Szegedi András: HISTORIA, AZ IERVSALEM VARASANAK
VESZEDELMERÕl, TITVS VESPASIANUSTOL, AZ MINT MEG VETETET
AZ SIDOKNAK NAGY ROMLASOKAL. 0002
IMegy szèp Historiat mostan mondok, Kire kèrlek
iol rea halgassatok, eletõkben legien nektõk peldatõk,
Hogy tû magatokat meg iobbiczatok.
O tõruenben nagy sok
dolgok voltanak, Kit tanusaginkra meg irattanak, Prophetak
altal nekûnk adattanak, O tõruinben kik bizonnial voltanak.
Sõt vy tõruenben esõt nagy chiudakrol, Emlekõzõm
Sidok vezedelmerõl, Ierusalemnek zõrniû romlasarol,
Egez Sido Orzagnak vezõserõl.
Ez nagy Példa lehet
sok Orzågoknak, Mi oka legien û el romlasanak,
Vakmerõseg vizza vonias oka annak, Harea halgattok miad meg
halliatok.
Paranczolo Feiedelõm mar vala, VEspasianus
Rommasagban vala, Egy vitez fia Titus Herczeg vala, Bõlcz
hadakozo mind az kettõ vala.
Hatalma ket Feiedelõmnek nagy
vála, Egez Sido Orzagot biriak vala, Kit Augustus Czaszar
meg haitot vala, Hadakozasban io szerenczeiõk vala.
Immar ket eztendõie el mult vala, Vespasianus hogy
vràlkodik vala, Christus szûletese vtan ez vala Hatuan
harom esztendõk multak vala.
Iollehet meg akkor
Czaszar nem vala, De nagy meltosaga Rommaban vala,
Ierusalembe ût bochiatak vala Czaszarsagra onnet hittak
meg vala.
Vala û elõtte az Czaszarsagban, Vitallius
kilenczedik Rommaban, Agripat kûldte vala Kiralysagban
[p 0003] Biria Orzagat û az Sidosagyban
De huzon egy
esztendõie el mult vala, Iamborul az Sidokat Biria vala,
Tõrueniõkben ûket tartottak vala Isten tiztesseget
meg atta vala.
Az Agripa Czaszarhoz hailot vala, Vitellius
holta vtan ez vala, Vespasianusnak ez hiue vala, Iambor
hadakozo bõlcz Kyraly vala.
Iollehet Agripa nagy iambor
vala, De Ierusalembe tiztarto vala, Florus neue igen
kegiet28len vala, Sok Sidokat ez mar õletõt vala.
Czudalatos hamarsaggal izenenek, Agripahoz kõuetõket
kûldenek, Veszõdelmet hogy Florustol szenued nenek,
Hiuatak Varosban Kyralt be viuek.
Ottan siruan az Kyralynak
zollanak, Sok testõket ûk mind megy mutatanak, Kik
kegietlensegetûl á Florusnak, Elettenek volna az
Tiztartonak.
Giorsan errõl ûk igien gondollanak, Agripa
Kyralnak igien szollanak, Tõbe Rommanak ûk nem
szolgalnanak, Kyraly tiztartoianak buczut adanak.
Nagy
szép bezèddel Agripa szol vala, Kõniõrõguen û
erre inti vala, Rommatul el ne hodolnanak szol vala, Mert
fegyuerõk miat mind el veznenek.
Minden Rommai vitezõket
le vaganak, Es kazdagsagõkat sakmanira haniak, Czaszar
iûuedelmet magoknak hagiak, Diadalmat az varosbol ki haniak.
Ez lõn derek kezdeti romlasanak, Ierusalennek es az Sido
Orzagnok, Ki miat õrõk rabsagra iutanak, Tartomaniok
[p 0004] mert mind el pustulanak.
Ebben hire vala mar az
Chiaszarnak, Hogy el hodolosa lõt az Sidoknak, Ki
verese lõt û tiztartoianak Czudalkozik dolgokon az
Sidoknak.
Nem indita Chiaszar akkoron hadat, Mert mas fele
bocziatta vala nepet, Es azert dulata Sidok varosat, Mert
bannia û tûle el hodolasat.
Taborat meg hiuata el
kezite, Sido Orzagra hamar fel kezite Czesariaban sok Sidot
õlete, Tizenhat ezert oth bennek el vezte.
Orzagokban
Sidokat' kergettete, Varokat varasokat mind el tõrete,
Cestusnak paranchola el erezte IVDEA Orzagra ût el erezte.
Feiedelõm az Cestus nagy vala, Ierusalem ellen igiet
võt vala, De gonoz szerenczeie tõrtent vala, Mert
Sidoktul igen veretõt vala.
Nam egy mas ellen igy
hadakozanak, Rommaikban Sidokban halanak, Rommaik sok varast
hodoltanak, Ket eztendeig mind hadakozanak.
Vala
Czaszarnak ezõn Banattia, Bozzuiat meg allia igen fogadgya,
Fianak TITusnak û paranczola, Es nagy roppant hadat û el
indita.
Immar Titus megyen û hadaual, NILVS vizet altal
mente nèpeuel, Ne Capulon Heracleon ereieuel, Cesareaig iuta
nagy sok nepeuel.
Iol ertik vala az Sidok haragyat, Az
Czaszarnak reaiok iuni nagy hadat, Nem gondolliak vala
Czaszarnak [p 0005] hadat, Vigan'lakiak [!] Ierusalem
varosat.
Vala Ierusalemben nagyy Partolas, Feiedelõm
segõn nagy vizza vonias, Ket fele lõn kõztõk nagy vizza
vonias, Feiedelõm ninczen vagyon busulas.
Igen kiuannak
sokan feiedelõmsegõket, Kiert teznek ûk sok
õldõklesõket, Mert gondolliak û nagy ellensegõket,
Reayok iûuendõ sok vezõdelmõket.
Rettenetõsen
egy mastõlik vala, Giro Simon Giskalon Ianos vala, Ketten egy
masrahadakoznak vala, Mert ketten ûk az varost biriak vala.
Iollehet oth nagy sokkan meg halanak, Feiedelõmsegõn
nem oztozhatanak, Varosban ketten két Kastelt rakanak,
Kibõl ûk egy masra hadakozanak.
Chiudalatos
bõlesziesege TITusnak, Iol erti vala dolgokat az
Sidoknak, Gyulekõzik niugolmatad nepenek, Hogy batorab legien
Sidok romlasanak.
