TINODI SEBÕSTYEN: EZ KÕNYV20NEC MASODIC RESZE.
0095
Kiben kûlõmb kûlõmb idõben es orszagokban lõt
dolgoc Historiac vannac. Szõrzõye azon Tinodi Sebõstyen. ELSÕ.
Carol Chyaszar hada Saxoniaba Ot Kurfirstnac meg fogasa. 1546.
SAxonia vala Nemõt orszagba
Carol Chyaszar ellen fel
tamadasba
Meg halliatoc Carolt nagy haragiaba
Mint fogta meg Kurfirst
az vya dalba.
Errõl irast tudom sokat halhattac
Chyaszaroc
Kiralioc mint hadakosztac
Alattoc valokat sokat rontottac
Kic õ hiusegõkben meg bontakosztac.
[p 0096] Be irtac
lam eszt az Euangelistac
Isten szaua kemen sziuû
sidoknac
Az mi az Chyaszare adnac Chyaszarnac
Az mi
Istent illet Istennec adnac.
Az Magyar nemzetõt eszert
vtaliac
Vendeg nepec ektelenõl rutolliac.
Az õ nagy vetkõket
meg nem gondolyác
Õ vrokat kic hiuõn nem vraliác.
Sokszor
tõrtent fõlsõ nemõt orszagba
Nemõt vrac voltac meg
hasonlasba
Chyaszariokra arczul fel tamadasba
Kij mia estenec
szegyõn vallásba.
Tugyátoc nem regõn nemõt orszagba
Ezõr õt szaz irtac az negyuen hatba
Szõndûles lõn
egez imperiomba
Karoly Chyaszar ellen fel támadásba.
Idõ
vala ackort bolond vackságba
Nagy teuõlyges vala az hit dolgaba
Luter Marton hirdetni keszte vala
Az az io hit mind aszt
kialtya vala.
Az Papa ellen kezde predicalni
Az embõri szõrzes
ellen szollani
Euangeliomot kezde hirdetni
Sokan kezdénec
õ melle tamadni.
Nagy hertelen az hit melle allanac
Herczegõc
nagy vrac hitõt adanac
Az hit mellett mind halalig viunanac
Károl Chyaszarnac errõl hirt mondanac.
Vala ellene ez az
io Chyaszarnac
Gyakran izene õ az nagy vraknac
Hogy mas
hitõt õc ne tamasztananac
Az ki ellene lenne az Papanac.
Semmi felelmet õk nem mutatanac
Az hit dolgaba õc mind el
iaranac
Kõzzûlõc egy feidelmet el foganac
Ki fogua Chyaszarnac
be mutatanac.
Lõn ez hirõn soc vrnac busulasa
Zendõlenec
tanachkoztanac vala
Vittembergbe Friderik Ianos vala
Kit tisztijrõl
Kurphirstnac hijunac vala.
Iõue õmelleie egy nehan Herczeg
Kijket hiuatot vala Kurphist Herczeg
Iõue Ren Nadrespan
az Falcz Groph Herczeg
Az harmadic az Wijrrtömbergi Herczeg.
Tamada Langroph ki io hadnagy vala
Õtõdic Koloniai Pispõc
vala
Kij az Papasagra igyekõzic vala
Banfrani Herczeg Groph
pofaig vala.
Ez feiedelmec sokan gyõltec vala
Portugaliabol
segetség vala
Kurphirst mind ezõkkel hamar indula
Õ
tanachok vegezesõc ez vala.
Rettenetõs haddal Karolt meg
vernéc
Nemzetiuel tisztibõl ût le vetnéc
Az papa hitit
û semmie tennec
Chyaszart kiralt Papat mâst emelnenec.
Az Isten sõt maskeppen vegeszte volt
Mert Chyaszarra
még nem haragut volt
Birodalmanac veget sem vetetõt volt
Mert az Karoly eletiben iambor volt.
