ÁROLYI GÁSPÁR: SZENT BIBLIA. MOSESNEC MASODIC KÕNYVE, MELLY MAGYAROL: AZ SIDOKNAC AEGYPTVMBOL VALO KIIÕVETELEKRÕL IRATOTT KÕNYWNECC NEVEZTETIC. 0048

ACkor) feleluén Moses monda: Imé nem hisznec énnékem sem az én beszédemnec nem engednec, mert azt mondgyác, Nem ielent meg néked az WR.

2 Monda azért néki az WR: Miczoda az, az mi az kezedben vagyon? Felele Moses: Veszszõ.

3 Es monda az WR: Vesd az fõldre azt, és el veté azt az fõldre, és változéc kígyóuá, és Moses el futamodéc elõtte.

4 Monda pedig az WR ( Elsõ cz20da méllyet ád az Isten Mosesnec. ) Mosesnec: Nyúyts ki az te kezedet és fogd meg az farkát, ki az õ kezét ki nyúytuán meg foga azt, és változec veszszõué az õ kezében.

5 Hogy higygyéc hogy meg ielent te néked az õ Attyoknac WRA Istene, az Abrahamnac Istene, Isáknac Istene, és Iácobnac Istene.

6 Monda pedig esmét néki az WR: boczássad az te kezedet kebeledbe, ( Másodic czuda. ) és bé boczatá kezét az õ kebelébe, és esmét ki voná kebelébõl, és imé az õ keze poklos vala mint az hó.

7 Monda annac felõtte: Tegyed esmét kebeledbe az te kezedet, ki kebelébe téué az õ kezét, és ki véué azt kebelébõl, és imé meg tisztúlt vala mint egyéb teste.

8 Hogy ha nem hijendenec te néked, és nem engedendenec az elsõ czudánac beszédénec, hisznec az másodic czudánac beszédénec

9 Hogy ha pedig nem hijendenec è két ielenségnekis, és nem engedendenec az te beszédednec, ackor merîcz vizet az folyó vízbõl, ( Harmadic czuda. ) és õssed az szárazra, és változnac az vízec az fõldõn vérré, az mellyeket merîtettél az folyó vízbõl.

10 Es monda Moses az WRnac: Kérlec wram, (Vonogattya mégis magat Moses, de Isten meg dorgallya. ) (ne kûldgy engemet oda) Mert nem vagyoc ékesen szóló, ez elõtt sem vóltam soha, sem pedig miólta az te szólgáddal beszéllesz, hanem késedelmes vagyoc à szólásra miuel hogy bántatot az én nyeluem.

11 Kinec felele az WR: Kiczoda teremtette az embernec száiát? Auagy ki tészi az embert siketté, vagy némáuá, vagy látóuá, vagy vacká? Auagy nem énéki WR vagyoc?

12 Annac okaért menny el, és én lészec az te száddal, és meg tanîtlac tégedet mit szóly.

13 Es monda: Kérlec wram kûldgyed azt az kit illic kûldenéd.

14 Es fel geriede az WRnac haragia Moses ellen, és monda: Auagy nem atyádfiaé te néked az Leui nemzetségébõl való Aaron? Tudom hogy õ ékesen szóló, és imé õ te néked elõdbe ki iõ, ki mihelt meg lát tégedet, õruendez sziuében.

15 Te szóly õ nékie, és adgyad szaiába ez beszédeket, és én lészec az te száddal és az õ száiáual, és meg tanîtlac titeket mit kellyen czelekednétec.

16 Es õ szóllyon te helyedbe az népnec, és õ lészen te néked száiad gyalánt, ( Az az, Aaron lészen néked mint egy tolmáczod, te pedig néki mond meg az mit én mondandoc te néked, és te tõled nem kûlõmben kérd tanátsot, mint ha tõlem kérdene. ) te pedig õ néki lészesz úgy mint Isten gyalánt.

17 Ez veszszõt pedig vegyed kezedbe, mellyel czudákat tégy.

18 El méne azért Moses, és meg tére az õ Ipához Ietrohoz, Es monda nékie: Kérlec engedd meg nékem ( El kõuetkezic Moses az ipátul. ) hogy mennyec el az én atyámfiaihoz AEgyptumba, és lássam meg he még élnec. Es monda Iethro Mosesnec: Eregy el békeséggel.

19 Mert ezt mondotta vala az WR Mosesnec Midianban: Eregy el haza AEgyptumba, mert meg hóltac mind azoc à kic tégedet halálra keresnec vala.

20 ( Tremellius illy értelemben vagyon: Hogy az pútaból vitte feleségét és gyermekét Moses az Ietrohoz, miuel hogy azoc vele vóltac vólna az puztában, és az vtán vgy ment vólna AEgyptumba, melly értelem nem gonoz, mert Ietro az vtán viszi meg Mosesnec az õ feleségét. Azért igy fordittya az betõt. Moses véuén az õ feleségét és gyermekit, ûltette vala azokat szamár hátára hogy õ AEgyptumba meg térne. ) Es fel véué Moses az õ feleségét és az õ fiait, és ûlteté õket szamár hátára és haza méne AEgyptumba, el viue az Isten veszszõiétis kezében.

21 Es eztis mondotta vala az WR Mosesnec: Mikor el indúlsz hogy AEgyptumba haza menny, meg lásd hogy mind azokat az czudákat mellyeket te reád bisztam, meg miuellyed Pharaó elõtt, és én meg keménîtem az õ sziuét hogy ne boczássa el az népet.

[p 52 2] 2 Ezt mondgyad azért Pharaónac: Ezt mondgya az WR, En fiam és én elsõ szûlõttém az Izrael:

23 Es én mondám néked, boczásd el az én elsõ szûlõttémet hogy szolgállyon én nékem, és nem akarád õtet el boczátani, annac okaért imé én meg õlõm az te fiadat, az te elsõ szûlõttedet.

24 Es lõn az úton, egy szálláson eleibe méne nékie az WR, és akaria vala õtet meg õlni. ( Az Isten Angyala le akaria vágni Mosest. )

25 Az Sipporah azért ragadá egy éles kést, és el mettzé az õ fiánac szemérem testénec elsõ bûrét, és Mosesnec lába èleibe veté, és monda: Az én fiamnac véréuel váltot fériem vagy te énnékem. ( Az az, Fiamnac véréuel kelletéc teged fel váltanom. kit ha kõrnyûl nem metelec vala, meg kel vala halnod. )

26 Es meg szûnéc õ tõle az WR. Vérnec fériénec mondotta vala pedig ackor Mosest, az kõrnyûl metelkedésért.

27 Az WR pedig meg paranczolta vala Aaronnac: Eregy eleibe Mosesnec az puztába, ki el menuén eleibe méne néki az Isten hegyénél, ( Aaron eleibe mégyen Mosesnec. ) és meg czókolá õtet.

28 Ackor meg beszélle Moses Aaronnac, az Istennec minden dolgait mellyekért õtet kûldi vala, és mind azokat az ieleket mellyeket paranczolt vala hogy czelekednéc.

29 El menuén azért Moses és Aaron, egybe gyûytéc az Izrael fiainac minden véneit.

30 Es mikoron Aaron meg mondotta vólna azokat az beszédeket, mellyeket szólot vala az WR Mosesnec, és azokat az czudákat czelekedne az nép elõtt.

31 Hûn az nép. Es mikor hallottác vólna hogy az WR meg látogatta vólna az Izrael fiait, és meg tekintette vólna azoknac nyomorúságokat, le búrúluán hálákat adánac Istennec.

V. Rész. ( Moses és Aaron bé mennec Pharaó királyhoz, kéric Isten szauáual hogy az nepet el boczásßa. Haragszic az király Mosesre és az Aaronra, az népet annál nagyob szolgálattal terheli, feddenec az Izrael fiai Mosesre és Aaronra, Moses kõnyõrõg Istennec. ) 1 ANnac ) vtánna el ménénec Moses és Aaron, és mondánac Pharaónac: Ezt mondgya az Izraelnec WRA Istene, Boczásd el az én népemet, hogy énnékem innepet szentellyenec az puztában.

2 Es monda Pharaó: Kiczoda az WR, hogy engedgyec az õ beszédénec és el boczássam az Izraelt? Az WRAtis nem esmérem, az Izraeltis nem boczátom el.

3 Es mondánac: Az Sidóknac Istene meg ielent mi nékûnc, kérûnc engedd meg hogy meñyûnc harmad napi iáró fõldre az pusztába, hogy áldozzunc az mi Wrunknac Istenûnknec, hogy meg ne bûntessen minket dõg halállal vagy fegyuerrel.

4 Es monda azoknac az AEgyptumnac királya: õ Moses és Aaron, miért késlelitec meg az népet az õ múnkáiokban: mennyetec el dolgotokra.

5 Eztis mondgya vala Pharaó: Miuel hogy az fõldnec népe soc, àhoz való biztotokban vonszátoc el az népet az múkától.

6 Es parantsola Pharaó az napon az népnec pállérinac és elõttõc iáróknac, illyen módon. ( Kegyetlenségnec példáia, vagyon az Pharaó királlyban. )

7 Ennec vtáña polyuát az népnec ne adgyatoc az tégla czináláshoz mint ennec elõtte, õ magoc mennyenec el és keressenec polyuát.

8 Mind az által az tégla számot mellyet annac elõtte tsináltac, vgyan ráioc vessétec, azt le ne szállîtsátoc, mert hiualkodnac és azért kiáltanac, ezt monduán: Mennyûnc el áldozzunc az mi Istenûnknec.

9 Terheltessenec meg dolog tétellel hogy abban legyenec foglalatosoc, és ne bizzanac hazugságnac beszédiben.

Ki ménénec azért az népnec sattzóltatói és az elõttõc iáróc, és mondánac az népnec illyen szóckal: Ezt mondgya Pharaó, En nem adoc néktec polyuát.

11 Ti magatoc mennyetec el, keressétec polyuát az holott találtoc, mert vgyan nem kissebítetic meg semmiuel az ti múnkátoc.

12 Es el oßzla az nép egész AEgyptumnac fõldén, hogy gyûytenénec pozdoriát az polyuá heylébe. [!]

13 Es az palléroc kénszeritic vala õket ezt monduán: Végezzétec el az ti múnkátokat, az minden napi reátoc vetett tégla számot az õ napián, mint szinte mikor polyuát adtanac.

14 Es meg veretteténec az Izrael fiai elõtt iáróc. Kiket az Pharaó palléri rendeltec vala azoc elõtt, és ezt mondgyác vala: Miért nem tellyesititec bé az reátoc vetett tégla számot, sem tegnap sem ma, mint ennec elõtte?

15 Annac okaért el ménénec az Izrael fiainac elõttõc iárói, és kiátltánac Pharaóra illyen módon: Miért czelekedel igy az te szólgaiddal?

16 Polyuát nem adnac az te szólgaidnac, és azt mondgyác mi nékûnc: Czinállyatoc téglat, és imé az te szólgaid verettetnec, maga az te néped bûnõs (hogy polyuát nem adnac.)

17 Es monda Pharaó: Czac hiualkodtoc és henyéltec, azért mondgyátoc, Mennyûnc el áldozzunc az WRnac.

18 Annac okaért mennyetec el múnkál1dgyátoc, polyuát vgyan nem adnac, az tégla számot pedig mellyet rátoc vetnec, bé adgyátoc.

19 Mikoron láttác vólna az Izrael fiainac elõtte iárói, hogy az õ állapattyoc nyomorúltul vólna, miuel hogy azt mondánac, hogy az minden napi ráioc vetett tégla szám semmiben aláb ne szállyon.

20 Elõ találuán Mosest és Aaront, mikor amazoc ki iõnénec Pharaótól, ellenec támaduán nékiec mondánac.

21 Lássa meg az WR az ti dolgotokat és itéllye meg, kic minket vtálatosocká tettetec Pharaó elõtt, és az õ szólgai elõtt, és fegyuert adtatoc õ kezekbe hogy minket meg õlnénec.

[p 0053] 22 ( Kõnyõrõg Moses az Istennec? ) Es Moses az WRhoz fordúluán, monda: Wram miért nyomorîtád igy ez népet? Miért kûldõttél engemet ide?

23 Mert az idõtõl fogua hogy bé mentem Pharaóhoz hogy az te Neuedbe néki szólnéc, ez népet annális inkáb nyomorgattya, és te vgyan nem szabadîtád m,eg az te népedet.

VI. Rész. ( Az Moses kõnyõrgesére felel az Isten, és esmét vijonnan igeretet teszen hogy minden kétsegnélkûl meg szabadíttya az õ népét, és miuel hogy az nép immar mayd kétségbe eßet vólna, hadgya Isten Mosesnce hogy esmét bé mennyen Pharaóhoz. Az vtán emlekezic Moses az Rubennec, Simeonnac és Leuinec nemzetségérõl, melly Leui nemzetségébõl sszármazot Moses és Aaron. ) 1 Es monda az WR Mosesnec: Mayd immár meg látod mit czelekeszem Pharaóual, mert hatalmas kéz által kénszerîtetuén boczáttya el õket, és hatalmas kéztõl készeritetuén ûzi ki õket az õ fõldébõl.

2 Es szólîtuán Isten Mosest, monda nékie: En vagyoc az WR.

3 Es meg ielentettem magamat Abrahamnac, Isáknac és Iácobnac az Mindenható Erõs Isteñec neuében, De az Iehouánac neuében ( Ez harmadic versben az Istennec három neue vagyon. Az elsõ. El, melly erõsséget vagy hatalmasságot iegyez. Az másic, Schadai, melly elegséget vagy bõséget iegyez. Az harmadic Iehouah, melly newel az Istennec ki mondhatatlan állattya iegyeztetic. Mondatic pedig Iehouánac az Isten, miuel hogy õ volt és vagyon és lészen mind õrõcke, és az teremtet állatoknakis ád valóságot, az az, mondatic Iehouánac, az õ õrõcke való álláttyára nézue. Másodszor az õ igeretinec valoságára nézue mert miképen állattyában azonképen igeretiben valoság vagyon. Azt mondgya azért Isten Mosesnec: En nem ielentettem meg magamat az Iehouanac neuében. Az az, ióllehet meg mutattam hatalmasságomat és gazdagságomat, mind az által az én igeretemnec valóságát az Chanaan fõldénec meg adása felõl nem mutattam meg. Touábba ióllehet az Istennec igaz neue ez, Iehoua. Mind az által az mi Bibliánkban azt az neuet ritkan tartottuc meg, &. ) nem ielentettem meg magamat nékie.

4 Mert szõuetséget tõttem õ vélec, hogy nékiec adnám Chanaannac fõldét, az õ búdosásoknac fõldét à mellyen iõueuényec vóltac.

5 Annac felõtte én hallottam az Izrael fiainac kiáltásokat, kiket az AEgyptumbéliec szolgálattal nyomorgatnac, és meg emlekeztem az én szõuetségemrõl.

