Dicsőséges Szent Mihál arkangyalnak innepéről
Ez mai szent
méltóságus innepnek episztoláját írta meg Szent Jánus evangelista Patmosz
szigetben, látásáról való kenyvnek első
kapitulomában, kiben kijelentetik, miképpen az teremtő kegyelmes Úristen
kilemb-kilemb titkokat jelent meg ez világon való hív szolgáinak az mennyei
szent angyaloknak miatta. És miképpen dicsőséges Szent Jánosnak is, kit
Krisztus Jézus kiváltképpen szeret vala, ez mai szent episztolabeli látások
angyal miatt jelentetének meg, kiről ennenmaga bizonyságot tészen, mondván:
Episztola
Megjelentötte Úristen
[azt], [a]kiknek hamar be kelljen teljesedni, szólván ő angyala átal ő
szolgájának, Jánosnak, ki bizonyságot tett Istennek igéjéről és vallást Jézus
Krisztusról, kiket mind látott. Bódog az, ki olvassa, és ki hallja ez
prófétálásnak beszédét, és tartja azokat, kik őbenne írván vannak. Mert az idő
közel vagyon. János mondja hét egyházaknak, kik vannak Ázsiában: Malaszt
tinektek és békesség attul, ki vagyon és vala és jevendő; és az hét lelköktől,
kik az ő széki előtt vannak; és az Jézustul Krisztustul, ki hűséges
tanú elsőszilött halandók között, és ez földi királoknak fejedelme, ki
szeretött minket, és megmosott mi bíneinkből az ő szent vérében.
Ez mai szent evangéliomot írták meg
az szent evangelisták Szent Máté kenyvének tizennyolcad részében, Szent Márk
kilenced részében, Szent Lukács is kilenced részében. És lén eredeti azidőben,
mikoron Úrfiú sziletetnek utána járulnának harminckét esztendőre [Kr.u. 32.-ben]. Mely szent evangéliomnak
előtte emléközvén Szent Máté előtte való kapitulomban úgy mond: Az időben
járulának Szent Péter apostolhoz, kik az adót avagy földvámot szedik vala,
mondván: „Az ti mestertek ez esztendőben nem fizette meg az adót.” Monda: „Úgy
vagyon.” És mikoron Péter bemént volna az házban Jézus urunkhoz, eleiben kele
az édes Idvözejtő, és monda: „Simon, mi láttatik teneked? Ez világi királyok
kikön vésznek adót? Az fiakon-é, avagy az idegenekön?” Felele Simon: „Az
idegenekön.” Monda Jézus: „Hát szabadosok az fiak, de hogy ne tántorojtsok meg
őket, menj el az tengör mellé te horgoddal, és amely halat először fogsz,
nyissad fel száját, és amely csomót találsz szájában, add énérettem és
teéretted az adószedőknek." Immáran ezen nyomba követközik ez mai szent
evangéliom.
Evangéliom
Azidőben járulának az
tanojtványok Jézushoz, mondván: „Kit alojtasz, [hogy]
nagyobb légyen mennyeknek országában?” És előve híván Jézus egy kisdedöt,
megállatá köztök, és monda: „Bizon mondom tinektek: hanem ha megtérendötök, és
olyanná lésztek, mint az kisdedök, nem mentök be mennyeknek országában. Valaki
azért megalázandja ennenmagát, mint ez kisded, ez nagyobb mennyeknek
országában. És ki befogadand ilyen egy kisdedöt én nevembe, engem fogad be.
Valaki kedég megtántorojtand egyet ilyen kisdedök közül, kik énbennem hisznek,
alkolmas őneki, hogy egy nagy malomkövet figgesszenek ő nyakára, és az tenger
fenekére merejtessék. Jaj ez megtántorojtó világnak! De maga szikség, hogy
jőjjenek tántorodások. Jaj kedég az oly embernek, ki miatt az tántorodás lészen.
Ha azért az te kezed avagy lábad megtántorojt téged, vágd el őtet, és vesd el
tőled;
jobb teneked az erek életre menned betegön avagy sántán, honnem két
kézzel-lábbal vettetni az erek tízre. És ha az te szemed megtántorojt tégödet,
vájd ki őtet, és vesd el tőled; jobb teneked egy szemmel az erek életre
bemenned, honnem két szemmel vettetni az erek tízre. Lássátok azért, hogy ne
utáljatok meg egyet is ez kisdedökben. Mert azt mondom tinektek, hogy az ő
angyali koronkéd látják én atyámnak színét, ki mennyben vagyon.
