OZORAI IMRE:DE CHRISTO, ET EIVS ECCLESIA.

ITEM DE ANTICHRISTO, EIUS6q40 ECCLESIA.

0220
[p [022] 0] Igazgatassék az én imadchágom mikeppen ah temienezés te elõtted: demiért hogy w20k nem ah uegre miuelik uala ah temienezést, ah mi uegre w20 hatta uala hanen arra chélekezik uala, azert temieneznek uala hogy az altal ah chélekedet altal niernéiék bw20nõknek bocianatiat. Ezert az Vristen Esayas Prophetanak altala, ah temienezést Baluany imadasnak mongia illien bezeddel. (Qui recordatur thuris
quasi benedicat idola. Valaki meg emlekezik ah temienrõl az az ah ki temienez, nem kw20lw20mb mint ha baluannak aldozneiek, Azert minden ketségnelkw20l, ha az Istennek ualami zerzeseuel ah mondom nem élõnk ah mi uégre w20 hatta; haat bizony baluan imadsagnak uetkebe esõnk. [p [022] 1] Imeztis nem hagiom el, uannak sokan kik imezt mongiak, lam ah Christus sok helien chák ah kenier zemelrõl zool, mint ah zent Ianus Ewangeliomanak hatod rezeben egy nehany helien chák azt mongia. ..... En uagiok az elõ kenier ki meniorzagbul zallottam le ualaki eh kenierbe eiendik õrõkke él. Vgian ottan meg azt mongia. Qui ederit hunc panem
viuet in éternum. Ah ki eiendi eh kenieret õrõkke él. Tõb helienis mongia ezt ah Christus, ezt mongiaak azért miert nem ueheti ualaki chák egy zemel6 allat hozzaia, ha ah Christus chák egy zemel6rõl zoolt sok helien, ha ualaki gondot [p [022] 2] akar reia uiselni és ah Christusnak bezédének mind eleit mind utolliat meg nézendi, bizoni megh esmeri hogy ott nem zool az w20 uacioraianak uetelerõl, hanem zool az w20 benne ualo életrõl, mikeppen az w20 ugian ottan ualo bezédébõl meg erthettw20k mikoron azt mongia. Qui venit ad me non esuriet
et qui credit in me non sitiet vnquam. Valaki een hozzam iw20 nem ehõzik és ualaki een bennem hiend soha nem somiohozik, de ah ualaki, ugian arra akaria uitatni, hogy ott az4 w20 uachoraiarul zool ah Christus, ennek een ezt felelem. Elõzõr miuel hogy ah Pap uraimis, egy zemel6 allat nem uezik hozzaiok ah misen. nem de elég uolnae egy zemel6 allat w20nekik hozzaiok uenniek, ha az egy zemel6 allat uagion, ah mint w20k mongiak, mind teste smind uere, de nagy bw20nnek tartanaiak [p [022] 3] w20k hogy chák egi zemel6 allat uenneieék hozzaiok, ha azert bw20n ah misén egy zemel6 allat hozzaia uenni ah Papnak, nem mondhattá az okaat hogy mi okaért uoolna bw20n, hogy ha nagy chõtõrtõkõn a uagy mikor betek uoolna, ket zemel6 allat uenneie hozzaia. Igaz azonkeppen ha ah Parazt emberijs két zemel6 allat ueiendi hozzaia, nem mondhattia hogy mi bw20nt ual benne, hanem bizoni ioncaak azt mondhattia minden Iambor kereztien, hogy az Istennek fianak ellene chélekezik ha egy zemel6 alath uezi hozzaia, Touabba megh azt felelem, hogy ah zolasnak maaws mogia uagion giakorta, mas ah dolognak, mert neha egy bezed altal ket dolgot ertõnk de semmi dolognak leteleben eh né lehet, mint mikor azt mondom, én ier egiõnk, nem chák az [!] ertem én raita hogy chák ennénk, hanem hogy [p [022] 4] mind ennénk smind innank, ugian nem lehetne semmi keppen hogy nem ittõnk uolnais, igaz