BORNEMISZA PÉTER: HARMADIC RESZE AZ EVANGELIOMOKBOL ES AZ EPISTOLAKBOL VALO TANVSAGOKNAC. Mellyeket az keresztenyeknec Gyûlekezetibe szoktak predikalni minden ûnnep nap. 0156


IMATSAG.

VR Isten mi meñyei szerelmes szent Attyanc, ki à te szent Fiadnac à Christus Iesusnac àltala, az Apostoloknac elmeieket az irasnac meg értesere meg nyitottad: kérûnc tégedet, hogy vilagosicz meg az mi elmenketis à te szent Lelkednec általa, hogy az te szent igedet meg érthessûc, es meg értuen el hihessûc: Hogy mijs à te szent Fiaddal fel tamaduan wy életbe élhessûnc, es az õrõc bó0dogsagra ez élet vtan fel tamadhassunc, vgyan az on te szent Fiadnac, à mi wrunc Iesus Christusnac általa, Ki te veled él es wralkodic à szent leleknec egyessegeben, mind õrõckõn õrõckè, Amen.

Negyedic Predikacio AZ VR FEL TAMADASA HISTORIAIABOL.

Elsõ es nyoltzad napi ieleneserõl az wrnac, midõn Thamasis kõztõc volna.

MIkoron estue volna, àz hetnec az elsõ napian, es az aytoc bezarua volnanac, holot az tanyituanyoc egybe gyültenec vala, à Sidoktú8l valo felelemert, el ió0ue Iesus, es kó8zepet meg álla, es monda nekic: Bekeseg ti nektec, Es midon ezeket mondotta volna, reaioc fuua, es monda nekic, vegyetec szent lelket, etc: [p 0157]

Oda fel meg vadnac irua az tõb igec, ez vtannis mayd meg hallyuc. Hanem tanusaginknac Summaiat érczûc meg.

RÕVID ERTELME.

Iollehet ez mostani Euangeliomnac elsõ reszet tegnapis meg magyaraztuc, szent Lukácznac irasa szerént: De miért hogy szent Ianos tõb szoual emlekezic azon dologrol, az WR , elsõ nap vtólszor mint ielent, es mit szolt az tiz tanyituannac, es megent az vtan nyoltzad nappal mint ielent meg Thamasnakis: azért mind ezekrõl rendel igen hasznos szép tanusaginc lesznec. Az wrnac ket kõszõnetirõl, kikbe bekeseget kért: Az tanyituanyoc õrõmõkrõl: Es az õ Apostoli tiztre valo szenteltetesekrõl: A szent Léleknec reaioc valo õnteserõl. Ezec vtan az Thamasnac nagy gyarlo kabasagarol, es hitetlenkedeserõl. Az wrnac czudalatos engedelmessegerõl, es Thamasnac meg erõsiteserõl, es draga szép vallasarol, es az wrnac ioua hagyasarol az õ vallasat. Mind ezekrõl rendel szép értelemmel szollyunc.

Nyiluab magyarazattya. Meg áluan elõttec mnoda: [!] Bekeseg tinektec. Es ezt monduan meg mutata õ nekic kezeit es az oldalat.

Az kõszõnetrõl immár szoltunc es errõlis melly nagy amelkodando hozzanc valo szabasa legyen ez az Christusnac, ki el reytuen az õ diczõseges testenec allapattyat, gyalazatos sebeit magara veszi es azt mutogattya, hogy azbolis ismernec meg az õ szenuedet testenec fel tamadasat: mely sebec az fel tamadot testbe nem maradhatnac, Sõt az ki ît czonka benna, vac, nema, gõrbe [nyelvész] volt volnais, ott meg epûlt ekes testel lesznec minden hiuec, es fenlenec mint az nap. Senki azért elege meg nem bõczûlheti ez nagy attyafiusagos iò keduet az Christusnac, hogy illy gyarlokhoz illy engedelmesen szabta magat.

Oerülenec azokaert az tanyituanyoc. hogy lattac volna az wrat.