Úr Jézusban
Krisztusban szerelmes atyám-anyám szilettei és édes atyámfiai! Meghallók az
szent evangéliomnak magyarságát, kiben sokképpen való idvességes tanúságokat
érténk az mennyei felséges igazságnak szájából származott szent igékben. Tudnia
illik: míly veszedelmes ez világi állhatatlan élet; annak utána
miképpen kell magunkat megoltalmaznunk őtőle; végre az segédségöt
is kijelentvén, kinek miatta lehessen, mert mi magunk esztelenek, erőtelenek és
elégtelenek vagyunk reá. Annak okáért mellénk adván az szent angyalokat, nem
csak mi sziletésünknek órájátul fogva, de minden napon, órában és időben, kik
minket ótalmazjanak, tanohanak, igazgassanak, és minden szikségünkben velünk
legyenek;
kiben nyilván kijelentetik az kegyelmes Úristennek hozzánk való nagy szerelmes
és irgalmas volta, hogy íme még az bódog szent angyalokat is mi szolgálatunkra
vetötte, kiért nagy hálaadással tartozunk mind az Úristennek, mind az szent
angyaloknak, mert bizonyával ha az ő segedelmök nem volna, sem jót nem tehetnénk,
sem gonosztul magunkat meg nem óhatnók, sem pokolbeli erdegnek csalárd
mesterségét el nem távoztathatnók, sem az erek idvességre nem mehetnénk, mint
még jobban meghalljok. Annak okáért méltán szolgálja Anyaszentegyház ez mai
szent innepöt ilyen nagy tisztöletes méltósággal, hogy mindenestül fogva ne
lennénk hálátlanok és elfeledköztek az ő hozzánk való szorgalmas
szolgálatjokról.
Úristennek azért malasztjából ez mai
drágalátus szent innepnek méltóságára három lelki tanúságunk leszen mi
idvességünk mellé:
Első tanúságunk lészenf[az],
[hogy] mi okáért kell szolgálni ez
mai szent innepöt;
doktorok sok okát vetik.
Első sokaságnak okáért, kiről úgy
mond Szent Tamás doktor, előve hozván Dániel prófétának látását (Dániel VII.):
„Ezerszer való ezeren szolgálnak vala őneki - értvén: az Úristennek -, és
tízezerszer való százezeren udvarnak vala őneki.” Úgy mond azért Szent Tamás,
minem hogy csak ennyien volnának, de soha ember számát nem vetheti, kiknek csak
az Úristen tudja számokat, ki teremtötte.
Ó, szerelmes atyámfiai, ki lehet
nagyobb szent, mint az szent angyalok, kik azon szentségben teremtettenek,
kiből soha el sem estenek, honnan soha ki sem jöhetnek, mert valahova mennek
Úristennek parancsolatja szerént, mégis velök vagyon minden szentségök, dicsőségök
Szent Dienes doktornak és Szent Gergely doktornak mondások szerént. Ha azért
egy ez világról támadott szentnek ilyen nagy tisztösséggel üli, tisztöli földön
való Ádám-fia, ó, mennyivel inkább illik tisztölni ennyi számtalan sok szent
dicsőségben élő, lakozó angyaloknak innepöket, kik koronkéd az áldott szent
három Úristennek szép tikörös szent színét látják, és ő felségének szenetlen [=szűntelen] udvarnak[=udarolnak]; ha ki kedég őket tisztöli, szolgálja,
lehetetlen annak elveszni erekké, kinek annyi számtalan esedözője vagyon.
Másod okáért kell ülni, tisztölni ez
mai szent napot hasonlatus tisztöletnek okáért; mert Szent Gergely
doktornak mondása szerént az mennyei szent angyalok erülnek, vigadnak a mi jó
életünket látván, mert ottan tudják, hogy az ő társaságokban lészünk
számláltatván. Hát minekünk is úgy kell, hogy az ő tisztösségökön erüljünk, és
nagy vidámsággal szolgáljok az ő szent innepöket.
Harmad okáért, mert minekünk
Úristentül választott hűséges ótalmazóink és szolgálóink, kiről
úgy mond Aranyszájú Szent Jánus: „Ó, míly nagy tisztöletes méltóság Ádám
fiának, kinek szolgálatjára ugyan folyamnak, mint jó barátus atyafiú ő
atyjafiának szikségére.” Kiről Szent János Úgy mond (Apok. XIX.): „Mikoron az
szent angyalt imádni akarná, mondá: ‹‹Lássad,
hogy ne tégyed, mert teneked és te atyafiai[d]nak
szolgatársa vagyok, kinek méltóságos
voltán minekünk mondhatatlan nagy örömünknek kell lennie.››”[1]
Ótalmaznak azért minket mi életünkben, halálunknak idein és utána. Ez világi
életben három rendbeli embereknek szolgálnak, tudniillik: penitenciatartóknak,
bíneseknek, jóban gyarapodóknak és tekéletes életben valóknak.
