1 A kézirat nyomdába adásakor: http:// magyar-irodalom.elte.hu/ gepeskonyv/

2 Köszönetet mondok tanszéki kollégáimnak, Bóta Lászlónak, Orlovszky Gézának, Szentmártoni Szabó Gézának, főképp pedig Tóth Tündének a Balassi-textológiáról folytatott gyümölcsöző beszélgetésekért.

3 Vagy másszóval az ún. Gerézdi-Klaniczay-sejtés nyomán. Ahogy a "lírai önéletrajz" fogalma és kifejezése Klaniczay Tibortól származik, úgy a 3*33+1 Gerézdi elképzelése volt. (Klaniczay Tibor és mások szóbeli közlése.)

4 KLANICZAY Tibor, Hozzászólás Balassi és Rimay verseinek kritikai kiadásához, in A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei, XI (1957), 265-338.

5 Szöveg, in 2000, VI (1994), november, 42-53.

6 Az eszményi Balassi-kiadás koncepciója, in ItK, LXXX (1976), 613-631.

7 Balassi költészete történeti poétikai megközelítésben, Bp., 1982, 12.

8 VADAI István, "Forr gerjedt elmémre, mint hangyafészekre sok új vers..." Balassi Bálint saját kezű versfüzéréről, in A Tiszatáj diák-melléklete, XX (1995. január), 4.

9 És egymásutánját. (H. I.)

10 A következő kiadások tartoznak ide:

Balassi Bálint Összes versei a versek helyreállított eredeti sorrendjében, közzéteszi HORVÁTH Iván, Novi Sad, 1976 [1977] (Tanulmányok-Studije, 9),

Balassi Bálint és a 16. század költői, I-II, szerkesztette és a szöveget gondozta VARJAS Béla, Bp., 1979,

Balassi Bálint Összes versei és Szép magyar comoediája, szerkesztette és a szöveget gondozta VARJAS Béla, Bp., [1981],

Gyarmati Balassi Bálint Énekei, a szöveget és a dallamokat gondozta KŐSZEGHY Péter és SZABÓ Géza, Bp., 1986,

Balassi Bálint Versei, a szöveget gondozta KŐSZEGHY Péter és SZENTMÁRTONI SZABÓ Géza, Bp., 1993,

Balassi Bálint Versei, a szöveget gondozta KŐSZEGHY Péter és SZENTMÁRTONI SZABÓ Géza, Bp., 1994.

11 Szöveg, in 2000, VI (1994), november, 51.

12 ECKHARDT Sándor, Balassi Bálint nyelve és írása, in MNy, XXXIX (1943), 89, idézi VARJAS Béla, A Balassa-kódex, in Balassa-kódex, bevezetéssel és jegyzetekkel közzéteszi VARJAS Béla, Bp., 1944, xvi, vö. még: VARJAS Béla, A magyar reneszánsz irodalom társadalmi gyökerei, Bp., 1982, 313 skk.

13 "Még vagynak ennéhány Istenhez való énekek, kiket a psalmusokból is, magátúl is szerzett, ki mindenestűl is tíz, azok más könyvben vagynak, nem is adja azokat ki, meddig több psalmust nem fordít meg azokhoz. Azért evilági éneket - a Iephtes históriájátúl elválva, ki még nem kész - ..."

14 A lapok sorrendje ebben az ívfüzetben az újrakötéskor valószínűleg nem változott, vö. VADAI István, A Balassa-kódexről, in Balassa-kódex, a fakszimile szövegét közzéteszi KŐSZEGHY Péter, a kódex betűhív átiratát jegyzetekkel és utószóval közzéteszi VADAI István, Bp., 1994, iii.

15 Többek között VARJAS Béla, 1944, xix-xx, HORVÁTH Iván, 1982, 42-44, BÓTA László, A Balassi-Rimay-versek első kiadásának keletkezéséhez, in ItK, LXXXVII (1983), 177-178, KŐSZEGHY Péter, A Balassi-szöveghagyomány néhány kérdéséről, in ItK, LXXXIX (1985), 76, PIRNÁT Antal, Balassi Bálint poétikája, Bp., 1996, 76 és mások.

16 KLANICZAY Tibor, 1957, 281-283.

17 Talán tekinthetem A 3*33-as felfogás cáfolata c. előadásom (a fönti bizonyítást abban ismertettem) visszhangjának, hogy a Balassi-versek utolsó, 1993-as és 1994-es kiadásaiban a szerkesztők némi bizonytalansággal ugyan, de megengedik, hogy a kódex 99. lapján olvasható töredékes szöveg Balassié. Önellentmondó megfogalmazásuk szerint a "talán magától Balassitól származó megjegyzés" (Balassi Bálint Versei, 1994, 127) "valószínűleg a kódex összeírójától származik" (165).