Tuttara vala Karolnac hazaba
Hogy Kurphirst márben vala orszagaba
Tartomania lõn melle
tamadasba
Mikor kõzel Ingolsta felé iuta
[p 0097] Veue
magat onnat Paior orszagba
Minik varas fele nagy hatalmaba
Egesz Imperium lõn holdolasba
Lõnec Chyaszar ellen fel tamadasba.
Sõt Chyaszar Rezembe akkoron vala
Chyac keuesen õ taboraba
vala
Vitez Maximilian Herczeg vala
Chyaszar kõrûl szepõn
forgodic vala.
De lam Carol azt mind iol erti vala
Ingolstadra
Curfirst hogy sijet vala
Ki Chyaszarnac ielõs varasa
vala
Harom zaszlo allya nepet valazta.
Ez varasban titkon
õket bochyata
Flandriaba egy leuelet irata
Laios kiralnenac
ki huga vala
Kinec neue Maria aszszon vala.
Tamasztana
nepét nagy hamarsagual
Vitez Faperõnnel fõ hadnagyaual
Phapérõn sijetne egy szep taborual
Mas leuelet Pragaban
gyorsasagual.
Ira õchyenek Ferdinand Kiralnac
Chyehõc
vitez Magyaroc tamadnánac
Saksonyara õc be rohánnånac
Mindent mijuelnénec holdoltatnánac.
No már Kurphirst Ingolstad
fele vala
Ki az Duna mellet szép Varas vala
Varasbeliektûl
frigyõt kért vala
Mert az Varas alat egy nagy hijd vala.
Ot
az hijdon hogy bekeuel bochyatnac
Megengedéc hijdon altal bochyatác
Ot egy hegyõn nagy szep Tabort iaranac
Kurphirst keri
hogy õc meg hodolnanac.
De az Karol erre hamar gondola
Chyactizenket
ezõr Néppel indula
Duna mellet titkon hamar fel szalla
Ingolstad Varashoz Taborat chyatla.
Soc szep harczoc akkoron
ot leuenec
Kopiac tõrnec soc puskakbol lõuénec
Kijc mija:
ketfelben sokan vesz4enec
Karoly vitezij ot embõrkõdenec.
Chyaszarnac ot mely nagy hijuõn szolgala
Vitez Maximilian
harczon vala
Ferdinandnac õregbic fia vala
Vitessegén harczon
soc chyudal vala
Rayta Chyaszar oly igen õrûl vala
Azon eiel nagy szep sanczot hanyata
Kurfirst masfel szaz
algyut igazgata
Harom eyh nap kit Ckyaszarra [!] szorata.
Iuta Flandriabol nagy sijetseguel
Az vitez Phapérõn nagy
szep erõuel
Egy haynalban harmincz ket ezõr nepuel
Egy
hegyõn tabort iara bõlcheseguel.
Be mondac Kurfirstnac
igen chyudala
Ket neguen ezõrõn elõszõr vala
Vegre
masfel szaz ezõrõn gyûlt vala
Az Chyaszartul õ
semmit nem fél vala.
Io Ferdinand kiral Pragaba vala
Felesegeuel
gyermekijuel ot vala
Ez hijr halua õ leuelet irata
Grost Miklosnac
az vij Bechben iktata
Tanacha fõ kepe kiralnac vala
Bõlch
ez vitez hadnagy Komornic vala
Hijusgeben kiraly ketõs sem
vala
Leuelben neki ezt irta vala.
[p 0098] Bochyas hozzam az
magyar vitezõgben
Mert batyam Chyaszar vagyon mast nagy
igyben
Nyari Ferencz legyõn hadnagy seregben
Az tõbbit es
meg ielõnte leuélben.
Elfel sijessenec nagy hamarsagual
Kijert õuéc leszõc en minden ioual
Hallác vrac keszõlnec
gyorsasagual
Az io névnec õrûlnec buzgosagual.
