TINODI: CRONICA ELÕSZÓ. 0001


EZ ielõn valo kõnyuetskét szõrzeni nem egyebert gondolam, hanem hogy az hadakozo, bay viuo, varac varasoc ronto, es varban szorult Magyar vitezõknec, lenne tanusag, ûduesseges tistõssegõs meg maradasokra, az pogan ellensegnec mimodon ellene alhassanac es hadakozyanac: mert mint illic lelõc szerént az õrdõggel testel es ez vilaggal koroskent az io kõrõsztiénnec hadakozni: vgyan ez vilag szerent es az pogan ellenseggel illic tusakodni, ellene allani, õrõc eletõt nyerni. Lam az hadakozas, embõr õldõkles regõn kezdetõt, még Adam attyanc ideyeben: Mikor az elsõ két fija egyic az masikat Caym Abelt meg õlte: Az vlta fogua meni szantalan soc chyudac hadac, õldõklesõc lõttenec, az Cronikaban bõlchyec aszt mind be irtac. En aszt meg gondoluan, es latuan ez szegin Magyarorszagban, mely chuda veszõdelmes hadac kezdénec lennie: Ezõknec meg irasára, hogy ki lenne vég emlekõzet, senkit nem halhatéc: Mind ezõc meg gondoluan, es vraimnac baratimnac erre valo intesõket gyakorta haluan: Keszõritetém en magamat ez szegin eszszõmmel ezõknec gond viselesere foglalnom, es ez egy nehany istoriat meg irnom õszue szednõm, es az kõssegnec ki adnom, ki lenne az tõb Cronikác kõzõt veg emlekõzet, kinec munkaiaba sokat farattam, futostam, tudakosztam, sokat es kõltõttem. Igaz mondo iambor vitezõktûl, kic ez dolgokba [p 0002] ielõn voltanac ertekõsztem, sem adomanyert, sem baratsagert, sem félelemert hamissat be nem irtam, az mi keueset irtam igazat irtam, ha valahol penig vetõc volna benne, aszt ne en vetkõmnec, hanem az kiktõl ertekõsztem tulaydonichyatoc: Es kérlec titõket ennekõm meg bochyassatoc. Ha penig aszt ertõm hogy ezen munkam ionac es kellemetõsnec teczic tinektõc, ez vtan es ayanlom en magamat mijg az vr isten eltet ez vilagba, az iõuendõ szerenchyakat es hadakat vitessegõket, io akarattal gond viselessel, igazan iamborul õszue szednõm, irnom, es ki adnom igyekõzõm: Kibõl az vitezõc minden igyõkbe kõrõsztyén modra tugyanac ûduessegõkre bõlchyen iarni hadakozni: Touabba ûduõssegõs egessegtõket kiuanom. Erdelben Kolosuarbol, Bõyt mas honac xiiij. napián: Christus szûletese vtan 1554. esztendõben.

CRONICA ELSÕ RESZ

AZ HATALMAS ES FELSEGÕS FERDINANDVSNAC Romasagnac, Magyar ors543zagnac, Chyeh orszagnac etc. Kiralyánac, ennekem kegyelmes es kegyõs Vramnac: holtomig válo hiju szolgalatomat.

FELSEGÕS es kegyelmes vram: Niluan vagyon az Attya Vr Istennec hatalmassaga es io volta: hogy az halando embõrõket életikre nem az û erdõmõkbõl, hanem az û irgalmassagos io voltabol kûlõmb kûlõmb ayandokyual szerette es meg latogatta. Engõmet es az û kegyelmessegébõl kõzzûlõc ki nem hagyot semmisse nem tõt, kiért adoc nagy halat û felsegenec, hogy engõmet soc iauaual szeretõt, az tõbbi kõszt oly malasztal, tudomanyal szeretõt, hogy kûlemb kûlõmb feyedelmeknec Chyaszaroknac, Kiralyoknac, Herczegõknec hadokat, vijadilyokat ritmus szerent Magyar nyeluõn enõkbe szep notakual enõkleni tudom szõrzeni. No azert felsegõs es kegyelmes [p 0003] eszt gondolam magamba, hogy ez szegin Magyar orszagba, az pogan Terec Chyaszar miat lõt soc veszö20delmekbe, es az felsegõd vitezinec el esesõkbe es vitessegõkbe nyeresegõkbe, Cronikaba be irnec, kiuel felsegõdnec hyu szolgalatomat ielõntené es keduét lelném: mert iol tudom az bõlch feiedelmeknek erkõlchyõket, hogy minden vysagnac irasat õrõmest lattyac es oluassac. Vagy nyereseg auagy veszteség, de rola meg emlekõzni gyõnyõrûseg. Tanu bizonsag errõl az tengõr vizebe Eneas tarsait mint bisztattya volt, hogy az ot valo nyomorusagoc végre emlekõzettre õrõm leszõn. Azert ez fel orszagban az Dunan, nap kelet felõl Magyar orszagba tõrtent chyudakat, hadakat, veszõdelmõket, nyeresegõket es, valami reszebe be irtam, az idõnec nehessegeyert ez keueset Kolosuarat meg nyomtattam. Kit te felsegõdnec iduessegere, toisztõsségere, minden io szerenchyeiére ayanlottam tulaydonitottam es ayandekosztam. Annac okayert kõnyõrges es alazatos keppen kerõm te felsegõdet, mint kegyelmes Vramat Patronosomat es kegyõs Kirarolyomat, hogy ez en kis kõnuetskemet ayandekõat, kegyelmesõn vegye te felseged es fogadgya. Ha pedig ez en irasomba vagy tudatlansagombol, auagy másnac gonoszul magyarazasabol, oly vétõc volna ki te felsegõdnec nem teczenec, aszt az vr Istenert es az te kegyelmessegõdert ennekõm szegin meltatlan szolgadnac meg bochyassad, es eszt io neuõ fogadgyad, kiben ninchyen semmi ketsegõm. Vr Isten lassa te Felsegõdet û szent ayandekaual szent malasztyaual, egesseguel. minden pogan ellensegõd ellen bõlch ertelõmmel valo io szerenchyeuel, kiuel ez fõldõn az te orszagidat, bodogul birhassad, alatad valo népedet oltalmazhassad es meg tarthassad Amen. Es ennen magamat minden engedelmesseguel te Felsegõdnec mint kegyelmes vramnac alazatoson aianlõ. Kolosuarbol, Bõyt mas honac xiiij. napian: Vr szûletese vtan 1554. esztendõben.

CRONICA ELSÕ RESZ

Ianos Kiral testamentoma: SZuliman Chyaszar indulasa: Kiral fiat meg latasa: Kinches Budanac elfoglalasa: Kiralneaszszon budosasa: Frater Gyõrgynec ciél chyapasa: Kiral fiara tamadasa.

SOk chyudac voltanac ió Magyar orszagba
Ki nagy emlekõzet széles ez vilagba
Tûz eztédõvlta ilyé nagy bolygasba
Nem voltac Magyaroc hasonlo szerenchyaba.

Erre halgassatoc es tû meg halyatoc
Mert ez leszen nektec ieles Cronicatoc
Kirõl emlekõzic tû meg maradéktoc
Mert vagy mind eluesztec avagy iora fordultoc

Beszéllec Erdelben mast tõrtént dolgokrol
Ianos Kiraly fia kibudosasarol
Es az Frater Gyõrgynec õ sok chyudayarol
Chyuda képpen tõrtent nagy szernyû Halalarol.

[p 0005] Az Ferdinand kiral igyekõzeserõl
Pogan Chyaszar ellen tõrekõdeserõl
Io Magyar orszagnac meg epõleserõl
Legyen Isten vele elkezdõt nagy igyerõl.

Sõt io Ianos kiral hogy Erdelben vala
Ysabella aszszon io Budaban vala
Masfel ezõr es Negyuen ben irnak vala
Az kyralne aszszony egy szép fiat szûlt vala

Tuttara kiralnac lõn õremben vala
Nem sok idõ mulvan halalra szorula
Frater Gyõrgyõt Petruitot ot elõ allata
Fiat feleseget chyak õ nekyk ayanla.

Ime tõrtenek halala Szaszsebesben
Szekes Feyer varban lõn eltemetésben
Az kiralne aszszon lõn keserûsegben
Fiaual aruaua marada õzuegysegben.

Az Felseges kiral Ferdinandus kiral
Felesege vtan lõt tõruenbõl kiral
Anna aszszon batya az io Layos kiral
Ki Mohachon vesze ez orszagert az kiral.

Nagy sok eze kûnche kõlt már ez orszagra
Az Magyar nemzetnec meg maradasara
Ki Nnõmet orszagnac lenne nyugolmara
Pogan Tõrekõknec eltauoztatasara.

Vendég orszagokbol neki soc hada lõn
Ki Ianos kiralnac oly nagy buara lõn
Elõszer Tokaynal nagy futamasa lõn
Kõrõsztesi Mezõn gonoz szerecheye lõn.

Szertelen futasa az Szinai Mezõn
Ferdinand kiralnac kin nagy õrõme lõn
Mind ezeknec oka az soc Magyar vr lõn
Mert kõsztõc két partolas hasonlas lõn.

Lõn vegre kiralnac oly nagy soc karara
Soc rendbeli hadanac el romlasara
Magyar vraknac à sem lõn soc hasznara
Mert Partolasõc lõn sokaknac halalara.

Ianosnac halalat Ferdinand hogy halla
Kis fia annyaual Budaban ben volna.
Hagyá szèp taborat hogy hamar indulna
Mind vizen es fõlden Buda ala szallana.

Taborat indita Budat meg szallata
Lõtteté rontata igen ostromlata
Az kiralne aszszont azzal haborita
Szuliman Chyaszarnac nagy sirtaban irata.

Ezen pogan Chyaszar igen meg busula
Szaz ezer emberét Budara bochata
Az nagy Memhet Basat képeben bochata
Ianos kiral fiat hogy meg szabaditana.

Rettenetõs haddal Memhet el fel szalla
Szent Gellérd hegyére az Nemõt szorula
Budarol soc magyar akkoron ki szalla
Eluegy terekekuel egyût sokzor ostromla.

Az Chyaszaris nem tûrhete fel sûete
Az kiral fiahoz szerelmet ielõnte
Hogy népet az Drauan altal kõlteszteté
Az Budai hadat azzal meg erõlteté.

Terekõc Magyaroc ostromnac menénec
Nagy rettenetõsõn szent Gellérd hegyénec
Sokan az Nemõtõc az hegyen veszénec
Kic szalathatanac hamar fel sieténec.

Vigan Terõc Chyaszar Skanbriaba iuta
Janos kiral fiat ot ala hozata
Hûvsegõt fogada meg el fel bochata
Io Terec Balintot chac maganac marasz.

[p 0006] Sokåt ez dolgokrol nem illic szollanom
Mert tõlem már sokat hallottac iol tudom
Erdeli gondomat ezzel sem mulatom
Chac ennec sommayat en tûnektec mast mondom.

Dunat Pestet Budat Chyaszar elfoglala
Az kiralne aszszont bekõuel bochata
Ot elkeserteté Lippaba szallala
Az Tiszan tul ez orszagot neki ayanla.

Erdelbe be szalla gyula Feyer varba
Kis fiaual lakéc nagy fohazkodasba
Frater Gyõrgy marada az kinchtartosagba
Harom Pispeksegbe Erdeli Waydasagba.

Temes varbaio Petruytt Peter szalla
Nagy hûven szolgala õ az Ispansagba
Birodalma vala Lippaba Solymosba
Io Karánsebesbe bûr vala io Lugasba.

