Magyar tartalomipar

 

Az 51. Frankfurti Könyvvásár (1999. október 12.–18.?) multimédia-kiállításának hivatalos honlapja.

A Frankfurt ’99 Kht. megbízásából írta és szerkesztette Horváth Iván.

Fejezeteket írtak: Farkas László, Nyírő András és Szőke Katalin.

 

 

 

Quirinus Kuhlmann (1671) versírógépének rekonstrukciója.
Benits Péter kutatásainak felhasználásával készítette Molnár Gábor.
A magyar szöveg Márton László műfordításának felhasználásával készült.

 

 


Tartalomipar Magyarországon

 

 

 

              Irodalmi, művészeti, zenei és tudományos szoftverek

              Online kiadványok

              CD-ROM-ok

              17–18. századi versíró és zeneszerző gépezetek

 

Fejezetek

 

Tartalomipari kiállítás könyveseknek. 3

Magyarok az információ forradalmában. 3

A kiállítás célkitűzése. 10

Az előző információrobbanás kora. Németország és Erdély. 11

Írói algoritmusok. 12

Zenei és művészeti algoritmusok. 14

Művészet 14

Musicial dicegames. 14

Az előző és a mostani információrobbanás különbsége. 15

Öt tárgy és öt mondat 16

Öt tárgy. 16

Öt mondat 17

Internetes periodikák. 18

Könyvtárak a Neten. 19

1. Digitalizálás mint mozgalom... 19

2. Papírkönyvek megbízható digitalizálása. 19

3. Hálózati könyvek. 20

Könyvkiadás helyett könyvszolgáltatás, I. 20

Hálózati tudományos kiadványok. 20

Könyvkiadás helyett könyvszolgáltatás, II. 22

Hálózati szövegkritikai kiadások. 22

Könyvkiadás helyett könyvszolgáltatás, III. 24

Sulinet (Schoolnet) 24

Minerva II. 24

 

 


Tartalomipari kiállítás könyveseknek

 

 

 

Érdekelheti-e a világ könyvszakmájának képviselőit a magyar tartalomgyártás? Vannak-e általános érvényű, új megoldások a magyar tartalomiparban?

Magyarország eddig is kivette a részét az informatikai forradalomból.

 

 

Magyarok az információ forradalmában

 

A kibernetikának nemcsak Neumann János volt magyar úttörője. Inspirálták őt egy budapesti tudományos műhely gondolatai is. Ortvay Rudolf műegyetemi tanár közvetítette az USÁ-ban dolgozó Neumannhoz a budapesti vitakör eszméit.

Ortvay levele Neumannhoz, Budapest, 1941. február 16-án:

 

„Kedves Jancsi, … most mindenki organizációról, totalitásról beszél. A technikában a mai számológépek, automatikus telefonközpontok, magas feszültségű berendezések, mint kaszkád transzformátorok éppúgy mint rádió feladó és felvevő berendezés, de egy gyári üzem és egy hivatal, mind példák ilyen organizációkra. Azt hiszem mindezeknél van közös elem, ami axiomatizálásra alkalmas. Nem tudom történt-e már kísérlet ilyen irányban? Engem azért is érdekelne, mert azt hiszem, ha sikerül élesen kiemelni az organizációra, mint olyanra lényeges elemeket, ez áttekintést nyújt a lehetőségekre és megkönnyíti olyan rendszerek megértését, mint pl. az agy. Szívből üdvözöl Rudolf”

 

 Ortvay Rudolf műegyetemi tanár (1885-1945)

 

 

Ács Ernő, egy katonai kutatóintézet igazgatója, az 1950-es évek végén feltalálta az „Address Code” telefonközpontot, amely egyes kutatók szerint az Internet (pontosabban a katonai Arpanet) előzményének tekinthető.

 

 Ács Ernő kutatóintézeti igazgató (1907-1991)

 

 

 

Az „Address Code” találmány magyar nyelvű leírásából: időosztásos aszinkron átvitelű, digitális üzenetdarabok, amelyek két részből állnak: a célbajuttatás során változó címkódból és változatlan tartalomból.

