hogj megh $zabadult az $zerelemtul.
S[z]abadsaga uagion mar [e.]n $zegheni fejemnek,
S[z]erelemtul ninczen bantasa en lólkemnek.
Vagiok bekesiges, en elmém czendes: Nincz giotrelme lolkeo[k^]
Megh $zabadult rabhoz hasonlo alapotom,
Mint ßinte annak nekem semuolt $zabsagom.
En nagj ßerel[e`]be', mint gonoß tómleczbe', Ejel napal uolt gond[o`]
S[z]abadon eórőlliek minden mulatsagoknak,
Busultat sem giakran latiak uidam orczamnak
Azert mert ketelies, nemuagiok $zerelmes: senkj ékes uoltanak.
Erőliek rópúliek nem külemben mint Karuolj
Kinek $arga laba lab $ziakbul $zabadul, nem ke$ereg lól,,
kem; mert megh menekettem: $zerelem békojabúl.
Kölj imar ennekem cza jo Lo hamar Aghár
Iffiak tarsasaga, elies $zablaja jo madar,
Vitezek kózót ülu[e`], keduem elen $inczen: jo bor[a`]l teli pohar.
Kegiessek $zep $zűzek ream bar ugj nezenek
Valamjnt akarjak azal mjnt egiet [e.]rnek,
Mert sem $zerelmekel, sem gonoß keduekel: tóbj uizre n[e`] uißnek.
Vehetnek iffiak vinek peldat en rolam,
En Nagj ßerelm[e`]ben men[y.] niaualiat latam,
Neha m[y.]nd eröltem, neha ke$ergetem: Mint Niughatatlankottam.
Oja én atanacz $zerelemtül megh magat
Minden kj kíuania életinek niugalmatt.
Mert kj azt köueti, hidgjed kiniat érzj: Veßj gonoß jutalmat.
S[z]erzém ez niolcz Verset Vígh [e.]s $zabad elméuel,
Geölisben induluan jo ruhas Leg[y.]eniekkel.
Hozam ha$omlokal, vítez ifiakal: Nem kehegeö Venekkel. &c.