Először bíneseknek, hogy idő előtt
pokolbeli erdeg őket meg ne ölhesse és kárhozatra ne vihesse, kiről úgy mond
Aranyszájú Szent Jánus: „Ha az jó angyalok valamennyire eltávoznának az szegény
bínestől, senki az gonosz lelköknek veszedelmöket el nem távoztathatná.” Mert
Szent Péter apostol mondasa szerent (I. Pe. 5.): „Az pokolbeli ellenség
koronkéd, éjjel-nappal körülünk forog, azon ólálkodván, ha miképpen bántást
tehetne.”[2]
De Szent Bernald doktornak mondása szerent: „Az szent angyal is utánunk jár,
őrizvén Úristen teremte[tte] lelköt.
Másodszor penitenciatartóknak,
tanojtván és jóra kíszlelvén [=
késztetvén, buzdítván] őket, napról napra jó útra igazgatván, és idvösséges
gondolatokat hozván ő szívében; töredelmességöt, bánatot, keserűségöt
ő bíneiről, félelmet az örök kínról, vidámságot az örök dicsőségről. Mind ilyen
jó tanácsokkal élteti őtet, mint az jó jámbor mester ő tanojtványát. Annak
okáért koronkéd tisztösségöt kell tenni az őriző angyalnak.
Harmadszor az szent angyalok
szolgálnak lelki jószágban immáran gyarapodókat, intvén és tanojtván őket, és
szívöket-lelköket részögítvén, szenetlen való imádságra, alamizsnálkodásra,
böjtre, vigyázásra, kézi munkára - kik mind Úristennek neve dicséretire vannak,
és embernek szentségére, kikben koronkéd jelen vagyon Úristen malasztjának
édessége és az szent angyalnak gyorsasága. Felette jó szokásból vagyon azért
Szent Gilbertus pispeknek mondása szerent, hogy mikoron ember reggel, hollal [= hajnalban] felkel ágyából, valamit
aznap teendő, mind Úristennek ajánlja; és estve, mikoron
nyugodni menne, meghányja-vesse mind téteményét, mind gondolatját, és ha mi
gonoszt talál őközte, töredelmességöt tégyen róla, és mikoron ideje lészen,
meggyónja;
ha kedég semmi gonoszt nem talál, hálát adjon rajta, és továbbá az jó
szándékban megmaradjon. Ez ilyen dolgait embernek az szent angyal felviszi, és
nagy eremmel bejelenti Úristennek eleiben, kiért mind az szent angyal érdemet nyer, mind az oly ember nagyobb malasztot
lél. Ezt mondja Szent Jeronimus doktor.
Negyedszer az szent angyalok
szolgálnak az tekéletes népeknek, biztatván és erősöjtvén őket, hogy erősek
legyenek az szent életben, és végig megmaradjanak az szentséges mívelködetben,
kiről sok példákat olvasunk az régi szent atyáknak életekben.
Ötödször szorgalmasok mihozzánk az
szent angyalok mi halálunknak idein, biztatván az szent hitben és reménységben,
és pokolbeli erdegnek seregét onnan elűzvén, kiről Szent
Dávid úgy mond az Zsoltárkönyvnek 33.
zsoltárában: „Elbocsátja Úristen ő angyalát az őtet félő szolgájának
melléje, és megszabadojtja őtet.” Ó, mennyien vesznének el az gonosz
ellenségnek csalárdsága miatt ő haláloknak idein, ha Úristennek szent angyala
akkoron jelen nem volna! Mert Szent Bernald doktornak mondása szerent mind
éltében is nincsen embernek nagyobb késálkodása [= viaskodása] az agg ellenséggel, mint halálakoron, mert ha
akkoron nyeren[d], hát erekké nyer; ha kedég vesztend, hát soha fel nem támad
továbbá.
Hatodszor halálának utána;
mert ha ember malasztban múlandik ki(ve) ez világból, hát ha mennyországot
érdemli, az szent angyal oda viszi az bódog lelköt. Ha kedég Purgatóriomba
avagy valamely hiedelemnek helyére, ott is vele vagyon az szent angyal, és
mindaddiglan szolgál őneki, mígnem Úristennek megszerzött igazságus ítéleti
beteljesödik. Íme
azért, szerelmes atyámfiai, halljok az Szentírásból, és értjek szent
doktoroknak mondásokból, mely nagy rokon közelségünk vagyon minekünk az mennyei
szent angyalokkal. Azért Szent Béda doktornak mondása szerent mi is felette
nagy tisztöletösséggel, szolgálattal és hálaadással tartozunk őnekik érette.
Másod tanúságunk lészen, mi okáért
tisztöltetik dicsőséges Szent Mihál arkangyal Anyaszentegyházban mind az több
mennyei szent angyaloknak felette kiváltképpen. Mert ennek ellene való írás és
bizonyság támadhat mondván: valaki nagyobb tisztösségben illendő és méltóbb
személy, nagyobban kell tisztölni. Továbbá, ki nagyobb, érdemesb, és kitül több
jó és használatosság származik, illik, hogy nagyobban tisztöltessék;
de mennyeknek országában nagyobb személyek vannak, tisztöletösbek, érdemesbek,
feljebb valók sokkal, honnem Szent Mihál - és íme azokról nincsen olyan
dicséretes emléközet, mint Szent Mihálról. Doktoroknak mondásokat egybegyőjtvén
reá felelhetünk, engedvén neki, hogy bátor úgy légyen; de maga
mindazoknak felette tisztöltetik Szent Mihál nyolc jeles tisztösségnek okáért.
