njnczen màr Notajara: I[n`] laud[e`] temporis.
áldoth szep Pűnkőzdnek gjönjörűˇ ideje,
Mindent [e`]ge$s[e.]ggel latogato eg[e.],
Ho$[z]u uton jarokkat kónjebjtó $[z]ele.
Te njtod Rossakat meg illatoza$ra
Nema fülemile Torkat kjalta$sra,
Fakatis te őltőztecz sok $[z]jnű ruhagba.
Neked Viragoznak bokrok szep violak.
Folljo vizek kutak csak neked tiztulnak
Az jo hamar lovakis csak te benned vigadnak.
Mert faratsagh utan fejeket tagjokath
szep harmatos füvel hizlalom azokath.
Uj erővel epitven űˇ[z]eshez inokath.
Sőt m[e`]gh az V[e`]gbelj jo Vitez katonak
az szep $[z]agu mezót kik $[z]elljel be jarjak,
Mo$t azokis vigadnak az űdőt mulatjak.
Kj szep füven leven banjk jo lovaval,
Kj vighan lakozik vit[e`]z barattjaval,
s- kj penigh Vitez fegjverjt tiztjtat Csi$[z]arral,
Ujul m[e`]gh az fóldís mindenűt te tőled,
Tiztul homaljabul az egis te veled,
Mjnden teremptet alat meg Vìdul te benned;
Illj jo ìdőt elven It[e`]n k[g`]lmebül
Djczjrjűnk S[z]ent Nevet fejenkjnt jo $[z]jbül
Igjunk lakjunk egj ma$sal vigan, $[z]eretetbül.