6 Annac okaért mond meg az Izrael fiainac: En vagyoc az WR, és ki viszlec titeket AEgyptumnacc terhes szolgálattyából, meg mentelec az õ szolgálattyoktól, és meg szabadîtlac titeket az én karomnac ki nyúytása által, és nagy itéletecc ( Az az, soc czudá tételeknec általa. ) altal.

7 Es én népemnec fogadlac titeket, és lészec néktec Istentec, és meg tudgyátoc hogy én vagyoc az ti WRAtoc Istentec, ki AEgyptumnac igáiától meg mentelec titeket.

8 Es bé viszlec titeket az fõldre, mellyért meg eskûttem hogy adnám azt Abrahamnac, Isáknac, Iácobnac, Es adom néktec azt õrõkségõl. En vagyoc az WR.

9 Szóla pedig illyen módon Moses az Izrael fiainac, de nem hallác meg az õ szauát az õ lelkeknec nagy keserûsége miatt, és az nagy kemény sz49olgálatnac miatta.

10 Annac okaért szóla az WR Mosesnec illyen módon.

11 Eregy bé szólly Pharaónac az AEgyptumbéli királynac, hogy boczássa el az Izrael fiait az õ fõldébõl.

12 Es szóla Moses az WR elõtt, monduán: Imé az Izrael fiai nem hallác meg az én szómat, Mimódon hallaná meg azért Pharaó az én beszédemet, ha én kõrnyûl metletlen aiakú vagyoc? ( Az az, rebegõ nyelnû [!] ember vagyoc. )

13 Es szóla az WR Mosesnec és Aaronnac, és paranczola nékiec hogy az Izrael fiaihoz mennénec, és az AEgyptumbéli Pharaó királyhoz, hogy az Izrael fiait ki hoznác Aegyptum fõldébõl.

14 Ezec pedig az õ attyokna házoc népeinec feiei: Rubennec az Izraelnec elsõ szûlõtténec fiai: Hanoch, Phallu, Hesrom, Charmi. Ezec az Rubennec czelédi.

15 Az Simeonnac fiai: Iemuel, Iamin, Ohad, Iackin, Sohar, és Saul az CChananeabéli aszszonytól való. Ezec az Simeon czelédi.

16 Az Leui fiainac pedig neuec az õ nemzetségec szerint ezec: Gerson, Cehat, és Merari. Az Leuinec pedig életénec esztendeie vólt, száz harimntz [!] hét esztendõ.

17 Gerson fiai: Libni, Simi, az õ czelédgyec szerint.

18 Cehathnac fiai: Amram, Ishar, Hebron és Vziel. Az Cehath életénec pedig esztendeie vólt, száz harmintz három esztendõ.

19 Merari fiai: Mahli és Musi. Ezec az Leui czelédgyi az õ nemzetségec szerint.

20 Az Amram pedig võué feleségûl magánac az Iochebed aszszonyt az õ ( Leui fia vólt Cehat. Cehat fia Amram. Amram võtte vólt feleségûl magánacc az Leui leyányát, Exod: 2, vers: 1. Melly az Ceháttal egy vólt, és nénnye vagy húgá vólt. Ez illyen házáság az vtán meg tiltatot, Leuit: 18. vers: 12. ) Attyánac húgát, ki szûlé néki az Aaront és Mosest. Es az Amram életénec esztendeie vólt száz harmintz hét esztendõ.

21 Az Isharnac fiai: Corah, Nepheg, és Zichri.

22 Vziel fiai: Misael, Elisaphan, Sithri.

23 Es az Aaron feleségûl võué magánac az Aminadab leányát, Nahassonac húgát, ki szûlé nékie Nadabot, Abihut, Eleázart és Ithamart.

24 Az Corahnac pedig fiai: Assir, Elcanah, Abiasaph. Ezec az Corhiataknac czelédgyi.

25 Az Eleázar võn magánac feleségûl egygyet az Putiel leáni kõzzûl, ki szûlé néki az Pinhast. Ezec az Leuitáknac attyainac feiei az õ czelédgyec szerint.

26 Ez az Aaron és Moses, kiknec paranczola Isten: Hozzátoc ki az Izrael fiait AEgyptumból, az õ seregec szerint.

27 Ezec az kic szóltac az Aegyptumbéli Pharaó királynac, hogy ki hoznác az Izrael fiait Aegyptumból, és az à Moses és Aaron.

28 Es vgyan azon napon monda az WR Mosesnec.

29 Szóla mondaoc az WR Mosesnec, monduán: En vagyoc az WR, Meg mondgyad Pharónac az Aegyptumbéli királynac mind azokat az mellyeket én szóloc te néked.

20 Es monda az Moses az WR elõtt: Imé én kõrnyûl meteletlen aiakú vagyoc, ( Az az, nem tudoc ékesen szólni. ) és hogy halgatná meg az én beszédemet Pharaó?

VII. Rész. ( Bé megyen Moses az Pharaóhoz, el veti õ elõtte az veszszõt és valtozic kigyóua. Az Pharaó bõlczeijs azt miuelic. az vtán az vizec vérre változnac. ) 1 ES monda az WR Mosesnec: Imé Isten képébe állattalac téged Pharaó eleibe, Aaron pedig az te attyádfia légyen te tolmáczod.

2 Te mond meg mind azokat az mellyeket én paranczolandoc [p 0054] te néked, Aaron pedig az te attyádfia mondgya meg azokat Pharaónac, hogy boczássa el az Izrael fiait az õ fõldébõl.

3 ( Mondatic Isten meg kemeniténi az sziuet, nem hogy az lagy sziuét keménnye tenne, mert ollyan módon Isten az bûnnec oka vólna, hanem azért, mert az õ szent lelkét el vészi azoktúl, az kikét meg keménit, az melly szent lelec meg lagyitaná az ember sziuét, és az ollyánokat az õ elõbbi engedetlenségekért, mint ostorral vé0ri, az kemenséggel. Azért az menyében az sziwnec kemensége bûn, anniban nem oka annac az Isten, hanem az menibén búntetés. ) En pedig meg keménîtem Pharaónac sziuét, és meg sokasîtom az én ieleimet és czudáimat AEgyptumnac fõldén.

4 Es nem halgattya meg az ti beszédeteket Pharaó, és ki nyúytom az én kezemet AEgyptumra, ki hozõ az én seregeimet, az én népemet az Izrael fiait AEgyptumnac fõldébõl nagy itéletec által.

5 Es meg tudgyác az AEgyptumbéliec, hogy én vagyoc az WR, mikor ki nyúytandom az én kezemet AEgyptumra, és ki viendem az Izrael fiait õ kõzzûlec.

6 Annac okaért Moses és Aaron àcképpen czelekedénec az mint paranczólta vala nékiec az WR.

7 ( Moses n&ystrok;oltzuán esztendõs mikor az Isten népét kihozza, AEgyptumból. ) Moses pedig nyóltzuan esztendõs vala, Aaron nyóltzuan három esztendõs, mikor Pharaónac szóltac.

8 Es monda az WR Mosesnec és Aaronnac, illyen képpen.

9 Mikor Pharaó szóland néktec illyen módon, mutassatoc valami czudát: Ackor ezt mondgyad Aaronnac, Vegyed az te veszszõdet és vesd el Pharaó elõtt, és változic kígyóuá.

10 ( Moses és Aaron czudakat tésznec Pharaó elõt. ) Bé méne azért Moses és Aaron Pharaóhoz, és úgy czelekedénec az mint az WR paranczolta vala, El veté Aaron az õ veszszõiét Pharaó elõtt, és az õ szólgai elõtt, és változéc kígyóuá.

11 Hiuatá pedig Pharaóis. az bõlczeket és varaslókat, és azokis az AEgyptumnac bõlczei az õ varaslásoc által àcképpen czelekedénec.

12 ( Az Pharaó bõlczei czudakat tesznec õrdõgi mesterséggel. ) Mert el veté mindenic az õ veszszõiét, és változánac az veszszõc kígyócká, De az Aaronnac veszszõie el nyelé azoknac az õ veszszõiéket.

13 Es meg kemenîté magát Pharaó sziué és nem engede nékiec, az mint az WR mondotta vala.

14 Monda azért az WR Mosesnec: Meg keményedet az Pharaó sziue, nem akaria ez népet el erezteni.

15 Eregy Pharaóhoz reggel, Imé az vizec mellé mégyen ki, és álly õ eleibe az folyó víznec partyára, és az veszszõt az melly kígyóuá változott vala, vegyed kezedbe.

16 Es ezt mondgyad nékie: Az Sidóknac WRA Istene kûldõtt engemet te hozzád ez paranczolattal. Boczásd el az én népemet, hogy szolgállyanac nékem à puztában, és imé ez ideîg nem engedtél.

17 Ezt mondgya azért az WR: Ezen tudod meg hogy én vagyoc az WR, Imé én meg suytom az én kezemben való veszszõuel az folyó vizet, és változic vérré.

18 Es az folyó vízben való halac meg halnac, és à folyó víz bûdõs lészen, és az AEgyptumbéliec irtóznac à folyó víznec italától.

19 Monda azért az WR Mosesnec: Mondgyad az Aaronnac, vegyed à te veszszõdet, é nyuycz ki à te kezedet AEgyptumnac vizeire, azoknac folyó vizeire, patakira, tauaira, és minden víz állásira, és vérré változnac, és lészen vér egész AEgyptumnac fõldén, mind fa mind kõ edényekben.

20 Es àcképpen tselekedénec Moses és Aaron, az mint az WR paranczolta vala nékiec, Es felemeluén az veszszõt, meg suyta Pharaó elõtt, és az õ szólgai elõtt az folyö vizet, ( Elsõ ostora AEgyptusnac: Az vizec vérré változnac. ) és változánac mind az vizec az folyó vízben vérré.

21 Az halac pedig az folyó vízben meg halánac, és bûdõs lõn az folyó víz, annîra hogy az AEgyptumbéliec az folyó vízbõl nem ihattanac, és mind az egész AEgyptum fõldén vér vala.

22 Az AEgyptumbéliec bõlczekis azonképpen czelekedénec az õ varaslásockal, és meg keménîte magát Pharaó sziue, hogy ne halgatná meg azoknac szauokat, az mint az WR szólott vala.

23 Es el fordúla Pharaó, és méne házába, és semmit nem gondolá ezzelis.

24 Az AEgyptumbéliec pedig asánac kútakat az folyó víz kõrnyûl hogy innánac, mert nem ihattyác vala az folyó vizet.

25 Es hét napîg tartá az WRnac ostora az folyó vizen.

VIII. Rész. ( Meg veri az Isten Pharaót, békáckal, czimmázockal vagy tetueckel, és bogarockal, mind az embereket, mind az oktalan állatokat. Az Pharaó annális inkáb meg keméniti magát, noha azt hazudná hogy az népet el boczátana. )0 1 ES monda az WR Mosesnec: Eregy bé Pharaó2hoz és mond meg nékie: Ezt mondgya az WR, Boczásd el az én népemet, hogy szolgállyon éñékem.

2 Hogy ha el nem akarod boczátani: Imé én meg verem minden te határodat békáckal.

3 Es az folyó víz bekáckal foly, és fel mennec az te házadba, az te háló házadba, és az te ágyadba, az te szólgaidnac házokba, az te népednec házokba, az te sûtõ kementzeidbe, az te tésztádba.

4 Mind te reád és az te népedre, mind az te szólgaidra támadnac az békác.

5 Es monda az WR Mosesnec: Mondgyad az Aaroñac, Nyúycz ki az te kezedet az te veszszõddel az folyó vizekre, patakokra, az tókra, és hozz békákat az AEgytum fõldére.

6 Es ki nyúytá az õ kezeit Aaron AEgyptumnac vizeire, és iõuénec ki békác, és ( Másodic ostpra [!] AEgyptusnac: Békác. ) el lépéc AEgyptum fõldét.

7 Es az bõlczekis hasonlatos képpen czelekedénec az õ varaslásockal, és hozánac békákat AEgyptumnac fõldére.

8 ( Pharaónac hazúgsága és kép mutatása. ) Es hiuatuán Pharaó Mosest és Aaront, monda: Kérietec az WRat hogy vegye el rólam, és az én népemrõl az békákat, és el boczátom az népét hogy áldozzanac az WRnac.

9 Es monda Moses az Pharaónac: Ditsekedgyél én felõttem, ( Ez sentenciánac az kezdetnec soc értelmét mondgyác: Nemellyec igy magyárazzác, Ióllehet né tiéd vólna az tiztesség hogy napot rendelnél mellyen az bekác el vétessenec, de légyen bátor tiéd ez tiztesség. Nemellyec: Ez ideig biztál hatalmasságodban, az te bõltseidnec varaslásokban, és Isten ellen száruat emeltél, holott azoc semmic, azockal azért nem ditsekedhetel, de ha én Istennec kõnyõrgec, az õ irgalmasságáual ditsekedhetel, mert az te bõltseid né menthetnec meg az békáktol. Nemellyec, Ezzel meg tiztellec, hogy kõnyõrõgiec Istennec érõtted, hogy az melly napon kéuánod, el vegye az békákat. ) Es (mond meg) mikor imádkozzam te érõtted és az te szólgaidért, [p 0055] és az te népedért, hogy el vétessenec az békác te rólad és az te házadról? Ez czac az folyó vízben maradgyanac.

10 Felele Pharaó: Hólnap. Es monda Moses: Légyen az te beszéded szerint, hogy meg tudgyad, hogy ninczen ollyan Isten mint az mi WRunc Istenûnc.

11 Es el táuoznac az békác te tûled, az te házaidtól, szólgaidtól, és az te népedtõl, és czac az folyó vízben maradnac.

12 Ki méne azért Moses és Aaron Pharaó elõl, és kiálta Moses az WRhoz, hogy el venné az békákat, mellyeket az Pharaóra boczátott vala.

13 Es czelekedéc az WR Mosesnec beszéde szerint, és ki halánac az békác az házakból, ( Nemellyec fordittyac: Az házakból és palotákból. ) falúkból, mezõkbõl.

14 es rakásra hányác azokat, és az fõld el bûzhõdéc.

15 Mikoron pedig Pharaó látta vólna hogy meg szabadúlt vólna, meg kemenîté az õ sziuét, és nem engede nékiec miképpen az WR mondotta vala.

16 Es monda az WR Mosesnec: Mondgyad az Aaronnac, Nyúycz ki az te veszszõdet, és suycz meg az fõldnec porát, és változic tetuecké az egész AEgyptusnac fõldén. ( Harmadic ostora AEgyptusnac: Tetuec, mind emberékben mind barmokban. )

17 Kic àcképpen czelekedénec. Mert Aaron ki nyuyta kezét az õ veszszeiéuel, és meg suyta az fõldnec porát, és valánac tetuec az emberekben és barmokban, az fõldnec minden pora változéc tetuecké egész AEgyptumnac fõldén.

18 Az bõlczekis hasonlatos képpen czelekedénec az õ varaslásoc által, hogy tetueket hoznánac ki az fõldbõl, de nem miuelhettec: Valánac azért tetuec az emberekben és az barmokban.