Elészer, mert ő Anyaszentegyháznak
fejedelme, doktoroknak mondások szerent: Dániel X., holott úgy olvastatik, hogy
Úristen szerzette vala Szent Mihált az zsidó népnek fejedelmévé[3],
de mikoron eltávozának Úristentül, immáran adatott Krisztus Jézus egyházának
előtte járó fejedelmévé. Erről Petrus
Aureoli Compendiumának II. könyvében úgy mond ez szent doktor róla:
„Immáran Szent Mihálnak adatott Paradicsomnak - azaz keresztyén
Anyaszentegyháznak - prépostsága, ki annak előtte az Izrael zsinagógájoknak
vala fejedelme.” Annak okáért tíszen Anyaszentegyház ilyen jeles tisztösségöt
őneki mint fejedelmének.
Másod oka ő tisztöletinek, mert
sokképpen segedelmet tészen az választottaknak. Először mennyeknek országában,
kiről Szent János úgy ír (Apok. XII.): „Lén nagy ütközet mennyországban, Mihál
arkangyal és őhozzá tartozó angyalok viaskodnak vala az Sárkánnyal - azaz
Luciferrel -, és őhozzá tartozókkal.”[4]
Másod segedelme Egyiptomban lén, mikoron az Izrael fiai kijövének, honnan
harmad lén, babilóniai fogságban. Negyed mastan vagyon, Anyaszentegyház fiai
mellett. Ötöd lészen Antikrisztus ellen, ki - hiszem - hamar eljövendő lészen,
azért ki az veszedelemnek fiát is megöli, és megszabadojtja ez világot minden
kísértetből, annak okáért méltán tisztöli őtet Anyaszentegyház.
Harmad oka tisztöletinek, mert ő
tiszti az, hogy mikoron ez világi emberek kimúlnak, mindennek megméri jó és
gonosz téteményét az isteni igazságnak mértékében. Az jókat viszi Istennek
eleiben, félbe valókat Purgatóriomba, meghulltakat [= megesetteket] az erek tízre, kinek kezdeti akkoron vagyon, de
vége soha nincsen.
Negyed oka, hogy minden lelköt
ő vészen ki testéből halálának idein.
Ötöd, hogy az bódog lélök őmiatta
vitetik mennyeknek szent országára, és beiktatik az Szízanya Máriának színe
eleiben. És az édes szile viszi be ő szent fiának széki eleiben, és onnan
Szentháromságnak eleiben, holott megáldatik és megérdemeztetik, és érdeme
szerent való karban állatják.
Hatod, hogy ő lészen, [ki]
az halottakat felserkenti földnek mohából az utolsó ítéletnek idein, Szent Pál
apostolnak mondása szerent (I. Thessa. IV. et Rik. super IV.).
Heted, mert Szent Mihál lészen
Krisztus Jézusnak - mikoron jő ez világot megítélni - zászlótartója, mindennek
elette hozván az áldott szent keresztfát Jozafátnak völgyére, és az több
angyalok az több kínnak jegyit, tudnyaillik ostort, vesszőt, vasláncot, csúcsát
[= lándzsát], vasszegeket, az szent
koronát.
Nyolcad, mert az isteni igaz
szentenciának erejit ő szolgáltatja ki, adván az kárhozandókat Lucifernek és ő
angyalinak hatalmasságokban, és leveri az erek tízre, és berekeszti őket
pokolnak erek bides, dohos temlecében. Ó, szerelmes atyámfiai, ha meggondolnák
halandó emberek, és lelki szömök előtt hordoznák, minemű nagy
jajveszík, sívás-révás, ivöltés, kejájtás, mondhatatlan keserűség
ott lészen;
látván, hogy az Úristentül és isteni irgalmasságtul erekké elszakadnak, látván
továbbá, hogy nem örömre, mint az jók, de erek kínra, tízre és gyetrelemre
mennek, kiknek soha, erekkül erekké vége nem lészen. Bizony-bizony, soha nem
vétköznének, és ennyi veszedelmes egymásra való víaskodás[t], vérontást nem
tennének. De vagyon nagy tudatlanság és vakság ember fiai között, kik pokolban
nem lésznek. Az bódogokat kedég mikoron az áldott mennyei királ megáldja,
mondván: Jöjjetek el ti, én atyámnak áldottai, vegyétök az bódog országot! -
azonnal dicsőséges Szent Mihál mint Krisztusnak hadnagya az szentöket, kik
Úristennek részére lésznek, Krisztus királynak eleiben gyejti, és mikoron
megáldatnak, mind az sok szent angyalokkal elkezdi az nagy örvendetes mennyei
szép éneklést, és azonképpen Krisztus királlyal mennyországnak dicsőséges
bódogságára felmennek.
