DÁVID FERENC: AZ EGY ÕMAGATOL VALO FELSÉGES
ISTENRÕL, ES AZ Õ IGAZ FIAROL, À NAZARETI IESUSROL, AZ
IGAZ MESSIASROL, A SZENT IRÁSBOL VÕT ÉS À
PAPAZÓKNAC MINDEN OKOSKODASSOC ES HAMIS MAGYARAZATTOC MEG
FEITETNEC. [0001]
< ajánlás > AZ NAGYSAGOS VRNAC HAGYMASSI CHRISTOFnac,
à kezepsõ Szolnoc Varmegyénec Hispanynac, és
Országos Tanacznac &c: Istennec Kegyelmességet és
békességet, az Wr Iesus Christusban, az õ egyszer
szûletett Fiaban.
MÉLTO EMLEKEZETTRE Nagyságos
Wram, à mi sz. Lukats, à szent Istuan Martyr
historiában ir, Acto.6: és elõnkben tamaszt, ez
igékben: Allatomban férfiakat rendelénec, kic aszt
mondanác, Hogy hallottác volna, hogy karomlo beszédeket
szolt volna Isten ellen, és Moses ellen: Ezokaért fel
tamasztac à kõsseget, és az véneket à nép kõzet,
az Iras magyarazockal egyetembe, Es egybefutuán, meg raggadác
Istuant, Es à Conciliomba vonàc, Es hamis tanukat allatánac
rea kic aszt mondánac: Hallottuc, Hogy ez az ember meg nem
szûnic szollani karomlo beszédeket è szent
helly ellen, és à tõruény ellen.
Ez igékben az Istennec
Lelke mint egy tûkõrbe [p [000] 3] meg akarta mutatni, à
Christusnac és az õ igassaganac ellenségi
minémû természetûec legyenec, és mûuel vadollyac
fõképpen az igassagnac tanyitoit, és miben legyen
hellyhesztetuén minden bõlczessegec.
Elsõ, Hogy
nem nyiluán, hanem titkon iarnac, Sõmtelen es hamis
vadlassokat kõltnec az igassagnac szidalmára és
gyalozattyára. Az vádlásnac és kárhosztatásnak
cickeli fõképpen imezec: Karomkodig, vgy mondnac Moses, és
à tõruény ellen: Ez az ember meg nen szûnnic
szollani e szent helly ellen, és à tõruény ellen.
Az Istennec egyhåzában eleytõl fogua támasztatot
vélekedésseknec békét hagyuán Te N.gondolkodiéc à
mostanirol. Nem de mostan is az igasságnac ellenségi,
à kõnyuekben, mellyeket ellenûnc nyomtattanac, végnélkûl
szidalmaznacké? Mert vgyan meg raktác káromlássockal,
és szidalmockal, Neuûnket elfeleytuén, hazugoknac,
Ciganyoknac, Eretnekeknec neueznec, mint ha az Istennec igéie,
à szent Attyác, à kõzenséges szent egyház és
minden igasság ellen tamadtunc volna: De euel az õ
szidalmazásockal és káromkodássockal meg
mutattyác, kinec legyenec fiai, tudni illic, annac, ki eleitõl
fogua hazugságban és õldeckléssekben gyõnyõrkedett
Iohan. 8.
De à mû lelki esméretûnknec bizonság
tétele ezektõl mûnket meg ment, És kõnnyen el
szenuedhettyûc ezeket mind: Mert tudiuc Christus Wrunknac
tanubizonsága szerént, Miért gyûlõlnec: Mert nem
esmeric az Atyát, sem õtet Christus Wrunkat. Ebben pedig
bizonyos vagyoc, Hogy az igasságnac vtában vagyoc, Es az
igasságnac reguláiát kõuetuén à sz: irásnac
follyássáual támasztom minden magyarázatomat: azoknal
is nyiluán vagyon, kiknec az Wr Isten latásra valo
szõmet adot, hogy à sz. irasnac fondamentomaual, és
hitûnknec ágaiual tanyitássomban nem ellenkõzen,
miképpen à Papa kalandos tarsai, Caroli Peter, és Melius
Peter és Czeglédi Gyõrgy.