azonkeppen ha ah Christus mongia, ualaki eiendi az en testemet õrõkké él, erti nilwan mind mind az w20 testének uerenek uetelet. De ha mi egy zemel6 allat uezzw20k hozzank, ugian nem uézzw20k két zemel6 allat az az, nem uézw20k ah Christusnak mind testet smind ueret hozzank. Ingen zw20kseg sem uoolt uolna ah uegy uach6oranis ah Christusnak adni ket zemel6 allat, ha az egy zemel6 allat uoolt uolna mind teste smind uere. De mi zw20kseg embernek ezen tõrekenni, nem de nilwan ualo dologi ez, ah Christus mikoron azt monda ualaki az én testemet ueiendi, akkoron nem ada sem oztogata w20 testét uerét hanem chák erté mint testet smind ueret, kit senki nem tagadhat. Azért mikoron azt oluassuk [p [022] 5] a uagy halliuk, hat mi és ugy ertch6w20k mikoron oztan hozzank uézzw20k, uegiw20k mind két zemel6 allat ah mint w20 hagia és ah mint w20 zerzé, ne legiõnk ah Christusnak mestere hanem tanithuani. Megh mondom aztis kit hallottam ol6 embertõl hogy ki Deiakul nem tud: Egy ember azt mongia uala ha ah parazt embernek nem io és nem alkolmas két zemel6 allat hozzaia uenni, haat mi okaért mutatiak ket zemel6 allat, mit chálogatnak ah Papok, miert mutogattiak hanem akariak adni. Azert az Vristen még ah Paraztoknakis fel inditotta az w20 elméieket az w20 bezedének esmeretire, erre mongia kereztelõ zent Ianos. ..... [p [022] 6] Mondom tinektek hogy az isten meg teheti hogy eh kõuekbõl Abrahamnak fiai tamagianak. De nem hagiom el aztis ah kit ah Papok zoktak forgatni, hogy mikor Vrunk Emausba uala ah két tanithuannial akkor mond zerzé hogy ah paraztnak egy zemel6 allat, kellene hozzaia uenni, mert w20 akkor ugy ada, mert nem zool az iras otth egyebrõl, hhanem chák ah kenier zemélrõl, erre ezt felelem hogy ah Christus oth nem ada az w20 testet w20nekik, mert ha azt atta uolna és akkor zerzette uoolna az egy zemel6 allat ualo uetelt nem chák halat adot uoolna, és meg aldotta uolna, mint ah uég uachioran tõn, hanem aztis meg mondotta uolna ez az én testem; de nem mondaa, azert akkor nem zerze . Touabba ebbûl illien dolog kõuetkõzneiék ah Christus ualahanzor és ualakikkel õt uolna, mindenkor [p [022] 7] az w20 testet atta uolna azoknak, de még amaz õt ezer embernekis azt atta uolna. mert akkoronis halakat ada az w20 zent Attianak, és meg alda, de mikeppen ezis téuel6gés azonképpen amazis. Vegre minden zent iegyben bezednek és allatnak kel lenni, mint ah kereztségben, mint az oltari zentsegben uagion, de otth nem uala ah bezed, azért otth ah Christus Emausban nem zerze semmi zent iegeth. De te ki nem tuch6 uetekedni mikor ah ket zemel6rõl zolnak haat azt feleld, én azon nem uersengegh mint uagion az egy zemel6 allat, auagy mint uagion ah ket zemel6 allat, hanem cháh [!] azon hogy ah Christus mint zerzétte, és én ettõl el nem tauozhatom hogy ugy ioo ah mint ah Christus zerzette, kûlõmbe ingyen sem io, én ah Christust halgatom, mint az Atia Isten kealtia meniorsagbul [p [022] 8] õtet halgassatok mond, ha ualaki penig mastakar ennel mondani nem akarom hallanom, mert én inkab hizek Istennek hogy nem mint embernek.

