HELTAI GASPAR: A RESZEGSEGNEC ES TOBZODÁSNAC
VESZEDELMES 0002
AZ IGAZ NEMES FIRfiunac, Kendi Antalnac, à nagyságos Kendi
Ferentz õchénec, keuán Heltai Caspar, [!] Colosuari
Plebanos, Isténec kegyelmesség1t es békességet.
EZ
elmult napogba mikor etuc volna à mi WRunc Iesus
Christusnac szûletesenec napiát, kezfdéc az
idõrõl gondolkodni, mely nemesen rendeltec à regi sent
iamboroc aszt, à hitnec agai szerént, hogy ygyan
rendserent mayd mindé agarol egész esztendõ altal
predicalhatnac. Mert elmult immar a karachon napia ackor
predicalottuc eszt az agat: Ki fogantattot szent
lélektõl: Szûletet szûz Mariatol Mayd elérkõzic á
nagy hét: Ackor kõuetkõzzic a hitnec agaiba: Kent
szenuedet Pontius Pilatusnac alatta. Megfeszitetet: Meg
hólt: EltemettetetAla szalot Pokolba. Az vtan elõ iõ
mindgyárást s4 husuét napia. Ackor leszen emlekezet à
mi WRunc Iesus Christusnac feltamadásárol, melyrõl
vallást tesûnc ez igickel: Hármadnap vtan halotaibol
feltamadot &c. Lattya te kegyelmet, mely nemes rédet tartottac
å régi szent iámboroc, az idõnec elrendelésébe. õc
kedig rendeltéc az idõt oly formán, chac à szegény
kõsségért, hogy è rendel inkáb vihesséc à
szegény igyûgyûket a hitnec againac ismerésére, es
meg tanulasára. Mert è volt fõ gondgyoc: mint meg láthattyuc
à régi predikaciokbol, kiket à szent iamboroc azokra à
napokrå irtac: Nem mulottákel az innepnapokat å soc
kûléb éberektõl találtatot pepechelessekel es
ceremoniackal, mint az õ vtanoc valóc az vtà chelekõdtec,
es mostanis à képmutatóc [p 0003] chelekednec. Mert
tuttác, hogy chac az egyetlen EGY szûkség, kit
Magdalenya, à mi WRunc Iesus Christus labainal ûluén,
halgat vala.
Mikor eképen az idõnec rendelésérõl
gondolkodnám: Mindgyárást eszembe iuta, az õrdegnec
álnaksága, miképé az õ szerzését elegyitõtte az Wr
Istennec szerzéséuel. Mert ez az õrdegnec igyekezete,
hogy valahol az WR Isten egy templomat épit: Ott
mindgyarast az õrdeg Kápolnát rac melleie. Igy mûuelt az
idõnec rendeleséuelis. Mert egész esztendõ altál
õnekieis elrendelt idõie vagyon, mikor az emberec nagy
buzgoságal, nagy ió keduel õnéki solgálnac. Mert
mindiárást, à mi WRunc Iesus Christus
szûletésénec napia vtan, kõuetkezic az õrdegnec
nagy innepe, à Regelõ hét, ottan à farsáng &c. Ackor
isnac az emberec, tobzõdnac, lakoznac, es kûlemb
kûlembfele heaba valo kõlchégét mûuelnéc. Es noha ast
mûuelic, de keuesen gondolyác meg azert, mit mûnelnec: [!]
Es száz kõzzûl sem gondolya, egy mely igen nagy bûn
legyen à Resegség es à Tobzodás. Gyûytettém nzokaert [!]
è kis kõnyuetsket, hogy az embereknec eleykbe adnám, az en
itiletem szerént, ez isonyoságos bûneknec nagy voltát:
hogy eszekbe véuén magokat, innét nnekutánna [!] ez
ondogságokat eltauosztassác, es az WR Istennec
parancholattya es kéuansága serent iozanon élyenec.
Miert
kedig hogy tudom, hogy te kegyelmet, nemes vram, Az WR Istennec
Iáuénec tiszta szeretõie: Enis akarom ez irassal te
kegyelmennec az én io akaratomat es szereteemet meg
ielenténi, es te kegyelmed neue alat kibochatani. Ketein
ezokaert te kegyelmedet, hogy te kegyelmet ió neué vegye: es hr
szinée tiszta magyarságal irua ninchen, te kegyelmet
meg bochassa: [p 0004] Mert iol tudgya te kegyelmet, hogy
nyeluem szerént szász vagyoc, es eszt é
keueset tizenhat esztendeig tanultam. Az WR Isten te
kegyelmedet az igaz hitben meg tarcha. Amen.
AZ ISZONYOSAGOS
GONOSSAGROL, à Reszegségrõl es Tobzodásrol.
PÉSONAE. ANTAL. DEMETER. I. RESZ.
A Részegségrõl es
Tobzodásrol az embereknec lelke nagy kárt val Mert ezec az
embert mindenféle ondoc bûnbe es gonosságba eytic: A lelket
eluesztic, és az Istentö+l elszakasztuán õrec
karhozattra viszic. [p 0005] Demeter : Las las hol
ballag az én régi paitarsom: Bezzec soc ideie annac, hogy
nem lattalac: Isten adgyon ió napot. Antal : Fogagy
Isten ió Demeter: Mint vagy? Iobban vala dolgod, mikor ez
elmult idõbe szembe vallánc egymással: Mert ackor
szép szined vala, io ruhaid valanac: de mostan, mint
én latom, beteges vagy: mert szined aszt mutattya: igen
rontzosis vagy, valamint vagyon dolgot. Demet. : Tudgya
veszé0l hol iártam mind. Pokol tarsaságba elegyûltem
vala, azoc kõzet meg szokám à borr italt, es amiat mind
egé0sségemet, mind pénzemet, mind ruhamat elkõltém es
eluesztém. Imar à szokás természeté vált
benné, nehezen hagyhatom el immar. Ant. : Mi dolog ió
Demeter, hogy à gonosz társaságnac annyéra engettél?
hiszem inkáb kellet volna engedned az WR Isten
parancholattyánac, hogy nem mint à te társaságodnac.
Demet. : Michoda parancholattyanac? Ingyé sem tudõ, ha
vagyon az Istennec valami igiie auagy parancholattya: Mert én
nem hallottam. Ant. : Né iártálè á predicaciora, ahol
az Istennec igiiét predicalyåc
Bezec ha oda mentél volna,
vay ki szépen meg tanultat volna, miképpen [p 0006] kel az
embernec Isteni félembe tisztán es iozanul élni. Dem.
: Patuar tudgya: Nám aszt mõdgyåc à Képmutatóc, hogy
à mostani predicatoroc chac testi gyõnyõrûséget, es
mindé bûnre valo szabadságot predicálnac. Ant. :
Nem igazat mondnac. Mert, ió demeter, ím látod, hogy
egésségem vagyon, ió ruhaim vadnac, pénzemis vagyon:
Eszt senkinecnem kõszenem, ha nem chac az WR Isten
igeiénec es à mostani predicatoroknac. Nem szoloc most
à tõb haszõrol, hogy tudom az én Istéemet
szolgálnom, es igazan õ néki kõnyõrgenem. De te, ió
Demeter lássad mint vagy: Marhádat à Részegség
miat eluesztõtted: Egésséged elueszet, Lelket
sinchen helyén: Talam vagyon fél esztendeie, hogy egy
miattyàkat nem mondottál szûuedbõl: hogy élhetz
tahát? Félec hogy gonoszul vagyon dolgot, es hogy
készen elkárhosztál. Demet. : Mint én hallom,
ió Antal, någy eszre fogtad magadat: Nám ezelõt vgyan
ió paytarsom valál, es à bort kedueled vala, miképen hogy
énois igen szeretém: Mi ocka ezokaért annac, hogy most
oly nagy mértékletességre fogtad magadat? Ant. : Bezzec
nagy ocka vagyon ennec. Mert az Istennec igiiebõl [p 0007]
hallottam es tanultà, mely igen nagy gonosság legyen à
részegség es a tobzódás, Es mely igen gyûlõlye az
WR Isten. Hogy kedig igen gyûlõlye è gonosságopokat,
à szent lélec bõuen meg mutattya es meg ielenti à
szent irásba: Kiualtképen Sodomånac es Gomorránac
elszûlyesztessénec [!] rettenetes példaiába. Mert
mikor à szent Ezekiel propheta elõ szamlálya cap. 16.
az okokat, es å bûneket, melyekért az WR Isten è
városokat elsûlyesztõtte, legelõszetis è
gonosságrol emlekezic: Mert eszt mondgya: A te hugodnac
Sodománac bûnei ezec: Tobzódas, mindenféle eledelnec
felõttevalosága, Morálas es hiuolkodás. &c. Mert ez nyiluan
valo dolog, melyrõl mindé emberis bizonságot vehet, hogy
mikor az ember à tobzodásnac miatta meg tõlt, es meg
részegedet, hogy ackor az õrdeg kõnyen gyõzedelmet
vehet rayta, es mindenféle éktelensé0gbe es gonosságba
eytheti: holot io zonkorába soha eszt nem mûuelhetneie
Dime. : Imè, ió Antal, errõl soha nem gondolkottam: De
kérlec, mondmeg ennékem, mint legyen ez? Ant. : Igy
lészen. Mikor az õrdõg az embert borral, auagy egyéb
erõs itallal meg foghattya, osztan meg dulya [p 0008] à
feyét, es eluészen minden értelmet es okosságot
belõle, es az embert tiszta bolonda tészi: Annakutána
chufolya, iátzodtattya, es egyic faytalanságbol másikba
keueri Mert e féle meg részegedet ember az õrdeg rabia es
tulaydona: Es miuel hogy az WR Isten immár nem õ Istene,
gondot sem visel rea: az õrdeg minden kéuansága
szerént chelekedic véle. Demet. : Antal atyamfia, nagy
dolgokat beszé0lesz: Tahat mint én hallom az Isten
nem volna az Részegeseknec Istene? Ant. : Io
Demeter, nyiluan nagy dolog, kit beszéllec: Es nyiluan
hidgyed, hogy ninch kûlemben mint mondom. hogy kedig az Isten
è fele meg ré0szegedet embernec ne legyen Istene, meg
mondgya szent Pál. Gallat: 5 E helyen szent Pál kemény
beszéddel a részegeseket kirekeszti az Istennec
orszagabol. Igy szól à szent Ozeas prophatais cap.
4. Hogy å borr elvészi az embertõl å szûuet.
Mikor à szûw az embertõl eluétetet, mochoda àzutån
az ember? hanem chac egy darab huss, s ké0t szõm, kit az
õrdeg meg szálot, kit az õrdeg bir, hordoz, es oda
vonsza, asztis mûuelteti vé0le, å mit õ
szeret, es à mibe õ gyõnyõrkedic. A fele tõrsec à
mit mer gondolni, es à mit az õrdeg szûuébe ád, megis
meri miuelni. Eszt nyiluan lattyuc igaznac lenni à
Sodomabelieknec példaiába, kic olyan faytalanságba es
bûnbe essénec, hogy még à természetnec
rendelésétis meg máslâc, es az ebbeckel egy
tarsaságba magokat elegyûtéc, oly bûneckel magokat meg
terheluén, kikrõl à szent lélec szégyenli
szóltát, Gene. 18. Rom. 1. E kedig egyebûnnen nem, hanem
chac à lakásbol es tobzodásbol szarmazéc, miképen á
szent Ezekiel propheta mondåsbol eleb meg halloc.
DEMET. : E rettenetes dolgokat ez elõt valo idõkbo nem
tudtat, ió attyamfia Antal: Mert semmit nem hallottam
effélékrõl, hogy beszélettél volna: Mert igaz igy
szereted vala à bort mint én, es az egyéb tarsaság.
