KÁROLYI PÉTER: AZ APOSTOLI CREDONAK AVAGY VALLASNAK IGAZ MAGIARAZATTIA PRAEDICATIOK SZERINT, AZ KERESZTIENEKNEK EPV20LETEKRE IRATTATOT 0254


XXV. Praedicatio TAnitasunknak rendi serint, immar imez harom igeket magiarazom meg mostan kegiel: elõt:

Fel feszittetek az keresztfara, meg hala es el temettetec

Ezekrõl szolok mostan: Ennek elõtte valo tanitasunkban imez czickelt kezdõk magiarazni, meliben aszt valliuk, hogy szenuedet az Pontius Pilatusnac alatta. Mel6 igeknek magyarazattiaban, harõ kiualtkeppen valo dologrol szolank, melliekrõl czac rõuideden emlekesztûnc. Leg elõszõr azt tanuluk meg honnan inditatot erre a Christus, hogy szabad akarattia szerint ment az szenuedesre, melnek harom okat tanuluk meg rõuideden, Elsõ indito oka az emberi nemzetnec bûne, mel6 ez egez [p 0255] vilagra, be iût vala, az Adamnak esetinek altala. Masodik oka ennek az attia istennec szerelme az emberi nenzethez, mel6 szerelmet ebben akarta meg mutatni, hogy az û egyietlen egy fianac nem keduezet à mint sz. Pal Ro. 8. szol. Harmadic indito oka à Christusnac szerelme az Ecclesiahoz, â mint sz. Pal tanit Eph. 5. A Iesus Christus szerete az aniasz. egyhazat es kedues aldozatul ûnõn magat ada az aniaszentegyhazert. Az Iesus Christus Ioan. 12. aszt mongya: Nagob szerelme nem lehet senkinek, mint az ki felebarattiaert adgya az û lelket, eletet. Masodszor az utan arrol szolank, miczoda volt az Iesus Christus szenuedese, meliben meg magiarazok es meg bizonitok az sz. irasbol, hogy az Iesus Christusnac szenuedese kettõben võlt, leg elõszõr lelkeben volt, masodszor kûlsõkeppen testebenis. Ennekokaert, hogy eleget tehetne meg fizetne az Iesus Christus az egez emberert, à ki testbõl es lelekbõl al. Harmadszor meg magiarazoc, az Iesus Christusnac az û szenuedesenec hasznait melliekrõl immar mostan nem szolok tõb beszeddel, miert hogy ez elõt meg magiaraztuc. Ez mostani leczkenkben annakokaert, harom czickelt magyarazzuc meg az vrnak segitsege altal, igen rõuideden. Leg elõszõr azt tanulliuk meg, miert kellet legien az kereztfara fel feszitetni az Iesus Christusnac Masodszor azt lassuk meg, miert kellet meg halni az Iesus Christusnak. Harmadszor azt lassuc, es halgassuk meg, miert temettetet el, az mikeppen az apostoli Credoban vallast teszûnk errõl.