Vtolzor azok elnek gonozul ah zent iegyel ah kik pénzert, adomanyert, keduert uezik hozzaiok, ehkeppen elnek Inkaab mindniaian kik egy hazi embereknek mongiak magokat, kik pénzert, adomaniert, keduert uezik hozzaiok, ezt kõniõ meg erteni meég ah parazt embernekis, chák megh gondollia az egy hazi ember rendét, az egy hazi embert uagy fogagiak plebanussagra, uagy oltar mestersegre auagy Caplansagra, ha plebanussagra fogagiak uagy uarosra, uagy falura fogagiaak haat igy fogagiák: Io Vram ém az uraim neked aggiak ah Plebanossagoth. De ugy hogy Caplanokat tarch6, kik reguel urunknak [p [022] 9] testét uerét hozzaiok uegék, és ebed elõt meg ugian, te magad w20nnep napon ued hozzad. De zeb neuel mongyiaak mert imezt mongiak, megh legyen mind ah nagy mise mind ah regy mise, eh Penig mind egy, mert ah kit misenek zoktak mondani, annak mi uolta al penigh chák az Vrunknak testenek uerenek uetelében, és ah bezedekben kikkel ah kenier és ah bor zemel6 meg aldatik, mikeppen ah Christusnak, zerzese ezt meg mutatia. De meg Magister Sentenciaromis azt mangia [!] ..... Hinnõnk kel azokban ah bezedekben, hogy zereztetnek ah Christusnak zent iegei, mint tunni illik ez az én [p [023] 0] testem, ez az én uerem, ah tõb bezédek mindenek nem egyebek hanen dichéretek, és hiueknek kõniõrgesek. Miert hogy chák ez igy uagion hogy ah misenek mi uolta, ennek okaért az egy hazi emberek erre zerzõdnek hogy urunknak testet uerét hozzaiok uezik, és ah uaros meg arra fogagia w20ket, azaz, az egy hazi emberek el aggiak urunknak testet uéret, és imezek még uézik. Hogy ez bizony legyen ebbõl meg tetcik, mert ha ah gyûlay Plebanus két hetiglen, auagy egy holnapiglan ol6 embereket nem tartand, hogy kik urunknak testét uerét hozzaiok uegyék, ha kepes uoolna hogy ah Plebanus ol6 Iambor uoolna mint Istennek Angiala sem tartanak ah Plebanossagban. Vizont ha ah Varos nen fizetend, bizoni sem ah plebanus sem ah Caplanok hozzaiok nem uezik, hanem még azt mongiak hogy nem [p [023] 1] tartoznak uele. Igaz azon képpen chélekeznek ah falukonis, ha ah Plebanus Vrunknak testet ueret hozzaia nem ueéndi giakorta minden heten egy zõr auagy ketzõr, auagy tõbzõr, ottan bw20nth adnak neki, ha oli Iambor uolna, kinel Iamborb sem lehetneis, bizoni ah Plebanus sem mongia hanem fizetendnek, hanem még azt mõgia bizoni én nem zolgalhatok senkit ingyen, maga am Iassa az Vristen ha ahual û zolgalhat, igaz annyet zolgal û ahual ah falunak mint hogy meg gionik, auagy hogy meg kereztel kedet. De igaz ha azzal zolgal ah falunakis ah faluis zolgal anniet ûneki abbul, mert eztendõ altal ûkis hanem tõbzõr egychér, hozzaiok uézik mind feleségestõl germekestõl, ezis penig tezen anniet mint az û hozza uétele, neha penig meg annal tõbbetis, ha azért haznal ah falunak hogy w20 hozza uézi Christusnak [p [023] 2] testet uéret, te haat hogy falubeliekis hozzaiok uézik, haznal ah Plebanosnak. Azért én nem tudom hogy miért kellene azert w20neki fizetni, és azt w20 tõle pénzen meg uenni. De ide hatraab oztan mikoron zolok ah Papok tiztirõl, tõbbet zolunk errõl eh dologrul, ha Caplansagra fogak az egy hazi embert, még ugian megh zérzõdnek uele, és azt mongia ah Plebanus w20neki. ioo Atiam fia én te neked haat forintot, és ételt italt adok, de minden napon uronknak testét ueret hozzad uegyed azaz, miset mongy, ha pegyeglen egy hetiglen, auagy ket hetiglen miset nem mondand, auagy massal w20 érõtte misét nem mondatand azaz Vrunknak testet ueret hozza nem ueiendi, ha ol6 Iambor uolna mint Istennek Angialais, ottan bulch6ut adnak neki. Azert otth ah plebanus ah Caplanoktul Vurunknak [p [023] 3] testét uerét meg uezi, és ah Caplan el aggya. Ha Capolna mestersegre uagy oltar mestersegre fogadnak ualakit annakis meg azt mongiaak: Io Vram ém adok teneket kezedbne egy falut, uagy egy falunak kilenchédit, egy molnot, uagy egy niai menest, uagy ennie zam tehenet de te Vrunknak testét uerét hozzad uegyet minden heten ketcher a uagy harõzor, azaz mõgy miseét, amaz fel fogagia. ha penig ebben el nen iarand mind iarton el uezik tõlõ mind ah iozagot és mind az õrõkséget, azert ah Iambor ah ki az oltaar mes453terseget a uagy a Capolna mesterseget zerzi, ah Christus Vrunknak testét uerét pénzen meg uezi és az egy hazi ember el aggia az az, eggik Sido masik Iudas.