Nam az idõ mind ebben forog vala,
Titust variak mar varnal taborban vala, Az Sidok kõzt nagy
vizsza vonias vala, Husuet napiara imar iutak vala.
Az
Husuet napian mind fel gõlnek vala Zantalan ezeren fel mennek
vala, Sok tartomaniokbol fel mennek vala, Istennek aldozatot
teznek vala.
Remensege vala ebben TItusnak, Igen õrõl
vala az Partollasnak, Kezeben esseset Sido Orzagnak, Okat
vele az û nagy romlasoknak.
Io mondon Titus sereget
rõndõle, Feiedelmeket nep elõl erezte, Az vtan az
Huszar nepet erezte, Hadakozo szerzamit viseltete.
[p 0006] Serege vala akkor ot Titusnak, Vele feiedelmõk nagy
sokan vadnak, Siriabol vele nagy Vrak vàdnak, A Egyptombol
Euphratessig mind vadnak.
Sõt Varasnak szallasat
gondola, Innep napon hogy mind ben zoritana, Az varast
kõnnieben meg vitathatna, Cesareabol hadat õ el indita.
Igen hamar elõl iarot boczata, Het ezer gyalogiat szèpen
boczata, Az varasig velek mind el zagulda, Sidoknak ezekben
hirõk lõt vala.
Mogiok szerint ûk mind fel
keszûllenek, Titus nepere rohanast tõuenek, Meg
futamanak sokat meg ólenek, Titusal hamar taborban erenek.
Innet Titus taborat elõb indita, Schopon neuû hegyre el
fel iartata, Varas ellen û nagy falt rakattatá, Sok
sanczokat varas ellen haniata.
Hamarsagal az Sidok ezt meg
hallak, Partolok varasban az kik vallanak, Mind bekesegese
ottan leuenek, Ellensegre eggiût ki rohananák.
Oly nagy
viadalt ûk hamar kezdenek, Kastelira Sanczra hamar ki
ûtenek, Sokat Romaiaban ot meg õlenek, Sanczokbol Romaiakat
ki verek.
Sietsegel Titus ezt hogy meg halla, Giorsalkodik
io louara fordula, Az taborbol sok nepet ki indita, Sidok ellen
arczol ûket allata.
Torniokbol varosbol neznek reaiok, Az
Sidok ot hamar meg toliatanak, Tõb nepet varosbol ki
boczatanak, Ket fel kõzõt harczon igen viuanak.
[p 0007]
Oly igen Titus Czaszar serenkõdik, Nepe elõt fegyzuerel
vitezkõdik, Harczon tûle sok Sido õlettetik Sidok ezon
hatat adanak nekik.
Rettenetõsen ûket vagiak vala, Mind
kapuig ûket kergetik vala. Ket felbenis sõk harczon vezet
vala, Harom ezer ket szaz el esõt vala.
Illien czuda
Sidok kezõtben vala, Bizony vgian Isten ostora vala, Kiuel
ûket el vezte es el ronta, Fegyuer ala ûket mind haniattata.
Oly nagy õldõkles ben az Varban vala, Mikor kûlsõ
felel harczok nem vala, De mikor harczra ki mennek vala,
Eggiese ûk mindiarast leznek vala.
Gyakran harczot hogy
el vegeznek vala, Be az varban ûk hogy be iutnak vala, Egy mas
ellen fegiuerrel alnak vala, Az feiedelõmsegert vinak vala.
Rettenetõsen egy mast vagyak vala, Ket kastelbol egy
mastõldõklik vala, Zent Gyõrg hauanak tizen negy napian
vala, Az ket Vrak egybe harczolnak vala.
Az eggyk varosban
Simon Giro vala, Az masodik Giskalon Ianos vala, Eggyk rezet az
eggyk vr biria vala, Az masikat az masik biria vala.
Polgarokban sokat meg õlnek vala, Ben varosban magokat veztik
vala, Mert nem tudgyak ûk mit mielnek vala, melliket halgatnak
es ûk tiztelnek.
Hadat Titus onnat eleb indita, Varoshoz
nepet nem mezze allata, De az kû falhoz akkor nem iuthata, Mert
hostatatia kerte kõrûl nagy vala. [p 0008] Egynõse
mindõnõket tetete, Varos kõrniûl kertõket egettete,
Maior hazakat rontata tõrete, Kûlsõ artalmokat mind el
veztete.
De az Ierusalem szép varos vala, Harom
szép keritessel keritue vala, Es harom Arokkal
kõrniûl vala, Dauid Kyralnak vara benne vala.
Ez az
Ierusalem szép varos vala, Ket heg haton vala az û
rakasa, Bõlchiesegel vala az û czinalasa, Az Tornioknak
faloknak allatasa.
Belsõ kû falnak torniai rakattak,
Hatuan egy singnire azt czinaltattak, Tizen egy vala masik
kû falanak, Niolczszõgre ezõk szépen rakattanak.
Nam kilenczuen tornia kûlsõ falanak, Negíuen õlni
magasagok azoknak, Ez huz õlni zelõssegõk azoknak,
Faragot kûbõl ezõk rakatattanak.
Hatuan singi de kû
falmagasaga, Huz õlni vala fõldtûl fel rakasa, Szep ki
lõuõ heliekkel czinalasa, Vagion faragot kûbõl
allatasa.
Oth belsõ kû fal keritesen vala, Harom [!]
torom tõbbinel ekõsb vala, Hatuan õlni magasagok oth
vala, Arabia belõlõk lachik vala.
Io melien az arok
czinalua vala, Negyuen lab niomnira melsegõk vala, Es ez ket
szaz õtuen niomnira vala, Szelõsege aroknak annira
vala.
Vala mind kû ziklabol el ki vagua, Arokban apro
Bastiak vannak rakua, Lõuõ heliõk bõlchien vannak ki
rakua, Ciata kapuk arokban vannak czinalua.
[p *000] 9 De ket
hegy kõzõ3t nagy võlgi fekzik vala, Ku falt igienõsen
alattak vala, Teteieig arokual fel vetue vala, Mind arokia es
Bastiaia sok vala.
Az Varosnak kapui szépek
valanak, Kik mind Erczbõl czinaltatuan valanak, Huz embõrõk
õgy kaput be zarhattak, Hat embõrrõk egy lakatot birhattak.
Igen szép vy torom Varasban vala, Szaz huz õlni û
magassaga vala, Nagy Aranias gomb teteyben vala, Orzag hatarara
meg laczik vala.
