Magyar tartalomipar
Az 51. Frankfurti Könyvvásár (1999. október 12.–18.?) multimédia-kiállításának hivatalos honlapja.
A Frankfurt ’99 Kht. megbízásából írta és szerkesztette Horváth Iván.
Fejezeteket írtak: Farkas László, Nyírő András és Szőke Katalin.
Quirinus
Kuhlmann (1671) versírógépének rekonstrukciója.
Benits Péter kutatásainak felhasználásával készítette Molnár Gábor.
A magyar szöveg Márton László műfordításának felhasználásával készült.
Tartalomipar Magyarországon
–
Irodalmi,
művészeti, zenei és tudományos szoftverek
–
Online
kiadványok
–
CD-ROM-ok
–
17–18.
századi versíró és zeneszerző gépezetek
Fejezetek
Tartalomipari kiállítás könyveseknek
Magyarok az információ forradalmában
Az előző információrobbanás kora. Németország és Erdély
Zenei és művészeti algoritmusok
Az előző és a mostani információrobbanás különbsége
1. Digitalizálás mint mozgalom
2. Papírkönyvek megbízható digitalizálása
Könyvkiadás helyett könyvszolgáltatás,
I
Hálózati tudományos kiadványok
Könyvkiadás helyett
könyvszolgáltatás, II
Hálózati szövegkritikai kiadások
Könyvkiadás helyett
könyvszolgáltatás, III
Érdekelheti-e a világ
könyvszakmájának képviselőit a magyar tartalomgyártás? Vannak-e általános
érvényű, új megoldások a magyar tartalomiparban?
Magyarország eddig is
kivette a részét az informatikai forradalomból.
A kibernetikának nemcsak
Neumann János volt magyar úttörője. Inspirálták őt egy budapesti tudományos műhely
gondolatai is. Ortvay Rudolf műegyetemi tanár közvetítette az USÁ-ban dolgozó
Neumannhoz a budapesti vitakör eszméit.
Ortvay levele Neumannhoz, Budapest,
1941. február 16-án:
„Kedves Jancsi, … most mindenki organizációról, totalitásról beszél. A technikában a mai számológépek, automatikus telefonközpontok, magas feszültségű berendezések, mint kaszkád transzformátorok éppúgy mint rádió feladó és felvevő berendezés, de egy gyári üzem és egy hivatal, mind példák ilyen organizációkra. Azt hiszem mindezeknél van közös elem, ami axiomatizálásra alkalmas. Nem tudom történt-e már kísérlet ilyen irányban? Engem azért is érdekelne, mert azt hiszem, ha sikerül élesen kiemelni az organizációra, mint olyanra lényeges elemeket, ez áttekintést nyújt a lehetőségekre és megkönnyíti olyan rendszerek megértését, mint pl. az agy. Szívből üdvözöl Rudolf”
Ortvay Rudolf műegyetemi tanár (1885-1945)
Ács Ernő, egy katonai kutatóintézet
igazgatója, az 1950-es évek végén feltalálta az „Address Code” telefonközpontot,
amely egyes kutatók szerint az Internet (pontosabban a katonai Arpanet)
előzményének tekinthető.
Ács Ernő kutatóintézeti igazgató (1907-1991)
Az „Address Code” találmány
magyar nyelvű leírásából: időosztásos aszinkron átvitelű, digitális üzenetdarabok,
amelyek két részből állnak: a célbajuttatás során változó címkódból és
változatlan tartalomból.
Közlemény az
„Address Code” elvéről 1964-ből, négy évvel az „Arpanet” előtt
–
A
cd-rom-ok és a dvd-rom-ok még ugyanúgy offline eszközök, akár a könyvek. A nagy
változást az online kiadványok jelentik, amelyek eleve a hálózat számára
készültek. A könyvkiadók és könyvkereskedők joggal tartanak attól, hogy most
valóban új korszak következik.