Ez illén aroknak és kereskedéseknek raktaak ah sok Capolnakat oltarokat. Ch6uda inkab hogy aztis nem zerzik [p [023] 4] uoolt hogy penzert giontattanak uolna es penzért kerezteltenek uoolna meg ualakit. de bizon f43ok helõn uolt azis.

De ez bizoni nagy bw20n és bw20nnek nagy uolta chak ebbolis meg tetchik hogy ah Christus ah Sidokat nem egebert w20ze ki ah templombul, hanem hogy ah Temploban Galambot arulnak, és penzt ualtanak uala el azoknak ah kik mezzõnem iõnek uala és otth penzek el nem kél uala, Maga bizoni az istentõl hagiot aldozatra uezik uala ah Galambot és ah penzekkelis akkit ualtanak uala arra ualo aldozatokat ueznek uala miért azert hogy ah Papok ah Galamb arolast és ah penz ualtast chák azert tennek hogy miuel tõb aldozat lenne és nekik nagiub haznok lenne, azért w20zé ki ah templombul w20ket mint megh irta zent Mathé köniuenek huzoneggedik [p [023] 5] rezeben. De ha immar azt ah bw20nt ehõz ueted, mich6oda uoolt az ehez képest az az, ah Christusnak testenek arulasahoz képest, bizon semmi uoolt. Touabba michioda bw20n uala ah Simon magusnak bw20ne ehez kepest, ki chák azt kéri uala pénzen znt Petertõl és az Apostoloktul, hogy mikeppen az Apostolok kezõk uetesére az emberek zem latomast mint pw20nkõst napian lõn, zent lelket ueznek uala, azonkeppen az w20 keze uetésereis uennéék az Istennek malaztiaat. De zent Peter hogy hallotta uoolna ezt mind iarton ezt monda. ..... El uez te mind ah te pénzeddel egyetembe, mert te azt uélted hogy az Istennek aiandeka pénzen addattatik: [p [023] 6] de még ezis kisseb bw20n uoolt ah mostani bw20nhõz képest. Im Symon magus chák hatalmat akar uoolt uenni, mégis meg atkozak w20tet, ezõk penig ah Christust w20 magat arullák és uezik, haat meniuel inkab érdemlik az atkoth? Meg iegzendõ bezéd ah kit zent Hieronimus mond ezekrõl, magiarazuan azt ah dolgoth hogy urunk az adokat és ah uéuõket ki w20zé ah templombul, ez ah zent Hieronimus bezéde. ..... Toluay az, és az Istennek templomat toluaioknak barlangiawa tézi, az Isstennek tiztessegebõl niereseget keres, és ennek tiztelése nem Istennek tiztelese tiztessége, hanem kereskedésnek [p [023] 7] oka. Im zent Hieronimus toluailasnak mongia, zent Pal penig azt mongia hogy ah toluaiok meniorzagba nem mennek. Ennek akaért intek mindent, nem hogy ah Christusnak testét uerét pénzért adomaniért, uenné hozzaia, de meg arra intek mindent hogy még ah fele se mennien ahol azonkeppen chélekeznek. Mikeppen hogy ualaki iambor, és lattia hogy ualamel6 ember toluay, auagy uroz nem hogy toluailasaat auagy urzasat nézné. hanem még ehák uele sem akar eggyõt lenni, erre mongia zent Pal. ..... Ha ualaki mikoron Atiafianak neueztetik, az az kereztiennek, parazna [p [023] 8] leiend, auagy fõsuén, auagy baluan imado, auagy zitkozodo, auagy rezéges, auagy ragadozo auual még eggw20t se égyetek. Am penig meg bizonitok hogy ualaki Istennek zent neuéuel tiztessegéuel kereskedik hat ah toluay, ragadozo, azért nem hogy eh fele zentség aruloknak chélekedetit kellene néznõnk, de chák uelek sem kellene náiaskonnunk, zent Ianus még aztis mõg20ia masodik leuelében. ..... Ha ualaki ti hozzatok iû és eh tudomant, azaz ah Christusnak tudomaniat uele nen hozangya, ne fogagiatok w20tet ah ti hazatokban, még chák neki se kõzõnnietek, ualaki neki kõzõnend, rézeltetik az w20 gonoz chélekedetiben.

