Szent Klára

Assisi Szent Klára 1193 körül született, 1253-ban halt meg, és halála után két évvel avatták szentté. Olaszországban nagyon népszerű, ő Assisi város védőszentje, és sírja híres gyógyító hatalmáról. Franciaországban is gyógyító tudást tulajdonítanak az ún. Klára-forrásoknak.

Az Érdy-kódex kilenc olyan mozzanatot tár fel életéből, amelyek mind isteni kiválasztottságát és szentségét tükrözik, ezek: a Klára édesanyjához szózatot intéző kereszt ; a fiatal korától önként vállalt Istennek tetsző élet, jámborság és önsanyargatás; a szüzesség megtartása; szerzetesi élet vállalása, elvonulás a világtól; példamutatás más nemesasszonyoknak; szüntelen imádságai, melyekkel sebet éget a Sátánba ; a szerzetesi regulák szigorú megtartása; jósága és önzetlensége ; csodatételei, a kenyérszaporítás csodája. Halála óráján pedig maga Szűz Mária jött el ápolni a nagybeteg Klárát, és az ő angyalai kíséretében távozott el lelke a mennyországba.

A korabeli legendairodalom legvalószínűbb forrása Tommaso da Celano életrajza, amit Szent Ferenc kérésére készített Szent Kláráról. Minden olyan mozzanat szerepel benne, amelyeket az Érdy-kódex is bemutat. Ugyanakkor Celano életrajza olyan adatokat is tartalmaz, amelyek csak egy-egy utalásban vannak jelen a Karthauzi Névtelen művében (pl.: sok csodát emleget, de csak a kenyérszaporítást emeli ki; azt írja le, hogyan támogatta Klára a betegeket saját betegsége idején is, de sok csodás gyógyításáról nem szól). A szövegben sok helyen így vezeti be mondanivalóját: „úgy olvastatik róla”, ez mindenképpen a legenda pontos idézésére utal (maga a legenda szó is olvasnivalót jelent). Celano és a Karthauzi Névtelen legtöbbször ugyanazokat az erényeket emeli ki a műben, én két fontos dolgot mégis kiemelnék: Tommaso da Celano a szolgálatra, mások kiszolgálására helyezi a hangsúlyt, nála ez kapja talán a legfontosabb szerepet, míg a Karthauzi Névtelen a szüzesség megtartását emeli ki.

A Klára nevének magyarázata és életének, erényeinek párhuzama, tehát a tisztaság és ragyogó ártatlanság a legfontosabb motívum, amely az egész legendát végigkíséri, ezt tartja a Karthauzi a legkövetendőbb példának.

Kevés párhuzam van a műben és Celano életrajzában Klára húgával, Ágnessel kapcsolatban, az Érdy kódexben talán csak egyszer jelenik meg az Isten báránya hasonlat, amelyet esetleg Ágnesre való utalásként is lehet értelmezni. Szintén nem hangsúlyosak a műben Klára gyógyításai, pedig Celano nagyon sok esetet leír, mind életében, mind halála után (pl.: megszállottak, elmeháborodottak, daganatosok és bénák meggyógyítása).

Talán egyetlen helyen jelentkezik erre való utalás, mikor a Klára imádságaiban rejlő erőt mutatja be, ugyanis Celano szerint Klára egy asszonyból öt ördögöt űzött ki imádságai erejével, és az ördögök ekkor hasonlították égető tűzhöz a szent szavait.

 Az Érdy-kódex utal Klára követőire is, a nemesasszonyokra és királyleányokra, akik rendjébe léptek, annak ellenére, hogy regulái nagyon szigorúak voltak. A klarisszák rendjéhez tartozott több magyar királylány és hercegnő is, többek között Árpádházi Boldog Kinga és Prágai Ágnes is. Ez utóbbinak írt levelei közül néhány fennmaradt, melyben Klára ugyanazokat az erényeket tartja követendőnek, melyeket a Karthauzi Névtelen is leírt.

A legenda végén a Karthauzi Névtelen leírja azt, hogy nem mindenütt tisztelik a régi szentek között. Klárát 1255-ben avatták szentté, alig két évvel a halála után. Az Érdy-kódex tíz évet téved Klára halálának időpontjával kapcsolatban, a Kódexben 1263 szerepel, míg máshol 1253. Abban is találtam eltéréseket, hogy pontosan mely napon van Szent Klára ünnepe, vagy augusztus 11-ét vagy augusztus 12-ét tartják halála napjának (az utóbbi a valószínűbb).

Klára a hímzés védőszentje, és XII. Pius pápa 1958-ban a televízió védőszentjének nyilvánította őt.

Rendje az egyik legnagyobb női rend korunkban is. Eredetileg a bencés regulát fogadták el, és nagyon szigorúan éltek. Nem viseltek harisnyát és sarut, a földön aludtak (még Klára is csak akkor használt vékony szalmazsákot, mikor ezt Szent Ferenc megparancsolta, állandó betegeskedései miatt). Csak akkor szólalhattak meg, ha nagyon szükséges volt, illetve ha vigasztalni kellett valakit. Nem lehetett magántulajdonuk, csak alamizsnából éltek. IX. Gergely pápa 1228-as rendelete, a privilegium paupertatis (a szegénység előjoga) megtiltja azt, hogy a klarisszáknak bárki is erőszakkal adományozzon földeket vagy javakat. A kezdetektől nagyon népszerű rend volt, néhány év alatt ötvennél több kolostora alapíttatott csak Spanyolországban. Magyarországon szintén a XIV. század elején nyílt első kolostora, Nagyszombatban.

Bibliográfia:

Szent Klára művei és életének forrásai, Ferences források, 1993.

Szentek élete, Dr. Diósi István, Az apostoli szentszék kiadója 1990.

Szentek lexikona Dunakönyv Kiadó, 1994.

Szentek, boldogok, Grabner Mária, é.n.

Utánanéztem Szent Klárának néhány angol nyelvű teológiai lexikonban is és a magyarul megjelent Legenda Aurea válogatásban is, de ez utóbbiban nem szerepelt.