Szegedi András: HISTORIA, AZ IERVSALEM VARASANAK VESZEDELMERÕl, TITVS VESPASIANUSTOL, AZ MINT MEG VETETET AZ SIDOKNAK NAGY ROMLASOKAL. 0002


IMegy szèp Historiat mostan mondok, Kire kèrlek iol rea halgassatok, eletõkben legien nektõk peldatõk, Hogy tû magatokat meg iobbiczatok.

O tõruenben nagy sok dolgok voltanak, Kit tanusaginkra meg irattanak, Prophetak altal nekûnk adattanak, O tõruinben kik bizonnial voltanak.

Sõt vy tõruenben esõt nagy chiudakrol, Emlekõzõm Sidok vezedelmerõl, Ierusalemnek zõrniû romlasarol, Egez Sido Orzagnak vezõserõl.

Ez nagy Példa lehet sok Orzågoknak, Mi oka legien û el romlasanak, Vakmerõseg vizza vonias oka annak, Harea halgattok miad meg halliatok.

Paranczolo Feiedelõm mar vala, VEspasianus Rommasagban vala, Egy vitez fia Titus Herczeg vala, Bõlcz hadakozo mind az kettõ vala.

Hatalma ket Feiedelõmnek nagy vála, Egez Sido Orzagot biriak vala, Kit Augustus Czaszar meg haitot vala, Hadakozasban io szerenczeiõk vala.

Immar ket eztendõie el mult vala, Vespasianus hogy vràlkodik vala, Christus szûletese vtan ez vala Hatuan harom esztendõk multak vala.

Iollehet meg akkor Czaszar nem vala, De nagy meltosaga Rommaban vala, Ierusalembe ût bochiatak vala Czaszarsagra onnet hittak meg vala.

Vala û elõtte az Czaszarsagban, Vitallius kilenczedik Rommaban, Agripat kûldte vala Kiralysagban [p 0003] Biria Orzagat û az Sidosagyban

De huzon egy esztendõie el mult vala, Iamborul az Sidokat Biria vala, Tõrueniõkben ûket tartottak vala Isten tiztesseget meg atta vala.

Az Agripa Czaszarhoz hailot vala, Vitellius holta vtan ez vala, Vespasianusnak ez hiue vala, Iambor hadakozo bõlcz Kyraly vala.

Iollehet Agripa nagy iambor vala, De Ierusalembe tiztarto vala, Florus neue igen kegiet28len vala, Sok Sidokat ez mar õletõt vala.

Czudalatos hamarsaggal izenenek, Agripahoz kõuetõket kûldenek, Veszõdelmet hogy Florustol szenued nenek, Hiuatak Varosban Kyralt be viuek.

Ottan siruan az Kyralynak zollanak, Sok testõket ûk mind megy mutatanak, Kik kegietlensegetûl á Florusnak, Elettenek volna az Tiztartonak.

Giorsan errõl ûk igien gondollanak, Agripa Kyralnak igien szollanak, Tõbe Rommanak ûk nem szolgalnanak, Kyraly tiztartoianak buczut adanak.

Nagy szép bezèddel Agripa szol vala, Kõniõrõguen û erre inti vala, Rommatul el ne hodolnanak szol vala, Mert fegyuerõk miat mind el veznenek.

Minden Rommai vitezõket le vaganak, Es kazdagsagõkat sakmanira haniak, Czaszar iûuedelmet magoknak hagiak, Diadalmat az varosbol ki haniak.

Ez lõn derek kezdeti romlasanak, Ierusalennek es az Sido Orzagnok, Ki miat õrõk rabsagra iutanak, Tartomaniok [p 0004] mert mind el pustulanak.

Ebben hire vala mar az Chiaszarnak, Hogy el hodolosa lõt az Sidoknak, Ki verese lõt û tiztartoianak Czudalkozik dolgokon az Sidoknak.

Nem indita Chiaszar akkoron hadat, Mert mas fele bocziatta vala nepet, Es azert dulata Sidok varosat, Mert bannia û tûle el hodolasat.

Taborat meg hiuata el kezite, Sido Orzagra hamar fel kezite Czesariaban sok Sidot õlete, Tizenhat ezert oth bennek el vezte.

Orzagokban Sidokat' kergettete, Varokat varasokat mind el tõrete, Cestusnak paranchola el erezte IVDEA Orzagra ût el erezte.

Feiedelõm az Cestus nagy vala, Ierusalem ellen igiet võt vala, De gonoz szerenczeie tõrtent vala, Mert Sidoktul igen veretõt vala.

Nam egy mas ellen igy hadakozanak, Rommaikban Sidokban halanak, Rommaik sok varast hodoltanak, Ket eztendeig mind hadakozanak.

Vala Czaszarnak ezõn Banattia, Bozzuiat meg allia igen fogadgya, Fianak TITusnak û paranczola, Es nagy roppant hadat û el indita.

Immar Titus megyen û hadaual, NILVS vizet altal mente nèpeuel, Ne Capulon Heracleon ereieuel, Cesareaig iuta nagy sok nepeuel.

Iol ertik vala az Sidok haragyat, Az Czaszarnak reaiok iuni nagy hadat, Nem gondolliak vala Czaszarnak [p 0005] hadat, Vigan'lakiak [!] Ierusalem varosat.

Vala Ierusalemben nagyy Partolas, Feiedelõm segõn nagy vizza vonias, Ket fele lõn kõztõk nagy vizza vonias, Feiedelõm ninczen vagyon busulas.

Igen kiuannak sokan feiedelõmsegõket, Kiert teznek ûk sok õldõklesõket, Mert gondolliak û nagy ellensegõket, Reayok iûuendõ sok vezõdelmõket.

Rettenetõsen egy mastõlik vala, Giro Simon Giskalon Ianos vala, Ketten egy masrahadakoznak vala, Mert ketten ûk az varost biriak vala.

Iollehet oth nagy sokkan meg halanak, Feiedelõmsegõn nem oztozhatanak, Varosban ketten két Kastelt rakanak, Kibõl ûk egy masra hadakozanak.

Chiudalatos bõlesziesege TITusnak, Iol erti vala dolgokat az Sidoknak, Gyulekõzik niugolmatad nepenek, Hogy batorab legien Sidok romlasanak.