–
Nemcsak
a magyar cd-rom-ok válogatott gyűjteményét mutatjuk be, hanem a magyar online
kiadványokat is. Bemutatjuk, hogy Magyarországon a kiadók milyen tudományos,
gazdasági és jogi megoldásokat találtak a könyvszakmát foglalkoztató
kérdésekre.
–
Azt
is bemutatjuk, amiben az új korszak nem különbözik olyan nagyon a régitől. A
„McLuhan-galaxis” egyben-másban hasonlít a „Gutenberg-galaxisra”. Az
információrobbanás korában hasonló nehézségekkel nézünk szembe, mint a 16–18.
századi előző információrobbanás idején, amikor a modern könyvtermelés és a
nagy könyvtárak megjelentek.
„A
kombinatorikus emlékezéstanok, a Ramón Llull nagy művészete nyomában haladó
pánszofikus csodaszerek a könyvnyomtatás, a »tipográfiai
logika« megjelenésével fokozatosan háttérbe
szorultak, jelentőségüket azonban – immár ugyan jóval inkább szimbolikus
értelemben – éppen a Könyv történetének alkonyán, a digitális forradalom révén
nyerhetik vissza...”
A koraújkori
információrobbanás sokban emlékeztet az ezredvégi digitális forradalomra,
eladdig, hogy egy számítógép (a felhalmozódott információmennyiség eszményi
rendszerező- és feldolgozóeszköze) ötletét már a 17. században felvetette
Pascal és Leibniz. Az elektrotechnika előtti logikai és memóriagépek megszállottai
– Giordano Bruno, Cornelius Agrippa von Nettesheim, Athanasius Kircher, Georg
Philipp Harsdörffer, Quirinus Kuhlmann és mások – a középkori, katalán
filozófus, Ramón Llull kombinatorikus művészete nyomán haladtak. A kora újkori
magyar-német kulturális kapcsolatok szempontjából különös jelentőségre tett
szert közülük Johann Heinrich Alsted, a korszak legnagyobb enciklopédistája,
aki a tudományok rendszerezésében alkalmazta Llull módszerét, mind fiatalkorában,
a németországi Herbornban, mind pedig élete végén, Erdélyben, a gyulafehérvári
Bethlen-kollégium tanáraként.
Alsted kombinatorikus szónoklattanából
(Cyclognomonica oratoria, 1649)
Bethlen Gábor erdélyi fejedelemhez szóló
ajánlás
Alsted Encyclopaediájából (1630)
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem
a rózsakeresztes V. Frigyes
pfalzi választófejedelem és cseh király társaságában
Alsted
magyar barátja, Szenci Molnár Albert
Szenci Molnár Albert kombinatorikai
költeményei német barátaihoz (1614)
Gottfried
Wilhelm Leibniz versíró automatája, címlapján a kombinatorikus rózsakereszttel
(1666)
A kombinatorikus költemény
létrehozásához és olvasásához nem okvetlenül szükséges számítógép, de valamilyen
egyszerű eszköz segítségére rászorulhatunk. Raymond Queneau karcsú verskötete
(1961) például összesen tíz szonettből áll, összehangzó rímeléssel. Mindegyik
szonett külön lapra van nyomtatva, s a lapokat a nyomdában verssoronként
csíkokra vagdalták. Akárhol ütjük föl a könyvet, olyan szonettet szemlélünk,
amelyet soha életünkben nem fogunk viszontlátni, hiszen a kötet százezer
milliárd költeményt, több mint egymillió évszázadra elegendő olvasmányt
tartalmaz választékos borítólapjai között. Papp Tibor Queneau könyvéből
készített francia szöveggenerátora, verslétrehozó programja önműködően, lapozás
nélkül gondoskodik arról, hogy a verssorok az egyes szonettekben véletlenszerűen
helyezkedjenek el, és, ha úgy látjuk jónak, megszünteti az eredeti verskötetnek
azt a sajátosságát, hogy benne két szonettnek, az elsőnek és az utolsónak
kitüntetett helye van. A költő magyarnyelvű időmértékesvers-generátora a Disztichon Alfa. Adatbázisa a verstani
szabályokon felül 24 üres mondatszerkezetet és mintegy százszorannyi szót tartalmaz.