19 Mondánac azért az bõlczec Pharaónac: Isteni hatalom ez. Es meg kzeménîté [!] magát ( Azért mondgya az irás hogy meg kemenîtette magát az Pharaó sziue. Mert ióllehet Isten ostora vala az õ sziuénec kem6énsége, mind az által annac az oka nem Isten vólt, hanem az Pharaó. ) Pharaó siue, és nem hallá meg azoknac beszédeket, miképpen az WR meg mondotta vala.

20 Monda azért az WR Mosesnec. Kélly fel reggel és álly Pharaó eleibe, imé az vizec mellé mégyen ki, és ezt mondgyad néki: Ezt mondgya az WR, Boczásd el az én népemet hogy szolgállyon énnékem.

21 ( Negyedic ostora AEgyptumnac: Artalmas mérges bogároc. ) Hogy ha el nem boczátándod az én népemet, imé én boczátoc te reád, az te szolgaidra minden féle ártalmas bogarokat, és bé telnec az AEgyptumbélieknec házoc minden féle bogárockal, az fõldis az mellyen õk vadnac.

22 Es meg választom az napon az Gosen fõldét mellyen az én népem lakic, hogy ne légyen ott semmi ártalmas bogár, hogy meg tudgyad hogy én vagyoc az WR mind az széles fõldõn.

23 Es válaztást tészec az én népem kõzõtt, és az te néped kõzõtt, hólnap lészen ez ielenség.

24 Es àcképpen czelekedéc az WR, Mert iõue minden féle ártalmas bogároknac neme Pharaó házára, az õ szólgainac házokra, és egész AEgyptum fõldére, és az fõld meg vesze az soc féle ártalmas bogároc miatt.

25 Hiuatá azért Pharaó Mosest és az Aaront, és monda: Mennyetec el és áldozzatoc Istennec ezen ez fõlden.

26 Es monda az Moses: Nem illic hogy úgy czelekedgyûnc: ( Nemellyec igy fordittyac: Az Aegyptumbéliec vtálatosságát áldoznóc. Ertelme pedig ez: Nem illic hogy itt áldozzunc, mert mi magunkis nem tudgyuc mit áldoozzunc, hogy ha kosockal kelletic áldoznúnc, miuel hogy vtálatos dolog ez AEgyptumbéliec elõtt az kost meg õlni, mert azt Isten gyalánt imádgyác, minket meg õlnec az AEgyptunbéliec. Nemellyec azt mondgyác: hogy két erõsséggel menti magát Moses az Pharaó elõtt, miért nen áldozhatnac AEgyptumban. Elõszer, hogy nem illic añac lenni miuel hogy az AEgyptumbéliec vtálatosságát áldoznác, az az, olly áldozzattal mellyet vtálnánac az AEgyptumbéliec, vagy olly áldozattal, melly meg ferteztetet az AEgyptunbéliektõl, kiknec áldozattyockal nem szabad vólna az õ áldozattyokat meg egyeliteni. Mássodic erõsség, mert nem hasznos minékûnc ha it áldozúnc, miuel hogy meg õlnec minket az AEgyptumbéliec, ha olly áldozattal áldozunc melly õ elõttec szokatlan. ) Mert az mi az AEgyptumbéliec elõtt vtálatos (talám) azt áldoznóc az WRunknac Istenûnknec, hogy ha pedig azt áldoznóc õ elõttec az mitõl õk iszonyodnac, auagy nem meg õlnéneké minket?

27 Harmad napi iáró fõldre mégyûnc az puztába, és áldozunc az mi WRunknac Istenûnknec az mint paranczolta mi nékûnc.

28 Es monda Pharaó: En el botsátlac titeket hogy áldozzatoc az ti WRatoknac Istenteknec az puztában, de meszszeb ne mennyetec, és imádkozzatoc én érõttem.

29 Felele Moses: Imé én ki mégyec te elõlled és kérem az Istent hogy el táuozzéc minden ártalmas bogár Pharaótol, az õ szólgaitól, és az õ népétõl hólnap, de tõbbé meg ne czúfollyon Pharaó, el nem boczátuán az népet hogy áldozzéc az WRnac.

31 Es czelekedéc az WR az Moses beszéde szerint, és el võn Pharaóról, az õ szólgairól és az õ népérõl minden ártalmas bogárokat, és czac egygyis nem marada.

32 Es meg keménîté Pharaó az õ sziuét ez vttalis, és nem boczátá el az népet.

IX. Rész. ( Meg veri az Isten az Pharaót es mind az egész országot barmoknac nagy dõg haláláual, fekelyeckel és rõttenetes kõ esõuel. De mégis nem boczattyác el az Izrael fiait. ) 1 ES monda az WR Mosesnec: Menny bé az Pharaóhoz, és szólly nékie: Ezt mondgya az Sidóknac WRA Istene, Boczásd el az én népemet hogy szolgállyon nékem.

2 Hogy ha el nem akarod boczátani, és mégis meg tartoztatod õket.

3 Imé az WR keze lészen az te mezei barmaidon, louaidon, szamáridon, teueiden, õkreiden, iuhaidon, nagy dõg halállal.

4 Es választást tészen az WR az Izraelnec barmai kõzõtt, és az AEgyptumbéliec barmai kõzõtt, és az Izraelnec barmai kõzzûl egygyis nem hal meg.

5 Es idõt vete az Isten nékie, monduán: Hólnap miueli ezt az WR ez fõldõn.

6 Acképpen czelekedéc azért az WR, másod napon, ( Oetõdic ostora AEgyptumnac minden oktalán állatoknac halála. ) és meg hala AEgyptumnac minden barma, de az Izrael fiainac barmoc kõzzûl egygyis nem hala meg.

7 Es el kûldé Pharaó: Es imé egygyis [p 0056] nem hólt vala meg az Izraelitáknac barmoc kõzzûl, és meg kemenîté magát az Pharaó sziue, és nem boczátá el az népet.

8 Es monda az WR Mosesnec és Aaronnac: Vegyetec az kementzébõl egy maroc hamuat, és vesse fel azt Moses az Eegbe Pharaó elõtt.

9 Es pòr lészen egész AEgyptumnac fõldén, hogy mind az embereken, mind az barmokon legyenec hóijagos fekéllyec, mind egész AEgyptum fó0ldén.

10 Võnec azért hamuat egy kementzébõl és meg állánac Pharaó elõtt: Ackor fel veté azt Moses az Eegbe, és támadánac mind az embereken, mind az barmokon hóijagos fekélyec. ( Hatodic ostora AEgyptusnac: Fekélyec az emberekben és barmokban. )

11 Es nem álhatnac vala Moses elõtt az bõlczec az fekélyeknec miatta, mert valánac fekélyec mind az bõlczeken, mind az AEgyptumbélieken.

12 Es meg keménîté az WR Pharaónac sziuét, és nem engede õ nékiec miképpen szólot vala az WR Mosesnec.

13 Es monda az WR Mosesnec: Kelly fel reggel és álly Pharaó eleibe, és mond ezt néki: Ezt mondgya az Sidóknac WRA Istene, boczásd el az én népemet hogy szólgállyon énnékem.

14 Mert én ez úttal boczátom az én ostorimat ( Az az, mellyec az te sziuedetis által iáriác, hogy azoc az te sziuedetis mardossác, es nem czac az te testednec bûrét. ) az te sziuedre, az te szólgaidra és az te népedre, hogy meg tudgyad hogy ninczen én hozzám hasonlatos az egész fõldõn.

15 Mert ki nyuytom mostan az én kezemet és meg verlec tégedet és az te népedet dõg halállal, és ki vágattatol ez fõldrõl.

16 Bizonyára pedig azért támaztottalac tégedet, hogy meg mutatnám te benned az én hatalmomat, és hogy hirdesséc az én neuemet az egész fõldõn. ( Magyarazza ezt szent Pál, Rom: 9. )

17 Te mégis ellene állaszé az én népemnec, és nem akarodé el boczátani?

18 Imé én boczátoc hólnap éckorba (az fõldre) nagy kõ esõt, mellyhõz hasonló nem vólt AEgyptum,ban az napságtól fogua hogy fundaltatot, mind ez ideîg. ( Hetedic ostora AEgyptumnac: Rõttenetes kõ esõ. )

19 Mostan añac okaért kûldgy el, és haytasd bé minden barmodat és mindenedet az mezõrõl, minden emberec és barmoc valamellyec találtatnac az mezõn, és házba nem vitetnec, kõ esõuel veretnec agyon, és meg halnac.

20 Az ki annac okaért az Pharaó szólgai kõzzûl meg rõttene az WR beszédétõl, szólgait és barmait házba rekeszté.

De az ki az WR beszédéuel nem gondola, hagyá az õ szólgait és barmat az mezõn.

22 Es monda az WR Mosesnec: Nyúycz ki az te kezedet az Eegre, és lészen kõ esõ egész AEgyptumnac fõldén az emberekre, barmokra, és az mezõnec minden fûuére, az AEgyptus fõldén.

Fel emelé azért Moses az õ veszszeiét az Eegre, és az WR támaszta menydõrgõseket és kõ esõt, és tûz szálla le az fõldre, és illyen módon az WR boczáta esõt kõuel elegy AEgyptum fõldére.

24 Es lõn kõ esõ, és tûz az kõ esõuel elegy nagy bõwséggel, mellyhõz hasonló nem vólt egész AEgyptum fõldén, miólta emberec kezdettec rayta lakni.

25 Es el veré az kõ esõ egész AEgyptum fõldén valami az mezõn vala, mind embert, mind barmot; az mezõnekis minden fûuét el veré az kõ esõ, és minden mezõn való fát egybe ronta.

26 Czac az Gosen fõldén, holott valánac az Izrael fiai, nem vólt kõ esõ.

27 El kûldé azért Pharaó és hiuatá Mosest és Aaront, és monda nékiec: Vétkeztem ez úttal, az WR igaz, de én, és az én népem bûnõsõc vagyunc.

28 Kériétec az WRat légyen elég immár hogy ne légyen ez vtan mennydõrgés és kõ esõ, és el boczátlac titeket, és touáb ne maradgyatoc.

29 Es monda néki Moses: Minec vtánna ki menendec ez városból fel emelem az én kezeimet az WRhoz, és az menydõrgésec meg szûnnec, és tõbbé kõ esõ nem lészen, hogy meg tudgyad hogy az WRé az fõld.

30 De te felõled és az te szólgaid felõl bizonnyal tudom, hogy vgyan nem félitec azért az WRat.

31 Az Lent pedig és az Arpát el verte vala az kõ esõ, miuel hogy az Arpa meg ért vala, az Len pedig meg bimbózot vala.

32 Az gabonát pedig és az Rost nem verte vala el, miuel hogy késõ vetésec vólnánac.

33 Ki méne azért Moses Pharaótól az városból, és ki teriezté az õ kezeit az WRhoz, és meg szûnénec az menydõrgésec, és az kõ esõ, és nem lõn tõb kõ esõ az fõldre.

34 Látuán pedig Pharaó hogy meg állot vólna az esõ, az kõesõ és az menydõrgés, esmét vétkezéc, és az õ szólgai.

35 Es meg keményedéc az Pharaó sziue, és nem boczátá el az Izrael fiait, az mint paranczolta vala az WR az Moses által.

X. Rész. ( Meg veri az Isten Pharaót, és az õ országát Saskáckal, és rõttenetes nagy setetséggel. Nem boczáttyác mégis el az Isten népét. ) ES monda az WR Mosesnec: Eregy bé Pharaóhoz, mert én meg keménîtettem az õ sziuét és az õ szólgaianac sziueket, hogy ezeket az ieleket czelekedném õ kõztõc.

2 Es hogy beszéllyed ezeket az te fiadnac fiánac, az mellyeket czelekedtem õ kõzõttõc, és meg tudgyátoc hogy én vagyoc az WR.

3 Es bé méne Moses és az Aaron Pharaóhoz, és monduán nékie: Ezt mondgya az Sidóknac WRA Istene, Meddîg nem akarod meg alázni magadat én elõttem? Boczásd el az én népemet hogy szolgállyon nékem.

[p 0057] 4 Hogy ha nem akarod el boczátani az én népemet, imé én hozoc hólnap az te orszagodra sáskákat.

5 Es el burîttyac az fõldnec szinét, és senki az fõldet nem láthattya, és meg emésztic az mi maradot à kõ esõtõl, és minden mezei zõldellõ fátis meg emésztenec.

6 Es bé tõltic az te házadat, és minden szólgaidnac házokat, az AEgyptumbélieknec házokat, minémõket nem láttac à te Atyáid, sem à te Atyáidnac Atyai, mi ólta ez fõldõn vóltac, mind ez mai napîglan, és el fordúla s-ki méne Pharaó elõl.

7 Mondánac pedig az Pharaónac szólgai õ nékie: Meddîg lészen ez ember mi nékûnc bántásunkra? Boczásd el az népet hogy szolgállyanac az õ WRoknac Isteneknec, mégis nem võttedé eszedbe hogy AEgyptus el veszet?

8 Es viszsza hiuác Mosest és Aaront Pharaóhoz, kiknec monda: Mennyetec el szolgállyatoc az ti WRatoknac Istenteknec. Kiczodác az kic el mennec?

9 Es monda Moses: Az mi gyermekinckel és véneinckel mégyûnc, az mi fiainckal leáninckal, juhainckal és barmainckal mégyûnc, mert az WRnac innepet kell szentelnûnc.

10 Monda azért nékiec: Bátor úgy légyen Isten ( Mintha azt mondaná az Pharaó: Bátor el mennyetec ha vgy el boczatlac, feleségestõl gyermekestõl, és barmotokal egybe, de vgy soha el nem boczatlac ) veletec, ha el boczátlac titeket mind gyermekestõl, mert akarkijs láttya hogy valami gonoszra igyekeztec.

11 Nem úgy légyen , hanem mennyetec el ti férfiac és szolgállyatoc az WRnac, mert azt kéuántátoc én tûlem, és el ûzé õket elõlle.

12 Es monda az WR Mosesnec: Emeld fel à te kezedet AEgyptum fõldére az sáskáiért, és iõijõn el AEgyptum fõldére, és emészsze meg az fõldnec minden fûuét, valami az kõ esõtûl maradot.

13 Fel emelé azért Moses az õ veszszeiét AEgyptum fõldére, és az WR támazta az fõldre Nap keleti szelet, melly mind egész éijel nappal fúua, és reggel az Nap keleti szél fel indîtá az sáskát. ( Nyoltzadic ostora AEgyptumnac: Sáskác. )

14 Es el iõuénec az sáskác egész AEgyptum fõldére, és le szálla nagy sûrõséggel z AEgyptumnac minden határin, annac elõtte ollyan sáskác nem vóltac, ezec vtán sem lésznec ollyanoc.