18 VARJAS Béla, A magyar reneszánsz irodalom társadalmi gyökerei, Bp., 1982, 316.

19 Egy vita elhárítása, in ItK, XCI-XCII (1987-1988), 653.

20 BÓTA László, A Balassi-Rimay-versek első kiadásának keletkezéséhez, in ItK, LXXXVII (1983), 174-177.

21 KŐSZEGHY Péter, A Balassi-szöveghagyomány néhány kérdéséről, in ItK, LXXXIX (1985), 78-82.

22 I. m., 76.

23 KLANICZAY Tibor, 1957, 273 k.

24 Balassi Bálint Összes művei, I, összeállította ECKHARDT Sándor, Bp., 1951.

25 BÓTA László, 1983, 183.

26 ÁCS Pál, Rimay János korai versciklusai, in ItK, XCIII (1989), 307-310.

27 BÓTA László, 1983, 178.

28 Hans-Georg GADAMER, Szöveg és interpretáció, in Szöveg és interpretáció, összeállította BACSÓ Béla, h. é. n., 33.

29 ZEMPLÉNYI Ferenc, A komponált verskötet kezdetei és alakulása a reneszánszban, előadás, Esztergom, 1994.

30 A szövegköziség fogalmához ld. a Helikon, XLII (1996) ANGYALOSI Gergely szerkesztette, Intertextualitás c., 1-2. számát.

31 ÁCS Pál remek cikke (1989) után - melyben, BÓTA László (1983) eredményeire is építve, részlegesen helyreállította a Balassa-kódexben megőrzött Rimay-versciklust - visszalépésnek éreztem, amikor kiadásában (Rimay János írásai, a kötetet összeállította, a szöveget gondozta ÁCS Pál, Bp., 1992, 55-71) rögvest föl is számolta azt. A forrásban szerelmi és istenes énekek össze vannak keverve. Az új kiadás kiválogatja a szerelmieket, és azokból állít össze egy sorozatot, szemben a forrás adatával, ám támaszkodva más, külön szerelmi versgyűjtemények megvoltáról szóló, hitelt érdemlő híradásokra.

Ámde nem a visszalépés az a szó, amely ezt az eljárást a legjobban jellemzi. Inkább az olvasói befogadás (hiszen a sajtó alá rendező is csak olvasó) teremtő jellegéről van szó. A művészi kötetfölépítési eljárások megismerése könnyen együtt járhat túlértelmezésükkel, a fölfedezett vonások túl élessé válásával. Ezt a csapdát, gondolom, nem lehet teljesen kikerülni. A halott költő sajtó alá rendezőjének hagynia kell befolyásoltatnia magát attól, amit megért a kötetelrendezés jelentéséből. És épp annyi, amennyit megértett belőle, annyi fog az előtérbe nyomulni az általa közzétett szövegkiadásban.

Azt hiszem, a (2~3)*33-as Balassi-köteteinkkel hasonló túlértelmezést hajtottunk végre. És azt hiszem, a Balassi-kiadások történetében az első túlértelmező kiadásterveket Rimay maga készítette.

32 Wathay Ferenc énekeskönyve, I-II, közzéteszi NAGY Lajos, BELIA György, Bp., 1976.

33 ADRIAI TENGERNEK SYRENAIA, GROFF ZRINI MIKLOS, Bécs, 1651, hasonmás kiadásban kiadja KOVÁCS Sándor Iván, Bp., 1980.

34 GERÉZDI Rabán, Balassi Bálint, in Kritika, V (1967), fasc. 5-6, 13-26

35 Marco SANTAGATA, Dal sonetto al canzoniere. Ricerche sulla preistoria della costituzione di un genere, Firenze, 1987. Bálint Balassi, Canzoni per Julia, a cura di Armando NUZZO, in In forma di parole, II (1994), fasc. 2, 127-132

36 "Az elülső táblán, kívül, címerpajzs alakú papírcímke, rajta XVIII. századi kézírással: Balassa Balint Verseinek Fragmentumi. A gerincen azonos kéztől származó felirat maradványai: Balassa Balint verseinek Fragmentum... ......... manuscript" - írja VADAI István, 1994, i. A kódex bekötésének időpontja őszerinte "a XVII. század vége felé" lehetett (uo.). Balassi kritikai kiadója szerint a felirat korábbi: "Címe talán a XVII. század végéről való ráírás: Balassa Balint Verseinek Fragmentumi": Balassi Bálint Összes művei, I, összeállította ECKHARDT Sándor, Bp., 1951, 25. Nekem nincs határozott véleményem sem e mindössze négy szó kézírásának, sem a kötésnek keltezéséről, de ez nem is nagyon lényeges kérdés. Az, hogy a kötéstáblára ragasztott cím szöveghagyományon alapul, akkor is elképzelhető, ha mind a kötést, mind a címfeliratot nagyon késeinek minősítjük.