kódexlap: 25
kódexlap: 26
kódexlap: 27
kódexlap: 27

Dec[i`]mus qvartus. a' Notaja a'
Lucretia Notaja. Borbala Nevere.

Czak bu banat i[m`]ar hagjatot ennekem kiben el
fogj eltem, mert jo remenseghem kiben vala nekem
az most el hagjot enghem, kjert mindenkor njughatat
lasagban, fohazkodasban lelkem.

Ha neha hogj ertek egjeb embereket szerető
iőkről szolnj, akkor en bus lelkem rolad em
lekezven, nem tud szeg[i`]n mit tenn[y.], mert a' gon
dolkodo buskodo szerelem s[z]jvemet csak
emjzt[y.].

A[z]ert én szerelmem es gjőniőrűˇssegem mjert
hagjal el engem, hogj vigaztaltatvan en nagj


banatjmban latvan szep szemeljedeth,
Ò te fenjes napom mjre nem terjezted en
fel[e`]mis f[e`]nj[e`]deth.

Kjvanssagím nekem szemeljedet latnj naponkent
őregbűlnek, kik hogj ez ideigh be nem telhet
tenek szemejm könjveztenek, Mert kj oka
voltal eleb őrőmemnek, mo$t vagj csak
ke$servemnek.

Banat miat hova legjek en gjőtrelmjmen ha te
nem kőnjőrűˇlsz betegsegemetis kjnek vagj
orvossa ha nem gjogjtod megh ölsz, en hjv
s[z]erelmemet, ha jol meg gondolod bűˇn ha
hozzad nem kerűls[z].

Olj [i`]ghen nagj czuda nekem ezen vagjon, hogj
melj melj kemenj te s[z]jved, te gjőnge szj
nedhez nem hasomlo h[i`]dgjed te aczel terme
s[z]eted, mert lam nem erdemlem azte le
tedben hogj szemedet ram vezed.

Rajtam szabad vagj te en edes szerelmem


valamit mjvelendesz, mert azt igj jol latod
hogj vagjok te rabod, ha szinten meg őlendesz, azert
am bar gjőtőrj s[z]jvem megis engem hogj ha
abban őrvendez.

Birsz ugjanis enghem szinte ugj mindenben a' mjkepp[e`]
akarod, az en vigh s[z]jvemet te meg s[z]omoritod ismeg megh
viga[z]talod s[z]omoru lelkemet mint egj fiatal fat minth
bölcz k[e.]rt[e`]sz ugj hajtod.

Az Fiatal fahoz vagjok màr ha$sonlo kj meg njers es zöldellik,
kj az tűˇ[z]ben leven egj felűˇl nedvessűˇl s-mas felől ege
tetik, igj egj felől $[z]jvem tőled kjno[z]tatik s-ismegh
viga[z]taltatik.

Lam az Aetna hegjeth mondgjak tengeren tul hogj kőrős
k[e`]nt [e`]gten [e`]gh, k[i`]t soha nem olthat megh sem esső sem
ho sem masfele nedve$segh, kjnek ege$seben soha sem
volt sem leszenis ez Vilaghon regh.

Az en szjvemnekis kj nagj $[z]erelmeben hozzad regen fől
gjulath, tűˇzet meg nem oltja sem bu sem njavalja
se' egjebfele banat, ha $[z]erelmemert s[z]jnte meg őlszis
enghem de ugjan el nem adhat.

En s[z]erelmemnek mert akkor lé$zen vege mjkor

a' folio vizek, visza foliok lesznek s-minden fele hegjek
arkokkal tőn[y:] kezdnek, kik hogj megh legjenek te
magadis jol tutod hogj lehetetlenek.

Rolam azert ved el s[z]omoru ne[z]tedet es mutasd uigh
kedvedet, te ket szep s[z]emeddel mellel gjakran
meg őlsz elesz vi$[z]ont enghemet, tudod ugj s[z]eretlek
tegedet kedvellek mint tulajdon lelkemeth.

Tovab immar bes[z]jdjmet en nem njujtom mert ne talam
meg bantlak, hoszu bes[z]jdjmmel nint $[z]jnten magamat
nem őrőme$t untatlak, csak e[z][z]en kónjőrgőgh, hogj
enghem mjndenkor tarts tulajdon rabodnak.

Gyon[y.]őrű$ségem mert minden remen$segem nekem csak ben
ned vagjon, mj oka nem tudom, hogj mind ejel nappal
s[z]jvem teged gondolljon, Teged ohajc[z]on te felóled $[z]olljon,
es czak tegedet varjon.

Tegedet ajanljak keg[y.]es In[n`]ek ke[z]eben kegjelmeben
en magamat penigh a' te jo kedvedben es edes $[z]erelmed
ben, kj jrta tudhatod hj$[z]em mert lanczanak könj
vejm ez levelben.




Vissza
Tovább