Papp Tibor, Disztichon Alfa (1994).
Egy olyan eljárássorra,
amely a részletekben is azonos azzal, amit Papp Tibor valósít meg a Disztichon Alfában, 1679-ben kapott
királyi szabadalmat egy angol: John Peter. Lényegtelen különbség, hogy ő nem
véletlenszám-generátort, hanem dobókockát, nem adatbázist, hanem táblázatokat
használt. Próbáljuk ki Peter eljárását! Használjuk a táblázatokat és a dobókockákat!
A dobókockák segítségével
találjunk ki hat számot 1 és 9 között, és írjuk le őket egymás mellé. Az első
táblázatban lépjünk annyiadik mezőre, ahányat elsőre dobtunk. Írjuk föl a
kapott betűt. Most lépjünk kilencet. Ismét írjuk föl a kapott betűt. Ismét
lépjünk kilencet stb. Mire a táblázat végére értünk, megkaptuk az első szót. A
második szóhoz a második táblázatot kell használnunk: lépjünk annyiadik mezőre,
ahányat másodszorra dobtunk, írjuk föl a kapott betűt, majd lépjünk kilencet
stb.
Peter táblázata hexameterek automatikus írásához
Peter támaszkodhatott
hasonló törekvésekre: a szonettgépet alkotó Quirinus Kuhlmannra (1671), a
permutációs versíró automatákat ismertető Matematikai-fizikai
gyönyörűségek szerzőjére, Georg Philipp Harsdörfferre (1647) s a húszéves
Leibniz értekezésére A kombinatorikus
művészetről (1666), amely megadja az ilyen automaták általános elméletét.
Szegedy-Maszák Zoltán
művének alapja a permutáció.
A permutáció máskor csak
annyit jelent, hogy a Web (és az interaktív CD-ROM) többféle bejárási útvonalat
tesz lehetővé. A lehetséges bejárási útvonalak közötti szimmetriák és
ellentétek arányos rendszere Milorad Krstic és Roczkov Radmila
CD-ROM-kompozíciója: Da anatomische
Theater.
From 1757 to 1813 more than
a dozen musicial dicegames were published. With the help of these games
everybody could compose polonaises and minuets without actually knowing how to
compose.
Important figures, such as
Carl Philipp Emmanuel Bach, Mozart, and Haydn amused themselves with these
pass-times, but the technique of composing using mechanical methods came from
the 17th century.
The first such games, which
appeared in print in Berlin, 1757, were published in Der allezeit fertige
Polonoisen und Menuetten Componist, work of a German music theorist and
composer Kirnberger. The game contains dice, a number table, and a note in
which all bars have a number.
Kirnberger’s
number-table and note with numbers
The numbers above show the
bars of the minuet or polonaise. The numbers in the table belong to the bar-numbers.
In the beginning of the game the composer throws with the dice for example a 6,
than look for the bar from the table, throw again and compile the new bar to
the former.
Joseph Haydn composed his
musicial games (Gioco Filarmonico) for two violin (or flute) and bass. Its
principles are similar to those of
Kirnberger’s. Carl Philipp Emmanuel Bach published his Anleitung mit
zwei Würfel zu komponieren, so viele man will, ohne etwas von der Musik oder Composition
zu verstehen in 1790. Also, there are some musical games published under
Mozart’s name, and there are a lot of Mozart’s pieces, we can find variations,
combinations and permutation in. The best-known example for permutation occurs
in the last movement of Mozart’s Jupiter Symphony.
Musical games attributed to Mozart
Az Internet előnyei között
gyakran említik, hogy könnyen hozzáférhetővé tesz szövegeket. Nem szokás említeni,
hogy olykor a szövegek elpusztulásához járul hozzá.