15 Es el búrîtác az egész tartománynac szinét, és az fõld meg homályosodéc, és az fõldnec minden fûuét meg éuéc, és az fáknakis minden gyûmõlczét, mellyet az kõ esõ hagyot vala, és semmi zõldellõ nem marada az fákban és az mezõnec fûuében egész AEgyptumnac fõldén.

16 Ackor sietuén hiuatá Pharaó Mosest és Aaront, és monda: Vétkeztem az ti WRatoc Istentec ellen, és ti ellenetec.

17 Mostan annac okaért, boczásd meg czac ez egyszer az én bûnõmet, és kériétecc az ti WRatokat Istenteket, hogy vegye el én rólam ez halálos ostort.

18 Es ki méne Pharaó elõl, és kõnyõrge Istennec.

19 Es fordîta az Isten nagy erõs Nap nyúgati szelet, és fel emelé az sáskákat és veté azokat az veres tengerbe, nem marada czac egy sáskais egész AEgyptum fõldén.

20 Es meg keménîté az WR az Pharaó sziuét, és nem boczáta el az Izrael fiait.

21 Es monda az WR Mosesnec: Emeld fel az te kezedet az Eegre, és lészen Setétség AEgyptum fõldén, mellyet vgyan meg tapaztalhatnac.

22 Es fel emelé Moses az õ kezét az Eegre, és lõnec felõtte igen nagy setétségec Aegyptum fõldén harmad napîg. ( Kilentzedic ostora AEgyptumnac: Temérdec setétség. )

23 Nem láttác egy mást, és senki az õ helyébõl fel nem kõlt harmad napîg. De az Israel fiainac világosság vala minden lakó helyekben.

24 Ackor hiuatá Mosest, és monda: Mennyetec el és szólgállyatoc az WRnac, czac az ti iuhaitoc, barmaitoc, maradgyanac itt, az gyermekeketis bátor el vigyétec.

25 Es monda Moses: Sõt inkáb adnod kell mi nékûnc áldozatra való barmokatis, hogy azokat meg áldozzuc az mi Wrunknac Istenûnknec.

26 Annac okaért az mi barmainkatis el viszszûc velûnc, egy kõrõm sem marad el, mert azokból kell à mi Wrunknac Istenûnknec áldozatot szereznûnc, mi pedig nem tudgyuc à barmoknac mellyic féle neméuel áldozzunc, mîg nem oda iutunc.

27 Es meg keménîté az WR az Pharaó sziuét, és nem akará õket el boczátani.

28 Es monda néki Pharaó: Eregy el elõlem, meg lásd hogy tõbbé az én ortzámat ne lássad, mert valamelly naon az én ortzámat látod, meg halsz.

39 [!] Felele Moses: Igazan szólál, Nem látom tõbbé az te ortzádat.

XI. Rész. ( Paranczollya Isten az Izrael fiainac hogy az AEgyptumbélieknec minden gazdagságokat el hozzác. Meg fenyegeti az Isten az Pharaót minden elsõ szûlõtteknec meg õléséuel. ) 1 MErt ( Az három elsõ versekben okat adgya Moses, miért mondotta az Pharaónac hogy tõbbé nem lészen szembe véle, tudni illic, mert Isten néki meg mõdotta vólt, hogy az Pharaóual való tusakodásánac vége nem meszsze vólna, és immár czac egy czapassal akarna meg verni Pharaót, és miuel hogy aztis meg mõdotta vólt Isten hogy az AEgyptumbéliektõl el kérnéc az õ gazdagságokat, és el ménénec, &. De minec elõtte el meñe Moses Pharaó elõl, meg mondgya az Isten vtólso ostorát az elsõ szûlõtteknec haláloc felõl. ) mondotta vala az WR Mosesnec: Még egy czapást hozoc Pharaóra és Aegyptumra, az vtán el boczát titeket, és mikor el boczat, vgyan kénszerît hogy el mennyetec.

2 Szólly mostan az népnec, Hogy kiki mind kérien az õ baráttyától, és minden aszszoni állat az õ aszszoni baráttyától, ezûst és arany edényeket.

3 Es keduessé téué az WR az népet az Aegyptumbélieknec elõtte. Az Mosesis nagy bõczûlletes ember vala az AEgyptum fõldén az Pharaó szólgai elõtt, és az kõsség elõtt.

4 Es monda Moses (Pharaónac:) Ezt mondgya az WR, Mikor éyfélkor leiend, én által mégyec egész Aegyptumnac fõldén.

[p 0058] 5 Es meg hal minde elsõ szûlõtt AEgyptumnac fõldén, Pharaónac elsõ szûlõttétõl fogua, ki ûl az õ Királyi székiben, mind az malom haytó szólgáló leánynac elsõ szûlõtteîg, és minden oktalan állatoknac elsõ fayzásoc meg hal.

6 Es lészen nagy kiáltás egész AEgyptumnac fõldén, mellyhõz hasonló nem vólt, és nem lészen.

7 De az Izrael fiai ellen czac az Eb sem mozdîttya az õ nyeluét, sem ember ellen sem az barmoc ellen, hogy meg tudgyátoc hogy kûlõmbséget tett Isten az AEgyptumbéliec kõzõtt és az Izrael kõzõtt.

8 Es mind ezec, az te szólgaid én hozzám iõnec, és én elõttem meg haiólnac, ezt monduán: Eregy ki te, és mind az nép melly te hozzád halgat. Az vtán ki mégyec. Es ki méne Pharaó elõl negy haraggal.

9 Miképpen meg mondotta vala az WR Mosesnec: Nem halgattya meg Pharaó az ti szótokat, hogy meg sokasitsam az én czudaimat az AEgyptumnac fõldén.

10 Es ez képpen noha Moses és Aaron ezeket az czudákat tõttec vólna Pharaó elõtt: Mind az által meg keménîté az WR Pharaónac sziuét, annyira hogy el ne boczátaná az Izrael fiait az õ fõldébõl.

XII. Rész. ( Az Husueti Báránnac meg étele rend tartását, és az kouászos kenyérnec el tauoztatása felõl való paranczolatos iria meg az Moses. Az vtán megiria az elsõ szûlõtteknec le vágatását, az AEgyptumbélieknec gazdagságoknac el hozatalát, az Izrael fiainac ki iõueseket. ) 1 SZólott ( Ném kell azt alitanunc hogy Moses az Pharaó Királlyal való vtólsó szenbe létele vtán mõdotta vólna ezt. Mert az Húsuetre való Báránt négy napon kellet tartanioc. Mihelt pedig az elsõ szûlettec le vágattattác, azonnal ki ûztec õket AEgytumból. azért mondotta ezeket Moses, vagy Isten Mosesnec az setétség elõtt való napon. az setétség három nan [!] tartott, az elsõ szûlõtteknec le vágatásoc negyed napon. Igi tellyesednec be az négy napoc mellyeken kellet tartani az Húsueti Báránt. Az vtán meg észic az Húsueti Bárant és vgy indúlnac vtra, &. Añac okaért az elsõ vérset igy kell forditáni: Szolot vala Isten, &c. Miképpén mi forditottuc. Touábba hogy azt mondgya Moses: Minden esztendõben ez hó légyen az esztendõnec kezdeti, értsed az ollyan esztendõt melly az AEgyptumból való szabadúlásnac esztendeire, és az innépeknec számlálására néz mert azt az esztendõt Bõyt más hauán kezdic vala. De az mi néz az Iubileus annusra, az az. Az szabadságról való õtuen esztendõnec számlálására, és az fõldnec hetedic esztendõben való nyugouására, és azoknac az esztendõknec számlálására, azt kezdic vala szent Mihál hauán, Exod. 23. 16 34 Leuit. 25. ) vala pedig az WR Mosesnec és Aaronnac az AEgyptum fõldében, ezt monduán.

2 Ez Hó ti nállatoc minden hauaknac kezdeti légyen, elsõ hó légyen ti kõztetec az esztendõnec hauai kõzt.

3 Szóllyatoc az Izraelnec egész gyûlekezetinec, monduán: ( Ez húsueti Bárány peldázta az mi Wrunc Iesus Christust, mint az szent Pál magyarázza, 1. Cor. 5. ) Ez hónac tizedic napián minden ember válaszszon egy Bárányt az Atyáknac házoc szerint (azaz,) házanként minden gazda egy Bárányt.

4 Hogy ha az ház népe keués vólna az Báránynac meg ételére, az gazda és az õ kõzel való szomszédgya vegyenec ketten egy Bárányt az õ házoc népénec száma szerint, minden ember annî személt vegyen melléie, az menî elég az Báránynac meg ételére.

5 Az Bárány pedig épp, hîm, és esztendõs légyen, mellyet vagy az iuhoc, vagy az keczkéc kõzzûl válaszszatoc.

6 Es ez Hónac tizen negyedic napiaîg légyen nálatoc õrizet alatt, és meg õllye azt mind az egész gyûlekezetnec srege, az két estue kõzõtt. ( Az az, az Napnac estuéie kõzõtt, és az éttzakánac kezdeti kõzõtt. )

7 Vegyenec annac az Vérébennis, es az melly házban azt meg észic, annac az aytaiánac két mellékét és az felsõ kûszõbét hinczéc meg azzal.

8 Meg egyéc pedig az Báránynac húsát azon éijel sûtue, kouásznélkûl való kenyereckel és keserõ fûueckel.

9 Semmit sûletlenen abban meg ne egyetec, és vízbe fõue, hanemn sûtue, az feiét az száraiual és béliuel egygyût egyétec.

10 Reggelre abban semmit ne hadgyátoc, hogy ha valami maradna reggelre benne, tûzzel égessetec meg.

11 Illyen modon egyétec pedig meg: Az ti derekatokat fel õuedezzétec, az ti saruitoc lábaitokban legyenec, és páltzátoc kezetekben, és nagy sietséggel egyétec, mert az Wrnac Pesahia az. ( Pesah, Phase vagy Pascha, az az, által menetel, mert azt az Báránt annac emlekezetire észic vala, és az Pesahnac innépét annac az dolognac emlekezetire szemelic vala meg hogy az Bárány vérrel meg festet házakon által ment, vagy hogy azokat által szõkte az verekedõ Angyal Azért az Báránt és annac meg ételét által mentelnec mõdgya, mert azt példázta. )

12 Mert által mégyec az AEgyptum fõldén az éijel, és meg õlec minden elsõ szûlõttet az AEgyptumnac fõldén, az embertûl fogua mind az oktalan állatîg, és én IEHOVAH az AEgyptumnac minden Istenin meg mutatom az én ítélitimet.

13 Es az Vér lészen néktec ielûl az házakban az mellyekben ti leiendetec, és mikor látándom az vért, el mégyec mellõletec, és àcképpen ném lészen ti kõztetec veszedelem mikor én az elsõ szûlõtteket vágom az AEgyptun fõldén.

14 Es ez Nap emlekezetben légyen ti nállatoc, és azt innepnec szentéllyétec az Wrnac à ti nemzetségtec kõzõtt, õrõcké meg állandó végezés szerint meg szentellyétec azt.

15 ( Hogy az Báránt kouásznélkûl való kenyereckel õttec meg és az húsuét innepébe kouászost nem õttéc, mit példázot legyen az, meg magyarázza, Szent Pal, 1. Corinth. 5. ) Hét napon egyetec kouásznélkûl való kenyeret, még az elsõ napon ki hánnyátoc az ti házatokból az kouászt, mert valaki eiendic kouászost az elsõ naptól fogua az hetedic napîg, ki tõrõltetic az az lélec az Izrael kõzzûl.

16 az elsõ Nap szent légyen hogy õszue gyûllyetec, az hetedic napis szent légyen hogy azonnis õszue gyûllyetec, semmi múnkát azon ne tegyetec, hanem à mi ételére való minden léleknec, czac azt lészen szabad meg készîteni.

17 Meg tartczátoc azért az kouásznélkûl való kenyereknec napiát, mert az napon hoztam ki az ti seregeteket AEgyptumnac fõldébõl, meg tartczátoc mondoc ez napot minden idõben õrõcké való végezés szerint.

18 Az elsõ hónac tizen negyedic napián estue egyetec kouásznélkûl való kenyereket, vgyan ezen elsõ hónac huszon egygyedic napiánac estueiéîg.

19 Hét napon kouász ne találtasséc az ti házatokban, mert valaki kouászost eiendic, ki tõrõltetic annac lelke az Izrael kõzzûl, akar iõueuény légyen akar lakos.

20 Semmi kouászost ne gyetec, [!] kouásznélkûl való kenyeret egyetec minden ti lakó helyetekben.

21 ( Az Istennec paranczolattya szerint meg tanittya Moses az Izraelitákat az husueti Báránnac áldozattyára, minden Ceremoniaiáual egybe. ) Elõ hiuatá azért Moses az Izraelnec minden véneit, és monda [p 0059] nékiec: Válaszszatoc és vegyetec magatoknac bárányokat az ti czeledetec szerint, és áldozzatoc Pesaht.

22 Vegyetec egy kõtés Isópotis, és márczátoc az edényben való vérbe, és hinczétec meg az aytónac felsõ kûszõbét és az két mellékét az vérrel, ti kõzzûletec pedig senki az õ házánac aytaián ki ne mennyen reggelîg.

23 Es az WR által mégyen AEgyptusnac meg bûntetésére, és mikor látandgya az Vért az aytónac, felsõ kûszõbén és az két mellékén, el mégyen az WR az aytó mellõl, és nem engedi hogy az pusztîtó bé mennyen az ti házatokba, õldõklésre.

24 Meg tartczátoc azért ez dolgot, hogy légyen te néked és az te fiaidnac õrõc végezés szerint való rend tartás.

25 Es mikor bé menendetec az fõldre mellyet az WR ád néktec, az mint meg igérte, ackor meg tartczátoc ez Ceremoniát.

26 Mikor pedig az ti fiaitoc azt mondndgyác néktec: Miczoda ez az ti Ceremoniátoc?

27 Ackor azt mondgyátoc: Az WR Pesahiánac áldozattya, ki az Izrael fiainac házoc mellõl el ment AEgyptumban, mikor AEgyptumot meg bûntette, és az mi házainkat meg óltalmazta.

Es az nép feiét meg haytuán, hálákat ada.

28 Annac okaért el ménénec, és czelekedénec az Izrael fiai àcképpen az mint. meg paranczolta vala az WR Mosesnec és az Aaronnac.

29 Annac ( Tizedic ostora AEgyptunnac: Minden elsõ szûlõtnec le vágatása. ) okaért éyfélkor az WR meg õle minden elsõ szûlõttet az AEgyptumnac fõldében, Pharaónac elsõ szûlõttétõl fogua ki az õ székiben ûl vala, az tõmlõtzben való fogolynac elsõ szûlõttéîg, az oktalan állatoknakis minden elsõ fayzását meg õlë.

30 Fel kele azért Pharaó éttzaka, és mind az õ szólgai és az egész AEgyptus, és támada nagy kiáltás AEgyptumban, mert egy házis nem vala, mellyben halott nem vólna.