Nam az idõ mind ebben forog vala, Titust variak mar varnal taborban vala, Az Sidok kõzt nagy vizsza vonias vala, Husuet napiara imar iutak vala.

Az Husuet napian mind fel gõlnek vala Zantalan ezeren fel mennek vala, Sok tartomaniokbol fel mennek vala, Istennek aldozatot teznek vala.

Remensege vala ebben TItusnak, Igen õrõl vala az Partollasnak, Kezeben esseset Sido Orzagnak, Okat vele az û nagy romlasoknak.

Io mondon Titus sereget rõndõle, Feiedelmeket nep elõl erezte, Az vtan az Huszar nepet erezte, Hadakozo szerzamit viseltete.

[p 0006] Serege vala akkor ot Titusnak, Vele feiedelmõk nagy sokan vadnak, Siriabol vele nagy Vrak vàdnak, A Egyptombol Euphratessig mind vadnak.

Sõt Varasnak szallasat gondola, Innep napon hogy mind ben zoritana, Az varast kõnnieben meg vitathatna, Cesareabol hadat õ el indita.

Igen hamar elõl iarot boczata, Het ezer gyalogiat szèpen boczata, Az varasig velek mind el zagulda, Sidoknak ezekben hirõk lõt vala.

Mogiok szerint ûk mind fel keszûllenek, Titus nepere rohanast tõuenek, Meg futamanak sokat meg ólenek, Titusal hamar taborban erenek.

Innet Titus taborat elõb indita, Schopon neuû hegyre el fel iartata, Varas ellen û nagy falt rakattatá, Sok sanczokat varas ellen haniata.

Hamarsagal az Sidok ezt meg hallak, Partolok varasban az kik vallanak, Mind bekesegese ottan leuenek, Ellensegre eggiût ki rohananák.

Oly nagy viadalt ûk hamar kezdenek, Kastelira Sanczra hamar ki ûtenek, Sokat Romaiaban ot meg õlenek, Sanczokbol Romaiakat ki verek.

Sietsegel Titus ezt hogy meg halla, Giorsalkodik io louara fordula, Az taborbol sok nepet ki indita, Sidok ellen arczol ûket allata.

Torniokbol varosbol neznek reaiok, Az Sidok ot hamar meg toliatanak, Tõb nepet varosbol ki boczatanak, Ket fel kõzõt harczon igen viuanak.

[p 0007] Oly igen Titus Czaszar serenkõdik, Nepe elõt fegyzuerel vitezkõdik, Harczon tûle sok Sido õlettetik Sidok ezon hatat adanak nekik.

Rettenetõsen ûket vagiak vala, Mind kapuig ûket kergetik vala. Ket felbenis sõk harczon vezet vala, Harom ezer ket szaz el esõt vala.

Illien czuda Sidok kezõtben vala, Bizony vgian Isten ostora vala, Kiuel ûket el vezte es el ronta, Fegyuer ala ûket mind haniattata.

Oly nagy õldõkles ben az Varban vala, Mikor kûlsõ felel harczok nem vala, De mikor harczra ki mennek vala, Eggiese ûk mindiarast leznek vala.

Gyakran harczot hogy el vegeznek vala, Be az varban ûk hogy be iutnak vala, Egy mas ellen fegiuerrel alnak vala, Az feiedelõmsegert vinak vala.

Rettenetõsen egy mast vagyak vala, Ket kastelbol egy mastõldõklik vala, Zent Gyõrg hauanak tizen negy napian vala, Az ket Vrak egybe harczolnak vala.

Az eggyk varosban Simon Giro vala, Az masodik Giskalon Ianos vala, Eggyk rezet az eggyk vr biria vala, Az masikat az masik biria vala.

Polgarokban sokat meg õlnek vala, Ben varosban magokat veztik vala, Mert nem tudgyak ûk mit mielnek vala, melliket halgatnak es ûk tiztelnek.

Hadat Titus onnat eleb indita, Varoshoz nepet nem mezze allata, De az kû falhoz akkor nem iuthata, Mert hostatatia kerte kõrûl nagy vala. [p 0008] Egynõse mindõnõket tetete, Varos kõrniûl kertõket egettete, Maior hazakat rontata tõrete, Kûlsõ artalmokat mind el veztete.

De az Ierusalem szép varos vala, Harom szép keritessel keritue vala, Es harom Arokkal kõrniûl vala, Dauid Kyralnak vara benne vala.

Ez az Ierusalem szép varos vala, Ket heg haton vala az û rakasa, Bõlchiesegel vala az û czinalasa, Az Tornioknak faloknak allatasa.

Belsõ kû falnak torniai rakattak, Hatuan egy singnire azt czinaltattak, Tizen egy vala masik kû falanak, Niolczszõgre ezõk szépen rakattanak.

Nam kilenczuen tornia kûlsõ falanak, Negíuen õlni magasagok azoknak, Ez huz õlni zelõssegõk azoknak, Faragot kûbõl ezõk rakatattanak.

Hatuan singi de kû falmagasaga, Huz õlni vala fõldtûl fel rakasa, Szep ki lõuõ heliekkel czinalasa, Vagion faragot kûbõl allatasa.

Oth belsõ kû fal keritesen vala, Harom [!] torom tõbbinel ekõsb vala, Hatuan õlni magasagok oth vala, Arabia belõlõk lachik vala.

Io melien az arok czinalua vala, Negyuen lab niomnira melsegõk vala, Es ez ket szaz õtuen niomnira vala, Szelõsege aroknak annira vala.

Vala mind kû ziklabol el ki vagua, Arokban apro Bastiak vannak rakua, Lõuõ heliõk bõlchien vannak ki rakua, Ciata kapuk arokban vannak czinalua.

[p *000] 9 De ket hegy kõzõ3t nagy võlgi fekzik vala, Ku falt igienõsen alattak vala, Teteieig arokual fel vetue vala, Mind arokia es Bastiaia sok vala.

Az Varosnak kapui szépek valanak, Kik mind Erczbõl czinaltatuan valanak, Huz embõrõk õgy kaput be zarhattak, Hat embõrrõk egy lakatot birhattak.

Igen szép vy torom Varasban vala, Szaz huz õlni û magassaga vala, Nagy Aranias gomb teteyben vala, Orzag hatarara meg laczik vala.