Ott szep Aranias Palotak varosban, Vadnak
foliosok alkotasban, Forrasok vagion belõl azvarosban,
Baniak fõrdõ heliek nagy sok vczakban.
Czudalatos draga
Templom ben vala, Vilagon nagyob es dragab nem vala, Salomon
Kyral rakatta vala, Negyuen eztendeig czinaltak vala.
Ott
egieb mar hak kõszt dragab nem vala, Ezustnel alab valo
ott nem vala, Arannnial falait be vontak vala, Aranybõl aitoyat
czinaltak vala.
Mindenût rakasa szaz olni vala,
Fõldtûl fel rakasa annira vala, Elsõ aitaianak
magyasaga vala, Harmincz õlni szelesege huz vala.
Mind Arannial ezek be vonua valanak, Aran szõlo vezzõk
Templomban voltanak, Szõle feiek azõ Aranbõl voltanak, kinek
magasagok egy emberni voltanak.
Ime Aranibõl ezustbõl
ki meczue vala, Egynek forgasa ott ki meczue vala, Czûdalatos
draga dolog ez vala, Egy czudakat raita faraktak vala.
[p 0010] Sokkal tõb ekesegek Templõban valanak, Kit emberi
szemek masut nem lattak, Orszagokban czak hirrel sem
hallattok, Emheri [!] keszehez hasonlot nen czinalhat.
Sõt kiuõl heazattiat Templomnak, Aran szegel vertek be az
Templomnak, Madar rea nem szalhat az Templomnak, Szepseget
nem rutithattia hiazatianak,
Ott draga szép Pap
õltõzetek valanak, Draga kõuekkel kik meg rakattanak, Az
varasban egy Varat alkotanak, Erõs varat hiak Antonianak.
Czudalkozik Titus varas szepsegen, Almikodik tornioknak
ekesesegen, Czudalkozek aroknak nagy mel segen, Feit
haitogatia û szeleszegen.
Valanak Titusal sok
Feiedelmek es nap sokan vele Lora ûlenek varost meg
szemlelek es meg kõrûlek honnat meg tõrhetnek es meg
vihatnak.
Minden felõl erõseget iol lattiak magokban
Itelek es ioua hagyak, Gustius Kapuia felûl vitatnak, mert à
felõl erûtlennek alittak.
Reaia nagy szeles arkokat
haniata kõ fal melle Titus bûlchen assata fa kasokat
sokat õ fonanata fà Torniokat varos melle allata.
Oth
õrallokat Torniok teteire, sokat allata Sidok
veszedelmere, kik lõienek be az varos nepere, sokat varos
õriszekben meg leuõte.
Minden felõl varost
kõrniul vetete, harom felõl Titus varost tõrete, az benne
valokat õ meg rettente, mert hamar nagy tõrest raita
tõrete.
[p 0011] Az nagy Torniok felõtte tecznek vala,
Titus sok nyers fakat hordatot vala, nialabokba azt mind
kõtteti vala, varos arokiaban haniattia vala.
Nagyon meg
remûlenek az ket vrak, Giro Simon Ianosal õk szolanak
kûztûk bekeseget hogy alatnanak, egymas mellet kezeken meg
halnanak.
Igen hamar ûk mind megy bekellenek Simon Giroual
vadnak sok vitezek, tiz ezeren mind szolgai leuenek,
õtuen negy, Hadnagiot ûk oth szerzenek.
Sõt az
Ianosnak szolgay leuenek, niolcz ezeren io vitezek valanak,
huzonnegy hadnagiokat valaztanak kik, mind engedenek ott az
Ianosnak.
Sõt az soldos nepuel ket vrak birnak, ket
szaz ezernel, mert tõbben valanak, varosnak tartasara
gondolanak, eggyût vartakat hamar el ostanak.
Ezen
bõlczesegek vagion Sidoknak, sokal kapuka am ûk fel
nitanak, Romaiak Sanczokra rohananak, sokat benek Sidok oth
leuaganak.
Egieb varasbeli nepek valanak, huz szaz
ezernel, mert tõben valanak, kikrõl vegre emlekezetet tezek
sok, tartomaniokbol, kik oth valanak.
Vala tellies az
arokuagot fakual, hordatanak sok szalmat gialogokual fal
tûre szerzamok nagy giorsasagal, fel giutak arokban
fathamarsagàl.
Ezen rettenetes võltesék lûnek ket
fel az mezore Hamar erenek holt testek az mõzen meg
semuedenek ot az Sidok hamar meg tolatanak.
[p 0012]
Remûles mind az ket felkuzt vala egyy napestig mert ûk mind
vitak vala, Niolcz ezernel ket felben tõb holt vala, Titus
azert varast tõreti vala.
Sõt az Titus harom Torniot
allata magasban az varosnal azt allata õtuen ûlni vala az
magassaga onnat sok Nylakat õ be szorata.
Igen
erõs Toron az harom vala Vassal gerendakal foglalua vala,
lõuessel neki nem arthatnak vala, Pinkõzd napianak
õtõd napian vala.
Oly erosz szuagassal eggik le
sakada fõld tõltessel kasokual le szudula nagy
eros, Remulest ket felnek ada, Mindenik fel Cialardsagnak
alita.
Nagy giorsan Titus louara fordula, Varos ala az
sanczok hoz zagulda mi oka zõndolusnek õ meg tuda,
Nepenek hamar batorsagot ada.
Ezen zendõlesben nagy
bolczesseguel, Titus forgodik feniõs feguereben ostromnak
mene'sok ezer nepeuel elso keritest meg veue ostromual.
Valanak á Sidok nagy felelemben, elso keritesen nagy
vigiazasban, giorsan be futanak mas keritesben, bastiakban
torniokban es tõb heliekben.
Rettenetesen mas kõ falt
vitata, az Syriaiakal ostromlata, hatod napig èressen
ostromlata, vegre az Sidokat õ meg toliata.
Batosraggal
[!] meg vartakra ozlanak, Szantalan lõueseket inditanak,
Szazlokat fokokrul le hanianak, Erõs viadalnak Sidok allanak.
[p 0013] Igen batorsagygyal à Sidok lûnek, Nagy
erõssen õk fel feguerkedenek, Romaiakra rohanast
teuenek mind, Az ket keritest hamar meg veuek.
Sõt
erõssen Ramaiakat vagiak, nyakra fõre tõresrul ala
haniak, Hamar ebben hirt adanak Titusnak, Hogy varasbol hamar
ki vagattanak.