Lõn
monstraioc chyac hamar Nagy Szombatnal
Az io Nyari Ferencz chyac
ket zazloual
Az io Bakit Petõr es ket zazloual
Az io Zay Ferencz
es ket zazloual.
Lõn Erdõdi Petõr masfel szaz loual
Io horuat Bertalan szaz harmincz loual
Iffiu Petõ Ianos vala
szaz loual
Getyeij Ferencz vala õtuen loual.
Az Bornemiszsza
Sebõstyen õtuen loual
Ot telénec ezõr ket negyuen loual
Szent Mihal napian lõnec gazdag soldual
Nyari hadnagij lõnec
illyen tanachual.
Az Felsegõs kiralnac szolgalnanac
Vele
õszue az Felsegõs Chyaszarnac
Igaz szeretetuel
egyõt iarnanac
Egymas mellet eluenec es halnanac.
Chyac hamar
ez szep sereg elindula
Moruan Cheh orszagon altal ment
vala
Pragahoz iuta Kiral azt meg halla
Felesegeuel vigan õket
ot lata
Am be mutatac szep szerrel magokat
Meg akarac
mutatni õ modgyokat
Sijualkoduan futamtatac louokat
Nagy szep
szertartással iargalasokat.
Rá nezue az kiral igen
vijgada
Mert õ az Chyehõkbe nem bizic vala
Ez keues Magyarnac
vgy õrûl vala
Mert vitessegõket iol tugya vala.
Ot
az fõ nepeket be hirdetteté
Hiusegõket tûlõc io neuõn
veue
Minden kegyelmeuel magat igyere
Es mindõn igyõkben mellettõc
lenne.
Lam szep beszeddel õket meg tanita
Kepebeli
embõrt velõc bochyata
Saxonija fele õket szallita
Az
Chyehõket hat ezõrõn bochyata.
Ot az magyart Chyehõc semminec
velec
Igen fegyuertelen nepnec itelec
Harminczkettõt egy fegyuerõsént
leléc
Egy sem térne magyarra azt beszszelléc.
Raioc
aszszon leanyoc néznec vala
Sokan kõztõc keseruest
ssijrnac vala
Okát kérdic õk imeszt mongyac vala
Eszõs
nepnec titõket hallunc vala
Oly igõn chyudalunc bolondsagtoknac
Rontasokra mentõc attyanc fijaijnac
De iaj azoc titõket
mind le vagnac
Chyac iay vézijc attyatoc anyatoknac.
Még Karolyal
az Kursirst harczol vala
Ez hadfelõl semmi hijre nem vala
De az Saxonijaba hijre vala
Zendõlenec hamar tamattac vala.
Az orszagbol tijz ezõr elindula
Hatarokat õk mind be
vagtac vala
Kiraly hada Slokkaber varasnal vala
De õ maga
Pragaba marat vala.
[p 0099] Nyugouanac onnat el indulanac.
Az Chyehõkkel egy taborban szallanac
Hijrõc iõue hogy
az Saxonyaijac
Tamattanac vtakat be vagtanac.
Onnat hamar szaguldot
bochyatanac
Az hataron vtakat hogy meg iarnác
Magyarokelõt
Bakit Petõrt hagyac
Az Chyehõc elõt Slik Albertot hagyac
Rendel az hataron be rohananac.
Saxoniaban tûszet tamasztánac
Egy keritõt varasra talalanac
Elszõcz varas hostagyaban
dulanac
Varast meg hagac kapuiat be vagac.
Az varasba soc
nemõtõt vaganac
Soc nyereseggel õk meg rakodanac
Viszsza
az Deréc taborba szallanac.
Meg az Derec taborral indulanac
Az hataron nemõttel szemben szallanac
Mint szent
napian szõmben viuni akarnac
Ot az Chyehõk kõsztõc
meg hasonlanac.