Irodalmi arcképcsarnok. Készült 1996-ban. A magyar honfoglalás
1100. évfordulóján, 1996-ban rendezett virtuális kiállítás részeként mutatták
be. Elpusztult 1998 decemberében. Részlegesen helyreállítva 1999.
augusztusában.
Palimpszeszt komparatisztikai webfolyóirat. Első három száma elpusztult 1997-ben.
Nincs helyreállítva.
1. A 2000 első száma: 1989. április. Minden irodalmi folyóiratnak célja,
hogy tartós olvasmány legyen, és egy-egy számot akár húsz évvel a megjelenés
után is kézbe lehessen venni. A folyóirat ebből a szempontból ne különbözzék a
könyvtől.
2. A Magyar Kurír 1791-es évfolyama. Ez még csak nem is folyóirat volt,
hanem csak újság, de jó, hogy fönnmaradt, mert ma érdekesebb, mint valaha.
Hírek korai léghajókísérletekről, cenzúrázott tudósítások a francia
forradalomról.
3. Caesar Munkái
jellegzetes későreneszánsz kiadvány, Chr. Plantin egyik utolsó remeke,
1586-ból. Nem olyan finom a papírja, mint a 15. századi ősnyomtatványoké lenni
szokott, de még ma sem sárgul. A mérete is kedvezőbb (nem túl mutatós, hanem
olyan zakózseb-forma), és már az iniciáléknak sincs benne – kifestőkönyvszerűen
– hely kihagyva, hogy az embernek el kelljen vinnie a miniátor-műhelybe, ha nem
akar maga bíbelődni vele – az iniciálék ugyanúgy bele vannak nyomtatva, mint
egy mai kiadványban. Tömegkönyv, de jól van megcsinálva. A szedés arányai
tökéletesek. A példány olvasás nyilvánvaló nyomait viseli magán, állapota mégis
kifogástalan. Ha vigyáznak rá, bizonyára hasonló lesz 2400-ban is.
4. Professional
CD-Recordable. Ez a tárgy ún. írható/olvasható sugárlemez, pontosabban már nem
olvasható, mert a felhasználó hibájából elromlott.
5. Öt és fél hüvelykes,
tönkrement hajlékonylemez – letakart védjeggyel. Egy könyv szövegének koporsója.
1.
A mi kultúránk alapja az,
hogy a közzétett szöveg többet ér, mint az élet.
A szövegnek fönn kell maradnia
akkor is, amikor szerzője már rég nem él. Sőt nemcsak szerzőjét, de nyelvalkotó
nemzetét is túl kell élnie. Részben erre való a könyvtár. A könyvtárosnak
nemcsak az olvasó kiszolgálása a dolga, hanem az is, hogy a rábízott kincset
megőrizze, és hiánytalanul átörökítse az utókorra. A lélek vagy halandó, vagy
nem, de a szellemet halhatatlanná lehet tenni
– ez mirajtunk múlik! –, és a mi kultúránk meg is tette a magáét. Rég halott
nyelvek költőit olvassuk.
2.
A közzétett szöveg azért
maradt fönn, mert sok hordozóhoz tapadt.
A hordozót sokszorosították
– másolták, szedték –, mert a szöveg minden igénybevételéhez szükség volt
hordozópéldányra. A szöveg maga anyagtalan, de mindenkinek, aki használni akarta,
egy anyagi hordozópéldányt – agyagtáblát, kódexet, nyomtatványt – a kezébe
kellett vennie. Könyv nélkül nem volt olvasás. A siker sok
szöveg-igénybevételt, ez sok hordozópéldányt, végül pedig esélyt jelentett a
fönnmaradásra. Ha a magyar tapasztalatot általánosítani lehet, nagyon sok
hordozóra van szükség. Magyarországon 400 év alatt a nyomtatott könyvpéldányoknak
kb. 99%-a pusztult el, ez azonban sokszor – alapos becslés szerint az esetek
túlnyomó többségében – nem vonta magával a közzétett szövegek megsemmisülését.