AZ ELSÕROL. Miert kellet az kereztfara fel feszittetni à Christusnac

Leg elõszõr azert azt mondam, hogy azt vegyûc eszûnkben rõuideden, miert kellet legyen az Istennec fianac fel emeltetni az kerezt fara. Mert nem eleg volt akar minemû halallal [p 0256] û neki meg halni, hanem az Istennec decretoma es tanacza szerint, ugyan az keresztfara kellet fel feszitetni, az Istennek fianak. Leg elõszõr eszt peldaszta az Isach aldozattia, melliet az Abraham fel emel, a nagy meg rakot fara, hogy Istennec paranczolattia szerint meg aldosztatnek az Isaac. Masodszor vgyan ezen halalnak nemet peldaszta amaz pusztaban fel emeltetet kigyo, melirõl emlekezetet teszen az Moses, Num. 21. Es sz. Ianos 3. resz. Mikeppen vgy mond az Moses fel emelte az kigyot â pusztaban, hasonlatoskeppen fel kel az embernek fianak emeltetni, hogy minden valaki û rea nez, valaki û benne hiszen, el ne veszen, hanem annak õrõk elete legyen. Sz. Ianosnal masut ûnõn maga mongya az Christus: Vbi exaltatus fuero. etc. . mindeneket en hozzam vonszok. Melliekbõl meg teczik, hogy az Iesus Christus nem tõrtenetbõl, feszitetet fel az keresztfara, hanem az Istennek kiualtkeppen valo tanaczabol es Decretomabol. Mondhatnad? mond meg hat leg elõszõr, hogy kereszt fara kellet leg elõszõr az Christusnak fel feszitetni? Meg magiaraza sz. Pal ûnen maga Galat. 3. mikoron aszt mongya: Christus pro nobis factus est execrabilis, quia scriptum est, maledictus omnis qui pendet in ligno. Hogy az Abrahamnak tõt aldas, szallana az Iesus Christusban valo hiuekre, Isten paranczolattia szerint, decretoma szerint, az keresztfara feszitetek fel, hogy az Christus atocka leñe az emberi nemzetert, hogy aszt az atkot, mel6 vala mi raitunk el tõrõlne, es az Istennek aldasa szallana mi reank. Az egesz emberi nemzet Isten haragia alat vala, az atok alat, az sententia alat vala, mert aszt mongya vala az isten az tõruenben: Minden ember atkozot legyen, valaki be nem tõlti vala, az melliek meg vadnak iruan az tõruenben. De azokat senki nen tõltheti vala, senki az Isten tõruenienek vgy nem szolgalhat vala, hogy annak tõkelletessen eleget tehetne. Hat az egesz emberi nemzet az Isten haragianak, az tõruennek atka alat vala. [p 0257] Hogy azert eszt az atkot el venne az kegielem edenitûl az Christus, akara fûggeni az meg atkozot keresztfan, hogy az Abrahamnak igert, tõt fogadas szallana azokra az kik az Iesus Christusban hinnenek. Vgyan itten sztis lassuk meg miczoda haszna vagyon az Iesus Christus keresztfan valo feszitesenec. Harom hasznat talalliuk kiualtkeppen az sz. irasban, mellieket talalt az Iesus Christus, az û keresztfan valo fesziteseuel Leg elõszõr à mint sz. Pal tanit, az kereztfan szaggatta el az mi ados leuelûnket. S. Pal Coloss. 2. erre tanit, azt mongya, hogy az Christus fel feszitetet az kereztfara, es az mi ellenûnk valo ados leueleinket, fel feszitette es el szagatta az û kereztfaian. Mondhatnad. Miczoda ados leuelet szaggatot el az kereztfan az Christus? Az ados leuel nem egieb vala, hanem az Istennek tõruenie, mel6 Istennek tõruenie, kõtelez vala vagy tõkelletes engedelmessegre, auagy az bûntetesre. Mint ha te valakinec, auagy leuelet kersz az adossag felõl, valamig el nen szaggattia az ados leuelet, addig mint firtathad az adossagra, hogy auagy meg fizes, auagy az tõmlõcz szakasztia niakadat. Hasonlatoskeppen az Isten tõruenie ados leuelûnk vala, Mely Isteñek tõruenie aszt kiuannia vala, hogy auagy eleget tegiûnk neki, auagy az karhozatra menniûnk. De ezt senki meg nem fizetheti vala, mert ol6 nagy sok szantalan summa vala az adossag, melliet mi meg nem fizethetûnk vala. De à Christus hogy az kereztfara fûggesztetec fel, az tõruennec atkat laba ala tapoda, hogy ne firtasson immar teged az ados. Mint pelda: Ados vagy te 1000. fl. el toluailottak eszt te tûled, es meg nem fizetheted, mas felebaratod kõniõrûl te raitad, es meg fizeti te eretted