Vegeze Titus nemsokat kesõdek, Tûle
sok nep ostromnak vitettetek, Harmad napig az keritest
ostromlak, Ostromual negiedik napra meg veuek.
Lam holt
testuel az arok tellies vala, Rettenetes nagy kialtas vala,
Titus varast sokzor kereti vala, Debelõl ket Vrak vegeztek
vala.
Tõrrel feguerrel meg emiztetnek, varas meg adasarol
kyk emlekeznek, Vagy kiczen vagy nagy mind meg elõt tetnek, Ha
czak szois tûlek ki adattatnek.
Imar Sidok cziak egy
kû fallal birnak, Ket keretes kõzi nagiok valanak, Eleseg
nincz Sidok fogiatkozanak, Ehseg miat sokan bennek halanak.
Magassan Titus torniokat rakata, Harmadik fal ellen hamar
allata, Az var felõl sok Sanczokat asata, Ott ket fele
nepet õ mind el ozta.
Az eggik rezet Titus û hadanak,
Kûlde Antonia felõl alanak, Masik rezet boczata û
hadanak, Ellenne az Dauid Kyraly Varanak.
Igen nagy Sanczokat
onnat assanak, Onnatis nagy torniokat czinalanak, Niolcz ezer
legent arra valaztanak, Az var alliat kikel igen assata.
[p 0014] Ehsegh Sidok kûzut immar nagy vala, Egy kenierert
tizen meg halnak vala, Feguerrel egymastol meg vezik vala,
Minden eles kõzõttõk fogiot vala.
Remeniseget ûk
Sohonnan nem Varnak, Kazdagok kûzõttõk az kik valanak,
Toluaioktol hogy meg ne foztatnanak, Sok ezõstõt araniat el
niellenek.
Oth Romaik mikor azt meg ertek, Sidok araniat
ezõstõt el nielnenek, Sok ezernek û belleket ki vetek,
Sok araniat giomrokbol ki szedenek.
Sokat Titus bennek meg
fezitete, Kapu elõt sokat meg ûlettete, Sokaknak kezeket el
meteltete, kiket varosbol esmet el ereste.
Ott Sidok nam
erre meg sem hailanak iol lattiak magasagat az tornioknak,
belõl kõ fal alat arkot assanak, Giskalon Ianos
szolgay valanak.
Lam egy arkot torom ala assanak
stompoliokat alaa õk rakanak fõniû viaszal kenkõuel
meg rakak egy hainalba az kõnkõuet meg guitak.
Immar
torniok es Sanczok igen egynek, Sidok az fûst alat
siualkodanak, sanczokban valókat õk mind le vagyak, kik el
saladanak taborik ûszek.
Mind sanczok es torniokot
meg egyenek Titusal bankodnak az feiedelmek hogy egy oraig mind
semmie lõnek kiket egy holnapig mind epitenek.
Oly
giorsan Titus hordata sok fakat, fonata õ nagy hamar sok
kasokat, alata õ nagy hamar sok torniokat, asata varos
melle tõb sanczokat:
[p 0015] Rea Titus oly
szorgalmatos vala, harmad napig oli sanczor [!] czinaltata,
egez varast mind kõrniû fogta vala elebinel erõsb es
ekesb vala.
Vala az varosban siras ohaitas, iffiu es venek
kõzet fohazkodas, vczank ent vala immar sok syr assas,
testeket horgiak vala nagy sirassal.
Mar anira belõl
meg holtak vala, temettesnek heliet nem lelnek vala, az
varasban õk nem temethetnek vala, keritessen kiuõl ki
haniak vala.
Testek mezitelen vczakon vannak, ruhaiok
rolûk leuonatanak, egy nap bennek keritesen ki hannak,
szaz tizenõt ezer testet hanianak.
Nagy eseg miat
mind meg Epedenek, farattak munual az aszszonnepek,
magokat sirasokal emeztettek, Mert egez varos telyes vala
velek.
Termezetek nekik valtozot vala, halotaknal zemeliek
rutab vala, eseg miat mind el aiultak vala, ereiek tulûk mind
el tauozot vala.
Oly kegietlen Simon Giro ben vala, tarsa
Giskalon Ianos neki vala, Vezedelemuel nem gondolnak vala,
szantalan ezert bennõk meg oltek vala.
Egy szegien
Matatias Pap benne vala, masik Ananias nagy iambor vala, Harom
fiaual meg õlettek vala, mert neki ezeket be attak vala.
Tõb fû nepeketis oletek vala, Sidok giakran ky vtnek mennek
vala. Viadalra sokzor kezûlnek vala, ehseg miat
keszerittetnek vala.
[p 0016] Varasbol seregel ky
mennek vala cziak kegyelmet feieknek kernek vala az Titus elõt
terdre esnek vala, Sokaknak kegyelem adatik vala.
Az Sidok
kõzût il dologis vala, Mert kapukon eiel ky mennek vala, eiel
paret ganiet be lopnak vala, azertis õk eg mast meg õlik
vala.
Sõt io attia fiu kûztûk ez vala, ky valami rezt
masnak szakast vala, Titus az varost kereteti vala, de
semmit õ vele nem haznal vala.
Palotak felûl meg vala
egy odal, hol nem vala fel vetue az Sanczokual, Onnat vala varos
ep kû falokual, erossegy bastiakual es az torniokual,
Az arok alliat Titus mind el asata, ket Torom alliaig sinten
Vaiata. Fondamentum kõuekben ky hordata fal tõrõ zerzamit
ra igazgata.
Sõt az tõrniok czak hamar le esenek, sok
ezeren ostromnak oth menenek. De Rommaiak semmit nem
nierhetenek mert tûresrûl Sidoktul veretenek.
Igen nagy
ostrom az var felõll vala, Giskalon Ianos oth forgodik vala,
Rommaiak immar be hagtak vala, de Sidoktul meg ky vagyattak vala.
Az ostrom kõszot il dologis esek, Romaiakban egy am
ot be szõlkõllõk, vartan valok koze el elegiedek,
Iulianus az neue igen vitezkedek.
Nagy viadalt ben az varosban
kezde niolcz Sidokat, Czak hamar oth meg ole, Ercz paissal vala
valla be fedue, nagy erczsisak vala az õ feieben.
[p 0017] Oth az varos piaczara szõritak, Oth el essek
mert õtet megy hagitak, czak hamar oth Iulianust le vagak,
sok vitezek Iulianust ohaitak.