ANT. : Szánya az Isten, énis à tû ledér tzéhetekbe
valéc: De håla legyé most az WR Isténec, ki à iambor
predicatoroc altal, az õ igeiuel meg szabaditot engemet è
gonosz tzébõl, es hozot az õ szent igassagánac
ismeretire, hogy tudom immár, mint élyec, es mint
tisztelyem õtet. DEME. : Mi õrdeg kiszteti
tahát à képmutatokat hogy eszt kialtyac, hogy è mostani
predicatoroc chac lakásra, es testi gyõnyõrûségre es
szabatságra tanittyà [p 0010] az embereket: holot te, ió
Antal, oly ieles dolgokat tanultal õ tõlec? ANT. : Had
szólyanac à képmutatóc: De nyiluà valo dolog, hogy ebbe
nem igazat mondnac. Mert à iámbor keresztyén predicatoroc
vgy tanitnac, hogy à szenuedettesség, es à mértékletes
elet oly igen szûgség az embernec, mint az étel es
ital, az õ testénec taplalasara. Es ne talamtán iob
vólna, hogy egi haboruság miat egynihánszor elueszne
mind à fõlden valo, hogy nem mint olyan bõseg volna, Mert
aképen szelidségbe es alazatoss1gba maradnánc, es az
WR Istérõl meg emlekõznénc: hollot kûlemben õtet mind
elfeleyttyûc, mindé iótétéuel egyetembe, mint Esaias is
mõdgya cap. 5. Iay azoknac, kic reggel fen vadnac, hogy ûzzéc
à részé0séget. es kic mind éyelic mulatnac, hogy à
borrtól meg heuûlyenec. Es az õ lakodalmokba hegedõ, lant,
dob, síp es borr vagyon: De az WRnac dolgát nem låttyác,
es az õ kezénec chelekedetit nem tekintic. ezokaért igaz1n
itíluén, iob à szerenchetlenség, à ió
szerenchén1l, es ió lakásnál: Minec okaértis az
Apostoloc õruendesztenec à keresztes à nyõoruság
alat, es mind beszéddel, s mind példaiockal tanitottac
[p 0011] minket, hogy nagy õrem gyanàt tarchuc, mikor
mindenfele nyomõruságba es ké0sértetbe esûnc: mert õc
iol tuttác, minec ió à kereszt, es à haboruság
szenuedés Vgyan ezét mõdgya Salomon is Eccl. 7: Iob à
gyászlásnac hazához menni, mint à korchma házhoz: Mert
imit eszébe vészi az ember, hogy minden embernec meg
kel halni. DEMET. : Ió Antal, szokotlan dolgot
besz1lesz én elõttem: Nem fér feyembe. ANT. :
Ió Demeter nem choda ez, hogy nem fér feyedbe: Mert olyan az
emberi okoskodás: Nyi:luan eszt mondgya, es eszt itili
hogy az én beszédem, mely nem enyim vgyan, hanem az
Istenè, hazugság. De ved eszedbe, hogy az Wr Istennec
Igiie oly természetû, hogy mindenkor az emberi
okossággal viaskodic, es semmi helt né hagy, sem ad
annac, à mit az okossag talál es forgot. az emberi
okosságnac itileti eszt mondgya: Bodogoc azoc, kic
vigadnac, es keduec szerént élnec: Inkab siet ezokáert
à korchomahazhosz, hogy nem mint à gyászlásnac
hazához Ez ellen kedig Christus WRunc Salamonnal eszt
mondgya: hogy azoc bodogoc, kic keserûseget szenuednec
&c. Ved eszedbe ezokáert [p 0012] mely igen veszedelmes
dolog az WR Istennec Igiiét az emberi okosság szerént
mértékleni, miuel hogy eképen egymással ellenkednec. A
korchõån es egyéb lakodalmokba elfeleyti az ember mindé
szegénségét es nyaualyát. A ki kedig nyaualyaiát es
minden gyõtrelmét elfeleyti, ez nem kialt az Istenhõz,
segétsegûl sem hiyia az Istent. Ezért mondom, hogy
iob à bánatnac hazához mé0nni, à hól bankodic az ember, es
halálåt eszébe vészi: Mert ot semmit nem låt,
hanem chac keserûseget es szomoruságot. Mert az
ember emlekesztetic ot az Istennec itiletirõl, es meg
gondolya mi iõuendõ ez vilagnac vakságára. E végreir
végeszte az WR Isten, hogy az emberre vesse à
keresztet, hogy elne hidgye magát, eléb se mennyen à
gonosságba: hanem engedni tanulyan az Isten igeiénec, nem
kõuetuén à régi Adámnac indulattyát mint szent Pális
mondgya: 1. Corinth. 1. Mikor è világ bõlchességét nem
ismernéie, meg sem fokhatnaia: tetzet az Istennec, hogy az
esztelenség, az az, à keresztnec predicacio altal
iduezitene à hiuõket. mert à régi Adam természet
szerént dõ'yes, sokat tulaydonit magánac, es [p 0013]
igen gyõnyõrkedic à gazdagságba, vigan lételbe es
tobzodásba. Egyébre õ né igen visel gondot, hanem
miképen magát szépen teretgethesse&c. Az Isten
ezokaért eszt e módot es eszkõszt találta hozza,
hogy meg alászhassa, gyõtri õtet nyomorusággal,
bánattal, keserûségel, es minden képen gyõtri. Touabba
eleybe hánnya à szent lélec az õ intésit, es
mindenképen kõrûlforgódic, hogy az igaz vtra vigye.
DEMET. : Tahát az Istennec nagy gondgya vagyon reanc: En
kedig mind aszt tartottam, hogy mindenec chac egy
terténnetbõl lesznec raytunc. ANT. : Olyan nagy
vakságba éltec minnyaian: Mert né halgattyátoc å mennyei
tudománt, az WR Isténec szent igiiét. De ved eszedbe
masodszor, hogy à régi Adà, az az, Az embernec teste
es természete, mely még meg nem máslatot es à szét
Lélec altal meg nem vyult, nem chac dõlyes es keuély, hanem
igen gyarlois. Ezokáert nem szûkség, hogy á tettût
beolchac a kõdmenbe: mert anekûlis chac kõnyen meg terem
benne. azonképen a ki az õ testét borral meg tõlti, nem
mûuel egyebet, hanem az óltatlan mészre vizet tõlt, es
à tûzbe olayt, hogy inkáb meg geryiedgyen es égien.
[p 0014] Miuel hogy tudgyuc ezokáert à mi testûnknec es
természetûnknec gonosságát, tartozunc véle, hogy meg
zabolázzuc, es ostor alat tarchuc, megis sarkanttyuzuc,
eledelébeis eluonyunc es el szakaszszunc, hogy ne
emelkedgyéc, à lélec ellen se tamadgyon fel. Mert miuel
erõsb à test, anyéual erõtléb à lélec. Mikor à test
meg geryied, es az õ keuàsagos szabadságba
szalathat, ackor à lelec ala nyomottatic, es meg
gyõzetetic. Viszontac, mikor à test meg ehnyités altal
meg alásztatic: ackor iol vagyon a léleknec dolga,
gyõzedelmet es diadalmot veszen. DEMET. : Vagyonc
arrol valami irás, hogy igy viafkodnac egy más ellen á test,
s à lé0lec? ANT. : Vagyon: Mert szent pál errõl
bõué szól, Gallat. 5. cap: Ot meg mondgya, hogy két
halálos ellenség à Test, s å Lélec, kic szûnetlen
egymással viaskodnac, soha sem békélnec meg
egymással, hanemha egyic telyességel eluész à halál
miat. Mikor kodig [!] à test erõs, ackor à lélec meg
lankad, es erõtlennè lészen. Ackor veszen kedig à
lélec gyõzedelmet, mikor àTest erõtlen, es meg vayut.
Ide, es ehõz valo az igaz bõyt, melyel à Szentekis
bõyteltetnec: Erre nésztec: Mert iól tuttác, hogy à
keresztyéni [p 0015] élet è vilagba nem egyéb, hanéchac
gyõtrelem, es õrekè valo viaskodas. Iob. 7. Eképen
szól szént Pális. 2. Corinth 12. Mikor erõtlen
vagyoc, érch, Lélec szerént: Mert az erõsség
erõtlenségnec altala lészen erõsb, Ezokáert
dichõkõdem az én erõtléségembe, hogy én bennem
lakiéc à Christus Iesusnac ereye. Hallodè Demetter mit
szól szent Pál è dolog felõl? DEMET. : Iol
hallõ. Ha eképen tanitnac è mostani predicatoroc, bizony
dichirem predicalàsokat es tudományokat. MOndhatlan igen iól
vetted eszedbe tanitásokat. De, ió attyàfia Antal, mi
oka ennec, hogy oly keuesen vadnac, kic így szólnánac à
bõytrõl, mint te? Mert egy nyihàyat hallottam immar, ki
keresztyénec mondotta magát. olyanokatis hallottam, kic
igen kérkesznec vala, hogy õc az Euangeliomot mindennap
halyác: mayd esztis meric valamondani, hogy vgyan iól
értic: De azoc nem igy szólnac vala à iólakásról, à
borr italrol, à keresztrõl es à bõytrõl. Mert à mint
en beszédekbõl megiértém, gyûlõlic vala à bõytet,
es á iozonságot mayt bûnnec itilic vala: Esztis latám
hogy azokat, kic iozanõ es mé0rtékletessen kezdnec vala
élni, [p 0016] meg chufolác, es meuetic vala õket. ANT.
: Iay, Iay azoknac: Nyiluan hidgyed Demeter, hogy azoc soha
az WR Istennec Igiiét, à szent Euangeliomot, igåzán
nem hallottác, eszekbe sem võttéc: Mert az WR
Istennec igiie né arra tanit, hogy mi szeressûc
magunkat, es hogy á testnec keuánsága szerént
chelekedgyûnc: Mé0rt szent Pál nyiluán aszt mondgya,
Rom. viij. Ha à testnec keuansága szerént eltec
meghaltoc, érch, õrec halallal: Hané arra tanit, es aszt
adgya elõnkbe, hogy à mûnen testûnc å mi fõ
ellenségûnc, rakua gonosz kéuanságal es igyekezettel.
Ennec è gonosz ellenségnec elene mondottunc à
keresztségbe, es à mi feiedelmûnknec, à mi WRunc
Christus Iesusnac magunkat igirtûc es adtuc, megis
eskettûnc, hogy å mûnen testûknec ellene akarunc
álani, es õrec ellenség gyanant akaryiuc tartani,
akarattyát soha sem mûuelni. Vgyan fogattuc is eszt,
à keresztségnec fogadásába: Es Christus WRunkal
egyût à keresztfa alà áltunc, õ véle egyût meg
feszittetûnc, el is temettetûnc, hogy immár à mi
életûnc, nem testszerét valo élet, melnec készen
meg hóltunc, hanem Isten szerént, vy emberec, vy életbe
élûnc: Minec okáértis [p 0017] è Világnac ellene
monlottiunc, [!] es az õ feyedelménec, az õrdegne. En édes
Demeterem, eszt è draga dolgot nem hallottác à
kuaszoc, es az õrdegnec kolbászt, kic á bõytet, az
az, a iózan es mértékletes életet chufolyác es meg vtalyác
Miért hizelkednec igy az õ testeknec es azoc
kéuansaginac? Miert viselnec oly nagy gondot rea? Miert
hizlalyác oly igen? Hol gondolnac auagy chac etzer à
fogadásokról es eskesekrõl? hol forgattyác eszekbe,
mely igen meszsze elmentec legyen a mi é0des
Istenõnktõl? Mely igen elfeleytettéc à kõtést,
melyet tõttec az Istennel à Keresztségbe? Mert
lakodalmokba esnec, tobzodnac, dufkat isznac, es
mindenképen megtõltic magokat, mint ha à vilagiackal egy
tzébe auagy tarsasagba volnånac: mint ha è vilagnac
soha ellene nem mondotta volna: mint ha az Isten à
keresztieneket è Világtol soha elnem vålasztotta
volna: Iay, Iay è nagy vakságnac.
De euel meg ielentic,
hogy nem tudgyác mi legyen à Christus, es mi legyen à
keresztyén: De maga azért vgyan elsõc akarnac lenni:
igen kérkesznec az WR€£Istennec Euangeliomáual: mint ha
Christus WRunc álmábol [p 0018] mondotta vólna ez igiket,
es nem tudta volna mit mond, mikor eszt monda, Matth. 16.