Ott szep Aranias Palotak varosban, Vadnak foliosok alkotasban, Forrasok vagion belõl azvarosban, Baniak fõrdõ heliek nagy sok vczakban.

Czudalatos draga Templom ben vala, Vilagon nagyob es dragab nem vala, Salomon Kyral rakatta vala, Negyuen eztendeig czinaltak vala.

Ott egieb mar hak kõszt dragab nem vala, Ezustnel alab valo ott nem vala, Arannnial falait be vontak vala, Aranybõl aitoyat czinaltak vala.

Mindenût rakasa szaz olni vala, Fõldtûl fel rakasa annira vala, Elsõ aitaianak magyasaga vala, Harmincz õlni szelesege huz vala.

Mind Arannial ezek be vonua valanak, Aran szõlo vezzõk Templomban voltanak, Szõle feiek azõ Aranbõl voltanak, kinek magasagok egy emberni voltanak.

Ime Aranibõl ezustbõl ki meczue vala, Egynek forgasa ott ki meczue vala, Czûdalatos draga dolog ez vala, Egy czudakat raita faraktak vala.

[p 0010] Sokkal tõb ekesegek Templõban valanak, Kit emberi szemek masut nem lattak, Orszagokban czak hirrel sem hallattok, Emheri [!] keszehez hasonlot nen czinalhat.

Sõt kiuõl heazattiat Templomnak, Aran szegel vertek be az Templomnak, Madar rea nem szalhat az Templomnak, Szepseget nem rutithattia hiazatianak,

Ott draga szép Pap õltõzetek valanak, Draga kõuekkel kik meg rakattanak, Az varasban egy Varat alkotanak, Erõs varat hiak Antonianak.

Czudalkozik Titus varas szepsegen, Almikodik tornioknak ekesesegen, Czudalkozek aroknak nagy mel segen, Feit haitogatia û szeleszegen.

Valanak Titusal sok Feiedelmek es nap sokan vele Lora ûlenek varost meg szemlelek es meg kõrûlek honnat meg tõrhetnek es meg vihatnak.

Minden felõl erõseget iol lattiak magokban Itelek es ioua hagyak, Gustius Kapuia felûl vitatnak, mert à felõl erûtlennek alittak.

Reaia nagy szeles arkokat haniata kõ fal melle Titus bûlchen assata fa kasokat sokat õ fonanata fà Torniokat varos melle allata.

Oth õrallokat Torniok teteire, sokat allata Sidok veszedelmere, kik lõienek be az varos nepere, sokat varos õriszekben meg leuõte.

Minden felõl varost kõrniul vetete, harom felõl Titus varost tõrete, az benne valokat õ meg rettente, mert hamar nagy tõrest raita tõrete.

[p 0011] Az nagy Torniok felõtte tecznek vala, Titus sok nyers fakat hordatot vala, nialabokba azt mind kõtteti vala, varos arokiaban haniattia vala.

Nagyon meg remûlenek az ket vrak, Giro Simon Ianosal õk szolanak kûztûk bekeseget hogy alatnanak, egymas mellet kezeken meg halnanak.

Igen hamar ûk mind megy bekellenek Simon Giroual vadnak sok vitezek, tiz ezeren mind szolgai leuenek, õtuen negy, Hadnagiot ûk oth szerzenek.

Sõt az Ianosnak szolgay leuenek, niolcz ezeren io vitezek valanak, huzonnegy hadnagiokat valaztanak kik, mind engedenek ott az Ianosnak.

Sõt az soldos nepuel ket vrak birnak, ket szaz ezernel, mert tõbben valanak, varosnak tartasara gondolanak, eggyût vartakat hamar el ostanak.

Ezen bõlczesegek vagion Sidoknak, sokal kapuka am ûk fel nitanak, Romaiak Sanczokra rohananak, sokat benek Sidok oth leuaganak.

Egieb varasbeli nepek valanak, huz szaz ezernel, mert tõben valanak, kikrõl vegre emlekezetet tezek sok, tartomaniokbol, kik oth valanak.

Vala tellies az arokuagot fakual, hordatanak sok szalmat gialogokual fal tûre szerzamok nagy giorsasagal, fel giutak arokban fathamarsagàl.

Ezen rettenetes võltesék lûnek ket fel az mezore Hamar erenek holt testek az mõzen meg semuedenek ot az Sidok hamar meg tolatanak.

[p 0012] Remûles mind az ket felkuzt vala egyy napestig mert ûk mind vitak vala, Niolcz ezernel ket felben tõb holt vala, Titus azert varast tõreti vala.

Sõt az Titus harom Torniot allata magasban az varosnal azt allata õtuen ûlni vala az magassaga onnat sok Nylakat õ be szorata.

Igen erõs Toron az harom vala Vassal gerendakal foglalua vala, lõuessel neki nem arthatnak vala, Pinkõzd napianak õtõd napian vala.

Oly erosz szuagassal eggik le sakada fõld tõltessel kasokual le szudula nagy eros, Remulest ket felnek ada, Mindenik fel Cialardsagnak alita.

Nagy giorsan Titus louara fordula, Varos ala az sanczok hoz zagulda mi oka zõndolusnek õ meg tuda, Nepenek hamar batorsagot ada.

Ezen zendõlesben nagy bolczesseguel, Titus forgodik feniõs feguereben ostromnak mene'sok ezer nepeuel elso keritest meg veue ostromual.

Valanak á Sidok nagy felelemben, elso keritesen nagy vigiazasban, giorsan be futanak mas keritesben, bastiakban torniokban es tõb heliekben.

Rettenetesen mas kõ falt vitata, az Syriaiakal ostromlata, hatod napig èressen ostromlata, vegre az Sidokat õ meg toliata.

Batosraggal [!] meg vartakra ozlanak, Szantalan lõueseket inditanak, Szazlokat fokokrul le hanianak, Erõs viadalnak Sidok allanak.

[p 0013] Igen batorsagygyal à Sidok lûnek, Nagy erõssen õk fel feguerkedenek, Romaiakra rohanast teuenek mind, Az ket keritest hamar meg veuek.

Sõt erõssen Ramaiakat vagiak, nyakra fõre tõresrul ala haniak, Hamar ebben hirt adanak Titusnak, Hogy varasbol hamar ki vagattanak.