Chyehõc fõ hadnaggyokra tamadanac
Az satorba
hadnagyoc szaladánac
Az hatar kiuõl nem viunac mondanac
Hijr lõn hogy az nemõtõc indultanac.
Ez lõn nagy remõles
az Magyaroknac
Hogy ket ellenseg kõszsze szorultanac
Vagy az Chyehel vagy Nemõttel vijuianac
Az Chyeh hadnagy melle
hamar allanac.
Sõt niari Ferencz hamar ra gondola
Tanachul
ada Chyeh hadnagynac szolla
Az hitlenõket bekeuel bochyatna
Az kic hiuõc aszszal hamar indulna.
Az seregõc
szepõn el indulanac
Elõl iarot õk hamar valasztanac
Vitez Horuat Bertalamot bochytac
Vtanna szep seregõc indulanac.
Rut betegseg vitez Nyarin ot vala
Azert kõsztõc egy
io louan ot vala
Elni halni velõc õ ot kesz vala
Mert
Kiralnac hiusegõs szolga vala.
En meg mondom Chyehõkben
ki hiu vala.
Az fõ hadnagynac Baiszmul neue vala
Mas fõ
hadnagy im az Szuitmelya vala
Chyeh Cancellarius Pan Szplauna vala.
Egy Groph látron iambor hijue kiralnac
Harom seregõt rendbe
alatanac
Nemetõckel hamar szõmbe allnac
Az magyaroc ot
iargalni fogánac.
Tartozast õkleletben nem tartanac
Maga
raioc puskat algyut fú2tenec
Az Chyehõc es mas felõl ûtkõzénec
Az Nemõtõc ot hullani kezdenec.
Rettenetõsõn sokat
le vaganac
Futasokban sokat bennõc foganac
Magyar es Chyeh
nyeresseggel iaranac
Az Istenec õc nagy halat adanac.
Az Kiralnac aiandekot szõrzénec
Zaszlokat Fegyuerõsõket
kûldenec
Az Kiralyal nagy sokan õrûlenec
Az Magyaroc nagy
szeretetben lõnec.
Gyorsan Nyarira nagy nehesség szalla
Kiral hagyasabol haza indula
Népe elõt egy õchét hatta
vala
Az Nyari Lõrinczõt ki iol szolgala.
[p 0100] Ofelsege
azon bankodic vala
Mert hijvsegeben igen bizic vala
Io Bakityot
hadnagyul hatta vala
Ki dolgaba ot iol forgodot vala.
Chyac hamar
vitezõc elindulanac
Czuikvarashoz mikoron õk iutanac
Moricz
Herczeggel egyben talalanac
Ki io bizot hiuc vala Chyaszarnac.
Ot nyolcz ezõr embõre nagy szep vala
Ket ezõre louag
fegyuerõs vala
Egy taborba vellõc szallottac vala
Saxoniaban
szellel iarnac vala.
Nagy soc kulchos varasoc holdolanac
Vrac tartomanyoc sokac haylanac
Mihalya varasig felszaguldanac
Meg terénec Vittemberghõz iutanac.
Tartoomanyaban õk sokat
dulanac
Az varasban szep seregõc valanac
Kurfûrst
melle Chyaszar ellen tamattac.
Czolna varasban õkes be szallanac.
Remõlénec Vittembergbe kijk valanac
Õ kõzõttõc nagy
sokszor harczolanac
Carol Chyaszar Kursirst szõmbe
valanac
Az Kursirstnac il gonoz hijrt mondanac.
Az Ferdinandus
kiral hogy fel keszûlt
Magyarokkal orszagaban be ûtõt
Soc kulchos varast Saxoniaban meg võt
Orszaganac nepeben
sokat meg vert.
Igen meg remûle az ket tabortul
Karoly Chyaszartul
magyari kiralytul
Fel hogy kiszakasztyac Saxonijatul
El
kergetik minden birodalmatul.