31 Es ( Nem vólt az vtán Moses az Pharaóual szembe hogy meg monda néki az elsõ szûlõtteknec halálo9kat, hanem mondgya Moses hogy hiuatta õket, miuelhogy izent nékiec az õ szólgaitúl.

hiuatá (pharaó) Mosest és Aaront éttzaka, és monda: Kellyetec fel, mennyetec ki az én népem kõzzûl, mind ti mind az Izrael fiai, és mennyetec el szólgállyatoc az WRnac az mint mondgyátoc.

32 Az ti iuhaitokatis és barmaitokat vigyétec el az mint kéuántátoc, és mennyetec el, és imádkozzatoc én érõttemis,

33 Es az AEgyptumbéliec kénszérîtic vala az népet, hogy sietséggel ki mennénec az fõldrõl, mert azt mondgyác vala: Mayd mindnyáián meg halunc.

34 Es az nép az õ résztáiát minec elõtte meg egyelitetnéc kouászszal, ruháiában kõtõzuén viszi vala hátán.

35 Az Izrael fiai pedig czelekedénec az Moses beszéde szerint, mert kérénec az AEgyptumbéliektõl, ezûst, arany edényeket és soc drága ruhákat.

36 Mert az WR keduessé tõtte vala az népet az AEgyptumbéliec elõtt, és adánac nékiec, és illyen módon meg fosztác az AEgyptumbélieket.

37 ( Az Izrael fiai ki indúlnac Ramesse Városábol hat száz ezeren. ) Es el ménénec az Izrael fiai Ramessebõl Suchotba, úgy mint hat száz ezer gyalog férfiac kiczin gyermekeknélkûl.

38 Soc elegy népis iõué ki vélec, soc iuhoc, õkrõc, és felõtte soc barmoc.

39 Es sûténec az liztbõl mellyet AEgyptumból hoztánac vala kouásznélkûl való pogáczákat, mert kouászszal nem egyelitetet vala meg, miuel hogy AEgyptumból vgyan ki ûztéc vólna õket, és ott semmit nem mulathattac vólna, és czac útra valótis nem készîthettec vala.

40 Az Izrael fiainac pedig lakásoc AEgyptumban, vólt négy szaz harmintz esztendeîg. ( Szamlalni kell ez négy száz harmintz esztendõt az Abrahamnac Chaldeaból való ki iõuetelétõl fogua, mert attól fogua mind szám ki vetésben és búdosóban vóltac. )

41 Mikor pedig az négy szaz harmintz esztendõ bé tõlt vólna, vgyan azon egy napon iõuénec ki az WRnac seregei Aegyptumnac fõldébõl.

42 Mélto hogy az WRnac szenteltesséc az éttzaka, mellyen ki hozta õket Aegyptumból, ez az WRnac éttzakáia, mellyet meg kel tartanioc mind az Izraelitáknac minden idõben.

43 Es monda az WR Mosesnec és az Aaronnac: Ez légyen az Pesahnac meg ételénec rend tartása: Egy idegen emberis ne egyéc abban.

44 Akar kinec pedig pénzen võtt szolgáia, minec vtánna kõrnyûl metelkedic, az vtán egyéc abban.

45 Az iõueuény és az béres, ne egyéc abban. ( Tudni illic, ha kõrnyûl nem metelkedic: Iohannis 19. )

46 Egy házba egyéc meg, semmit annac húsában az házból ki ne vígy, és annac czontyát meg ne tõriétec.

47 Mind az egész Izraelnec gyûlekezete meg készîtse és meg egye azt.

48 Hogy ha idegen ember búdosic ti kõztetec, ki az WRnac Pesath akarna kéßzîteni, kõrnyûl meteltesséc elõszer azoc kõzzûl minden férfiu, az vtán úgy kezdgyen àhoz az fõldõn lakozó: De egy kõrnyûl metelkedetlen se egyéc abban.

49 Mind egy tõruénye légyen az lakósnac, és az iõueuénynec, az ki ti kõzõttetec lakozic.

50 Vgy czelekedénec azért mind az Izrael fiai, az mint paranczolta vala az WR Mosesnec és Aaronnac.

51 Es vgyan azon egy napon hozá ki az WR az Izrael fiait Aegyptumnac fõldébõl, az õ seregec szerint-

XIII.Rész. ( Paranczollya Isten az Izrael fiainac hogy az õ elsõ szûlõtteket minden állatból néki szentellyéc, annac õrõc emlekezetire, hogy az Isten az õ elsõ szûlõtteket meg tartotta AEgyptumban, mikor az AEgyptumbelieknec elsõ szûlõttec le vágatnánac. Paranczollya aztis hogy meg emlekezzenec az õ ki iõuetelekrõl. Az Ioseph tetemit ki hozzác AEgyptusból. Es az Isten vezérli az Izraelitákat. [p 0060] (0) [!] 1 SZóla az Isten esmét Mosesnec, és monda:

2 Minden elsõ szûlõttet én nékem szentely, valami meg nîttya az õ Annyánac méhét az Izrael fiai kõzõtt, akar az emberec, akar az barmoc kõzzûl, enîm az.

3 Monda azért Moses az népnec: Meg emlekezzetec ez napról, mellyen AEgyptumból az szolgálatnac házából ki iõttetec. Mert hatalmas kézzel hozott ki innét titeket az WR: Es ne egyetec kouászos kenyeret.

4 Ma mentec ki AEgyptumból, az ( Abib Sidoul gabonánac szára feiestûl, arról neuezi ez hólnapot, miuelhogy az gabona, kiualtképpen az arpa imaar feiet hant vala, melly Bõyt más hónac az végén, vagy Szent Gyõrgy hauánac kezdetin vala, azokban az meleg országokban. ) Abib neuõ hólnapban.

5 Mikoron pedig bé vijend titeket az WR Cananéusoknac, Hittheusoknac, Emorréusoknac, Hiuéusoknac, és Iebuséusoknac fõldére, mellyrõl meg eskûtt az ti Attyáitoknac hogy azt néktec adgya, téijel és mézzel folyó fõldet, ebben ez hólnapban czelekedgyétec ez Ceremoniát.

6 Hét napon egyél kouásznélkûlvaló kenyereket, az heted napon az WRnac szent innepe vagyon.

7 Kouásztalan kenyeret hét napon egyetec, és ne láttasséc ti kõztetec kouászos kenyér, se pedig mind az egész te határodban ne találtasséc kouász.

8 Es az te fiadnac az napon meg beszéllyed, ezt monduán: Azért czelekedgyûc ezt, hogy meg emlekezzûnc arról, az mit az WR czelekedett mi velûnc, mikor ki iõnenc AEgyptumból.

9 Es légyen az te néked mint egy kezeden való iegyûl, és emlekezetûl à te szemeid elõtt, hogy az WRnac tõruénye légyen az te szádban, hogy hatalmas kéz által hozott ki az WR tégedet AEgyptumból.

10 Es meg tarczad ez rendelést minden esztendõben az õ ideiében.

11 Es mikoron be vijend tégedet az WR az Cananéusoknac fõldekre, az miképpen meg eskûtt néked és az te Attyáidnac, és azt te nékéd adandgya.

12 ( Minden embernec elsõ szûlõtétt, [!] és minden allátnac [!] elsõ faizását Isten magánac, akaria hogy szenteltesséc, annac õrõc emlekezetire hogy az õ elsõ szûlõttec le nem vagttáttac vala AEgyptusban az verekedõ Angyaltól, mint az AEgyptumbélieknec minden elsõ szûlõttec, lé vagattattac vala. ) Ackor valami az õ Annyánac méhét meg nîttya, az WRnac ki válaszszád, és minden baromnac az melly tiéd, az elsõ fia, tudni illic az hîmoc, az WRé legyenec.

13 Az szamárnac elsõ fiát meg valczad egy keczke fiún, hogy ha meg nem váltod, szegd meg az nyakát, az embernec pedig elsõ szûlõttét az te fiaid kõzõtt, meg válczad.

14 Mikor pedig az te fiad tégedet másod napon kérdend: Mi dolog ez: Azt mondgyad nékie, Nagy hatalmas kézzel hozott ki minket az WR AEgyptumnac fõldébõl, à szólgálatnac házából.

15 Es mikor az Pharaó meg keménîtette vólna magát hogy minket el ne boczátana, meg õlé az WR minden elsõ szûlõttét AEgyptumnac fõldén, az embernec elsõ szûlõttétõl fogua, mind az baromnac elsõ fayzásáîg, annac okaért adoc az Wrnac minden elsõ szûlõtt hîmot. Az én fiaimnac pedig elsõ szûlõttét meg váltom.

16 Es légyen mint egy kezeden való iegyûl, és homlokodon fûggõ gyalánt az te szemed elõtt, mert hatalmas kéz által hozott ki minket az WR AEgyptumból.

17 Es mikoron ki boczátta vólna Pharaó az népet, nem viué az Isten õket az Pelisthim fõldénec útára miuel hogy kõzel vala, mert az WR ezt gondollya vala, netalám meg bánnya az nép hogy AEgyptumból ki iõtt, ha látandgya az hadat, és hátra térnec AEgyptumba.

18 Annac okaért viué az Isten az népet az veres tenger puztáiánac kerengõ útára, és fegyueres kézzel iõuénec ki az Izrael fiai AEgyptum fõldébõl.

19 El viué Moses az Ioseph czontyaitis véle, mert erõs hittel meg eskettette vala az Izrael fiait, monduán: Az Isten meg látogat titeket, és az én tetemeimet el vigyétec ineét veletec.

20 El menuén azért Suchotból, tábort iáránac Ethamba az puztánac végében.

21 Es az WR mégyen vala elõttõc Nappal felhõnec oszlopában hogy vezérlené õket az úton, éijel pedig tûznec oszlopában, hogy világosságot szerzene nékiec, hogy éijel es nappal mehetnénec.

Nem táuozot el az felhõnec oszlopa nappal, sem az tûznec oszlopa eijel az nép elõl.

XIIII. Rész. ( Pharaó meg bánnya hogy az népet el boczatta: Vtannoc mégyen azért nagy sokasággal: Meg rõttenec az Izraelitác: Biztattya õket Moses: Altal mennec az tengeren szaraz lábbal: Az Pharaó pedig minden népéuel belé vész az tengerbe. ) 1 SZóla pedig az WR Mosesnec: ezt monduán:

2 Szólly az Izrael fiainac, hogy térûluén az útból, szállyanac meg Pihahiroth elõtt az Migdol kõzt, és az tenger kõzõtt, Baalsephon ellenébe, és az ellenébe iárianac tábort az tenger mellett.

3 Es azt kezdi mondani Pharaó az Izrael fiai felõl: El téuéledtenec ez fõlden, az puzta kõrnyûl fogta õket.

4 Es meg keménîtem Pharaónac sziuét és vtánnoc mégyen nékiec, és meg diczõhitetem az Pharaóban és minden õ seregében, és meg tudgyác az AEgyptumbéliec hogy én vagyoc az WR. Es úgy czelekedénec.

5 Meg mondác azért az AEgyptumbéli királynac, hogy az nép vgyan futua menne, és megfordúla Pharaónac és az õ szólgainac sziuec az nép ellen, és mondánac: Mit czelekedénc hogy boczátóc az Izraelt hogy ne szólgálna mi nékûnc?

6 El keszîté azért az õ szekerét, és melléie võué az õ népét.

7 Võn annac felõtte melléie hat száz válaztot szekereket, és AEgyptumnac minden szekereit, és mind azokon rendele hadnagyokat.

8 Es meg kemenîté az WR az AEgyptumbéli Pharaó királynac sziuét, és vtánnoc méne az Izrael [p 0061] fiainac, az Izrael fiai pedig mennec vala nagy hatalommal.

9 Es az AEgyptumbéliec vtánnoc menuén el éréc õket az holott az tenger mellet meg szállottac vala, Pharaóna minden szekerinec louai, louagiai,és az õ serege, Pihahiroth mellett Baalsephon ellenébe.

10 Es mikor Pharaó el kõzelitett vólna, fel emeléc az Izrael fiai az õ szemeket, és imé az AEgyptumbéliec vtánnoc valánac, és mikor felõtte igen meg rémûltenec vólna, kiáltánac az Izrael fiai az WRhoz.

11 Es mondánac Mosesnec: Auagy nem vóltaké AEgyptumban koporsóc, hogy minket ide hoztál hogy meg halnanc az puztában? Mit czelekedtél mi velûnc hogy ki hoztál AEgyptumból? ( Emberi gyarloságnac és hitetlenségnec példáia. )

12 Auagy nem ezé az mit mondunc vala néked AEgyptumban, mikor azt mondgyuc vala, Hagy békét nékûnc hogy szolgállyunc az AEgyptumbélieknec? Mert iob vólt vólna nékûnc szolgálnunc az AEgyptumbélieknec, hogy nem mint az puztában meg halnunc.

13 ( nem kell az veszedelemben ketségbe esni, hanem erõs hittel kel varni az Istennec szabaditó0 kezét.

Es monda Moses az népnec: Ne féllyetec, legyetec veztegségben, és nézzétec az WRnac szabadîtását az mellyet ma czelekeszik vletec, mert az melly AEgyptumbélieket ma láttatoc, soha tõbbé azokat nem láttyátoc.

14 Az WR hadakozic ti érõttetec, ti legyetec veztegségben.

15 Es monda az WR Mosesnec: Mit kiáltasz én hozzám? Szóly ( Erõs hitnec és buzgo kõnyõrgésnec példáia. ) az Izrael fiainac hogy indúllyanac el.

16 Te pedig emeld fel az te kezedet az tengerre, és azt válazd két felé, és mennyenec bé az Izrael fiai az tengerbe szárazon.

17 En pedig imé meg kemenîtem az AEgyptumbélieknec sz49iueket, és bé m3nñc õ vtánnoc, és meg diczõitetem Pharaóban, minden õseregében, szekereiben, és louagiaiban.

18 Es meg tudgyác az AEgyptumbéliec hogy én vagyoc az WR, minec vtánna meg diczõitetem az Pharaóban, az õ szekereiben és az õ louagiaiban.

19 El méne annac okaért az Istennec Angyala az ki az Izrael táboránac elõtte mégyen vala, és az sereg vtán kezde menni, és az felhõnec oszlopais az melly elõttec iár vala, el méne, és az sereg vtán álla.

20 Es álla az AEgyptumbélieknec és az Izraelnec tábora kõzzé, és amazoknac vólt homályos félhõ és stetétség, ezeknec pedig az éttzakát meg világosittya vala, añyira hogy az egéßz éttzaka egy máshoz nem kõzelîtettec.

21 Es fel emelé Moses az õ kezét az tengerre, és az WR Nap keleti erõs szélnec mind egész éttzaka való fúuásáual az tengert el haytá, és az tengert meg ( Vagy: Miuelhogy az tengernec vize kette vált vala. ) száraztá, minec vtánna az tengernec vizeketté vált vólna.

22 Bé ménénec annac okaért az Izrael fiai szárazon az tengerbe, és az vizec nékiec mind iob kéz felõl mind bal kéz felõl valánac úgy mint kõ falac.