Vegeze Titus nemsokat kesõdek, Tûle sok nep ostromnak vitettetek, Harmad napig az keritest ostromlak, Ostromual negiedik napra meg veuek.

Lam holt testuel az arok tellies vala, Rettenetes nagy kialtas vala, Titus varast sokzor kereti vala, Debelõl ket Vrak vegeztek vala.

Tõrrel feguerrel meg emiztetnek, varas meg adasarol kyk emlekeznek, Vagy kiczen vagy nagy mind meg elõt tetnek, Ha czak szois tûlek ki adattatnek.

Imar Sidok cziak egy kû fallal birnak, Ket keretes kõzi nagiok valanak, Eleseg nincz Sidok fogiatkozanak, Ehseg miat sokan bennek halanak.

Magassan Titus torniokat rakata, Harmadik fal ellen hamar allata, Az var felõl sok Sanczokat asata, Ott ket fele nepet õ mind el ozta.

Az eggik rezet Titus û hadanak, Kûlde Antonia felõl alanak, Masik rezet boczata û hadanak, Ellenne az Dauid Kyraly Varanak.

Igen nagy Sanczokat onnat assanak, Onnatis nagy torniokat czinalanak, Niolcz ezer legent arra valaztanak, Az var alliat kikel igen assata.

[p 0014] Ehsegh Sidok kûzut immar nagy vala, Egy kenierert tizen meg halnak vala, Feguerrel egymastol meg vezik vala, Minden eles kõzõttõk fogiot vala.

Remeniseget ûk Sohonnan nem Varnak, Kazdagok kûzõttõk az kik valanak, Toluaioktol hogy meg ne foztatnanak, Sok ezõstõt araniat el niellenek.

Oth Romaik mikor azt meg ertek, Sidok araniat ezõstõt el nielnenek, Sok ezernek û belleket ki vetek, Sok araniat giomrokbol ki szedenek.

Sokat Titus bennek meg fezitete, Kapu elõt sokat meg ûlettete, Sokaknak kezeket el meteltete, kiket varosbol esmet el ereste.

Ott Sidok nam erre meg sem hailanak iol lattiak magasagat az tornioknak, belõl kõ fal alat arkot assanak, Giskalon Ianos szolgay valanak.

Lam egy arkot torom ala assanak stompoliokat alaa õk rakanak fõniû viaszal kenkõuel meg rakak egy hainalba az kõnkõuet meg guitak.

Immar torniok es Sanczok igen egynek, Sidok az fûst alat siualkodanak, sanczokban valókat õk mind le vagyak, kik el saladanak taborik ûszek.

Mind sanczok es torniokot meg egyenek Titusal bankodnak az feiedelmek hogy egy oraig mind semmie lõnek kiket egy holnapig mind epitenek.

Oly giorsan Titus hordata sok fakat, fonata õ nagy hamar sok kasokat, alata õ nagy hamar sok torniokat, asata varos melle tõb sanczokat:

[p 0015] Rea Titus oly szorgalmatos vala, harmad napig oli sanczor [!] czinaltata, egez varast mind kõrniû fogta vala elebinel erõsb es ekesb vala.

Vala az varosban siras ohaitas, iffiu es venek kõzet fohazkodas, vczank ent vala immar sok syr assas, testeket horgiak vala nagy sirassal.

Mar anira belõl meg holtak vala, temettesnek heliet nem lelnek vala, az varasban õk nem temethetnek vala, keritessen kiuõl ki haniak vala.

Testek mezitelen vczakon vannak, ruhaiok rolûk leuonatanak, egy nap bennek keritesen ki hannak, szaz tizenõt ezer testet hanianak.

Nagy eseg miat mind meg Epedenek, farattak munual az aszszonnepek, magokat sirasokal emeztettek, Mert egez varos telyes vala velek.

Termezetek nekik valtozot vala, halotaknal zemeliek rutab vala, eseg miat mind el aiultak vala, ereiek tulûk mind el tauozot vala.

Oly kegietlen Simon Giro ben vala, tarsa Giskalon Ianos neki vala, Vezedelemuel nem gondolnak vala, szantalan ezert bennõk meg oltek vala.

Egy szegien Matatias Pap benne vala, masik Ananias nagy iambor vala, Harom fiaual meg õlettek vala, mert neki ezeket be attak vala.

Tõb fû nepeketis oletek vala, Sidok giakran ky vtnek mennek vala. Viadalra sokzor kezûlnek vala, ehseg miat keszerittetnek vala.

[p 0016] Varasbol seregel ky mennek vala cziak kegyelmet feieknek kernek vala az Titus elõt terdre esnek vala, Sokaknak kegyelem adatik vala.

Az Sidok kõzût il dologis vala, Mert kapukon eiel ky mennek vala, eiel paret ganiet be lopnak vala, azertis õk eg mast meg õlik vala.

Sõt io attia fiu kûztûk ez vala, ky valami rezt masnak szakast vala, Titus az varost kereteti vala, de semmit õ vele nem haznal vala.

Palotak felûl meg vala egy odal, hol nem vala fel vetue az Sanczokual, Onnat vala varos ep kû falokual, erossegy bastiakual es az torniokual,

Az arok alliat Titus mind el asata, ket Torom alliaig sinten Vaiata. Fondamentum kõuekben ky hordata fal tõrõ zerzamit ra igazgata.

Sõt az tõrniok czak hamar le esenek, sok ezeren ostromnak oth menenek. De Rommaiak semmit nem nierhetenek mert tûresrûl Sidoktul veretenek.

Igen nagy ostrom az var felõll vala, Giskalon Ianos oth forgodik vala, Rommaiak immar be hagtak vala, de Sidoktul meg ky vagyattak vala.

Az ostrom kõszot il dologis esek, Romaiakban egy am ot be szõlkõllõk, vartan valok koze el elegiedek, Iulianus az neue igen vitezkedek.

Nagy viadalt ben az varosban kezde niolcz Sidokat, Czak hamar oth meg ole, Ercz paissal vala valla be fedue, nagy erczsisak vala az õ feieben.

[p 0017] Oth az varos piaczara szõritak, Oth el essek mert õtet megy hagitak, czak hamar oth Iulianust le vagak, sok vitezek Iulianust ohaitak.