Igen nagy gongyoc lõn ot ez kètt Tutornac
Mint keduet lelhetnéc az terec Chyaszarnac
Szoual ayandékual Békõknec Basaknac
Sokat igyerenec adanac az Chyaszárnac.

NO MAR HALgassatoc ez deréc Cronikat
Az két Tutornac kõsztõc nem alkhatasat
Barat Kintstartonac szertelen chyudayat
Kiralne aszszonnac fiaual budosasat.

O mely szegin régen az Frater Gyõrgy vala
Vezetéc neue Vltissenouit vala
Skardonahoz kõzel neki haza vala
Az Horuat orszagban Karkas viz parton vala.

De mikor Clastromba Remõrekkõszt vala
Ot es bûr io borral mert Kucharoc vala
Õ minden dolgaban gyors es okos vala
Az õ szolgalattya mindennec kedues vala.

Lõn hiréuel dolga io Ianos kiralnac
Tanachyat fogada agh Frater Ianosnac
Clastrombol hiuata szolla az Baratnac
Hogy immar szolgalna õ kiraly maganac.

Veue felyeb felyeb szép ieles tisztekre
Vduarbirosagra onnat Pispeksegre
Onnat Kinchtartoság gond viselesere
O dolga mindenben lõn kiralnac keduere.

Tistamentomba [!] hagya mint Gubernatort
Oltalmazna fiat vele ez Orszagot
Halalkor kiral hadgya ez Baratot
Eltetné annyaual fiat kis Hertzeg Ianost.

Io Petruitt petert melle hatta vala
Ki Ianos kiralnac attyafia vala
Kit nagy szegûnsegbõl õ felemelt vala
Fiat feleseget es rea biszta vala.

Nagy hûvsegèt io Petriut meg mutata
Ciél chapasat neki lam senki nem latta
Sõt az kiral fiat mindenbe taplalta
Kinec laba nyomát nagy hûvseggel nyomotta.

Io hût alat mast ertõm hogy aszt mongya
Hogy halalig vra gyermekét sem hadgya
Gyûytõtte szep kûnchõt szûksegere adgya
Dolgat az ki hallya dichéri iova hadgya.

Sõt õ Temes varba kezde aszt gondolni
Ha az Frater Gyõrgyel kezdenec meg halni
Az kiral kinchyeben sákmant kezdenec tenni
Az kiraly fû kezd nagy szegûnsegbe maradni.

Tõn ily izenetõt Barat kinchtartonac
Ez nehéz ne legyen te vrasagodnac
Tudod hûuec vagyunc az kiraly fianac
Vele egyetõmbe az õ aszszon annyanac.

[p 0007] Aszt tudod mel nagy kûnchet neki gyûytettûnc
Szép erõs varakba kiket helyhesztettûnc
Orszag akaratbol ki adgyunk engegyunc
Egy kiraly hazba mindent be helyhesztessûnc.

Chyac haromfõ személt orszagul valaszunc
Harom nemzet vrnac nagy hûtet fel adgyunc
Azokra az kûnchõt illyen modon búzzuc
Mig emberkort er az kiralfû addeg adgyuc.

Aszt igen iol tudod ha kõzdûnc meg halni
Feleségûnc gyermekûnc nem kezd maradni
Tisztartoc Fayosoc viszszat kezdenec vonni
Az kiral fianac kezdnec nagy gondot adni.

Sõt hogy eszt meg halla Frater Gyõrgy haraguéc
Ehõz õ nem alla mert neki nem tetzé0c
Szola hogy halalig tõle ki nem vennec
Holta vtan tiszttartoi min meg engednéc.

Sûr vala gyakorta az kiralne aszszon
Semmi birodalma neki ez orszagon
Az Frater Gyõrgy tartya fiaual abrakon
Kedue szerent ninchen gyakran bankodic azon.

Ohitua telelni mene fel Gyaluba
Irnac vala ezõr õtszaz negyuen nyolzba
Betegsegeben kezûl vala banatba
Akar el ki menni onnat Lengyel orszagba.

Veue eszt eszébe Barat Petruittyal
Mindent igerénec õ nagy szép szauokual
Aszszont meg marasztac nagy fogadasokual
Feyér varra hoza Frater G. Nagy szép szoual.

Immar ez ket Tutor ellenkõdic vala
Kibõl végre az orszag iot nem vár vala
Lengyel kiralne aszszon eszt hogy meg halla
Mondhatatlan azon igen meg busult vala.

Erdé1lben bochata hamar ké1t szolgayat
Poznezti Pispõket es egy Nadrespanyat
Egyben bekéltetnéc hoznac az két vrát
Hogy hûven szolgalnác Leanyat Vnoksayat.

Chyac hamar vrakat õszue bekeltetéc
Egy mas akarattal ot õk eszt rendeléc
Negy vrnac mindenkor eggyic ot ben laknèc
Kiralne aszszonnac szolgalna ot forgodnéc.

Ot auagy Frater G. vagy Petruitt Peter
Vagy Patochi Ferencz vagy Lossonci Antal
Mindenkor forgodnec kiral tanachiual
Varadda indula Barat Lengyel vrakual.

Maradanac hárman szolgalac õ felsegé1t
Mikor lattåc volna az õ nagy szûksegét
Es az Fratter Gyõrgynec õ nagy fesuensegét
Fogadassal keréc az aszszont õ felsegét.

Petruit szollala keryûc Felsegõdet
Mû igen iol lattyuc te nagy szûksegõdet
Lippan meg szõrõzyûc beuõn életõdet
Iõy el ot el tartyuc aztalodat népedet.

Ysabella azzon eszt io neuen veué
Hûvsegõket szép beszeddel meg kõszõné
Eszt mind az orszagnac hamar hûrre teue
Hogy ehel meg halna kezzõlûc el ki menne

Lõn el indulatba Deuara be szalla
Varadda Frater G. est hamar meg halla
Hûv szolgai altala kere es vnzonla
Erdelbõl ki ne menne mert vegre meg banna.

Lam õ akaratyat azzon valtoztata
Deua varaban õ kûnchet fel hordata
Eszt haluan Patochi Losonci busula
Okot leluén mind az ket vr haza indula.

[p 0008] Az kiralne aszszon Deuarol indula
Petruitual hogy Szõbõmbe be szallana
Frater G. Varadda aszt ne hogy meg halla
Szõbõnnec izene azzont be ne bochatnac.

Vay te rauaz Vilag mely hûtetlen te vagy
Szohoz ayandekhoz mely igen haylo vagy
Vilag gazdagsagban telhetetlen vagy
Kiert Keresztyen népnec te vtalatos vagy.

Inkab enedenec az Barat szauanac
Hogy nem az aszszonnac es kiral fianac
Maga meg eskûtec az kiral fianac
Oket nem bochatac Szõbembe à szasz vrac.

Tõn sûrua kõnyõrgest azon az Istennec
Aldot igaz Isten ki latod szûueknec
Minden alnoksagat hitlen embereknec
Hagyom chac te read hogy meg itiltessenec.

Sirua Ysabella Feyér varba szalla
Eyel nappal ohût sûr kesereg vala
Io Petruitt Peter tisztiben indula
Ez meg lõt dolgokon oly igen meg busula.

El gondola Frater G. Chyaszar mi voltát
Az õ rauassagat alnoc hazuksagat
Mint kiral fianak ayanla õ magat
E szûn alat maganac keuannya orszagat.

Rola oly nagy gondgya mint õ ki hozhatna
Hogy az Pogan keztõl meg oltalmazhatna
Attyatul maratba éppen iktathatna
Chac kõrõsztyen kézbe bár szegûnben tarthatna.

Eszt eszébe veue már nemfog Chyaszarnal
Soc rauassagaual es soc ciel chapasual
Menyere az Chaszart szép ayandokaual
Meg annyéra chalta édes rauassagaual.

Nam mely chudalatos vala bõlchesege
Õ minden dolgaba nagy esze elmeye
Ha akarta Chyaszar kiral szemét bekõtte
Az mint õ szerette mind ketõt vgy viselte.

Igen nagyot hasznalt bizon ez orszagnac
Benne valo nnepnec meg maradasanac
Mayd meg erthetitõc ha volt ez orszagnac
Az õ ciel chyapasa hasznara magyaroknac.

Sokat gondolkodec frater Gyõrgy eszébe
Vra gyermõket ne eyche terek kezbe
Ez orszag maradhatna keresztyén kezbe
Némõt chyaszartul kiraltul erteni kezde.

Sõt már õ kõzeiec vala el vègezue
Kiral keuetéuel hogy õszembe lenne
Kis aszn napyan az Nûr batorba lenne
Kiralfia felõl Erdelrõl iot végezne.

Ime ez idõ kõszt chyaszar az vraktul
Bechyet Bechkereket kereti Barattul
Gondban esénec vrac ez hûr hallastul
Jnkab meg felemléc frater az Chyaszartul.

Mû valasztya legyen tõlõc az Chyaszarnac
Simandot valasztac hogy arrol szolnanac
Kiral keuetérõl es ot szolnanac
Hogy ha szûckseg volna kõuetsegõt meg halanac.

Ot ez negy vr Simandon szõmbe leuenec
Az terec Chyaszarnac bõlchen meg felelenec
Batori gyûlesbe es mind ot lennenec
Petruit, Patochi, Losonci be gyûlnénec.

De kiralné aszszon halla eszt meg érté
Az Nemõt keuetuel Barat szõmbe lenne
Budosoban kiral fiaual eytené
Orszagat õ tõle elidegõnitené.

[p 0009] Ot frater G. Erdelbõl hozza hiuata
Es Magyar orszagbol vrakat hiuata
Varadbol nagy szép seregel el indula
Ket ezeren nagy Pompaual Batorban szalla.

Modgya mint Felsegnec õ dolgaban vala
Az Clastromba szalla kernyûl fogtac vala
Puskasoc Louagoc igen õrzic vala
Alfõldi Vrac chac kõuetõt bochattac vala.

Io Groph Miklos vala ot kõuetsegben
Iambor tanach vala kiraly hûvsegeben
Magyaroc hoz vala oly nagy szeretében
Halalat ohûttya ez vers sõrszõ élteben.

Nagy sok Magyar szannya ez vitez halalat
Mert szereti vala Magyar vitez voltat
Mindenfele Mesternec bõlch tudomanyat
Az felseges kiralyes ohittya meg holtat.

Ot kiral képében fogada Baratnac
Ha Magyar orszagot bochattya kiralnac
Attya ioszagat Ianos kiralfianac
Eppen meg bochatna meg adna szép Ianosnac.

De Erdelsegben es Vaydasagban hadgya
Kiralne aszszonnac Iegyruhayat meg adgya
Baratnac Varadi Pispõkseget adgya
Eztergami Ersõkseget es vele adgya.

Ottan az Frater G. ez hitnec meg alla
Õ es Groph Miklosnac hitõt adot vala
Batorbol ki ieue õ Erdélbe szalla
Kiralne aszszonnac mit szerete aszt szolla.

Mikor iranc ezõr õszaz és õtuenbe
Gyûlest hirdetenec kis Karachon innepébe
Kiralne aszszont inditac nagy hidegbe
Io Kolosvar felé az Marosnac mentébe.

Im az Barat vûué aszszont Besztertzébe
Sokan chonkulanac, halanac nagy dérbe
Onnat Kolosvarba harmad nap viue be
Nem gyûlésbe hanem Korlatouitt menyekgzõyebe.