az adossagot, az az ados ol6 io neuen veszi, mint ha te fizetted volna meg az adossagot, es el szaggattia az ados leuelet. Hasonlatoskeppen mi valanc adossak; azt kiuannia vala az tõruen hogy auagy meg fizessûnc, auagy az tõmlõcz szakaszsza [p 0258] niakunkat. De az Iesus Christus hogy fel feszittetek, el szaggatta az mi ados leuelûnket, mely tanusag hasznos az keresztieneknec, Mert az pokolbeli õrdõg ezzel ostromol tegedet halalod oraian: Te ember tudode hogy az Istennec igaz az û tõruenie, azt kiuannia hogy az û tõrueniet be tõlczed, ha be nem tõltõd el vesz, te penig be nem tõltõd, mert gonoz voltal, mert gonoz bûnben heuerõ, reszeges, parazna, gylkos es minden egieb gonoz bûnben heuerõ voltal. Hat Isten haragia alat vagy te az karhozat alat, ne vellied hogy az Isten szine eleiben mehes. De ez ellen mit kel felelned, mit kel forditanod, az Iesus Christus kereztfaiat, vgy vagyon, hogy be nem tõlthetem, meg nem fizettem azert, annakokaert melto vagiok az karhozatra, el kellene azert karhoznom, de az Iesus Christus, meg fizetet en erettem mind az atokert mikor fel feszitetet az kereztfara, mind az tõruent be tõltõtte en erettem es eleget tõt. Masodik haszna miczoda az Christus fel feszitesenek az kereztfara? Ez az masodik haszna, mert az û fel fesziteseuel, az ô Adamot az ò embert minden czelekedetiuel egietemben fel feszitette. Szent Pal eckeppen szol: Illud scientes veterem hominem cum Christo crucifixum esse, vt irrueret corpus peccati, ne post hac peccato seruiamus. Miczoda ò emberrõl szol az Szent Pal, az melliet fel feszittetet az Iesus Christus az kereztfara? Az ô ember nem egieb, hanem az bûn, az testnek kiuansaga, mely hadakozik mindenkor az lelek ellen, az mint szent Pal szol, Hogy azert immar te keresztien ember nem giõniõrkõdõl à bûnben, sõt ha erõtlensegedbõl el eselis ismet fel kelsz. Innet vagyon hat, hogy ellene hadakozot az testnek kiuansaganak es az õrdõgnek. Innet vagion hat, mert az ô Adamot à bûnt fel feszitette az Iesus Christus, hogy ne vralkodgiek miraitunk. Innet meg itelheted kiczodanak feszitetet fel az Iesus Christus es kiczodanak nem. Meg feszitetet azoknak az [p 0259] kik meg foitiak magokban az bûnt, az kik az testnek kiuansaganak nem engednek, hanen ellene tusakodnak. Viszontag azoknac fel nem Feszittetet, az kiknek semmi szandekok ninczen hogy az bûnbõl ki terienek, es bûnõket el nem hadgiak, hanem eggik bûnbõl az masikban gazolnak. Valakik azert giõnõrkõdnek az buiasagban, vsurasagban, azoknak megh nem feszitetet az Iesus Christus. Harmadik haszna miczoda a Christus fel feszitesenek? Az Iesus Christus harmadszor az kereztfan, meg rontotta, meg fosztotta az õrdõgõket minden fegiuerektûl. Szent Pal Coloss. 2. û maga tanit erre, aszt mongia : Et expoliatus principiatus &c potestates traducit palam, tryumphans per crucem suam. Nagy szep hasonlatossaggal el az szent Pal Apostol, melliet võt az Romabeli Feiedelmeknek szokasokbol. Az romabeli Feiedelmeknek illien szokasok vala, ha valami fõ Consult boczatnak vala valami orszagnak meg vetelere, ha meg giõzte az ellenseget, nagy Pompaual ment be az varasban, az ellensegnek nagiob reszet kõtõzue vittek az Feiedelemnek elõtte. Ezt az sereget neueztek Pompanak, Tryumphusnak, az melliet innet võt az szent Pal. Hasonlatoskeppen eszt Tryumphusnac neuezi az Iesus Christus az kiket megh giõzõt az kereztfan, hogy mint egy Tryumphalo szekben vitte elõtte az kiket meg giõzõt. Iollehet az kereszt fa, emberek elõt vtalatos vala. De az Iesus Christus arra az keresztfara valo fel fesziteseuel, rontotta meg az pokolbeli õrdõgõknek minden hatalmokat. AZ MASODIKROL.

Miert holt meg az Christus?

Immar menniûnc az masodik czickelre, meliben imezt valliuk, hogy a Christus meg holt. Miert hogy penig az Euangelistac beuseggel meg irirak ennek minden rendit, mostan arrol tõbbet nen szolok, hanen rõuideden eszt lassuc meg.