Mar. 8. Luce. 9. A ki meg nem tagadgya magát, es gyûlõluén
az õ életét fél nem vészi az õ keresztét
magára: es engemet nem kõuet: nem mélto énhozzám: az én
Tanituanyom sem lehet: Latodé ió Déeter, mit mond CHristus
WRunc? Latodè mit keuán? DEMET. : Bezeg nem chufság?
Bezzeg mint én hallom másképen kel à iambor
keresztyénnec elni, mint én az én tarsasagommal edig
eltem. Mi nem à kereszt alat akartuc õtet kõuetni, hané
lágy párnákon ûluén, nagy palaszkockal, ió piros
borral, ió sûlt kapponnokal: De à mint én látom nem oda
Buda, nem. ANT. : Ved eszedbe, Demeter, mit Christus
Wrunc masut mond: Matth. 6. Senki két Wrat nem
szolgálhat. Nem szolgalhattoc az Istennec; es è
Vilagnac. Igy szól szent Pális, Rom. 12. Ne
chelekedgyetec è vilagnac hasonlatoságára. hanem mássà
legyetec, tû elmõteknec még vyulása altal, hogy probálni
tudgyátoc mi legyen Istennec à ió, à kellemetes es
tekéletes akarattya etc. Szent Pal eszt akaryia mondani:
Tû semmiképen meg nem probálhattyátoc az Istennec
akarattåt, [p 0019] nemis dichirhetitec, hanéha tûnné
magatokat meg tagadgyátoc, es el buchusztoc è világtól.
mert à világ értelme szerét valo iárás: õrdeg
szerént valo iárás. Mert è vilagnac fiai, õrdegnec
fiainac neuesztetnec az iråsba. Luce: 16. Ide valo immar
å szent Pál mõdása Tit. 2. holot miket arra ínt, hogy
eltagadgyuc az istételé életet, es è világi
kéuàságokat, es hogy ne chelekõdgyánc [!] à téstnec
eszessége sz4+erént, hogy az õ kéuàságát meg
mûuelnõiõc, Ro. 13.cap. Igy szól szét Ianosis, 1.
Ioan. 2. Fiatskaim, ne szeressétec è vilagot, se
aszt, à mi è vilagba vagyon: Mert minden, valami è vilagba
vagyon, tudni illic, mint à testnec, á szõmeknec
gyõnyõrkedésse, es à kazdagság miat valo
felfuualkodás, nem Istentõl vagyon DEMET. : Talám è
mondasoc, kiket mind szent Pálbol, s mind szent
Ianosbol elõ számláltál, nem minket néznec: hanem à
szerzeteseket, kic el buchusztac è világtól? ANT.
: Ved eszedbe magadat ió Demeter, es ne haritsad e
mondásokat egyébre valakire: mert az Isten néked, ha
keresztyéec vallod magadat, mondotta mind ezeket. Aszent
Apostoloc az õ irásokat à keresztyéneknec
kõzenségel írtác. Valaki ezokáert keresztyén akar
[p 0020] lenni, ez elbuchózéc e világtol: mert ninchen annac
immár ré0sze egyût e világal. Igy szól Christvs
Wrûc az Apostoloknac, Ioan: 15. Nem è vilagbol valoac vattoc:
Mert én kiuálasztattalac è világbol, es
helyhesztettelec tûtteket, hogy elmenuén soc
gyûmõlchet hozzatoc. Chodaképen vagyon kedig è mostani
ondoc idõbe å keresztyéneknec dolga. Mert nagy
bátporságba iáruan aszt vélic, es aszt tartyac,
hogy mind két válakon terhet viselhetnec, az az, hogy mind
Istennec, mind õrdegnec, s mind è vilagnac
szolgálhatnae: mely nyiluan lehetetlen dolog. mert az
Isten nem duplás szûuet, hanem ép ép szõuet
keuan: A duplas kedig meg nem maradhat õ elõtte: mint
szent Ianosis szól azoc folõl 1. Ioan. 4. E vilagiac:
Ezokaértis è vilagiákat beszélnec: E vilagis meg
halgattya õket. Tû kedig én szerelmes fiatskaim,
Istentõl valóc vattoc, és meg gyõsztétec az
Antichristust: Mert á ki tû bennetec vagyon, nagyob annál
mely è vilagba vagyon. Aféle kétfelõ sántálo
keresztyèeknec nyiluan még végre aszt mõdgyåc, mely
irua vagyon Apocalip. 3. Tudom à te chelekõdetet, hogy sem
hidec, sem hevv nem vagy: Vayha hideg auagy hevv [p 0021]
volnál: Miert kedig, hogy sem hideg, sem hevv né vagy,
hané chac meleg, kiuettlec es kipõklec az én szayambol.
Eszedbe ved azokaért, atyamfia Demeter, magadat, es iol meg
lasd, mint eled è világba életedet: mint elegyûlsz è
vilagieckal, kic nem ismeric az Istent: mint enyhited à te
testednec gonosz indulattyát. Mert ha aszt nem
enyhited, hanem borral es minden felõtte valosagal meg
hizlalod, es gyõngélttetõd, nyiluan hidgyed, hogy vgy
hordoz, hogy soha à ményorszagnac kapuiát meg nem
talalhatod. Mert iól hallottad touafel, hogy à test es az
egész emberi természet meg romlot, es mindenkor
gonoszra siet. Mikor ezokaert mindent eleget kapot: ackor
szabadon száguld, mint à déltzec ló. Ackor én édes
attyamfia Demeter, à lélec meg nyomoroszic, nem birhat, nem
chelekõdhettic, hanem telyességel meg erõtléûl es meg
hal Igy szól szent Pális: Rom. 6: cap. A bûnnec
sóldgya à halál. Latodè, hogy à bûn által tamad à
halál. DEM. : En édes Antalõ, ez elõt valo idõbe,
mikor egyût voltunc, gyakorta meg chufoltalac, es mind aszt
véltem, hogy igé antal á feyed: De kérlec meg bochass:
Ennekutánna nyiluan [p 0022] nagyobnac bõchûllec, es ne
Antal pytársom, hanem Antal vram leszen neued nalam: Mert
látom, hogy igen nagyra mentél immar. Bezzeg bolondul
chelekõttem én, hogy eddig è ledé0rsé0g vtan iårtam, à
pokol tarsasag kõzet. ANT. : Ió attyamfia Demeter,
szinte azon bolondságba eytet vala engemetis az õrdeg:
de hála legyen az WR Istennec, ki engemet az õ szent
igie altal meg vilagossitot: Azért eszt elme õ
Istonségénec es à mostani iámbor predicatoroknac
kõszszenõ. DEMET. : Mint én beszédetbõl
értem, ondoc álatnac kel à Bûnnec lenni az WR istennec
elõtte Ió vólna ezokaért ió Antal vram, meg érteni
embernec, honnan tamadgyon fõképen ez ondoc álot. ANT. :
A Bûn fõképen à tobzodásbol es felõtteualosågbol,
mint egy kút fõbõl támad: es egyic bûn à masikat
kõueti, es à soc bûnec egymásbol fûgnec, mint à
lántzba egymåsbol à szõmec: es soha egy bûn sints
egyedõl: miképpen soc peldakbol a szent irásba meg
láthatni. Exo. 32. ott à szent iras eszt mondgya az
Izrael fiai felõl, hogy mikor immar az Istentõl
elszakattac volna, es leûltec volna, hogy tobzódánnac, es
iól laknánac: mindiárást felkõltec, hogy [p 0023]
tombolnánac es iátzodnánac. Nézetze mint származic egyic
rútság à másikbol. De nem kel igen meszûnen példat
keresni, auagy hozni: Latyuc minden nap szõmûnc
élõt, mint vakittya meg az embereket à részegség, es
à tobzódás: mint vesztic el à miat, mind lelkeket, mind
testeket: mind tisztességeket, s mind marhayokat: mint
mayd iobbà meg hallod. De mind az altal à soc duska italnac,
à soc regelésnec, ninchen semmi vége: el sem hadgyác,
míg bõuen, vgyan bõuen reaioc hozzác az Istennec
haragiát, ki elueszti à fõldet, es tûzel meg
oluaszttya, mint régéte az õzen vizzel eluesztõte,
vgyan ezen bûnekért. Mert Christus Wrunc, Matth. 24. Luce.
17. eszt mondotta, hogy az vtolso idõ hasonlatós
lészen az õzen víz elõt valo idõhõz: Mert ackoris
õttec, ittac, tobzóttac: minden képen épittettec es
plantáltac: hazassodtac chac testi keuánságbol, s' nem az
WR Istennec rendelésénec módgya szerént &c. Miuel
hogy ezokaért mostanis sz49inte ezen bûneket látyuc,
bõuè bõuen kedig, annyéra, hogy soc képen meg haladgya
è mostani idõ amaszt: mit remélhetz, mit várhatz,
hanem chac azon bûntetest, à melyel regente bûntette
[p 0024] az elsõ vilagot. nagyobokatis annál, 2 Pet3. Ebbe
nyiluan egyéb nem lészen. Mert amà régi Isten, a
Iesus Christus, ki õrektõl fogua valo Isten, Heb. 13:
õ mondotta ezeket. Lucë1. &c. DEMET. : Mely rettenetes
bûn legyen à részegség es à tobzodås meg ielented
enné0kem bész1ddel: De kérlec vagyonè valahol az irasba
példa rola? ANT. : Vgyan ezent mutattyác mind à szent
irás s' mind egyéb pogán irasokis kûlemb kûlembféle
példakba. Az igaz egy orába felfedezè, kit annakelõtte hat
száz esztendõ nè mûuelhetet, mikor borrt nem iuéc,
Gen. 6. A' részegség meg chala amá iámbor Loth
pptriarkhát, es ondoc bûnbe eytè, kit annak elõtte Sodoma
minden gonosságáual soc eszténdeig meg nem chalhatà.
Nem de a borr viueté nagy Alexandert erre, hogy az õ
szerelmes barattyát Clitust meg õlneie, melyert annac
elõtte kész volt volna életétis elueszteni. Ez
rettéetes dolog kedig, hogy az, ki è széles vilagot meg
gyõszte es meg haytotta vala, a borrtol meg
gyõzettettéc. Vgyan azért mondgya à Darius kiraly
komornikia, 3: Esd. 3. hogy egy álatba erõ, álat à bor.
Vgyan ezért mondgya Esaias [p 0025] cap. 5. Iay tûnéktec,
kic borr italba hõsec vattoc. DEMET. : Nám à borr
Isténec teremtet álattya: hiszem az Istennec minden
teremtet álati ióc: Miért hogy tahát oly igen nagy
gonosság à borr ital? ANT. : Iól mondod: A borr
Istennec teremtet álattya: de az emberec oly igen
viszszafordultac, hogy az Istennec leg iob teremtet
álattyáual mentõl gonozban élnec. Né szidalmazza
ezokaért senki, sem kárhosztattya à borr italt: hanem
à borral valo szertelen életét, aszt
kárhosztatom. Mert aszt kárhosztattya à szent
írás. a borr kedig az Istennec bõlchessége altal
teremtetet oruosságul à testnec, hogy à testet
táplalya. A borris meg mûueli, mikor õtet az ember
mértékletesen es nem torkoso iszsza. I képen
szent Pális tanittya Timotheust, 1. Timoth. 5. hogy à
viztõl magát meg tartosztassa es alkolmasson bort
igyéc, az õ erõtlen gyomraért, es gyakran valo
betegségeért. A felõtte valo kedig, tiszta méreg es
halál, Eccles. 31. cap. Ezokaért nem az Istennec teremtet
álattyába vagyon à gonosság, auagy à bûn hanem aual valo
gonoszul életb vagyon, à telhetettlen es
elégtelenségbe. a nap azért nem gonosz, hogy sokan à
poganoc kõzet [p 0026] saszt imadgyác, es báluánt
chinalnac belõle: Az arany nem azért gonosz, hogy sokan
lopóc es oruoc lesznec miatta, es sokan
felakasztatnac. A mezõi virag né azért méreg hogy à
Póc mérgeszi belõle. A tisztáknac mi8dé álat
tiszta: Es minden álat olyanáua lészen. à minémû
az, à ki véle él. A fertelmeseknec semmi ninchen
tiszta, mint szent Pál szól. Tit. 1. DEMET. :
Hála legyen az õrec WR Istennec, hogy è mai szent
vasarnapõ hozzád találkosztam: Tudom hogy à
tarsaság eddig tiszeris meg keresset: Õc nyiluan
most à boron vadnac, ot déseln1c. de miert hogy immar
halottam à te édes beszédedbõl, szeretõ Antal
vram, mely igen iszonyosagos gonosság legyen à
részegség es tobzodás, bizõy én à borra nem megyec:
hanem haza megyec, es lefekszem: Holnap az Isten
akarattyábol felkelec, es veled à predicaciora megyec: A
predicacio vtan ismet hozzád megyec, ha meg nem bántatnál
véle, es tanulnéc tõled: mert nyiluan eszembe võttem,
hogy à szét lélec WR Isten szól ki belõled.