Nagy pompaual menyekgzõ lõn Monostorba
Masod nap kiralne aszszon Kolosuarba
Minerona aszszont elhazasitasba
Zbornitzki Miklosnac adá tõruén hazassagba.

Ot szép ayandékot az orszag mutata
Szegûn kõz nemes nép kit valt igen bana
Mert soknac kõltsege mar elfogyot vala
Gyûlest nem varhattyac soc haza is ment vala.

Frater G. az gyûlesbe chac aszt végezé
Az aszszon ket hûv szolgayat el vesztené
Horuat Mihalt, Chyaki Mihalt meg õletné
De bûnõket az aszszon õ magara veue.

Egy fûllër heaual forintot szerzénec
Hogy terec Chyaszarnac adot szerzenénec
Mert mindenkor toruõnye Erdélieknec
Forintot heyaual az adoban szednénec.

Reggel aszszon indula io Feyervarba
Chyendezbe marada buuaba sirtaba
Petruit meg erte mindent Temes varba
Aszszonnac meg ira chaszarnac Drenapolyba.

Deréc szerént kiralné aszszon meg tuda
Erdeli vraknac mind tuttó0kra ada
Kére õket hogy gondolnanac iol arra
Hogy ne esnenec feienként Chyaszarnac rabba.

Igen gondolkodnac vrac rettenénec
Sokan az aszszonac ot fogádast tõnec
Hogy minden szerenchét vele késertenec
Ebben frater Gyõrynec [!] chyac hamar hûrt teuénec.

[p 0010] No hamar al Vintzbe frater G. be szalla
Tûtkon szaz Sebõst õ maganac foglala
Kiralne aszszon ellen sokat gondola
Mint Erdelybõl fiaual ki igazithatna:

Az Franczai kiral gazdag Kiral vala
Carol Chyaszar Ferdinandus vduaraba
Koroskent kõuete az kiralnac vala
Frater G. dolgat kõuetõc ertõttec vala.

No hamar meg irac Franczai kiralnac
Kiral es meg ira az terec Chyaszarnac
Barat hûtõt adot Batorba egy Groffnac
Magat kõteleszte az Ferdinand kiralnac.

De hogy iobban Felsegõd ez dolgot tudgya
Bizon felsegõdet Barat el arulta
Õ vra gyermekét annyaual el atta
Io magyar orszagot Nemõtnec ayanlotta.

Oly igen keszûlnec Nemõsõc Magyarual
Rád akarnac iõnû az õ nagy hadokual
Chyaszar halla feye haytogatasaual
Chyac el amelkodéc soc gondolkodasaual.

Az volt vegezese sõt regen Chaszarnac
Hogy egy kis leyanyat Franczay kiralnac
Felesegõl agya Ianos kiral Fianac
Es meg koronazia sep varaban Budanac.

Vrasagba hagya kûnchõs Budanac
Io Magyar orszagnak es Erdel orszagnac
Es az Tot orszagnak az Horvat orszagnac
Vegre Bech orszagnak az fõlsõ Cheh orszagnac.

Terek Chyaszar ira az Magyar Vraknac
Kûlõn kûlõn az kerûtet varasoknac
Mind az varmegyeknec kûlõn az Szaszoknac
Az õ leuelében eszt ira mind azoknac.

Chyuda iol tudgyatok kic voltatoc hiuem
Mikor kûnches Budat en kezemhõz veuem
Kiral fiat annyaual én el eresztém
Satoromban Frater Gyõrgyõt én meg eskõtém.

Rea felele ot ennekem hûv leszen
Vra gyermekénec hûv szolgaya leszen
Szegénsegbõl kiral vrasagra veuén
Szerzetõs voltat vénsegét gondoluan nezuén.

Azert bizam rea Ianos kiral fiat
Asszony annyat vele az õnnen orszågat
Veletõc tudgyatoc Ianos kiral fiat
Békéuel tartottam oltalmasztam országat.

Oly ha adó0t is chac tûz ezer forintot võttem
Hogy hûueim vattoc asztes azert võttem
Maga az orszagnac hasznat mind ertõttem
Az Barat elarult engë0m iol meg ertõttem.

Nam feyemet egyõt vranac fiaual
Elarult aszszonnyaual Magyar orszagual
Azert hagyom nektec nagy Paarancholatual
Ellene tamaduan Baratnac hamarsagual.

Azert kergessetõc es õt megfogyatoc
Vagy feyét vagy magåt tû kézbe hozyatoc
Mert ha viszsza haluán tû ra nem gondoltoc
Szennel vassal tõlem bizon tû meg rontattoc.

Terec Chyaszar ebben socat nem mulata
Mamhut Chyauszt hamar ot elõ hiuata
Minden leueleût kezében adata
Mint benne eliaryon haraggal megtanita.
Oly hertelen Chyausz Temes varba mene
Petruitt Peternec mindent meg beszele
Chyaszar Parancholattyanac hogy engedne
Az kiraly fiara õ nagy gondot viselne.

[p 0011] Ottan io Petruit szép haddal keszõle
Chyauszt ot meg hagya erdelbe siete
Kiralné asonnac eszt mind meg ielõnte
Aszszon Mamhat Chyauszt hamar hozza vitete.

Rola gondola frater G. eszt hogy halla
Sebõsben hozzaia vrakat hiuata
Fõfõ szolgait es ot hozza hûuata
Fõfõ emberekkel õ dolgayrol szolla.

Ez Mamhut ot szolla kiralne aszszonnac
Nagy kegyelmessegét monda az Chyaszarnac
Es minden oltalmat mint io leyanyanac
Az kiral fianac mint tulaydon fianac.

Gyûlest hogy tetene Erdeli vraknac
Hallanåc meg parancholattyat Chyaszarnac
Aszszon elirata minden szec allyanaac
Kic akkort mindnyaian Szaszsebõsbe valanac.

Ira Magyar orszagba az ket hûuénec
Losonci Antalnac Patochyi Ferentznec
Az Tisza kebelben mind az var megyeknec
Kic az Feyer varba hamar mind el begyõlenec.

Hamar leueleket Chyauz mind el oszta
Fõfõ vraknac var megyeknec meg ada
Szauat az Chyaszarnac Chausz ot igy monda
Az frater G. mellõl hogy minden el alana.

Vra gyermeket mert el arulta volna
Minden õt kergetné es ki megfoghatna
Az kiralne aszszon kezében iktatna
Azzal az Chyaszarnac nagy hiusegõt mutatna.

Nam ha el halgatnac õc meg bûtetnénec
Vassal tûzzel hazokban emestetnénec
Barat halla nem alita ezt sem minec
Sebõsbõl be mene varasaban Megyesnec.

Gyûlést ot tétete keueteket valaszta
Orszag embõrûuel ket szolgayat ada
Draua Ianost Bornemiszsza Gergelt bochata
Nagy szép kõuetseggel az Chyaszarhoz bochata.

Am hamar hiuata Petruitt Raczokat
Sebõsbõl Lugasbol vitez Olahokaat
Losonci Patochi es io szolgaikat
Feyer var alat meg szallatac õ hadokat.

Rettene meg szûvõc kõvély Lengyelõknec
Kiknec chac buyasag es tancz kel keduõknec
Esznec isznac leanyoc kerõl ciellegnec
Kiralne aszszonnac kõnyergetni kezdenec.

Igen ioc nem vagyunc mû taborban lakni
Keriûc felsegõdet ne akary ki kûldeni
Minket az taborban otkin nyomorogni
Iobbac vagyunc itben felsegednec szolgalni.

Ezen az io aszszon ot igen mosolga
Gyenge Lengyelõknec õ ot béket hagya
Io Petruit Peter al Vincz ala szalla
Õ viadalnekûl ot hamar belõ szalla.

Derec szép sereget ot ket felé oszta
Chyerepuit Miklost hamar el valaszta
Branchyka ala Chyanad ala bochyata
Egy falka népéuel Feyervar mellé szalla.

Oly hamar meg tuda Barát az Megyesbe
Hamar hozza gyûyté fõfõ Szekõlyõkbe
Kéré hogy mellette lennenec igyébe
Titkon forintokat ád vala tenerõkbe.

No fel tamadanac mind melle allanac
Frater Gyõrgyel Vasar helre be szallanac
Ot az Calastromba õc be szorulanac
Hûv s40olgaiban Aszszonnac meg fogdosanac.

[p 0012] Az Martonfûaknac ot maguát szakaszta
Az Marton Andrásnac nyakat el vagata
Balintot õchéuel Gõrgé0nben le vagata
Kiralné aszszonhoz boszutetelt mutata.

Vala az frater G. oly igen nagy hadual
Kis Kõkellõ mellet indula hadaual
Az szegé0n né0p kõzet dulassal fosztasual
Az meg nyomorultac élnec nagy iaygatasual.

Ime ez idõ kõzt taborat indita
Az io Varkuch Tamas Varadfelõl iuta
Chyanad fele ala Raczokra rohana
Ki lõn az Raczoknak igen nagy romlasokra.

Talam meg vnnyatoc ha mast tõbet mondoc
Ottan az tõbinec mast en bekét hagyoc
Az elsõ reszenec mast en véget adoc
Az masic reszeben errõl tõbet hallotoc.

CRONICA MASOD RESZE

Az Raczoknac meg verése: Frater Gyõrgynec veszõdése: Az Basanac be ieuese: Terõc Ianos vitessege: Ianos Herczeg ki lepesse: Es Cassaba ieuesse.

Az Kõkõllõmeliet Barat nnagy hadaual
Kazon Basa Lippan belõl szép hadaual
Varkuchyot beszellõm mintiara Ratzokual
Kazon Basa mint yart az io Terec Ianosual.

Szertelen az Ratzoc Chyanad kerõl dulnac
Chyac hogy nem égetnec népet nem rabolnac
Vgyan Terec modra de mindent le vagnac
Chyerepuit Miklossal nyoltz ezeren vannac.

Raczot Chyanad varát meg szallottác vala
Az Perusit Gaspar tisztõl tarttya vala
Raczoc az Ostromnac gyakran mennec vala
De vitez Magyaroc vûszsza kû vaggyac vala.

Az Frater G. halla azon meg busula
Az io varkuch Tamasnac hamar el ira
Varkuch nagy soc népel taborba kû szalla
Az Kõrõs mentebe fûet el ala szalla.

Chyanadhoz nem meszsze Kõrõs mellet vala
Ot õ Sokezõrõn gyõlekõzõt vala
Perusit Chyanadbol hozza kû iõt vala
Mint igyekõznénec õc tanachkoznac vala.

Szorgost ot az Raczoc egy hûv eemberõket
Abdolitt Mikolat valasztac kimõket
Kûldéc kimlenie az Magyar népeket
Ha meg verhetneiec el rablanac fõldõket

Ot gonoz serenche az Racznac adatéc
Kûmsegben iarasa mert ki ielentetéc
Ot harmad magaual hamar meg fogatéc
Kõrõsben vettetéc kettei meg nyasoltatéc.

Kõrõsõn az Varkuts hamar el kõltõzec
Cherepuit Chanadbol kitelepõdec
O maga elõl egy dombotskara lepec
Soc seregõt lata Raczokkal meg futamec.

[p 0013] No Magyaroc latac vtan indulanac
Kiket erheténec sokat le vaganac
Kõzel Temes varig dulanac fosztanac
Soc barmot Magyaroc akkoron elhaytanac.