Ith nagy kegietlenseg
Sidokon vala, bennek ket ezert Hasogattak vala, giomrokbol
araniat ky szettek vala, Titusnak hamar hir euel lõt
vala.
Nam mindennek erõssen parancziola, Sidokat hogy
senki ne hasogassa, De Rabsagra kel uket tartania, ky ezt
nem muelne mind le vagatna.
Parancziola Titus minden nepenek,
hogy mindennek ostromhoz kezulnenek, Nagy erossen az
tõresnek mennenek, az tõresre nem sokka ûk erenek.
Rettenetesen ûk oth egy mast vagiak, szazlokat fokokon
ûk loboktatiak, holt testek az sanczokban oth valanak, ket
felben ot nagy sokan meg halanak.
Az Sidok erre igen
vigiazanak, kopiakual lanczakual õk harczolanak, Tuzes
ferzamokat ûk ky hanianak, il alnoksagot Sidok gõndolanak.
Nagy Ostromkor az Sidok azt meg szerzek, Hazakat
aszu fakal meg tõltenek, Kenkõuet viaszal bele
tõlttenek, De tõresrõl Sidok hatra terenek.
Tõrestûl nem meze ûk meg allanak, Romaiakat tõresen
be boczatak, Romaiak sokan be rohananak, Hatul rakas fakat
Sidok meg giutak.
Imar az guitot fak igen lobognak, Sidok
elõl igyen meg siualkodauak, Romaiakra arczul õk
fordulanak, es az tûszre hamar õket szoritak.
[p 0018] Ben Romaikban sokan vezenek, mert tûzre õk
visza nem mehetenek, tûz miatis sokan õk meg egenek
okutokban sokan be szõkdesenek.
Vala kõstek imar
oly nagy ver ontas, aszon nepek kõzet nagy siualkodas,
ket felt imar az ver be fogta vala, egy mast az vertûl nem
esmerik vala.
Serenkednek ket fel erõssen vinak,
Giskalon Ianos szolgay valanak, Romaiak tõresrõl ky
vagatanak, ostromon sok ezeren meg halanak.
TERTIA PARS
Sequitur.
EZ dolog kõzt mondok retenetes czudat, kinek
soha nem hallottatok massad, sem bõsczeknek [!] nem
latatok irassat, kibõl hallotatok volna yll czudat.
Giamoltalan egy szegin azzon vala, Eleazer leania Maria vala,
nagy kasdagsagatol foztatot vala, az varasban õis be
szorult vala.
Remensege sohonat neki nem vala,
ehsegh miat epedet alig vala, czak egy kiczinded fia neki vala,
keserõsegel fianak mongya vala.
En edes fiam valion
kinek tartlak, ha mek maracz rabsagra teged tartlak, ha meg
halz ehsegel enis meg halok, veled egietemben halalt en latok.
Czak mongia vala keserû beszedel, Tudod tõlem ez
vilagyra szûlettel, ad meg nekem kit tõlem el vettel,
ehsegel ne hagy meg halnom legy etkem.
[p 0019] Ott az
aszszon gyermeket kette vaga, Egyik reszet
aszszon az nyarsra vona, mas reszet el tõue
maszorra hagya, Az aytokat hamar aszszon be
szarla.
Immar aszszon fiat szennel sûti
vala, Szaga az vczara ki hatot vala, Toluayok az vczakban iarnak
vala, meg erzek az hazra rohantak vala.
Nagy hamarsagal az
aytot be tõrek, Az aszszont erre igen keszeritek,
Az mit sûtne hogy nekik adatneiek, ha nekik nem adna
leuagattatnek.
Lam az aszszon halla nekik ki viue,
Keserûsegel nekik eszt felele, Im hol vagyon az mit en
tõlem kertek, Az en fiam vala tû meg higyetek.
Az en fiam
vala kire most nektek, Kerlek kegyelmesbek tû le legyetek, En
annya leuen lagyabak ne legyetek, En fiamban egyût velem
egyetek.
Testenek felet en imar meg õttem en fiamat, kit
ez vilagra szûltem, En gyomromban ismet
behelhesztettem, mert ehseg miat kel vala el veznem.
Igen rettenenek el almelkodanak, Czak hamar az ayton ky
fordulanak, Egez varasban ebben hirt mondanak, Hirre adak
varasban az ket vrnak.
Nemzeti mindenik szegyenlik vala,
Almekoduan egy masra nesznek vala, ki ki mind
szûueben iol erty vala, Veszedelmet minden iol lattia
vala.
Vgy annira ehseg kõzettûk vala, Szamzerigh ideget
meg esznek vala, Saru talpat szalmat meg eznek vala,
Moruat galamb ganet meg eznek vala.
[p 0020] Meg ielentek
ezeket az Titusnak, Hogy ily szertelen dolog tõrtent
raitok, Nagy fel szoual mondgia Titus vraknak, Hogy nem oka
az Sidok romlasanak.
Polgarokban mar sokat le vagattak,
Aratlan [!] vereket õk ki ontottak, varosokat velem mind el
rontatak, kinek oka nem vagyok iol lattyatok.
En Istennem
latod hamissagokat, roncz meg kerlek alnok gondolattiokat,
vagy nepednek lagyciad õ szûueket, Ne veszes el it
sok nyomorultakat.
Immel kegyelmessen reaiok
nesznek, Ha hozam haiolnanak meg ternenek, Titus ezeket monda
feiedelmeknek, Paranczola Titus az vitezeknek.
Rettenetessen meg sziualkõdanak, Laitoriakat
kõfalhoz, Tamasztanak sok ezeren kõfalra fel allanak,
Sidokat helyekbõl hamar meg bontak.
Valanak az Sidok nagy
serenisegben, Dobok trõmbitak vannak nagy szengesbe,
kõuekel kopiakal oth õk heliekben, vernek ala sokat
ellensegekben.
Faratsagok nagy vala az ket felnek, Ercz
kapuit fel gvitak az varosnak, az ostromtul ket fel el
tagulanak, Mert az tõresre nem indulhatanak.
Fohazkoduan
vartan Sidok valanak, olait vizet hamar õk foralanak, Kiket
Romaiakra ki ontanak, Sokan Romaiakban kopadanak.
Imar sok
idõ ebben forgot vala, Kis aszszon honak nyolczad
napian ez vala, Titus az varast meg oltattia vala, Es nepe
ostromhoz kezen al vala.