ANTAL. : Vgy vgy szeretõ attyamfia Demeter, Ió vtba vagy
immar. Igé konyoreggy az Wr Istennec, hogy az õ szent
lelkéuel latogasson meg, hogy az õ [p 0027] szent
igasságat meg érthessed, En kedig õrûlec annac, hogy
annyéra fogt raytat az WR Isténec beszéde: e héten
mindennap iõy hozzam, es iobban addom elõdbe, az WR
Istennec ayandékábol, mely igen nagy gonodsság legyen à
részegség es à tobzodás, es minémû károc
származzanac belõle. Most az WR Isten tarchon meg, ió
attyamfia Demeter, es erõsitsen az õ szent lelkéuel,
az vyonnà meg ismert igasságba. DEMET. : Amen. Az WR
Isten fizesse kegyelménec, szeretõ Antal vrà, es
tarcha meg kegyelmedet minden ióba: Ayanlom szolgalatomat
kegyelménec.
2. RESZ
HOgy à Tobzódas es à
Részekség az embernec lelkét eluesztuén,testétis
elueszti, es kûlemc [!] kûlemb fele betegségeknec, es
idõtlen halálnac, oka.
ANTAL. : Isten adgyon ió
napot, attyamfia Demetter: Ott valålè à predicacion?
DEMETER. : Isten fogadgya kegyelmednec, ió Antal vram:
Aszt kérdi kegyelmet, [!] ha a predicacion vóltam? Hogy nem
vóltam volna? chac alég gyõzém várni, hogy meg virradgyon,
hogy oda ményec. ANT. : Nó0, mint tetzé0c? [p 0028]
DEMET. : Kinec nem tetzenéc è iambor predicatornac
tanitása? hanem annac ki nem akarna iduezûlni, ANT. :
Meltan szidalmazzåkè à Barátoc es az egyéb képmutatóc
è predicatorokat? DEMET. : Nyiluán méltattlan. De
szegényec nem értic, miképen hogy énis ez elõt sem
hallottam, sem értetté. De had iaryianac: meg talalyåc à
vermet, à houa sietnec. Kérlec tégedet, ió Antal vram,
tégy eleget igíretednec: Mert tudod, hogy tegnap meg igirted,
hogy mais tanitasz. ANT. : Õremest meg mûuelem:
Legyen az WR Istennec hála, meg szenteltûc tegnap à
vasarnapot az WR Istennec beszédiuel: Mais eszt
mûuelyûc hétfén. Ier attyamfia Demetter, illyûc mind
eszt è hetet az WRnac: Nám az Izraelfiaiis haromszor
minden esztendõbe fel mentec Ierusalembe, es egy
egész hétic mind ot marattac, es az WRnac innepet
szenteltec, vgy mentec azutan haza. Miis aszt
mûuelyûc: Gyûlyûnc mindennap à predicacio vtan egybe, es
szólyunc az WR Istennec igiic felõl: es kiualtképen
szolyunc è mostani idõnec gonosságirol, fõképen à
tóbzodàsrol es à részegségrõl, hogy è rettenetes
gonosságoktol meg tudgyuc magunkat oltalmazni. [p 0029]
DEMET. : En édes Antal vram, soha keduesb dolgot nem adhátz
elõmbe: Kérlec ezokaért, kezdgy hoza, es mondmeg ennékem,
michoda tõb kárt teszen à tobzodas es à
részegség: Mert tegnap nágy bõlchen meg mondát,
miképen meg õli à részegség az embernec lelkét, es
mely igen nagy lelki nyomorusågba eyti az embert. ANT. :
Hidgyed ió attyamfia Demeter, hogy à tobzodás es à
részegség az embernec lelkét eluesztuén, testétis
elueszti, es kûlemb kûlemb féle betegségeknec,
idõtlen halálnakis oka. Bizonyába mondom, hogy ha Isten nem
vólnais, sem bûn, sem bûtettés, sem õrec karhozát,
még is meg kellene az embernec magát kemileni, hogy anyéra
borral meg né terhelnéie magát. Mert è nyiluan valo dolog,
hogy à tobzodåssal, es à részegséggel az egész
természet meg rontatic. Abbol iõ à nyaualyas es
idõttlen vénség: Abbol iõ à fõnec
eszueszése es szédelgésse: Abbol lesznec
à kõnyuezõ es pechenes szõmec: A bûdes leheleté0c
es fekete fogac, A fayo es nem emésztõ gyomor
Areszketõ kezec, A víz kórság, à kõszuén
minden testébe, A colica es bélnec poklossága, Az olayal
származo es turos lábac [p 0030] Reuideden: Minden
betegségec à fõlette valo ételbõl es italbol
szarmaznac. Mert miképen hogy à mértékletes élet à
mentõl iobic oruofság, mint à tudos emberes, es minnyaian az
oruos Doctoroc mondgyác: azonképén à tobzódas leg
ártalmasb dolog, mely meg ronttya à természetet, es az
embernec életét meg reuideti. Honnan vagyon az, hogy mikoc [!]
most egy hatuan esztendõs embert látunc, hogy vgy
tõrédet, vgy fõyodot meg, mint ha egy holnapig az
akasztofán fûgget volna, ninché sémi erõie,
telyefségel meg górbedet? Là mely tzinterem szinû vagy
te, ió attyamfia Demeter, mely igé ràtzos az ortzád, vgyan
discantot írhatnánac rea: la mint eset be mind à két
szõmed, maga alég vagy huszonkét esztendõs
ember: Valyon honnét vagyon ez? Nemde innét vagyõè, hogy
iffiuságtokba mindenitec az õ természetit à nagy
tobzodással még tõrtte, es meg foytotta? Mert tekinch chac
a korchoma, auagy egyéb lakodalomnac hazához, lásd meg chac
mit mûuelnec az emberec: Nám vgy isznac, mint ha átockal
parancholtác volna nekiec: meg kel halnyioc. DEMETER. :
Nyiluan igen igazat beszélesz. En nyiluan [p 0031] mind
erõmet, s' mind egéss1gemet eluesztém è hituan
tobzódas miat: Szánya az élõ WR Isten. De ió Antal
vram, vadnac azétt mostis szép vén emberec. ANT. :
Valahol egymaga biro szép vén embert latz, kerd meg tõle,
miképen iutot olyan nemes vénséghõz: Nyiluan aszt
feleli, hogy alkolmas munkáual, es ió lakásba vagyon minden
mesterség, es minden igyekezet, elanyéra, hogy az
embereknec zúg à fûlec belé, hogy kõnyuez à szõmec,
hogy dedereg az ayakoc, és hogy telyességel elbolondulnac:
Bezzeg nyaualyasságos emberec ezec, kic ez ondoc
szertelenségbe estenec. Mert nyiluan nyaualyás dolog
ez, es annac, à ki eszebe veheti, elég rettenetes, hogy
eféle részegeseknec ninchen nagyob ellenségec, mint
tulaydon õmagoc: Mert õ magoc magokat meg õlic. Ha egyéb
volna valaki, ki õket meg akarnaia õlni, vay mint
kergetnéiéc aszt? Talain soc országokat meg iárnác
azért. Eszt kedig az õ fõ ellenséget, à bó0rrt, es az
õnen testétnem gyûlõlic, nem kergetic, nem bûntetic:
hanem még hizelkednec né0ki, vntalan tõltic [p 0032] is
terõlgetic: ó nagy bolondság. DEMET. : Enis vallom,
hogy ennél nagyob bolõdság ninchen. ANT. : Nyiluan
hiszem hogy efféliekbe tiz kõzet sem hal egy meg igaz es
természetszerént valo halållal. Mert ha igaz meg né
halnac ackor, mikor részegec, es mikor à borrtól mé0g
dûhõttec: azért vgyan à termeszetet meg rontottac,
eluesztettec, és à borral készé bényeltéc a pókot,
melyel meg kel halnioc. Mikor az vtán meg halnac, nem kûlemb,
mint hsa fegyuerrel õltéc volna meg magokat: Mint adhatnac
számot az Isten elõt?
Igy szól à Iesus
Sirakhis, cap. 38: Mindenféle éteckel meg ne tõlch magadat,
mohon se egyél: Mert à mohság betegséget nenz, es à
meg elégethetetlen tobzodo socféle faydalmat szenued.
Innen vagyon amà kõz mondásis, hogy tõbben halnac az
iuekbe es kupába, hogy nem mint à folyo vizbe. Item: Tõbben
õlmeg à Bakhus, hogy nem à Mars.
Ide valo à Salamõ kiraly
mõdasais, Prouerb. 23. cap. Kinél vagyon à Iay? Kinél
vagyon à bánat? Kinél à versengéssec? Kinél à
panaszolkodásoc? Kinél az oknékûl valo sebec? Kinél
à pechenes szõmec? Mondom azoknál, [p 0033] à kic à
korchomán heuernec: Es azoknál kic duskát isznac. Ne nézd
à bornac verességét, es hogy à pohárbaolyan szépen
fénlic, kõnyen megyen bè, De végre meg mar, mint à kégyo,
es mérge meg hat, mint à Iaspis kégyoé. A te szõmeid
nézic az idegen aszszonyálatot, es á te szûued
viszszafordultakat beszél. Es olyan lész minc
[!] az, à ki à tenger kõzepibe aloszic: A uagy mint az,
å ki az árbosz fa teteién aloszic: Es eszt
mõdod: Meg ûtetec engemet: De nen fayt: Meg vettenec: De nem
érzettem. Nézetsze menye soc nyaualyát számlálya
elõ bõlch Salomon à részegségnec. DEMET : Minden
ember erõl bizonságo veszen, hogy így vagyon, à minte
beszélesz: Mi oka ezokaért ennec, hogy meg nem
iobbúlunc es más ember kárán nem tanulunc? ANT. : Az
Õrdeg ennec oka: Mert ez meg vakittya az embereket, es à bûn
altal meg fogia, es meg ketelezi õket, vgy annyéra, hogy
telyességel õ szolga lesznec, meg sem
szabadulhatna tõle. Mert latyuc, hogy sokan vadnac, kic
vgy isznac, hogy vgyan meg reszket à lélec testekbe,
es testec felfuualkodic, es chac meg nem szakadnac belè:
Esz kedig vitességnec terttyác. It sokan [p 0034]
vitességet nyernec, kic az elõt soha semmi
elléséggel szõmbe nem vóltac: es vgy haragosznac
à borra, hogy az ellen minden vitességeket meg akaryiác
mutatni. Valyon szegényec mit nyernec véle? DEMET. :
Nem sokat vgyan. ANT. : Nyiluan nem sokat. Mert nem
soc idõ mulua egyiket it haigálya à gradichon alà, à
masikot amot: Es à kic az itkezetbe vitézûl vittanac, es
ellenségõket meg gyõsztéc: azoc à borrtol meg
gyõzetetnec nagy szégyenségel. Mikor immar à borrtól
meg bolondultac, egy igen kichin okból õszue vesznec,
es egymást húzác, vonszác, vagdolyác, nem kûlemben
mint à fene es kegyetlen vad álatoc, el annyéra, hogy
egynyihanszor vgyan ot à helyen halua marad bennec: kiknec
lelkec egyenesen megyen à menyországon túl, amà kis
faluba, kinec Perdut neue. Ingyen sem emlitem à tõb
károkat, hogy egynyihányan chonkac bonkác es bénac
lesznec miatta, es kuldulásra iutnac: de nem chac
õmagoc, hanem mind feleségec s mind gyermekec. Vgyan
nékedis, attyamfia Demeter, elég marha marada attyáttól: De
hol vagyon immar? La mely igen rontzos vagy: Tizenkét matska
alég foghatna [p 0035] egy egered dolmányodba. DEMET. :
Mind oda vagyon: De mit tehetec nékie: Szûuem szerént
banom: Rût élet vgyan, à mint most beszédedbõl
eszembe vészem, à részegesseknec életec.