Ith nagy kegietlenseg Sidokon vala, bennek ket ezert Hasogattak vala, giomrokbol araniat ky szettek vala, Titusnak hamar hir euel lõt vala.

Nam mindennek erõssen parancziola, Sidokat hogy senki ne hasogassa, De Rabsagra kel uket tartania, ky ezt nem muelne mind le vagatna.

Parancziola Titus minden nepenek, hogy mindennek ostromhoz kezulnenek, Nagy erossen az tõresnek mennenek, az tõresre nem sokka ûk erenek.

Rettenetesen ûk oth egy mast vagiak, szazlokat fokokon ûk loboktatiak, holt testek az sanczokban oth valanak, ket felben ot nagy sokan meg halanak.

Az Sidok erre igen vigiazanak, kopiakual lanczakual õk harczolanak, Tuzes ferzamokat ûk ky hanianak, il alnoksagot Sidok gõndolanak.

Nagy Ostromkor az Sidok azt meg szerzek, Hazakat aszu fakal meg tõltenek, Kenkõuet viaszal bele tõlttenek, De tõresrõl Sidok hatra terenek.

Tõrestûl nem meze ûk meg allanak, Romaiakat tõresen be boczatak, Romaiak sokan be rohananak, Hatul rakas fakat Sidok meg giutak.

Imar az guitot fak igen lobognak, Sidok elõl igyen meg siualkodauak, Romaiakra arczul õk fordulanak, es az tûszre hamar õket szoritak.

[p 0018] Ben Romaikban sokan vezenek, mert tûzre õk visza nem mehetenek, tûz miatis sokan õk meg egenek okutokban sokan be szõkdesenek.

Vala kõstek imar oly nagy ver ontas, aszon nepek kõzet nagy siualkodas, ket felt imar az ver be fogta vala, egy mast az vertûl nem esmerik vala.

Serenkednek ket fel erõssen vinak, Giskalon Ianos szolgay valanak, Romaiak tõresrõl ky vagatanak, ostromon sok ezeren meg halanak.

TERTIA PARS Sequitur.

EZ dolog kõzt mondok retenetes czudat, kinek soha nem hallottatok massad, sem bõsczeknek [!] nem latatok irassat, kibõl hallotatok volna yll czudat.

Giamoltalan egy szegin azzon vala, Eleazer leania Maria vala, nagy kasdagsagatol foztatot vala, az varasban õis be szorult vala.

Remensege sohonat neki nem vala, ehsegh miat epedet alig vala, czak egy kiczinded fia neki vala, keserõsegel fianak mongya vala.

En edes fiam valion kinek tartlak, ha mek maracz rabsagra teged tartlak, ha meg halz ehsegel enis meg halok, veled egietemben halalt en latok.

Czak mongia vala keserû beszedel, Tudod tõlem ez vilagyra szûlettel, ad meg nekem kit tõlem el vettel, ehsegel ne hagy meg halnom legy etkem.

[p 0019] Ott az aszszon gyermeket kette vaga, Egyik reszet aszszon az nyarsra vona, mas reszet el tõue maszorra hagya, Az aytokat hamar aszszon be szarla.

Immar aszszon fiat szennel sûti vala, Szaga az vczara ki hatot vala, Toluayok az vczakban iarnak vala, meg erzek az hazra rohantak vala.

Nagy hamarsagal az aytot be tõrek, Az aszszont erre igen keszeritek, Az mit sûtne hogy nekik adatneiek, ha nekik nem adna leuagattatnek.

Lam az aszszon halla nekik ki viue, Keserûsegel nekik eszt felele, Im hol vagyon az mit en tõlem kertek, Az en fiam vala tû meg higyetek.

Az en fiam vala kire most nektek, Kerlek kegyelmesbek tû le legyetek, En annya leuen lagyabak ne legyetek, En fiamban egyût velem egyetek.

Testenek felet en imar meg õttem en fiamat, kit ez vilagra szûltem, En gyomromban ismet behelhesztettem, mert ehseg miat kel vala el veznem.

Igen rettenenek el almelkodanak, Czak hamar az ayton ky fordulanak, Egez varasban ebben hirt mondanak, Hirre adak varasban az ket vrnak.

Nemzeti mindenik szegyenlik vala, Almekoduan egy masra nesznek vala, ki ki mind szûueben iol erty vala, Veszedelmet minden iol lattia vala.

Vgy annira ehseg kõzettûk vala, Szamzerigh ideget meg esznek vala, Saru talpat szalmat meg eznek vala, Moruat galamb ganet meg eznek vala.

[p 0020] Meg ielentek ezeket az Titusnak, Hogy ily szertelen dolog tõrtent raitok, Nagy fel szoual mondgia Titus vraknak, Hogy nem oka az Sidok romlasanak.

Polgarokban mar sokat le vagattak, Aratlan [!] vereket õk ki ontottak, varosokat velem mind el rontatak, kinek oka nem vagyok iol lattyatok.

En Istennem latod hamissagokat, roncz meg kerlek alnok gondolattiokat, vagy nepednek lagyciad õ szûueket, Ne veszes el it sok nyomorultakat.

Immel kegyelmessen reaiok nesznek, Ha hozam haiolnanak meg ternenek, Titus ezeket monda feiedelmeknek, Paranczola Titus az vitezeknek.

Rettenetessen meg sziualkõdanak, Laitoriakat kõfalhoz, Tamasztanak sok ezeren kõfalra fel allanak, Sidokat helyekbõl hamar meg bontak.

Valanak az Sidok nagy serenisegben, Dobok trõmbitak vannak nagy szengesbe, kõuekel kopiakal oth õk heliekben, vernek ala sokat ellensegekben.

Faratsagok nagy vala az ket felnek, Ercz kapuit fel gvitak az varosnak, az ostromtul ket fel el tagulanak, Mert az tõresre nem indulhatanak.

Fohazkoduan vartan Sidok valanak, olait vizet hamar õk foralanak, Kiket Romaiakra ki ontanak, Sokan Romaiakban kopadanak.

Imar sok idõ ebben forgot vala, Kis aszszon honak nyolczad napian ez vala, Titus az varast meg oltattia vala, Es nepe ostromhoz kezen al vala.