3.
Az Internet lerombolja
közzétett szöveg és hordozó kapcsolatát.
Függetlenül attól, hogy a
világhálón elhelyezett egyik szöveget egy hónap alatt százezer olvasó keresi
föl, egy másikat meg egy sem, az anyagi szöveghordozó mindkét esetben ugyanolyan:
egy-egy kiszolgáló számítógép merevlemeze. Az olvasás eseményét – szemben a
történelem eddigi tapasztalatával – az Interneten anélkül sikerült
megsokszorozni, hogy a hordozók számát megnöveltük volna. Az olvasások és a
hordozók száma immár nem függ egymástól. Hordozóból elég szövegenként egy.
A jelenség figyelemreméltó
párhuzama, hogy – szigorúan műszaki szempontból – az új hordozópéldányok kevésbé
tartósak, mint a régiek. A legtöbb hordozófajta (hajlékonylemez, merevlemez,
magneto-optikai lemez, mágnesszalag) jellemző adatai nagyon különböznek egymáséitól,
hiszen merőben különböző műszaki megoldásokon alapulnak. Más az adatokhoz való
hozzáférés és a kiolvasás sebessége, más az írásgyorsaság, élettartama azonban
mindnek hasonló: csupán néhány esztendő. A hagyományos szöveghordozó (a
kiégetett agyagtábla, a papirusz, a pergamen, ill. a cérnafűzéssel ellátott,
kemény táblába kötött papírkönyv) a tartósság szempontjából körülbelül ezerszer
különb, úgyszólván ezerszer fejlettebb.
A sugárlemez (CD) – és a
helyébe lépő sokbarázdás sugárlemez (DVD), valamint a kislemez (MD) – állítólag
30 évet, talán többet is kibír. Ezek az eszközök átmenetiek, akárcsak a cérnafűzés
nélküli, egyszer használatos könyv: a hagyományos hordozók piacára szánták
őket, olyan maradi vásárlóknak, akik igényt tartanak arra, hogy még féltartós
szöveghordozókból is könyvtárat építhessenek, féltartós hanghordozókból is
lemeztárat halmozhassanak föl.
4.
Az Internet korában elvesznek
a közzétett szövegek.
A hordozópéldányok
elkerülhetetlen pusztulása – először az emberiség történetében – tömeges
szövegpusztulással jár együtt. Föltételezhető, hogy 400 év alatt nem a
hordozópéldányoknak, hanem maguknak a közzétett szövegeknek javarésze – talán
ezúttal is 99%-a – fog elveszni.
5.
Nagy kultúrája lesz az Internet-korszaknak
is – ez azonban már nem a mi kultúránk lesz.
Az Internet forradalmát
egyesek a könyvnyomtatás, mások egyenesen az írás föltalálásához szokták
hasonlítani. Ugyanilyen találó hasonlat lehetne az írás elfelejtése is.
News.modernet.hu
started a Hungarian online IT news agency 18 months ago. 6-800 readers visit
the site every day for software news, beta testing and virus information. Its operator
is Haszprus, a 14-year-old schoolboy, trying to conceal his dental brace in an
embarrassed smile. Ten years from now, Haszprus and his generation will define
the image of the new media in Hungary.
And
until then? The 500,000 Hungarian Internet users can already find portal sites
serving 20-30,000 viewers per day, professional and political fora drawing
crowds of tens of thousands, Internet radio stations and shopping malls. Index, maybe the biggest Internet-only
daily, introduces some of the most important services to the visitors of the
Frankfurt Book Fair at https://index.hu.
Válogatás magyar
webmagazinokból és -folyóiratokból
Magyarországon az az
uralkodó irányzat, hogy a webmagazinok és -folyóiratok előállítási árát nem a
végfelhasználók fizetik meg.