ANT. : De hogy nem rút? Nyeluek gyakran ezis terténic hogy à
borr ital vtán meg szalad à nyeluec, es olyant pottyantnac
ki, hogy mint magokat, s mind egyébeket, vélec egyetembe, nagy
nyaualyába es keserûségbe hoznac. Es olyant chachognac
olykor, kit iozonkoraba nagy kénzással sem vallottác volna
meg. Mert à borban szertelenség vagyon, semmit reytekbe
es titkon nem hágy: hanem az õunen gonosságátis meg
ielenti à borros, kérkeszic es dichõkedikis vé0le.
Ebbõl támadot amà kõzbeszéd: hogy à részegõc,
a bolondoc, es à gyermetskéc õremest igazat mondnac.
Nagy
kar ezokaért, es nagy veszedelem támad à
részegsegbõl, mint immár meg hallottad: Hól még az
egyéb rútság, hogy å részegõsec a disznockal
egy tarsasagba vadnac, sárba heuernec, az õnen
nadrágokat meg tõltic, es à fogokon mint à kányác altal
fotskandnac &c, Iay ondokság: Iay rútság Ha emberec
volnánac: tahát az emberi természetét, [p 0036] es annac
nemes voltát meg kellene kimileniec: holot az ember az Isteni
szõmelyére teremtetet legyen, miuel hogy
keresztyénec, es Isten fiai: maga ninch anyi értelem
bennec, menye egy ü9nõbe, auagy számárba vagyon.
Mert
eszt iól láttyuc, hogy ez oktalan álatoc, mikor eleget
ittac, elhadgyác, es ismet à gazda hazához térnec: De è
teremtet álatoknac szidalmazot, és meg vesztegetõi
tõbbet isznac szomiuság és
szûksé0gnelkûl, hogy nem mint szomiuságokba. Es
eképen tõb borrt vesitnec el, hogy nem mint szûkseg
volna. Azután chodalkozunc minnyaian, honnan legyen az, hogy oly
szûc à borr, hogy ol drága: Es nem vészûc
eszûnkbe, hogy eféle tobzodással hatzor tõb borr
kél el, hogy mint à szûkség keuannaia.
Kérlec, mit
félelnec az vtolso napon, mikor à borr, minden teremtet
álatockal ot lészen, es vádolya õket ebbõl, hogy
szidalmas kepen éltenec véle, s mind à tõb teremtet
álatockal? Mert iól látyuc, hogy sokan, mikor részegec,
medue természetûec, nekic diszno természetûec,
nemelyec kedig eb természetûec, es telyességel
õrdegecké lesznec: hogy à iåmbor iozan es szelid
erkõlchû [p 0037] ember inkáb keuánna à farkasockal
egyût lakni, hogy nem mint efféléckel.
Efféle chapoc nem
soc idõ mulua, miert hogy à nagy tobzodással
természeteket meg rontottác, es à nagy itallal
egésségeket eluésztettéc, elõ kullagnac, es ha meg
tekinted õket, tahát ortzåioc felpuffadot, mint egy felfut
hogy ac: es reuid lehelet miat futnac mint a vidrác: Az
idéttlen halált szõmec elõt láttyác, mert meg
foyttatnac. Mikor immar hertelen meg hóltac: mint à férgec
õrûlnec à testnec: igy õruendeznec az Õrdegõc à
léleknec. Mert mag vakultac à nagy tobzodás543nac miatta, es
meg bolondultac: Ezokáert penitenciat sé tarthatnac. Mert
gyakran igy essic az embernec halála, á mint annak elõte
volt élete. Azokaért kõzbeszédbe szoktac mondani: A
ki iól aránz iolis lõ az &c.
Igen panaszolkodnac az
emberec most arrol, hogy è mostani idõbe keuesset élnec
az emberec: De ki bûne, hogy oly szertelen mind ételel s
mind italal torkoskodnac: hogy egy esztendõbe tõb borrt
vesztnec el, hogy nen à mi attyainc õt auagy hat
esztendõbe: Semmiképen nem gyõzi à természet meg
emészteni. DEM. : Vay ki vac, es viszafordult è
világ, [p 0038] mint én látom. De ió Antal vram, ha
szinte ezeket meg beszéled è világi emberec elõtis,
nem fog semmit raytoc. ANT. : Had iáryion. Lássuc ki
bánnya meg: Bátor káros bankodgyéc. Leszé még az idõ,
hogy bõreckel fizetnec, noha most minden tanitást meg
vtålnac, es meg chufolnac. DEMET. : Am iáryianac: De
hálå legyen az Istennec, ki engemet meg szabaditot è
soc rutságbol. Isten tarcha meg kegyelmedet, ió Antal
vram. ANT. : Veled egyetembe, ió attyamfia Demetter.
A RESZEGSEGNEC ES TOBZOdásnac veszedelmes
vóltárol valo Dialogus
III. RESZ.
[p 0001] HOgy
nem chac à Lélec es a Test vész el à reszegség es
à tobzodás miat: Hanem mind à io hir new, mind á ió
erkõlch, s mind à szemérmesseg. &c
DEMETER. Isten
adgyon ió napot szeretõ Antal vrà: Meg bochassa
kegyelmed, mayd késtem egy keuesset, hogy nem szinte à
pradicacionac eleire iuttottam. ANTAL. En aszt hiszem
hogy ez estue à gonosz tarsasághoz találkosztál
volt, es azockal dõsõltél, es azért volt nehéz à feyed
hogy ma fel nem kelhettél: [p 0002] Nem így vala az elmult
két nap à beszéd kõsztûnc. DEMET. Aszt nem
mûueltem, nyiluà hidgyed Antal vrám: Mert è gonosságnac
véget vetettem. Vay ki iól iut à tegnapi beszéd
eszembe, hogy aszt mondát, hogy à részegesec meg
vakúlnac, es meg bolondulnac, hogy penitenciat né tarthatnac,
es nem imadkoszhatnac: hogy ittam volna tahat à gonosz
tarsasággal? ANT. Miert késtél tahát, hogy ideien
felnem iõttél? DEMET: Igazán meg mondom, ió Antal vram. Imé
az vtafogua, hogy az WR Isten adta, hogy szõmbe lõttem
velled, és hogy értettem oly drága dolgokat tõled, mely igen
rettenetes gonosság légyen à részegség: oly igen
irtozom à borr italtol: Ezokaertis è két nap chac etzer etzer
õttem ebédet. Reggel kedig hogy felkõtem, oly igé iól
uóltam, oly igé kõnyi, hogy én magamis chodalkosztà
Annakelõtte valo idõkbe, mikor à gonosz tarsasagal
estue duskat ittam, reggel oly igen gonoszul voltam, es à
feyem olyan volt mint egy fa bott: Most kedig, WR Istennec
hála, oly igen kõnyen voltam, mint ha vy ember volnéc.
Annakelõtte sem estue, sem reggel nem iutot az imadsag
eszembe: most kedig szûuem [p 0003] szerént
imatkoszhatom: Es ez ennec ocka, hogy mais idein fel nem
iõtté: Mert felkeluén, mindgyarást térdre esém, es
miert hogy oly nagy buzgossággal imádkozzám, eluéttetem
volt á harang szót. De ió Antal vram, aszt mondád
tegnap, hogy eszt ez egész hettet szentelyûc es
illyûc az WR Istennec: Kérlec ezokaért, meg ne
bántassál véle, szám áld elõttemm à tõb károkat,
kic lesznec á részegségbõl. ANT. Dichirtesséc
az WR Isten õreken õrecké, ki adta eszt az õ
szént lelke altal à te szûuedbe, hogy engõdnél az
õ szent igssagánac. Kérem az õ szent
felségét, az õ szent fianac, à mi Wrunc CHristus
Iesusnac altala, hogy erõsitsen tegedet az õ meg
ismert igasagába, es tarchon tiszta, iozan es szent
életbe: Amen. En kedig õremest mindenkor minden iora
tanitlac. Ved eszedbe ezokáért, ió attyámfia Demeter,
hogy nem chac à lélec es à test eluész
részegség, es à tobzódás miat: hanem mind à ió hir
new, mind a io erkõlch, s6 mind à szemérmesség, &c.
A poganoknac irasiba oluosuc, hogy à Philosophusoc,
maga azoc poganoc voltac, es chac à természet
okossagánac intésé Kõuettéc, eszt végesztéc:
hogy ni [p 0004] alkolmas, sem illic, hogy egy iàbor ember
felõtte valo borral meg terhelye magát, es meg
részegûlyen. Es effeleket õc mindé
tisztességtõl meg fosztottác: soha semmi
tisztességet reayoc nem bisztac. Mert iól láttác,
hogy abba, à ki részeges, semmi szemérem ninchen,
minden oknélkûl szól, ingyen sem gondolkodot à
dologrol, melyet végezni kel, sem eleit, sem kezepit, sé
végét meg nem forgatta, de mégis neki kákog. Es à mit egy
tikmony sûlt elõt meg mondot, arrol ingyen sem emlekezic.
mert à bortol meg veszet à feye, eltompult az elmeie:
ninchen semmi válogatas, auagy, ítilet feyébe. Mit
mondgyunc, chac egy darab hus s6 két szõme, tõke es
tõrsec, ha ez okaért à setésségnec fiai, à pogànoc,
kic az Istent nem ismertéc hanem chac à termeszet
okossagánac intése vtan éltec, eszt mûueltéc, hogy
à részegest tisztességes tisztet rea nem
bisztác: Menyeuel inkáb nékûnc kelléc aszt
mûuelnûnc, kic aual kérkeszûnc hogy à
vilagosságnac es Istennec fiai vagyunc? DEM. Mint én
eszembe vehettem, igen iamboroc vóltac à pogan bõlchec
Keues heia, hogy azokat elnem halottác, kic most igen
kérkestnec, hogy keresztyénec volnanac. [p 0005] ANT.
Vgyan elhallattác. Mert mit mûuelnec most az emberec, mind
nemes, mind városbeli, s6 mind falubeli: minyaian mondom mit
mûuelnec? Sockal kûlemben chelekednec mint à poganoc: Mert
ha valami tisztte feyedelmet valasztani kel: ottan à
nemes vraim eszt mondgyác: lér, valaszuc eszt: Mert
igen ió nyayas ember. Ha kérdic: Mibõl tudgyátoc? Ottà
eszt felelic. Mert minap oda mentûnc vala hazához: Bezzeg
ember modra tatta. Királi modra fézetet vala: Vgy hordata à
borrt, mint à vizet, elanyéra, hogy eyfelikoron mentûnc volt
haza: Bezzeg à társaság kõzét nékic nem iól tõttéc
volt fel az oculárt: mert à sárba estec egynehányan,
Nézetze, io attyà fia Demeter, eszt mondgyác, immár az
vraim nyayasságnac. Nyiluan à poganoc, mint Cicero, Zeno,
Socrates. &c. soha né dichirtéc volna aféle nyayaskodo
feyedelmet, sem annac, sem à tõbbinec nyayaskodását.