 

 

 

Közlemény az „Address Code” elvéről 1964-ből, négy évvel az „Arpanet” előtt

 


A kiállítás célkitűzése

 

              A cd-rom-ok és a dvd-rom-ok még ugyanúgy offline eszközök, akár a könyvek. A nagy változást az online kiadványok jelentik, amelyek eleve a hálózat számára készültek. A könyvkiadók és könyvkereskedők joggal tartanak attól, hogy most valóban új korszak következik.

              Nemcsak a magyar cd-rom-ok válogatott gyűjteményét mutatjuk be, hanem a magyar online kiadványokat is. Bemutatjuk, hogy Magyarországon a kiadók milyen tudományos, gazdasági és jogi megoldásokat találtak a könyvszakmát foglalkoztató kérdésekre.

 

              Azt is bemutatjuk, amiben az új korszak nem különbözik olyan nagyon a régitől. A „McLuhan-galaxis” egyben-másban hasonlít a „Gutenberg-galaxisra”. Az információrobbanás korában hasonló nehézségekkel nézünk szembe, mint a 16–18. századi előző információrobbanás idején, amikor a modern könyvtermelés és a nagy könyvtárak megjelentek.

 

 


Az előző információrobbanás kora. Németország és Erdély

 

 

„A kombinatorikus emlékezéstanok, a Ramón Llull nagy művészete nyomában haladó pánszofikus csodaszerek a könyvnyomtatás, a »tipográfiai logika« megjelenésével fokozatosan háttérbe szorultak, jelentőségüket azonban – immár ugyan jóval inkább szimbolikus értelemben – éppen a Könyv történetének alkonyán, a digitális forradalom révén nyerhetik vissza...”

 

 

A koraújkori információrobbanás sokban emlékeztet az ezredvégi digitális forradalomra, eladdig, hogy egy számítógép (a felhalmozódott információmennyiség eszményi rendszerező- és feldolgozóeszköze) ötletét már a 17. században felvetette Pascal és Leibniz. Az elektrotechnika előtti logikai és memóriagépek megszállottai – Giordano Bruno, Cornelius Agrippa von Nettesheim, Athanasius Kircher, Georg Philipp Harsdörffer, Quirinus Kuhlmann és mások – a középkori, katalán filozófus, Ramón Llull kombinatorikus művészete nyomán haladtak. A kora újkori magyar-német kulturális kapcsolatok szempontjából különös jelentőségre tett szert közülük Johann Heinrich Alsted, a korszak legnagyobb enciklopédistája, aki a tudományok rendszerezésében alkalmazta Llull módszerét, mind fiatalkorában, a németországi Herbornban, mind pedig élete végén, Erdélyben, a gyulafehérvári Bethlen-kollégium tanáraként.

 

 Alsted kombinatorikus szónoklattanából (Cyclognomonica oratoria, 1649)

 

 

 Bethlen Gábor erdélyi fejedelemhez szóló ajánlás

 Alsted Encyclopaediájából (1630)

 

 Bethlen Gábor erdélyi fejedelem

a rózsakeresztes V. Frigyes pfalzi választófejedelem és cseh király társaságában

 

Alsted magyar barátja, Szenci Molnár Albert 

 Szenci Molnár Albert kombinatorikai költeményei német barátaihoz (1614)

 

Gottfried Wilhelm Leibniz versíró automatája, címlapján a kombinatorikus rózsakereszttel (1666) 

 

Írói algoritmusok

 

A kombinatorikus költemény létrehozásához és olvasásához nem okvetlenül szükséges számítógép, de valamilyen egyszerű eszköz segítségére rászorulhatunk. Raymond Queneau karcsú verskötete (1961) például összesen tíz szonettből áll, összehangzó rímeléssel. Mindegyik szonett külön lapra van nyomtatva, s a lapokat a nyomdában verssoronként csíkokra vagdalták. Akárhol ütjük föl a könyvet, olyan szonettet szemlélünk, amelyet soha életünkben nem fogunk viszontlátni, hiszen a kötet százezer milliárd költeményt, több mint egymillió évszázadra elegendő olvasmányt tartalmaz választékos borítólapjai között. Papp Tibor Queneau könyvéből készített francia szöveggenerátora, verslétrehozó programja önműködően, lapozás nélkül gondoskodik arról, hogy a verssorok az egyes szonettekben véletlenszerűen helyezkedjenek el, és, ha úgy látjuk jónak, megszünteti az eredeti verskötetnek azt a sajátosságát, hogy benne két szonettnek, az elsőnek és az utolsónak kitüntetett helye van. A költő magyarnyelvű időmértékesvers-generátora a Disztichon Alfa. Adatbázisa a verstani szabályokon felül 24 üres mondatszerkezetet és mintegy százszorannyi szót tartalmaz.