Az kiralne aszszon mikor eszt meg halla
Az Mamhut Chausznac ottan hûrre ada
Mamhut az Chaszarnac aszt hamar meg ira
Frater Gyõrgynec ket nagy hadat tuttara ada.

Ki ereszte Chaszar Alij Chauszt kûlde
Egy aranyas zazlot kiralfinac kûlde
Egy vont aran Fosztant leueleuel kûlde
Az Petruitnac es aranyas Fosztant kûlde.

Meg kûlde aszszonnac az orszag kõuetijt
Es az Frater Gyõrgynec az ket fõ szolgaijt
Ó0 kezebe biza azoknac eletijt
Akar elbochassa vagy meg alya boszszuyat.

Ez Chauz ot ada zazlot kiral finac
Chyaszar leueleuel kezeben maganac
Tartani kiral fû ada Terec Ianosnac
Chyaszar hagyasabol igy szolla kiralfûnac.

Gyorsan ez zazlot felsegõd kitetesse
Orszagbelieket ala hirdettesse
Ki nem iõnne aszt felseged meg bûntesse
Menyû nép kellene igaz annyût kõldene.

Vaydaknac Hauaselfõldében Molduaban
Bekõknec Basaknac it Magyar orszagban
Melléd sûessenec ez Erdely orszagbaan
Parancholatod szerent hatta szolgalatba.

Ezt halla kiralfû annyaual irata
Az Budai Basahoz hamar valaszta
Az Szalanci Ianost hamar elbochata
Hauaselfõldeben Molduaban elirata.

Remõle Frater Gyõrgy mikor eszt meg halla
Gyula Feyer var alat kiralfûra szalla
Mind az harom nemzet õ vele ot vala
Petriut hadaual vra melle szorula.

Ez orszag aszszon hoz kõuetõt kõldé0be
Hogy az kiral fiat kûldene kezûgbe
Kinec kezõt vionnan meg eskõnnye
Mert az elsõ hûtõt vélic rosznac lennie.

Semmikeppen aszszonnac nem teczic vala
Fiat hogy elueennéc azt iol tudgya vala
Magát buchustatnac azt õ nem akara
Vegre õ kõzettõc frigyõt szerzõttec vala.

Ez frigy alat bekesegõt õc szõrzenec
Hogy õ kõztõc ver ontasoc ne lennenec
Barat es Petruit haddal leûlné0nec
Kiralne aszszonnac hûv szolgai lennénec.

Frater Gyõrgy be mene ot io Feier varba
Aszszon eleyben alazatossagba
Elõtte fiaual ket terden allasba
Ó0ket meg keuõte vala kõyn [!] hullatasba.

Reia nezuen aszsz0onn sûrua neki mongya
Ha Ianos kiral io voltat nem gondolya
A vagy Istenét es õ Fiat gondolya
Kit testamentomba kiral nekõd ayanla.

Az kiralfû Baratual fõfõ vrakual
Foganac sûrnya oly nagy ohitasual
Veléc eluesztõket immar hamarsagual
Barat megbeké0llec Petruittyal vrakuall.

Tanachok egyõt lõn eteliõc italyoc
Kõztõc szûnnel valo minden mulatsagoc
Kiralne aszszonnac egyõt vduarlassoc
De sokaig nem tarta az õ Baratsagoc

[p 0014] El indula Kazon Basa nagy ehseggel
Maroson kõltõzec eiel sietseggel
Lippa fele siet nagy hertelenseggel
Akkor Varkuch Tamas vala egy kis erõuel.

Simandnal gyûytezic mert nem sokan vala
Kazon Basa halla ottan el indula
Varkuch halla hamar elõle el szalla
Rá vigyazuan õ az Kõrõsõn altal szalla.

Ezt meg erte Kazon onnat õ el tere
Kûnchõs Buda felé õ hamar siete
Patochi Ferencz Gyula varaban erte
Felesegét gyermeket õ hamar fel kõlté.

Az vizre rakodé0c Sarkadon ki szalla
Kõles érõt az fõld nepe rá talala
Ot õ mind nepeuel akada fogsagba
Fogua õt be viuéc az io Bihar varádba.

Szallanac terekec kiki mind tisztekbe
Mezei Erdeli had mind õ fõldõkbe
Frater Gyõrgy Petruit lakanac tisztõkbe
Szent Miklos nap fele valanac ciendessegbe.

BESZELIõm Erdelnec harmadic nagy hadát
Õtuen egy esztendõben meg indulasat
Barat meg elkezde Nemõttel tanachat
Dioszegen ket vrual vegezé õ dolgát.

Azt kiralne aszszon meg erte Erdelbe
Erdeli vrakat gyûyte eleybe
Monda az orszagot Ferdinand kezebe
Frater Gyõrgy akarya adni õ hûvsegebe,

Sokan az Barattul idegenedénec
Kendi Antal Bank Pal tõbben buchut võnec
Az kiralne aszszon szolgai leuénec
Hogy kiral fianac hûv szolgai lennenec.

Az szasz Vrac akkor fõre meg eskûnec
Kiral Fijnac annyaual hijuõc lennenec
Aszszon Paranchola Enijeddé gyõlnénec
Barat ot ne lenne mindent iot vegeznenec.

Nam ezt az Baratnac meg izente vala
Tõbbe szolgalattyat Vennij nem akarna
Barat bekeuel lakyec tijsztiben Varadban
Meg kezebe lenne al Vijnczõt õ kijuannya.

Al Vijnczre mulatnij mene õ nepeuel
De bennem bochatac Kastelba nepeuel
Szasz Sebõsben mene gyorsan õ nepeuel
Banck Palt benne hagya Kapitanul szep nepeuel.

Kiralne aszszon sijete szep Sereguel
Gyõlesbe Enyeddé aaz õ hijueiuel,
Frater G. hijuatlan be ieue nepeuel
Ellene aszszonnac orszag nagy ereieuel.

Barat melle Szaszoc kezdenec holdolnij
Az kiralne aszszont kezdec engesztelnij
Barat szolgalattyat hogy akarna vennij
Valazyoc õ nekic chac imez kezde lennij.

Elõszszer iob volna orszagra gondolni
Mij iob volna iauara aszt el vegezni
Az szolga mindenkor õ vrat meg leli
Es az vr szolgayat mindenkoron meg leli.

Ime egy hetig aszszon vara banatba
Semmi vegezes lõn gyûlesbe haszonba
Mene kiralne aszszon be Feier varba
Az Gyõles ot alla Barat akaratyaba.

Ezt Barat szolgaij nagy sokan meg ertec
Az kiralfij ellen hamissagat ertéc
Aszsz0ont kis fijaual kij beszelleneiec
Kijknec mind feienkent lam regen meg eskûttec.

[p 0015] Vitezõc Barattul sokan buchut võnec
Kiralne aszszonnac hûv szolgai lõnec
Az ket vice Vayda onnat elieuenec
Balassa Minyharual tõb vitezõc ieuenec.

Vala bizodalma ezõkben aszszonnac
Ellene tamada haddal az Baratnac
Tordan Barat èrte izene vraknac
Nagy ereuel Kõrõztõs mezõre szallanac.

Ezen meg eskeuec Barat ez orszagnac
Hogy nègy fõ tanachat kiralne aszszonac
Balassa Minyhartnac es Kendi Antalnac
Feiõc esnéc Petôrnec CHyaki Mihalnac.

Sõt Feyer varat es õ kezõgbe adgya
Meg az Tàrhazat essõ kezõgben adgya
Soc fizeteseuel szoual hozza haytya
Fõ fõ Szekelyõket vgyan meg apolgatya.

Erte Petruitnac hadát Temes varba
Sebesbõl Lugasbol melle tamadasba
Es hogy Erdelsegbe volna indulasba
Kiralne aszszont es gyõlesbe tamadasba.

Tuttara adac hogy Erdelbõl ki ûznec
Erdeli vrakban es ketsegben eséc
Kiknec erti vagyon alhatatlan szûuõc
Chaszar ereietõl es igen meg felemlèc.

Ezen el busula kere segetseget
Az felseges kiralnac nagy szép ereiet
Oly igen fogadgya Magyar orszag fõldé0t
Mind koronaiaual adgya Erdelnec fõldét.

Rayta az io kiral igen meg vidula
Regtõlfogua tõle azt kiuannya vala
Hamar szép ereiet Erdelbe bochata
Az erõs mezesõn chac hamar be szallata.

Elûttõc bociata egy Olasz Hadnagyat
Bõlch okos Castaldot ven Ianos Baptiztat
Io Batori Andrast Vitez Nadasdi Tamast
Soc iambor Vitezzel Vitez Losonci Istuant.

Kiral Hadnagy kõszt nagy Kampo ot vala
Kinec Aldanij Bernald neue vala
Õche az kis Kampo vitez velõc vala
Neue Alonsopéres Saianedrarol vala.

Igen nagy banattya kiralne aszszonnac
Erti nagy ereiet Barat Kijnchtartonac
Erdelben iõueset Ferdinand hadanac
Halla eloszlasat az Petruit hadanac.

Akkor kiral hada Almas vár alat vala
Feier var ala az Frater Gyõrgy indula
Az kiralne aszszon halla elbusula
Szasz Sebõsben fijaual szertelen indula.

Nagy Horuat Ferenczet Feier varba hagya
Az Maroson kõnyû terheuel szalada
Jo ruajit akkor az vijz meg asztata
Tõb kijnche marhaia Feier varba marada.

Olij igen bankodnac õ szép varaijba
Az õ io szolgaij Deuaba Gyaluba
Almasba es az io Gyula Feiervarba
Sólymosba Lippaba es az vég Temes varba.

Sõt az Feier varat Barat meg szallata
Huszad naapig viua lõttete rontata
De nepet ostromnac õ ot sem bochata
Kiralne asszonnac azzal kijnchet meg tarta.

Vala az Frater Gyõrgy oly nagy forgodasba
Kõuet altal aszszonyaual soc tanachba
Fogadgya minden iot szerzene dolgaba
Asszon meg engede ferkõzec Feier varba.

[p 0016] Igen hamar kinchiet aszszonnac meg kõlde
Aszszon remenseget terekbõl ki veue
Mert hatalmassagát Baratnac esmere
Ferdinand kíralnac õ szép hadat hogy érte.

Tõn ily izenetõt Barat az aszszonnac
Chac az negy arulot adgya kij kiralnac
Semmij bantasa nem lenne õ maganac
Szõmbe lenne vele iauaiert kis fijanac.

Õ szolgaynac aszszon kegyelmet nyere
Sebõsbõl felfele õket el kij kûlde
Az Barattal szõmbe vgy egyõt beszelle
Barat ez orszagbol az aszszont kij beszelle.

Sijetseggel Sebõsben fel rakottata
Az Maroson altal fel Vinczre szallata
Ot aszszon kezebõl Coronat kij suga
Kit Magyar vraknac aszszon kezõkben ada.

Sõt bõlchen felele vrac halgaassatoc
Ihol Koronatoc valakinec adgyatoc
Oka en ne legyec tij iol meg lassatoc
Felõc soha tõbbe ezzel sem koronasztoc.

En fijamat nekõm mely io Isten atta
Vgyan azon Isten hiszem hogy el tartya
Kit fõldhõz verétõc mindentec iol tudgya
Felõc kõzzûlletõc ez dolgot soc meg bannya.

Gyorsan az kiralnac Castaldo Baptista
Iol tuttara ada kiral Bechbe vala
Ottan az Istennec vigan halat ada
Ianos Baptistanac Hadnagynac ezt ira.