DEMET. Mely igen iól tudod à nemeseknec szokássát. En
szolgaltam õket: Igaz így beszélnec, mint kegyelmed
mondgya. ANT Nem chac à nemes vraim mûuelic eszt, hanem
szinte azonképen vagyon à városbelieknekis dogoc. Mert ha
egyût vadnac à választot [p 0006] emberec, ielesen à
borrhaznál (mert ot kel elõszer mind birot, s6 mind
polgart tenni) ismet mondgyác: No, kit tegyûnc biroa,
polgára, &c? Ha mégis valamely iozan kõsztec vagyon,
kinec még langaz az Istennec szent lelke valami keueset
szûuûbe, az eszt mondgya. Io vraim: Iertec tegyûc
eszt biroua, polgara &c, Mert iambor ember: Igasság
szeretõ: Io eszeis vagyõ: NNem felõtte haragos: Nem
akaratos, Iózan: Gonduiselõ: Gyakorta iár az egyhazhoz: Es
mindenkor hazánal talalyác &c. DEMET. Valyon mit felel à
tõbbi è ió tanachra? ANT. Mit felelnénec Meg meuetic es meg
chufolyác mõduan: Kuc Lourente: Bezzeg szépen találya. Eb
volna, ki aszt Biroua, auagy Polgára tennéie: Mert soha
egy pohar borrát sem láttuc: Osztan, felõtte igen
eszes: Soha senkihõz nem megyen: Senkiuel nem
nyaiaskodic: olyan mint à passer solitarius &c. De inkáb
eszt tegyûc biroua. Mert è ió ember, nyayas ember: Soha
nem maradhat hazánál: Mindéltic baratihoz megyen: Tegnapis
aszt értõtte volt, hogy egyût vagyûc, oda iõue
hozzàc, maga immar vachorált volt othon: es mayd tiz oraig mind
velûnc mulata. De még hazamenetis [p 0007] soha elnem
bochát vala: hanem beuûn hazahoz, liktariomot hozata: ió
piros bort hozzaia, vgy ereszte haza. Ma reggel vgyan ràtzos
vala az ortzaia, es boytos à feie beleie, mikor à piatzra
iõue Eszt tegyûc ezokaért biroua. DEMET. Valyon mit
itiltec volna à féle ember felõl à pogaoc, kikrõl ez
elõt emlekõzzél? ANT. Nyiluan efféle chapoc soha nem
dichirtéc vólna à poganoc: Soha semmi tisztess2eges
tisztet rea né bisztác volna. DEMET. Mit mûuelnec
tahat a falubeliec? ANT. Vgyan ezenképen vagyon à
falubelieknekis dolgoc. Azoc ha lelki pásztort kel
valasztani: Elõszer egybe gyûlnec, es mikor iól
laktac immár, hogy à soc kolbasznac bûze, á fokhagyma
es à bornac szaga altal verte feyeket, ackor elkezdic nagy
módol à plebanos valasztást: Io komaim kit valaszunc
plebanossa? ha oly vagyon kõzetec, kinec valaha
szûuébe fért az igasság, az eszt mondgya. Io
vraim: Minap it à szonszed faluba valéc, es tõrténec
reggel oda ionem, igaz hogy harangoznac vala: Bemenéc énis a
templumba, tahat nagy chédeszség vala á templomba, maga
soc iambor vala benne. Keués idõ mulua elkezde a plebanos
nagy szep lassan egy lelki éneket, [p 0008] es az
egész kõsség mind mõda véle, oly igé szep
egyenessen, mint ha chac egy ember mondanaia: Mert mint
értém, meg tanitotta volt õket annakelõtte reaia: Azutan
felméne à predicacio székre, bezzeg szépé predicala,
oly dolgokat halléc ot tõle, kiket soha annak elõtte nem
halottam. Ió vólna ezokaért, hogy aszt hoznoioc ide: auagy
mas iambort, ki olyan volna mint az. DEMET Fogadgyaè å tõbbi
eszt à ió intést, es io tanachot? ANT. Patuart
fogadgyác: Inkáb elene áluan meg chufolyác.
Minap ideki
egy faluba menté vala, tahat szinte az én gazdamhoz
gyûltec volt, ot kezdéc eszt è dolgot. De rutsag mint
pirongatnac vala egy iåmbort, ki olyan ió tanachot ád vala
nékic. DEMET. Kérlec mit mõdánac? ANT. Nám mondám:
chufolyác vala, eszt monduán: Ió, Bator: Igen tudod te. Mi
is ismeryûc aszt à papot, kit te beszélesz.
Minap miis betértûnc vala ot egy keuessè az egyházba:
tahat szinte ackor predikál. Nagy keménséggel eszt
monda, hogy az Isten haragia vagyon feyeken, es hogy az Isten
à poklot készitõtte effé0léknec, ha meg nem térnec.
Oly haragos szõmmel néz [p 0009] vala, mint ha reggel
mint tormat õt volna, es etzetet iyut volna reaia: Maga nem
igen nagy bûnt tõttec volt: Chac hogy né bûntettéc volt
meg az iffiakat, kic éyel tizenkét oráig valami fonoháznál
à leanyockal tomboltac volt, es egyéb aprolékot mûueltec
volt &c: Ki hozna ilyen papot ide? DEMET. De kérlec tégedet,
michoda tanáchot adnac vala õc? ANT. Õc eszt mõdác. E
napookba miis menntõnc vala egy szomszéd faluba, es ot
à torba iólakozánc: Tahát tisztes iambor volt à
plebanos, szép fodorhaiu, vig. Nem volt egyis
kõsztûnc, kire hat, auagy hét pohár borrt nem
kõszent volna: végre chac nem tántzra kõlt vala à
dolog: hazáhozis vûn az vtán bennûnc: még à pintzébeis
bé vit vala: vala még egy hordo borotskaia: talam volt hetuen
chap hely benne. Mert nem kimili az õuét: Vgy tarta, vgy, hogy
alég lattunc volt haza menni: Eszt hozzuc ezokaért: Mert ez
nem szid; sem dorgál minket: mert alég Predikal vagy
haromszor esztendeig &c. DEM. Vgyan è tanachot
kõuettékè? ANT. Vgyan chac ebbe marada à dolog: Mert
elmenénec à bolondoc, es ismet nagyob bolondot hozánac
kõzikbe, mint õmagoc [p 0010] valánac. Immar egy bolond
vezérli à masikat, es minnyaian egyût az õrdegnec
kûrtõibe esnec &c.
Eszt soha még à poganoc sem
mûueltéc volna: Mert hallottad touafel, hogy õc afelieket
minden tisztességes tisztbõl kiuettettéc, es vgy
tartottác, mint tisztesfége veszeteket. Még mostis
olaszországba aszt mûuelic az olaszoc, hogy ha
valaki õ kõzzûlec meg részegûl, annac az vtán
soha nem szabad egy tanachbais bemenni. Chac mi
keresztyénec bolondultunc anyéra meg, hogy à tobzodást
es à részegséget tisztefségnec tarttyuc: maga iól
tudgyuc, iól halyuc, hogy å szét Lélec iayt mond
azoknac, Esa. 5. cap.
Eszt mûueli ezokaért az WR
Isten raytunc, es így vér meg minlet ez ondõksággal.
Mert minékûnc adta az igasságot, eszt tamasztotta
elõnkbe, hogy à szerént élyûnc: Miert hogy kedig mi az
igasságot à hamisságba rekesztyûc, mint szent
Pál, Rom. 1. cap. mondgya: az Isten aszt engedi, hogy
efféle ondokságba es rutságba essûnc, hogy aszt
tarchuc tisztességnec, aszt szeressûc, kit
még å vac poganokis gyûlõltéc, es szidalmasztác
Ott álunc, látyuc à részeget, mosolgûc [p 0011] neki,
es halgattunc: maga keseruesen kelene sirnunc. Mert à mi
felebaratunknac, kit latûc, meg õli az õrdeg à bor által,
mind testét, s6 mind lelkét: mert szent Pál
szárazon ezeket kirekeszti mennyországbol, es az
õrec életbõl, Ephes. 5. 1. Corinth. 6. DEMET. Lás dolgot,
mely igé vac è világ: Mert ebbe semmit nem vészen
eszébe. Eszt iól láttyuc mindenfelõl, mint
isznac az emberec duskát: mint kõszenic el à borrt:
mint tõlti egyic à masikat: Maga vgyan aual à chelekedettel
egyic meg õli à masikat, mind testbe s6 mind lélekbe,
mint beszédbõl immar meg értõttem: De honnan leszen
ez? ANT. Az WR Istennec haragiabol: Mert ez az WR Istennec
haragianac nagy ostora, miuel hogy õnék - halaadatlanoc
vagyunc, es tetettés képen kérkeszûnc az õ neuéuel,
es keresztyéeknec hiyuc magunkat: azert ostoroz bûnt
bûnnel: ondogságat ondoksagal: Es oly setétségbe
hágy esnûnc, hogy keuésb vilagossag vagyon bennûnc,
hogy nem mint Ciceroba, Socratesbe, auagy egyéb poganokba, es
mind hitûnkel, szent irásunkal, bõlchességûnkel
oda nem érhettûnc, houa à poganoc értec, az õ
természetszerént valo okosságockal. DEM. [p 0012]
Bezzeg nagy viszafordultság, es nagy vakság vagyon
most a keresztyéneknél, hogy aszt né tudgyác sem
ismeric bûnnec lenni, ami bûn, kit maga à poganokis
ismertéc, hogy bûn es gonosság. ANT. Bezzeg nagy
vagyon: Mert miért hogy à poganoc tuttác, hogy minden
emberség es tisztesség eluész effele diszno
élet miat: ezért à Romabeliec, mint Valerius íryia, meg
tiltottác à bort az iffiuságtol, es az
aszszonyálatoktól. DEMET. Valyon miért? ANT. Bezzeg
azért hogy az aszszonyálatoc, es az iffiac efféle
szertelenség miat vadda es szemérmettlenè ne
lennénec: hanem iamborságba es tisztassagba maradnàac.
Mert nyiluan valo dolog ez, hogy à borba semmi
szemérmesség ninchen: Es valamit å borros meg mér
gondolni, aszt megis méri mûuelni: Ackar ferfiu, s6 akar
aszonyalat legyen, fõképen ha aszszonyálat
leiend. Es à Bakhus vtan mindenkor à måsic gradic å
szemérmetlenség. Es valamely aszszonyálat a bort
kezdi szeretni annal minden ióság, iamborság
tisztasság &c meg hal. Azoc helyé0be kedig iõ minden
faytalanság: Mert valahol Ceres es Bachus õszuegyûl:
oda iõ à Venusis a menyekõzére. Ménye soc kuruat,
[p 0013] paraznát, cháchagót, ondoklót &c teszé à borr
miat chachogni kezdnec, nyakokat felemelic, téstoua
szõmlélnec &c kic iozankorába nagy emberségel,
tisztességel es chendességel veszteg ûltec volna,
es nagy ayandokert egy ferfiuual batrõ nem szoltac volna.
Nem heaba mondgya ezért salomon, prouerb. 23. Ackor à te
szõmeid, vgy mond. idegen aszszonyálatoc vtå
néznec: es à te szûued viszafordultakat beszél
&c.
Vay ha é dologba chac oly iamboroc lé0nnénc mint à
poganoc, kic eszt è gonoszágot igen gyûlõltéc:
Mert igy szól Vergilius felõle: Nox & amor vinumq; nil
moderabile fuadent: Áz az, Az éy, a borr, á szerelem
semmi alkolmatost, auagy mértékletest nem tanacholnac.
Mit beszélyec sokat: A ki iozan s iámbor, az iol láttyá
à rútsagot, es az vndokságot, kit mûuelnec à
részegesec: Mert azoknál semmi ninch, hanem chac vndoc
beszed: Mert oly vagyon, ki ackor az onen gonossagát,
latorságát, es kùlemb kûlembféle faytalàságát
beszéli, kit iozan korába soc pénzért sem mûuelne
Vagyon ismet heiaba ualo terecheles, es mit mondgyunc?
[p 0014] Minden lakásnac mind kezdete, mind vége ondokság
Egyic kõszeni à masikra à borrt nagy kupáual: a
masic (tisztességgel mondua) az alfeleuel fogadgya.