   Papp Tibor, Disztichon Alfa (1994).

 

Egy olyan eljárássorra, amely a részletekben is azonos azzal, amit Papp Tibor valósít meg a Disztichon Alfában, 1679-ben kapott királyi szabadalmat egy angol: John Peter. Lényegtelen különbség, hogy ő nem véletlenszám-generátort, hanem dobókockát, nem adatbázist, hanem táblázatokat használt. Próbáljuk ki Peter eljárását! Használjuk a táblázatokat és a dobókockákat!

A dobókockák segítségével találjunk ki hat számot 1 és 9 között, és írjuk le őket egymás mellé. Az első táblázatban lépjünk annyiadik mezőre, ahányat elsőre dobtunk. Írjuk föl a kapott betűt. Most lépjünk kilencet. Ismét írjuk föl a kapott betűt. Ismét lépjünk kilencet stb. Mire a táblázat végére értünk, megkaptuk az első szót. A második szóhoz a második táblázatot kell használnunk: lépjünk annyiadik mezőre, ahányat másodszorra dobtunk, írjuk föl a kapott betűt, majd lépjünk kilencet stb.

 

 Peter táblázata hexameterek automatikus írásához

 

 

Peter támaszkodhatott hasonló törekvésekre: a szonettgépet alkotó Quirinus Kuhlmannra (1671), a permutációs versíró automatákat ismertető Matematikai-fizikai gyönyörűségek szerzőjére, Georg Philipp Harsdörfferre (1647) s a húszéves Leibniz értekezésére A kombinatorikus művészetről (1666), amely megadja az ilyen automaták általános elméletét.

 

 


Zenei és művészeti algoritmusok

 

Művészet

 

Szegedy-Maszák Zoltán művének alapja a permutáció.

A permutáció máskor csak annyit jelent, hogy a Web (és az interaktív CD-ROM) többféle bejárási útvonalat tesz lehetővé. A lehetséges bejárási útvonalak közötti szimmetriák és ellentétek arányos rendszere Milorad Krstic és Roczkov Radmila CD-ROM-kompozíciója: Da anatomische Theater.

 

 

Musicial dicegames

 

From 1757 to 1813 more than a dozen musicial dicegames were published. With the help of these games everybody could compose polonaises and minuets without actually knowing how to compose.

Important figures, such as Carl Philipp Emmanuel Bach, Mozart, and Haydn amused themselves with these pass-times, but the technique of composing using mechanical methods came from the 17th  century.

The first such games, which appeared in print in Berlin, 1757, were published in Der allezeit fertige Polonoisen und Menuetten Componist, work of a German music theorist and composer Kirnberger. The game contains dice, a number table, and a note in which all bars have a number.

 

 Kirnberger’s number-table and note with numbers

 

The numbers above show the bars of the minuet or polonaise. The numbers in the table belong to the bar-numbers. In the beginning of the game the composer throws with the dice for example a 6, than look for the bar from the table, throw again and compile the new bar to the former.

Joseph Haydn composed his musicial games (Gioco Filarmonico) for two violin (or flute) and bass. Its principles are similar to those of  Kirnberger’s. Carl Philipp Emmanuel Bach published his Anleitung mit zwei Würfel zu komponieren, so viele man will, ohne etwas von der Musik oder Composition zu verstehen in 1790. Also, there are some musical games published under Mozart’s name, and there are a lot of Mozart’s pieces, we can find variations, combinations and permutation in. The best-known example for permutation occurs in the last movement of Mozart’s Jupiter Symphony.

