hypertext

OTKA T038043 sz. kutatási program  

A (magyar) digitális irodalom alakulása –
a hypertext
2001–2004

[összefoglaló] [tanulmányok]
[konferencia[EMIR] [fórum
 programvezető:


Milosevits Péter Milosevits Péter, C.Sc., egyetemi docens
ELTE BTK Szláv és Balti Filológiai IntézetSzláv Filológiai Tanszék

 munkatársak 2002 óta:

Szűts Zoltán, PhD-hallgató
ELTE BTK Irodalomtudományi Doktoriskola; 2004-től a szöuli Hankuk University of Foreign Studies adjunktusa
Szűts Zoltán

Orlovszky Géza
Orlovszky Géza, C.Sc.,
egyetemi docens

ELTE BTK Magyar Irodalomörténeti Intézet
Régi Magyar Irt. Tsz.; BIÖP


Képes Gábor,
Országos Műszaki Múzeum
; BIÖP
KépesgGábor

 munkatársak 2004 óta:

Horváth Iván, C.Sc.
tszvez. egyetemi tanár
ELTE BTK MITI Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék;
BIÖP
Horváth Iván

Golden Dániel Golden Dániel tudományos
segédmunkatárs

MTA Filozófiai Intézet



Vadai István, tudományos
munkatárs
MTA Irodalomtudományi Intézet - Reneszánsz Osztály
Vadai István

Pomázi Gyöngyi
Pomázi Gyöngyi,
szerkesztőség-igazgató
Akadémiai Kiadó – Nyelvi Szerkesztőség



Tóth Tünde, Ph.D.
egyetemi adjunktus
Veszprémi Egyetem Magyar Irodalomtudományi TanszékBIÖP
Tóth Tünde

Vaskó Péter
Vaskó Péter, PhD-hallgató
ELTE BTK Filozófiai Doktori Iskola Esztétika Program,
BIÖP





A pályázat témája a magyar digitális irodalom alakulásának áttekintése, elképzelhető fejlődése, főbb irányvonalainak felvázolása, valamint a digitális irodalom elmélete – a hypertext tárgyalása volt. Munkánk során fontosnak találtunk az eleve új környezetben született (online) műveket megkülönböztetni a digitalizált irodalomtól. Olyan szépirodalom és szakirodalom gyűjtését és elemzését végeztük, mely csak elektronikus formában keletkezett és a kifejezésmód olyan formai többleteit tartalmazza, ami elképzelhetetlen a nyomtatott változatban. Itt elsősorban a különböző tudományok közti szabad átmenet kutatására fektettük a hangsúlyt, valamint a művészeti ágak (irodalom, képzőművészet, zene, mozgókép) átjárhatóságára. A kutatás tehát kiterjedt a művészetek érintkezési pontjaira, határterületeire is. 

szövegklónozás-elmélet szerint egy szöveg klónozása annyit jelent, hogy a szerző-olvasó által számtalan szövegváltozat készíthető, melyek nagyon, vagy alig térnek el az eredetitől (sarkított esetekben egyáltalán nem); kezdetben annak számos tulajdonságát magukban hordozzák, csupán dátum alapján következtethetnénk az eredetire, de nem is biztos, hogy beszélhetünk eredetiről, inkább legrégibb szövegváltozatról, első előfordulásról. 

A szellemi termékek (írott szövegek, zene, film, illetve multimédiás anyagok) esetében megfigyelhető jelenség, hogy az online változat megjelenése nem feltétlenül csökkenti az offline változat birtoklása iránti igényt, sőt bizonyos esetekben éppen hogy az online formában megismert anyagot kívánja a felhasználó offline módon is birtokolni. Ez az igény leggyakrabban az írott szövegeknél jelentkezik. Ezek esetében tekintik ugyanis a leginkább a mű részének magát a hagyományos offline adathordozót, vagyis a könyvet.

Megjelentetett tanulmányainkban és egyetemi szemináriumainkon a következőket vizsgáltuk:

  • Milyen előzményei voltak a hypertexnek?
  • Egy szövegen több szerző által végrehajtott módosítás után ki lesz a szerző?
  • Hogyan találta föl magát a szövegkritika az új közegben, és hogyan változtatta meg a közeg a szövegkritikát; milyenek az online kritikai kiadások?
  • Hogyan viszonyulnak a különböző szövegelméletek a hypertexthez?
  • Mi kerül(t) be a kánonba és mi nem?
  • Milyen a digitális szövegkiadás helyzete Magyarországon?
  • Létezik-e digitális barbárság?
  • Hogyan történjen az online kultúra finanszírozása?
  • Milyen online tartalomért fizetne a felhasználó?

Az EMIR - kortárs magyar irodalmi site
  • a biográfiai, bibliográfiai és egyéb információkat adatbázis formában tárolja
  • gondosan felépített adatstruktúrája releváns adatokat tartalmaz
  • az interneten hozzáférhető, mások által közzétett adatokra és állományokra hiperhivatkozásokkal hivatkozik,
  • gazdag önálló tartalmat ad – főként a palettáról eddig hiányzó, vagy szerény képviselettel rendelkező multimédiás anyagok terén
  • interaktív, kombinálható összetett keresésekre is képes 
  • könyvtári katalógusokhoz kapcsolódva lehetőséget ad a könyvek kölcsönzésére
  • illetve a könyvtári katalógusok viszonthivatkozásai révén segíti az olvasók tájékozódását, vagy akár kiválthatja – adott esetben – magát a kölcsönzést is
  • online könyvkereskedelmi adatbázisokkal összekapcsolható
  • felhasználóbarát felületet nyújt (elengedhetetlen a vonzó, nem csupán keresésre, hanem böngészésre, sőt interaktív játékra is alkalmas információtartalom),
  • közvetít az irodalmi élet különféle szereplői között, azaz egyfajta irodalmi ügynökségként is működhet, különös tekintettel a fiatal tehetségekre
  • arra törekszik, hogy összehangolt tevékenységet végezzen az ismert, irodalmi tartalmat szolgáltató műhelyekkel

Ördöglovas