Egyic elkezdi à kabálkodast, es olyant hazud, hogy chac nem
meg hayolnac à grendác beléic Egyic kérkeszic
marhaiáual: maga szalmasákon hál, mind
felességestõl, gyermekestõl: A másic dichõkedic
kazdagságáual, nagy hazáual maga ha tekinted, tahát alól
ûres, felyûl, ninchen semmi benne: Harmadic oly igen tudos,
oly igen magyaráz: maga tiszta kába es bollõd. Vagyon oly
bennec, ki még szemérem testét nem fedezi be. Vgy
iszic egynehány bennec, hogy még az ebeknekis elég iut
benne. Reuideden efféliec meg szûntec az emberségtõl,
el anyéra, hogy az ebec meg vtályác õket, es à legyec meg
chufolyác. DEMET. Iay WR Isten, soc ideig éltem ez
ondokságos életbe: De ió Antal WRam, á te
beszédedbõl eszembe võttem magamat, es à mint
annakelõtte szérettem eszt az életet, oly igen
gyûlõlem immar. ANT. Istennec hála. Isten adion ió
éyet. DEM. Amen.
IIII. RESZ.
HOgy nem chac
à Lélec à Test, a ió hir new a ió erkõlch es
szemérmesség vés el a tobzodás es á résegseg
miat: Hané elués à marhais, es az emberec
elszegényednec miatta, koldusságra es egyéb nyaualyákra
iutnac.
DEMETER. Isten adgyon ió napot, szeretõ Antal
vram. ANTAL. Isten fogadgya attyà fia Demetter. DEMET. Io
Antal vram: fogadásunc vagyon, hogy mind ez egész hetet
meg akaryiuc illeni: hállottam kedig immár tõled, hogy ez az
innepnec igaz szentelése, hogy ember azon à napon az WR
Istennec igeiét tanulya es halgassa: Kérlec ez okaert,
szeretõ Antal vrà, hogy ne restelyed ilyé goromba
legént oktatni, es tanitani. Nyiluan à pokolbol kihozzál:
segéts ezokaért, hogy mehessec à keresztyéneckel
mennyországba. ANT. Õ remest mûuélem, ió attyámfia
Demetter: Nem chac azért, hogy régi paytarsom vagy: hanem
fõképen az WR Istennec parancholattyaért. Mert az Isten
aszt parancholya, hogy felebaratunkat oktassuc es
intsûc: ha enged intéssûnknec, es penitenciara tér:
tahát meg nyertûc [p 0016] felebaratunkat: Kichin
nyereségnec véledé immár aszt? DEMET: Bizonyába nagy
nyeresség ez. ANT. Hogy nem volna nagy? Latodè Demeter: Mikor
az emberi nemzet az Adam attyánknac, es az Eua anyanknac
vétkekért, mind testestõl, s6 mind lelkestõl az
Õrdegnec rabsagába esõt volna: onnan ki nem
szabadulhatnac vala semmiképen. Mert ha szinte è
világnac minden kázdagsága õuéc volt volnais, de mind az
altal sé válthattác volna meg magokat. Chac az Isten az ö
nagy irgalmassagabol talála à váltságnac módgyát: Mert
õ ada az egyetlen egy fiat mi erõttûnc, es az altal meg
válta minket: kic mind ez világ kazdagsagáual sem
valtoszhattunc volna meg. Veszedò oszedbe Demeter,
mely draga dolog, az WR Istennec egy embert meg nyerni. DEMET.
Igaz ezért kérlec, ió Antal vram, hogy ne legyé nehéz, hogy
immar sokszor hozzád iõuec. AN. De mi nehéz? Nagy
gyõnyõrûségem vagyon béne Illetûc immár es meg
szenteltûc è hétnec három napiát: Szentelyûc meg
immar à negyediket, az az, å Szeredát. Négy dologról
szólyunc kedig è mai napon.
Hogy az emberec à
rèszegség [p 0017] es tobzodás miat marhaiokat el
uesztic, es elszegényednec: Kulduságra es egyéb
nyaualyákra iutnac.
2 Hogy à duskà itallal az emberec
szomiuságokat meg nem ólttyác: hanem aual inkáb
geryesztic.
3 Hogy à borr az itiletet meg hamissittya,
az okosságot meg vakittya, es à hamisságot igasságnac
mondgya.
4 Hogy à részegségbõl es tobzodásbol iõ
mind habornság, [!] s mind nyughatatlanság. DEMET. Szóly
io Antal vram, az elsõrõl. ANT Nagy pánaszolkodás
vagyon mindenût à mostani idõrõl, miuel hogy
szûkség vagyon es minden drága. Es így vagyon. Mert
szûkség es dragaság vagyon. De valyon honnan vagyõ
ez? Ki imerre, ki amarra vét. De igazán mondom nem kelene
senkire vetnûnc, hanem chac à nagy torkosságra, es à nagy
tobzodásra: Mert à soc lakafnac ninchen vége. A hól kedig
vntalan sokat kõltnec: ot sokat kel keresni ismet
helyébe. Miert kedig, hogy minden ember sokat es szertelen
kõlt, mind kichin, s mind nagy: mind firfiu, s6 mind
aszonyálat, nem lehet, hogy semmibe olchoság legyen.
Mert à gyermetskéket, [p 0018] még ideyén szoktattyác
à borra, meg à bõlchõbe aszt adgyác innya: mert
félnec, ha fel neuekednec, nem tanulhattyác meg aszt innya:
Ezokaert iedién hozà kezdnec.
Nem choda hogy å Sidóc es à
Tõrekõc oly igen gazdagoc. Mert munkálkosznac azoc, es
à mellet mértékletesen élnec: de minálunc minden ember
hiuolkodni akar: es à mellet vgyan iól lakni, es à botba vgyan
feredni: Erre kedig kõlchég kel. Ezec mellet mindennap vy
ekesség tamad mindenféle ruhazátba, mind firfiunál, s6
mind aszszonyálatnál, fõképen az
aszszonyálatoknál, es à soc frakturánac, es soc
féle õltezetnec chinalasánac ninchen vége Euel kedig egyic
vgyan ûzi à masikat: à pór a varosbelit: à varosbéli à
nemest: à nemes à zàszlos vrat &c: Soholt semmi
szertertás ninchen: Enyit sem kereshetnec minden
munkayockalis az emberec, menyet ruhazattyokra es ételekre s6
italokra elkõltnec: Mert à maga mutatásnac ninchen sem
módgya, sem vége: Akinec szász forintara marhaia
vagyon, az vgy terengeti magát, mint ha ezer forintára volna.
Ha valahoua å mènyekezebe, auagy egyéb lakodalomba mégy,
nagy dolog [p 0019] mint tziffrásztat meg megokat az
aszszonyálatoc: kiki mind à masiknál nagyob,
tekintetesb, es szeb akar lenni. Ez elõt valo idõkbe, egy
aszonyember sarut 52. penzen vesznec vala: Most kedig
hatuan pénzen: Immar nem ió az orszagbeli bõr hozzaia,
hanem idegen orszagbol kel bõrt hozzaia hozni. Ez elõt
valo idõkbe egy ieles menyekõzébe aleg láttál ké0t
selem ruhát: De most minden tõlchérgyártoné selem
ruhába mórál. A soc gyûrõket, boglárokat, kapchokat,
esentyûket [!] &c ki számlalhattya meg? Bezzeg efféle
szertelenségre pénz kél. DEMET. Iol látom Antal vram,
hogy kiûaltképen az aszszonnépec èfele
tziffrálásra es heiaba valo kõlchégre igyekõznec: De
nyiluan a férfiakis nagy szertelenségbe élnec, mind
ruhazattyokba, mind ételbe smind italba ANT. Vgy vagyon. Mert ez
elõt valo idõkbe polgár vram eliárhat vala à fekete
bårà bõrrel bélet hatzokába, nagy vrac elõttis: de
most szégyennec tarttya, ha hát subaba megyé odais: Ha
táuoly látod, hogy nest subaiába elõ ballag, király
Cantzellariusnac véled: maga kezzel sinch hozzaia. Ha
mûues legényeket tekinted: tahat mindenic felûarrotta à
róka [p 0020] farkat à nyakara: mert szégyenli ot
viselni az engedelmes barannac bõrét. Immar telyességgel
el feleytettéc à régi posztókat, melyekbe à mi attyainc
nagy igyûgyûséggel es tisztességel
õltesztetnec: Mind vy posztóc vadnac, ki granát, ki
fél skárlát, ki egész kárlát, ki saia &c tudgya
veszél. Egy egész holnapic chac à neueket sem
tanulhatnám meg. Minden hituà nyilfoldozo most abba
õltezic. Nem szoloc most à nemes rendrõl, mely
telyességel à mértékletességnec tzélyát meg hágta,
mind õltezetbe, s6 mind ételbe italba Mert à bokorbol tamadot
láttya à nagyságosnac fénességét: Mindgyárast õ
is arra igyekõzic: mindét keres, mindent elád, mindent nyuz,
chac hamar talál okot, hogy à szegénytõl elhaythassa
à chõrtz õkret: Hazud aláfel, marta varyiu, chac hogy õis
Dorottyáual estue skárlátba, es haytot nuszt
sûegébe mehessen å komasagra, auagy à
mennyekõzére. Maga ha házahoz megy, ot semmit nem
talalsz , hanem à hulohaznac nagy hituanul tapasztot
fallåt, e égy matskát à hideg tûzhelyen
Ha à
lakodalomba az étkeket rézed, [!] tahát à soc bors miá
feketéc: es á soc sáffrán miat vgyan veresec: ot
kõltic á bort [p 0021] mint à vizet &c. Efféle
szertelenséghõz bezzeg penz kel es kõlcheg. Nem choda
ezokaert, ió attyamfia Demetter, hogy oly igen
elszegényednec az emberec è mostani idõbe. Mert ez
elõt à mi attyainc, mind nemes, mind kõz ember,
mértékletességben éltec, ackor pénzec elég volt,
marhaioc bõuen. Ackor raktac nagy várakat, nagy palotákat, io
hazokat: Most à fiac è nagy szertelenség miat, még à
fedelét sem foldoszhattyác rayta. DEMET. Bizony nagy
szemérem ez. ANT. Nem chac szemérem, hanem vgyan nagy
szégyen, bûn is, Hogy ez igy legyen, hogy à
részegségbõl, tobzodásbol es szertelésekbõl
szegéseg &c tamadgyon, meg mondgya à bõlch Salomon
királlyis, Prouerbiorum: 21. Aki gyõnyõrkedic à ió
lakásba, szûkõlkedic: Es á ki szereti á bort, es
feles étket, soha meg nem gazdagodic. Ismet Prouerbiorum 23,
Ne légy à részegesec hõzet, [!] se à torkoloc
kõzet: Mert à részegessec, es à torkosoc
elszegényednec: Es à tunyác szakadozot ruhaba iárnac.
Iésus SIrakh. 19: Eltauosztasd, á tobzodást, es ne
szoktasd magadat à tobzodásra, hogy ne esss1l à
kulduságnac veszedelmébe, mikor elhagy tégedet az
erszéy, es kenszeritettel [p 0022] az vsurasoktól
kõlchen venned. A részeges munkás meg nem gazdagul, Es à
ki à keueset sem kimili, napõként meg fogyatkozik. DEMET.
En édes Antal vram, szóly immár à masic dologrolis.
ANT, Melyic lõn à masic dolog? DEM. Ez: hogy az emberec à
duska itallal szomiusagokat meg nem óltyác: hanem hogy
aual inkáb geryiesztic. ANT. Vgy vagyon. Mert à mihõz
valakinec szereteti vagyon, es à mibe gyakorlya magát, es
à mit meg szoc, az à szokás végre tetmészeté
[!] válic benne. Olyan az emberi természeteis: Ha meg
szokia a borr italt: ez à szokásbol ontalan keuán
innya, es mentõl inkáb iszic, annál inkáb
szomiuhozic. Eképen bûnteti meg az WR Isten à
résegeseket, hogy természetec meg fordul, es az ital
tulaydõságat elhadgya: Mert è volna az italnac
tulaydõsåga, hogy à szomiuságot meg óltana De à
részegesegbe nem mûueli aszt: hané inkáb
geryieszti õket: Mint lattyuc, hogy az óltatlan mész
inkáb ég, menyéuel inkab tõltnec vizet rea. Igy szól
Salamonis Sap. 11. es 16. cap: hogy az ember azon dolog altal
vétkezet. Nyiluan draga mondas ez. Lattyuc kedig nyiluan, hogy
à részegeseken [p 0023] betõlti az WR Isten eszt
è mondást. Mert estue torkic megtõltic magokat: Igen
reggel felkelluén ismet å borra sietnec. es napestic
chac è dolgoc: Es nè vészic eszekbe az WR Istennec
itiletit es haragiát.
