyzi az Christust, ki által, ès mellyen àldozic à Pap: Ennállam nélkûl semmit nem czelekedhettec, aszt mongya az Christus.

Az Gyortyác, Istenbeli hûtunknek, és szeretetûnknec ielei, melyrõl az Vr Isten paranczolatot adot vala Moysesnec, hogy az õ Oltarán szûnetlen égne à Tûz, mint szent Ianos is mongya az õ latassában.

Añac felette iegyzi aszt az Arany oltàrt, mely Menyországban vagyõ az Isten elõt, holot az Angyal Arany Temienezõt tartuán kezében, és temiénnel meg tõltuén, meg gyutya az Felséges Isten elõt, hogy az szenteknec imadságokat vinné az Oltárra, [p [008] 0] mely az Isten elõt vagyon.

Nehéz az Satáñac à Mise, mert bizonnyal tudgya, hogy ez az Christusnac õrõk Testamentom tètele, ki által hamissan kereset ioszágat el veszté, feye is meg tõretéc.

Az Mostoha fiu is nem tarttya io kedue az Eorõkes fiunac igassagát, Testamentom leuelét, kiben meg vagyon irua édes Attyátol maradot õrõkségnec és ioszágnac minden igassága. Igy bánnya az Satan is az mi Edes Attyánktol maradot testamentomunkat. Sõt meg az neuetésis gyûlõli, azonis erõlkõdic, hogy telyességgel semmie tegye szolgai által.

Mint errõl bizonyságot tõt Anno Domini 1598 Eztendõben az Boczárdi õrdõg, ki meg foyta az Embert, hogy õ az à ki el hitette az Embereckel, hogy az az Ostia, ki meg áldatic az Paptól, nem Christus Teste, hanem czak Kenyer, holot bizonyoskeppen (mikor az elõ Istennec neuére kénszeritetnéc) monda igaz Christusnac Teste az.

Mely Isten igiyenec hatalmassagáról Szent Mathenál ugyan az Satan bizonyságot teszen, paranczoly, ugymond, és ezek az Kõuec Kenyerre lesznec. Gabriel Angyalis: Nõ erit impossibile apud Deun omne verbum.

Eomaga is az mi Iduezitõnc aszt mongya, à mi az Embereknél lehetetlenec, az Istennèl azok mind lehetségesec. Azon Christusnac szayábol származot igik, ki czak egy szauáual ez vilagot teremte, viznec természetit Borrà váltosztatà, és az gyûmõlcztelen Fûge fát meg átkoza, és mingyárt meg asza. It fogadása paranczolattyáual Szent igiye által eggyesûl. Bizony bizony mondom tinektec, valamit kérendetec az en Atyámtól en neuemben, meg adgya tinektec.

Verum Domini manet in aeternun [p [008] 1]

az mely Isten tulaidon egyetlen egy szûlettet halálra atta mi erettûnc, tisztessége mellet es paranczolattya mellet, miert vonna meg magát? miért nem engedne eskûuessel valo fogadásánac? Bizony bizony mõdom tinektec, az en Testem bizonyétel, és az en vérem bizony ital.

Ne fély attyámfia ha Istened vagyon, hatalmaságánacis leni kel, es bizõial olynac, kit emberi elme meg ne foghasson. 5561. Esztendeie, hogy az Napot és az Hóldot teremtette, és fel tõtte az Eghbe, mi vilaga el nen fogyot, mint az te gyõrtyádnac kit te czináltál, azon világá mint szemeiddel látod, meg tartotta, még meg nem feketedet, czillagoknakis még azon fènyességec vagyon, ki annac elõtte volt.

...

Ha az száraz mély Kutba el reitetet Tûz soc Esztendõ mulua sûrõ vizé léuen, Nehemias Papnac imádsága által Tûzzélõt, mentõl inkáb az Christus szaiabol származot igéc által az Kenyér Testé változic.

...

Vallyons az Vrnac keze erõtlené? most immár meg látod, hogyha az én szóm czelekedettel be teli?

Mi hibát találtál az Istenben, hogy el táuoztál tõlle, hogy más hûtõt faragtál, kit soha nem hallottác az te Attyáid.

Illyés Propheta ember vala, mind az által egy szauáual paranczola az Tûznec, és azõ szem pillantásban alà iõue, és két uttal engedelmes lõn, ugy mint Isten szolgaianac, és száz embert emészte meg.

Egy maroc Lisztet, és egy kalán [p [008] 2] olaiat annyira meg szaporita az Sarepta varosbeli õzuegy aszszonyállatnac hogy három esztendeig el nem fogya sem el nem apada.

Hasonlatosképpen czelekedéc Eliseus Prophetais, az adós aszszonyállattal kinec egy kalan olainal tõb nem vala, kiuel rakua tõb soc Kásakat, és hazánal valo mind ûres edényeket.