 

 Musical games attributed to Mozart


Az előző és a mostani információrobbanás különbsége

 

Az Internet előnyei között gyakran említik, hogy könnyen hozzáférhetővé tesz szövegeket. Nem szokás említeni, hogy olykor a szövegek elpusztulásához járul hozzá.

 

 Irodalmi arcképcsarnok. Készült 1996-ban. A magyar honfoglalás 1100. évfordulóján, 1996-ban rendezett virtuális kiállítás részeként mutatták be. Elpusztult 1998 decemberében. Részlegesen helyreállítva 1999. augusztusában.

 

 

 

 Palimpszeszt komparatisztikai webfolyóirat. Első három száma elpusztult 1997-ben. Nincs helyreállítva.


Öt tárgy és öt mondat

 

 

 

Öt tárgy

 

 

1. A 2000 első száma: 1989. április. Minden irodalmi folyóiratnak célja, hogy tartós olvasmány legyen, és egy-egy számot akár húsz évvel a megjelenés után is kézbe lehessen venni. A folyóirat ebből a szempontból ne különbözzék a könyvtől.

 

 

 

2. A Magyar Kurír 1791-es évfolyama. Ez még csak nem is folyóirat volt, hanem csak újság, de jó, hogy fönnmaradt, mert ma érde­kesebb, mint valaha. Hírek korai léghajókísérletekről, cenzúrázott tudósítások a francia forradalomról.

 

 

 

 3. Caesar Munkái jellegzetes későreneszánsz kiadvány, Chr. Plantin egyik utolsó remeke, 1586-ból. Nem olyan finom a papírja, mint a 15. századi ősnyomtatványoké lenni szokott, de még ma sem sárgul. A mérete is kedvezőbb (nem túl mutatós, hanem olyan zakózseb-forma), és már az iniciáléknak sincs benne – kifestőkönyvszerűen – hely kihagyva, hogy az embernek el kelljen vinnie a miniátor-műhelybe, ha nem akar maga bíbelődni vele – az iniciálék ugyanúgy bele vannak nyomtatva, mint egy mai kiadványban. Tömegkönyv, de jól van megcsinálva. A szedés arányai tökéletesek. A példány olvasás nyilvánvaló nyomait viseli magán, állapota mégis kifogástalan. Ha vigyáznak rá, bizonyára hasonló lesz 2400-ban is.

 

 

4. Professional CD-Recordable. Ez a tárgy ún. írható/olvasható sugár­lemez, pontosabban már nem olvasható, mert a felhasználó hibájából elromlott.

 

 

5. Öt és fél hüvelykes, tönkrement hajlékonylemez – letakart védjeggyel. Egy könyv szövegének koporsója.

 

 

 

 


Öt mondat

 

1.      A mi kultúránk alapja az, hogy a közzétett szöveg többet ér, mint az élet.

A szövegnek fönn kell maradnia akkor is, amikor szerzője már rég nem él. Sőt nemcsak szerzőjét, de nyelvalkotó nemzetét is túl kell élnie. Részben erre való a könyvtár. A könyvtárosnak nemcsak az olvasó kiszolgálása a dolga, hanem az is, hogy a rábízott kincset megőrizze, és hiánytalanul átörökítse az utókorra. A lélek vagy halandó, vagy nem, de a szellemet halhatatlanná lehet tenni – ez mirajtunk múlik! –, és a mi kultúránk meg is tette a magáét. Rég halott nyelvek költőit olvassuk.

 

2.      A közzétett szöveg azért maradt fönn, mert sok hordozóhoz tapadt.

A hordozót sokszorosították – másolták, szedték –, mert a szöveg minden igénybevételéhez szükség volt hordozópéldányra. A szöveg maga anyagtalan, de mindenkinek, aki használni akarta, egy anyagi hordozópéldányt – agyagtáblát, kódexet, nyomtatványt – a kezébe kellett vennie. Könyv nélkül nem volt olvasás. A siker sok szöveg-igénybevételt, ez sok hordozópéldányt, végül pedig esélyt jelentett a fönnmaradásra. Ha a magyar tapasztalatot általánosítani lehet, nagyon sok hordozóra van szükség. Magyarországon 400 év alatt a nyomtatott könyvpéldányoknak kb. 99%-a pusztult el, ez azonban sokszor – alapos becslés szerint az esetek túlnyomó többségében – nem vonta magával a közzétett szövegek megsemmisülését.