Azért, szerelmes atyámfiai,
dicsőséges Szent Mihál arkangyal, miért minden helyött jeles dologban
foglalatus volt, Anyaszentegyház is kiváltképpen való emléközetöt, tisztösségöt
és dicséretöt tészen ő nagy méltóságus voltáról, jelesben ez mai szent napon,
kit Anyaszentegyház választott tulajdon az szent angyaloknak dicséretes
szolgálatjokra és tisztösségökre.
Harmad tanúságunk lészen az szent angyaloknak méltóságus
szertartásokról, kinek érteémére ellenkérdésünk támad, hogy az szent angyalok
első teremtéstül fogva ilyen szertartásban voltanak-é karoknak választása
szerent, mint mastan, avagy nem. Ez kérdésnek oka lehet, mert Szentírásnak
értelme szerent úgy halljok, hogy az első megtántorodásnak idein mind kilenc
karból hullottanak le Luciferrel. Doktoroknak mondások szerent ez kérdésnek
megfejtésére három igazságot kell látnunk.
Első igazság, hogy az mennyei
angyalok teremtött lelkök‹nek›, és úgy, mint
halhatatlanok, okosak, értelmesök, némiképpen igyenlők egymáshoz, de ő tulajdon
állatjok szerent sem akkoron nem voltanak igyenlők, sem mastan. Mert egyik
másiknál természetök szerent nemesb, szép bölcsebb, értelmesb volt, kiről Szent
Pál példát vétt, mint kinek ismereti volt róla: Miképpen az mennyei csillagok
egyik másiknál szebb, fényesb és nagyobb, azonképpen Úristennek szenti között
is kilembség vagyon; egyik nagyobb, méltóbb, érdemesb másiknál.
Másod igazság, hogy kezdetben az
mennyei szent angyalok nem voltanak kar szerent elválasztván egymástul, mint
mastan, mert senki közőlök kiváltképpen való keresztnevet, sem malasztot, sem
érdemet, sem lelki ajándékot sem vött vala Úristentül, mint mastan halljok vött
lenni, de mindennek egy fejedelmök vala, és elettök hallgató, Úristennek
parancsolatjának beteljesítésére, kinek Lucifer vala neve, azaz
Világosság-viselő, mert miért rokon közel helyeztetött vala Úristenhez, az
isteni fényes világosság nagyobban megtizesöjtötte vala őtet, és mindennek
parancsol vala szabad akaratja szerent. De végre nem elégödék meg az nagy
méltóságos tisztösségön; baromhoz hasonlá önnenmagát, ki nem ismér
semmi tisztösségöt, és levetteték fészkéből. Más kérdés támadhat: hát mikoron
kezdeték az mennyei angyalok között való válasz és kilenbség? Felelet: Akkoron,
mikoron az jók Úristenhez egyesülvén megmaradának, és az gonoszok Úristentül
elszakadván lehullának, kinek bizonyságára négy rendbéli ponktot vetnek Írásbeli
doktorok.
Első ponkt természet szerent való
eredet, kiben senki sem nyer, sem veszt. Példa: mint az mastan sziletött
magzat, ki sem jót, sem gonoszt nem tud, sem nyer érdeme szerent, sem veszt
gonoszsága szerent. De ha keresztségöt ér, Krisztus szent halálának érdeme
miatt idvezül;
ha nem ér, kárhozik.
Másod ponkt: jóra és gonoszra való
indulat szabad akaratnak bírósága szerent. Időnek ez ilyen állapatja szerében
valának kétféle: [itt
gondolat gonoszságot] itt esének el az kevély angyalok, az jók
kedég valának Isten részére. Példa. Azonképpen emberi állat is, mint jótul
gonoszt tud választani, ottan elkárhozhatik, ha gonoszra enged, és érdemöt
lelhet, ha jónak enged, ki mellé hallomást mondatott, hogy ha három esztendős
gyermek elkárhozott.
Harmad ponkt: Úristen az jó
angyaloknak malasztot ada. Az gonoszok kedég Szent Bernald doktor mondása
szerent az isteni tisztöletlenségnek és engedetlenségnek bínéért vettetének
mennyországból.
Negyed ponkt, hogy Úristen az
jóknak, ki minémű
jószágosképpen és erősséggel mukálkodott vala Lucifernek ellene mondván,
kilenb-kilenbképpen malasztot ada, meg is erősöjtvén őket azon dicsőségben,
hogy soha továbbá el ne
tántorodhassanak ő természetekben. Az gonoszokat is meg hagyván erősülni az ő
méhökben születött gonoszságban, hogy soha továbbá fel ne támadhassanak,
elválának egymástul, ki mind az mind az ő mívelködetinek érdeme szerent. Ó,
szerelmes atyámfiai, tudjátok bizonnyal, hogy azon regulájok lészen ez világi
népeknek is ő haláloknak idején, kik malasztban kimúlnak, megerősültetnek az
mennyei jóban, hogy továbbá sem vétközhetnek, sem kárhozhatnak (Lukács XVI.).