A hagyományos könyvtárakat
honlap mutatja be a Világhálón. Virtuális könyvtárakból (elektronikus szövegtárakból)
Magyarországon háromféle van.
Az egyik, a Magyar
Elektronikus Könyvtár (MEK), széleskörű szövegdigitalizáló mozgalmon alapul, és
szeretne a korlátozás nélkül hozzáférhető internetes szövegek központi gyűjteményévé
válni. A MEK könyvtári szolgáltatásai mindenesetre roppant kellemesek.
A MEK virtuális ruhatára
Csakis megbízható szövegeket
próbál összegyűjteni a Neumann-ház: magyar klasszikusok hagyományos (papír)
szövegkritikai kiadásait digitalizálják. A Kortárs Irodalmi Központ azoknak az
élő íróknak (papír) könyveit digitalizáltatja igen pontosan és megbízhatóan,
akiket az ’40-es évek vége óta a mindenkori politikai vezetés magas állami díjban
részesített.
A Neumann-ház honlapja
A
Kortárs Irodalmi Központ honlapja
Készülnek olyan kiadványok
is, amelyek nem papírkönyvek hálózati változatai, hanem a tudományos kutatás
számára készült új adatbázisok, klasszikusok hálózati szövegkritikai kiadásai,
iskolai Internet-tankönyvek.
Ezek nagyon költséges
termékek, hálózati forgalmazásuktól félnek a kiadók. Az ingyenesen hozzáférhető
virtuális közkönyvtárakba ritkán kerülnek be. Hogy lehet elérni, hogy a kiadványokat
a ne lopják el?
Az ELTE tartalomipari laboratóriuma
Régen a tudományos könyvkiadó
feladata befejeződött akkor, amikor kiadta a művet, és átadta a terjesztőnek.
Most a kiadói munka nagyja a kiadással kezdődik.
A régi magyar költészet gépi
nyilvántartásának példáján mutatjuk be, hogy a tudományban a könyvkiadás helyére
a könyvszolgáltatás lép.
A nyilvántartás történetének
fő szakaszai:
1976:
peremlyukkártyás (manuális) feldolgozás. (Az NDK-gyártmányú készüléket a tabló
alján veheted szemügyre. Figyeld meg az eredeti, hamisítatlan kötőtűket!)
1977–’79: az
első gépi adatbázis létrehozása
1983: az
adatbázis hálózati kiaknázása egy másik városból, egy másik számítógép segítségével
1988: az
eredmények bemutatása tudományos ülésszakon
1992:
Párizsban diszketteken és kétkötetes kézikönyvben megjelenik a Répertoire de la
poésie hongroise ancienne (lásd a tabló alján)
1993: az
adatbázis Internet-kiadása
1999: új
Internet-kiadás
2000: új
tudományos ülésszak…
Az adatbázis régi, offline változata
Az
adatbázis régi, online változata
Az adatbázis új online változata
–
Egy vers általában egynél több (kéziratos vagy
nyomtatott) könyvben fordul elő. Egy vershez több könyv is tartozhat.
–
Egy könyv általában egynél több verset tartalmaz.
Egy könyvhöz több vers is tartozhat.
Az adatbázis egyik elméleti
eredménye az új, plurális szövegfogalom. Az adatfelvételi egység (record) nem a
vers, és nem a (kéziratos vagy nyomtatott) könyv, hanem verseknek és könyveknek
találkozásai.
A régi magyar vers gépi
nyilvántartásának példája jól mutatja, hogy az először 20 évvel ezelőtt
létrehozott adatbázis mindmáig nem szakadt el az őt létrehozó tudományos
közösségtől. Ez a – lassan persze cserélődő személyzetű – műhely végzi el az
időnként szükséges frissítéseket és fejlesztéseket.
Más, megfelelő szakértelem
nélkül, erre nem is lenne képes. Az adatbázist ellopni – és éveken át
teljesíteni a hozzá kapcsolódó sok-sok szolgáltatást – értelmetlenség lenne.