En meg kegyelmesztem Ianos kiralnenac
Kissebic leanyom adom kis fianac
Hittel fogadgyatoc kepõmbe aszszonnac
O iegy ruhaiaiert adoc en az aszszonnac.

Iegy ruhaia szaz negyuen ezõr aran leszõn
Slesijaba egy Herczegseg euéc leszõn
Neue apulia kiralfije leszõn
Mint eggic fijamra rea nagy gondom lesõn.

Az leany kepeben tij meg eskõgyetõc
Kiralne aszszonnac ot hirit vegyetõc
Barat Kijnchtartonac es hirit vegyétõc
Igy erõsijchetõc mindent iot vegezzetõc.

Nagy hijven az vrac ebben el iaranac
Kolosuarban aszszonnyal õc be szallanac
Az Erdeli vrac gyõlesbe valanac
Beregsege esé0c az szep Herczeg Ianosnac.

Ot sokajig fekvéc Córonaiert buuaba
Az Erdeli vrac gyõltéc az Templomba
Organac zuganac nagy viszsza vonasba
Semmi vegeszes lõn az kiralfij iauaba.

Soc pijnz soc aiandéc õket el haytotta
Barat szep szauaual mind melle kapcholta
Barat el fel viue aszszont Monostorba
Minden birodalmát ada kiral markaba.

Hijueij kiralnac aszt io neuen veuec
Kiralnac kegyelmét aszszonnac beszelléc
Iegy ruhaiat meg adgya neki hirré teuec
Az egy Herczegsegõt fijanac meg igierec

Ez dolog iob moddal hogy erõssytessek
Kiral kis leianiat neki kõtelezek
Baptizta Nadasdy leanyert eskõnec
Aszszontul Barattul es ot hitõt veuenec.

Raita az Frater G. lõn ot nagy vigsagba
Hogy kiral leianiat tõrven hazassagba
Kõtelezte volna kiralfya hasznara
Mely aszszonianac az volna nagy iavara.

[p 0017] Chuda nagy sijralma Kiralne aszszonnac
Lefõggestõt feie az Kiral Fijanac
Soc Kõny hullatasa minden vduaranac
Sij as nagy ohijtas lõn az Erdel orszagnac.

Szép szoual el ira szé0p kõ varaijba
Az Kiralne aszszon Almasba Deuaba
Ó rijszt tartoijnac Solymosba Lippaba
Petruit Peternec ira veg Temes varba.

Ezt hagyom tijnektõc szeretõ hijueijm
Felseges kiraln8ac agyatoc hazaijm
Mert neki engettem minden birodalmijn.
Hijvsegtõket igen keszenem io fiaijm.

Gondola Petruit Barat mint iart volna
Aszszont orszagabol ki szijnlettevolna
Az orszagot kiral kezeben atta volna
Kiralfij Annyaual mast budosoba volna.

Kiralfijnac ohijta nagy aruasagát
Es igen sirattya õ nagy budosasat
Immar Terec Chyaszar kiuannya hazakat
Erdelt Magyar orszagot az veg Temes varat.

Innnet elki megyõc en attyamfijahoz
Az io Ianos kiral egyetlen egy fijahoz
Az en aszszonyomhoz Ianos kiralnekoz
Velõc en budosom hijv lesõc szolgalathoz.

Lam nem lõn mulatsag az vrac dolgaba
Hamar be szallanac õc az szep varakba
Deuat Solymost Lippat lõnec foglalasba
Bechet Bechkereket szallanac Temes varba.

Õk kiral kepeben Petruit Peternec
Io Munkachnac varat hasznaual igyerec
Megkõszõne Petruit õ felsegenec
Hijv szolgalattyaual lenne õ felsegenec.

Petruit rakodéc ot minden kijncheuel
Az kiralfij vtan megyen sijetseguel
Patochi Balassi es nagy sijetseguel
Cassa fele mennec az õ szep seregekuel.

Ez veg Temes varban iambor vitezijuel
Io Losouci Istuant hagyac kerelmesuel
Lippaban Petõ Ianost banatos szijuel
Batori Andrasnac az ket fõ embõrijuel.

Sijete Baptizta kiralnac iktata
Az aran koronac kit vijg keduel lata
Az Erdel orszagot kiralnac holdottata
Az Magyar vrakat hijvsegre fogattata.

El indita Barat aszszont Cassafelé
Ótet elkesere Mezes vtafelé
Szent kiralig mene õ ot buchut veue
Aszszonnac fijaual aiandekot ielente.

Enne soc kijnchebõl chac õ nekic ada
Mind kettõnec egy egy ezer aranyat ada
Ot vgyan kõnyuezuen egy egy chyokot ada
Io Idenfij Laszlot keserõben bochata.

Sijet az Mezesen aszszon ohijtasual
Szekerijt vontattya õkrõkõn sirasual
Az tiszahoz kõzel as [!] io Petruitual
Lõn szembe Patochi Balasza Minyhartual.

Cassaba õ bizic egy hûv szolgayaba
Ó Tiszttartoiaba Cecei Lenartba
Tijzen õt esztendég az Capitansagba
Ki iol szolgalt vala nagy iambor hijv voltaba

Az Cecei Lenart hamar fel keszõle
Louaggal gyaloggal seregekkel mene
Kiralne aszszonnac fijaual kõszõne
Az mellet hivsegõt mindent neki igyere.

[p 0018] Sirua Cassaba aszszon letelepõdéc
Nagy szep chendesseggel kiralyal szõrszõdéc
Vrac ot õtõle mind buchut veuenec
Petriut Cecei chac mellette leuenec.

Sõt kiralne aszszont hagyom az Cassaba
Terijtem beszedõm az Terec orszagba
Mit Chaszar miuele õ nagy busultaba
Ez masic reszeben veg legyen ez irasba.

CRONICA HARMAD RESZE

Szuliman Chaszarnac haragya: Beglerbec el bochatasa: Soc varaknac pusztitasa.

Szuliman Chaszarnac mondom nagy haragiat
Begler bec Basanac soc vár pusztitasat
Az erõs Lippanac õ chodaromlasat
Temes var viuasat Vluman szaladasat.

Vala kiralne aszszon még ben Erdelbe
Petruit hogy ira Chaszarnac helyebe
Basa Szanchakokual iranac leuelbe
Barat elarulta kiralfijat Erdelbe.

Legottan hogy erte Chaszar elbusula
Hogy az Erdel orszag az Nemõtnel volna
Es az kiralfija budosoba volna
Az erõs vég hazac mind Nemõt keznelvolna.

Az õ szep baiusziat mongyac hogy szaggatta
Begler bekõt nag buaba õ hiuatta
Azt erõssen neki õ meg parancholta
O nagy haragiaba mongyac hogy ezt mondotta.

Meg halgassad Bedler bec ved iol esõdbe
Ertõm kis kiralfij vagyon nagy insegbe
Es az õ birtoka vagyon Nemõt kezbe
ki [!] ennekõm vagyon oly nagy kissebsegõmre.

Az Ianos kiralnac tudod mint eskõttem
Fijanac es Buda alat vgy eskõttem
Minden ellensegtõl orszagijt meg mentem
Mint egik fijamat oltalmazom èltetem.

No te read bizom mast minden dolgomat
Kepemben bochatlac mint io hiju szolgamat
Hamar feltamaszad viumely hadamat
Az Gereg orszagbol Vaydakat Szanchakymat.

Chac hammar el izeny io Magyar ovszagba [!]
En tijszt tartoymnac az soc veg hazagba
Hamar sijessenec melléd tamadasba
Szolgalyanac hijuen mastani nagy gondomba.

Induly hamar el be io Magyar orszagba
Bechèt Bechkereké1t vegyed hatalmamba
Lassad ha be léphecz az Erdel orszagba
De nepemet el ne veszesd Magyar orszagba.

Az Beglerbéc halla chac õ feiet hayta
Minden felé hamar Begler bec irata
Zalon kement õszue gyõlesnec irata
Minden kij azt lata nagy hamar mellefuta.

Zalonkemembe sokfelõl melle iõue
Az Gereg orszagbol tenger mellõl ieue
Zanchac Zubasá Zpahijanag soc iõue
Namdor Feier varbol Rusztenbec melle iõue.

Az Posgaij Szanchac Vlumanbec iõue
Es Zuorniki Zanchat az Memhethan iõue
Aiaz Basafija Vylaki Zanchac iõue
Az Szegedi Szanchac nagy Musztafabec iõue.

[p 0019] Rá gondoluan az Mihalkouitt Bec ieue
Kazon Bassa ieue io Kambec ieue
Beslia Martalotz Ianchar nagy soc ieue
Hatuan ezer embõre melle nagy szep ieue.

Nagy vigan Begler Bek onnat el indula
Peter Varadgyanal hijdon altal szalla
Az Tijszan titelnel ot Bechet meg szalla
Tabórat iarata algyukat igazgata.

Am ot negyed napig ket felõl rontata
Szent Annaij Tamas kirl hadnagya vala
Io Phigedi Gabor ben Porkolab vala
Kit Begler Bek hittre hozza hiuatot vala.

Kõnyõrõg szõrzõdic sokat igier vala
Chac az Becie varat neki adgya vala
Sõt az szõrzès alat terec meg indula
Nagy erõs ostrommal Becié0ben belè szalla

Hitlen terekekkel vitezõc viuanac
Vegre mind kezõkõn Magyaroc halanac
Szent Annaij Tamassal le vagatanac
Bechkereke ala terekek be szallanac.

Abban kic valanac hasonlottac vala
Azt chac masod napon õc meg võttec vala
Onnat Chanad ala õc sijettec vala
Annac kulchat Beglerbeknec ki vittec vala.

Remõltec Magyaroc az soc apro varba
Sokan kij szõké0nec hagyac pusztasagba
Chac Temes var álla az nagy batorsagba
Kijkben meg neuezõc varakba Kasteliokba.

Az Becie Beckereke, Galad, Aracia
Beseniõ Nagylac, Felllac, Egrõs es Cialia
Chanad Pálelese, Bodorlac, Zádorlaca
EPeries, Horogszeg, Ciák, kis Somlyo Hadya.

Gyorsan Temesuari Raczoc iiedenec
Még Becienel Beglerbekhõz sietenec
Engõdelmesseggel azoc meg eskõnec
Temes varat Lippat tõb varakual meg nyernéc.

Ime az Begler bek halla meg vidula
Az fõfõ Raczoknac aiandekot ozta
Kinec timart kinec barsont louat oszta
Immar Begler beknec hadát hagyom Chianadba.

Az Vitez Losonci Istuan Temes varba
Az olasz Campoual nagy szep szertartasba
Beglerbekõt variac oly szep szandekokba
Ha Isten akarya meg halnac Temes varba.

Batori Andras Patochi Ferencz vala
Lippaba egy nehan ezõr neppel vala
Varaddol melleie egy szep had iõt vala
Az kiral hadabol hadnagy Kis Karoly vala.

Ez idõben az io Varkuch Tamas vala
Egy nehan ezeren erdõ hegynel vala
Tereckel meg viyon szandekia az vala
De giakran Frater G. õt tartosztatia vala.

Gyorsan Vlumanbec Chianadbol ki mene
Õt szazat magaual chatat keresne
sõt Lippabol Eggiedi Tamas keszûle
Szaz loual keredzec hogy szerenciat keresne.

Legottan indula Zadorlaka fele
Egy erdõbe alla, viratic ot lese
Semit nem talala egy faluba mene
Euec iuec de ot õ chac strasat sem vete.