[p 0021] Nagy rettenetesen
siualkodanak, Ismeg az ostromhoz õk rohananak, Az
tõresen hamar õk be haganak sok ezer Sidokat ott le
vaganak.
Oly kegyetlenûl az Sidokat vagyak, veneket iffiakat
egyetemben vagyak, Semi rendbeliek et nè gondolnak, Ver miat
orczaiok be borultanak.
Meg guitak belõl az nagyy
templomokat, Vartakrol le verenek sok Sidokat, Titus akara
oltani Templomokat. De nem olthata meg ott õ azokat.
Az
derek alo seregre erenek, Kèt fel mint egy mezõn egybe
menenek, Dob trombitak minden felõl szõnõgnek,
szazlokal futnak es õk igen mennek.
Kegyetlenûl [!]
õk egy mast vagyak vala, Varas piaczan ver ala foli vala, Az
vczakon holt tastet viszen vala, Az ver oly igen
sebessegel foly vala.
Varasbeli Sidok meg toliatanak,
Torniokban bastiakban sokan szaladanak, Felsõ varban
sokan be szaladanak, Ket feiedelemuel sokan valanak.
Immar az varas es templom egh vala, Sidokat minden felõl õlik
vala, az ver es test szentûl guladnak vala, nagy langyal
az testek oth ègnek vala.
Lam fõ papok templomban
szaladának, Sokan templom teteiere erenek, nilak gianant
nyarsalhagigalanak, ellenseget tauoztatni akarak.
Igen
hamar ûzõget kapdosanak. Az szolgakis ala haigalanak,
Tûsz miat azert sokan meg halanak, Az szent papok
akkor le nem szallanak.
[p 0022] Ime minden felõl
varast ostromliak, de tornyokba sok Sidok szaladanak,
ket feiedelmekel õk be allanak, Titus szep beszedel
szola Sidoknak.
En megis kegyelmessegemet adom, Czak
terietek en magamat aianlom, Senki bennetek megy nem hal fogadom,
engedelmessegteket ha en latom.
Nagy szidalmat Titus
reaira halla, engedetlensegeket lattia vala, meg guitanak
varast meg paranczola, mindent meg õlnenek erõssen
hagia.
Setet hanialkorban varast meg guitak, meg maradot
reszet õk mind el rontak, nyolcz ezeren negy szazan
vagattanak, szegen kõssegbõl ezek meg halanak.
Az
varasban sok kenczet hortak vala, oltalom ert kiket be vittek
vala, kiben Sidok mint sakmant tettek vala, megis varosbol ki
vtõttek vala.
Nagy ehseg miat el epettek vala, õtõd
napon ketelen le iûttek vala, Az Titustul kegyelmet õk
kerettek vala, De Papok ott mind meg õlettek vala.
Meg
siualkodanak varbol ki rohananak, kettõt Romaiakban be
ragyadanak, egyiket meg õlek masikat meg tartak, hogyy meg
ollie egy Sido kezeken adak.
Ime kezet hatra kõttette vala,
Szemeit erõssen bekõtte vala, Az vartara õtet alatta
vala, Titus boszusagara teszik vala.
Nagyon az Sido
fegyueret ki vona, Hogy lataszokra otet le vagna, Fogollyal
az Sido oth am le szalla, Mind az kettõ Titus elõt meg
alla.
[p 0023] Titus vitezre igen meg haraguek, magat meg nem
õlette boszonkodek, Ruha vitezrõl mind le vonnatatek,
szegyensegel seregbõl ki ûzetek.
Az varat lata
Titus nem rontata, Sanczok nelkûl semmit nem haznal hatna,
nagyy sanczokat var ellen õ alatta, arokal mind kernûl be
foglaltata.
Rea negy legiot valaztot vala, Nagy sanczokat
hamar czinaltak vala, Sok tornyokat falokat raktak vala, kin
belõl az Sidok rettentek vala.
Partosok az varban az kik
valanak, titkon kõueteket ki boczatanak, Kegyelmet õk kerik
vala Titusnak, Idumea varosabol ûk valanak.
Remensegek
lõn nekiek dolgokban, Titus kegyelmesze nekik varosban, De
hirt mondanak Simonnak az varban, Hogyy akarnanak lenni
holdolasban.
Ezeket õ hamar mind le vagata, Titus az varat
tõrete rontata, Az ket feiedelmet igen busita, mert iob
reszet varnak mind el rontata. Titustul az var igen
ostromlatek, Ostrom alat sok Sidok ki ûtenek, negyuen
ezernel tõben iõuõnek, Titus kegyelmeben mind vetetenõk.
Az idõnek vala immar forgasa, szent Mihal hauanak
hetedik napia, vala Sido orszagnak nagy romlasa, Es minden
tartomanynak pusztulasa.
Megh szõndõlenek mind
az Romaiak, Siualkodasal menenek az varnak, semi ostromot
Sidok nem varanak, Varban tetoua futni indulanak.
[p 0024]
Titus nepet az ostromhoz bocziatya, laitoriakkal varost õ
meg hagatta, Sok fõ fõ Sidokat õ le vagatata, Szantalan
sok Papokat le vagata.
Rettennenek Sidok ot az vrakal,
Mennenek felsõ varban az vrakkal, Sok Sidokat le vaganak
hamarsagal, Az varat õk meg veuek nagy ostrommal.
Az
varban Sidok el reitezenek, Palotak hiára sokan mennènek,
Arnyekszèkben o kutban õk szokdessenek, Tõben
sokan feguer mia veszenek.
Lam szazlokat fokokra fel
rakanak, Nagy erõmmel Istennek halat adanak, Kialtasok az
varasban valanak, ellenseget mert mar nem talalnanak.
Serenisegel Romaik keresnek, Kit hol lelnek azontõl õk
meg õlnek, Palotakbol niakra fore ala vetnek, Sok az
keritõsen ki taszitatnak.
Lam vitezek ver ontassal
farattak, Paranczola Titus az hadnagioknak, Czak az szolgalo
nep le vagattatnek tõb kûssegek meg oltalmasztnanak.
Az veneket iffiakat vagyak vala, Tizenhèt esztendõ
felõt ki vala, mind fegyuerek miat meg halnak vala, Az iffiakat
rabsagra tartyak vala.
Titus menne sereguel az varban, Sok
ezer testeket lata vczakban, Kõnuez vala ily romlast õn
magaban, artatlan nepet szania õ szûuiben.