Iosue paranczola az Napnac és à Hóldnac, hogy meg allanánac, és meg állánac.

Tudodè mit mond Christus ûduezitõnc, az Egh és à Fõld mind el mulnac, az en beszéden pediglen meg marad.

Igaz út, igaz élet az ûduességre kit Christus hagyot, és paranczolt, nem kettõzteti beszédét Ego sum Deus, & non mutor.

< alcim > Mint kellyen magát viselni az kõsségnec ez szent áldozatnac ideyén. < alcim v > Mikor az Pap imádkozic, ès nagy alázatossaggal szent Dauidnac Psalmusat el mõgya, es az szent Aldozathoz meltatlan iárulását kõz gyónása által ielenti, ès soc kûlõmb kûlõmb imádságoc által Christusnac érdemét lelki fohászkodásoc által keuánia, kiuel ielenti az Christusnac à Kertbe veres vereitékéuel valo imadsagát:

Az kõsség ezek kõzõt imadkozzéc minden Testi és Lelki szûkséget imádsága által ielentuén: ugy mint Istennec szeki elèt térdre esuén, kezeinec fel emelèseuel irgalmasságot kéruén. Es mikorõ az Vrat fel mutattya az Pap mint Vránac és terentõiénec ielen voltát alázatosan imádgya

Ennec kediglen az szent Misénec oly bõczuletes méltosága vagyon, kit soha az Emberi elme, meg nem foghat, ugy mint ki az Attya Istennec véghetetlen szeretetinec bizonyos iele, es az mi Vrunc Iesus Christusnac [p [008] 3] aruaságunkba, kinczes Tárhazánac kólcza, õrõk életnec meg nyerõye, és Isten haragyánac engesztelõye.

Vaiha az Isten titkos dolgainac káromloi eszekbe vennéc ez Sz. Aldozatnac méltosagát, kûlõmben gondolkodnánac állapattyoc felõl. Iay azoknac kic Chortual eggyût el vesztenec, és el veszendõc, él az Emberektõl valo féltekbe, és adományért Balaammal eggyût az Istennec hiueit karomlyác, és testi buyaság által az Istennec Egyhazát szaggattyác; Sem siet az Isten, sem késic, mind az által el érkezic.

Mit czelekedéc az Isten az O tõruényben az békességnec Szekrényénec rabságábol valo haza vitelekor az Bechsamitáckal, kic nézic vala iõuetelit, és méltatlan tekintetekért Hetuen fõ embert õlé meg, és az Kõsség kõzzûl Eotuen ezert: Kiben czak az Manna, vala es Aron meg virágzot veszszeie, Moises két kõtáblaia, és az Cherubin Angyal képec az Oltáral eggyût. It pediglen az sz. Misében nem czak Manna, Aaron veszszeie, és Cherubin képe vagyon, hanem az igaz Menyországbol alà szállot Kenyér, szûz Marianac mehében meg virágzot emberi ábrazat, és az Attya mindenhato Istennec tellyes ábrazattya mutatatic Christusnac paranczolattya szerént.

Tekincz meg, mongyác vala Iacob Patriarchánac fiai, hogy ha ezé à Ruha, kit Iosephnec czináltattál, kit vérbe keuertec vala.

Hasonlatos képpen az Kõsség is latuán az Vrnac Szent Testét és vérét, arra emlekezteti à ruhára, kit fel võt vólt szûz Marianac mehébõl melyet vérbe fogyua fûggeszté fel az Kerezt fára.

Hogy ha meg marattoc en bennem, [p [008] 4] és az en beszédim meg maradnac bennetec, à mit akartoc kérni, meg lészen tinéktec, Iduezitõnc mongya.

< alcim > AZ BÕITRÕL.

Miczoda az Bõit?

TEstnec szenuedtetése, bûneinknec meg boczanattyára, és Istennec malasztyánac bennûnc õregbûlessire, az Anya szent Egyháznac szokása szerént, bizonyos napokon.

Várodé Bõiteléssedbõl ûduességedet, auagy à Hús nem ételbõl?

Az Christus Iesus érdeme által, hiszem és várom az en iduességemet mind az által, azon erõlkõdõm hogy az en életemben az Christusnac szenuedésseben is részem legyen.

Mert az Christus szenuedet érettem, hogy enis szenuedgyec érette, és az õ nyomdokit kõuessem, á mennyire az en gyarlo termeszetem szenuedi, és az Keresztyéni Anya szent Egyház elõmbe adgya.

Nem az ételben, sem az italban ál az iduesség, hanem az Istennec paranczolattyánac meg tartássában, Christus érdeme által

Az étel az hasnac, az has az ételnec, mind eszt, s mind amaszt el ronttya Isten.

Az Hús étel õmagában senkit nem kázhoztat, [!] hanem az engedetlenség. és az Anya szent Egyháznac, Christus Vrunc iegyesénec paranczolattyánac meg utalása.

...