Esaias propheta cap, 5: Iayt kialt
azokra. Mi legyen ez è iay meg mondgya Christus Wrunc. Luce.
16: holot aszt mondgya, hogy az elkárhozot kazdag pokolba,
nagy kénba es nagy szõiusagba vagyon.
Igy szól
Esaias is, cap 5 Ezért hóltac az õ nemesi éhel meg.
Miért? hogy tobzóttac, részegeskettec, sipoltac es
doboltac, vigattac, duskat ittac, es az WRnac chelekedetét nem
vetéc eszekbe: Ezért muuelte az WR Isten eszt
rayttoc, hogy ehségel õlette meg õket.
Nagy kénba
vadnac ezokaért az õrdegnec martiromi, à részegessec,
még é vilagonis: Mi leszen kedig è vilag vtán? Iay
azoknac. DEM. Mi legyen ez è martiromság, ha valaki tudgya,
ió Antal vram, bizõy énis tudom. Nem heaba vagyoc oly beteges
oly artzól vágot, oly rontzos. De WR Istennec hála, ki
engemet kisegitet belõle, á te ió beszédet es
tanitásod altal. De kérlec ió Antal vram, szóly immar
à [p 0024] harmadic dologrolis. ANTAL. Melyic vala a harmadic?
DEM. Hogy à borr az itiletet meg hamisittya, az okosságot
meg vakittya, es hogy à hamisságot igasságnac mõdgya.
ANT. Vgy vagyon. Nyiluan valo dolog ez, hogy à
részekségbõl es tobzodásbol az okossågnac
itiletinec minden élessége meg tompul, es az elménec minden
ereie eluész: Onnet keuetkõzic az vtán, merésség:
vakmerõ batorság, hamis itilet. Errõl szól Salomon
Eccle. 10. Iay tenéked fõld, melynec gyermec királya vagyon,
melynec feyedelmi reggel észnec. Az Isten fenyegotuén az
irásba gyakorta eszt mondgya: hogy à népeket az õ
bûnekett, efféle eszueszet feiedelmeckel akaryia meg
bûntetni. Igy szól Esaias. 3. Adoc õnekic
gyermekeket feiedelmûl: es gyermetskéc vralkodnac raytoc. Iay
az Istentõl szakattaknac: mert gonoszoc: Es meg
fizetnec nekic az õ érdemec szerént. Gyermekec az én
népemnec nyuzot: Es aszonyálatoc vralkodnac raytoc. Itt
Esaiasnál a gyermekõké érched à gyermec eszû
feiedelmeket, kic testi gyõnyõrûség es tobzodas miat
elbolondultac, kic mint a gyermekec leles gond viselésekre
nem alkolmaloc, hanem [p 0025] kábác &c Igy vagyon meg irua
Iob: 34: Az Isten à népnec bûneyért képmutatót ád
feyedelmûl. Képmutatónac neuezi it az iras aszt, à ki
viseli vgyan à feiedelénec szõmélyét: de eszel
gyermec: mert á borr kitolta feyébõl mind az okosságot, s6
mind az eszt. Olyan feyedelmet mond hogy vét a népre, à
népnec bûneiért.
Ez ilyen részeges es tobzodo
feyedelmec es birác, miert hogy ez ételbe es italba, mind
reggel s mind estue, foglalatosoc, elfeleyttic à
szegény népnec nyaualyát, gondgyokat sé viselic,
perreket elhalaszttyác, es vontattyác esztendõrõl
esztendõre. es miért hogy õc az tobzodásba
foglalatoloc, masnac engedic tisteteket, hogy itilyenec es
tõruent tegyenec. Akinec vagyon osztan, à keni meg az
itilõ mestereknec markokat: Es à kinec érteke vagyon rea,
hogy tõbbet adhat: annac iobban foly perre De à ki nem adhat,
annac ninchen helye à tõruénybe: ninch annac bizonsága:
Elueszti ezokaé0rt à perrt. Honnan kõuetkezik kedig ez a
szegény emberre? Innen, hogy az igasz pásztor, az
igáz vr nem iambor, ném vigyáz, nem gondol à szegény
ember nyomorusagáual, hanem észic, iszic [p 0026]
tobzódic, marta õrdeg: es minden gonduiselést à
tiszt tartókra harit. A tiszttartóc kedig nem gondolnac
à szegény ember nyomorusagáual, nem fay õnékic: mert
à iobágy nem õué: hanem marasztyác szegényeket,
eleytic kûlemb kûlemb fortéllal, birságolyác,
iiesztic, vadaszszác az ayandokokat: meg sem
szûnnec, addig mig erszényeket meg nem tõltic. Az
Wrnac õ magánakis kel, az is ró, vonszon, nyuz, koborl:
Ha tekinted, tabat à szegéynec chac mezitelen teste,
gyermeke es felesége marad, egyéb semmi. Iay è
viszafordultságnac
Mind ezec ellen szól Salomõ
Eccle. 10. Iay tenéked fõld, melynec gyermec királya vagyon,
melynec feiedelmi reggel észnec Bodog vagy te fõld,
melynec nemes királya vagyon &c. It à hól Salomon à nemes
királt emlegeti érts aszt à királt, à ki nem chac
nemzetsége szerént nemes: hanem ki iosagáual es
iamborsagáual nemes: Mert ez az igaz nemesség: Ezértis
õmaga Salomon imadkozic, 3: Reg, 3. es eszt mondgya: En
WRam Istené, adgy te szolgadnac engedelmes szûuet,
hogy itilhesse à te népecet. Vgyà ezokaertis bodognac
mõdgya à fõldet, Eccl 10. kinec királya nemes, iósagos,
bõlch es [p 0027] eszes: Es kinec feiedelmi, az az,
tanáchi, alkolmas idõbe észnec: nem testi
gyõnyõrûsegre es tobzodásra: hanem testeknec
szûségekre, es taplalására. Igy szól salomõ
touáb, Prouerb. 31. O Lamuel: [!] Ne adgy à királyoknac:
mondom ne agy à királyoknac borrt: se à feyedelmeknec erõs
italt innyoc: hogy iuan el ne feletkezyenec à tõruenyròl, es
el ne fordichac à nyomorultaknac igyét.
Lássad ezokaért,
ha illic à Feiedelmeknec. Nemeseknec. Biráknac &c tobzodni es
szûntelé lakásba forgani: Nyiluan nem. Mert ezec
minnyaian it è fõlden az WR Istennec heltartoi Illic ez
okaért hogy iozannoc tisztességbe élõc, es à
ioságnac szeretõi legyenec: hogy mindenkor készec
legyenec, mind éyel s6 mind nappal, az õ alattac valoknac
ígyeket tisza eszel, es io tanachal forgatni, es
szegényeket kártól meg menteni. Michoda à nemes ember, ha
è iósagoc benne nem talaltatnac? Goromba pór, nem nemes:
Noha è neuet viseli hogy nemes. Igáz mint à pispec á
Biblia nékûl, nem pispec: hanem reues tõke: mint a
szent miklos faképe, Nem használ à new semmit, a
ioságos fifiu nélkûl: Soc pórt találhatni [p 0028]
kiknec vayda neuec vagyon De azert né nemesec, sem vaydac,
Titulus sine re. DEMET. Én édes Antal vram, à mint én
hallom, nem chac ez a nemesseg hogy valaki nest subaiába
õltezzéc, es à festet lorá falhagian es vgy mórályon:
hanem más dolog kel hozza: De vay ki keuesen vadnac, kic
eszt ertic. ANT Igy vagyon: keuesen értic: De ki bûne,
hogy nem értic? Erthetneiéc: de nem akaryiác érteni. Mert à
tudos emberec õ kosztec semmi bõchûletbe ninchenec:
õc semmit nem tanultac gyermec korokba: Most sem
tanitattyac fiakat: egy scolara sem viselnec semmi
gondot. Mikor fioc onnyet tanulhat, hogy egy leuelkét tud
magyarázni, elég azután: Maga esztis nyaualyásul
tudgya, hogy egy nyihanszor szõuétneket magyaráz,
szõnyeg helyébe: Az vtán mindgyárást lóra ûltetic
hoszszu sarkantyuual, lakásrol lakásra megyen,
észic, iszic tobzódic: Eszt sem emliti, ha
vagyone Isten à vagy nichen: Vagyonè tisztesség,
ninchenè. Ezér kõzbe meg hal az attya: A fiu kiûzi az
anyát à házbol. Tõruény kellene tenni à iobagyoknac:
tehát enyét tud hozza, mint à bagoly à Pater nosterhõz:
Né tudgya, ha vagyonè Decretum, avagy [p 0029] ninch.
Azonkõzbe å nagy tobzodás miat eluész à gyomra, meg
chomószic à nyaka, meg gõrbed à háta, meg tekenesûl
a hassa, es meg tántorodic à lába. Ha látod táuoly, nem
tudod meg itilni, ha tõrseg, auagy ember. E kõuetkezic à
tobzodasbol: Ez à gyõnyõrûseges bor italnac
gyûmõlche. DEMET. Hadel eszt, ió Antal vram. Ne
szóly: Mert ha valaki à nemesec kõzzûl eszt
hallana: Vay mint haragodneiéc erõtte: Talam à székbe
idézne erõtte. ANT. Had haragodgyéc chac: Had idézzé: Mayd
mind el idézzic õket az WR Isten eleybe Ott nagyob harag
lészen, es nem használ ot à patuaria. DEM. Kichoda
mondgya ott à sentenciat? ANT. A Iesus Nazarenus: A ki
mindét tud, ès mindent låt. DEMET. Kébzedè michoda
Sentenciat mond ackor? ANT. Meg iõlentette à szét lélec.
Mert eszt mondgya szent Pál altal, 1 Cor. 6. Tudgyuc
nyiluán, hogy ezec (ide számlálya à
részegesseketis) a menyorszagot nem vészic auagy
nem biryiác. DEM. Bezzeg rettenetes Sentencia ez: De kérlec,
szóly immar reuideden å negyedic dologrol is. ANT. Melyic
vala à negyedic dolog? DEM. Hogy à részegségbõl es
tobzodásból iõ, mind à [p 0030] haboruság, s mind à
nyughatatlanság. ANT Vgy vagyõ: Mert mikor az emberec meg
részegûlnec, ottan bátoroc: ottan mindent mernec
mûuelni. Oly vagyon, ki iozonkorába oly szelid mint egy
barány: ha ihatic, tahát olyan, mint ha mind az egesz heten
puskaport õt volna: Forog: kap minden felé: Itis õszue
vész: amotis haborusagot támaszt: mert meg vadult à
borr italtol, es à borr eldulta féyét. Igy szól Salomon
is, Prouerb. 20: A borr genyeté tészi az embert, es az
erõs ital vadda. Valaki ezekbe gyõnyõrkedic, soha bõlch
né lészen. Item, Prouerb. 23. Kinél vagyon, i iay? Kinél
vagyon à bánat? Kinél à versengésec? Kinel á
panaszolkodåsoc? KInél az oknélkûl valo sebec?
Kinél à pechenyés szõmec? Nemde azoknál, kic duskåt
isznac. Ne nézd à bornac verességét, es hogy à poharba
olyan szépen fenlic: Kõnyen megyen vgyan be: De végre meg
mar mint à kégyo: Es merge meg hat, mint à Iaspis kegyoè. A
te szõmeid nézic az idegen aszszonyálatot: es à
te szûued viszafordultakat beszel &c.
DEM. A te
beszéded, ió Antal vram, mindenbe igaz: Mert én
bizonsagot võttem rõla: Ez okaértis mindéltig è poffamon
[p 0031] kel viselné à Bakhus tzimerét. mint ím látod. De
nem gondoloc immár véle. Ez elég ennékem, hogy az WR Isté
az õ szent Lelkéuel, à te ió tanitásod altal,
kisegitet belõle: Ó néki legyen hála. Az WR Isten
tarchõ meg, ió Antal vram. ANT. Tegedis, io Attyamfia Demeter.