Az adatbázis munkatársai
fizetést kapnak, de nem a végfelhasználók fizetik őket, hanem tudományos intézetük,
ugyanúgy, ahogy egy hagyományos akadémiai könyvtárban sem kell az olvasásért
külön fizetni.
A hálózati tudományos kiadványok
megjelenésük után is szorosan az őket létrehozó tudományos műhelyhez tartoznak,
mindaddig, amíg ez a műhely megőrzi alkotóerejét.
A kiadók világszerte
ódzkodnak attól, hogy sok évig készülő, nagyon költséges szövegkritikai
kiadásaik rákerüljenek a hálózatra, és (félve a lopásoktól) inkább a CD-ROM-on
való terjesztést részesítik előnyben.
A magyar hálózati kritikai
kiadások e műfaj első képviselői között vannak.
Balassi Bálint
költő (1554–1594) internetes kritikai kiadásából
József
Attila költő (1905–1937) internetes kritikai kiadásából
E kiadások alapelvei:
–
A
kiadás finanszírozása és felhasználása nincs összekapcsolva.
–
A
kiadás szorosan kapcsolódik egy bizonyos tudományos műhelyhez, amelynek a
kiadóval szerződése van.
–
Nincs
bennük lopásvédelem. A lopás veszélye ellen olyan kiegészítő szolgáltatások
nyújtanak védelmet, amelyeket csak hozzáértők tudnak nyújtani. A szolgáltatások
nyújtása több évre van tervezve.
–
A
kiadások programozhatóak, ennek
következtében rendelkeznek bizonyos, korábban elképzelhetetlen, különleges képességekkel.
–
A
kiadásoknak a hagyományos filológia szempontjából is értékeseknek, sőt
nélkülözhetetleneknek kell lenniük.
József Attila egyike ama 12
kiemelkedő személyiségnek, akik a Frankfurti Könyvvásár magyar Nemzeti
Pantheonjában magyar pavilonjában mellszobrot kaptak.
Két újonnan felfedezett kéz- illetve gépirat,
amely kizárólag az internetes József Attila kritikai kiadás olvasói számára
hozzáférhető.
Változatok összevetése Balassi internetes
kritikai kiadásában.
Magyarországon a könyvpiac
legnagyobb hányada a tankönyveké. A Sulinet/Írisz projekt (1997–’99) Magyarország
közép- és alapfokú iskoláit látja el hálózati tananyagokkal. Az Oktatási
Minisztérium 1999-től már nem kész tananyagokat, hanem szolgáltatásokat
vásárol. A szolgáltatások egyik eszközét mutatjuk be.
the
Browser and Developer Tool of electronic textbooks and manuals
Main features:
×
Books based on HTML and other internet
standards
×
Navigational tools (typed links, see-also
lists, guides) clarify relations of ideas
×
User tools (notes, highlighters,
user
links, bookmarks) help to understand and to learn the topic
×
adaptable contents of
books that meet users’ different knowledge
×
Hierarchical catalogue of available
materials and books
×
Standardized tests based on HTML
×
Dockable popup window to display additions
×
Password protected multi-user operation
×
Suitable for internet, intranet
and local
books simultaneously
Navigation:
×
typed links
indicate the subjects of referred pages
×
user-defined links represent
user’s associations
×
table of contents separates main and
additional parts of the book
×
see-also lists for
arranged enumeration of related items
×
guides to walk through prepared
paths inside a book
×
local map always shows neighborhood
of pages
×
red-line indicates non-read parts of
the content
×
search through the whole
text of a book
×
Links between pages of different books
×
History records user’s track
Development:
×
Minerva II Developer Tools
help to prepare link types, table of contents, see-also lists and other data
×
Unique security code for each book
Minerva II navigational tools
Minerva II helps to understand and to learn the
topic as well as its interrelations
Topic additions appear in a dockable popup window
Minerva II maintains the available books and
other data for each user
Minerva II Developer Tools construct the structure of the books