23 Es az AEgyptumbéliec kõuetuén õket, vtánnoc ménénec az tengerbe, Pharaónac minden louai szekerei, és louagiai.

24 Haynalkor pedig tekinte az WR az AEgyptumbéliec táborára az tûznec és felhõnec oszlopából, és meg rontá az AEgyptumbéliec táborát.

25 Es el võué az õ szekereknec kerekénec forgását, hogy nehezen mehetnénec, Es mondánac az AEgyptumbéliec: Fussunc el az Izrael elõtt, mert az WR hadakozic õ érõttec az AEgyptumbéliec ellen.

26 Es monda az WR Moßesnec: Emeld fel az te kezedet az tengerre, hogy az vizec térienec meg az AEgyptumbéliekre, az õ szekerekre és louagokra.

27 Es fel emelé Moses az õ kezét az tengerre, és meg tére az tenger reggel az õ elõbbi állapattyára. Az AEgyptumbéliec futnac vala az víznec eleibe, de az WR bé rekezté õket az tengerbe. ( Az Izrael fiai által mennec az tengeren száraz lábbal. Az AEgyptumbeliéc pedig, abba belé hálnac, holott vagyon az Istennec hatalmas czelekedetinec, az gonoszoknac el vezteseknec és az hiueknec meg szabadîtasoknac õrõc emlekezetre méltó példáia. )

28 Meg térénec azért az vizec és el búrîtác az szekereket, az louagokat, és Pharaónac minden seregét melly õ vtánnoc bé ment vala az tengerbe, czac egygyis nem maradá õ bennec.

29 De az Izrael fiai szárazon iáránac az tengerben, és az vizec nékiec mind iob felõl mind bal felõl valánac kõ fal gyalánt.

30 Es meg szabadîtá az napon az WR Izraelt az AEgyptumbéliec kezébõl, és látá az Izrael az meg hólt AEgyptumbélieket az tenger parton.

31 Látá annac felõtte az Izrael az WRnac nagy hatalmasságát, mellyet czelekedéc az AEgyptumbéliec ellen, és féle` az nép az WRat, és hiuénec az WRnac, és Mosesnec az õ szólgáiánac.

XV. Rész. ( Moses az Izrael fiaiual egybe hálá ádó éneket énekel Istennec az õ irgalmasságáról és hatalmasságáról, kiknec példáiokat kõueti Maria az t2o0b aszszoni állatockal. Mennec Marah neuõ helyre, és mikor az keserû vizet nem ihatnác, az vizec meg édesednec. Onnét mennec Elimbe. ) 1 ACkor Moses és az Izrael fiai, illyen éneket éneklénec az Wrnac, és mondánac: Eneklec az WRnac mert az õ nagyságos hatalmasságát meg ielentette, az louakat és az louagokat az tengerbe veszté.

2 En erõssegem és én énekem az WR: mert engemet meg szabadîtá, Ez az én erõs Istenem, ezt diczérem, ez az én Attyámnac Istene, azért fel magaztalom õtet.

3 Az WR erõs hadakozó, WR az õ neue.

4 Az Pharaónac szekereit és az õ seregét az tengerbe vetette, az õ válogatott hadnagyi, az veres tengerbe merûltec.

5 Az tengernec õruéni búrîtottác el õket, az mélségbe szállottanac mint az nehez kõ.

6 Az te iob kezed WRam fel magaztáltatot az te nagy erõdnec [p 0062] általa, az te iob kezed Wram meg rontotta az ellenséget.

7 Es az te nagyságodnac sokságában meg rontottad az te ellenségîdet, az te haragodat reáioc boczáttad, és el nyelé õket mint az pozdoriát.

8 Es az te orrodnac szelénec általa egybe gyûltenec az vizec és az víznec folyási rakásba állottac, az tengernec kõzepette még az mellységes ( Az az, meg állottac az vizec, mint ha meg fagytac vólna. ) vizekis meg fagytanac.

9 Az ellenség azt mondá: Vtánnoc mégyec, el érem õket, az nyereséget meg osztom, bé telic azoknac gazdagságockal az én lelkem, fel emelem az én fegyueremet, az én kezem el veszti õket.

10 Az te szeledet meg indîtád, és az tenger bé búrîtá õket, fenekre mentec mint az On az nagy vizekben.

11 Kiczoda az Istenec kõzõtt ollyan mint te oh WRam? Kiczoda ollyan nagyságos szentséggel mint te, nagy félelemmel diczerendõ, és czudálatos dolgoknac czelekedõie?

12 Ki nyuytottad az te iob kezedet, és el nyelé õket az fõld.

13 El vezérled az te irgalmass4ágodnac általa ezt ez népet az mellyet meg szabadîtottal, el vezérled az te hatalmas erõdnec általa, az te szent lakó helyedre.

14 Minec vtánna meg hallyac ezt az népec meg háborodnac, az faydalom kõrnyûl vészi az Palastinánac lakóit.

15 Ackor meg háborodnac az Edomnac feiedelmei, az félelem kõrnyûl vészi az õ erõsseit, az Canaannac minden lakósi el lankadnac az félelem miatt.

16 Esic õ reáioc félelem és rõttegés, az te karodnac nagysága miatt meg nemûlnac mint az kõuec, az mîg által mégyen az te néped WRam, mîg által mégyen ez nép mellyet meg szabadîtottal.

17 Bé viszed õket, és meg plántalod õket az te õrõkõs hegyeden, az helyen az mellyet keszîtettel oh WRam hogy ott lakozzál, az szent helyen mellyet az te kezeid meg erõssitettec.

18 Az WR wralkodic mind õrõckõn õrõcké.

19 Mert az Pharaónac louai, az õ szekereiuel és louagiaiual bé mentenec az tengerbe, és az WR reáioc búrîtotta az tengernec vizeit. Az Izrael fiai pedig szárazon iártac az tengernec kõzepette.

20 Es az Maria Prophéta aszszony, Aaronnac nénnye: Võn dobot az õ kezébe, és ki ménénec õ vtánna mind az aszszoni állatoc dobockal és sipockal.

21 Es monda nékiec Maria: Enekellyetec az WRnac mert nagyságos dolgokat czelekedett, az louat mind az rayta ûlõuel egybe az tengerbe vetette.

22 Es el indîtá Moses az Izraelt az veres tengertûl, és ménénec az SVR neuõ puztába, és mikor harmad napîg mentec vólna az puztán, nem talalánac vizet.

23 Es mikor iutottac vólna Marah neuõ hekyre, nem ihattyac vala az Marahnac vizeit miuelhogy keserûc valánac, azért neuezéc azt Marahnac.

24 Annac okaért morog vala az nép Moses ellen, ezt monduán: Mit igyûnc?

25 Mikor azért kiáltot úolna Istenhõz: Mutata néki az WR egy fát, mellyet minec vtánna az vizbe vetett vólna, meg édesedénec az vizec. Es vgyan ott tõrué1nyt és paranczolatot ada az Izraelnec, minec vtánna ott meg késerté õtet az Isten.

26 Es monda : Ha à te WRadnac Istenednec beszédénec engedendesz, és azt czelekeded az mi kedues az õ szemei elõtt, és az õ paranczolatit halgatandod, és meg õrizended minden õ szerzésit, nem boczátoc te reád az betegségec kõzzûl egygyetis, mellyet az AEgyptumbéliekre biczáttam, Mert én vagyoc az WR te gyogyitód.

27 Iutánac pedig Elimbe, és ott valánac tizenkét forrásoc és hetuen Pálma fác, és ott az vîz mellett tábort iáránac.

XVI. Rész. ( Zúgolódnac az Izrael fiai hogy éhuel meg halnánac, ígér azért és ád az Isten nékiec fûrieket és Mannát, meg tanittya õket Moses mimódon éllyenec az Mnnáual. aztis meg paranczollya az Isten, hogy az Mannában el tegyenec egy mérteckel õrõc emlekezetre. ) 1 ELimbõl ) pedig el menuén, az Izrael fiainac minden szokságoc, iutá az SIN puztaiába, melly az Elim kõzõtt és az Sinai kõzõtt vagyon, másodic hólnapnac tizen negyedic napián, annac vtánna hogy AEgyptusból ki iõttenec vala.

2 Es zúgolodéc az Izrael fiainac egész Gyûlekezeti, Moses ellen és Aaron ellen az puztában.

3 Kiknec mondánac az Izrael fiai: Vayha az WR keze által eméztettûnc vólna meg az AEgyptum fõldében, mikor az fazéc hús mellett ûlõnc vaala, és mikor elég kenyeret észûnc vala. Mert ki hoztátoc minket ez puztába hogy mind ez sokaságot meg õlnétec éhuel.

4 es monda az WR Mosesnec: Imé én adoc néktec kenyeret Menybõl, és mennyen ki az nép, szedgyen abban mindennaap egy napra valót, hogy késérczem meg õket ha iárnac az én tõruényemben vagy nem.

5 Hatod napon pedig annyit készîtsenec be vinni az eledelben, hogy két annyi légyen az, mint az menît mindennapra visznec.

6 Monda annac okaaért Moses és Aaron mind az Izrael fiainac: Estue meg tudgyátoc hogy az WR hozott ki titeket AEgyptumból.

7 Es reggel meg láttyátoc az Wrnac diczõségét, Mert meg hallotta az õ ellene való zúgolodástokat. Mert mi miczodác vagyunc hogy mi ellenûnc zúgolódtoc?

8 Es monda Moses: Mikoron az WR adand ti néktec estue [p 0063] húst ennetec, és reggel kenyeret hogy bé tellyetec, ackor bizonyságot tészen hogy hallotta az WR az ti zúgolódástokat mellyel õ ellene zúgolódtatoc. Mert mi miczodác vagyunc? Nem mi ellenûnc vadnac az ti zúgolódástoc, hanem az WR ellen. ( Isten ellen zúgolódic, az ki az õ szolgai ellen zúgolodic. )

9 Es monda Moses az Aaronnac: Mond meg az Izrael fiainac gyûlekezeténec, Mennyetec az WR ( Erti az oszlopot, melly az Istennec ielen való vóltánac ielensége vala. ) eleibe, mert meg hallotta az ti zúgolódástokat.

10 es mikoron szólna Aaron az Izrael fiainac Gyûlekezeténec, tekinténec az puzta felé, és imé az WRnac diczõségét látác az felhõben.

11 Mert szólott vala az WR Mosesnec illyen képpen.

12 Hallottam az Izrael fiainac zúgolódásokat, szóly nékiec illyen módon: Az két estue kõzõtt észtec húst, és reggel meg elegitettec kenyérrel, és meg tudgyátoc hogy én vagyoc az ti WRatoc Istentec.

13 Estue annac okaért ( Fûriéket aad Isten az Izraelitaknac és Mannát. ) fûriec iõuénec el, annyira hogy az tábort el lepnéc, reggel pedig harmat szálla alá az tábor kõrûl.

14 Es mikor az harmat meg szûnt vólna, imé vala az puztánac szinén apró gõmbõlyeg mint az dara az fõlden.

15 Mellyet mikor láttac vólna az Izrael fiai, mondánac egy másnac: Man ez. Mert ( Miuel hogy az Sidóc nem tudgyac vala miczoda vólna az mi az egbõl le húllot vala, azért neuezic azt Mannac. Az Man pedig annyit tészen mint aiándoc. Mint ha azt mondanác, ez az Isten aiándoka az mellyet igért. ) nem tudgyác vala mi vólna. Monda azért Moses nékiec: Ez az kenyér mellyet az WR ád néktec ételtekre.

16 Ez ( Mimódon éllyenec az Mannáual, meg tanittya õket Moses. ) pedig az mit az WR paranczolt, kiki mind szedgyen abban annyit az menît meg ehetic, minden fõre egy Gomerrel az ti hozzátoc tartozó lelkeknec száma szerint, minden ember szedgyen azoknac szûkségekre kic az õ sátorában vadnac.

17 Es àcképpen czelekedénec az Izrael fiai, szedénec nemelly tõbbet nemelly keuesbet.

18 Az vtán meg méric vala Gomerrel, ( Gomer, mérteknec neme, azt itelem hogy tõtt annyit mint az mit mi szapúnac neuezûnc. ) és nem vala tõb azé az ki sokat szedett vala, sem pedig keueseb azé az ki keueset szedett vala, hanem mindené annyi vala az menîuel meg éri vala.

19 Es monda Moses nékiec: Senki abban más napra semmit ne hadgyon.

20 Es nem engedénec ( Engedetlenségnec peldáia, hogy pedig féreg esic az másod napra hagyatot Mannába, azzal arra tanitatnac, hogy az Isten ellen gyûytetet marha, átkozot Isten elõt. ) Mosesnec, mert nemellyec hagyánac abban reggelre, és féreg terme benne és meg bûzhõdéc, azért meg haraguec azoc ellen az Moses.

21 Szedéc annac okaért azt minden napon reggel, az menyit minden meg ehetic vala, mert minec vtánna az Nap felmelegedic vala, el oluad vala.

22 Hatod napon pedig két annyot szednec vala, minden fõre két Gomerrel, és el iõuénec az Gyûlekezetnec feiedelmi, és meg mondác ezt Mosesnec.

23 Es monda nékiec: Ez az mit az WR mondott. Az WRnac tiztességére szenteltetet szent szombatnac nyugalma vagyon hólnap, az mit fõzni akarnátoc hólnap, ma fõzzétec, é`s az mit sûtni akarnátoc, ma sûsétec, az mi pedig meg marad (hatod napon) el tegyétec azt az heted napi szûkségtekre.

24 Es el tészic vala az maradékot más napra, az mint Moses paranczolta vala, és nem bûzhõtt meg, sem pedig féreg nem vólt benne.

25 Es monda Moses: ( Az az, valami maradot az szombat elõtt való napról, azt ma, tudni illic szombaton, egyetek meg, és azzal elegedgyétek meg mert az mezõn nem találtoc ma Mannat. ) Egyétec meg ma azt, mert ma az WRnac szombattya vagyon, ma nem talállyátoc azt az mezõn.

26 Hat napon szedgyétec azt, heted napon szombat vagyon, nem találtoc ackor.

27 Es heted napon mikor nemellyec az nép kõzzûl ki mentec vólna hogy szednénec Mant, nem találánac.

28 Es monda az WR Mosesnec: Meddîg nem akariatoc meg õrizni az én paranczolatimat és tõruénimet?

29 vegyetec eszetecbe hogy az WR rendelte néktec az szombatot, és azéret ád néktec hatod napon két napra való kenyeret, minden ember azért ott honn legyen, és senki az õ helyébõl ki ne mennyen heted napon.

30 Es nyúgoszic vala az nép heted napon.

31 Neuezé pedig azt az Izrael háza Mannac, melly ollyan vala mint az Coriandrumnac magua, feiér, és ollyan izû mint az mézes pogácza.

