BÄRENTANZ

 

Medvetánc

 

Mähnen, Ketten – flink, verstohlen –

Ai, wie schön die runden Sohlen!

                      Wohin wollt ihr weit, wohin?

                      Dreht euch zu den Weibern hin!

                      Brumma, brumma, brummadsa.

 

Weltberühmt mein Pelzrock, eben

Selbstgenäht mit zwanzig Nägeln.

                      Eichhörnchen- und Marderfell,

                      Hunds- und Fuchs- und Wolfsgebell.

                      Brumma, brumma, brummadsa.

 

Bis zum Herbst einst Perlen las ich,

Meine Zahne strahlen glasig.

                      Mein Kreuz müßte kräftig sein,

                      da die Kinder sind schon neun.

                      Brumma, brumma, brummadsa.

 

Darum tanze ich so langsam,

Daß der Maler mich malen kann.

                      Dieser Muhme wirres Haar

                      Wird mein Pinsel, wunderbar!

                      Brumma, brumma, brummadsa.

 

Wer den Topf hat voll mit Schätzen,

Gibt den Tatzen ohne Schwätzen.

                      Wenn mit Schwätzen, dann in Hatz,

                      Und das meiste nur dem Fratz.

                      Brumma, brumma brummadsa.

 

Schön des Kupfers runde Blütte,

Wenn sie sprießt wie bunte Hüte.

                      Einem Kastner – tagelang! –

                      Taschenversteckt war die Hand.

                      Brumma, brumma, brummadsa.

 

Umsonst Lust gibts nur bei Tieren –

Nur die geben nichts, di Bären.

                      Setz ihnen die Kälte zu,

                      Kriegen sie von Brettern Ruh!

                      Brumma, brumma, brummadsa.

 

 

FORDÍTOTTA BÁTHORI CSABA

 

József Attila

 

Medvetánc

 

Fürtös, láncos, táncos, nyalka,

aj de szép a kerek talpa!

                      Hová vánszorogsz vele?

                      Fordulj a szép lány fele!

                      Brumma, brumma, brummadza.

 

Híres, drága bunda rajtam,

húsz körömmel magam varrtam.

                      Nyusztból, nyestből, mókusból,

kutyából meg farkasból.

Brumma, brumma, brummadza.

 

Gyöngyöt őszig válogattam,

fogaimra úgy akadtam.

                      Kéne ott a derekam,

ahol kilenc gyerek van.

                      Brumma, brumma, brummadza.

 

Azért járom ilyen lassún,

aki festő, pingálhasson.

                      A feje a néninek

                      éppen jó lesz pemszlinek.

                      Brumma, brumma, brummadza.

 

Kinek kincse van fazékkal,

mér a markosnak marékkal.

                      Ha nem azzal, körömmel

                      a körmösnek örömmel.

                      Brumma, brumma, brummadza.

 

Szép a réz kerek virága,

ha kihajt a napvilágra!

                      Egy kasznárnak öt hete

                      zsebbe nőtt a két keze.

                      Brumma, brumma, brummadza.

 

Állatnak van ingyen kedve,

aki nem ád az a medve.

                      Ha megfázik a lába,

                      takaródzzék deszkába.

                      Brumma, brumma, brummadza.