 

3.      Az Internet lerombolja közzétett szöveg és hordozó kapcsolatát.

Függetlenül attól, hogy a világhálón elhelyezett egyik szöveget egy hónap alatt százezer olvasó keresi föl, egy másikat meg egy sem, az anyagi szöveghordozó mindkét esetben ugyanolyan: egy-egy kiszolgáló számítógép merevlemeze. Az olvasás eseményét – szemben a történelem eddigi tapasztalatával – az Interneten anélkül sikerült megsokszorozni, hogy a hordozók számát megnöveltük volna. Az olvasások és a hordozók száma immár nem függ egymástól. Hordozóból elég szövegenként egy.

A jelenség figyelemreméltó párhuzama, hogy – szigorúan műszaki szempontból – az új hordozópéldányok kevésbé tartósak, mint a régiek. A legtöbb hordozófajta (hajlékonylemez, merevlemez, magneto-optikai lemez, mágnesszalag) jellemző adatai nagyon különböznek egymáséitól, hiszen merőben különböző műszaki megoldásokon alapulnak. Más az adatokhoz való hozzáférés és a kiolvasás sebessége, más az írásgyorsaság, élettartama azonban mindnek hasonló: csupán néhány esztendő. A hagyományos szöveghordozó (a kiégetett agyagtábla, a papirusz, a pergamen, ill. a cérnafűzéssel ellátott, kemény táblába kötött papírkönyv) a tartósság szempontjából körülbelül ezerszer különb, úgyszólván ezerszer fejlettebb.

A sugárlemez (CD) – és a helyébe lépő sokbarázdás sugárlemez (DVD), valamint a kislemez (MD) – állítólag 30 évet, talán többet is kibír. Ezek az eszközök átmenetiek, akárcsak a cérnafűzés nélküli, egyszer használatos könyv: a hagyományos hordozók piacára szánták őket, olyan maradi vásárlóknak, akik igényt tartanak arra, hogy még féltartós szöveghordozókból is könyvtárat építhessenek, féltartós hanghordozókból is lemeztárat halmozhassanak föl.

 

4.      Az Internet korában elvesznek a közzétett szövegek.

A hordozópéldányok elkerülhetetlen pusztulása – először az emberiség történetében – tömeges szövegpusztulással jár együtt. Föltételezhető, hogy 400 év alatt nem a hordozópéldányoknak, hanem maguknak a közzétett szövegeknek javarésze – talán ezúttal is 99%-a – fog elveszni.

 

5.      Nagy kultúrája lesz az Internet-korszaknak is – ez azonban már nem a mi kultúránk lesz.

Az Internet forradalmát egyesek a könyvnyomtatás, mások egyenesen az írás föltalálásához szokták hasonlítani. Ugyanilyen találó hasonlat lehetne az írás elfelejtése is.

 


Internetes periodikák

 

News.modernet.hu started a Hungarian online IT news agency 18 months ago. 6-800 readers visit the site every day for software news, beta testing and virus information. Its operator is Haszprus, a 14-year-old schoolboy, trying to conceal his dental brace in an embarrassed smile. Ten years from now, Haszprus and his generation will define the image of the new media in Hungary.

And until then? The 500,000 Hungarian Internet users can already find portal sites serving 20-30,000 viewers per day, professional and political fora drawing crowds of tens of thousands, Internet radio stations and shopping malls. Index, maybe the biggest Internet-only daily, introduces some of the most important services to the visitors of the Frankfurt Book Fair at http://index.hu.

 

 

 

Válogatás magyar webmagazinokból és -folyóiratokból

 

Magyarországon az az uralkodó irányzat, hogy a webmagazinok és -folyóiratok előállítási árát nem a végfelhasználók fizetik meg.

 


Könyvtárak a Neten

 

A hagyományos könyvtárakat honlap mutatja be a Világhálón. Virtuális könyvtárakból (elektronikus szövegtárakból) Magyarországon háromféle van.