El iuta azonba Vlumabec nepe
Eggyedi Tamasnac mind el vesze nepe
Õ maga szalada chac heten sijete
Ezzel az lippaban õmindent meg rettente.

[p 0020] Rettenuen vár megyec azon iiedenec
Hogy az Varad fele terekec mennenec
Az õ hazoc nepij mind othon vesznenec
Õk meg futamanac nagy szertelen menenec.

Batori busula kõnyõrge vraknac
Hogy az futo nepet õc meg tartosztatnac
Hadnagyoc forgodnac de meg nem tarthatac
Az egez taborbol mert mind meg futamanac.

Ez Batori hagya Petõt Lippa varba
Nem lõn mit tennije õ es el indula
Az kiral hadaes vtanna indula
Velic hogy Beglerbec hadaual kõzel volna.

Kar lõn Lippa vara hogy pusztan marada
Mert ot az fõ biro Petõre tamada
Varbol ki nem menne õ maga le vagna
Mert Beglerbec ellen ot Petõ semmi volna.

Ezen meg felemléc hamar rá gondola
Aaz õreg algyukat tõltete foytata
Ó0ké0t ot vgy hagya mind elszakadozna
Lippabol kimene Batori vtan indula.

Lippaban az algyuc hamar ki sõlé0nec
Chac ket õreg algyuc romolua veszénec
Lippa varaba polgaroc be menenec
Meg maradasokrol tanachban vegezenec.

Beglerbechõz hamar fõ birot bochatac
Szep aiandekokual meg aiandekozac
Az Lippa kulchiaual magokat aianlac
Beglerbec nagy hada ot Allat kialtanac.

Ottan el indula Beglerbec vtaba
Mint lako helyebe szalla be Lippaba
Hozia tartozoual Chaaszar hatalmaba
Foglaltattya vala oly nagy hala adasba.

Cialia varaban akkor be szallot vala
Az Mihil bekouit ki Ahmatbec vala
Harom agaual ket szaz Beslia vala
Szaz Haramijaual Cialiaban vala.

Io Batori Andras Tamas hijdan vala
Az io Prini Gabriel ot vele vala
Iambor Varkuch Tamas erdõ hegynel vala
Patochi Ballassi Minihart Gyulan vala.

Az nagy vitez Horuat Ferentz az vraknac
Kõnyõrge egy falka nepet hogy adnanac
Cialiat meg latnaiac hogy ha meg haghatnac
Hallac vrac io vitezeket bochatanac.

Telenec hat szazan Ferentz el indula
Batori hadnagya Sijiman Ferencz vala
Patochi hadnagya Henyei Istuan vala
Egy nehany laytrakat õc alkottattac vala.

Az vitezec szinten hainalban iutanac
Cialia oldalara laytrakat rakanac
Az vitezec gyorsan varba be haganac
Nagy soc tereket õc ot hamar leuaganac.

Sõt estue terekec vigan laktac vala
Mert kõzykben az Bé0c akort iutot vala
Õrõmõkben mind haynalig ittac vala
Sokan õ agyokban ot nyakasztatnac vala.

Az Mihalbekovitt am kezbe akada
Az io Horuat Ferencz õleben ragada
Hogy õ eleuenen Kiralnac adhatna
De vgyan õlében meg lõuéc es meg hala.

Soc nyereseggel õc vrakhoz menènec
Vitezec ot nagy tisztõsegõt nyerenec
Az vrac õ tõlõc aiandekot võnec
Kit az vitezõknec szepõn meg kõszõnenec.

[p 0021] Ot Begler bek Lippan sokat nem mulata
Az vitez Vlumabekõt szep Lippaba
Ó0t ezer vitezzel gazdagon ot hagya
Valogatot nepet io szertartassal hagya.

Keszõlettel ioual veg Temes var ala
Taboraual algiuijual ala szalla
Io Losonci Istuan batorsagba vala
Az ket Campo vele szep nepeuel ot vala.

Valanac io szeruel minden szertartasual
Harczolni kimennec minden batorsagual
Soc feieket vesznec ternec vigasagual
Terekec nagy sokan veszenec hamarsagual.

Az vitez Losonci minden nap kijn vala
Eppen õ kopiaia sóha nem marad vala
Az vitezõc kõzõt bijsztatasba vala
Kijc mijat harczon soc terec el hul vala.

Rayta az Begler bec oly nagy buban vala
Azert Temes varat õ tõreti vala
De semmit õnekic nem arthatot vala
Mert belõl bõlch vezer es vitez ember vala.

Az kis Campo am ot vitezkõdic vala
Minden nap az harczon kopiakat tõr vala
Mongyac hogy egy harczon harmat es tõrt volna
Vitessege miat soc terec veszet volna.

Kimene Losonci izene Basanac
Tõriõn velem kopiat iauaert Chaszarnac
Enes kopiam tõrõm iauaert vramnac
Io egessegeiert az Ferdinand kiralnac.

Nem tetczec Beglerbeg basanac ez dolog
Nem tugya szerenche neki mint forog
Ehel az õ nepe oly igen nyomorog
Io vitez Losonci io louan iargal forog.

Azon idõ kõzben nagy Lakbol indula
Az Mehemet fia io Kamberbec vala
Ketszazat magaual Makoban beszalla
Polgarokat mind leuagna vegeszte vala.

Kamberbec hogy lata hogy sokan volnanac
Õket el veszteni keuesen volnanac
Titkon el izene Szegedi Szanchaknac
Hogy tõb nepet kûldgyõn polgaroc sokan vadnac.

Polgaroc meg ertec titkon hirt adanac
Ot az videkõkre io vitez haiduknac
Hamar Lõpõdõkbõl zaszlot alkotanac
Egy nehany zaszloual Makora indulanac.

Veue hijitt az Bec Makoi bironac
Ha valami hád iõne neki meg mondanac
Egyszer hozza méne monda hogy latnac
Szép feier zazlokat Makora lobognanac.

Szolla az Camberbec mind Chaszar zazloij
Segetfegõl iõnnec az Chaszar szolgaij
Akar eleykben mind kész szerrel mennij
Velõc egytõmben polgarokat le vagnij.

Terekeket az Hayduc ellõl talalac
Szinten saranponal ottan visz0sza haytac
Az Maros vizere ot õket szoritac
Vizbe szõgdesenec mind ot elburulanac.

Iuta egy haiouaal halász meg segelle
Kamber bekõt õtõd magaual be veue
Bekeuel. Maroson el altal euezé
Maroc ozporaual azt az bec meg fijzete.

Terec marhat sokat az vizbõl szedenec
Nagy soc gazdagsagot Hayduc ot nyerenec
Varast pusztan hagyac bolijganac menenec
Tõbbe az varasban laknij õk nem merénec.

[p 0022] Az Vlambekõt mondom io Lippaba
Az varost õ tartya nagy szep szabatsagba
Vitezõkkel vagyon oly nagy vigasagba
Senkitõl õ nem fé0l vagyon holdoltatasba.

Soc hegedõs vagyon it Magyar orszagba
Karman Demeternel iob ninch az Racz modba
Sokat eiel chap Béknec az Lippa varaba
Azt alitya érte esnéc nagy gazdagsagba.

az õ hegedõiet fõ haytuan rangatya
Az Vluman neki chuffsagba fogadgya
Minden aiandekual õt meg gazdagijtia
az fogadás hoza õtet nagy koldusagra.

CRONICA NEGYED RESZE

Lippanac erõs viuasa: Vlumabec elszaladasa: Tinodi Sebestyen irasa: Keri minden meg bochasa.

Lippanac viuasat immar halgassatoc
Az Vlumabeckel vrac mind iaratoc
Orszagtokba soha ti igy nem iartatoc
Terektõl tõb hazat ti viszsza sem viutatoc.

Immar Erdelsegben regen hire vala
Kiral hadnagijnac Frater Gyõrgynec vala
Ez hir halua Barat gondba esõt vala
Az kiral ereiet mert keueseli vala.

Postac altal. Kiralt õ szorgalmasztatia
Hogy nagyob erõuel hamar õket lassa
Mert Chaszar ereiet õ nagyobnac halya
Az itualo nepet illyen modon ne roncha.

Postakat az Barat nem kezde varhatni
Janos Baptistaual keszde rola szolni
Kelle az orszagnac igen kõnyõrgeni
Hogy feltamadnanac Lippat meg viszsza venni.

Az Barat fogada az Szekõly vraknac
Hogy egyet sem viszen bennec az ostromnac
Chac legyetõc velõnc szolgalni kiralnac
Aranyal ezûstel fizete az szaszoknaac.

Nagy ciel chapasaual orszagot fel veue
Kinijr Mezeiere velõc egyben gyõle
Batori Andrasnac hamar el izene
Io Varkuch Tamasnac es hamar el izene.

Azon kerõm mint vramat fiaijmat
Sijessenec szabadichuc Lippa varat
Im en el inditom az kiralnac hadat
Kinijr Mezeierõl Rdel orszagnac hadat.

Kõszuén gyõtri io Batori Andrast
Sirua ohait nem sz0olgalhatya az Kiralt
Ot elõ szolija egy hiju attyafijat
Io Prini Gabrielt az egy nemes vrfiját.

Ezen kerlec tegõd mint io atyamfijat
Ez nagy szûksegemben viselyed gondomat
Bizom ma kezedbe kiraly zazloiat dobiat
Latod nyomorottam viseld hadnagysagomat.

Rola az vrfiju nem sokat gondola
Ot az õ batyanac szep szoval szollala
Igen iffiu vagyoc ez fele nagy gondra
Akarnam io batyam biznad ezt mas szolgadra.

Ebben Batori egyebet nem akara
Varkuchual egyembe Prini el indula
Chac tijz ezer neppel õk sijetnec vala
az Tot varadgyara mikoron iuttac vala.

[p 0023] Vitezõc Erdelbõl vannac mind vtokba
Ot elõl iaroba egy szep had iõ vala
Ezõr loual vannac Lippara vtokba
Vtanna baratnac harom ieles tabora.

Soc ot az Szekelseg az eegic taborba
Szaszsag az Olahsag más harmad taborba
Vitezlõ Huszaroc ot negyed hadaba
Kijnchtarto iõdõgel az õ szep taboriba.

Vén Ianos Baptiszta az kiralnac kepe
Ot vele iõdõgel kiralnac szep nepe
Rendel az seregõc elõl Huszar nepe
Masic az Spaniol harmad Lancz kenet nepe.

Ime az fegyuerõs ketféle nep vala
Cheh es Nemõt vala ket seregbe vala
Mind ezeknekõl soc gyalog puskas vala
Io fal tõrõ algyuc chiac hat velõc ot vala.

Vlumabec Lippaba iol erti vala
Õt ezõr terec õ vele szep nep vala
Beglerbegben neki bizodalma vala
Tõle segetsegõt Vluman chac vár vala.

Az varas var szûksege mind kezen aluan
Vartakon terekec kiki helen aluan
Kiral nagy ereie azonban eliutuan
Varast es az varat szepen mind kernyõl foguan.

Sõt az bõlch Baptiszta Barattal rendelte
Kiral hadat napkelet fele helhõte
Az kinchtarto hadat del felõl helyhõte
Allo seregõket ot mind kõrûl helhõte.

Az algyukat az hegy felõl helyheztete
Az varas kõfalat lõtetnije kezde
Also Clastrom mellet chac kõzel tõreté
Harmad napig erõssen rontata lõtteté.