Nagy chyendeszõn taborat elindita
Vgyan szõkue ot Karoltul elfuta
Maga masfel szaz ezõr
nepe vala
Az Vittemberg fele õ sijet vala.
Ferdinand kiral
nepe hogy eszt halla
Elõle tauol fõldõn elki szalla
Mert ez kis had ellene semmi vala
Lipzija varast Kurfûrst
hamar meg salla.
Im az varas Herczeg Moricze vala
Fõ lako
helye az Moricznac vala
Tijzõn õtõd napig vijtatta vala
Azert neki semmit nem artot vala.
De az foglalt varasokat vrakat
Meg viszsza foglala tartomanyokat
Ferdinand indita õ
szep taborat
Akara latni Karolt szerelmes batyat.
El
ben Karoly már vala Augustaban
Mindent holdoltata birodalmaban
Onnat sijete Rezen varasaban
Szep erõuel szalla égõr
varasban.
Egõrben kiralyal szõmbe leuenec
Feiedelmec
nagy õrõmbe leuenec
Nagy hetben innepõt szepõn illénec
Husuet mas napian Kurfú2rstra eredénec.
Latni kiuana Chyaszar
az hadakat
Mentõl felieb az vitez magyarokat
Mert regen hallotta
vitez voltokat
Szep seregõc ot mutatac magokat.
Elõl Chyaszar
kiralyual az hadaknac
Paranchola Chyaszar az magyaroknac
Modgyoc
szrént magoc elõ mutatnác
Az vitezõc szepõn rendbe
allanac.
[p 0101] Siualkoduan õc ot meg futamánac
Iargalanac
meg helyõkre allanac
Mindõnõc helyõkre be talalanac
Soc
fele nep kit igen chudalanac.
Gyorsan Chyaszar az Kursirstra
indula
Kursirst chyac tiz melfõldõn tõlõc vala
Ily
szep szerrel vadnac Kursirst hogy halla
Albis vizen
nepiuel altal szalla.
El egere Misnie varasnac hidgyat
Tul masfelõl indita minden hadat
Akara kapni Vittemberg varasát
Az Chyaszar hogy erté el iramasát.
Ra gondola viz mellet
fel indula
Milberg varasanal szõmbe talala
Chyac az albis
vize kõsztõc foly vala
Ket szaz magyart onnat valasztot
vala.
Magyaroc iutanac Toriga ala
Nagy szep varas kiben szep
sereg vala
Negy zaszlo allia nep onnat ki szalla
Meg
viuianac akaratioc az vala.
Az Magyaroc latac nem tartozanac
Vgyan folyua raitoc kopiat rontanac
Az Nemõtõc hamar meg futamanac
Vereténec sokan le vagatanac.
Nam az feiedelmec ez idõ kõzbe
Albis vizén altal lõuenec szõmbe
Ki mia veszõdelõm
lõn ket felbe
Reuõt talalanac Albis vizebe.
Ot Magyaroc gazlanac
vsztatanac
Chyaszar nepi es kic kõnnyec valanac
Az Kursirstnac
hamar harcznac allanac
Kursirst nepi elõtõc indulanac.
Sietsegel Chyaszar es el kõltõzec
Kiral Herczeg Moriczal
el kõltõzéc
Napoli had kõnyû louaggal erkõzéc
Az
Spaniol nagy szep szerrel kõltõzéc.
Gyorsac az Magyaroc
ot õ dolgokban
Velõc az io Spanioloc az harczban
Addeg tartosztatac
Kursirst az vtban
Mig az Chyaszar erkõzéc õ nyomokban.
El menni nem lehet Kursirst hogy lata
Mert az feiedelmec
ot vadnac lata
Viadaljoz nepijt harczul allata
Meg ne futamnanac
vgy batorita.
Sõt paranchol Chyaszar Bakit Petõrnec
Mindõnõc
elõtte õc ûtkõznenec
Bakit engede Chyaszar intesénec
Az vitezõc ottan fat fel vetenec.