Vala az
kèt feiedelem reitekben, Simon Giro es Ianos felelemben,
kerestete Titus reitek helyekben, Giskalon Ianost talalak egy
helyben.
[p 0025] Meg siualkodànak feguerre kellenek,
Giskalon Ianos ot meg fogatek, õrek tõmleczben Romaban
kûldetek, Titus eleiben Simon Giro vitetek.
Pirongata
beszedeuel rongala, Kegyetlensegert õtet meg vtala, Enni
ezer embert hogy nem zant vala, Azert Titus Simont õlette vala.
Ez meg leuen az Titus paranczola, Egez varast hamar mind
lerontata, Nagy mel arkat fõddel mind be haniata, Emlekezetert
ket tornyot meg hagya.
Rola historia mondgya bizoni volt,
Huz szaz ezer hetuen ezer Sido volt, Tizen negy szaz
ezere ott veszet volt, dogh mia es feguer mia meg holt volt.
Az kilenczuenhet ezer foglia esset volt, Niolcz szaz
ezer nyolczuan harom ezer volt, Ehseg miat varasban el
esset volt, enni ezer ember halalt szenuedet volt.
Nam
az szamlalas vtan ez lõt vala, Koporsokban Sidok
reiteztek vala, Az koporsokat mind fel nittak vala. Ket ezer
Sidot az vtan leltek vala.
De az vatas [!] annira meg
dõglõt vala, Az varas fele nem mehetnek vala, seniuet holt
testûl varas dõgõs vala, halmot azert testekben hortak
vala.
Rend szerent Titus az vitezeket, diczire es aianla
nekyk magat, Kiket õ neueken mind meg szolita, ott
mindennek aiandekokat oszta.
Ez lõn veszedelmek az
Sidoknak, Pusztulasa Romlasa orszagoknak, nagyy pelda
lehet ez sok orszagoknak, mindenel felyeb az
Magyaroszagnak.
[p 0026] Ez nagy romlast sok ielõk
fellõl vettek, Istentul kik bizonial ielentetek, hogy Sidok
teriennek azert lõttenek, De Istennek soha nem engedenek.
Menni intesek lõn itt az Sidoknak, Niolczad napon vala
szent Gõrgy hauanak, oltar kornûl ily czudakat Latanak,
Kin nagy sokan Sidok almelkodanak.
Czuda nagy feniesseg
egbõl le szala, Eiel az templomat be fogta vala, Mint egy
fenies nap mindenût teczig vala, Õket az egy Istenhez inti
vala.
Hamarsagal ez ismet lõt vala, Husuet innepeben
ez dolog vala, Ily czuda akkoris kõsztek lõt vala, ki
nekik io peldaiok lehet vala.
Egy õkret aldozatra
visznek vala, Az õker egy barant ott ellet vala,
Termeszet ellen ezis oth lõt vala, de Istennek intõ
igeie vala.
Gyakran tõb czudak kõsztek esnek vala,
Az egben seregeket latnak vala, Kik egy masra fel
fegiuerkesztek vala, rettenetessen egiben vinnak vala.
Ez Ierusalemnek felette vala, nagy sok ver az egbõl le
hullot valla, Az varas piaczan meg laczik vala, Ez harmadik czuda
nekik lõt vala.
Rettenetes negiedik czuda vala, Egy firfiu
Ierusalembe vala, Ananias fia õ paraszt vala, Husuet
napian ily dolgot keszdet vala.
Igen ohaitassal õ
kialt vala, Az Ierusalemnek ezt mondgia vala, Iay minden
firfiaknak ig szol vala, Veg iay minden
aszszoniallatoknak.
[p 0027] Illien czódat mikoron
meg hallanak, Fõ fõ nepèk az varasban meg fogak, Igen meg
kinszak es meg ostorozak, hogy ne kialtana meg paranczolak.
Fohazkoduan õ meg nem szûnik vala, Het esztendeie
hatt holnapia vala, enni ideig mind ig kialtot vala, Maga
sokszor meg verretetik vala.
Az inep napon erõssen
kialt vala, Het esztendeig es nem ett itt vala, vereseget
sokat szenuedet vala, de senkinek gonoszt nem mondot
vala.
Czudak kõzõt ezis nagy czuda vala, Szaua enni ideig
nem reket vala, es semmiuel alab nem hatta vala, Mind
szalas akorig ez igy lõtt vala.
Teteien kõ faloknak
fen iar vala, Iayt minden szegeletnek õ kialt vala, Egy
kõ az egybõl meg ûtõtte vala, Isten neki lelket igy
vette vala.
Az meg leuen õted czuda lõt vala, Egh ben egy
tõr varas felet al vala, Esztendeig ott mind meg teczik
vala, eyel napal verel meg teczik vala.
Ierusalem kapui
nagyok valanak, kik mind erczbõl czinaltatuan valanak, Nagy
erõs lakattal be szarlatanak, erõs rudakal be
czinaltattanak.
Nam egy eiel oly czuda ott lõt vala,
Keznelkûl ezek mind le hullottak vala, Pusztasagot ezek
iegy eznek vala, Hatod czuda nekiek ez lõt vala.
Historia
nyiluan rola aszt mondgia, Vilag kezdetiben nem volt oly
czuda, vilag vegezetik sem leszen azt iria, Ahoz hazonlo
sem leszen azt mondgia.
[p 0028] Az rabsagra kik
bennek estek vala, Romaiak velek osztoztak vala, menyeket
leanyokat adnak vala, Harmincz Sidot egy penzen adnak vala.
Nam õ velek ott mind meg osztozanak, Õtuen ezert
Titusnak õk adanak, Varasokat ott õk mind el rontanak,
Titusal õk ot mind el indulanak.
Gõzedelme Titusnak
ott nagyob lõn mert egez Sido orszag kezebe lõn, Herodium
Mekerus kezeben lõn, az Massaea Taras kezeben lõn.
Az
Romaban mikor be indulanak Sido rabok kint, mert nagyot latanak,
tizenket ezert tõmleczben hannyanak, veszedelmet ott õk
nagyot vallanak.
Rettenetes vadnak sokat hanyanak,
Elephantal sokat szagatatanak, sokan oroszlan mia meg
halanak, egy massal kõszdessel sokan halanak.
Ime Sidokat ket fele allatak vala, Feguer kezekben adattatik
vala, mind ha mind az ket fel ellenseg volna.
Mezitelenõk
egy mast vgy vagyak vala.