32 Es monda Moses: Ez az mit az WR paranczolt, ( Paranczollya Isten hogy egy mértékel tegyenec az Mnnában õrõc emlekezetre. ) Tõlcz meg egy Gomert az Mannáual hogy meg tartasséc az à ti vtánnatoc valóknac, hogy lássác az kenyeret mellyel tartottalac titeket az puztában, minec vtánna ki hoztalac titeket AEgyptumból.

33 Es monda Moses az AAronnac: Végy egy edényt, és egy tellyes Gomer Mant tõlcz abba, és tedd el azt az WR eleibe, hogy meg tartasséc az ti vtánnatoc valóknac.

34 Az mint paranczolta vala az Wr Mosesnec, el téué azt Aaron az Istennec ielen való vóltánac bizonysága elõtt, ( Az Isten ielen valo voltánac bizonsága, az szent ládá vólt, mellyben az kõ táblác, az Aaron viragos veszszõie, és az Manna vólt. ) hogy az meg tartatnéc-

35 Az Izrael fiai pedig õuénec Mannát negyuen esztendeîg, mîg az fõldre iutánac az mellyen laknioc kell vala, Mannát euénec mind addîg mîg az Canaan fõldénec határába iutánac.

36 Az Gomer pedig az Ephanac tized része.

XVII. Rész. ( Az Izrael fiai mikor Raphidimban zugolódnánac az vizért, ád Isten nékic vizet az kõsziklából, Az Amalechitáckal meg vijnac, és meg veric azokat mikor Moses Istenhõz buzgoságoson imádkoznéc.

1 EL menuén azértaz Izrael fiainac minden soksága SIN puztáiából, az õ útoc és szállasoc szerint, az WRnac paranczolattyára, tábort iáránac Raphidimban, holott nem valánac vizec hogy az nép i8hatnéc.

2 Annac okaért az Mosessel versenguén azt mondgyác vala: Adgyatoc vizet mi nékûnc hogy [p 64 i] gyunc. Es monda nékiec Moses: Miért feddetec én velem? Miért késertitec az WRat?

3 Szomiúhozic vala azért ott az nép az vínec szûksége miatt, és zúgolódéc az Moses ellen, és monda: Miért hoztál ki minket AEgyptumból hogy meg õlnél minket, és az mi barmainkat?

4 Es kiálta Moses az WRhoz monduán: Mit czelekedgyem ez néppel? Ha czac valami keuessé (halaztod segitségedet) engemet kõueckel vernec agyon.

Monda azért az WR mosesnec: Eregy el az nép elõtt, és az Izraelnec vénei kõzzûlis végy melléd, az te veszszõdetis mellyel az vizet meg suytottad vegyed kezedbe, és eregy el.

6 Imé én álloc te elõtted amott, amaz Horeb hegyén való kõ sziklára, es suycz meg az kõ sziklát, és vizec iõnec ki abból hogy az nép igyéc. Es úgy czelekedéc Moses az Izraelnec vénei elõtt. ( Szent Pal magyarázza è0 kõ sziklát, es azt mondgya: Az kõ sz49ikla vala Christus, az az, iegyzi vala Christust. )

7 Es neuezé azt az helyet Massanac és Meribánac, ( Massa, késertes: Meriba, versenges. ) az Izrael fiainac zúgolód43ásokért, és hogy az WRat késértettéc vólna, ezt monduán: Vagyoné az WR mi kõztûnc vagy ninczen?

8 Eliõue pedig az Amalec nemzetsége és hadakozéc az Izrael ellen Raphidimban.

9 Es monda Moses Iosuenac: Válaszsz mi nékûnc férfiakat és mennyel vij meg az Amalrchuel: Hólnap az halomnac teteiére álloc, és az Istennec veszszeie kezemben lészen.

10 Es Iosue úgy czelekedéc az mint mondotta vala nékli Moses, hadakozéc az Amalec ellen. Moses pedig, Aaron, és Hur, fel menénec az halomnac teteiére.

11 Es mikor Moses fel emeli vala azõ kezét, az Izrael ( Az Isten az hiueknec kõnyõrgésekre meg ronttya az ellenséget. ) diadalmot veszen vala, mikor pedig az õ kezét le erezti vala, az Amalec veszen vala diadalmot.

12 Mikoron azért Mosesnec kezei el fáradtac vólna, hozánac egy kõuet és õ aláia téuéc hogy arra ûlne. az Aaron pedig és az Hur tartyác vala az õ kezeit, egy felõl egygyic, más felõl másic, és mind két kezét fel emelue tartá mind nap nyúgatîg.

13 Es meg rontá Iosue az Amalec nemzetségénec népét fegyuerrel.

14 es monda az WR Mosesnec: Ird meg ezt emlekezetre kõnywbe, és mond meg ezt az Iosuenac hogy mindenestõl el tõrlõm Amaleknec emlekezetitis az Eeg alól.

15 Es eppîte Moses óltárt, és neuezé azt illy néwl: az WR én Zászlóm.

16 Mert azt mondgya vala: Bizonyára az WRnac keze vagyon az õ Királi székîn, hogy ( Az az, meg éskût az Iehoua az õ Királi szekire, hogy mind õrõcké hadakozic az Amalec ellen. ) az WR mind õrõcké hadakozic az Amalec nemzetsége ellen.

XVIII. Rész. ( Iethro Pap el mégyen Moseshõz az õ veihõz, és meg viszi néki az õ feleségét és gyermekit, és ió tanáczot ád Iethro Mosesnec, biráknac válaztása felõl, hogy õ maga ne kenszeritetnéc egyedûl az tõruény tételnec terhét hordozni. ) 1 ES meg hallá Iethro à Midianitác Papia az MOses Ipa, mind azokat az mellyeket czelekedett vala Isten Mosessel és Izraellel az õ népéuel, hogy ki hozta vólna az WR az Izrael népet AEgyptumból.

2 Es fel võué Iethro Moses Ipa, Sipporat az Moses feleségét, minec vtánna azt Moses az Attya házához boczáta vólna. ( Fordithatod igyis. Miuel hogy azt az õ Attyahoz vitte vala, tudni illic az puztából honnét Istentõl el hiuattatec. Nemellyec illyen értelemben vadnac hogy ott vólt Mosessel az õ felesége és fiai, de az szabadúlás vtán boczatta vólt az Attyához. Exodi 2. )

3 Es az õ két fiatis fel võué. Az egygyiknec neue Gersom vala, mert azt mondotta vala Moses: Búdosó vóltam az idegen fõldõn.

4 Az másiknac pedig neue Eliezer, mert azt mondotta vala: Az én Attyámnac Istene ségitségûl vólt nékem, és meg szabadîtott engemet az Pharaó fegyuerétõl.

5 El iuta pedig Iethro Moses Ipa, és az õ fiai, és felesége Moseshõz az puztába, holott táborban vala az Isten hegyénél.

6 Es meg izené Moseßnec En Iethro te Ipád mégyec te hozzád, és az te feleséged, és õ véle az õ két fiai.

7 Es ki méne Moses az õ Ipa eleibe, és meg haytá magát és meg czókolá õtet, az vtán meg kérdéc egymást békeségec felõl: Az vtán ménénec az sátorba.

8 Es meg beszéllé Moses az õ Ipánac az mellyeket czelekedet vala az WR Pharaóual és az AEgyptumbélieckel az Izraelért, és minden nyaualyáiokat melly az úton találta õket, és mimódon szabadîtotta vólna meg õket az WR.

9 Es õruendeze az Iethro mind azokon az iókon az mellyeket czelekedet vala az WR Izraellel, kit meg szabadîta az AEgyptumbéliec kezébõl.

10 Es monda Iethro:Aldott az WR ki meg szabadîtott titeket az AEgyptumbéliec kezébõl, és Pharaó kezébõl, az ki meg szabadîtotta az õ népét az AEgyptumbéliec kezébõl.

11 Most esmertem meg, ( Iethro az Mosestõl haluán az Istennec hatalmas dolgait, az õ igaz esmeretire haiol, és néki áldozic. ) hogy nagy az WR minden Isteneknec felõtte, mert azon bûntetéssel bûntette meg õket az mellyel keuélyen czelekedtec vólt az Izrael ellen. ( Ezt azért mondgya: mert miképpen hogy vizbe hannyác vala az Izraelitaknac gyermekeket, azonkeppen Isten vizbe vezté õket. )

12 Es võn Iethro Moses Ipa égõ áldozatra és egyéb áldozatra való állatokat hogy áldoznéc az WRnac. Az vtán el iõue Aaron és az Izraelnec minden vénei hogy az Moses Ipáual lakodalmot szerzenénec Isten elõtt.

13 Es másod napon le ûle Moses hogy tõruényt tenne az nép kõzõtt, és áll vala az nép Moses elõtt reggeltõl fogua mind estueîglen.

14 Mikor pedig látta vólna az Moses Ipa, az mit õ czelekednéc az néppel, monda: Miczoda ez az mit te czelekedel az néppel? Mi az oka hogy te magad ûlsz, és mind az egé43z kõsseg áll te elõtted, reggeltõl fogua mind estueîglen?

15 Es felele Moses az õ Ipánac: [p 0065] Mert az nép én hozzám iõ hogy az Isten akarattyát meg éreze én tûlem. ( Vagy: hogy az Istentõl tanáczot kerdgyen. )

16 Es mikor valami kûlsõ dolgoc vagyon, én hozzám iõnec, és tõruényt tészec kõzõttõc, és meg ielentem nékiec az Istennec végezésit és az õ tõruénît.

17 Es monda az Moses Ipa õ nékie: ( Nem adott Az Isten egy embernec mindent, Iollehet Moses nagy ember vólt, mind az által az Iethro tanittya õtet. ) Nem ió az mit te czelekeszel.

18 Kétségnélkûl el fogyatkozol mind te, mind az nép à melly te veled vagyon, mert erõd felõtt caló dolog ez, te magad nem vagy elég arra.

19 ( Iethro tanácza. ) Most azért fogadd meg az én szómat, tanáczot adoc tye néked, és az Isten veled lészen. Te az népnec viseld gondgyat az Isten elõtt, hogy az õ iegyõket vigyed Isten eleibe.

20 Es tanîczad õket az Isten rendelésire és tõruénîre, és mond meg nékiec az melly úton kellyen iárnioc, és az mit kellyen czelekedniec.

21 Te pedig válaszsz az nép kõzzûl erõs férfiakat, ( Az itelõ Birakban minemõ ioságos dolgoknac kel lenni. ) Isten félõket, igaz mondókat, kic gyûlõlic az telhetetlenséget, és tegyed azokat elõttec iárócká, és ezeredesecké, századosocká, õtuenedesecké, és tizedesecké.

22 Azoc tegyenec itéletet mindenkoron, az mi pedig nagy dolog, azt te elõdbe hozzác, az mi kicz6in dolog õ magoc itéllyéc meg, és az te terhedet meg kõnnyébîtric, ha azt veled egygyût hordozzác.

23 Ha ezt miuelended az Isten paranczolattyából, meg maradhatsz, annac felõtte az egész sokaság, békeséggel mégyen az õ helyére.

24 Engede azért Moses az õ Ipánac beszédénec, és mind azokat czelekedé az mellyeket mondott vala.

25 Es válazta Moses az Izrael fiai kõzzûl erõs férfiakat, és feiedelmecké téué azokat az nép kõzõtt, ezredeseket, századosokat, õtuenedeseket, és tizedeseket.

26 Kic az nép kõzõtt mindenkor itéletet tésznec vala, az nehéz dolgokat Mosesre viszic vala, az kis dolgokat azoc itélic vala meg.

27 El boczátá pedig Moses az õ Ipát, és el méne az õ lakó fõldébe.

XIX. Rész. ( Mégyen az Israel népe az Sinai hegynec puztaiába, fel mégyen Moses az hegyre, meg paranczollya I43sten néki hogy meg probállya õket minec elõtte az tõruént nékic adná, ha akarnac annac engedelmesec lenni. Igeri az nép engedelmességet. Meg hadgya Isten Mosesnec hogy az népet hozzá készitse az tõruennec ki adásához. Az Isten alá szál nagy rõttenetes menydõrgésekben és villamásokban. ) 1 HArmadic hólnapba annac vtánna hogy az Izrael fiai ki iõttec vala AEgyptumból, azon napon (hogy Rap35hidimból ki indúlánac) iutánac az Sinai puztáiába.

2 Mikor azért Raphidimból ki ménuén iutottac vólna az Sinai puztáiába, és táboroc vólna az puztában, (mert tábort iártac vala ott az Izraelitác az hegynec ellenébe. [!]

3 Fel méne Moses az Istenhõz. Es kiálta az WR õ néki az hegyrõl ezt monduán: Ezt mondgyad az Iácob háza népénec, és így szólly az Izrael fiainac.

4 Ti ( Az Isten elõ számláltattya rõuid beszéddel az Moses által az népnec, minemõ iót tett õ vélec, és meg ielenti hogy szõuetséget akar vélec tenni, ha akarnac engedni. ) láttátoc mit czelekedtem az AEgyptumbélieckel, és mimódon hordoztalac titeket sas Keselyûnec szárnyain, és titeket magamhoz kapczoltalac.

5 Mostan annac okaért ha figyelmetességgel halgatandgyátoc az én beszédemet, és meg tartandgyátoc az én szõuetségemet, énnékem lésztec minden népéknec felõtte kiualtképpen való népem, mert enîm mind az egész fõld. )

6 Ti pedig lésztec én nékem Papi országom, és szent nép ( Magyarázza ezt szent Peter 1:Petri 2. mintha azt mondana, lésztec hasonlatosoc méltosággal és tiztességgel az Papokhoz és Királyokhoz. ) . Ezec az beszédec mellyeket akarom hogy meg mondgy az Izrael fiainac.

7 El méne azért Moses, és szólîtá az népnec véneit, és eleikbe adá mind ezeket az beszédeket, mellyeket az WR néki paranczolt vala.

8 Felele pedig az egész sokaság egyenlõképpen, és mondánac: Valamit az WR mondott meg czelekedgyûc. Es meg mondá Moses az WRnac, az népnec minden beszédét.

9 Ackor monda az WR Mosésnec: ( Meg mondgya Isten Mosesnec hogy alá akar szállani az Sinai hegyre az tõruénnec ki adására, meg hadgya azért az Mosesnec hogy az népet hozza készitse. ) Imé én te hozzád mégyec nagy sûrõ felhõben, hogy hallya az nép mikor te veled szóloc, és hidgyenec te néked mind õrõcké: Minec vtánna meg mondotta vólna Moses az WRnac, az népnec beszédét.

10 Es monda esmét Mosesnec az WR: Eregy el az néphõz hogy meg szentellyed õket ( Az népnec meg szentelese, az õ ruháioknac meg mosása és feleségektõl való meg tartoztatásoc vala, melly dolgoc által belsõ tiztaságra intetne vala, hogy az tõruénnec halgatására és bevetelére alkalmatosbac lehetnénec. ) ma és hólnap, és hogy meg mossác az õ ruháiokat.