Ha valoban à régi
historiákat meg oluassuc, szabadon meg
tapasztalhattyuc, hogy à Háromsagos Isten,
vérontassal, õldeckléssel, és hazugsaggal
hozattattot be az Istennec Gyûlekezetiben, miképpen,
Istennec segitségébol meg akarõ mutatni.
Masodszor: Mert mikor Constantinus à Papai hithõz
tért volna, visza fordula és meg valtozéc à dolog à
Czaszar kõzót, és à Papa kõzõt: Mert
Cõstantinus Papaua lõn: Siluester Papa pedig
tellyességgel Czaszárra lõn: És menten osztan
à sz. varos [p [000] 4] Ierusalem, az Istennec szent
Gyûlekõzete à poganoktol meg vndokittatéc: Isten felõl
hamis okosságnac és ockoskodásnac follyássa
szerént valo vélekedéssec tamadánac, mellyekbõl,
mint egy kut fõbõl, à baluanyoc, à faragot képec, à
festéckeckel irot táblác és oltároc, és egyéb hamis
Isteni tiszteletec emeltetténec fel.
Lásd meg à
Nicenumbeli Conciliomnac végezésit. Ackor à békessegnec
Angyali siralõra indittattanac, Is. 30. és az igaz tanyitoc
ki kergettetténec: A Czillagoc az égbe meg feketõlénec. Az
aszszonnyallat, az õ magzattyaual egyetembe, à
Pusztában üzetettéc: Apocalip. 12. Kûlõmb kûlõmb
féle partolás és viszsza vonnás tamada: Mellyeket à
keresztyén ember fohazkodás nélkûl nem oluashat. Mert
ackoron rackattanac à szántalan soc oltároc, Es ackoron
hágot à Misse az õ nagy méltossagaba, mellyel à
Papa meg bolonditotta mind è széles világot. Mert
Constantinus paranczolatot irt ki mind è széles vilagra,
mellyel aszt paranczolta, Hogy minden à Romai Papanac
hitõt, mint szentet és igazt kõuesse: Es ackoron
paranczolta az wy keresztyéneknec à Vasárnapot és
egyéb innepeket à Romai Papánac szõrzésse
szerént illetni: Es kemény paranczolattal meg tiltotta,
hogy senki à Romai Papanac Haromsagos Istene felõl ne
merien disputalni vagy vetélkõdni: Hanem minden hellyén
hadia, Feie ioszága vesztés allat, és õrõc
hûtlenség allat.. Annac vtánna minden ember halgattot: A
paranczolattoc és fenyitékec még mostanis iruán vadnac
Czaszári Decretomba.
De valamint lõttenec à régi
vetélkedéssec, Es minemû itéletben legyenec most à
tanyitoc kõzõt, Arrol én most irni nem akaroc: Hanem czac
erre kérem à keresztyéneket, Hogy ebben emélkedienec,
Hogy ha mind Eretnekség és hamis tudomány, mellyet à
Conciliomokban karhosztatnac, és átkosztanac. Ha ez
igaz leszen: Tehát az ellenkezõ félnec is az õ
tudománya kész Eretnekség és átoc leszen. Az egy
Apastoli Conciliomot ki veszem, de à tõbbiben nem
láttoc semmi iot: Mert mindenekben czac
karhosztattássoc és átkozassoc vadnac: A mit egyic
szõrzet: A masic rea tamadot, és más Conciliomot
gyûtuén, Eretnekségnec hirdette, és meg átkoszta, És
egy tudomány sem maradot hellyen, hanem czac à nagy
szûleié, à Papaié: Mert asz nagy kegyettlenséggel
oltalmasztác meg à Czaszároc. Ha valaki [p [000] 5]
ellene szólt és tamadot: Ottan aszt mint Eretneket el
karhosztattac, és meg átkosztac:
Tettetes ez vilagnac
elõtte, És nagy sockakat el rettent az igassagnac
kõuetéssétõl, éz vilagnac kõzenséges
sententiazassa és karhosztattassa, és à
szidalmas halál, mellyel s4zoktac meg õlni az iambor
keresztyén tanyitokat, kic az Wr Istennec igassagat
meg esmertec, és egyût nem akarnac ez vilaggal czelekõdni
ez vilagiakat à hamissagban és baluanyozasban: De ha az
ellenkezõ fél euel ez vilagi itélettel az õ ügyeket
akaria tamasztani, és aual mûnket karhosztatni:
Bizonyara soha, sen à mû Christussunkat, sem à
Prophetakat, sem az Apastolokat nem kõuethettyûc,
Aszt sem mondhattyuc, hogy az õ tudományoc igaz volt
volna Mert ezeket ez vilag szidalmas halalokra itélte,
Tudomanyokat karhosztatta, Hamissagnac és
Eretnekségnec monta lõnni, azon szín allat és azon
okokbol, miképpen à Papas pispõkõc, Papoc, s'baratoc
ennec elõtte is, és mostani üdõben is karhosztattyac
és atkozzác az igassagot.