 

1. Digitalizálás mint mozgalom

 

Az egyik, a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK), széleskörű szövegdigitalizáló mozgalmon alapul, és szeretne a korlátozás nélkül hozzáférhető internetes szövegek központi gyűjteményévé válni. A MEK könyvtári szolgáltatásai mindenesetre roppant kellemesek.

 

 A MEK virtuális ruhatára

 

2. Papírkönyvek megbízható digitalizálása

 

Csakis megbízható szövegeket próbál összegyűjteni a Neumann-ház: magyar klasszikusok hagyományos (papír) szövegkritikai kiadásait digitalizálják. A Kortárs Irodalmi Központ azoknak az élő íróknak (papír) könyveit digitalizáltatja igen pontosan és megbízhatóan, akiket az ’40-es évek vége óta a mindenkori politikai vezetés magas állami díjban részesített.

 

 A Neumann-ház honlapja

 

A Kortárs Irodalmi Központ honlapja

 

3. Hálózati könyvek

 

Készülnek olyan kiadványok is, amelyek nem papírkönyvek hálózati változatai, hanem a tudományos kutatás számára készült új adatbázisok, klasszikusok hálózati szövegkritikai kiadásai, iskolai Internet-tankönyvek.

Ezek nagyon költséges termékek, hálózati forgalmazásuktól félnek a kiadók. Az ingyenesen hozzáférhető virtuális közkönyvtárakba ritkán kerülnek be. Hogy lehet elérni, hogy a kiadványokat a ne lopják el?

 

 Az ELTE tartalomipari laboratóriuma

 

 

 

 

Könyvkiadás helyett könyvszolgáltatás, I

 

Hálózati tudományos kiadványok

 

Régen a tudományos könyvkiadó feladata befejeződött akkor, amikor kiadta a művet, és átadta a terjesztőnek. Most a kiadói munka nagyja a kiadással kezdődik.

A régi magyar költészet gépi nyilvántartásának példáján mutatjuk be, hogy a tudományban a könyvkiadás helyére a könyvszolgáltatás lép.

A nyilvántartás történetének fő szakaszai:

1976: peremlyukkártyás (manuális) feldolgozás. (Az NDK-gyártmányú készüléket a tabló alján veheted szemügyre. Figyeld meg az eredeti, hamisítatlan kötőtűket!)

1977–’79: az első gépi adatbázis létrehozása

1983: az adatbázis hálózati kiaknázása egy másik városból, egy másik számítógép segítségével

1988: az eredmények bemutatása tudományos ülésszakon

1992: Párizsban diszketteken és kétkötetes kézikönyvben megjelenik a Répertoire de la poésie hongroise ancienne (lásd a tabló alján)

1993: az adatbázis Internet-kiadása

1999: új Internet-kiadás

2000: új tudományos ülésszak…

 

 Az adatbázis régi, offline változata

 

Az adatbázis régi, online változata

 

 Az adatbázis új online változata

 

           Egy vers általában egynél több (kéziratos vagy nyomtatott) könyvben fordul elő. Egy vershez több könyv is tartozhat.

           Egy könyv általában egynél több verset tartalmaz. Egy könyvhöz több vers is tartozhat.

 

Az adatbázis egyik elméleti eredménye az új, plurális szövegfogalom. Az adatfelvételi egység (record) nem a vers, és nem a (kéziratos vagy nyomtatott) könyv, hanem verseknek és könyveknek találkozásai.

 

A régi magyar vers gépi nyilvántartásának példája jól mutatja, hogy az először 20 évvel ezelőtt létrehozott adatbázis mindmáig nem szakadt el az őt létrehozó tudományos közösségtől. Ez a – lassan persze cserélődő személyzetű – műhely végzi el az időnként szükséges frissítéseket és fejlesztéseket.

Más, megfelelő szakértelem nélkül, erre nem is lenne képes. Az adatbázist ellopni – és éveken át teljesíteni a hozzá kapcsolódó sok-sok szolgáltatást – értelmetlenség lenne.