Tartozast nagy lõuestõl
nem teuénec
Az lõuesre arczul ûc õklelénec
Chyaszar
Kiral Herczeg ot erkõzenec
Masfelõl kemen õkleletõt tõnec.
Az viadal kõsztõc am el kezdetéc
Kursirst nepiben
soc ot le vagatec
Mert az elsõ rend hamar meg bontatéc
Az õ soc nepe hamar meg futaméc.
Az io Chyaszar vala szep
fegyuereben
Vitez modra forgodic õ igyeben
Herczeg Maximilian
ot az ígyben
Vitez modra forgodic fegyuereben.
Esze Kursirstnac
el tauozot vala
Mert õ nepijt vagiac fogiac latya vala
Azonkõzbe
egy magyarra talala
Kursirst azzal ot viadalnac alla.
[p 0102]
Termete az Magyarnac kichin vala
De Kursirstnac oly nagynac
laczic vala
Kinec neue az Luka Iosa vala
Foglya magat õ annac
atta vala.
De az Spanioloc tõle el veuéc
Karoly Chyaszarnac
azoc be ielõntéc
Az ki fogta Chyaszar meg tubakozéc [!]
Luka Iosa meg aiandekosztatéc.
Erûl Chyaszar Kiralual
az vrakkal
Mind hozza tartozo soc iamborokkal
Az Magyaroc vadnac
nagy vigasaggal
Be mutatac magoc aiandekockal.
Chyaszarnac
Kiralnac aiandekokat
Ielõs foglyokat louakat morhakat
Zaszlokat
dobos es trombitasokat
Vele õszue û hiu szolgalatiokat.
Az Chyaszar keduele aiandekokat
De fellyeben õ hiu szolgalatiokat
Meg kõszõne nekic szolla szep szokat
Az Istennec
tõn hala adasokat.
Parachyola Komorniknac szep szoual
Hozna aiandokot nagy hamarsagual
Az fõ nepet tisztõle
ot il ioual
Vitezze szentõlessel arany lanczokual.
Tisztõle az seregõt ot il ioual
Chyac õt ezõr nagy
szep arany forintual
Es õ magat õcheuel Ferdinandual
Holtig
valo mindenben aianlasual.
Iambor vitezõc latac meg kõszõnéc
Az Chyaszarnac ily kõnyõrgest teuenec
Egesz Magyarorszag
te felsegõdnec
Nagy insegbõl szeginyõc kõnyõrgenec.
Iol erti Felsegõd nagy insegõnket
Terec mija mi nagy
veszõdelmûnket
Az Istenért keryõc te felsegõdet
Már segel meg minket te szegijnijdet.
Im mij felsegõdert
az mij hazankat
Elhattuc fijunkat hazas tarsunkat
Nem nésztûc
ily meszsze faratsagunkat
Felsegõdert nem szantuc
halalunkat.
Iõiel azert erõddel orszagunkba
Feiõnkent
leszõnc veled ot az hadba
Isten velõnc leszõn az
vijadalba
Az poganoc lesznec ot megromlasba.
Iol halgatya
Chyaszar szepõn felele
Egy Magyar vr tolmacha õ mellete
Olah Miklos cancellarius neue
Ki magyarnac kiral vtan segéde.
Io vitezõc értõm nagy insegtõket
Pogan mijat nagy veszõdelmetõket
Sokszor akartam segelleni titõket
Elindulnom tamasztottam
erõmet.
It azomba ellenõm tamattanac
Ez aruloc orszagomra
indultac
Oda mentõm velem õc el hagyattac
Nagy gyakorta en
velem tusakottac.
Isten õket bûntete es meg ronta
Veletõc
egyemebe kezembe ada
Vitezõc ha élhetõc ez vilagba
Meg segéllek
titõket orszagtokba.