Ezeket eszébe véuén N.
kõnyen meg itélheti, hogy nem wy dolog, hanem régi
mestersege az õrdõgnec az igassagnac
karhosztattássaban, à mi némû dalt futtat mostan
is à Papa Kalandos Mesteriuel, Carloi Peterrel, és Melius
Peterrel, szidalmazuán mûnket, Hogy az egész világon
lackozo keresztyeneknec hitit haborgattyuc, Pokolbol
dõgletes tudomanyt hosztunc ki, Alkoranomnac,
Seruetusnac, és à tõb Eretnekeknec tudományát forgattyuc
és kõuettyûc &c.
Ezec és soc effele hamis
vadlássoc ellen volna mit felelnem, és az igassaggal
meg hamissitanom: De miért hogy az igaz boszszu állo
Istenre hattam magamat, Es arra az igassagra, mellyet nem
Alcoranombol, sem Seruétusbol, hanem az élõ Istennec
Igeiébõl tanoltam, tanyitottam, és tanyitoc. Hiszem
pedig, Hogy az Isten kinec szõmei az igassagra
néznec, az álnackokat meg bûnteti, és boszszut ál
raytoc: Nyiluán tudom, hogy à kegyelmes Isten az õ
igassagát ezec ellen, és mindenec ellen meg oltalmazza, és
mikor õnéki kedues és kelemetes leszen elõ viszi,
és à czalárd nyeluec ellen parttyát fogia: Mert õué, õ
adta elõnkbe, Es üdõ immár, hogy az õ hiw
valasztotit egybe gyûtse: Mert az ielec meg mutattyác,
hogy immár à vég nem meszsze vagyon.
Az Isten
hiueinec olly szockassoc ninczen, hogy patuarkodianac,
és szidalmockal oltalmaznác ügyeket: Mert tudiac nem
szûkségnec lõnni, hogy à feleletben à szidalom
viszontag valo szidalommal feitetic [p [000] 6] meg:
hanem hasznosb az igassagot meg mutatni
egyûgyûképpen, Es az ellenkezõ félnec, és az õ
bizonsaginac erõttlen voltat ki feiezni, és meg mutatni:
mellyre fõképpen ügyekesztem è mostani feleletemben
is.
Tudom kedig, az ellenkezõ felnec az õ itéléteket,
kiknec pozdoria és polyua minden irás, melly az õ
vélekedéssec ellen vagyon, Hannyác vettic deákságokat,
bõlczeségeket és tudomanyokat, és azoknac nagy voltát: De
meg kellene gondolnioc, mit iõuendõlt az Isten Isaias.