Az adatbázis munkatársai fizetést kapnak, de nem a végfelhasználók fizetik őket, hanem tudományos intézetük, ugyanúgy, ahogy egy hagyományos akadémiai könyvtárban sem kell az olvasásért külön fizetni.

A hálózati tudományos kiadvá­nyok megjelenésük után is szorosan az őket létrehozó tudományos műhelyhez tartoznak, mindaddig, amíg ez a műhely megőrzi alkotóerejét.


Könyvkiadás helyett könyvszolgáltatás, II

 

Hálózati szövegkritikai kiadások

 

A kiadók világszerte ódzkodnak attól, hogy sok évig készülő, nagyon költséges szövegkritikai kiadásaik rákerüljenek a hálózatra, és (félve a lopásoktól) inkább a CD-ROM-on való terjesztést részesítik előnyben.

A magyar hálózati kritikai kiadások e műfaj első képviselői között vannak.

 

Balassi Bálint költő (1554–1594) internetes kritikai kiadásából

 

 

 

József Attila költő (1905–1937) internetes kritikai kiadásából

 

E kiadások alapelvei:

        A kiadás finanszírozása és felhasználása nincs összekapcsolva.

        A kiadás szorosan kapcsolódik egy bizonyos tudományos műhelyhez, amelynek a kiadóval szerződése van.

        Nincs bennük lopásvédelem. A lopás veszélye ellen olyan kiegészítő szolgáltatások nyújtanak védelmet, amelyeket csak hozzáértők tudnak nyújtani. A szolgáltatások nyújtása több évre van tervezve.

        A kiadások programozhatóak, ennek következtében rendelkeznek bizonyos, korábban elképzelhetetlen, különleges képességekkel.

        A kiadásoknak a hagyományos filológia szempontjából is értékeseknek, sőt nélkülözhetetleneknek kell lenniük.

 

József Attila egyike ama 12 kiemelkedő személyiségnek, akik a Frankfurti Könyvvásár magyar Nemzeti Pantheonjában magyar pavilonjában mellszobrot kaptak.

 

 Két újonnan felfedezett kéz- illetve gépirat, amely kizárólag az internetes József Attila kritikai kiadás olvasói számára hozzáférhető.

 

 Változatok összevetése Balassi internetes kritikai kiadásában.


Könyvkiadás helyett könyvszolgáltatás, III

 

Sulinet (Schoolnet)

 

Magyarországon a könyvpiac legnagyobb hányada a tankönyveké. A Sulinet/Írisz projekt (1997–’99) Magyarország közép- és alapfokú iskoláit látja el hálózati tananyagokkal. Az Oktatási Minisztérium 1999-től már nem kész tananyagokat, hanem szolgáltatásokat vásárol. A szolgáltatások egyik eszközét mutatjuk be.

 

 

 

Minerva II

the Browser and Developer Tool of electronic textbooks and manuals

 

 

Main features:

 

×           Books based on HTML and other internet standards

×           Navigational tools (typed links, see-also lists, guides) clarify relations of ideas

×           User tools (notes, highlighters, user links, bookmarks) help to understand and to learn the topic

×           adaptable contents of books that meet users’ different knowledge

×           Hierarchical catalogue of available materials and books

×           Standardized tests based on HTML

×           Dockable popup window to display additions

×           Password protected multi-user operation

×           Suitable for internet, intranet and local books simultaneously

 

Navigation:

 

×           typed links indicate the subjects of referred pages

×           user-defined links represent user’s associations

×           table of contents separates main and additional parts of the book

×           see-also lists for arranged enumeration of related items

×           guides to walk through prepared paths inside a book

×           local map always shows neighborhood of pages

×           red-line indicates non-read parts of the content

×           search through the whole text of a book

×           Links between pages of different books

×           History records user’s track

 

Development:

 

×           Minerva II Developer Tools help to prepare link types, table of contents, see-also lists and other data

×           Unique security code for each book

 

 


Minerva II navigational tools

 

Minerva II helps to understand and to learn the topic as well as its interrelations

 

 Topic additions appear in a dockable popup window

 

 

Minerva II maintains the available books and other data for each user

 

 Minerva II Developer Tools construct the structure of the books