Kik kedég halálos bínnek gonoszságában megmaradván és megvakulván, és azonban [=abban] kimúlnak, megerősültetnek az
kínszenvedésben, hogy soha továbbá onnan ki ne jöhessenek, és meg ne
szabadulhassanak. Ó, nagy, vélhetetlen veszedelem, hogy ez világi bolond
Ádám-fiai ez ilyen véghetetlen jajveszéköt meg nem gondolják, hogy magokat tőle
megótalmaznák! Ez felül megmondottakat azért meggondolván, immáran kevetközik:
Harmad igazság. Doktoroknak mondások
szerent az Úristen elosztotta az szent mennyei angyalokat három rendben, és
mindenikben három-három kar angyalok vannak választás szerent.
Első és felső kar angyalok
neveztetnek Szeraphinnak, kik rokon közel vannak Úristenhez, kik nyilvábban
látják Szentháromságnak dicsőséges szent színét, kik hamarabb megtudják és
ismerik Úristennek akaratját és titkát, tanácsát, kik annyival tekéletesbek
Úristennek tizes szeretetiben és mélységes bölcsességében, mennyivel tudósbak
az isteni dicsőségnek ismeretiben és közel voltában.
Másod karbeli angyalok mondatnak
Kerubinnak, azaz teljes tudományúnak, mert ezek rokon közel, minden közbevetés
nélkül nézik, látják és ismerik az áldott Szentháromságnak méltóságus
istenségét, kiből minden bölcsességök folynak és támadnak, mely tudománynak és
bölcsességnek egy cseppe és szikrája nagyobb, honnem ez világnak kezdetitül
fogva minden bölcsességnek nagy bőséges mélysége.
Harmad karbeli angyalok neveztetnek
székösöknek, kiknek oly méltóságos malasztjok vagyon, hogy az Úristen őrajtok üljön - Szent Dávid prófétának mondása
szerent (Ps.): Sedes super tronum, qui iudicas aequitatem -, azaz őáltaluk
jelenti ki az ő ítéletinek szentenciáját.
Negyed karbeliek mondatnak
uralkodóknak, mert őutánok valókon néminemű uralkodásnak
malasztját érdemlették Úristentül, és az többi őnekik tartoznak engedni minden
isteni parancsolatnak megszerzésében.
Ötöd karbeliek mondatnak
fejedelem-angyaloknak, kik egyebeknek elettök vettettenek isteni dolognak
megszerzésében és gondviselésében.
Hatod karbeliek mondatnak
hatalmasoknak, kiknek hatalmok vagyon mind égi, mind pokolbeli veszedelmes
háborúnak megengesztelésén, hogy ez világon való Ádám fiainak annyit ne
árthassanak, mint akarnák.
Heted karbeliek mondatnak
jószágosoknak, kiknek tisztök és erősségök vagyon mind mennyen, mind feldön
csodadolgokat szerezni és jegyöket tenni.
Nyolcad karbeliek arkangyalok,
kiknek tisztök az, hogy mikoron valami nagyságos újságot akar az Úristen
embereknek megtudatni, őátalok hirdetteti meg. Holott ilyen kérdés támad: mi
oka, hogy ez nyolcad karbeli angyaloknak tulajdon keresztnevök vagyon, tudnya
illik: Szent Mihál, Gábriel, Ráfael, Uriel etc., és az több karokból senkinek
nincsen? Doktoroknak mondások szerent: Első oka, mert gyakrabban bocsáttatnak
ezen karból ide ez feldre, honnem az tebbiből. Másod oka, mert [ő] tisztök
szerent nagyobb gondviselések vagyon az mi üdvösségünknek eszközösségében,
honnem égyebeknek. Az tulajdon nevük azért nem keresztnevük, hanem kimind [= mindenki] ő tisztiről neveztetik,
kiről úgy olvastatik az szent evangéliomba (Lukács I.), hogy az Szíz Máriához
Gábriel arkangyal jött légyen, ki isteni erősségnek magyaráztatik, mert az nagy
felségöt és hatalmas fejedelmet jő vala hirdetni. Azonképpen Szent Mihál
kicsoda, mint Isten ‹?›, mert mikoron valami
nagy dolgot akar Úristen tenni, szerezni, Szent Mihál bocsáttatik eljáratni,
kiből az értetik, az dolognak megszerzéséből, hogy senki azt nem teheti, mit
Úristen tehet. Ráfael kedég magyaráztatik isteni orvosságnak, ki Tóbiásnak
szemeit megvigasztá, és Sára asszonyt lelkében megvigasztalá.