[p 0021] Nagy rettenetesen siualkodanak, Ismeg az ostromhoz õk rohananak, Az tõresen hamar õk be haganak sok ezer Sidokat ott le vaganak.

Oly kegyetlenûl az Sidokat vagyak, veneket iffiakat egyetemben vagyak, Semi rendbeliek et nè gondolnak, Ver miat orczaiok be borultanak.

Meg guitak belõl az nagyy templomokat, Vartakrol le verenek sok Sidokat, Titus akara oltani Templomokat. De nem olthata meg ott õ azokat.

Az derek alo seregre erenek, Kèt fel mint egy mezõn egybe menenek, Dob trombitak minden felõl szõnõgnek, szazlokal futnak es õk igen mennek.

Kegyetlenûl [!] õk egy mast vagyak vala, Varas piaczan ver ala foli vala, Az vczakon holt tastet viszen vala, Az ver oly igen sebessegel foly vala.

Varasbeli Sidok meg toliatanak, Torniokban bastiakban sokan szaladanak, Felsõ varban sokan be szaladanak, Ket feiedelemuel sokan valanak.

Immar az varas es templom egh vala, Sidokat minden felõl õlik vala, az ver es test szentûl guladnak vala, nagy langyal az testek oth ègnek vala.

Lam fõ papok templomban szaladának, Sokan templom teteiere erenek, nilak gianant nyarsalhagigalanak, ellenseget tauoztatni akarak.

Igen hamar ûzõget kapdosanak. Az szolgakis ala haigalanak, Tûsz miat azert sokan meg halanak, Az szent papok akkor le nem szallanak.

[p 0022] Ime minden felõl varast ostromliak, de tornyokba sok Sidok szaladanak, ket feiedelmekel õk be allanak, Titus szep beszedel szola Sidoknak.

En megis kegyelmessegemet adom, Czak terietek en magamat aianlom, Senki bennetek megy nem hal fogadom, engedelmessegteket ha en latom.

Nagy szidalmat Titus reaira halla, engedetlensegeket lattia vala, meg guitanak varast meg paranczola, mindent meg õlnenek erõssen hagia.

Setet hanialkorban varast meg guitak, meg maradot reszet õk mind el rontak, nyolcz ezeren negy szazan vagattanak, szegen kõssegbõl ezek meg halanak.

Az varasban sok kenczet hortak vala, oltalom ert kiket be vittek vala, kiben Sidok mint sakmant tettek vala, megis varosbol ki vtõttek vala.

Nagy ehseg miat el epettek vala, õtõd napon ketelen le iûttek vala, Az Titustul kegyelmet õk kerettek vala, De Papok ott mind meg õlettek vala.

Meg siualkodanak varbol ki rohananak, kettõt Romaiakban be ragyadanak, egyiket meg õlek masikat meg tartak, hogyy meg ollie egy Sido kezeken adak.

Ime kezet hatra kõttette vala, Szemeit erõssen bekõtte vala, Az vartara õtet alatta vala, Titus boszusagara teszik vala.

Nagyon az Sido fegyueret ki vona, Hogy lataszokra otet le vagna, Fogollyal az Sido oth am le szalla, Mind az kettõ Titus elõt meg alla.

[p 0023] Titus vitezre igen meg haraguek, magat meg nem õlette boszonkodek, Ruha vitezrõl mind le vonnatatek, szegyensegel seregbõl ki ûzetek.

Az varat lata Titus nem rontata, Sanczok nelkûl semmit nem haznal hatna, nagyy sanczokat var ellen õ alatta, arokal mind kernûl be foglaltata.

Rea negy legiot valaztot vala, Nagy sanczokat hamar czinaltak vala, Sok tornyokat falokat raktak vala, kin belõl az Sidok rettentek vala.

Partosok az varban az kik valanak, titkon kõueteket ki boczatanak, Kegyelmet õk kerik vala Titusnak, Idumea varosabol ûk valanak.

Remensegek lõn nekiek dolgokban, Titus kegyelmesze nekik varosban, De hirt mondanak Simonnak az varban, Hogyy akarnanak lenni holdolasban.

Ezeket õ hamar mind le vagata, Titus az varat tõrete rontata, Az ket feiedelmet igen busita, mert iob reszet varnak mind el rontata. Titustul az var igen ostromlatek, Ostrom alat sok Sidok ki ûtenek, negyuen ezernel tõben iõuõnek, Titus kegyelmeben mind vetetenõk.

Az idõnek vala immar forgasa, szent Mihal hauanak hetedik napia, vala Sido orszagnak nagy romlasa, Es minden tartomanynak pusztulasa.

Megh szõndõlenek mind az Romaiak, Siualkodasal menenek az varnak, semi ostromot Sidok nem varanak, Varban tetoua futni indulanak.

[p 0024] Titus nepet az ostromhoz bocziatya, laitoriakkal varost õ meg hagatta, Sok fõ fõ Sidokat õ le vagatata, Szantalan sok Papokat le vagata.

Rettennenek Sidok ot az vrakal, Mennenek felsõ varban az vrakkal, Sok Sidokat le vaganak hamarsagal, Az varat õk meg veuek nagy ostrommal.

Az varban Sidok el reitezenek, Palotak hiára sokan mennènek, Arnyekszèkben o kutban õk szokdessenek, Tõben sokan feguer mia veszenek.

Lam szazlokat fokokra fel rakanak, Nagy erõmmel Istennek halat adanak, Kialtasok az varasban valanak, ellenseget mert mar nem talalnanak.

Serenisegel Romaik keresnek, Kit hol lelnek azontõl õk meg õlnek, Palotakbol niakra fore ala vetnek, Sok az keritõsen ki taszitatnak.

Lam vitezek ver ontassal farattak, Paranczola Titus az hadnagioknak, Czak az szolgalo nep le vagattatnek tõb kûssegek meg oltalmasztnanak.

Az veneket iffiakat vagyak vala, Tizenhèt esztendõ felõt ki vala, mind fegyuerek miat meg halnak vala, Az iffiakat rabsagra tartyak vala.

Titus menne sereguel az varban, Sok ezer testeket lata vczakban, Kõnuez vala ily romlast õn magaban, artatlan nepet szania õ szûuiben.

