Az eszményítő Balassi-kiadások ellen

3. Előzetes javaslat a fönti megfigyelések magyarázatára

3.1 A szövegek leszármazásának enyhén módosított útja

(1) (*Hitelesnek tekinthető sajátkezű Balassi-kézirat vagy hiteles ősmásolatok) => (*Rimay Balassi-példánya) + (szétválasztó kiadások) + (*a Balassa-kódex 1610 körüli előzménye)

(2) (*Rimay Balassi-példánya) => (összeelegyítő kiadások) => (*a Balassa-kódex másolóinak Istenes énekek-példánya)

(3) (*az ifjú Rimay Rimay-példányai) => (*a Balassa-kódex 1610 körüli előzménye) + (összeelegyítő kiadások)

3.2 Crux philologorum

Régóta okoznak fejtörést a Balasssa-kódex 99. s következő lapjai. Balassi magyarázó szavai nagyrészt elvesztek. Ami megvan: néhány leszármazó kötetszerkesztmény, előszó –: egykorvolt megértések nyomai. E hajdani megértésekről az elveszett szöveget leválasztani lehetetlenség. Visszfényükből mégis arra következtetek, hogy az elveszett szövegben a kötetfölépítés kényszerűen föladott elveiről lehetett szó, s lehetett ott valami homályos utalás némely költemények különleges helyére, s talán még valami jelképértékű számok is szóba kerülhettek... Vessünk egy pillantást az így fölfogott „nagy crux” szövegközi[1] helyzetére.

Kik ismerhették, kik olvashatták Balassi önértelmező szavait a maguk teljességében? S miként visszhangzanak ezek az elveszett szavak ma, a ma megismerhető szövegközi térben?

– A szétválasztó kiadások kikövetkeztetett kézirati előzményének összeállítója

(1) tiszteletben tartja a versek sorrendjét.

– A Balassa-kódex 1610 körüli előzményének összeállítója

(2) háromrészes gyűjteményt állít össze Balassiból, Rimayból, „mostani poétákból”,

(3) tiszteletben tartja Balassi és Rimay 33-asait és a sorszámokat.

– A Balassi verseit rendezgető Rimay

(4) háromrészes gyűjteményt állít össze Balassi énekeiből,

(5) kiadástervében törekszik a Balassitól a kódex 99. lapján hangoztatott amaz állítólagos terv megvalósítására, hogy az istenes énekeket külön csoportba gyűjtse,

(6) ezekből is legelöl adná a 99 soros Három himnuszt,

(7) amikor – talán már éltében – megjelentet (vagy ő, vagy egy hozzá közel álló személy) egy olyan Istenes énekek-kiadást, amelyben a saját énekeit is a Balassiéi közé s annak a neve alá sorolja, a Balassi-énekek egy jól különválasztható tömbjét továbbra is a Három himnusszal kezdi, ő is már mintegy helyreállítva a „más könyv”-et.

– A saját verseit rendezgető, még erősen Balassi hatása alatt álló, ifjú Rimay pedig

(8) mindkét ciklusmintát követi, vagyis istenes és szerelmi énekeiből hol egynemű, hol vegyes ciklusokat alkot, megfelelően a Balassi Maga kezével írt könyve mintájának (vegyes), illetve a csonkán fönnmaradt, önértelmező nyilatkozatnak (egynemű, tisztán istenes),

(9) saját 33-as vegyesciklust hoz létre, amely aztán bekerül a Balassa-kódex előzményébe,

(10) a ciklus átdolgozásakor ügyel arra, hogy az továbbra is 33 verset számláljon – ez kerül aztán be az Istenes énekek összevegyítő kiadásába.

3.3 További rendellenesség

A most ismertetett föltevés összhangban van azokkal a megfigyelésekkel, amelyek nem jól illeszkedtek be az általánosan elfogadott elméletbe, ám nem ad magyarázatot arra, hogy a Balassa-kódex másolócsoportjának vezetője miért nem íratta be könyvébe a 99–100. lap rendkívül fontos, szerzői, önértelmező megjegyzését.

 

 

 

 

 



[1] A szövegköziség fogalmához ld. a Helikon, XLII (1996) ANGYALOSI Gergely szerkesztette, Intertextualitás c., 1–2. számát.