Czufot sokat bennek czinaltak
vala, Es azt orszagunkent el osztiak vala, Propheta
mondasa oth be tõlt vala, Isten haragya vgy rontotta vala.
Vagyon nekik mostan es nagy rabsagok, keresztien nep
kezõt vtalatossok tobbe nem leszen nekyk nagy
varossok, itiletigh leszen nagy budossasok.
Meg
teczik Istennek raytok, haragya Itelletigh õ nagy boszu
allasa, Mindenkoron raitok õ nagy haragya, Kiuel õket
õrõk kinra boczattia.
[p 0029] Ierusalemet sok
feiedelem biria, mas helien vagyon varasnak rakasa, mostan
az pogantõrõk azt biria, mas modon vagyon minden
allatassa.
De regen vala az Czaszar Zelimus, Kinek fia
vala az Zolimannus, Ierusalemet biria az Zoltanus, Rea hadat
indita az Zelimus.
Ime Arexes viz melle iutanak, Zultannak
sok segitsegi valanak, Vstoglus kyralyal sokan valanak,
Armeniabol herczegek valanak.
Ith Petsiabolis [!] mely
kyraly vala, Zultan melle kyraly sietet vala, Tõrõkõkel
Zuliman sokan vala, nagy erõssen ket fel meg vitak vala.
Mind az ket Kyralyok megueretenek, Vstoglus Zulimanial meg
õletnek, Sok feiedelmek oth foglia essenek, Tõrõk miat
kereztienek vezenek.
Az Tõrõknek immar birodalma vala,
Zultannak Ismaelnek vette vala, Vstoglus orszagat
foglalta vala, Tarthomaniat Tõrõk meg võtte vala.
Egez
harom Arabiat el võue, Az ket AEgyptomot vele el võue,
Persianak nagyob reszet el veue, Babyloniat Ierusalemet
el veue.
Lam ket Armenia mind el vettetek, Ierusalemnek
dolga igy tõrtenek, Pogan keszben esese igh tõrtenek,
Syriaual Tõrek kezben igh essek.
Az Ierusalem myg
puszta lõt vala, epiteni Sidok akariak vala, de
Istentõl nem engettetet vala, Adrianos ideiben ez vala.
[p 0030] Tartomanyokban mar osztotak vala, Egyszer õk
sokan egy be gûltek vala. Nagy somma kinczet rea
szettek vala, Varast epiteni akariak vala.
Im draga
kinczet egibe szettek vala, sok fele szerzamot
szerzettek vala, ezûstbõl azokat szerzetek vala,
varast epitteni akaryak vala.
Nam fold indulastol
bantattak vala, Sokan rudak mia meg holtak vala, Nappali epites
eiel romol vala, az fõld sokat bennek ott be nielt vala.
Onnat orszagokra oszottak vala, Iulianus ezt meg engette
vala, Isten ellen õk igekeznek vala, De Sidok meg
czalattatanak vala.
Tamaszta Isten egy keres0tien
Kyralt, Galileaban iambor Godfrydus kyralt, meg epite Ierusalem
varasat, vele egyetemban az szep templomot.
Az Vristen
eszt nekõnk meg iratta, Nem ok nekûl ezt niluan tudnunk
adta, Eletûnkbe nekõnk peldaul hatta, Vakmeresegeket mert
õ vtalia.
De minden orszagokat az Vristen,
Partolasert el vesztet õ igekben, mind Sidokat el
veszte õ igekben, Ada õ ket idegen Kiraly kezeben.
Vala mely orszagnak sok vtra vagyon, Annak birodalma
Romlasban vagyon, Mint az Sidoknak dolgok mind vgy leszen,
feiedelenmek mia Romlasban vagyon.
Czak egy feiedelmetek
azert legyen, Ki hez azert io engedelem legyen, Feiedelmetek hez
szerelem legyen, orszagtokban nagy bekesegtek legyen.
[p 0031] Tamaszt Isten kõzõttek viszsza
voniast, Egy mas ellen partolast hadakozast, Ha nem latand
kõsztetek io indulast, Feiedelmetek hez nagy io
foliamast.
Vgian azert feiedelmek lassatok, Mint az
Sidok vgyan ne vtalliatok, Igaz iambor sziuel ti
szolgalyatok, Szeretettel ti egy mast halgassatok.
Mert az feiedelmet az Isten hatta, Kõsseg elõt õket
peldaul hatta, Paranazolatiat neki tenni hatta, ki nem halgatia
Isten meg vtalia.
Az Vristen szintelen ti fellietek,
Io inteset seminek ne vellietek, Mint az Sidok vakmerõk ne
legyetek, õ szent neuet szõntelen tisztellietek.
Mert ha tû ekepen nem czelekedtek, Mind az Sidok feienkent
mind el vesztek, Magzatokat mind rabsagban eititek, Ti
magatok feienkent mind el vesztek.
Soha varastok hazatok
nem leszen, Orczatoknak mindenõt szegen leszen,
mint most az Sidoknak lakastok leszen, Maradektoknak
fohaskodas leszen.
Az io fõldre tû soha nem
iuthattok, kegyetlen leszen mindenõt vratok, Egyeb nepnel
keseruesb tû rabsagtok, Lesztek mindeneknel
vtalatosok.
Tirietek mar az hatalmas Istenhez, Sidok
dolgyat vegyetek eletõkben, Adgon szerelmet
feiedelmetekhõz, birion igazgasson az egy Istenhez.
Az
sok portolast ties elhagyatok, Mint az Sidokgakran vrat ne
valczatok, Mert ha leszen ti es minniaian vgy iartok, Mint az
Sidok vgyan semmie lesztek.
[p 0032] Ezt ki szerze
gondolkodek magyaban, Bankodig mert ninczen penz tasoliaban,
Vagyyon azert õ is nagy gondolatban, Nem tud mel fele valtani
vtaban.
Gõniõrõseges napiat mert õ nem varia, Vra
tisztesegen magat mutatia, De az vtan magaban azt forgatia,
tõbbe imar õ ez feldet nem lakia.
Soha tõbbe telekden
õ sem lakik, Kurta kapan halaban õ sem eszik, Ha
penzel soual õted nem erendig, Mert erzenie naponkent
ûressedik.
Ezer õtt szaz es az õtuen haromban,
Sebes keresnek el ala menteben, Egy vrfiuak az õ nagy
õrõm eben szerelmes tarsat mar hon helihetesben.
FINIS.