Hogy legyenec készec harmad napra, mert harmad napon le száll az WR mind az egész népnec szeme láttára az Sinai hegyre.

12 Es határt rendelly ez népnec kõrõs kõrnyûl, ezt monduán: Meg lássátoc hogy ez hegyre fel ne mennyetec, és az hegynec szélétis ne ériétec, valami érendi az hegyet, meg õlettesséc.

13 Senkinecc keze azt ne illesse, hanem kõueckel verettessec agyon, vagy nyilackal lõuõldõztessec meg, akar barom, akar ember légyen, ne éllyen, mikor az kûrtnec egy formán való hoszszú zengését hallyátoc, az vtán mindenec fel mehetnec az hegyre.

14 Le szálla azért Moses az hegyrõl az nép kõzzé, és meg szentelé az népet, kic meg mosác az õ ruháiokat.

15 Minec vtánna meg mondotta vólna az népnec: Legyetec készec az harmad napra, és az ti felesegtékhõz ne kõzeliczetec.

16 Es harmad napon mikor meg virradot vólna, ( Le szál az Isten az Sinai hegyre az tõruénnec ki adasára. ) lõnec menydõrgésec és villamásoc, és nagy sûrõ felhõ az hegyen, és nagy trombita szó, annîra hogy mind az egész táborbéli nép rõttegne.

17 Es ki viué Moses az népet Isten eleibe az táborból, és meg állánac az hegy alatt.

18 az egész Sinai hegy pedig fûstõleg [p 0066] vala, ( Mind ezeckel hogy az Sinai hegyre az Isten le száll tûzben, meny dõrgésben, villamásban, azt akaria megielenteni, az tõruény minemõ tudomany vólna. ) miuel hogy le szállot vólna arra az WR tûzben, és fel mégyen vala annac az fûsti mint egy kementzénec, és mind az egész hegy reng vala.

19 Es az kûrtnec szaua mind inkáb neuekedic vala, az Moses szól vala, és az Isten felel vala néki szóual.

20 Le szállot vala pedig az WR az Sinai hegyre, az hegynec teteiére, és fel hiuá az WR Mosest az hegynec teteiére, és fel méne Moses.

21 Es monda az WR Mosesnec: Eregy alá, mond meg az népnec hogy által ne hágiác az határt hogy fel iõijenec az WR látni, és sokan õ kõzzûlõc meg hallyanac.

22 Sõt à Papokis ( Papoc, az az, à kic mostan az szent dolgokban szolgác, mert még ackor nem vóltac az Papoc válaztua. ) kic az WR eleibe mennec meg szentellyéc magokat, hogy az WR meg ne roncza õket.

23 Es monda Moses az WRnac: Nem iõhet fel az nép az Sinai hegyre, mert te meg mondottad mi nékûnc illyen képpen, Vess határt à hegynec, és szenteld meg azt.

24 Es monda az WR õ néki: Eregy alá, és az vtán iõy fel te, és az Aaron te veled, az Papoc pedig és az kõsség által ne hágiác az határt hogy fel iõijenec az WRhoz, hogy el ne veszesse õket.

25 Es alá méne Moses az sokaság kõzzé, és szolá õ vélec.

XX. Rész. ( Az Isten az Sinai hegynec teteiérõl adgya à Tiz paranczolatokat, mellyekben meg tanit mi légyen az õ akarattya, mit kellyen czelekednûnc és mit kellyen el táuoztatnunc, mellyekben igér az engedelmeseknec minden iót, az engedetleneket fenyegeti bûntetéssel. ) 1 ES az Isten szólaa mind ezeket az igeket, monduán. En vagyoc az te WRad Istened, ki az AEgyptumnac fõldébõl ki hoztalac tégedet.

3 Ne legyenec te néked én elõttem idegen Istenid.

4 Ne czinály magadnac faragot képet, és semmi hasonlatosságot azoknac formáiára mellyec oda fel az égben vadnac, se azoknac formáiára mellyec az fõldõn itt alatt vadnac, se azoknac mellyec az vízben az fõld alatt vadnac.

5 Ne haióly meg azoc elõtt, és ne tiztellyed azokat, mert én vagyoc à te WRad Istened, Erõs ( Az deiákban vagyon Zelotes, vagy Zelotipus: MInt az Sidoban Cánna, melly szo mint az bõltsec mondgyác iegyez elõszer olly indúlatot minemõ az férfiuban vagyon az õ feleségéhõz, és az aszszoni állatban wrahoz, kic semmiképpen nem engedic, hog vagy az férfiu más aszszoni állat más férfiat szeressen, mintha azt mondana Isten: Nem akarom hogy mást szeressétec én kiuûlem. Masodszor iegyezi az szo Canna, az ollyan embert az ki meg indúl az õ hozzá tartozókon esett boszszuságon. ) boszszú álló, ki meg bûntetem az Atyáknac vétkeket az fiakban, harmad negyed izîglen, azokban az kic gyûlõlnec engemet.

6 Es irgalmasságot czelekeszem ezer11glen, azockal à kic engemet szeretnec, és meg tartyác az én paranczolatimat.

7 Az te WRadnac Istenednec neuét hiába ne vegyed, mert nem hadgya az WR bûntetésnélkûl azt az ki az õ neuét hiába vészi.

8 Meg emlékezzél az Szombatról, hogy azt meg szentellyed.

9 Hat napon múnkalodgyál, és minden dolgodat el végezzed.

10 Heted napon az te WRadnac Istenednec Szombattya vagyon, semmi dolgot ne tégy, se te, se fiad, se leányod, se szólgád, se szólgáló leányod, és semmi barmod, se az te iõueuényed, melly az te kapúd kõzt vagyon.

Mert hat napon teremté az WR az Mennyet és az Fõldet, à Tengert és mind azokban való állatokat, és meg nyúgouéc heted napon, azért meg áldá az WR az szombatot, és meg szentelé azt.

12 Tiztellyed az te Atyádat és à te Annyádat, hogy hoszszú ideîg élly az fõldén, mellyet az te Wrad Istened ád te néked.

13 Ne õlly.

14 Ne paráználkodgyál.

15 Ne orozz.

16 Ne mondgy az te felebarátod ellen hamis tanuságot.

17 Ne kéuánnyad az te felebarátodnac se feleségét, se szôlgáiát, se szólgáló leányát, se õkrét, se szamárát, és semminémõ marháiát.

18 Mind az egész sokaság pedig láttya vala az mennydõrgéseket, az villamásokat, az kûrtnec szauát, és az hegynec fõstõlgését, és ezeket látuán meg remûlénec és tauól állánac.

19 es mondánac Mosesnec: Szólly te mi nékûnc és engedûnc, ne szóllyon mi nékûnc az Isten, hogy meg ne hallyunc.

20 Felele pedig Moses az népnec: Ne féllyetec, mert azért iõtt az Isten hogy titeket meg késértene, és hogy az õ félelme légyen ti elõttetec, hogy ne vétkezzetec.

21 Táuól álla azért az nép, Moses pedig kõzelb méne az felhõhõz mellyben az Isten vala. ( Moses lészen kõzbe iáro az Isten kozõtt, és az nép kõzõtt. )

22 Es ( Az Másodic paranczolatot az Isten esmét elõ hozza, és inti az népét hogy arról iól meg emlékezzéc. ) monda az WR Mosesnec: Ezt mondgyád az Izrael fiainac, Tiláttátoc hogy az Mennybõl szóltam tinéktec.

23 Ne czinállyatoc azért én mellém semmit, ezûst vagy arany Isteneket ne czinállyatoc magatoknac.

24 Fõldbõl czinálly én nékem Oltárt, és azon áldozzad az te égõ és hálá adó áldozatodat, az te iuhaidat és õkreidet, és valamelly helyen paranczolom hogy az én néuemrõl meg emlekezzetec, te hozzád mégyec és meg áldalac tégedet.

25 Hogy ha kõbõl czinálsz nékem Oltárt, ne czinállyad faragot kõbõl, mert mihelt az te kõ faragó vasadat arra vetended, azonnal meg fértezteted azt.

26 Grádiczonnis ne menny az én Oltáromra, hogy az te szemérmed fel ne fedeztesséc annál.

XXI. Rész. ( Az Isten Moses által ád kûlsõ dolgokról való polgári tõruényeket, mellyeckel akaria hogy az kûlsõ emberi társaság birattasséc az Izrael országaban. ) 1 EZec pedig az itéletre való tõruényec, mellyeket akarom hogy eleikbe adgy.

2 Ha Sidó rebot veiendesz, ( Az pénzen võtt Sidó rabról való tõruény. ) hat esztendeîg szolgállyon, az hetedic esztendõben szabadon boczássad ingyen.

3 Ha czac az õ testéuel ment vólt te hozzád, esmét czac az õ tyestéuel mennyen ki tûlled, hogy ha pedig felesége vólt, az õ felesége is ki mennyen véle.

[p 0067] 4 Ha az õ wra adot annac feleséget, és szûlend neki fiakat és leányokat, az felesége fiaiual egybe, legyen az gazdáié, az férie pedig mennyen ki az õ testéuel.

5 Hogy ha azt mondndgya az szólga: Szeretem az én wramat, az én feleségemet és fiaimat, nem akarom az szabadságot.

6 Vigye azt az õ wra az bîrakhõz, az vtán állassa azt az aytóhoz, vagy az aytó melliéke mellé, és az õ wra fúria által annac az fûlét tõrõckel, es légyen néki rabia mind õrõcké.

7 Mikor ( Szolgalatra pénzen el adot leánzokról. ) pedig valaki az õ leányát szólgàlatra pénzen él adgya, ne boczáttasséc úgy ki mint az rab szolgác.

8 Ha az õ wránac gonosznac tettzic az, úgy annrîa [!] hogy azt magánac nem iegyzi, tehát engedgye hogy váltasséc meg, ne legyen szabad el adni azt idegen embernec, mert álnokúl czelekedet õ véle. ( Tudni illic hogy meg võtte pénzen, de nem võtte el magánac feleségûl. Mert vgy adatnac vala el szolgálatra pénzen az Sido szolgálo leányoc, hogy azoc az kic meg vennec azokat, feleségûlis el vennéc. )

9 Hogy ha az õ fiánac iegyezi azt, czelekedgyéc azzal az el hazasîtot leányzóknac tõruényec szerint.

10 Ha pedig mást veiend magánac (azon fellûl vagy maga vagy fia) az melly szólgáló leányt el võtt (elõszer,) añac ételét ruházattyát és az hazasságban való igasságát aláb ne szállîtsa.

11 Ha ez három dolgot nem czelekeszi azzal, boczássa el ingyen, minden fizetésnélkûl.

12 Az ki valakit úgy verend ( Arról való tõruény, az ki mást meg vér. ) hogyaz meg hallyon, meg elõttesséc az gyilkos.

13 De az ki nem leseskedet az õ felebaráttya vtán, hanem az Isten vetette azt annac keze eleibe, helyet rendelec néked, houá az ollyan ember szaladgyon.

14 Mikor pedig valaki felebaráttyára szándokozic, és meg õli azt álnoksággal, az én óltáromtólis el vonnyad az ollyan embert halálra.

15 Az ki az õ Attyát, vagy Añyát meg verendi, ( Engedetlen fiac ellen való tõruény, és az kic meg veric Attyokat vagy Annyokat. ) meg õlettesséc.

17 Az ki az õ Attyánac vagy Annyánac gonozt mondand, meg õlettesséc.

18 Hogy ha valakic egybe vesznec, és valaki az õ felebaráttyát ûtendi kõuel vagy õkléuel, és meg nem haland hanem ágyba esic.

19 Ha fel kelend, és kûn iáránd páltzán, ártatlan légyen az az ki meg verte vólt, de úgy hogy fekése miatt való kár vállását meg fizesse, és azt meg gyogyitassa.

20 Mikor pedig valaki meg veri rabiát vagy szólgáló léányát páltzáual, és meg hal keze miatt, még bûntettesséc.

21 De ha egy nap vagy két nap élend az vereség vtán, ne bûntettesséc meg, mert pénzen võtt szolgáia.

22 Hogy ha pedig az férfiac egybe vesznec, és valamelly terhes aszszoni állatot meg sétenec, ( Az ki terhes aszszoni allatott meg sért, arról való tõruény. ) úgy hogy idõ elõtt szûlni kellyen, de azért nem kõuetkezic abból semmi veszedelem, meg bûntettesséc az à mint az aszszoni állatnac wra akaria, az bîráknac az õ itéletec szerint.

23 Hogy ha pedig halál kõuetkezic abból, annac életeiért fizesse az gyilkos az õ életét.

24 Szemet szemért, fogat fogért, kezet kezért, lábát lábert.

25 Egetést egetésért, sebet sebért, kéket az kékért.

26 Ha valaki az õ szolgáiánac vagy szólgáló leányánac szemét ûtendi, úgy hogy az ki veszszen, az õ szemeiért botsássa azt szabádon.

27 Hogy ha az õ szolgáiánac vagy szolgáló leányánac fogát ki ûtendi, boczássa el az t szabádon az õ fogáért.

28 Ha valamelly õkõr ( Õklelõs baromról való tõruény. ) meg õklelendi à férfiat vagy az aszszoni állatot, úgy hogy meg hallyon, azt az õkrõt kõueckel veriéc agyon, és annac húsát meg ne egyéc, az õkõrnec pedig wra ártatlan légyen.

29 Hogy ha pedig az õkõr annac elõtteis õklelõs vólt és meg mondottác azt annac wránac, mind az által azt õrizetben nem tartotta: Ha férfiat vagy aszszoni állatot õlend meg az õkõr, kõueckel veriéc azt agyon, az wrais pedig meg õlettesséc.

30 Hogy ha az õ életnec ( Az az, Ha azzal bûntetic hogy meg váltsa az õ életét. ) váltságáual akariác bûntetni, az õ életénec valtságáért fizessen annyit az mennyit kéuánnac rayta.

Vgyan ezen tõruény szerint bûntettesséc ha valakinec fiát vagy leányát õklelendi meg.

32 Ha pedig rabot vagy szolgáló leányt õklel meg, adgyon annac wra harmintz ezûst Siclust à rabnac wránac, az õkrõt pedig kõueckel veriéc agyon.

33 Ha valaki vermet nyitand meg, vagy valaki õ maga ásand vermet, és az vtán nem fedi azt bé, és annac okaért valakinec õkre auagy szamára esic abba.

34 Az veremnec wra pénzuel elegîtse meg azt, az meg hólt állat pedig azé legyen.

35 Ha valamelly õkõr, más ember õkrét meg õkleli, úgy hogy meg hallyon: Adgyác el az eleuen õkrõt és annac az arrát [!] oszszác, meg, hasonlatos képpen az meg hólt õkrõtis oszszác meg.

36 Vagy ha meg mondottác az elõtt hogy az õkõr õklelõs, mind az által az õ wra õrizet alatt nem tartotta, az õkõrért adgyon õkrõt, az meg hólt õkõr pedig azé legyen.