Vala az kèt feiedelem reitekben, Simon Giro es Ianos felelemben, kerestete Titus reitek helyekben, Giskalon Ianost talalak egy helyben.

[p 0025] Meg siualkodànak feguerre kellenek, Giskalon Ianos ot meg fogatek, õrek tõmleczben Romaban kûldetek, Titus eleiben Simon Giro vitetek.

Pirongata beszedeuel rongala, Kegyetlensegert õtet meg vtala, Enni ezer embert hogy nem zant vala, Azert Titus Simont õlette vala.

Ez meg leuen az Titus paranczola, Egez varast hamar mind lerontata, Nagy mel arkat fõddel mind be haniata, Emlekezetert ket tornyot meg hagya.

Rola historia mondgya bizoni volt, Huz szaz ezer hetuen ezer Sido volt, Tizen negy szaz ezere ott veszet volt, dogh mia es feguer mia meg holt volt.

Az kilenczuenhet ezer foglia esset volt, Niolcz szaz ezer nyolczuan harom ezer volt, Ehseg miat varasban el esset volt, enni ezer ember halalt szenuedet volt.

Nam az szamlalas vtan ez lõt vala, Koporsokban Sidok reiteztek vala, Az koporsokat mind fel nittak vala. Ket ezer Sidot az vtan leltek vala.

De az vatas [!] annira meg dõglõt vala, Az varas fele nem mehetnek vala, seniuet holt testûl varas dõgõs vala, halmot azert testekben hortak vala.

Rend szerent Titus az vitezeket, diczire es aianla nekyk magat, Kiket õ neueken mind meg szolita, ott mindennek aiandekokat oszta.

Ez lõn veszedelmek az Sidoknak, Pusztulasa Romlasa orszagoknak, nagyy pelda lehet ez sok orszagoknak, mindenel felyeb az Magyaroszagnak.

[p 0026] Ez nagy romlast sok ielõk fellõl vettek, Istentul kik bizonial ielentetek, hogy Sidok teriennek azert lõttenek, De Istennek soha nem engedenek.

Menni intesek lõn itt az Sidoknak, Niolczad napon vala szent Gõrgy hauanak, oltar kornûl ily czudakat Latanak, Kin nagy sokan Sidok almelkodanak.

Czuda nagy feniesseg egbõl le szala, Eiel az templomat be fogta vala, Mint egy fenies nap mindenût teczig vala, Õket az egy Istenhez inti vala.

Hamarsagal ez ismet lõt vala, Husuet innepeben ez dolog vala, Ily czuda akkoris kõsztek lõt vala, ki nekik io peldaiok lehet vala.

Egy õkret aldozatra visznek vala, Az õker egy barant ott ellet vala, Termeszet ellen ezis oth lõt vala, de Istennek intõ igeie vala.

Gyakran tõb czudak kõsztek esnek vala, Az egben seregeket latnak vala, Kik egy masra fel fegiuerkesztek vala, rettenetessen egiben vinnak vala.

Ez Ierusalemnek felette vala, nagy sok ver az egbõl le hullot valla, Az varas piaczan meg laczik vala, Ez harmadik czuda nekik lõt vala.

Rettenetes negiedik czuda vala, Egy firfiu Ierusalembe vala, Ananias fia õ paraszt vala, Husuet napian ily dolgot keszdet vala.

Igen ohaitassal õ kialt vala, Az Ierusalemnek ezt mondgia vala, Iay minden firfiaknak ig szol vala, Veg iay minden aszszoniallatoknak.

[p 0027] Illien czódat mikoron meg hallanak, Fõ fõ nepèk az varasban meg fogak, Igen meg kinszak es meg ostorozak, hogy ne kialtana meg paranczolak.

Fohazkoduan õ meg nem szûnik vala, Het esztendeie hatt holnapia vala, enni ideig mind ig kialtot vala, Maga sokszor meg verretetik vala.

Az inep napon erõssen kialt vala, Het esztendeig es nem ett itt vala, vereseget sokat szenuedet vala, de senkinek gonoszt nem mondot vala.

Czudak kõzõt ezis nagy czuda vala, Szaua enni ideig nem reket vala, es semmiuel alab nem hatta vala, Mind szalas akorig ez igy lõtt vala.

Teteien kõ faloknak fen iar vala, Iayt minden szegeletnek õ kialt vala, Egy kõ az egybõl meg ûtõtte vala, Isten neki lelket igy vette vala.

Az meg leuen õted czuda lõt vala, Egh ben egy tõr varas felet al vala, Esztendeig ott mind meg teczik vala, eyel napal verel meg teczik vala.

Ierusalem kapui nagyok valanak, kik mind erczbõl czinaltatuan valanak, Nagy erõs lakattal be szarlatanak, erõs rudakal be czinaltattanak.

Nam egy eiel oly czuda ott lõt vala, Keznelkûl ezek mind le hullottak vala, Pusztasagot ezek iegy eznek vala, Hatod czuda nekiek ez lõt vala.

Historia nyiluan rola aszt mondgia, Vilag kezdetiben nem volt oly czuda, vilag vegezetik sem leszen azt iria, Ahoz hazonlo sem leszen azt mondgia.

[p 0028] Az rabsagra kik bennek estek vala, Romaiak velek osztoztak vala, menyeket leanyokat adnak vala, Harmincz Sidot egy penzen adnak vala.

Nam õ velek ott mind meg osztozanak, Õtuen ezert Titusnak õk adanak, Varasokat ott õk mind el rontanak, Titusal õk ot mind el indulanak.

Gõzedelme Titusnak ott nagyob lõn mert egez Sido orszag kezebe lõn, Herodium Mekerus kezeben lõn, az Massaea Taras kezeben lõn.

Az Romaban mikor be indulanak Sido rabok kint, mert nagyot latanak, tizenket ezert tõmleczben hannyanak, veszedelmet ott õk nagyot vallanak.

Rettenetes vadnak sokat hanyanak, Elephantal sokat szagatatanak, sokan oroszlan mia meg halanak, egy massal kõszdessel sokan halanak.

Ime Sidokat ket fele allatak vala, Feguer kezekben adattatik vala, mind ha mind az ket fel ellenseg volna.

Mezitelenõk egy mast vgy vagyak vala.