Kilenced karbeliek angy[al]oknak
mondatnak, és tisztről neveztetnek, nem természet szerent, mert az angyal
magyaráztatik követnek, hírviselőnek és követségben járónak. Azért ők is csak
akkoron mondatnak angyaloknak, mikoron valamit izennek tőlök ez világi
embereknek, de természet szerent mennyei lelköknek mondatnak innen ez alsó
karból minden ez világra sziletendő embernek egy-egy őriző angyal adatik. Ha
idvözül, mindenkoron vele lészen, ha kárhozik, csak halálig. Holott úgy mondnak
doktorok, hogy még Antikrisztusnak is jó angyala lészen mellette halálig, miért
hogy szabad akaratja lészen jót - gonoszt tenni.
Negyed tanúságunk lészen, minémű
lelki jószágos emberök minémű karban mennek mennyeknek országában ő
érdemek szerent, mert az tized karnak is meg kell épülni, és az kilenc karok
hiúlásának [= üresedésének] is be
kell teljesödni Ádám fiaiból, addiglan ez világ el nem végeztetik. Mert az
okáért jött volt az mennyei felséges királ, atya, mindenható Úristennek szent
fia, mi urunk, Jézus Krisztus ez világra (Lukács XV.), hogy az elveszett jogot
megkeresse, és az angyali romlást megépítse. Azért, szerelmes atyámfiai, jaj,
hogy az mi szívünk-lelkünk gyorsabban és nagyobb kévánsággal ájojtozzék [=áhítozzék] az mennyeiekre, lássok meg,
minémű
lelki jószágokkal és érdemekkel férkőzhetnek halandó népek az szent angyaloknak
nemes társaságokban. Mert Szent Gergel doktornak mondása szerent az mennyei
szent udvar, bódog váras, dicsőséges paradicsom emberekből és szent angyalokból
szereztetik, gyűjtetik
és lakoztatik, prófétának bizony mondása szerent: Az idegön nemzetöknek határit
vetötte Úristen az szent angyaloknak számok szerent - holott nekik ez helt [=helyet] úgy magyarázzák, hogy annyi
embernek kellene ez földről idvözülni, mennyien vannak az szent angyalok
mennyországban. De azt csak ennenmaga tudja az Úristen. Minekünk azért azt
felette jó és idvességes megtudnunk, mivel oly életben éljünk, hogy az ő
számokban férkezhessünk. Úgy mond azért Szent Gergel do[ktor]: Vannak ez világon oly jó életbeli népek, kiknek kisded
tudományok vagyon, és keveset értnek, de azt is mással közlik, és Úristennek
malasztjának miatta az kevéssel is igyeköznek másnak használni. Kiről Szent
Ágoston: Amennyi vagyon, annyit adj, és mennyire erőd vagyon, annyit tégy,
annyit mukálkodjál. Úristen az kevésben is az jószándékot eléggé veszi. Ez
ilyenek azért mennek az alsó kar angyaloknak társaságokban ő érdemek szerent.
Vannak némelyek, kiknek nagyobb
malasztjok vagyon és bővebb lelki jószágok, hogy mély írást és bölcsességöt
értnek. De még az mennyei titkokat megismerik, mint az égben néző mesterek, kik
sok esztendőre jövendőt mondnak, kikre egyebeket is eremest tanojtnak. Ez
ilyenek az arkangyalok számokban folyamnak.
Vannak némelyek, kik sok lelki
jószágoknak szaporasága és bősége miatt kilenb-kilenb csodákat és jegyöket
tésznek ő nagy érdemeknek miatta. Ez ilyenek az jószágus angyaloknak kariban
mennek.
Vannak esmeg ollyak, kik az ő
szeplőtelen tiszta életeknek miatta még az fertelmes szelletöt is kivetik
emberekből, és ő ájojtatus imádságoknak miatta megtiltják, hogy ne merjék
bántani. Ez ilyenek az ő szentségöknek miatta érdemnek menni az hatalmas
angyaloknak társaságiban.
Vannak némelyek, kik oly bőségösök
lelki jószágos mívelködettel, hogy nagy sokakat felülmúlnak érdemmel, és
egyebeknek parancsolnak, mint az jó jámbor urak, fejedelmek és királyok. Ez
ilyenek az parancsoló angyaloknak számokban folyamnak ő érdemekkel.
Vannak esmeg ollyak, kik oly igen
megenyhítik és hajtják ő testöket minden gonosz gerjedöző kévánságoktul
elszaggatván (vagy elrángatván?), hogy próféta mondása szerent isteneseknek
hívattassanak az tebbi között. Ez ilyenek az uralkodó seregben mennek.