Vluman nepeuel belõl igen halgat
Kezõn nepeuel mind ostromot varat
Az tõrésen belõl arkot igen asat
Õ igen forgodic ot mindent igen bisztat

Lõn Sz. Imre napyan veszese varasnac
Reggel vrac orat ostromnac hagyanac
Del vtan ket oran mennenec ostromnac
Egy ielõs vrfij Spaniolnac hirt mondanac.

Vitez embõr vala ciac heten indula
Varos tõresere chiac hamar fel alla
Kõzikben szõkõllec viadalnac ala
Terekec nyakazac mind az het ot meg hala.

Meg mondac Nemõtnec az Spanioloknac
Elsõ tisztessegét felltéc az ostromnac
Keszûlni kezdenec orát sem uarannac
Nagy siualkodassal varasnac indulanac.

Az tõresõn õc nagy uiadalt tartanac
Semmit hasznalanac õc hatat adanac
Az vrac ebélnec ebben semmit tudnac
Az vitez Magyaroc futua siualkodanac.

Bator sziue vala Nadasdi Tamasnac
Regi hiju szolgaia Ferdinand Kiralnac
Hijusegét mutata ot õ ez orszagnac
Lata futamasat tõresrõl gyalagoknac.

Ezen meg busula louarol leszalla
Ó0 io szolgaiual louat elbochata
Az kõz magyarockal tõresnec indula
Batorsaggal kõssegét kezde bisztatnia.

Kõsseg elõt kezde tõresre fel futnij
Kezde mindeneknec õ io peldat adni
Szõmben terekeckel kezde igen vijni
Ki miatioc terec kezde igen hullani.

[p 0024] Ebeinec az vrac sijualkodåst halnac
Mind fel szõgdõsenec lora ragadanac
Hamar szaguldanac ostromhoz iutanac
Kijc leszõkdõsenec kijc louon forgodanac.

Laitrakat nagy sokat falhoz tamogatnac
Sokhelen vitezõc kõfalon be hagnac
Belõl terekekkel nagy viadalt tartnac
Az allo seregõc mind heliõkõn allanac.

Szõnõg az eeg Lippan nagy sijualkodastul
Iesust Allat nagy fel szoual kialtastul
Soc puska hanyastul soc kard chattagastul
Az ég homalyosult mind az ketfele pórtul.

Az Vluman lata nepeuel futamec
Io Lippa varaban szertelen be eséc
Nepe az kapuijg kegyetlen vagatec
Arokban az hidrol nagy soc terec le eséc.

Leg ottan az terec ketfele szakada
Eggic resze az varban el be szalada
Masic resze egy kis kapun ki szalada
Het szaz louag terec varasbol ki szalada.

Allo sereg am ot harom felõl vala
Az eggic sereggel Terec Ianos vala
Az szerencha akkor lam vgy hozta vala
Fele az hetszaznac õ rea talalt vala.

De lam az tereket vitez hogy meg lata
Ottan az seregõt reaia nodijta
Szõmben terekekkel ot erõssen viua
Vitezõkkel õszue soc tereket hullata.

Az Maroson altal terekec gázlanac
Batori Andrassal vitezij iutanac
Vitezec meg viszsza terekõket vagac
Spanioloc mija az vizben be halanac.

Sõt io Terec Ianos igieben talala
Az egy fõ terekre kiuel szemben alla
Terec Ianos louan immar hét seb vala
Szõmben az tereckel ot oly igen viju vala.

Az szerenche neki bizon iol szolgala
Tereket labarol mert õ le taszijta
Hegyõs tõrrel fõldõn oly igen gyagdosa
Az terec az fõldrõl hozza igen vag vala.

Talala az terec vrfijnac iob labát
Felig ketté vaga az õ kengyel vasát
Es meg sebesijte Chiszmaiat kapczaiat
Vegre ot meg õle Tõrec Ianos az pogant.

Io Lippa varaba masfél ezõr terec
Kijc be szaladanac szertelen elõttõc
De abban es nagy soc kar lõn õ kõzõttõc
Lõues nagy seb miat kic veszénec kõzzõlõc.

No Beglerbec hogy meg halla Lippa dolgát
Ferdinand kiralnac otualo nagy hadát
Ottan õ el hagya Temesuar viuasát
Tizen ketõd napra kiszallyta szép hadát.

Ot Beglerbéc valla oly nagy kissebséget
Mert Temes var alat soc fõ terec veszet
Az vitez Losonci nyere tisztõssegõt
Mutara Campoual az Kiralnac hijusegõt.

Dulac fel sakmanlác az Lippa varasat
Minden felõl kõrnyûl veuéc õc az varat
Kassokat tõlténec rakanac tornyokat
Negy felõl szegezenec reia szép algyukat.

Igen kezdéc lõni az varat tõretnij
Szé0p erõs kõfala kezde fõldre dõlni
Vlumabec belõl kezde arkot asni
Kiben az lõuéstõl nepét õ ot nem felti.

[p 0025] Sokan kezdenec ehseg miat meg halni
Hadnagyoknac az Bec keszde kõnyergeni
Ciac akaryatoc bekeuel elbochatni
Lippat Cianadot akarom nektec meg adni.

En ha it elueszec semmi kar Ciaszarnac
Vagyoc szõkõt szolgaia Kazul Basanac
Vagyoc ciac Pribekie hatalmas Ciaszarnac
Nem tudom mi hasznat veszitec halalomnac.

Baptiszta valaszt ada Vlumannac
Agyad kegyelemre magad az Kiralnac
Teged vrra teszen ciac leg hiu vramnac
Semmijkeppen nem teczéc ez az Vlumannac.

Eliara dolgaban mást kezde gondolni
Az Baratnac kezde titkon kõnyõrgeni
Hitire õneki kezdé aszt fogadni
Ciac bekeuel õtet akarya elbochatni.

Vrra nagya reszen az Ciaszar tegõdet
Az Erdel orszagban esmet hagy tegõdet
Ciac esmeg be hoziad az Kiral gyermekét
Ne vezessed it el en vitezi feiemet.

Sokat gondolkodec Barat el busula
Ciaszar nagy hatalmát õ mind el gondola
Kiral ereie ellene semmij volna
Nagy veszedelemben ez szegijn orszag volna.

Tanachkodec Barat az Kiral Kepeuel
Hogy frigyõt tennénec az Vlumabekel
Huszonkettõd napig frigyõc lõn az Bekel
Barat segetseggel lõn titkon elésuel.

Igen banya az kiralyal szõrzõdéset
Az Kiral fianac onnat ki szinlesét
Ez szegijn orszagnac gondolya veszesét
Esmeg az Ciaszarba veré õ remenségét.

Õ meg felõn tõue szep feier sapkaiat
Hogy aual meg nyerne ez orszagnac iauat
Es helyere hozna vranac magzatiat
Onnat ki iktatna bekeuel Kiral hadát.

Nagy eszes embõrbõl mely bolond tamada
Mint ket feiedelmé0t mely igen hordozá
Veli ciel ciapasát hogy egic sem tudna
Kij miat vegre lõn neki szõrnyû halala.

Iol tutta õ maga ez pelda beszedõt
Az ki bolondnac vél eszeuel mas embert
Hogy beleie eyche gyakran ás nagy vermet
Chac veszi eszében õ maga tõrben esõt.

Szolla hadnagyokkal sokat tanachkodec
Hogy az Beknec szabatsaga meg adatnec
Ki vegre kiralnac hasznara teczenéc
Hadnagyoc el hijuéc szabatsag engetettéc.

Az Vlumant Barat hamar rakkottata
Egy nehan szekeret fegyiuerrel rakata
Puskat dardat sokat kikben berakata
Egy falka nepéuel elést bociata.

Sõt titkon Ciaszarnac leuelet irata
Hitit szolgalatiat õneki aianla
Es az kiralfijat meg heliebe hozna
Io magiar orszagot meg õneki aianla

Vlumant tizen harom szazad magaval
Lippabol bociata soc aiandekaval
Õ el kesertete egy falka hadaval
Az terekek vannac azon nagy vigasagval

Keserõben terekkel akkort ki vala
Cierepvitt Miklos ki Racz Vaida vala
Szabo Ztepan Bositt Petõr Racz szava vala
Balintitt Todor Hrolit es Muciauit vala.

[p 0026] Ezõc ketszaz loual õ velec valanac
Terekec chac egy mely fõldõn meg szallanac
Horuat Ferencz Balassa egyben suganac
Bekeuel az Pogant hogy else bochatanac.

Rõzgõdnec nagy titkon el ki chellegénec
Az terekec vtan hamar keszõlenec
Azon ciel terekec el eredénec
Szõuetnekuel Lampasual igen sijetenec.

Iutanac terekec Variasij mezõre
Temesuarbol ki iõttec hõsec ez hirre
Vitez Horuat ferencz talala hõsekre
Az vitez Losonci Istuan io legynyre.

Magat io Dombaij Mihal ki jelente
Kinec vitessegét soc iambor ertõtte
Egy falka tereket õ ot ki rekeszte
Vitezeckel õszue le vaga mind veszte.

Io Kosár Benedec Vice Vaida ot vala
Vitez Gergõl vayda Fel Lakbol ot vala
Iambor hõsõc kõzet Basnyac Amborus vala
Balassa Minihart még el nem iutot vala.

Nepét Vlumabec oly igen õrizi
Mikent az fijas tyc szarnya ala veszi
Az Heiaual meg viju fijat vgy meg menti
Melyet ki szakaszthat aszt az heia meg eszi.

De Balassa Minihart ot kesén iuta
Kinec vitességét mindentec hallotta
Io Horuat Ferenczel ot egyben talalta
Az Szegedij Tot Mihalis el iutot vala.
Egy falka Hayduual Nagy Amborus vala
Az io gialogokual igen sijet vala
De az vitezekhõz harczra nem talala
Mert az Vlumabec oly igen sijet vala.

Nam vitez Balassa io Horuat Ferenczel
Harczolni kezdenec ot az terekekuel
Soc kopiat tõrenec õ nagy meresz szijuel
Lõnec az terekec soc puskaual kéziuel.

Mely gonosz szerenche akoron adatec
Vitez Balassinac iob labat meg lõuec
Paysat Horuat Ferencznek altal lõuec
Vitez Balassi Minihart meg keserõdec.

El terenec ottan nagy szomorusagba
Kár lõn ez viteznec az õ iob lababa
Vluman myg be ment Nandor Feier varba
Szablia es dõg mijat ehseg miat vtaba.

Gyalog az õ nepe soc vesze vtaba
Harom vagy negy szazan iuta Feier varba.

Onnat az Chiaszarhoz sijet Drenapolyba
Feienec kegyelmét léle álazatossagba.

Barat eszt hogy halla rayta meg busula
Mert az Baptisztaual hitõt attac vala
Vlumannac lenne bekesegõs vta
Ezért iõuendõre veszedelmet gondola.

Oh mely veszedelem chac hamar tõrtenéc
Kinchtarto Baratot mert ezert meg õléc
Io Losonci Istuant Temes varba vesztéc
Lantos Sebestyentõl Cronicaban iratéc.

CRONICA ETED RESZE

Frater Gyõrgynec szernyõ halalarol Kiralfi Cassabol ki budosasarol.

Frater Gõrgy halalat immar halgassatoc
Kinec talam massát tij sem hallottátoc
Magyar Cronikaba tij sem oluastatoc
Feiedelmec kõzt ily veszedelmet nem tuttoc.

Regen hallottatoc soc paraszt peldakat
Az kic el bizac dolgokba õ magokat
Gyakorta chialatnac eluesztic dolgokat
Õ tisztessegõket, feiõket ioszagokat.