Czufot sokat bennek czinaltak vala, Es azt orszagunkent el osztiak vala, Propheta mondasa oth be tõlt vala, Isten haragya vgy rontotta vala.

Vagyon nekik mostan es nagy rabsagok, keresztien nep kezõt vtalatossok tobbe nem leszen nekyk nagy varossok, itiletigh leszen nagy budossasok.

Meg teczik Istennek raytok, haragya Itelletigh õ nagy boszu allasa, Mindenkoron raitok õ nagy haragya, Kiuel õket õrõk kinra boczattia.

[p 0029] Ierusalemet sok feiedelem biria, mas helien vagyon varasnak rakasa, mostan az pogantõrõk azt biria, mas modon vagyon minden allatassa.

De regen vala az Czaszar Zelimus, Kinek fia vala az Zolimannus, Ierusalemet biria az Zoltanus, Rea hadat indita az Zelimus.

Ime Arexes viz melle iutanak, Zultannak sok segitsegi valanak, Vstoglus kyralyal sokan valanak, Armeniabol herczegek valanak.

Ith Petsiabolis [!] mely kyraly vala, Zultan melle kyraly sietet vala, Tõrõkõkel Zuliman sokan vala, nagy erõssen ket fel meg vitak vala.

Mind az ket Kyralyok megueretenek, Vstoglus Zulimanial meg õletnek, Sok feiedelmek oth foglia essenek, Tõrõk miat kereztienek vezenek.

Az Tõrõknek immar birodalma vala, Zultannak Ismaelnek vette vala, Vstoglus orszagat foglalta vala, Tarthomaniat Tõrõk meg võtte vala.

Egez harom Arabiat el võue, Az ket AEgyptomot vele el võue, Persianak nagyob reszet el veue, Babyloniat Ierusalemet el veue.

Lam ket Armenia mind el vettetek, Ierusalemnek dolga igy tõrtenek, Pogan keszben esese igh tõrtenek, Syriaual Tõrek kezben igh essek.

Az Ierusalem myg puszta lõt vala, epiteni Sidok akariak vala, de Istentõl nem engettetet vala, Adrianos ideiben ez vala.

[p 0030] Tartomanyokban mar osztotak vala, Egyszer õk sokan egy be gûltek vala. Nagy somma kinczet rea szettek vala, Varast epiteni akariak vala.

Im draga kinczet egibe szettek vala, sok fele szerzamot szerzettek vala, ezûstbõl azokat szerzetek vala, varast epitteni akaryak vala.

Nam fold indulastol bantattak vala, Sokan rudak mia meg holtak vala, Nappali epites eiel romol vala, az fõld sokat bennek ott be nielt vala.

Onnat orszagokra oszottak vala, Iulianus ezt meg engette vala, Isten ellen õk igekeznek vala, De Sidok meg czalattatanak vala.

Tamaszta Isten egy keres0tien Kyralt, Galileaban iambor Godfrydus kyralt, meg epite Ierusalem varasat, vele egyetemban az szep templomot.

Az Vristen eszt nekõnk meg iratta, Nem ok nekûl ezt niluan tudnunk adta, Eletûnkbe nekõnk peldaul hatta, Vakmeresegeket mert õ vtalia.

De minden orszagokat az Vristen, Partolasert el vesztet õ igekben, mind Sidokat el veszte õ igekben, Ada õ ket idegen Kiraly kezeben.

Vala mely orszagnak sok vtra vagyon, Annak birodalma Romlasban vagyon, Mint az Sidoknak dolgok mind vgy leszen, feiedelenmek mia Romlasban vagyon.

Czak egy feiedelmetek azert legyen, Ki hez azert io engedelem legyen, Feiedelmetek hez szerelem legyen, orszagtokban nagy bekesegtek legyen.

[p 0031] Tamaszt Isten kõzõttek viszsza voniast, Egy mas ellen partolast hadakozast, Ha nem latand kõsztetek io indulast, Feiedelmetek hez nagy io foliamast.

Vgian azert feiedelmek lassatok, Mint az Sidok vgyan ne vtalliatok, Igaz iambor sziuel ti szolgalyatok, Szeretettel ti egy mast halgassatok.

Mert az feiedelmet az Isten hatta, Kõsseg elõt õket peldaul hatta, Paranazolatiat neki tenni hatta, ki nem halgatia Isten meg vtalia.

Az Vristen szintelen ti fellietek, Io inteset seminek ne vellietek, Mint az Sidok vakmerõk ne legyetek, õ szent neuet szõntelen tisztellietek.

Mert ha tû ekepen nem czelekedtek, Mind az Sidok feienkent mind el vesztek, Magzatokat mind rabsagban eititek, Ti magatok feienkent mind el vesztek.

Soha varastok hazatok nem leszen, Orczatoknak mindenõt szegen leszen, mint most az Sidoknak lakastok leszen, Maradektoknak fohaskodas leszen.

Az io fõldre tû soha nem iuthattok, kegyetlen leszen mindenõt vratok, Egyeb nepnel keseruesb tû rabsagtok, Lesztek mindeneknel vtalatosok.

Tirietek mar az hatalmas Istenhez, Sidok dolgyat vegyetek eletõkben, Adgon szerelmet feiedelmetekhõz, birion igazgasson az egy Istenhez.

Az sok portolast ties elhagyatok, Mint az Sidokgakran vrat ne valczatok, Mert ha leszen ti es minniaian vgy iartok, Mint az Sidok vgyan semmie lesztek.

[p 0032] Ezt ki szerze gondolkodek magyaban, Bankodig mert ninczen penz tasoliaban, Vagyyon azert õ is nagy gondolatban, Nem tud mel fele valtani vtaban.

Gõniõrõseges napiat mert õ nem varia, Vra tisztesegen magat mutatia, De az vtan magaban azt forgatia, tõbbe imar õ ez feldet nem lakia.

Soha tõbbe telekden õ sem lakik, Kurta kapan halaban õ sem eszik, Ha penzel soual õted nem erendig, Mert erzenie naponkent ûressedik.

Ezer õtt szaz es az õtuen haromban, Sebes keresnek el ala menteben, Egy vrfiuak az õ nagy õrõm eben szerelmes tarsat mar hon helihetesben.

FINIS.