Vannak némelyek, kik oly malasztot
érdemlettek Úristentül, hogy ennenmagokon oly nagy szorgalmatossággal
vigyáznak, oly mértékletességgel élnek, minden érzékenységöknek indulatit
hajtván az okosságnak bírósága alá, és semmiben az isteni tisztöletes és fiúi
szent félelemnek ellene nem járnak, de még egyebeket is tudnak ítélni,
igazgatni, tanojtani és bírni, az isteni elmélködésben is mindazonátal
megmaradván. Ez ilyen ő nagyságus érdemeknek miatta mennek az felső karnak
méltóságában, az székös angyaloknak számok közé.
Vannak továbbá ollyak, kik isteni és
atyafiúi szent szeretettel oly igen megtöltenek [=megteltek], Krisztusnak megparancsolt reguláját kevetvén, hogy még
egyebeket is felgerjesztnek, gyújtnak ő bölcs prédikációjokkal és jó
példájokkal az igazságnak, üdvösségnek és irgalmasságnak tizes [=tüzes] életére és útára. Hova mennek ez
ilyen bódog népek, kik mindent megútáltanak és elhagytanak ez világon, kik ez
világi életöt halálnak, és az bódog halált életnek tudják - hanem csak az
kerubin angyaloknak seregökben.
Vannak végre oly áldott népek is,
kik az Úristennek és az mennyei dicsőségnek gondolatjában oly igen elmerültek,
és buzgóságus szeret[et]iben édesködnek, hogy semminek tudják ez világi életöt,
és nagyobb részre még ennenmagokat is elfeledték. Sem testi ételre-italra és
ruházatjokra nem gondolnak, sem az időnek folyására gondot nem viselnek, mert
mindenestül fogva kivették magokat ez
világnak, és csak az mennyországbeli szépségöt, ékösségöt, véghetetlen eremet,
halhatatlan életöt és fogyhatatlan vígasságot viselik, hordozzák ő lelki-testi
szemök előtt, egyebek[et] is vonznak, kíszerejtnek és erőltetnek
tanojtásokkal, jó példájokkal és minden erejökkel ez világot megútálni,
elhagyni és átalhágni, és az mennyeiekre magokat szerezni, sietni és
fohászkodni. Ó, vajon hova mennek, szerelmes atyámfiai, ez ilyen angyaldíszű
népek? Bizonyával nem egyebűl, hanem az felső, Isten-látó és tizes
szent Szeraphin angyaloknak bódogságus karokban, miért hasonlatos természetben
éltenek ez világon. Mondatnak kedég égőknek és gyulladozóknak, mert Úristennek
szép szent színét közelben és nyilvábban látják. Annak okáért vagyon, hogy
nagyobban égnek és gyulladoznak az felséges teremtőnek tizes szerelmében. Ó,
szerelmes atyámfiai, ha meggondoljok, minémű légyen az
szeretet emberben, ám úgy mond Szent János látásáról való kenynek [=könyvének] utolsó részében: Erős az
szeretet, mint az halál, miképpen nincsen semmi nagyobb, hatalmasb természetnek
folyása szerent, mint az halál, mert senki ellene nem állhat. Azonképpen az
szeretetről szólhatunk: Íme látjok ezen világon is, hogy úgy vonzzon
embereket egybe, hogy soha el ne válhatnának egymástul, gyakorta halálra is
mennek egymásért. Példa lelki szeretetről az szent mártírok, kik Krisztusért
halált szenvedének és szenvednek. Nagyobb mindennél az áldott Szűznek
mennyei gyimölcse, ki az nagy szeretetből úgy monda az keresztfán: Szomjéhozom.
Mert gyulladoz vala az ő szent szíve-lelke mi idvességünknek megkeresésében. Ha
azért ígyen vagyon itt ezen világon, mit gondoltok lenni az halhatatlanságnak
életében, hogy semmi lelki szikség nem lészen, de tisztán csak az szent
szeretet uralkodik Úristennek és az választott hívöknek közötte, azt éhözik,
szomjéhozzák maga koronkéd teljesök.
Íme azért meghallátok
és értétök, én szerelmes atyámfiai, az ti nagy méltóságtoknak módját és
szertartását, gondolkodjatok immáran szenetlen róla timagatokban, mimódon,
miképpen és minémű
lelki jószágokkal, dologgal, mukával és jó igyeközettel avagy tehetséggel élvén
ez világon, érdemljétök valamelyik áldott mennyei [karban] számláltatni;
mert valaki oda nem férközhetendik, sírjon, óhajtson, mert tudja, hogy oda
rekesztetik, hol semmi szertartás nincsen, de véghetetlen jajveszík, kitül
minden keresztyén embert ótalmazzon Úristen. Légyen azért vége beszédünknek ez
mai dicsőségnek méltóságára, mert hiszem megértötte ti szerelmetök, minémű
nagy tisztöletes ez mai nap, és miért kelljen szolgálatot tennünk az szent
angyaloknak, és miért kelljen őhozzájok folyamnunk mind éltünkben, mind
halálunknak idein. Amen.