Az kit akar Isten fõlden meg bûntetni
Annac eszét szokta elõszer el venni
Az vtan õ magat chudaiul veszteni
Azzal õ hatalmat szokta meg ielenteni.

Tij ezt kijc halyatoc minden meg tanulya
Az ki vrat szolgal hijvseget fogagya
Vagy nyeri vagy veszti de hiven szolgallija
Hogy õ hiret neuet vegre meg ne alazija.

El szaladasat hallatoc vlumannac
Lippat ot kezebe adák Nagy Camponac
Minden szõksegere hadnagioc gondolanac
Kiral szep hadaual onnat el indulanac.

Rend szerent Baptiszta regen mind meg irta
Felsegõs kiralnac tudasara atta
Lippanac viuasat vetelét meg irta
Az vlumanbekõt Barat mint el bociatta

Gondolkodek kiral feiet haitogata
Az Frater G. dolgan vgian el amula
Hogy az õ sapkaiat meg felen haitotta
Az terec Chaszarnac orszagat aianlotta.

Ez Barat Kiralnac lam meg eskût vala
Az kiral fijatol eppen el valt vala
Kijert nagyob meltosagra veszic vala
Io Gardinalsaga Ersõgsege leez vala.

Vala nagy banatia fels543eges kiralnac
Felti vala vesztét erdeli hadanac
Es terekke lõttét az Erdel orszagnac
Vele egyetemben ez io magyar orszagnac.

Rettenetes hire Barat Kinchtartonac.
Meni hitõt adot Ianos kiralnenac
Az kiral fijanac az terec chaszarnac
Vegre az felseges Ferdinandus Kiralnac.

Giamoltalan ember ki vrat arulya
Nagy soc haiozassal hordozia meg chalya
Mint vijz tekenõben alhatatlan mogya
Hogy ne it vgy elyõn iob õ neki meg holta.

Nagy buaba Kiral magaba vegeze
Iob az egy embõrnec meg holta el veszte
Hogy sem egy orszagnac soc nepnec el veszte
Bûnét ez fõld szinõn le rakia meg fijzesse.

El ne veszne lelkeben hamar irata
Castaldonac postan Lippara iktata
Mind hamaréb lehet az Barat meg halna
Hogy ha ez vilagba õ elnije akarna.

[p 0028] Kastaldo Baptiszta azon el busula
Mert õ az Baratnac hitõt adot vala
De felyeb kiralnac õ meg eskût vala
Õ maga eltét es igen szereti vala.

Szorgalmatos gongya keszde arra lenni
Mogya halalanac hol kelyen meg lenni
Hozza tartozoknac chendezbe maradni
Veszedelõm nelkûl nepit leszallytani.

Elbochatasa ha lõn az Vlumannac
Azonnap aiandekot kûlde Baratnac
Lippabol kõnyõrõg Bec mind io attyanac
Bekeséges vtat érte õc chac varnanac.

Rendel aiandekot neki be mutatac
Aranyas hegyes tõrt egy aranyas lampast
Aranyas teztement ket aranyas gyertiat
Az egy szép szekeret negy fõ tõrõc louat.

No Vlumabeket õ el kesertete
Az io Lippa varat meg erõssitete
Elessel algyuual beuõn meg tõltete
Aldanai Bernalt Kampot belé helhete.

Indulanac el be az kinchõs Erdelbe
Mikoron iutanac az neues al Vinczbe
Castaldot az Barat tartya tisztessegbe
Castelba az õnõn hazaba szallijtabe.

Õ maga chac kõzel egy kis hazban szalla
Ez szerzõt dolgokban semmit nem tud vala
Errõl az ki szollot õ nem hiszi vala
Mert õt az õ bûne meg vakitotta vala.

Vigan kiralkepet õ vendegli vala
De az Castaldo igen bankodic vala
Nepet ez dologra titkon szõrzõt vala
Kic miat meg lenne az Baratnac halala.

Hadat az Frater G. mind le szallitata
Meg vduar nepijtis elõl el bochata
Orszag gyõlesebe mas nap indulna
Meg maradasokrol az orszaggal szollana.

Azon eiel nagy Karachon elõt vala
Masod chõtõrtõkõn io hainalba vala
Egy inas egy aprod chac õ vele vala
Vas Ferencz es Gychij neki vduarnac vala.

Lefûggesztõ fõuel Zolosmat tart vala
Aitot meg kolcantac Iffiac kerdic vala
Hogy buchut vennenec kiuõl mongyac vala
Oket be bochatnác az Barat monta vala.

Az fõ Talyanaoc chac tizen valanac
Kic az Baptisztatul ra valasztatanac
Nagy hertelen az aiton be rohannanac
Ki vont fegyuereckel Barathoz futamanac.

Legottan Rapelyal õtet altal veréc
Mordal puskabol es õtet altal lõuéc
Szegin Vas Ferencre het sebet eiténec
Kegyetlen sebõckel az Baratot meg õléc.

Az Castel kapuiat nagy hamar meg veuéc
Ot valo kijncheben mind lakmant teuénec
Az iob fûlét neki gyapiastul el meczéc
Kirali felsegnec postan viuec ielentéc.

Rettenetõs lõn halala az Baratnac
Kin lõn nagy siralmoc soc io szolgainac
Ielõsben ohijtas az horuat vraknac
Nagy soc ioual vala mint attiafiaijnac.

Oly igen õrûlic nagy soc varasocba
Kic voltac miatta gyakran karvallasba
Mert kinél mit erzõt volt olalkodasba
Vagy fogsaggal vaagy szep szoual asz ki vonyasba.

[p 0029] Lattatoc mikor õ kezdet predikalni
Euangeliomot elvnta beszelni
Soc ezer forintra kezdõt ohitozni
Adeg sijrt kesergõt annac meg kellet lenni.

Kegyetlensegeert kegyetlen lõn halala
Testet eltemetni es nem hattac vala
Hetuen napeg az tornaczba allot vala
Szent Mathias napian el temettetõt vala.

Innet peldat vehettõc ti kegyetlenõc
Az kõznepen ti ne kegyetlenkõgyetõc
Imigy amugy tõlõc kinchõt se gyûychetõc
Mert mind kinchõtõckel testben lelõkben vesztõc.

Ra gondolyatoc es esztekben vegyetõc
Az vr Istent trefas tarsul ne vegyetõc
Kijc igeiet halgattyatoc iol ertitõc
Meg nem chalhatyatoc mert tõle meg bûtettõc.

Az Frater G. lehet nektec nagy peldatoc
Kic mason tanulnac nagy bodogoc azoc
Kijc magokon tanulnac bodogtalanoc
Ez mija vesztenec vrac es soc orszagoc.

Lõn nagy okossaga az kiral kepénec
Lé0le chendessegõt az Erdelieknec
Mijnd vegere méne az Barat kinchénec
Hazaijt foglala kiral õ felsegénec.

Felseges kiralnac kinchben sokat kûlde
De azert õ magat abbol sem felede
Mert chac harom kuchiual Erdelben mene
Õt tár szeker kinchel Erdelbõl el ki mene.

JANOS Kiralne fijaual már Cassaba
Az Barat halalat halla hamarsagba
Chac el amelkodéc nagy gondolkodasba
Nagy szernyû halalan õ tudakozasaba.

Chuda sapolodasa az io aszszonnac
Es õ vele õszue az Kiral fijanac
Vala nagy õrõme az õ vduaranac
Hogy nagy ostort vetõt Isten az Kinchtartonac.

Ad vala nagy halát menybeli Istennec
Hogy meg allotta boszszuiat insegenec
Veg lõt õ dolgaban im az Frater Gyõrgynec
Nagy soc iot monda Kiralnac õ felsegénec.

Sõt nem vala nehessege az királra
Boszszonkodik vala ciak ez egy Baratra
Ki cielekõdese lõn oli nagy karara
Kis arua fijaual marada budosasra.

Sijralma nagy vala az tisztõs aszszonnac
Es õ vele oszue az kisded fijanac
Hogy Mas vra leszen az erõs Cassanac
Io magyar orszagnac kinciõs Erdel orszagnac.

Az io kiral õ fogadasat meg alla
Iegy ruhaiat az aszszonnac mind meg ada
Az Herczegsegõt opulyat meg ada
Aszszon szep Cassabol sijrua elki indula.

Bankodic kiralfij io louan õl vala
Cassat nezi vala szep szokat szol vala
Valion mikor leszen Cassaba szallasa
Io magiar orszagban es Erdelben lakasa.

Ohaitiac siratiac az kic latiac vala
Az õ budosasat keserõlic vala
O eszét elmeiet es ciudaliac vala
Õ louon õlese termete nagy szep vala

Lat hal õ kûrõle ven petrouitt battia
Io prini ferenczõt keserõben latia
Io Cecei Lenartot ot nem lathattia
Ciac nagy szep sereget õkerõle ot latia.

[p 0030] Kassai Capitan az Cecei vala
Tizen õt esztendeig varast birta vala
Õ esze elmeie bõlcheséggel vala
Nagy vig embõr vala minden szereti vala.

Io hire neueiert hozza futnac vala
Soc szegijn vitéz nep hogy szolgalna nala
Kiket meg tart vala az segijn nem vala
Kinec vitesseget erti szereti vala.

Bennõc valamelyet õ vtra bochatot
Annac sép szot adot es kõlchegõt adot
Azert soc viteztõl minden io hijrt hallot
Õ tisztire eiel nappal igen vigyazot.

Varas kiuõl tizen õt esztendeig nem halt
Az õ szûksegeiert õ kiuõl sem kozart
Cassara ki tamat az mind gonoszul tart
Az Sarosi Laskan Cassanal szenuedet halalt.

De lam eletenec iobkoraba vala
Szûletesenec õtuen esztende vala
Soha betegsegbe õ sem fekût vala
Ime mely hertelen lõn õ neki halala.

Ot kiralne aszszon hogy rakodni keszde.

Az Cecei Lenart es keszûlni kezde
De las mely hertelen õ meg betegûle
Halalara hamar igen el nehezûle.

Sõt kapitansagát mar letõtte vala
Az kiralne aszszon nem varhatta vala
Az erõs Cassabol vtra indult vala
Vtanna õtõd nap Cecei meg holt vala.

Az nagy monostorba õtet el temetéc
Chuda sokasagoc õtet el keseréc
Nagy syrua halalát oly igen kesergéc
Ot soc iambor vitéz budoso felben eséc.

Syrattyac vitezec mint kegyes attyokat
V20duezlic es aldgyac mint iol tõt vrokat
Õ attyafijai ohytiac batiokat
Eltette taplalta nekyc adot soc iokat.

Az kiralne aszszon vraba meg halla
Az kiral fijaual halalat ohijta
Õk el be menénec az Lengyel orszagba
Herczegségbe onnat neues Opulyaba.

Remensege vagyon az kiral fijanac
Atya vr Istenben mert ad halat annac
Mint edes attyanac Ferdinand kiralnac
Mert õ leszen magasztaloia ez fijanac.

Oh ti keresztyenec mind fel tamadgyatoc
Ez feiedelmûnkert Istent imadgyatoc
Szent malasztiaual szeresse ti kiraltoc
Hogy az pogan kéztõl epen maradhassatoc.

Lõn ennec irasa az io Kolosuarba
Tinodi Sebestién egy iratos hazba
Lelte Cronikaiat ot nyomtatasába
Két karachon kõzbe irta õtuen haromba.