[p [023] 9] Meg hallok penig hogy ah kik arullák és uézik ah Christusnak testét uérét, azok ah Christusnak bezedének, tudomanianak ellene chélekõznek, ha ualaki azért mint zent Ianost mondook hogy mongia, chák neki kõzõnniõn eh fele embernekis, rézeltetik az w20 gonoz chélekedetiben, hat menieuel inkaab ah ki uezi és az w20 ielen ualo uoltaual ioua haggya az w20 chélekedetit. Egy bezeddel, ah Papok, nem zolok ah iamborokrul, mostan iudasok, mert pénzen adomanion arolliak ah Christust, az egyéb népek, ki uezem ah Iamborokat, sidook, kik pénzen uézik, ah kik penig partiokat tartiaak, Pylatosok és azonképpen el ueznek mint ah Iudas, ah Sydok, és ah Pilatus. De mondana it ualaki, én ualahanzor oda mentem, azt én nem tuttam bizon mint esyk, hogy w20 ah Varos, auagy ah falu kedueért, auagy [p [024] 0] pénzert uõtte hozzaia, de én io uegre mentem oda, hizem ember ah mit io uegre miuel és Istennek tiztessegere mind io az.

Nem igaz ez, és nem iol mongia ualaki mongia azt hogy ember ah mit io uegre miuel hogy mind ioo az.

Nem de ah tõrõk ah minemõ hw20tõt tart, a uagy ah Sydo nem de ioonak uelié ? nem de azt tuggiaé hogy azzal Istennek kedues dolgot tézen, azért loth az w20 hw20ti, kellemetese az Istennek? Vay még ah germekis erti hogy nem kellemetes.

Touabba az Istennek bezede megh mutattia, ennek eh dolognak igaz uooltat mert azt mongia ah Christus, mint zent Ianos meg irta kõnyuenek tizenhatodik rezeben. Sed veniet hora ut quisquis inter ficiet vos
videatur cultum préstare Deo. [p [024] 1] De el iw20 az w20dõ hogy minden ualaki titeket megh õl ugy lattatik w20neki hogy Istennek zolgal uele. Im az Apostolokat ah kik meg õltik azt tuttak hogy az Istennek zolgaltak az w20 halalokkal és az Istennek kellemetes, és tiztességes dolgot chélekõznek ehuel, azért io uolté? kellemetes uolté? bizon nem, mert azt mongia zent Dauid. Virum sanguinum et dolosum abominabitur Dominus. Ah uer onto ferfiat eés az alnokot gw20lõli az uristen. Zent Ianus megh azt mongia latasarul irt kõnyuenek tizenhatodik rezeben. ..... Igaz uagy Isten, ki zent uagy és [p [024] 2] uoltalis ki ezt meg itélted, mert ah zenteknek és ah Prophetaknak uéreked ki ontottak, Vannak oli emberek kik azt mongiak ninchén ennekem arra gondom, aam w20 akar mikeppen uegye hozzaia ah Christus testét uéret, én azert migyek oda hogy meg halgassam az Euangeliomot és ah Christus halalarul meg emlekezzem, és imadkozzam oth. Ezek azt mongiak ha eretneék, én azert chélekezém gonozul, hogy iot chélekeggém annak utanna, mint toluaiok, azert hogy alamisnalkoggyan, Azonkeppen az egy hazi embernek noha tarsa uagiok az w20 zentseg arulazaban, mert am meg mondook onnan felûl hogy ualaki chák kõzoniõn eh fele embereknekis az w20 gonoz chélekedetiben ottan rézes, de ezt én azert miuelem hogy az Euangeliomot meg halgassam és urunknak halalarul meg emlekezzen, [p [024] 3] de igy nem io iol chélekenni, hogy elõzor gonozul chélekegyel, és elõzõr toluailani oztan az utan alamisnalkonni, inkaab ugian ne alamisnalkogial ha ninchén mibõl hogy nem mint tolwail, igaz azonkeppen ne emlekezzel ugy ah Christus halalarul, hogy elõzõr auagy egichérsinind zentseg arulast tegy, mert azt mongia zent Pal Romabelieknek irt leuelenek harmadik rezeben nemelliek azt mongiak mi rolunk. Faciamus mala
ut veniant bona
quorum damnatio iusta est. Tegiõnk gonozokat hogy iook iõienek, kõvetkõzzenek, kiknek karhozatiok igaz. Vgy mint azt mondania, ualakik azt mongiaak, hogy mi azt mondottuk, hogy gonozul kel chélekenni hogy oztan iok iõiûienek, a uagy kõuetkõzzenek és w20k nilwan ualo karhozatiokra mongiak mi ezt nem [p [024] 4] mondotuk, mert nem kel embernek gonozt chélekenni hogy oztan iol chélekéggék.