33. részében õ felõlõc, monduán: Hol vagyon à
Deác? Hol vagyon à tõruennec magyarazoia? Hol vagyon az
egyûgyûeknec Doctora? Ezekbol szent Pal, 1. Cor. 1.:
Nemde az Isten, vgy mond, ez vilagnac bõlczeseget
bolondsága tõtteé? Ezokaért az iamboroc, üdõnec
elõtte ne dûczekedienec: Mert noha most az egyûgyû
igassag rész szerént meg vettetic, Gyõzedelmes
leszen még az Isten az õueiben, és elõ viszi az
õ igassagat: Mert az üdeie el érkezet, hogy az õ
valasztot hiueit egybe gyûtse, Es hogy à nagy Babilon le
dõllyen, és el veszen: Apoc. 18.
Gyakorta gondoltam é0n
magamban, hogy békét hagyac az iamboroknac az õ fel
fuualkodássokban, és irássokra semmit ne felellyec,
Miért hogy irassimban gyakorta feleltem: Õc pedig senmi
deréc irást ki nem boczattanac, mellyekbé à mû
irássinknac az õ részeire valoban feleltenec volna: Es
semmi olly dolgot nem forgatnac, mely az elõt az vassár
nem volt volna: Mind azon által bizonyos okokbol meg
gyõzettetuén, mellyeket Nagysag. elõ számláloc, meg
feleltem.
Leg elõszõr, Minden Isten felõ és hiw
keresztyénnél nyiluán vagyon ez, Hogy vallassom és
irássom vgy mint Eretnekség és hamisság
karhosztattic à két Peternec mostan nyomtattot
kõnyuekben. Ezokaért, szûkseg képpen kéuántatic, ha
akaroc az igaz lelki pasztoroc kõzzé szamlaltatni Hogy
hitemnec vallassat à szent irásbol, à honnét võttem
és tartom, meg oltalmazzam ezec ellen, kic ellene tamadnac, és
ellene mondnac: Mert ez az Istennec fegyuere, és egyéb
ninczen nállunc: Ephes. 6.: Hogy ecképpen nem czac
vallassunknac igassaga ki tesséc, Hanem vgyan az
ellenkezõknec is az õ hamissagoc meg esmertessec.
Miképpen oltalmazzõ pedig Istennec Igeiébõl
vallássomat, Es az ellenkezõ félnec irássit miképpe
feytem meg, Es az õ okoskodassoknac erõttlen voltát
miképpen mutatom meg, az iambor és hiw oluasoknac
itéletekre, Es az Istennec el végezet tanaczara és
ackarattyara hagyom, Ki è kiczin fûstelgõ [p [000] 7]
szicratskábol (Mint ellenkezõ fél czuffollassal
neuezi az én vallassomat) Nagy tûzet tud gerieszteni,
Mellyet mind õc, s'mind az õ Romai nagy szûleiec, à
Babelnec feiedelme, mind az egész pillésses
seregéuel meg nem tudnac soha oltani. Mert az Igassag
igen erõs, és hatalmas paysza vagyon.
Masodszor,
Vgyan meg is neuesztettem, Es kûlõmb kûlõmb
calumniackal és szidalmockal terheltettem, az iamboroknac
irassiban: Mellyeckre ha meg nem feleltem volna, Azonnal, à
kic auagy irassomat nem oluastác, auagy tanyitassomat
nem hallottác, aszt itélhetnéc, Mint ha méltán
kiáltanánac efféle szõrnyû dolgokat reám: De hogy
ellenkezõimnec, kic à Papa nagy szûleiec vtán Babelbe
cellekéznec, az õ vndoc patuarkodassoc, é kõltet
szidalmoc nyiluán legyen, Ezért kellet è mosdon deréc
keppen felelnem.
Harmadfszor, Ha enm feleltem volna, tehát
kikben immár az igassagnac szickrai meg gyulattanac és
fel geriedtenec, az én veszteg halgattássommal meg
bántatnánac, és meg haboritatnánac: Hogy semmit ne
szollyac à botránkozásrol, melly ebbõl
kõuetkõznéc. Ezec erokaért [!] è nyauallyácért, hogy
azoknac eleit, à menyébe lehetne venném, inditattam erre, Hogy
az õ irássokat, és ellen vettésseket feyteném, Es
feleletemet ki nyomtattatnom.
