programvezető:
munkatársak
2002 óta:
munkatársak
2004 óta:
|
Pomázi
Gyöngyi,
szerkesztőség-igazgató
Akadémiai
Kiadó – Nyelvi Szerkesztőség
|
|
Vaskó
Péter,
PhD-hallgató
ELTE BTK Filozófiai Doktori Iskola Esztétika
Program, BIÖP
|
|
A pályázat témája a magyar
digitális irodalom alakulásának
áttekintése,
elképzelhető fejlődése, főbb
irányvonalainak felvázolása, valamint
a
digitális irodalom elmélete – a
hypertext tárgyalása volt. Munkánk
során fontosnak találtunk az eleve új
környezetben született (online)
műveket megkülönböztetni a
digitalizált irodalomtól. Olyan
szépirodalom
és szakirodalom gyűjtését
és elemzését
végeztük, mely csak elektronikus
formában keletkezett és a
kifejezésmód olyan formai többleteit
tartalmazza, ami elképzelhetetlen
a nyomtatott
változatban. Itt
elsősorban a különböző tudományok
közti szabad átmenet
kutatására
fektettük a hangsúlyt, valamint a
művészeti ágak (irodalom,
képzőművészet, zene,
mozgókép)
átjárhatóságára.
A kutatás tehát
kiterjedt a művészetek érintkezési
pontjaira, határterületeire is.
A szövegklónozás-elmélet
szerint egy szöveg klónozása annyit
jelent, hogy a szerző-olvasó által
számtalan szövegváltozat
készíthető, melyek nagyon, vagy alig
térnek el az eredetitől (sarkított esetekben
egyáltalán nem); kezdetben annak
számos tulajdonságát magukban
hordozzák, csupán dátum
alapján következtethetnénk az eredetire,
de nem is biztos, hogy beszélhetünk eredetiről,
inkább legrégibb
szövegváltozatról, első
előfordulásról.
A szellemi termékek (írott szövegek, zene, film,
illetve multimédiás anyagok) esetében
megfigyelhető jelenség, hogy az online változat
megjelenése nem feltétlenül csökkenti az
offline változat birtoklása iránti igényt,
sőt bizonyos esetekben éppen hogy az online formában
megismert anyagot kívánja a felhasználó
offline módon is birtokolni. Ez az igény leggyakrabban az
írott szövegeknél jelentkezik. Ezek esetében
tekintik ugyanis a leginkább a mű részének
magát a hagyományos offline adathordozót, vagyis a
könyvet.
Megjelentetett tanulmányainkban és egyetemi
szemináriumainkon a következőket
vizsgáltuk:
- Milyen
előzményei voltak a hypertexnek?
- Egy
szövegen
több szerző által végrehajtott
módosítás után ki lesz a
szerző?
- Hogyan
találta föl magát a
szövegkritika az új közegben,
és hogyan változtatta meg a közeg a
szövegkritikát; milyenek az online kritikai
kiadások?
- Hogyan
viszonyulnak a
különböző
szövegelméletek a hypertexthez?
- Mi
kerül(t) be
a kánonba és mi nem?
- Milyen
a
digitális szövegkiadás helyzete
Magyarországon?
- Létezik-e
digitális barbárság?
- Hogyan
történjen az online kultúra
finanszírozása?
- Milyen
online
tartalomért fizetne a felhasználó?
Az EMIR - kortárs
magyar irodalmi site
- a
biográfiai, bibliográfiai és
egyéb információkat
adatbázis formában tárolja
- gondosan
felépített adatstruktúrája
releváns adatokat tartalmaz
- az
interneten
hozzáférhető, mások által
közzétett adatokra és
állományokra hiperhivatkozásokkal
hivatkozik,
- gazdag
önálló tartalmat ad –
főként a palettáról eddig
hiányzó, vagy szerény
képviselettel rendelkező multimédiás
anyagok terén
- interaktív,
kombinálható összetett
keresésekre is képes
- könyvtári
katalógusokhoz kapcsolódva lehetőséget
ad a könyvek
kölcsönzésére
- illetve
a
könyvtári katalógusok
viszonthivatkozásai révén
segíti az olvasók
tájékozódását,
vagy akár kiválthatja – adott esetben
– magát a kölcsönzést
is
- online
könyvkereskedelmi adatbázisokkal
összekapcsolható
- felhasználóbarát
felületet nyújt (elengedhetetlen a
vonzó, nem csupán keresésre, hanem
böngészésre, sőt interaktív
játékra is alkalmas
információtartalom),
- közvetít
az irodalmi élet különféle
szereplői között, azaz egyfajta irodalmi
ügynökségként is
működhet, különös tekintettel a
fiatal tehetségekre
- arra
törekszik, hogy összehangolt
tevékenységet végezzen az ismert,
irodalmi tartalmat szolgáltató műhelyekkel
|
|