Io keszõlettel megyõc tij hozzatoc
Elnij halni kõztetõk en akaroc
Regõn hallottam io vitezõk
vattoc
Ez igyemben kit szõmõmuel iol latoc.
[p 0103]
Immar magamban aszt en el vegesztem
Valamikor leszõn
en ellensegõm
Magyar nelkûl nem leszõn ûtkõzesõm
Mert ackor tudom lesz nekõm nyeresõm.
Io vitezõket
Chyaszar el bochyata
Sokszor neki ellensege tamada
Ki
mia magyar melle nem tamadhata
Azon vagyon neki szomorusaga.
Indula Chyaszar az Vittemberg ala
Nem soc muluan veue birtoka
ala
Onnat indula Auspurgban fel szalla.
Ez szep nyeresegõn
ot es vigada.
Vigan az io kiral es el indula
Chyeh orszagban
Pragaban õ le szalla
De las ot es mely szerenchye talala
Chyeh orszagot tamadasban halla.
Immar az Chyehõc sokan
tamattanac
Az Szabad varasoc nepet attanac
Kic pragaban kic
vtokba valanac
Az oo varas kapuiat õc be zartac.
Tamadasockal
semmit hasznalanac
Az io kiraly hagya az Magyaroknac
Vilraua
vizen altal gazlananac
Hogy Pragaban tõb nepet ne bochyatnanac.
Az Magyar vitezõc gyorsak igyõkbe
Hamar lõnec az vizõn
kõltezésbe
Sirotniczki Karolyal egyetõmbe
Kiktõl Chyehõc
lõnec nagy rettenesbe.
Térénec meg az segellõ seregõc
Pragaban eszt hogy meg ertéc az Chyehõc
Zaszlockal
szakalosockal seregõc
Kiraly ellen arczul iõnnec az
Chyehõc.
Ebben hir lõn az Magyar huszaroknac
Ot es nagyot
szolgalanac kiralnac
Arczul az lõuesre indulanac
Bator
sziuel õklelenec viuanac.
Chehõc hamar ot mind meg futamanac
Sokat bennõc Magyaroc le vaganac
Kijket bennõc eleuenõn
foganac
Kijket vijgan kiralnac mutatanac.
Ot kiralnac nagyob
õrõme vala
Az Chyeh vrac meg megholdoltac vala
Mint kirali
meltosag engette vala
Sokat bennõc õ meg bûntetõt vala.
Rá gondoluan vitezõket szollita
Orszagaban õ hazokhoz
bochyata
Minden kegyelmeuel magat aianla
Nagy hijusegõket
meg kõszõnte vala.
Pelda lehet ez az tõb Magyaroknac
Ez keues nep mel hijuõn szolgalanac
Nagy soc orszagban
õc io hirt hagyanac
Magyaroknac hirt neuet iot hozanac
Hirõc
soc orsagban nekic oly vala
Gyorsasagrol tõrõknec mongyac
vala
Soc orszagoc tõlõc rettentec vala
Mint egy mendergõtõl
õc felnec vala.
Irtac sokat az Magyar kronikaba
Az Magyaroc
nemõt Olaz orszagba
Hadakosztac voltac dijadalmakba
De il keues nep nem volt il dolgokba.
Iob vitez Magyarnal bizony
nem volna
Sem tõrõc nemõt Olaz iob nem volna
Chyac az igaz
szeretet kõztõc volna
Es io vitez vezer elõttõc volna.
[p 0104] Sõt szûntelen kõnyõrgyûnc Istennec
Ez feiedelmec soka elhesenec
Keresztiennec rontoi ne legyenec
Chyac pogannal gyakran igyekõzzenec.
Ezõr hatodfel szaz
io esztendõben
Az ki szõrze meg talalyac versfõben
Magyaaroc vitezsegén õrûltében
Kinchõs Kassaban
bõytnec nagy hetében.
Finis.