Negyedszer: Az ellenkezõ
félnec feleletiben szûkség volt és keuántattot az
irást meg magyaraznunc, És az Istennec Igeiébõl võt
bizonsagokat egy más eleybe hellyhesztetnem: Melly
probalasbol és rostalásbol az igassagnac meg
vilagositássa kõuetkõzic: Melly
szorgalmattossag és Isteni bõlczesség nem czac
az egyhazi szolgakban kéuántattic, Hanem minden hiw
keresztyénbe: Hogy ecképpen à mi iob, aszt
kõuethessec, Es à Lelkeket meg probalhassac az
Apastoloknac intéssec szerent
Sõt inkáb, hogy à
szent irást viszgaluán, à hamis Prophetaktol
õnonmagokat meg oltalmaszhassác. Es ebbõl ki tetzic,
Melly igen hasznos dolog legyen à szent irásnac
õszue kûszõrûlésse, Es abban valo
munkálkodás: Hogy meg gyõzettesséc à keresztyén
ember az igassagrol, Es abban nyugodiéc meg az õ lelki
esmerete, Es à hamissat meg vetuén, igaz fondamentõra
épiczen, Melly ellen az ellenkezõ fél magyarazatot
teszen: Miképpen è kõnyuetskénec rendiben
vilagosson meg mutatan.
Ez elõ szamlált okokbol,
hiszem hogy N. meg esmerheti, Hogy sem boszszu
allásra valo indulatbol, sem tisztesség
kéuánásbol, Sem egyéb valami [p [000] 8] kûlsõ
dolgokra valo tekéntetbõl vitettem erre, Hogy az
ellenkezõknec meg felelnéc: Hanem, Hogy az egy Attya
Istennec tisztessége, és az õ igaz Fiaé, à Nazareti
Iesussé, kit õ el boczatot, A Papa, Antichristus
ellen, és az õ kalandos tarsai ellen meg marad[...] Es az
Istennec valasztot fiai naponként à meg esmert
igassagban épulhessenec, A feketét à feiértõl, A
hamist az igaztol meg valasztuán, az õ mennyei szent
Attyokat igazan segitségre hiyhassác, és
dûczõithesséc: Melly igaz tisztelet az Isten az
õ Fiaitol kéuán, És vgyan paranczoll.
Nem alitom
szûkségnec lõnni, Hogy eszt az én irássomat,
mellyet az Istennec kõnyuébõl, á Bibliábol õszue
szedegettem, à Papánac Haromsagos Allatos és
szõméllyes Istennec rutsagánac ki mutatta faért, Es
ebbõl származot egyéb bolondsaginac meg
esmerésseért N. igen aiánlyam, Holot mindeneknél
nyiluán vagyon, Hogy N. à Romai nagy Paraznánac, (mint
szent Ianos neuezi, Apocalip. 17.) minden vndoksagit
gyûlõli, és annac tudomanyát minden részeiben
hamisnac lõnni, az Isten Lelkénec vezérléssebõl
eszébe võtte. Sem kéuanom, sem aiánlom eszt az
irást olly forman, Hogy az ellenkezõ félnec irássinac
el oluasassatol euel el akarnam vonni Nagysagodat, Hanem
vgyan kéuánom, és azon kérem N. Hogy azokat is oluassa
el, és proballya meg, Mellyic fél az õ magyarazattyaban
kõueti inkáb á szent irásnac egyenes follyassat
és linyaiat: Hogy mind tesben Lélekben N. meg
épûlhessen, és à meg feszûlt Christusnac
tanyituánya lehessen, Az Attya Istent minden hiueiuel
egyetembe dûczoithesse, és az õ szent akarattya
szerént gyûmõlczet teremthessen: Amen. Gyula
Feieruarot, à Nazareti Iesusnac, az igaz Istén Fianac
szûlettésse vtán 1571. esztendõben,
Martiusnac 25. napiàn, Melly napon is á szent Lélektõl
à szûz Marianac mehében fogantattot.
Te Nagysagodnac
szegény szolgaia: A meg feszûlt Iesus
Christusban: DAVID Ferentz